BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta: Dr. Rixer Ádám, PhD tanszékvezető, egyetemi docens P a t r o c i n i u m 2011
Tartalomjegyzék oldalszám Bevezetés - A jegyzet célja és felépítése...9 I. fejezet - Általános kérdések...11 1. A közfeladat fogalma és elhatárolása más fogalmaktól...11 2. A közfeladat-ellátás típusai...11 3. A kiszervezés múltja és jövője...14 4. A közszolgáltatás fogalma...17 5. A humán közszolgáltatás fogalma és főbb jellegzetességei...19 Felhasznált és ajánlott irodalom az I. fejezethez...21 II. Fejezet - Egészségügyi igazgatás...22 1. Bevezetés...22 1. 1. Nemzetközi folyamatok és tendenciák. Általános szabályozási környezet...22 2. A magyar helyzet...26 3. Az egészségügy szervezése és irányítása Magyarországon...29 3.1. Országgyűlés...29 3.2. Kormány...29 3.3. Ágazati miniszter...30 3.4. Regionális Egészségügyi Tanács...30 3.5. Települési önkormányzat...31 3.6. Az egészségbiztosítási szervek feladatai...33 3.7. Egészségügyben alkalmazott eszközök szakmai megfelelősége...36 3.8. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat...36 4. A betegek jogai...38 4.1. Bevezetés...38 4.2. Az egyes betegjogok...39 4.2.1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog...39 4.2.2. Az emberi méltósághoz való jog...39 4.2.3. A kapcsolattartás joga...40 4.2.4. A gyógyintézet elhagyásának joga...41 4.2.5. A tájékoztatáshoz való jog...41 4.2.6. Az önrendelkezéshez való jog...42 4.2.7. Az ellátás visszautasításának joga...44 4.2.8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga...45 4.2.9. Az orvosi titoktartáshoz való jog...46
5. A beteg kötelezettségei...47 6. A beteg jogainak érvényesítése...48 6.1. A beteg panaszainak kivizsgálása...48 6.2. A betegjogi képviselő...48 6.3. A közvetítői tanács...49 6.4. peres eljárás kezdeményezése (bírósági út)...50 7. Orvosok (és egyéb alkalmazottak) jogai és kötelezettségei...50 7.1. Lényegesebb jogok...50 7.1.1. Az ellátás megtagadásának joga...50 7.2. Kötelességek...51 7.2.1. Tájékoztatási kötelezettség...51 7.2.2. Dokumentációs kötelezettség...51 7.2.3. Titoktartási kötelezettség...52 8. Az egészségügyi ellátások rendszere...53 8.1. Az alapellátás...53 8.2. Járóbeteg-szakellátás...53 8.3. Fekvőbeteg-szakellátás...53 8.4. Egyéb egészségügyi ellátások...54 Felhasznált és ajánlott irodalom a II. fejezethez...55 III. Fejezet - Oktatási igazgatás...56 1. Bevezetés...56 2. A közoktatás...57 2.1. A közoktatás legégetőbb kérdései...57 2.1.1. Az esélyegyenlőség és a tehetségnevelés...58 2.1.2. A Hoffmann-Pokorni vita...59 2.2. A közoktatás alkotmányos alapjai...61 2.3. A közoktatás szervezése és irányítása...62 2.3.1. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladata...62 2.3.2. A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal...64 2.3.3. A helyi önkormányzatok feladatai a közoktatás területén...65 2.4. A közoktatás intézményei...66 2.4.1. A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei...66 2.4.2. A közoktatás pedagógiai szakszolgál atainak intézményei...66 2.5. A m űködés általános szabályai...67 2.5.1. A nyilvántartásba vétel...67 2.5.2. A működés általános alapelvei és feltételei...68
2.5.3. Működési engedélyezési eljárás...69 2.6. A közoktatás finanszírozása...71 2.7. A vallásszabadság érvényesülése a közoktatásban...72 2.8. A szülő jogai...74 2.9. A tankötelezettség...75 3. A felsőoktatás Magyarországon...76 3.1. A Bolognai folyamat és a korábbi felsőoktatási reformok...76 3.1.1. A többciklusú képzés fogalma...77 3.1.2. Kreditrendszer...79 3.2. Az egyetem formaváltozása napjainkban. Felsőoktatási problématérkép...80 3.2.1. A minőség kérdése...80 3.2.2. Az állami szerepvállalás kérdése...81 3.2.3. Az intézmények belső szervezetének kérdése...82 3.2.4. A felsőoktatási intézménybe történő bejutás kérdése...82 3.2.5. A képzés...82 3.2.6. A felsőoktatás nemzetközi szerepvállalása...82 3.2.7. A virtuális egyetem kérdésköre...83 3.3. Alkotmányos alapok...83 3.4. Az egyetem létrejötte a hatályos jog alapján...84 3.5. A felsőoktatás szervezése és irányítása. A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök...85 3.6. A felsőoktatási intézmények gazdálkodása...88 3.7. Az egyházi felsőoktatási intézmény sajátosságai...89 Felhasznált és ajánlott irodalom a III. fejezethez...90 IV. Fejezet - Kulturális igazgatás...91 1. Bevezetés...91 2. A kultúra fogalma...92 2.1. Történeti áttekintés...92 2.2. Egyéb mai elképzelések...93 3. Társadalmi összefüggések...95 4. A kultúra és a jog kapcsolata...96 5. A kultúra szervezése és irányítása, a kulturális szféra igazgatása...97 5.3. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal...99 6. A kulturális igazgatás egyes területei...100 6.1. A kulturális örökségvédelem...100 6.1.1. Régészeti örökség védelme...100
