I. RENDÉSZET, RENDVÉDELEM, RENDÉSZETI SZERVEK... 3 1. A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM ALAPFOGALMAI... 3 1.1. Rend, közrend belső rend, határrend... 3 A rend...3 A közrend belső rend...3 A határrend...4 1.2. Biztonság, nemzetbiztonság, közbiztonság... 4 A biztonság...4 A nemzetbiztonság...5 A közbiztonság...5 1.3. Rendvédelem rendészet, a közrend és közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet)... 5 A rendvédelem rendészet...5 A közrend és közbiztonság védelme...6 Az államhatár rendjének védelme...6 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelem...7 A katasztrófavédelem...8 A tűzvédelem...9 A polgári védelem...9 2. A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM SZERVEI... 11 2.1. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek... 11 Rendőrség...11 Országos Rendőr-főkapitányság...12 Nemzeti Védelmi Szolgálat...12 Terrorelhárítási Központ...12 Büntetés-végrehajtási szervezet...13 Katasztrófavédelmi szervezet...14 Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok...14 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ...15 Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH)...15 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)...16 2.2. Az egyéb rendészeti szervek... 17 Információs Hivatal...17 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)...18 Országgyűlési Őrség...19 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat...19 2.3. Más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei... 20 Önkormányzati rendészeti szervek...21 Kormányhivatalok rendészeti szervei...22 Intézkedések, kényszerítő eszközök...22 3. A BELÜGYI RENDVÉDELMI/RENDÉSZETI SZERVEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE... 24 3.1. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok... 24 A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek alkotmányos szabályozása...24 A rendőrség működését meghatározó főbb jogszabályok...25 A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet törvényi szintű szabályozása...26 A katasztrófavédelem működését meghatározó egyéb jogszabályok...26 A büntetés végrehajtási szervezet működését meghatározó legfontosabb jogszabályok...27 3.2. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai... 28 A rendőrség meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai...29 A rendőrség meghatározása...29 A rendőrség rendeltetése...29 A rendőrség jogállása és feladatai...29 A katasztrófavédelmi szervezet meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai...30 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv meghatározása...31 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendeltetése...31 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogállása...31 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatai...31 A tűzvédelem meghatározása...31
2 A tűzvédelem rendeltetése...31 A tűzvédelem jogállása...31 A tűzvédelem feladatai...32 A polgári védelem meghatározása...32 A polgári védelem rendeltetése...32 A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai...33 A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása...33 A büntetés-végrehajtási szervezet rendeltetése...33 A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai:...33 4. A BELÜGYI RENDVÉDELMI/RENDÉSZETI SZERVEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, ERŐI ÉS ESZKÖZEI... 35 4.1. A rendőrség szervezeti felépítése, erői és eszközei... 35 Szervezeti felépítés...35 A rendőrség erői és eszközei...36 A rendőrség erői személyi állománya...36 A rendőrség eszközei...36 4.2. A katasztrófavédelmi szervezet felépítése, erői és eszközei... 37 Szervezeti felépítés...37 A katasztrófavédelmi szervezet erői...38 A katasztrófavédelmi szervezet eszközei...39
3 I. RENDÉSZET, RENDVÉDELEM, RENDÉ- SZETI SZERVEK 1. A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM ALAPFOGALMAI 1.1. Rend, közrend belső rend, határrend A rend A rend a társadalomban követendő szabályok összessége és az ezeknek megfelelő tényleges állapot. A rend a fenti értelemben tehát azonos a társadalmi renddel, mely a társadalom egészét érintő kategória. A közrend belső rend A közrend belső rend alatt az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működést értjük, mely akkor biztosított, ha az állam és a társadalom szervezetei és intézményei a jogszabályok alapján rendben, zavartalanul működnek. A közrenddel azonos fogalomként használatosak A közrend belső rend az anarchia 1 ellentéteként a jogrendet jellemzi. A közrend háborítatlan érvényesüléséhez alapvetően több más mellett az alábbi feltételeknek kellenek: közbizalom, köznyugalom, közegészség, közbiztonság. A jogrend vagy jogi rend a különböző társadalmi viszonyoknak (életviszonyoknak) a joggal szabályozott eszmei állapota, míg a közrend belső rend ezeknek a tényleges állapota. A közrend tehát a jogi rend része, amelybe nem tartoznak bele a jog által nem szabályozott kategóriák (pl. erkölcs, illem, köznyugalom stb.). Társadalmi rend Jogi rend Közrend Határrend 1 Anarchia: irányítás nélküli állapot, fejetlenség, zűrzavar 1. ÁBRA: A REND FOGALOMKÖRE
