A családközpontú kora gyermekkori intervenció tevékenységei, szereplıi és megvalósításának lehetıségei 2010. november 16. Czeizel Barbara Budapesti Korai Fejlesztı Központ Fogalmak, fogalmak tisztázatlansága Korai fejlesztés Korai intervenció Kora gyermekkori intervenció Koragyermekkori intervenció Családközpontú kora gyermekkori intervenció 1
A kora gyermekkori intervenció definíciója A kora gyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú rizikócsecsemık eltérı fejlıdéső, gyermekek tervszerően felépített programja; a család segítése, mely szőrést, komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást különbözı terápiás szolgáltatásokat a gyermek megfelelı közösségbe kerülésének elısegítése foglal magában a gyermek állapotát és a család körülményeit, valamint egyedi igényeit figyelembe véve. Budapesti Korai Fejlesztı Központ Megalakulás: 1992., fenntartó a Korai Fejlesztı Központot Támogató Alapítvány Célok: családközpontú kora gyermekkori intervenció, Budapesti és Pest megyei családok ellátása Modellek (USA, Németország -Lebenshilfe, Anglia, magyar hagyományok a gyógypedagógiában és a fejlıdés pediátriában) Nincs törvényi szabályozás 1996: oktatási törvény módosítása: a korai fejlesztés, mint nevesített feladat 2
Definíciók Shonkoff és Meisels (2000): Multidiszciplinális szolgáltatások, 5 éves korig. Cél: a gyermek egészségének és jólétének biztosítása, a kompetenciák erısítése, a fejlıdési késések minimalizálása, a meglévı fogyatékosságok kezelése, a szülık és a család mőködésének elısegítése Guralnick (2001): A szülı-gyermek interakciók azon mintáját támogatja, amely leginkább elısegíti a gyermek fejlıdését A kora gyermekkori intervenció jelenlegi helyzete Magyarországon Részletesen: a TÁRKI-TUDOK Zrt. kutatásában Röviden: Nem tisztázott fogalomhasználat Hovatartozás kérdésének tisztázatlansága (egészség-, oktatás-, szociális ügy-e?) Oktatási törvény nehézkes alkalmazása Képzett korai intervenciós (fejlesztı) szakemberek hiánya Korai intervenciós szolgáltatások hiánya Korai intervenciós szolgáltatások minıségének megkérdıjelezhetısége 3
Adatok összegzése a 2005-ös év alapján A 2005-ben összes élve született gyermekek száma 97 496 (KSH adat) 2005-ben Nic-ben, Pic-ben ápoltak száma 5884 (OGYEI-adat, egészségügy) 2005/06-ban korai fejlesztés és gondozás keretében ellátott, 0-5 éves korú gyermekek száma 2147 (OMstatisztika, oktatásügy) (2147X240 000 Ft,- /fı/év = 515 280 000 Ft)??? 2005-2006 évben SNI-s kategóriával elsı osztályba jelentkezı gyermekek száma 6233!!!!!! Adatok megyei eloszlása Újszülöttek PIC/NIC-ben 2005-ben (EM) Korai fejlesztésben részesültek 0-5 éves korig 2005-ben (OKM) 4
Frissebb (de nem teljeskörő) adatok A 2008-ben összes élve született gyermekek száma 99 149 (KSH adat) 2008/2009-ban korai fejlesztés és gondozás keretében ellátott, 0-5 éves korú gyermekek száma 2 308 (OMstatisztika, oktatásügy: Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Szolgáltató Központ) 2008/2009 évben SNI-s kategóriával elsı osztályba jelentkezı gyermekek száma 4 868!!!!!! Kiskırös kistérség adatai 2007 2008 2009 kistérségben élve született gyerekek száma: 445 470 438 közülük rizikóbabák voltak: korai fejlesztésben részesültek: 60 11 75 7 61 8 SNI-diagnózissal elsı osztályt kezdett: Szegregáltan Integráltan 48 8 11 28 9 32 5
A kora gyermekkori intervenciós szolgáltatások közös jellemzıi Európában Elérhetıség Közelség Költségfedezet Interdiszciplináris team munka Változatos szolgáltatások A korai intervenciós szolgáltatások közös jellemzıi Magyarországon Elérhetıség: esetleges Közelség: kiszámíthatatlan Költségfedezet: nem megoldott Interdiszciplináris team munka: nehezen kivitelezhetı Változatos szolgáltatások: elszigetelten 6
