Állami Közösségi Magán

Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Olaszország Luxemburg Németország Portugália Spanyolország Svédország Nagy-Britannia EU (15) Norvégia Svájc Az állami erdőtulajdonlás és erdőkezelés szervezeti rendszere Összeállította: Prof. Dr. Lett Béla 1. Az erdőtulajdonlás és erdőkezelés a piacgazdasági Európában Erdősültség és tulajdonos alapján megállapítható, hogy az EU tulajdonosi struktúrája sokszínű, nem volt (nem lehet) az erdősültség és a tulajdonlás területén normatíva, elvárás. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Állami Közösségi Magán Forrás: Benkő, 2003 1. ábra. Tulajdonviszonyok alakulása az EU országaiban Az EU erdő tulajdonosi struktúrájában jelentős a közösségi önkormányzati tulajdon szerepe, amely az államinak kb. felét tette ki a speciális funkcióknak megfelelően. Erdőkezelés és változása Az állami erdőkezelés az alábbi típus változatokkal jellemezhető, a vállalkozási költségvetési differenciálódásban (van részletes tanulmány): Svédország Ausztria Nagy-Britannia Finnország Németország -egyes feladatok -állami vállalat költségi szerv közszférához - magán vállalkozás - állam tulajdonú, de magán formájú vállalkozás - más feladatok vállalkozásokhoz 2. ábra. Állami erdőkezelési típusok az EU országaiban

2 A következő táblázat az Európában fellelhető szervezeti formákat és jellemzőiket mutatja be. Szervezeti forma Ország Szervezeti forma jellemzői Integrált (adminisztratív és egyben gazdálkodó) szervezet Elkülönült állami erdőgazdálkodó szervezet, állami vállalat, vagy egyéb szervezet Elkülönült állami erdőgazdálkodó vállalkozás (kereskedelmi társaság Privatizált szervezet Németország, Dánia Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Nagy-Britannia Ausztria, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Norvégia Svédország Költségvetési intézmények, amelyek a hatósági, tanácsadói, gondnoksági feladatok mellett az állami erdőkben gazdálkodnak is. A nem állami tulajdonú erdők (magán, közösségi, egyházi, ) kezeléséért a tulajdonos díjat fizet, amelyet a legtöbb esetben a kitermelt faanyag értékesítéséből származó árbevétel finanszíroz. Általában az agrár-minisztérium alá rendelt, az állami erdőt szerződés vagy jogszabály alapján kezelő, önállóan gazdálkodó szervezetek. Ellátják az erdő védelmi, őrzési és irányítási feladatait és az ehhez szükséges szakszemélyzettel is rendelkeznek, azonban az erdőművelés és fakitermelés munkáit sok esetben vállalkozókkal végeztetik. Jellemző a lábonálló állományok árverésen történő értékesítése, valamint a legtöbbször 10 éves erdő-hasznosítási szerződések megkötése. A keletkezett nyereséget az állam gyakran teljes mértékig elvonja. Állami tulajdonban, általában miniszter felügyelete alatt álló, többnyire Kft. vagy Rt. gazdasági formában működő, magántársaságnak minősülő piaci szereplők. Teljes vertikumban végzett erdőgazdálkodói, kereskedelmi és sokszor fafeldolgozással integrált tevékenységük mellett ellátják az erdővédelmi és szociális feladatokat is. Egyes esetekben vagyonukban az erdő csak hozzárendelt tételként van kimutatva, máshol, amennyiben az erdőtelepítés és a földforgalmazás az üzleti tevékenység jelentős részét teszi ki, a földterület és az erdő is szerepel a társaság vagyonában. Az állami tulajdonú Rt. részvényeinek túlnyomó többsége privatizálásra került, azonban maga az erdő állami tulajdonban maradt. A befektetők profitigénye miatt a társaság csak korlátozottan tudta ellátni a közcélú, szociális és erdővédelmi feladatokat. A közérdek védelmében az állam visszavásárolta a társaság valamennyi magántulajdonba került részvényét. Forrás:Benkő Sopron 2002.- IUFRO Nemzetközi Konferencia- Gerely Ferenc előadása alapján 3. ábra. Állami erdőkezelési típusok az EU országaiban Németországban sajátos, un integrált szervezet működött, amely egyesítette a hatóság (a magán erdőtulajdonnál) és a közösségi erdőkezelés funkcióit, de az elmúlt időszakban mind a hatósági szervezet (összevont hatósági struktúra), mind a gazdálkodói szervezet (vállalkozási modell) sokat változott. Az önkormányzati tulajdon, az önkormányzati erdők kezelése az önkormányzatokhoz, régiókhoz tartozik, speciális funkciókkal. Magyarországon a helyi elképzelések jobb érvényesítése ugyanakkor a konfliktus kezelésben is segíthet, az erdők funkcióit a térségben, önkormányzatban meghatározva sokkal kisebb a

3 civil kezdeményezések mögé húzódó csoportok legitimációja (Ez nem kritikája a 90 -és évek tulajdonosi - szervezeti rendszerének). Az önkormányzati jellegű tulajdon és gazdálkodás az EU belépés után a támogatottság, támogathatóság területén bekövetkező változásokkal felértékelődik. A mindenhol egységes állami (tartományi) kezelési sémát színesíti a regionálitás bevonásával, a kiemelt társadalmi igények kielégítésével (Wienrwald - bécsi erdő Bécs városa kezelésében). Következtetések, tanulságok A nemzetközi összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy az Európai Unió 2004. évi bővítése előtti tagországokban az állami erdők aránya jóval a magyar átlag alatt van, 5-35% között változik. Kivételt képez ez alól Írország és Görögország, ahol az állami erdők aránya 68 ill. 73%. Az állami erőterület kezelését: - egy állami tulajdonú részvénytársaság végzi: Svédországban, Finnországban, Írországban és Ausztriában. - költségvetési szerv végzi: Dániában, Angliában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban. - az állami erdészeti adminisztrációt és a gazdálkodó funkciót egy integrált szervezet látja el: Finnországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban. A csatlakozó országok esetében az állami erdőterületek részaránya mindenhol 30% fölötti, az állami erőterület kezelését - egy állami részvénytársaság végzi: Lettországban, Csehországban, Szlovákiában, - több állami részvénytársaság végzi: Magyarországon, - egy állami vállalat végzi: Lengyelországban, - költségvetési szerv és néhány állami vállalat végzi: Észtországban, Litvániában - magán tulajdonú gazdasági társaság végzi: Szlovéniában. A honvédelmi erdőket külön gazdálkodó kezeli Németországban, Lettországban, Litvániában, Csehországban és Magyarországon. Az erdészeti struktúra összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a magyarországi rendszerhez hasonló, rendkívül elaprózott társasági struktúrával egyetlen ország sem rendelkezik, az európai országokban (tartományokban) az állami erdőket egy gazdálkodó (gazdasági társaság) vagy költségvetési szerv kezeli.