4 A határrend A határrend nemzetközi jogi kategória, nemzetközi szerződésekben meghatározott és belső jogszabályokban is rögzített jogi norma- és viszonyrendszer, amelyben a feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek kölcsönösen érvényesülnek, és ezek garantálják az államhatár mentén a szomszédos államok, illetőleg polgáraik és a területükön tartózkodó külföldiek jogos érdekeit, élet- és vagyonbiztonságát. A határrend a közrendhez belső rendhez képest is szűkebb kategória. Mivel a határrendi szabályokat kétoldalú államközi szerződések határozzák meg, a Magyarországgal szomszédos országok viszonylatában e szerződések eltérő szabályokat (jogokat és kötelezettségeket) is tartalmazhatnak. Összefoglalva tehát a fent tárgyalt fogalmak egymáshoz viszonyított kapcsolatát ezzel az 1. ábrával szemléltethetjük. Mint látható a társadalmi rend megában foglalja a jogi rendet, melybe beletartozik a közrend belső rend is. A közrenden belül ugyanakkor a határrend már szűkebb kategóriát képvisel. 1.2. Biztonság, nemzetbiztonság, közbiztonság A biztonság Saját megfogalmazásunkban: A biztonság az állam és társadalom érdekeinek, értékeinek, az ország területének és lakosságának külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől mentes állapota. A biztonság napjainkban jelentősen felérpolitika szerves részét képező, komplex kate- Magában foglalja sok más mellett a legvetőbb elemeit a honvédelmi (katonai) tonságot, a nemzetbiztonságot és a közbiztonságot, mint a magyar állam biztonságának három fő elemét. A honvédelmi (katonai) biztonság fenntartásához a fegyveres erők, a nemzetbiztonság fenntartásához a nemzetbiztonsági szolgálatok, a közbiztonság fenntartásához a rendészeti szervek és más rendészeti feladatokat is ellátó állami, önkormányzati, továbbá önkéntes társadalmi szervezetek, üzleti vállalkozások vesznek részt. Az ország biztonságpolitikai célja- Honvédelmi (katonai) biztonság it, újra melyet álta- 2012-ben 3 került azok prioritásait 2 a kormányzat időről-időre értékeli, és a szükséges korrekciókat elvégzi, lában kormányhatározatban rögzít. Erre 2004 után 2 Prioritás: elsőbbség, elsőség, itt értsd: fontossági sorrend. BIZTONSÁG Közbiztonság Nemzetbizton- 2. ÁBRA: A BIZTONSÁG FOGALOMKÖRE tékelődött, a gória. alap- biz-
5 sor. A nemzetbiztonság A nemzetbiztonság fogalmára sincs a szakirodalomban egységes meghatározás, de álláspontunk szerint: A nemzetbiztonság mint a biztonság és biztonságpolitika egyik lényeges eleme Magyarország szuverenitásának, alkotmányos rendjének, nemzetbiztonsági érdekeinek titkosszolgálati eszközökkel fenntartott, külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől mentes állapota. A nemzetbiztonság a biztonsághoz képest szűkebb, elsősorban az államot, ezen belül a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő kategória. A nemzetbiztonság fenntartása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati eszközöket alkalmazva a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) meghatározott feladatokat látják el. A közbiztonság Közbiztonság alatt az államnak, az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működését értjük. Azaz a közbiztonság nem más, mint a társadalom tagjai személy- és vagyonbiztonságának állam általi garantálása és megvalósulása. A közbiztonság tehát egy olyan állapot, amelyben az állampolgárok ismerik a jogszabályokat, azokat betartják (objektív 4 közbiztonság), és bíznak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését akadályozó magatartásokkal szemben közvetlenül, állami kényszerrel is fellép (szubjektív 5 közbiztonság). 1.3. Rendvédelem rendészet, a közrend és közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet) A rendvédelem rendészet A magunk részéről a két fogalmat azonosként, a közigazgatás sajátos részeként felfogva és szűkebben értelmezve: A rendvédelem vagy rendészet, törvényben meghatározott szervek vagy személyek által végzett tevékenység, amely a közrend belső rend, és a közbiztonság fenntartására (védelmére), megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megszakítására (megakadályozására) és a megzavart rend helyreállítására irányul. Ismert a rendvédelem vagy rendészet egy tágabb felfogású értelmezése is, mely szerint a rendvédelem rendészet az egyes közigazgatási ágazatok (pl. honvédelmi, külügyi, bel- 3 1035/2012. (II. 21.) Kormány határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról 4 Elfogulatlan, pártatlan, személytől független. 5 Elfogult, személytől függő.