6.1.2. Műemlékvédelem...101 6.1.3. Kulturális javak védelme (közgyűjteményi tárgyak döntően)..101 6.1.4. A hatóság(ok) feladatai és lehetőségei a kulturális örökségvédelem területén...102 6.2. Muzeális intézmények, könyvtárak...103 6.2.1. Muzeális intézmény...103 6.2.2. Könyvtárak igazgatása...106 6.3. Levéltárak...111 6.3.1. A közlevéltár feladatai és típusai...111 6.3.2. Nyilvános magánlevéltár...113 6.3.3. A levéltárak költségvetési támogatásával összefüggő egyes kérdések...113 7. A kultúra állam általi támogatásának főbb típusai...114 Felhasznált és ajánlott irodalom a IV. fejezethez...116 V. Fejezet - Sportigazgatás...117 1. Sporttörténeti előzmények...117 1.1. A sport megjelenése és kialakulása. Az ősközösség kora...117 1.2. Az ókor...117 1.3. Középkor...118 1.4. Az újkor és a modern sport megszületése...119 1.5. A sportigazgatás megjelenése Magyarországon...120 2. Tudomány és sport...122 3. A sport jogi kérdéseinek alkotmányos szabályozása...123 4. Az állam viszonya a sporthoz...124 4.1. A sport területei és az állami feladatok...126 5. A sport szervezése és irányítása...126 5.1. A sport igazgatásában résztvevő kormányzati szervek...128 5.2. A sport (ön)igazgatásában résztvevő egyéb szervezetek...128 5.2.1. A sportköztestületek...130 5.2.3. Az országos sportági szakszövetségek és más sportsz övetségek...130 5.2.4. A sportszervezetek...131 6. A sportoló jogállása...132 7. A sportfegyelmi és egyéb felelősségek...134 8. A sport állami támogatásának rendszere...134 Felhasznált és ajánlott irodalom az V. fejezethez...136
Bevezetés - A jegyzet célja és felépítése Mottó: Minden emberi közösség elemi érdeke, hogy tagjait ne csupán a liberális ne tedd azt, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek elve vezérelje, hanem az aktív, altruista tedd azt, amit szeretnél, hogy veled tegyenek erkölcsi alapprincípiuma is. Jelen munka kettős elvárásnak tesz eleget, egyrészt bemutatja az adott igazgatási területek főbb jogintézményeit, másrészt pedig kiemeli azokat a problémákat, jelenkori nehézségeket, melyek egyúttal szabályozási kérdésként, szükségletként is megjelennek. Az írás nem lenne teljes, ha az egyes szűken vett jogi, szakigazgatási részekhez nem kapcsolódna egy-egy olyan hosszabb szövegrész is, amely bemutatja az adott területek mai helyzetét, meghatározó konfliktusait és az ezekkel kapcsolatos szakmai körökben divatozó elképzeléseket. Ez az arányváltás amely a hatályos jogintézmények leíró ismertetésének rovására növeli az egyébként hagyományosan a bevezető részbe sorolt ismeretek mennyiségét azért indokolt, mert a tételes jog változásának üteme olyannyira felgyorsult, hogy a hagyományos a kommentár műfaja felé hajló munkák avulási sebessége szükségessé teszi a stabil, nem vagy alig változó iránypontok és alapintézmények hangsúlyozását, a korábbinál hangsúlyosabb megjelenítését. Írásomban az egyes jogterületek alakulásának, dinamikájának általam legfontosabbnak tartott és a válság(ok) által felnagyított jellegzetességeit szemrevételezem. A jegyzet a mai magyar egészségügyi jog, oktatási jog, kulturális jog és sportjog válságtüneteinek rövid katalógusát és hatályos jogunk szerinti intézményrendszerét kínálja. A négy előadás anyagát feldolgozó jegyzet nem törekszik teljeskörűségre, tudatosan a humán közszolgáltatások egyes kiemelt területeit veszi górcső alá. A humán igazgatás lényegesebb területei között nyilvánvalóan meg kellene jelennie a szociális igazgatás témájának is, ám a közigazgatási jogi stúdium tudatosan nem terjeszkedik ki e téma behatóbb vizsgálatára, amennyiben a Szociális- és Munkajogi Tanszék önálló diszciplínaként gondozza a tárgyat, illetve az annak alapjául szolgáló jogterületet. Ezen jegyzet anyaga nem fedi le teljeskörűen a négy igazgatási terület valamennyi lehetséges aspektusát sem, a szelekció több vonatkozásban is esetleges; ám minden esetben szem előtt tartja a kitűzött célt: a jogászképzésben résztvevők tájékozottságának növelését, szakmai ismereteik elmélyítését. Minden egyes fejezet rögzíti a) a vizsgált terület alkotmányos alapjait, b) a 9