4 2. Az erdőtulajdonlás és erdőkezelés Magyarországon A magyar erdőgazdálkodásban az új, 1992-től kezdődő tulajdonváltás meghatározónak ígérkezik a XXI. évszázad erdőgazdálkodására is. A kárpótlás és vagyonnevesítés során az ország erdőterületének mintegy 40%-a került magántulajdonba. 1. táblázat. Az erdőterület tulajdoni megoszlása (%) Tulajdonforma 1885 1938 1946 1970 1990 1998 2004 Állami 15 5 70 70 69 60 57 Közösségi 37 23 2 29 30 1 1 Köztulajdon összesen 52 28 72 99 99 61 58 Egyéni tulajdon, társas kezelés 14 13 14 1 1 15 13 Egyéni használat 34 59 14 0 0 5 16 Működésképtelen 19 13 Magántulajdon összesen 48 72 28 1 1 39 42 Erdőterület (ezer ha) 7 100 1 234 1 205 1 500 1 700 1 736 1 843 Forrás: Lett B. Mészáros K. 2004. A tulajdonstruktúra az egyes nemzetgazdasági ágakban változó gyorsasággal alakult át, a mezőgazdaság tulajdon és használati viszonyaiban a magán tulajdon, a magán gazdálkodók szerepe lényegesen nagyobb. Az erdő, az erdőgazdálkodás esetében az állami szektor megtartotta a dominanciáját, miközben magán vállalkozói végrehajtással működik. (2. táblázat). 2. táblázat. A kialakult birtokstruktúra (%) Megnevezés Mezőgazdasági terület Erdő terület Állami 10,6 58,2 Közösségi 1,2 0,8 Magán 88,2 41,0 nincs bejegyzett erdőgazdálkodó - (12,9) osztatlan közös tulajdon n.a. kb. 30,0 Forrás: Lett B. Mészáros K. 2004. Az állami vagyont kezelő erdőgazdálkodók területe később lényegében nem változott. Amennyiben erős speciális indok nem merült fel, úgy a gazdasági társaság (Rt., Kft.) vált az állami vállalat jogutódjává. Az állami vállalatok gazdasági társasági formába átalakulása kötelező a tőkeviszonyok normalizálására. A tevékenységek végrehajtásának keretei módosultak, az erdőgazdálkodásban elsősorban a fakitermelés, de fokozatosan az egyéb tevékenységek esetében is külső vállalkozók a kivitelezők. (A volt erdőgazdasági dolgozók a gazdaságoktól megszerzett gépeket, berendezéseket használják.) A tulajdonosi-kezelői viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (kivitelező-szolgáltató) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése. Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat meghatározása, elhatárolása a lényeges a szervezeti viszony, a felek jogai és lehetőségei, a gazdasági elszámolás szempontjából.

5 A gazdálkodói viszonyok alakulását a fával borított terület figyelembevételével az elmúlt időszakra, szektoronkénti csoportosításban foglalom össze (3. táblázat). 3. táblázat. Az erdőtulajdonosok és az erdőgazdák az állami és a magán erdőkben Erdőgazdálkodó és 31.12.2004. tulajdonosa 1000 ha % 1. Erdőgazdasági Rt.-k MNV Zrt. - EG ÜVI 896 49 2. HM Rt.-k MNV Zrt. - HM 76 4 3. Nemzeti parkok KVVM 36 2 4. Vízügyi Igazgatóságok KVVM 5. Egyéb kezelésben lévő erdők vegyes 6. Közösségi tulajdonú erdők vegyes 7. Erdőbirtokos társulatok Erdőtulajdonosok 8. Magánszemélyek 9. Egyéb kezelésben lévő magánerdő vegyes 10. Nincs erdőgazdálkodó 13 1 19 1 Erdőtulajdonos MNV Zrt. - NFA ÜVI MNV Zrt. - NFA ÜVI MNV Zrt. - NFA ÜVI MNV Zrt. - NFA ÜVI MNV Zrt. - NFA ÜVI Gazdálkodási forma Részvénytársaság Részvénytársaság Költségvetés Költségvetés Vegyes 13 1 Közösség Vegyes 118 6 293 16 131 7 248 13 Összesen 1843 100 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat 2005. Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Erdőbirtokossági társulat Magánszemély Egyéni vállalkozó Vegyes A faállománnyal borított terület rendeltetés szerinti megoszlásának arányában az állami és a magántulajdon jelentősen különbözik (4. táblázat). 4. táblázat. A tulajdonforma és a rendeltetés kapcsolata (%) Tulajdonforma Védelmi Gazdasági Rendeltetés Egészségügyi, szociális, turisztikai Oktatási, kutatási Állami erdő 24,8 30,7 0,8 0,2 Közösségi erdő 0,3 0,4 0,1 0,0 Magánerdő 5,7 25,7 0,2 0,0 Erdőgazdálkodó nélkül 3,6 7,4 0,1 0,0 Összesen 34,4 64,2 1,2 0,2 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat 2005. Az erdők rendeltetésének a védelmi rendeltetésű erdőterületek növekedésével járó átértékelése nem fejeződött be, a gazdasági rendeltetés korábbi nagyarányú csökkenése

6 megállt, de a Natura 2000 program keretében további jelentős erdőterületek kerülnek kijelölésre, gazdálkodási korlátozásra (összességében 41,4%). Az állami erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (tölgy, bükk) a meghatározók, de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (akác, nyár) fafajok határozzák meg, amelyek elsősorban a magántulajdonú erdőkben találhatók meg. A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (tölgy, bükk) fafajok természetvédelmi célú termelésből való kivonása egyrészt az erdő értékét lecsökkenti, másrészt az árbevételből történő finanszírozást kizárja. A fakitermelési és az erdőfelújítási naturális adatokból megállapítható, hogy a mennyiségi viszonyokat a rövid vágáskorú állományokban (akác, egyéb lágylombos) folyó erdőgazdálkodás határozza meg, amelyeknél a kitermelhető fatérfogat (m3/ha) és a finanszírozásba bevont árbevétel (ezer Ft/ha) lényegesen alacsonyabb a hosszú vágáskorú állományokénál. Az erdészeti vállalkozások szerkezetét is mutatják a legfontosabb pénzügyi adatok, amelyek az eredményekre és a problémákra is utalnak. (5. táblázat) 5. táblázat. Az erdészeti vállalkozások pénzügyi jellemzői 2004-ben (Millió Ft) Társaság Egyéni vállalkozó Összes Megnevezés Összes Külföldi Belföldi Állami Magán Magán Magán Vállalkozások száma (db) 1722 35 1687 26 1661 2394 4055 Létszám (fő) 9709 54 9655 7655 2000 1413 3413 Nettó árbevétel 73193,9 480,6 72713,3 57595,9 15117,4 13190 28307 Üzemi eredmény 2330,4 50,0 2380,4 1413,7 966,7 Nyereség 3107,3 49,2 3058,1 1414,8 1643,3 Veszteség -777,0-99,3-677,7-1,0-676,7 Adózás előtti eredmény 2313,0-53,5 2366,5 1470,0 896,5 Nyereség 3078,4 46,5 3031,9 1470,3 1561,6 307 1869 Veszteség -765,4-100,0-665,4-0,3-665,1-515 -1180 Adóalap 2154,7 36,2 2118,5 902,8 1215,7 TAO fizetett 343,9 5,8 338,1 144,4 193,7 97 291 Jegyzett tőke 21388,2 233,5 21154,7 19139,6 2015,1 Saját tőke 60067,7 378,6 59689,1 51410,7 8278,4 Rövid lejáratú kötelezettség Forrás: APEH 2004, 2005. 15664,2 646,0 15018,2 10125,7 4892,5