6 ügyi, pénzügyi, egészségügyi, munkaügyi, közlekedési stb.) szükségképpen kialakult rendészetének az összessége. Ebben a tágabb értelmezésben a rendvédelem (rendészet) kiterjed az egyéni (emberi) és közösségi élet úgyszólván minden területére. Ezzel összhangban született meg az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, melyet rendészeti törvényként ismerhetünk. A közrend és közbiztonság védelme A közrend és közbiztonság védelme lényegében megegyezik a rendvédelem rendészet szűkebb felfogású értelmezésével. Az államhatár rendjének védelme A határőrizet törvényi meghatározása korszerű felfogásban megközelítően azonos a határrendészet nem kiforrott szakirodalmi definíciójával. E szerint és általunk is elfogadva: a határrendészet a rendészet része, jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben meghatározott jogi norma-, feladat- és eljárási rendszer, amely a rendőrség (eredetileg: Határőrség szerk. ), továbbá jogszabály alapján feljogosított más állami, illetve önkormányzati szervek tevékenysége révén a határrend megteremtésére és fenntartására, megzavarásának megelőzésére, illetve a határrendet közvetlenül zavaró magatartás megszakítására és a megzavart határrend helyreállítására, szükség esetén védelmére irányul. (Dr. Verhóczky János, Dr. Virányi Gergely: Bevezetés a határrendészetbe, Határőrség Országos Parancsnokság, Budapest, 2001., 31. oldal) Az Rtv. értelmező rendelkezése szerint határőrizet: a rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 11. pontjában meghatározott tevékenysége. Az államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet) a fenti bonyolult meghatározásokat egységesítve és leegyszerűsítve: Olyan nemzetközi jogi kategória, mely két szomszédos ország közötti nemzetközi szerződésekben meghatározott és belső jogszabályokban is rögzített jogi norma-és viszonyrendszer, amelyben a feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek kölcsönösen érvényesülnek. A határőrizet, határrendészet tehát a rendvédelem részeként elsősorban a rendőrség határrendészeti szolgálati ága által végzett tevékenység, melyben jogszabály felhatalmazása alapján részt vesznek a rendészeti szervek és más állami szervek (pl. környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok), valamint a települési önkormányzati szervek is. Új elemként lépett be a határvédelem rendszerébe a Magyar Honvédség, melynek kiváltó oka a humanitárius katasztrófával fenyegető tömeges migráció, mely az EU országaira nehezedik. A tömegessé váló illegális bevándorlással szemben a rendőrség személyi állománya és technikai eszközei önállóan nem tudnak eredményesen fellépni, emiatt meg kellett teremteni a törvényi lehetőségét a gyors és hatékony reagálásnak. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 2015. évi módosításának köszönhetően a honvédség személyi állománya és technikai eszközei minősített időszakban részben önállóan, illetve a rendőri állománnyal közös szolgálatellátás során rendészeti feladatokat is végrehajthatnak, melyre a rendőrségi törvény rendelkezéseit kell alapul venni.
7 Az alábbi ábra a rendvédelem vagy rendészet területéhez tartozó fogalmak egymáshoz való viszonyát szemlélteti. Rendvédelem rendészet Közrend és közbiztonság védelme Államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet) 3. ÁBRA: A RENDÉSZETHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK Katasztrófa-, tűz- és polgári védelem A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem szervesen kapcsolódik a honvédelem és a rendészet területéhez is, tevékenységére nemcsak békeidőben, katasztrófahelyzetekben, hanem háborúban vagy más fegyveres konfliktus idején is szükség van. Tevékenységében egyaránt jelen vannak a prevenciót 6 és a beavatkozást szolgáló elemek. Mindezek tükrében érthetővé válnak az Alaptörvény különleges jogrend bevezetésére vonatkozó rendelkezései, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) közötti kapcsolatok: A különleges jogrend az állam életének olyan időszaka, amikor az állampolgárok életének, anyagi javainak valamint az ország szuverenitásának, területi integritásának védelme érdekében, a normál jogrendtől eltérő intézkedések hozhatóak, rendeleti úton lehet kormányozni, és akár az állampolgári jogokat korlátozó döntéseket is lehet hozni. Kiváltó oka valamilyen rendkívüli, a védelmi erők összefogását igénylő esemény. (Dr. Hornyacsek Júlia: A védelem nemzeti komplex rendszere és a katasztrófavédelem nemzeti rendszere előadás) Különleges jogrend bevezetésekor az Alaptörvényben meghatározott feltételek megléte esetén, kivételes hatalom (rendeleti kormányzás) gyakorolható. A veszély eltérő mértékétől és természetétől függően az alábbi intézkedések bevezetésére kerülhet sor: Rendkívüli állapot: az Országgyűlés (továbbiakban: OGY.) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén a képviselők 2/3-ának szavazatával kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot (továbbiakban: HT.) hoz létre. (OGY. akadályoztatása esetén a köztársasági elnök (továbbiakban: KE.)). A HT. gyakorolja az OGY. egyes jogköreit, a kormány és a köztársasági elnök jogait, az állam működését rendeleti úton is szabályozhatja. Szükségállapot: az OGY. a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen, vagy felfegyverkezve elkö- 6 Megelőzés.