A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés célja A gyermek személyes fejlıdésének biztosítása A családi kompetenciák erısítése A család és a gyermek társadalmi inklúziójának elısegítése A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés megvalósításának alapigényei Korai felismerés, diagnózis Megfelelı színvonalú tanácsadás, fejlesztés, terápia, gondozás A család segítése, támogatása Elérhetıség alanyi jogon 7
Kora gyermekkori intervencióban résztvevı szakemberek Transzdiszciplináris team-munka, interdiszciplináris szemlélet védını, házi gyermekorvos fejlıdéspediátriában jártas gyermekorvos, gyermek-neurológus, gyermekpszichiáter, gyermekortopéd szakorvos, gyermekszemész, genetikus különbözı képzettségő gyógypedagógus, pedagógus mozgásterapeuta, mozgásfejlesztı szakember, konduktor pszichológus szociális munkás mővészeti terapeuta bölcsıdei gondozónı, óvodapedagógus, fejlesztıpedagógus Kora gyermekkori intervencióra, fejlesztésre jogosultak Szőrést követıen: Azok a gyermekek, akik megfelelı diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentıs elmaradást mutatnak az alább felsoroltak közül egy vagy több fejlıdési területen: mozgásfejlıdés értelmi fejlıdés hallás-, látásfejlıdés kommunikáció-, beszédfejlıdés szociális, érzelmi fejlıdés, valamint viselkedésbeli eltérést mutatnak Olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek nagy valószínőséggel fejlıdési elmaradást eredményeznek 8
Kora gyermekkori intervenció szolgáltatásai Szőrés Komplex vizsgálat, gyermek fejlıdési szintjének felmérése Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás Mozgásterápia Pszichoterápia Zeneterápia Szülıcsoportok Megfelelı gyermekközösségbe kerülés elısegítése Utazó tanári szolgáltatás (Portage modell) A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés formái és lehetıségei 1. 1. Központhoz kötött: A gyermek a szülıvel együtt részt vesz a fejlesztést nyújtó intézmény programjában, egyéni vagy csoportos foglalkozásokon. Elınyei: a gyermeknek és a szülıknek is lehetıséget nyújt a társadalmi érintkezésre, az intézményben több fejlesztı eszköz áll rendelkezésre, mint az otthoni programban, a különbözı szakemberek könnyebben konzultálnak egymással egy probléma kapcsán. 9
A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés formái és lehetıségei 2. 2. Otthoni fejlesztés: a gyermek otthonába jár ki a pedagógus vagy a terapeuta (utazótanári szolgáltatás). Általában csecsemık, ill. kisgyermekek fejlesztésekor bevált forma. Elınyei: Az ismerıs környezetben a kisgyermekek könnyebben mőködnek együtt a pedagógussal, a gyermekek megkímélése a fáradságos utazástól, nagyobb figyelemmel tudnak részt venni a foglalkozásban A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés formái és lehetıségei 3. 3. Integrált gyermekközösség: Normál bölcsıdei vagy óvodai közösségbe kapcsolódik be a sérült gyermek. (A megfelelı személyi, szakmai, tárgyi feltételek biztosításával!) Elınyei: az egészséges társak mintáját követve felgyorsul a gyermek fejlıdése, lehetıséget nyújt a megfelelı kortárs kapcsolatok kiépítésére, az édesanya munkába állhat. 10
A korai intervenció, fejlesztés formái és lehetıségei 4. 4. Speciális óvoda, konduktív nevelési módszert alkalmazó óvoda, fejlesztı napközi Azon gyermekek részére, akik sajátos állapotuk, súlyos sérültségük miatt nem integrálhatók egészséges közösségbe. Elınye: mindennapos szakszerő foglalkozásokban vesz részt a súlyosan sérült gyermek (lehetıvé teszi, segíti az édesanya munkavállalását is.) Szempontok a kora gyermekkori intervencióhoz, fejlesztéshez A szülı mint partner Elfogadás, meghallgatás Információ Együttmőködés Tanácsadás Fejlesztés Terápia 11