7 3. Az állami tulajdonú erdő kezelése átszervezésének vizsgálata 3.1. Az állami erdőtulajdonlás és erdőkezelés Az állami tulajdonról szóló 1992. évi LIII. törvény, és az 1995. évi XXXIX. törvény alapján az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok vagyona állami tulajdonban maradt. Ugyanakkor az erdőgazdálkodási tevékenységeket 19+3 Erdőgazdasági Rt. hatáskörébe utalták. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény megtiltotta, hogy az erdészeti Rt.-k erdővagyont szerezzenek, emiatt azonban ezek a részvénytársaságok elesnek a növekedési lehetőségektől. Az állami erdők esetében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szerepel tulajdonosként a telekkönyvben, amely azonban csak jelentős mértékben korlátozott módon gyakorolja tulajdonosi jogait. A KVI bízza meg a 19 Erdőgazdasági Rt-t az erdőgazdálkodási feladatokkal, azonban nem választhat a részvénytársaságok közül, ezért ezek között nem alakul ki verseny, tehát regionális monopóliumokként működnek. Annak ellenére, hogy a KVI a telekkönyv szerinti tulajdonos, vétel és eladási döntéseken túl gyakorlatilag nem rendelkezik az erdőterületek gazdálkodásával kapcsolatos egyéb döntési jogkörrel. Az elmúlt évek fejleménye, hogy az állami tulajdonost képviselő szervezeteknél belépett az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amelyhez a nem védelmi rendeltetésű területek tartoznak (a KVI a védelmi rendeltetési területeket tulajdonolja). A KvVM elválasztotta a hatósági (Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelet - KVTF) és a gazdálkodási (Nemzeti Park Igazgatóságok - NPI) funkciókat az alárendelt szervezeteiben, és a költségvetési rend szerint működő gazdálkodásba mind nagyobb védelmi rendeltetésű erdő kezelését kívánja bevonni. Az Erdőgazdasági Rt.-k ugyancsak állami tulajdonban vannak, részvényeik az ÁPV Rt. tulajdonát képezik. Ezeknek az erdőgazdálkodási részvénytársaságoknak a feladatai közé tartozik többek között az állami erdővagyon javaival és hasznaival történő gazdálkodás, amennyiben az erdők különleges jellegük miatt (eltérő erdei funkciók) nem tartoznak más hatóságok, szervezetek elsősorban a Honvédelmi-, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása, gazdálkodása alá. Gazdálkodóként az Erdőgazdasági Rt.-k hozzák meg az alapvető döntéseket a fahasznosítással, valamint az egyéb, az erdővel kapcsolatos, a jövőt meghatározó intézkedések ügyében, a jogi szabályozás és a hatóságok előírásaival összhangban. A stratégiát alapvetően az ÁPV Rt. határozza meg, jelöli ki. Ez (a hároméves üzleti terv mellett) az éves gazdasági tervek jóváhagyása által valósul meg, amelyekben összesítik a hozamok és a ráfordítások (különös tekintettel a bérekre) tervszámait. Az ÁPV Rt. továbbá meghatározza a részvénytársaságok menedzsmentet. A részvénytársaságok az erdei hozamok, elsősorban a fakitermelés és a vadászat bevételeiből fedezik az erdőfenntartási, erdőfelújítási költségeket (az általános költségvetési, támogatási és elvonási szabályok szerint). Az erdészeti tevékenységeket az erdőgazdálkodási részvénytárasságok nem saját rezsis önkezelés keretében hajtják végre, azokat többé-kevésbé specializált szervezetekre bízzák. Ezekben a vállalkozásokban túlnyomórészt az erdőgazdaságok korábbi alkalmazottait foglalkoztatják. Azon vállalkozások, amelyek a fakitermelést, és a közelítést végzik, és amelyek részben megfelelő gépesítettséggel rendelkeznek, nagyrészt 3-10 foglalkoztatottal rendelkező, kis vállalkozások. Ezek a vállalatok versengenek egymással, így a fakitermelési szolgáltatások piacán létrejön a versenyár, és a vállalatok ezáltal egy bizonyos fokú térbeli rugalmasságra vannak kényszerítve. Más országokkal ellentétben Magyarországot szigorú szervezeti elkülönülés jellemzi az erdőtulajdonost, az erdőkezelőt (erdőgazdálkodót) és az erdészeti tevékenységet végrehajtót (kivitelezőt) illetően. A szervezeti tagolásnak megfelelően alakul a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző számviteli beszámoló, a 6. táblázat mutatja a nagyságrendeket.

8 Az erdőtulajdonosok számára alapvetően fontos, hogy tudják, hogy erdeik milyen értéket képviselnek, és az erdővagyon értéke hogyan változik. Mindazonáltal az erdővagyon értékváltozásáról nem áll rendelkezésre aktuális információ, az erdőtulajdonosok vagyonával kapcsolatban sem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az éves nyereség, az erdők kezelőinél, tehát az Erdőgazdasági Rt.-knél kerül kimutatásra. Ebből az eredményből az ÁPV Rt. (mint az Erdőgazdasági Rt.-k tulajdonosa) osztalékra tarthatna igényt (de az elmúlt évtizedben erre alig volt példa). A KVI és az NFA, mint az erdő területek tulajdonosai vagyonkezelői díjban részesülnek az erdőgazdasági társaságoktól. Ezidáig a KVI és az NFA tulajdonosi képviselőként nem irányította az Erdőgazdasági Rt.-ket, és különös képen nem ellenőrizte azok élőfakészlet-vagyonát. A gazdasági előírások jogszerűségére vonatkozó ellenőrzést rendszerint az erdészeti hatóságok hajtják végre. 6. táblázat. Az állami erdők gazdasági helyzete Vagyoni helyzet Erdővagyon Erdőtulajdonos eszközérték több száz Mrd Ft Erdővagyon-kezelő (Nagyságrend) Tevékenységvégrehajtó Üzemeltetői befekt. eszk. több tíz Mrd Ft elenyésző Saját és vásárolt készletek tíz Mrd Ft Jövedelmezőségi helyzet Árbevétel Ráfordítás Eredmény vagyonkezelői díj száz M Ft (Nagyságrend) több tíz Mrd Ft több tíz Mrd Ft szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. a szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. egy Mrd Ft elenyésző Forrás: Lett B. Stark M. 2004 Az új szerkezetnél (az erdő és erdőgazdálkodó) tulajdonos és a szabályzó állam szerepét hangsúlyozzuk.

9 Tulajdonos állam PM MNV Zrt. KVVM Agrár portf Erd.porf. NFA portf. EG-Zrt-k Régiós kir. NPI Nem védett Föld, erdő TV. Nat.2000 TV. védett Gazdálkodás hozama költsége eredménye pénzügyei Erdővagyon naturális eszmei PM FVM KVVM Adótámogatás Erdőtv., vhr. Termv. tv., Vhr. MGSZH MEGASZAKI Kötevife Erdőterv Szabályzó állam NPI 4. ábra. Az állami erdőgazdálkodás szerkezete Az állami erdőgazdálkodás bonyolult viszonyait a 4. ábrával igyekszem szemléltetni. Az egyes erdőgazdaságok kezelt vagyona, a vagyonkezelési naturális és pénzügyi teljesítménye az előzőekben vázoltak alapján közvetlen összefüggésbe nem hozható. Az erdőgazdálkodásban ezidáig lényegében szektorsemlegesen működő költségvetési kapcsolati és finanszírozási rendszer funkcionált, amely az EU belépés után is fennmaradt, 2008-tól lényegesen megváltozik, egyben befolyásolja a gazdálkodók pénzügyi mutatóit. Az átalakulás időszakában Mészáros et al. a költségvetési kapcsolatok sajátosságait (erdőfenntartási járulék, erdőfelújítás normatív támogatása) is figyelembe véve a jövedelmezőségéhez a Bruttó eredményt (Üzemi eredmény + Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel) alkalmazták. Két mutatót használtak: az árbevétel arányos bruttó eredményt és a saját tőke arányos adózott eredményt 5. ábra, 7. táblázat). Az 1990-es évek elejének belső szervezeti változásai az átalakulásban elszenvedett veszteségek kivédését jelentették: A fizikai dolgozók vállalkozásba szervezésével az éves teljes foglalkoztatás felelőssége megszűnt, a szociális terhek (szállítás, étkeztetés, oktatás stb.) csökkentek. A gépek dolgozókhoz, vállalkozókhoz való rendezése megszüntette a működtetés problémáit, azonban a javító karbantartó szervezetek feleslegessé váltak. Az erdőgazdálkodás fafeldolgozás kapcsolata lazult, de a vertikalitás nem került feladásra. Az egyes ágazatok, üzemágak teljesítménye és eredménye az elszámolás módosításával átértékelődött. (8. táblázat)