8 vetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki a képviselők 2/3-ának szavazatával. (OGY. akadályoztatása esetén KE. jogosult a szükségállapot kihirdetésére.) A sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket a köztársasági elnök rendelettel vezeti be. Megelőző védelmi helyzet: Az OGY. külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a védelmi helyzetet a jelenlévő képviselők 2/3-ának szavazatával. Ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A Kormány jogosult rendeleti úton történő, sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli szabályozással intézkedni. Váratlan támadás: a Kormány intézkedni köteles külső fegyveres csoportnak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, valamint élet- és vagyonbiztonság, a közrend és közbiztonság érdekében, a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig arányos és fegyveres erőkkel. A Kormány sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Veszélyhelyzet: a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Az Alaptörvény alkalmazása a különleges jogrendben sem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. Ezzel szemben az alapvető jogok gyakorlása a békeidőszaki szabályoktól eltérő mértékben is korlátozható, vagy felfüggeszthető, de egyes alapvető jogok pl. az élethez vagy az emberi méltósághoz fűződő jogok ezekben az esetekben is érinthetetlenek. A katasztrófavédelem A katasztrófavédelem némileg egyszerűsített megfogalmazásban a vonatkozó törvényben meghatározott előkészítési, végrehajtási és más tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófák megelőzését, elhárítását, hatásuk csökkentését, a lakosság és anyagi javainak mentését és a következmények felszámolását szolgálják. A törvényi definíció szerint bővebben: Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. [Kat. 3. 8. pont] A törvény meghatározza a katasztrófa fogalmát is, mely ennek megfelelően az alábbiak szerint definiálható: Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár
9 megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. [Kat. 3. 5. pont] A tűzvédelem E szakmai tevékenységi terület meghatározására a törvényi definíciót tartjuk legmegfelelőbbnek. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüt.) alapján: a tűzvédelem a tűzesetek megelőzésére, a tűzoltási feladatok ellátására, a tűzvizsgálatra, valamint ezek feltételeinek biztosítására irányuló tevékenység. Tágabb értelemben a tűzvédelembe tartozik műszaki mentés is, amely a tűzoltóság elsődleges beavatkozó tevékenysége (pl. természeti csapás, baleset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett állapot során). A polgári védelem A polgári védelem, vagy másképpen lakosságvédelem, az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, az ennek érdekében szükséges szervezési és felkészítő munka, valamint a mindezt megalapozó tervezés. A polgári védelem tevékenysége hozzájárul a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminőségének javításához, valamint a nemzetgazdaság biztonságosabb működéséhez. Elsődleges feladata a hazai települések valós veszélyeztetettségén alapuló rendszeres kockázatértékelése és katasztrófavédelmi osztályba sorolása, a lakosság sebezhetőségére összpontosító veszélyelhárítási tervezés. A reagálás terén az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása, felszerelése és begyakoroltatása. A polgári védelem meghatározására az alábbi definíciót tartjuk legelfogadhatóbbnak: a polgári védelem fegyveres összeütközés, katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvására, az életben maradás feltételeinek biztosítására, valamint ezek hatásainak leküzdésére és a túlélés érdekében az állampolgárok felkészítésére irányuló tevékenység. Iparbiztonság ki- A katasztrófavédelem szakterületeinek egymáshoz való viszonyát is szemléltethetjük ábrával, melyen jól látható, hogy az egyes szakmai tevékenységi területek között átfedés van. E szakterületek tehát egyes feladataikat egymással szoros együttműködésben, egymást egészítve, segítve, támogatva végzik, míg máshol önálló hatáskörrel járnak el. Polgári védelem Tűzvédelem És Őróla is kellene valamit irni! 4. ÁBRA: A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZAKMAI TEVÉ- KENYSÉGI TERÜLETEI
10 ÖSSZEFOGLALÓ ÉS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. Ismertesse a rend, a közrend belső rend és a határrend fogalmát! 2. Magyarázza el a rend, közrend belső rend és a határrend fogalma közötti összefüggéseket! 3. Mi a biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság fogalma? 4. Mutassa be a biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság fogalmak egymáshoz való viszonyát! 5. Milyen helyet foglalnak el a belügyi rendészeti szervek az állami-társadalmi védelmi rendszerben? 6. Határozza meg a rendvédelem rendészet, a közrend és közbiztonság védelme és a határőrizet, határrendészet fogalmát! 7. Milyen összefüggéseket lát a rendvédelem rendészet, a közrend és közbiztonság védelme, valamint a határrendészet fogalmak között? 8. Magyarázza el az államhatár rendjének védelme, a határőrizet és a határrendészet fogalmak közötti összefüggéseket! 9. Mi a katasztrófavédelem, ----? 10. Hasonlítsa össze a tűzvédelem és a polgári védelem és az iparbiztonság lényegét! fogalmát!