Érintett területek Egészségügyi Oktatási (gyógypedagógiai) Szociális A kora gyermekkori intervenció megvalósításának ideális megvalósítása az alapellátásban Gyermekek szőrése regionális, helyi védınık által, jelzés a házi gyermekorvosok felé (Egészségügyi Közlöny 2009. febr. 16. és 2. sz. Módszertani levél) A szőrés után rizikócsecsemınek minısített gyermekek diagnosztikus vizsgálata a szakértıi bizottságban Az érintett családok ellátásba kerülésének biztosítása (az összes korai fejlesztésben járatos ellátóhely ismeretében) a teljes folyamatot koordináló kulcsszemély Folyamatos, az ellátás alapján történı szolgáltatás bıvítés, és minıségi fejlesztés 12
A szakmai környezet változása (az utóbbi 20-30 évben) Korábban: orvosi pedagógiai modell kizárólag a gyermekre koncentrált Jelenleg TÁRSADALMI modell a gyermek fejlıdése a középpontban, illetve a társadalmi érintkezésnek az ember, azon belül is a gyermek fejlıdésére gyakorolt hatását vizsgálja a gyermek, a család és a környezet együttes megközelítése A szakmai gyakorlatban történı változások (1) Korszerőbb diagnosztikus módszerek mellett egyre több tapasztalat halmozódott fel a korai fejlesztés terén is. A szélesebb értelemben vett szakmai közegben is szemléletváltás tanúi lehetünk, egyre többen ismerik fel a korai beavatkozás szerepét a gyermek és családja harmonikus fejlıdésében. 13
A szakmai gyakorlatban történı változások (2) A korai ellátás a társadalom szélesebb rétegeiben is ismertebbé vált, az érintett családok egyre határozottabban igyekeznek érdekeiket érvényesíteni. Az állami intézményrendszer mellett számos olyan intézmény, elsısorban civil szervezet jött létre, amely a sérült gyermekek korai ellátását tőzte ki céljául. A szakmai gyakorlatban történı változások (3) konkrétumok, konkrét feladatvállalások 2. sz. Módszertani levél A pszichomotoros fejlıdés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában (csecsemı- és kisgyermekkori szőrıteszt védınık, gyermekorvosok számára (Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2004., Dr. Büki György, Dr. Gallai Mária, Dr. Paksy László). Zárójelentés a kora gyermekkori intervenció koncepciójának értékelemzéssel történı kialakításáról, 2005. augusztus; Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium, Fogyatékosügyi Fıosztály, MicroVA Bt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújúlás Operatív Program (TÁMOP) 3., 5., 6. prioritásaiban nevesített, a koragyermekkori intervenciós programok elméletének, gyakorlatának kidolgozása, mint kormányprogram, 2007-2008. évekre vonatkozó akciótervek 14
Ugyanakkor (1) Az ellátó intézmények a sérült fejlıdés egy-egy részterületének diagnosztikájára és fejlesztésére szakosodtak (pl. mozgásfejlesztés, szenzoros integrációs fejlesztés, érzékszervi fejlesztés, stb.), szemléletük többségében nélkülözi a komplexitást (egészségügy, oktatás, szociális ágazat). A szakmai protokollok, standardok, megfelelıen képzett szakemberek, megfelelıen alkalmazható módszerek hiányában ill. a már hatályos jogszabályok nem harmonizált alkalmazása vagy nem alkalmazása (pl. Módszertani levél) okán az optimálisnak tekinthetı ellátás sokszor még újra és újra a tervezési szintre zuhan vissza. Ugyanakkor (2) Az intézmények, szakemberek, ágazatok egymással való kapcsolattartása, együttmőködése hiányos, így a családokkal gyakran egymás mellett és nem egymásra épülve foglakoznak. A szakemberek számára igen kevés továbbképzési lehetıség van (csökkenı továbbképzési, szakképzési keret). Az intézmények súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködnek, melyek a megfelelı szabályozás hiányában a civil szervezeteket talán még jelentısebb mértékben sújtják. 15
Ugyanakkor (3) Egyes sérült csoportok diagnosztizálása, ellátása és továbblépési lehetıségei továbbra is szinte teljes mértékben megoldatlanok maradtak. Ez elsısorban a csecsemıket (0-1 éves kor), a halmozottan, súlyosan halmozottan sérült gyermekcsoportot és az autizmus spektrum zavarral élı gyermekeket és családjaikat érinti. Köszönöm figyelmüket! www.koraifejleszto.hu 16