10 7. táblázat. Az eredmény alakulása (%) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Árbevétel a. bruttó eredmény Saját tőke a. adózott eredmény 8-2,29 6,87 4,93 2,29-2,53 2,79 3,02 0,95-1,3-0,8-0,6-0,6 1,54 5,70 4,32 2,54 3,65 4,55 3,88 3,79 1,7 2,7 2,7 1,1 ÁRBEVÉTEL ARÁNYOS BRUTTÓ EREDMÉNY 6 4 % 2 0-2 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005-4 % 6 5 4 3 2 1 0-1 -2-3 SAJÁT TŐKE ARÁNYOS ADÓZOTT EREDMÉNY 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 5. ábra. Az eredmény alakulása Forrás: Mészáros et al. 2005

11 8. táblázat. Üzemági termelési érték és fedezeti összeg mutatók alakulása (%) Termelési érték összetétele Fedezeti összeg Termelési érték arányos Időszak (%) összetétele (%) fedezet (%) Fater- Fakitermelédolgozás Fafel- Fater- Fakiter- Fafel- Fater- Fakiter- Fafel- mesztés mesztés melés dolgozás mesztés melés dolgozás 1972-73 11,7 31,9 45,4 14,5 31,3 45,1 23,9 18,9 19,2 1982-83 7,9 34,1 48,1 4,7 51,5 38,9 11,0 28,0 15,0 1989-90 8,6 35,7 44,3-2,3 55,5 33,9-5,5 31,6 15,6 1991 7,2 32,7 47,8-6,8 53,3 31,7-16,3 28,0 11,4 1993 10,6 38,6 22,5 0,0 75,8 12,6 1,2 45,8 13,1 1994 11,4 42,7 19,8-0,0 77,6 11,9-1,0 48,7 16,2 1995 2,2 48,7 21,4 71,0 16,8 36,0 19,5 1996 2,2 48,2 19,9 70,5 17,0 32,8 19,2 1997 59,9 20,1 74,7? 30,4 17,4 1998-41,5 17,5 67,2 16,0 23,9 13,9 1999-50,7 19,8 68,9 16,1 23,8 14,9 2000-51,6 19,1 68,5 11,3 22,1 12,2 2001-49,1 20,3 71,8 14,0 27,0 11,7 2005 54,9 16,5 83,5 6,7 29,4 7,4 Forrás: Mészáros et al. 2005 (Megjegyzés: A szervezeti háttér a változások miatt nem teljesen ugyanaz. Lényegesen változott az erdőművelés-fakitermelés elszámolása 1992-94 között, illetve 1995- től. 1995-től már csak a fatermesztést és a fakitermelést összefogó erdőgazdálkodási üzemágnak van ökonómiai értelmezhetősége. Az erdőgazdálkodás termelési érték arányos fedezete: 1995-ben 36,0%; 1996-ban: 32,8% stb. A finanszírozás az elmúlt években is jelentően változott.) Az erdőgazdálkodás eredménye a kezelt vagyonoz viszonyítva elenyésző. Az erdőgazdálkodás jövedelem termelő képessége korlátozott (az erdőállománygazdálkodásnak nem elsődleges célja, legfeljebb következménye a nyereség az erdőre vissza nem forgatott pénzérték). Az erdőkezelőknél a nyereség nem cél, hanem éves racionális gazdálkodás következménye. A fafeldolgozás a 2000-es évek piacaiban a tőkeinvesztálás ellenére ismét veszít pozícióiból. Az Erdőgazdasági Rt.-k az önállóságot, a különállást és a függetlenséget hangsúlyozzák. Érdemi együttműködés nincs köztük, közös vállalkozásokat és szervezeteket alig működtetnek, azok sem fejlődnek, inkább kivonulnak belőlük. A (korábbi külkereskedelmi szervezet tevékenységét folytató) kereskedelmi, vadászatszervezési közös, térségi társaságokban is csak kevesen vesznek részt, kis tőke hozzájárulással, lazuló együttműködéssel. Az erdőgazdálkodás ökonómiailag homogén egységeinek az erdészetek tekinthetők (de csak társaságon belül kerül kimutatásra a gazdálkodásuk), az Erdőgazdasági Rt.-k már ezek kombinációi, konglomerátumai. A régóta változatlan 19 (ÁPV Rt.) Erdőgazdasági Részvénytársasághoz 2002. év végén 135 erdészet tartozott, de azóta ismét történtek összevonások. Az erdészeteket a kezelt erdőterület nagysága (őrzés és fenntartás), illetve az ott folyó tevékenységek volumene és intenzitása (fakitermelés m 3 /ha, erdőfelújítás ha/ha )

12 szerint Lett Béla 5 fokozatú skálán osztályozta és csoportosította (9. táblázat). A rendkívül különböző adottságú és gazdálkodású erdészetek eredményei és problémái nem jelennek meg, csak egyes részvénytársaságok szintjén foglalkoznak szervezetükkel, gazdálkodásukkal. 9. táblázat. Az állami erdészetek csoportosítása a területnagyság és a tevékenység alapján Mérték egység Kategóriák Min.- Max. Megnevezés 1 2 3 4 5 Átlag Összes Erdőterület-19 EGRt ezer ha 50,9 967,7 17,6-108,3 Max./ Min. - Erdészetek ezer ha -5,0 5,0-6,5-8,0-10,5-6,5 8,0 10,5 - gyakoriság db 22 34 37 32 11 135 - erdészetek száma db 7,1 135 3-14 4,7 - erdészetek területe ezer ha 5,4-11,7 2,2 Fakitermelés-19 ezer m 3 182,3 3462,8 41,9-8,3 EGRt 349,7 - fakitermelés ezer m 3 25,7 3462,8 13,3-68,9 5,2 (135 erdészet) m 3 /ha -2,48 2,48-4,36 4,37-6,24 6,24-8,1 8,1-3,6 2,0-6,2 3,1 - gyakoriság 46 47 31 8 3 135 Erdőfelújítás-19 ha 473 8996 64-963 15,0 EGRt - erdőfelújítás (135 erdészet) ha 67 8996 14,4-205,7 14,3 ha/ 1000ha -5,0 5,8-11,7 11,7-17,5 17,5-23,3 23,3-1,4-9,3 13,8 - gyakoriság-135 db 34 48 34 16 3 135 Forrás: Lett B. 2005. 6,2