11 2. A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM SZERVEI A rendészeti szervek Magyarország államhatalmi szervezetében törvényhozói hatalom (Országgyűlés), végrehajtói hatalom (Kormány), bírói hatalom (bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal) a végrehajtói hatalmi szervezeten belül, a Kormánynak alárendelve, az illetékes minisztérium illetve miniszter irányítása és felügyelete mellett végzik rendészeti feladataikat. A rendészeti/rendvédelmi szerveket a minisztériumi irányítás és felügyelet szerint két nagy csoportba sorolhatjuk: - belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek (a Kormány, ezen belül a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter irányítása, felügyelete mellett működnek); - egyéb rendészeti/rendvédelmi szervek (a Kormány, ezen belül különböző minisztériumok, illetve miniszterek és az Országgyűlés Elnökének irányítása, felügyelete mellett működnek). 2.1. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek A belügyi rendészeti szervek rendszerében az Európai Unió támogatásával megvalósított államreform programoknak köszönhetően, a hatékonyság és a hatékony szakmai irányítás elvét szem előtt tartva fontos változások következtek be. A hatáskörök egyértelműsítése, a racionalizáció jegyében a Belügyminisztérium feladatai lényegesen kibővültek, melyet első sorban az ország jelentős területeit érintő katasztrófahelyzetek tapasztalatai, a világban egyre növekvő terrorfenyegetettség, és a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás is indokolt. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervezeteket alapvetően két csoportba sorolhatjuk: - rendvédelmi/rendészeti szervek, - egyéb, rendészeti/rendvédelmi feladatokat is ellátó közigazgatási szervek. Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi/rendészeti szervek a következők: Rendőrség, ezen belül: Általános rendeltetésű rendőrség, Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), Terrorelhárítási Központ (TEK). Büntetés-végrehajtás, Országos Katasztrófavédelem, Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ezen belül: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH). Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBKK). Belügyminisztérium irányítása alá tartozó egyéb, rendészeti feladatokat is ellátó közigazgatási szervek: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Rendőrség A legáltalánosabb meghatározása szerint:
12 A rendőrség közigazgatási feladatokat is ellátó fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőrségen belül végbement szervezetfejlesztésnek köszönhetően bizonyos szakmai tevékenységek egymástól különváltak, ezek önálló szervezeti elemei jöttek létre. Ennek megfelelően a rendőrséget három, egymástól elkülönült, önálló feladat- és hatáskörrel, valamint intézményrendszerrel rendelkező szerv alkotja: - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, (NVSZ.) - valamint a terrorizmust elhárító szerv.(tek.) A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (továbbiakban: Rtv.) határozza meg működésük kereteit, feladatrendszerüket. Országos Rendőr-főkapitányság Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt területi és helyi szervei. Feladataival, felépítésével, vezetésével és irányításával a későbbiekben bővebben foglalkozunk. Nemzeti Védelmi Szolgálat A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) elnevezéssel működik, élén a főigazgató áll. Feladatai az Rtv. 7. alapján röviden az alábbiakban foglalhatók össze: Ellátja a hivatásos állományba jelentkezőknél, valamint a hivatásos állomány tagjánál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését. Elvégzi a törvényben meghatározott személyek, tisztségviselők (együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát. Felderíti a védett állománnyal összefüggő, külön jogszabályban meghatározott bűncselekményeket. Az általa tett feljelentés miatt indított büntetőeljárás során felkérésre a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel közreműködik a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján a bíró által engedélyezett, a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság vagy az ügyész által végzett titkos adatszerzésben. Terrorelhárítási Központ A terrorizmust elhárító szerv Terrorelhárítási Központ (TEK) elnevezéssel került létrehozásra, élén a főigazgató áll. Feladatai az Rtv. 7/B. szerint összefoglalva és kissé leegyszerűsítve az alábbiak szerint alakulnak: Felderíti a terrorszervezeteket. Megelőzi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bűncselekményt kövessenek el. Megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet működését anyagi források biztosításával vagy más módon elősegítsék.
13 Jogszabályban meghatározottak szerint végzi a hatályos büntető normákban meghatározott bűncselekmények (pl. terrorcselekmény, a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása, a jármű hatalomba kerítése, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása), valamint az azokkal öszszefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, az elkövetők elfogását. A terrorizmus elleni küzdelem keretében Magyarország nemzetbiztonsági érdekei érvényesítésének elősegítése érdekében megelőzi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak. A jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére végzi egyes veszélyes személyek elfogását. A jogszabályban meghatározott kiemelten védett vezetők tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el. A rendészetért felelős miniszternek, a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján a hatályos nemzetközi normák betartásával közreműködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül, közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtő akciók esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában, e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 7 szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival. Ennek érdekében megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat. A rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott időtartamra a hatályos nemzetközi normák betartásával ellátja a kijelölt: o magyar külképviseletek és azok diplomáciai személyzete, valamint o a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények személy- és létesítményvédelmét, e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival. A terrorizmust elhárító szerv a feladatai ellátása érdekében az Rtv. VII. fejezetében valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 53-60. -ának megfelelő alkalmazásával, szabályozott módon titokban információt gyűjthet. Büntetés-végrehajtási szervezet A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a Büntetés-végrehajtási Szervezet szerve, élén a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka áll. A büntetésvégrehajtási szervezet az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szervezet. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága feladatköre szerint felügyeli, ellenőrzi és irányítja az alárendeltségébe tartozó jelenleg 28 bv. intézetet, 5 intézményt és 12 gazdasági társaságot, valamint biztosítja a feladatellátásukhoz szükséges feltételeket. Fő feladatai: 7 Észak-atlanti Szerződés Szervezete angolul North Atlantic Treaty Organisation, röviden NATO.
14 Felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények és gazdasági társaságok szolgálati feladatainak végrehajtását, a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet. A gazdasági társaságok működésével kapcsolatban ellátja a jogszabályokban és a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat, gyakorolja a gazdasági társaságok tulajdonosi jogait és kötelezettségeit. A bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket. Előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit. Végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat. Együttműködik az érintett állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel. Katasztrófavédelmi szervezet A katasztrófavédelmi szervezet meghatározásához az alábbi definíciót adhatjuk: A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv. 8 A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: országos illetékességgel működő központi szerv, a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), amely országos hatáskörrel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF a katasztrófavédelmi feladatok valamennyi szakaszában részt vesz és biztosítja a szervezeten kívüli kapcsolattartást, együttműködést a hazai (pl.: más minisztériumok, végrehajtó szervezetek, karitatív szervezetek, önkéntes mentőszervezetek) és a nemzetközi szervezetekkel (pl.: Európai Unió szakmai szervei, NATO és ENSZ 9 felelős testületei, nemzetközi segítségnyújtó szervezetek). Feladataival, felépítésével, vezetésével és irányításával a későbbiekben bővebben foglalkozunk. Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok A hazánkban működő titkosszolgálatok között létrehozott polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közül nem mind tartozik a BM irányítása alá, de rendeltetésüket az alábbiakban határozhatjuk meg: A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek. 8 Bonnyai Tünde, Rácz Réka: Az új katasztrófavédelmi szabályozás, jegyzet és jogszabálygyűjtemény közbiztonsági referensek felkészítéséhez BM OKF Budapest, 2012. 9 Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (angolul: United Nations, röviden: UN).
15 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok része az Információs Hivatal mely a külkapcsolatokért felelős miniszter irányítása alatt áll, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok, melyek a belügyminiszter irányítása alá tartoznak. A hivatalokat és a szakszolgálatokat főigazgatók vezetik, akik kinevezéséről és leváltásáról a szervezetirányításért felelős miniszterek döntenek. A nemzetbiztonsági szolgálatok helyi és területi szervekre tagozódnak. Az Információs Hivatal aktív szerepet játszik a nemzetközi és a hazánkat fenyegető terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, illetve valutaspekuláció elleni harcban, de fontos szerepet tölt be Magyarország diplomáciai, külgazdasági és tudományos kapcsolataiban is. Az Alkotmányvédelmi Hivatal fő feladata, hogy felderítse és elhárítsa hazánk területi egységét, függetlenségét, demokratikus berendezkedését, politikai és gazdasági érdekeit sértő cselekményeket. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok a magyar állam belső rendjének védelme érdekében, szigorú jogszabályi keretek között nyílt és titkos információgyűjtést végez az erre felhatalmazott szervek kérésére. Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Rendeltetése első sorban a szervezett bűnözésre vonatkozó, a rendészeti szerveknél és a titkosszolgálatoknál keletkező információk összegyűjtése, rendszerezése, elemzése, és azok megfelelő felhasználása: Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBKK), a belügyminiszter vezetése alatt működő központi hivatal, amely a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának elősegítése érdekében jogszabályban meghatározott együttműködők által megküldött adatokat gyűjt, felelős ezek felhasználásáért, ellenőrzéséért és koordinációjáért. Az SZBKK valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint az 1999. évi LXXV. törvény, a 70/2001. (IV. 20.), illetve a 305/2006. (XII. 23.) kormányrendeletek értelmében hatékony együttműködést folytat. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a birtokába került, a bűnözői csoportokról, a bűnszervezetekről, a szervezett bűnözéshez szorosan köthető bűncselekményekkel kapcsolatos információkról folyamatosan tájékoztatja az SZBKK-t, amely az adatokat elemzi és értékeli; valamint szükség szerint koordinációt hajt végre az illetékes szervek irányába. Az SZBKK által készített elemzések egyaránt segítséget nyújtanak a Hivatal munkája, illetve szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalában is. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó egyéb, nem fegyveres, rendészeti feladatokat is ellátó közigazgatási szervként: A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal országos hatáskörű, önálló költségvetési szervként működik. Feladata a menekültügyi és állampolgársági ügyintézési feladatok ellátása, valamint az idegenrendészeti jogkörök gyakorlása. A Hivatal működését 2000. január 1-jével kezdte meg a Belügyminisztérium keretei között. Szervezete 2002. januárjától a közigazgatási reformtörekvésekkel összhangban egészült ki a regionálisan szervezett területi szervekkel. Jelenleg az ország területén hét regionális igazgatóság és 24 kirendeltség fogadja a jelentős számú külföldi ügyfelet.