13 3.2. Megérett változtatások és végrehajtási esélye Az állami erdőgazdasági struktúrát az elmúlt évtizedben többször vizsgálták (Phare átvilágítás 1995., Állami Számvevőszék 1999-2000, ÁPV Rt. erdészeti stratégiát megalapozó tanulmány 2003., és az abból következő szervezeti változtatások 2004.), amelyek különböző szervezetfejlesztési intézkedéseket javasoltak (összevonások, holding forma, tevékenység módosítás stb.). Érdemi beavatkozás az állami erdészeti szervezet rendszerben 2008.01.01-től történt, a felettes szervek (ÁPV Rt., KVI, NFA) átszervezése MNV Ztr-vé. Az erdőgazdálkodási bizonytalanságok és kudarcok okai között lehet megemlíteni az irányítás, a hatóság szerepét is. Az FVM prioritásai közé nem sikerült beemelni az ország területének 20%-át művelő erdőgazdálkodást, amely ugyanakkor a hatósági bürokráciának is ki van téve. A meglévő és az Európai Uniós csatlakozás után lehetővé váló forrásokhoz való hozzájutás az állami erdőgazdálkodás számára szinte megoldhatatlan feladatot jelenthet. Az FVM prioritása az 1996. évi LIV törvény az erdőkről és az erdővédelméről megújítása, amely már 2005-ben megkezdődött, és szervezeti (tulajdon és birtok) problémákra szabályozási technikákkal kíván válaszolni. Az állami és a magán tulajdonú erdőgazdálkodás között markáns különbségek figyelhetők meg, így az azonos témákban is eltérőek a jellemzők, a lehetőségek és a teendők. (10. táblázat) 10. táblázat. Az állami tulajdonú erdőgazdálkodás érzékeny területei Jellemzők Tulajdon Birtok Elvárás és finanszírozás Szervezeti struktúra Gazdálkodás Társadalomerdész viszony Forrás: Mészáros et al. 2005 Állami erdőgazdálkodás Több tulajdonosi képviselő, összetett szabályozás Az MNV Zrt. lehetőség a rendezésre. Piacon egymással versengő több erdőgazdálkodó Finanszírozatlan költséges társadalmi igények Több dimenziós változtatás bizonytalansága Közérdekű szolgáltatások, természetvédelmi intézkedések térítése Az erdőgazdálkodás imázsának, a természetes faanyag keresletének javítása a PR tevékenység fokozásával A magyar erdőgazdálkodás hagyományainak megfelelő szakmai, gazdasági és társadalmi munkájához különböző szervezetek által kidolgozott javaslatok fogalmazódtak meg Az erdőgazdálkodási ágazat sodródását a változó gazdasági-társadalmi folyamatokban csak egy, a fenti elemeket magában foglaló, tudatos és megszervezett korszerűsítés fékezheti meg.

14 Az ÁPV Rt. új erdészeti vagyonkezelési stratégiájának szervezeti vonatkozásai Kívánatos elérni az egy tulajdonosi képviselős állapotot, mert addig a cégcsoport vagyonkezelési szerződésében, elvárásaiban és elszámolásaiban cégenként nagyon nehezen kezelhető kettős irányítás jön létre, amelyet a hatósági felügyelet megosztottsága (erdészeti, vadászati és természetvédelmi, majd várhatóan környezet-, természetvédelmi és vízügyi) növel. Az erdészet MNV Zrt.-n belüli súlyát csökkenti a 19 Rt. szétforgácsoltsága, az Erdészeti és Agrárgazdasági Vagyonkezelő Igazgatóság mellett a funkcionális szervezetek (Kontrolling, Humánpolitika stb.) jelentős szerepe. A fenti helyzetben javasoljuk, hogy belátható időn belül kerüljön megalapításra a Nemzeti Erdővagyon-kezelő Gt., amelynek jellemzői és előnyei a következőkben foglalhatók össze: - a cégcsoport átmenetileg az ÁPV Rt. kereteiben marad, nem okozva feszültséget annak szervezeti jövőjében, a későbbiekben a blokk nagyobb eséllyel tartható együtt, - az ÁPV Rt.-ben az erdészettel kapcsolatos feladatok nagyobb súllyal összefogottan szerepelnek, a felső vezetésnek nem kell foglalkoznia 19 céggel, hanem az egészre koncentrálhat, és azt képviselheti a partnerek (vagyonkezelő, hatóság stb. felé). - a jelenlegi jogi szabályoknak megfelelően biztosítva van a 100%-os állami tulajdonú erdőgazdaság, amely a vagyonkezelésre a tulajdonosi képviselővel szerződést köthet (az elhúzódó KVI NFA kettősségben is képviselheti az egységet, amelyet már belső köreiben differenciálhat), minden állami erdő vagyonkezelői státuszára pályázhat, - az erdőről és az erdő védelméről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel) szóló 1996. évi LIV. törvény 3. -ának megfelelő szabályozás megtörténhet (Az állam a feladatainak ellátásáról a tulajdonában lévő erdők esetében a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a közérdek fokozottabb érvényesítésével gondoskodik. A közérdeknek az erdőgazdálkodásban való érvényesítése érdekében az állam az e törvényben írt feladatok ellátására alkalmas intézményrendszert működtet. Az állam a tulajdonában levő erdőkben a közérdek fokozottabb érvényesüléséről tulajdonosi képviselete útján, az erdővagyon-kezelés szabályainak meghatározásával és betartásával gondoskodik.) - a NEP NES keretében nagyobb esély van az erdészettel foglalkozó magas szintű grémium (tárcaközi bizottság) létrehozására (mivel az erdészet számos minisztérium kapcsolatban van. FVM, KvVM, PM, BM, OM) és az ezen szintű egyeztetések alapján a végrehajtó szervezetek közötti feszültségek, finanszírozás nélküli feladatok stb., csökkenhetnek, - a nemzetközi gyakorlatban tapasztalható egy vagyonkezelős modellre átállás megtörténik, a különbségek lényegesen csökkennek, - a hatóságokkal kapcsolatban a szakmai érdekek képviselete magasabb szinten érvényesíthető, mint erdőgazdálkodó az ÁESZ-nek, a kialakuló Környezet-, természetvédelmi és vízügyi Hatóságnak megfelelő szintű partnere lehet, - az erdészeti üzemtervet (amely egyben természetvédelmi kezelési terv) saját hatáskörben készítheti el, amelyet a hatóságokhoz jóváhagyásra beterjeszt. A jóváhagyott 10 éves üzemterv érvényessége alatt további éves engedélyezésre nincs szükség (az általános gyakorlatnak megfelelően az erdőgazdálkodó végzi a tervezést, az erdészeti hatóság a felügyeletet látja el). - a pénzügyi elszámolásban önálló költségvetési tételként nevesíthető az államerdészeti forrás, a szükséges megbontásokkal.

15 A Nemzeti Erdővagyon-kezelő Gt. az államerdészeti gazdálkodó szervezetét is jobban fejlesztheti, a feltételeknek megfelelő lépések megfelelő időben történő megtételével: - a jelenlegi rendszer azonnali beavatkozást nem kíván, de a szervezet korszerűsítésre fel kell készülni, - a vagyonkezelői szerződés, a szakmai hatósági ügyfél szerep, a finanszírozási partnerség lehetővé teszi az EG rt. szervezet rugalmas, differenciált átalakulását, mind a szervezeti forma pl. Kht., mind a tulajdonosi összetétel pl. dolgozói részesedés, magán tőke bevonás stb. vonatkozásában, - az erdészeti üzem az erdészet (erdészeti igazgatóság), amely a táji erdőgazdálkodásnak megfelel egység, amely viszonylag homogén erdőállománnyal rendelkezik, ennek megfelelően a naturális és érték jellemzők és mutatók tekintetében homogénnek tekinthető, - az időszakosan meginduló (már folyamatban lévő) erdészet összevonás a jelen időszakban is már új tartalommal tölthető meg, - az erdővagyon-gazdálkodó erdészet területi nagysága nemzetközileg is folyamatosan nő, a hazai viszonyok között is már sok helyen megközelíti a 10 ezer ha-t, amely differenciáltan még meg is haladható, - a nagyobb területű erdészetekben a feladatokhoz különböző erdészeti belső szervezetek alakultak ki, amelyek alkalmasak a végrehajtáshoz és az irányításhoz, (differenciált erdészeti szervezetet működtet hosszabb ideje a Szombathelyi Eg. Rt., belső gazdasági szabályozás érlelődött ki a NYÍRERDŐ, vagy az IPOLYERDŐ Rt.-nél, stb. ), - az EG. Rt-knél a kivitelezésre saját tulajdonú Kft.-k szerveződtek, amelyek az erdészetekkel szerződéses kapcsolatban vannak, - az EG. Rt.-k piaci alapon, szakmai-térségi együttműködésben gazdasági társaságokat alapítottak, illetve vegyes (részben magán) tulajdonú gazdasági társaságok tagjai, - a vadgazdálkodás, kereskedelem mellett további együttműködés területei a fafeldolgozás, a piacosított társadalmi szolgáltatások, a közjóléti igények kielégítésének, illetve az erdészeti belső összefogások témaköre, - ezek a gazdasági társaságok és egyéb szervezetek sokszínű hálót fonnak az Rt.-k köré, amelybe az ÁPV Rt. az Erdészeti Portfolió Gt. -be, illetve már azon keresztül vihati be a szükséges forrásokat, - az EU csatlakozás után várhatóan kialakul a regionális közigazgatás, valószínűen hét régióval, amely majd meghatározott igazgatási, illetve gazdaságszervezési, helyi társadalmi igény kielégítési feladatokat látnak el, - a regionális igazgatás létrejöttéig a jelenlegi megyei szervezésű erdőgazdálkodás átszervezésének hiányoznak a támpontjai, így előresietett lépések jelentős feszültségeket generálnak hosszabb távú stabilitás garantálása nélkül, - az Erdészeti Portfolió Gt. összefogó, koordináló feladatai körében új szervezeteket alapíthat, vagy speciális szervezetekkel társulhat, - az objektív értékelési rendszer kialakítása és működtetése egységes számviteli információs rendszerrel oldható meg, amely elkülönült számviteli szolgáltató egységgel valósítható meg. Minden szervezeti kezdeményezés óhatatlanul a státus quo megváltoztatásával, az érdekek átrendezésével jár, tehát egységes támogatásra nem számíthat. Az előnyök mellett számottevő hátrányok a szervezeti beavatkozás vázolt rendszerével szemben nem állnak fenn, ezért alternatívaként való figyelembe vétele javasolható.

16 3.3. A társaságok adottságaihoz igazodó tulajdonosi elvárási és értékelési rendszer (1) A társaságokkal szemben korábban megfogalmazódott tulajdonosi elvárások alapvetően három nagy csoportba sorolhatók. 1. Az állami erdő tulajdonosa jelenleg az ideiglenes vagyonkezelő szerződésben, várhatóan a végleges vagyonkezelői szerződésben vagy az ÁPV Rt.-vel, vagy a jelenlegi gyakorlatot követően a részvénytársaságokkal köt szerződést. Ez utóbbiak az állam tulajdonosi szerepéből adódóan térnek ki bár jelenleg nagyon általánosan és nem teljes körűen a tulajdonosi elvárásokra. 2. Az ÁPV Rt., mint az erdőkezelő Rt-k tulajdonosa érdekelt abban, hogy a társaságok vagyoni köre gyarapodjék, másrészt folyamatos működési feltételeik biztosítva legyenek és eredményes gazdálkodást folytassanak (az eredményes gazdálkodás alatt a racionális, feladatorientált és költségtakarékos gazdálkodást értjük, amely nem feltétlenül jelent megnövelt pozitív éves eredményt, semmiképpen profitmaximalizálást). 3. Az állami erdővagyonnal kapcsolatos társadalmi igényeket az állam igazgatási szervein keresztül (FVM Erdészeti Hivatal, KVVM Természetvédelmi Hivatal, stb.) látja el, amelyben nem szerencsés, ha az állam ezen képviselői tulajdonosként lépnek fel, de az általuk működtetett mérési és ellenőrzési rendszer révén (erdőfelügyelői mérlegbeszámolók, éves jelentések, stb.) segítséget nyújtanak a tulajdonos államnak az előbb említett tulajdonosi célok érvényesítésében. Ennek alapján megfogalmazhatóak azok az integrált elvárások, amelyek a fenti rendszerből az ÁPV Rt.-re hárulnak. ad 1. - Az állami erdő tulajdonosa az erdő, mint sajátos vagyonkategória kezelésénél átadja a vagyonkezelőnek az erdővagyont az összes mérhető és nem mérhető eleme tekintetében. - Az állami erdő tulajdonosa átadja a vagyonkezelőnek mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amely az erdőtörvény alapján a vagyonkezelőt erdőgazdálkodónak minősíti. A vagyonkezelőnek kötelezettsége megőrizni a kezelésbe adott vagyon ökológiai és genetikai adottságait, biztosítani az erdészeti haszonvételeket és az erdő közjóléti funkcióit. - Kiemelten fontos feladat a védett természeti és tájképi értékek megőrzése. - A vagyonkezelő feladata az állam tulajdonát képező vadállomány megőrzése és hasznosítása mindazokon a területeken, ahol a vadászati jogot gyakorolni tudja, illetve az erdő és vad egységének biztosítása a fenti területeken túl mindazokon az erdőterületeken, ahol a vadászati jog gyakorlása nem kapott lehetőséget. - Az erdőkezelő Rt.-k az erdő tulajdonosával közösen felelősek a vagyonbiztonság feltételeinek kialakításáért és a vagyonban bekövetkezett káreseményekkor azonnal értesíteni szükséges az erdőtulajdonos képviselőit. - Az erdőtulajdonnal kapcsolatos birtokügyek intézését a tulajdonos a vagyonkezelőre átruházhatja, amely különösen célszerű a vagyon jellegét tekintve. - Az államnak, mint erdőtulajdonosnak elemi érdeke a vagyonkezelői díj piaci értékének megállapítása, amelyben szerepel a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti viszony minden lényeges eleme és annak esetleges költsége és a haszonbér is. A vagyonkezelési díj megállapítása mellett a tulajdonos és a kezelő elszámolásába tartozik mindazon hozamcsökkentő és költségnövelő hatások számba vétele, amelyet a nem tulajdonos állam szervezetei kényszerítenek a vagyonkezelőre. - Az erdővagyon-kezelő tevékenysége révén az erdőállomány fejlesztésével vagyonnövekedés következik be, amellyel kapcsolatban a tulajdonos és a vagyonkezelő