16 A Hivatal köztisztviselői az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látják el az alábbi feladatokat: A külföldiek beutazásával, tartózkodásával és letelepedésével kapcsolatos ügyek, Menekültügyi kérelmekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása. A magyar állampolgárság megszerzésére, visszaszerzésére és megszüntetésére irányuló kérelmekkel kapcsolatos döntés előkészítési feladatok. A Magyarországon illegálisan tartózkodó vagy más jogsértést elkövető külföldiek ügyében a döntések meghozatala, az ország elhagyására kötelezett külföldiek hazautaztatásának megszervezése, humanitárius 10 megfontolásból a hazatéréshez támogatás nyújtása. Működteti a menekülteket befogadó állomásokat, menekültügyi őrzött befogadó központokat. Az idegenrendészeti eljárás alatt álló és ellátásra szoruló külföldiek elhelyezésére közösségi szállást tart fenn, mely magában foglalja az európai követelményeknek teljes mértékben megfelelő kulturált elhelyezést, étkezést és egészségügyi alapellátást. A Magyarországon élő elismert menekültek számára a sikeres beilleszkedésük érdekében különböző ellátásokat és támogatásokat nyújt. A Hivatal a Magyarországra irányuló migráció 11 ellenőrzését szoros együttműködésben látja el a Rendőrséggel, továbbá a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal. A külföldiek ügyeinek intézésében együttműködést folytat a vízumok kiadásában a külkapcsolatokért felelős minisztériummal és a külképviseletekkel. A diákok esetében az oktatási intézményekkel, a munkavállalóknál a munkaügyi központokkal, a befektetők ügyeiben pedig a szakmai érdekképviseleti szervekkel. ezen kívül együttműködik még az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviseletével és a Nemzetközi Migrációs Szervezet Nemzeti Irodájával, a civil szervezetekkel, amelyek elsősorban a külföldiek integrációjában, elhelyezésében, ellátásában és jogi védelmében nyújtanak segítséget. Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) A korábbi Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságból különválással jött létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Nemzeti Környezetügyi Intézet. (NeKI) 2012. január 1-jén. A szervezeti átalakítás alapjául az elmúlt évek pusztító árvizei során folytatott védekezési tevékenység tapasztalatai szolgáltak. A szervezet általunk végzett meghatározása szerint: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó, rendészeti feladatokat is ellátó országos hatáskörű központi költségvetési szerv, melynek élén a főigazgató áll. A Főigazgatóság, a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján látja el feladatait, mely az alábbiakban foglalható össze: Az OVF alaptevékenysége körében irányítja, koordinálja és ellenőrzi a vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét. Ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, és ennek részeként az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésével kapcsolatos feladatokat. Ellátja a vízrajzi tevékenység országos szintű irányításával, szakfelügyeletével, annak összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Ellátja az egységes vízügyi nyilvántartást biztosító Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Végzi a vizeink állapotértékelésével kapcsolatos feladatokat. Ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat. 10 Emberies, emberséges, az emberi bánásmódra törekvő, az embereken segítő. 11 Lakóhely változtatás, költözés, vándorlás.
17 Végzi a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat. Végzi az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat. Ellátja az egyéb, jogszabály vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításért felelős miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat. Az OVF irányítja az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízfolyások és csatornák, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését. Irányítja az igazgatóságok fenntartásában, üzemeltetésében lévő vízfolyásokon és csatornákon az öntözési célú vízszolgáltatást, a felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodást, a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánításával kapcsolatos igazgatósági feladatellátást. 2.2. Az egyéb rendészeti szervek Az egyéb rendészeti szerveket a rendvédelem rendészet tágabb értelmezéséből adódóan is a sokféleség jellemzi, és a kérdést érintő rendészeti jogszabályok is bizonyos mértékig eltérően határozzák meg. Az elmúlt években az államreformmal összefüggésben a közigazgatásban végbemenő szervezetkorszerűsítéssel együtt a rendészeti szervek tekintetében is jelentős változások következtek be. Bizonyos szervezetek megszűntek, mások átalakultak vagy más szervezetekkel összeolvadtak. Feladat- és hatáskörök változtak, mindezt a külső és belső környezetben lezajlott változások mellett a gazdaságosság és célszerűség indokolta. A jogszabályok és a rendészeti szakirodalom alapján az egyéb rendészeti szervek az alábbiak: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok között ki kell emelni a fentebb már tárgyalt Információs Hivatal-t, melyet a külkapcsolatokért felelős miniszter irányít, az újonnan létrejött Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, mely az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal valamint a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásából jött létre, az Országgyűlési Őrség, más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei, melyek között a Kormányhivatalok egyes szakigazgatási szerveit illetve bizonyos felügyeleteket, valamint az önkormányzatok által működtetett kvázi rendészeti szerveket kell megemlíteni. Információs Hivatal A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közé tartozik az Információs Hivatal, mely Magyarország polgári hírszerzőszolgálata. Rendeltetése az alábbiakban foglalható össze: Az Információs Hivatal polgári hírszerző szolgálat, mely elsődlegesen az országhatáron kívül tevékenykedik. Általános rendeltetése, hogy a külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszerzésével segítse elő a magyar nemzeti érdekek érvényesülését, működjék közre Magyarország függetlenségének biztosításában és törvényes rendjének védelmében. A Nemzeti Biztonságpolitikai Stratégiában lefektetett alapelvek és célok megfogalmazása során számos körülményt kellett figyelembe venni. A világpolitikai és regionális fejlemények, válságok mellett az államoknak olyan globális veszélyekkel is szembe kell nézniük, mint a háborúk, terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése és a nemzetközi szervezett bűnözés.