17 időszakonként külön megállapodást köt. A vagyon növekménye a vagyonkezelési díjba beszámításra kerülhet. - Az állam, mint földtulajdonos érdekelt az állami erdővagyon területi növelésében. E tulajdonosi elvárást az állami földtulajdon esetében az Rt-k útján valósíthatja meg, az állami földtulajdon rendelkezésre bocsátásával és az egyszerű és követhető eljárási rend kidolgozásával. ad 2. - Az ÁPV Rt, mint a kezelői vagyon tulajdonosa köteles közvetíteni az állam erdőtulajdonosokhoz kapcsolódó elvárásait a tulajdonában lévő társaságok felé. Amennyiben nem az ÁPV Rt. köti a vagyonkezelői szerződést mérő és ellenőrző rendszert szükséges kialakítania az erdővagyonnal kapcsolatban bekövetkező változások minősítésére, hogy időben tájékozódhasson a kedvező és kedvezőtlen folyamatokról. Az állami erdő tulajdonosa és a kezelő közti szerződést az ÁPV Rt., mint a kezelő tulajdonosa ellenjegyzi. - Az ÁPV Rt. érdekelt az erdei haszonvételek és az ezen haszonvételeken túli használati lehetőségek kiaknázásában. - A kezelésében lévő erdőterületek természeti adottságai igen heterogének, másrészt a területekkel szembeni társadalmi elvárások is igen eltérőek. Ezen tényezők eredőjeként az erdő természeti járadékának adott társadalmi-gazdasági környezetben realizálható része jelentheti annak az eredményelvárásnak az alapját, amelyet az ÁPV Rt. megfogalmazhat cégeivel szemben. A természeti járadék piaci és nem piaci elemeket tartalmaz, ez utóbbiak jelentősége folyamatosan nő és a társadalom ellenszolgáltatás nélküli elvárásként kívánja őket igénybe venni. - A fentiek érvényesítése annál is inkább indokolt, mivel jelenleg sem a tulajdonosi képviselő vagyonkezelési díjában, sem a gazdasági szabályozás elvonási támogatási rendszerében a különbözeti járadék kiegyenlítése nem történik meg. - A kezelői vagyon tulajdonosának kötelessége mindazon eszközök hatáskörbe vonása, amellyel az említett hasznok vétele hatékonyabban megtörténhet. - Az erdőkezelő Rt-k tevékenységének megítélésénél fel kell használni az erdészeti és természetvédelmi igazgatás erdővagyonra és az erdőkezelési tevékenységre vonatkozó megállapításait, hangsúlyozzuk azonban, hogy döntési helyzetben csakis a tulajdonos lehet, ezen információk hatásai csak a tulajdonos hatásain keresztül érvényesülhetnek. Kivételt képeznek mindazok az elvárások és követelések, amelyek egyformán érvényesek a nemzeti erdővagyon teljes területére, tulajdonosi szektortól függetlenül. - A tulajdonos érdekelt az erdőkezelő társaságok összehangolt tevékenységét kialakítani, a tulajdonosi szándékok könnyebb megvalósítására a bekövetkezett események nyomon követésével és a cégcsoport irányításában. A társaság(ok) adottságaihoz igazodó tulajdonosi elvárási és értékelési rendszer (2) A társaságokkal szemben megfogalmazható tulajdonosi elvárások alapvetően négy csoportba sorolhatók: - Az állami erdővagyon kezelése, gyarapítása. - Természetvédelmi, közcélú és közjóléti feladatok, szolgáltatások megfelelő szintű ellátása. - A társasági vagyon növelése, gyarapítása. - Eredményes, feladatorientált, költségtakarékos gazdálkodás folytatása, a társaságok eltérő adottságainak figyelembe vétele mellett. Az első két elvárás az erdőhöz, az erdő társadalmi funkciójához kapcsolódik, ezzel szemben erős tulajdonosi elvárás abban az esetben fogalmazható meg, ha a feladat ellátásához

18 szükséges feltételek is rendelkezésre állnak (lsd. finanszírozás). A második két elvárás az erdészeti társaságok gazdálkodási teljesítményével kapcsolatosak, ennek megfelelően az ÁPV Rt. által támasztott elvárás rendszerben ezeket javasoljuk a középpontba helyezni. Amíg az erdővagyon és a kezelői vagyon megosztott, valamint amíg a közcélú és közhasznú feladatok finanszírozása nem megoldott a tulajdonosi elvárás rendszerben sem lehet egyértelmű tiszta szempontokat megfogalmazni. Az azonban megvalósítható, és mindenképpen javasolt, hogy e négy elvárás az egyedi adottságok figyelembevétele mellett, egyértelműen legyen megfogalmazva és egységesen legyen mérve minden társaság esetében, a közcélú, közhasznú tevékenységek és a valódi gazdálkodási teljesítmények egymástól elkülönítve legyenek kimutatva. E négy szempont értékelésének, mérésének javasolt módszere a következő: Az erdőgazdasági társaságok elsődleges feladata az állami erdővagyon kezelése, folyamatos gyarapítása. Alapkövetelmény az érvényes üzemterv előírásainak betartása és az üzemtervi lehetőségek ésszerű kihasználása. A tulajdonos ennek teljesítését két időtávon értékelheti: - Az üzemtervezés ciklusához igazodó 10 év és ennek egyszeri félidőben történő vizsgálata (5 évenként). Az értékelési szempontok: - A termőhely lehetőségeinek kihasználása az erdőföld aktuális értéke/potenciális értéke mutató alapján. - A faállomány értéke a kortényezős módszer alapján. A számítás összehasonlító árés költségszinten történik. Figyelmen kívül hagyott költségek: az EFJ rendszer torzító hatása, vállalati általános költségek. Mindkét vagyonelem esetében minimális cél a szinten tartás. Az értékelés természetesen figyelembe kell, hogy vegye a vállalattól független események módosító hatását. - Az erdőgazdálkodás éves értékelése. Az éves erdőállomány gazdálkodási terv feladataira és naturális hozamaira épített Szabályozáshoz kötött jövedelem és az erdőgazdálkodási (fakitermelés I. + erdőfelújítás) üzemi eredmény összevetése. A Szabályozáshoz kötött jövedelem számítása a fakitermelés normatív közvetlen költségeire és árbevételére, valamint az erdőfelújítás normatív költségeire épül, amit a társaság helyzeti járadéka módosíthat. A két jövedelem kategória összevetésénél az eltérés a tényleges végrehajtáson túl bizonyos határon belül (pl. +10%) nem von maga után értékítélet módosulást. Az EFJ- K-1 előjel helyesen módosítja az alapértéket. Továbbá javasoljuk figyelembe venni, hogy az erdőgazdálkodó a tartamos gazdálkodástól a használatok, illetve az erdőművelés területén mennyire tér el. A többlet, jobb fakitermelés vagy az erdőművelési munkák elhagyása úgy növeli az eredményt, hogy közben az erdővagyont leértékeli. Speciális probléma a kalamitások és erdészeti katasztrófák során történő fakitermelés többletek, majd az ezt követő fokozott erdőfelújítási ráfordítások eredményt befolyásoló, eltérítő hatása. Az értékelő rendszer további vizsgálatokat követően megalkotható (ERTI, NYME EVGI) úgy, hogy a 2003. év teljesítménye próbaként már ennek alapján megítélhető, és eredményes tesztelést követően 2004. évben bevezethető legyen. Továbbra is célszerű megtartani az értékelési szempontok között az ÁESZ naturális adatokra épített éves jelentését. Az ÁPV Rt. el kell, hogy érje az általa tulajdonolt társaságoknál, hogy az Erdőtörvényben az állami erdőkkel szemben megfogalmazott közhasznú és közjóléti szolgáltatások megfelelő szinten folyamatosan teljesüljenek. Az e területen megfogalmazódott követelmények teljesítése a társaságok részéről nem lehet kérdés. A gazdasági hatást azonban ki kell mutatni.

19 A nem vagy nem csak a faanyagtermesztés érdekében elvégzett vagy elhagyott beavatkozások az esetek döntő többségében módosítják (csökkentik) az elérhető jövedelmet. Ennek hatása az eljárás bázisán és szellemében meghatározható és a követelményben érvényesíthető. Ezen túl a társaságoknak a számviteli rendszerükben célszerű elkülönítve kimutatni (egységes szemléletben) a közcélú és jóléti szolgáltatások teljesítése érdekében felmerült költségeiket. Az így meghatározott ráfordítások és az e területen kapott támogatások egyenlege fontos információ a tulajdonosi törekvések alátámasztására. Az ÁPV Rt., mint az erdőkezelő Rt-k tulajdonosa érdekelt abban, hogy a társaságok erdővagyona és vagyoni köre gyarapodjék. - Az erdőtulajdonnal kapcsolatos birtokügyek intézését a tulajdonos a vagyonkezelőre átruházhatja, amely különösen célszerű a vagyon jellegét tekintve. - Az erdővagyon-kezelő tevékenysége révén az erdőállomány fejlesztésével vagyonnövekedés következik be, amellyel kapcsolatban a tulajdonos és a vagyonkezelő időszakonként külön megállapodást köt. A vagyon növekménye a vagyonkezelési díjba beszámításra kerülhet. - Az államnak, mint erdőtulajdonosnak elemi érdeke a vagyonkezelői díj piaci értékének megállapítása, amelyben szerepel a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti viszony minden lényeges eleme és annak esetleges költsége és a haszonbér is. A vagyonkezelési díj megállapítása mellett a tulajdonos és a kezelő elszámolásába tartozik mindazon hozamcsökkentő és költségnövelő hatások számba vétele, amelyet a nem tulajdonos állam szervezetei kényszerítenek a vagyonkezelőre. - Az állam, mint földtulajdonos érdekelt az állami erdővagyon területi növelésében. E tulajdonosi elvárást az állami földtulajdon esetében az Rt-k útján valósíthatja meg, az állami földtulajdon rendelkezésre bocsátásával és az egyszerű és követhető eljárási rend kidolgozásával. - Az ÁPV Rt, mint a kezelői vagyon tulajdonosa köteles közvetíteni az állam erdővel kapcsolatos elvárásait a tulajdonában lévő társaságok felé. Amennyiben nem az ÁPV Rt. köti a vagyonkezelői szerződést mérő, és ellenőrző rendszert szükséges kialakítania az erdővagyonnal kapcsolatban bekövetkező változások minősítésére, hogy időben tájékozódhasson a kedvező és kedvezőtlen folyamatokról. Az állami erdő tulajdonosa és a kezelő közti szerződést az ÁPV Rt., mint a kezelő tulajdonosa ellenjegyzi. - Az ÁPV Rt., mint az erdészeti társaságok részvényeinek tulajdonosa a társaságok saját vagyonának növekedésében érdekelt. A saját vagyon, és az összes eszköz megfelelő finanszírozási szerkezet melletti növekedése az éves értékelési és érdekeltségi rendszer részét képezi. Az ÁPV Rt. mint az állami erdőket kezelő társaságok tulajdonosának célja, hogy a társaságok folyamatos működési feltételei biztosítva legyenek és eredményes gazdálkodást folytassanak. Az eredményes gazdálkodás alatt a racionális, feladatorientált és költségtakarékos gazdálkodást értjük, amely nem feltétlenül jelent megnövelt pozitív éves eredményt, profitmaximalizálást. - Az ÁPV Rt. érdekelt az erdei haszonvételek és az ezen haszonvételeken túli használati lehetőségek kiaknázásában. A kezelésében lévő erdőterületek természeti adottságai igen heterogének, másrészt a területekkel szembeni társadalmi elvárások is igen eltérőek. Ezen tényezők eredőjeként az erdő természeti járadékának adott társadalmi-gazdasági környezetben realizálható része jelentheti annak az eredményelvárásnak az alapját, amelyet az ÁPV Rt. megfogalmazhat cégeivel szemben. A természeti járadék piaci és nem

20 piaci elemeket tartalmaz, ez utóbbiak jelentősége folyamatosan nő és a társadalom ellenszolgáltatás nélküli elvárásként kívánja őket igénybe venni. - A fentiek érvényesítése annál is inkább indokolt, mivel jelenleg sem a tulajdonosi képviselő vagyonkezelési díjában, sem a gazdasági szabályozás elvonási támogatási rendszerében a különbözeti járadék kiegyenlítése nem történik meg. - A kezelői vagyon tulajdonosának kötelessége mindazon eszközök hatáskörbe vonása, amellyel az említett hasznok vétele hatékonyabban megtörténhet. - A tulajdonos érdekelt az erdőkezelő társaságok összehangolt tevékenységét kialakítani, a tulajdonosi szándékok könnyebb megvalósítására a bekövetkezett események nyomon követésével és a cégcsoport irányításában. A társaságok, objektív alapokon nyugvó eltérő működési feltételei következtében a tulajdonosi elvárásoknak cégenként differenciáltan kell megfogalmazódni. Figyelembe kell venni tehát a termőhelyi adottságokat, az erdőállomány viszonyokat, az egyedi természetvédelmi korlátozásokat és az erdőgazdálkodáson kívüli tevékenységeket és ezek egymáshoz viszonyított arányát. A társaság(ok) adottságaihoz igazodó tulajdonosi elvárási és értékelési rendszer (3) A tulajdonosi elvárásokat az alaptevékenységek tekintetében célszerű három területen elkülönítve megfogalmazni: - Az állami erdővagyon kezelése. A termőhelyi adottságok, az erdőállomány viszonyok és a természetvédelmi korlátozások eredményre gyakorolt hatásainak figyelembevételével meghatározott eredmény elvárás. - A vadgazdálkodási tevékenység jövedelmezőségi elvárásai. Az egyedi adottságok figyelembe vételével az árbevétel arányában meghatározott üzemi eredmény százalék. - Az egyéb tevékenységek. Általános portfolió szintű jövedelem elvárás és/vagy egyedi, a konkrét üzemhez vagy tevékenységhez kötődő eredményesség. A tanulmány készítése során a készítőknek szembesülni kellett azzal, hogy az erdészeti portfoliót 19 önálló részvénytársaság képezi, és akár formailag, de még inkább tartalmilag rendkívül nehéz azonos vagy hasonló adatokhoz jutni. Különösen igaz ez a múltbeli, tárolt információkra, illetve a rutinjelentésekben szereplőktől eltérőkre. Az eltérő szervezeti, tevékenységi összetétel, a legkülönbözőbb szemléleti megközelítések lehet, hogy a túlélés szempontjából erősségei a portfoliónak, de azt valószínűsítjük, hogy a mindenben egyedi megoldások keresése, nagyon szűk körű egyeztetés, a sok esetben megnyilvánuló koordinálatlanság sőt versenytársi pozíció és attitűd összességében a portfolió súlyát csökkenti és esélytelenné teszi az összefogott partnerekkel szemben. Az erdőgazdasági részvénytársaságok a legkülönbözőbb egységekből tevődnek össze, illetve ugyanazokat a tevékenységeket is eltérő szervezetben és formában végzik, így egyedi konglomerátumok, az eltérő adottságú, eredményű erdészetek laza halmaza, sajátos belső átcsoportosítási, szabályzó és ösztönző rendszerekkel. Ennek következtében a bármilyen jellegű részvénytársasági összesített adatok vagy/és mutatók nem jellemzik teljeskörűen a valóságos folyamatokat.