18 A hírszerzési információk a kormányzati döntések megalapozását szolgálják. A Kormány meghatározza azokat a témákat, amelyekről a hírszerzés útján tájékozódni kíván. E hírigények alapulvételével az Információs Hivatal különleges eszközrendszere révén olyan adatokat, értesüléseket, dokumentumokat szerez, amelyek a hivatalos csatornákon egyáltalán nem vagy csak korlátozottan ismerhetők meg. Feladata teljesítése érdekében a Hivatal műveleti tevékenységet folytat. Humán és műszaki-tudományos eszközökkel létrehozott forrásokból titkos és bizalmas adatokat ismer meg, emellett nyilvános forrásokat is felhasznál, s kiaknázza a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket is. A megszerzett információkat elemzi, a már rendelkezésre állókkal összeveti és értékeli, majd hírszerző jelentéseket készít, amelyeket a döntéshozóknak továbbít. Minden állam folytat ilyen jellegű hírszerző tevékenységet, és ennek érdekében létrehozza és működteti hasonló szervezeteit. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Mint a fentiekben már említettük, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két szervezet összevonásával jött létre a 2010. évi CXXII. tv. rendelkezései alapján. Működését 2011. január 1-jén kezdte meg, meghatározása a törvény értelmében az alábbi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez, élén az elnök áll. A NAV felügyeletét az erre kijelölt miniszter látja el. Feladatrendszere széleskörű, mely leegyszerűsítve az alábbiakban foglalható össze: A jogszabályokban meghatározottak szerint felelős az adók és vámok megállapításáért, kivetéséért és behajtásáért. Ellátja a hatáskörébe utalt adó- és vámigazgatási feladatokat. Végzi a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat. Külön jogszabály alapján közreműködik a behozott kőolaj és kőolajtermékek forgalmazását végző töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a jogszabály által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását. Nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében. Végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását. Ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között. Végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését. Jogszabályban meghatározott keretek között végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését. Jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása során Magyarország területén mélységi ellenőrzési tevékenységet végez. Külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat lát el. A NAV végzi továbbá: o külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,
19 o a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint a fémkereskedelmi hatósági feladatokat, o az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat. A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. Feladatai teljesítése során köteles együttműködni jogszabályban meghatározott körben a társ rendészeti szervekkel. Végzi a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladatés hatáskörébe tartozó adatok kezelését. Országgyűlési Őrség Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elfogadásával 2013. január elsejével megalakult az Országgyűlési Őrség (továbbiakban: Őrség). Tagjai a rendészeti szervek első sorban a rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv személyi állományából lettek kiválasztva. Létrehozásának indoka az a garanciális alapelv, hogy a törvényhozás védelmét ne egy, a végrehajtói hatalom (kormány, belügyminisztérium) által felügyelt vagy irányított fegyveres szervezet lássa el. Meghatározása szerint: Az Őrség országos illetékességgel rendelkező, az Országgyűlés Elnökének közvetlen irányítása alatt álló, központi költségvetési, fegyveres rendvédelmi szerv, mely feladatait szervezeti egységei útján látja el. Az Őrséget a parancsnok vezeti. [Az Országgyűlés Elnökének 6/2014. számú házelnöki rendelkezése, az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatáról] A szervezet közvetlenül az Országgyűlés Elnökének van alárendelve, parancsnokának kinevezéséről és felmentéséről is a házelnök dönt. Az Őrség feladatai az alábbiakban összegezhetők: Ellátja a házelnök személyi védelmét, az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el, biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását, az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről, ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat. Az Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett nem rendészeti, hanem katonai szervezetként a honvédelemért felelős miniszter irányításával és felügyeletével működik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. A magyar nemzetbiztonsági struktúra átalakításának szükségszerűségéből eredően a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal össze-