A TULAJDONVISZONYOK VÁLTOZÁSA ÉS SZERVEZETI HATÁSA
|
|
- Henrik Mezei
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TULAJDONVISZONYOK VÁLTOZÁSA ÉS SZERVEZETI HATÁSA A MAGYAR ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN Prof. Dr. Lett Béla A tanulmány a magyar erdőgazdálkodás tulajdoni és szervezeti kérdéseivel foglalkozik. A szervezeti jellemzők közül a tulajdoni és kezelési viszonyokat és a szervezeti formákat vizsgáljuk az állami és a magán erdőtulajdonon alapuló erdőgazdálkodásban. Az átalakulási folyamat elágazásainál, a szakmát érintő lényegi döntéseknél az erdészet adottságaihoz igazodó alternatívák vetődtek fel, kerültek kidolgozásra. Ezeket a szakmán belül is sokszor értetlenség fogadta, a levont következtetéseket erősen támadták. 1. A tulajdonviszonyok hosszú távú alakulása A két világháború közötti időszakot (lényegében a mai ország területen) az erdők magántulajdona jellemzi (1. ábra, 1. táblázat). Ennek különböző speciális formái (közbirtokosság, hitbizomány) mellet a meghatározó a nagy magán erdőbirtok volt, a kis magánerdő tulajdon mindössze 8%-ot érintett után az államosítások következményeként az erdők 99%-a köztulajdonba került, míg azt megelőzően 75%-ban volt magánkézben. A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően, 1998-ban erdeink 59%-a állami, 1%-a közösségi és mintegy 40%-a magán tulajdonba került. Jelenleg a működőképes magántulajdonú erdők aránya elérte a 70%- ot. Az összes erdőterületet illetően a működésképtelen erdők aránya 12%-ot tesz ki. A nem ismert, rendezetlen és szervezetlen erdők aránya mindazonáltal csak lassú csökkenést mutat % Közösségi Állami Társasági Egyéni használat Működésképtelen 1. ábra. Az erdőterület tulajdoni megoszlása Forrás: Lett B. Mészáros K A II. világháborút követő államosítással a közösségi tulajdon került túlsúlyba (A 66/1992. AB (Alkotmány Bíróság) határozat a jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó indítványok alapján megállapította, hogy az évi VI. törvénycikkel törvényerőre emelt, a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földműves nép földhöz juttatása tárgyában kiadott 600/1945. ME rendelet aiban foglalt rendelkezések, valamint a 11. és 17. -ai alkot- 1
2 mányellenesek, és azokat megsemmisítette.) A termelőszövetkezetek megalapításával az erdő gyakorlatilag ún. társadalmi tulajdonba, állami 69%, csoport szövetkezeti 30% került, amely érdemben és között már nem módosult. 1. táblázat. Az erdőterület tulajdoni megoszlása (%) Tulajdonforma Állami Közösségi Köztulajdon összesen Egyéni tulajdon, társas kezelés Egyéni használat Működésképtelen Magántulajdon összesen Erdőterület (ezer ha) Forrás: Lett B. Mészáros K A magyar erdőgazdálkodásban az 1992-től kezdődő tulajdonváltás meghatározónak ígérkezik a XXI. évszázad erdőgazdálkodására is. A kárpótlás és vagyonnevesítés során az ország erdőterületének mintegy 40%-a került magántulajdonba. A mintegy 730 ezer hektár erdő megközelítőleg 250 ezer tulajdonos között oszlik meg. A létrejött tulajdonszerkezet rendkívül elaprózott, az átlagos tulajdonméret 3 hektár, egyes erdőtulajdonosoknak az erdeje is több helyen van. Az állami vagyont kezelő erdőgazdálkodók területe később lényegében nem változott. Amennyiben erős speciális indok nem merült fel, úgy a gazdasági társaság (Rt., Kft.) vált az állami vállalat jogutódjává. Az állami vállalatok gazdasági társasági formába átalakulása kötelező a tőkeviszonyok normalizálására. A tevékenységek végrehajtásának keretei módosultak, az erdőgazdálkodásban elsősorban a fakitermelés, de fokozatosan az egyéb tevékenységek esetében is külső vállalkozók a kivitelezők. (A volt erdőgazdasági dolgozók a gazdaságoktól megszerzett gépeket, berendezéseket használják.) A nem túl nagy területen gazdálkodó erdőbirtokossági társulatok esetében a saját rezsis önkezelés (szakkezelés) nem válik meghatározóvá, az állami tulajdonú erdők kezelőihez hasonlóan erdészeti vállalkozásokkal végeztetik az erdészeti tevékenységek nem elhanyagolható hányadát. (Lett B. Mészáros K. 2004) A tulajdonosi-kezelői viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (kivitelező) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése. Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat meghatározása, elhatárolása a lényeges a szervezeti viszony, a felek jogai és lehetőségei, a gazdasági elszámolás szempontjából. 2. Magántulajdoni átalakulás, áttérés a piacgazdaságra A tulajdonstruktúra az egyes nemzetgazdasági ágakban változó gyorsasággal alakult át, a mezőgazdaság tulajdon és használati viszonyaiban a magán tulajdon, a magán gazdálkodók szerepe lényegesen nagyobb. Az erdő, az erdőgazdálkodás esetében az állami szektor megtartotta a domi- 2
3 nanciáját, miközben magán vállalkozói végrehajtással működik. (2. táblázat). 2. táblázat. A kialakult birtokstruktúra (%) Megnevezés Mezőgazdasági terület Erdő terület Állami 10,6 58,2 Közösségi 1,2 0,8 Magán 88,2 41,0 nincs bejegyzett erdőgazdálkodó - (12,9) osztatlan közös tulajdon n.a. kb. 30,0 Forrás: Lett B. Mészáros K A tulajdonrendezés birtokpolitikai következményei az agráriumban Lett B. - Mészáros K alapján a következők: Soha nem látott mértékű tulajdoni elaprózódás történt, 5,4 millió ha termőföldnek 1,8 millió tulajdonosa van. A termőföld tulajdon kis parcellákra osztódott (kb. 2,5 millió parcella). A közös tulajdon tömeges mértékben jelent meg. Az erdő esetében az osztatlan közös tulajdon mértéke még nagyobb mint a többi agrár ágazatban, és ez az állapot az erdészeti szakmai vélemények következtében, amelyek szerint a tartamos erdőgazdálkodás alapja a nagy erdőterület, nehezen változtatható meg. A tulajdon és a használat a terület túlnyomó részén egymástól elvált. (Családi gazdálkodás mértéke, egyéni erdőhasználat aránya alacsony.) Az állami erdőket 1992 előtt a nagy állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok kezelték. A szocializmus időszakában egészen 1992-ig tehát nem léteztek magántulajdonban lévő erdők Magyarországon. Azóta azonban alapvetően megváltoztak a föld és az erdő tulajdonviszonyai, jelenleg az erdők 42%-a van magánkézben (2. ábra). Magánosítás előtt ( ) Magánosítás után (2004) MGTSZ erdők 30% Egyéb nem állami 1% Magántulajdon 42% Közösségi tulajdon 1% Egyéb állami 7% Állami erdőgazdaságok 62% Állami tulajdon 57% 2. ábra. Magyarország erdőterületének tulajdonforma szerinti megoszlása Forrás: Schiberna E A gazdálkodói viszonyok alakulását a fával borított terület figyelembevételével az elmúlt időszakra, szektoronkénti csoportosításban foglalom össze (3. táblázat). 3
4 3. táblázat. Az erdőtulajdonosok és az erdőgazdák az állami és a magán erdőkben Erdőgazdálkodó és 1. Erdőgazdasági Rt.-k T- Állam, T. MNV Zrt, joggyakorló MFB Zrt. 2. HM Rt.-k T- Állam, T. joggyakorló HM, MFB Zrt. 3. Nemzeti Park Igazgatóságok 4. Környezetvédelmi és Vízügyi I 5. Egyéb kezelésben lévő erdők Erdőtulajdonos Gazdálkodási forma tulajdonosa 1000 ha % KVVM, VM KVVM, VM vegyes 6. Közösségi tulajdonú erdők vegyest 7. Erdőbirtokos társulatok 118, 105, 10, Erdőtulajdonosok Magánszemélyek 293, Egyéb kezelésben lévő magánerdő 131, vegyes Nincs erdőgazdálkodó 248, 165 Összesen Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat T- Állam T Képv:NFA - Részvénytársaság KVI T- Állam T Képv:NFA - Részvénytársaság KVI T- Állam T Képv:NFA - Költségvetés KVI T- Állam T Képv:NFA - Költségvetés KVI T- Állam T Képv:NFA - Vegyes KVI 1843, Közösség Vegyes 6 16, 7, 13, 100 Belföldi magánszemély Erdőbirtokos társulatok Magánszemély Egyéni vállalk. Vegyes A faállománnyal borított terület rendeltetés szerinti megoszlásának arányában az állami és a magántulajdon jelentősen különbözik (4. táblázat). 4. táblázat. A tulajdonforma és a rendeltetés kapcsolata (%) Tulajdonforma Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Védelmi- Különleges Gazdasági Rendeltetés Egészségügyi, szociális, turisztikai Oktatási, kutatási Állami erdő 24,8-27,8 30,7-27,4 0,8 0,2 Közösségi erdő 0,3-0,6 0,4-0,5 0,1 0,0 Magánerdő 5,7-6,8 25,7-28,4 0,2 0,0 Erdőgazdálkodó nélkül 3,6-3,5 7,4-6,0 0,1 0,0 Összesen 34,4-38,2 64,2-61,8 1,2 0,2 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat
5 Az erdők rendeltetésének a védelmi rendeltetésű erdőterületek növekedésével járó átértékelése egyelőre befejeződött, a gazdasági rendeltetés korábbi nagyarányú csökkenése megállt, de a Natura 2000 program keretében további jelentős erdőterületek kerülnek kijelölésre, gazdálkodási korlátozásra (összességében 41,4%). Az állami és a magán tulajdonú erdőknek a stock (erdőterület, élőfakészlet) és a flow (véghasználati terület, véghasználati fatérfogat) adatai is markánsan különböznek (3. ábra). Erdőterület & Véghasználati terület Tölgy Bükk Csertölgy Akác Nyár Egyéb lombos Fenyő Élőfakészlet & Véghasználati fatérfogat ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT EK VF EK VF EK VF EK VF EK VF EK VF EK VF Állami Magán State Private ET: Erdőterület ÉK: Élőfakészlet VT: Véghasználati terület VF: Véghasználati fatérfogat 3. ábra. A véghasználat megoszlása az erdőterülethez és az élőfakészlethez viszonyítva (%) Forrás: Lett B. Mészáros K Az állami erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (tölgy, bükk) a meghatározók, de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (akác, nyár) fafajok határozzák meg, amelyek elsősorban a magántulajdonú erdőkben találhatók meg. A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (tölgy, bükk) fafajok természetvédelmi célú termelésből való kivonása egyrészt az erdő értékét lecsökkenti, másrészt az árbevételből történő finanszírozást kizárja. A fakitermelési és az erdőfelújítási naturális adatokból megállapítható, hogy a mennyiségi viszonyokat a rövid vágáskorú állományokban (akác, egyéb lágylombos) folyó erdőgazdálkodás határozza meg, amelyeknél a kitermelhető fatérfogat (m3/ha) és a finanszírozásba bevont árbevétel (ezer Ft/ha) lényegesen alacsonyabb a hosszú vágáskorú állományokénál. Az erdőgazdálkodás intézményrendszerének szereplőit a 4. ábra mutatja. 5
6 4. ábra. Az erdőgazdálkodás intézményi modelljének szemléltetése Forrás: Schiberna E
7 A négy funkcióból az igazgatást, a szabályozást az állam, a kivitelezést, végrehajtást döntően a magánszektor végzi. A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szervezetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói. A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg. A megváltozott körülmények mellett alig változott az igazgatási gyakorlat. (Állami Erdészeti Szolgálat 2005) A magánerdő-gazdálkodás szervezetének leírásához nélkülözhetetlen a használat jogcímével kapcsolatban álló szereplőkkel szemben támasztott elvárások ismertetése (5. ábra): Erdőgazda: Gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése. Bejelentett erdőgazdálkodó: Az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés. Szakirányító: Az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás. TULAJDONOS BÉRLET ERDŐGAZDA MEGBÍZÁS BEJELENTETT ERDŐ- GAZDÁLKODÓ ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS 5. ábra. A tulajdonos, az erdőgazda (haszonélvező) és a bejelentett erdőgazdálkodó jogi kapcsolatai önálló gazdálkodás, bérlet és megbízás esetén (Forrás: Schiberna E ) A gazdálkodás szereplői a bérleti vagy a megbízási kapcsolati forma között választhatnak. Az erdészeti vállalkozások szerkezetét is mutatják a legfontosabb pénzügyi adatok, amelyek az eredményekre és a problémákra is utalnak. (5. táblázat) 5. táblázat. Az erdészeti vállalkozások pénzügyi jellemzői 2004-ben (millió Euró) Megnevezés Társaság Egyéni vállalkozó Összes Összes Külföldi Belföldi Állami Magán Magán Magán Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Nettó árbevétel 229,8 1,9 290,9 230,4 60,5 52,8 113,3 Üzemi eredmény 9,3 0,2 9,5 5,7 3,9 Nyereség 12,4 0,2 12,2 5,7 6,6 Veszteség -3,1-0,4 2,7-2,7 Adózás előtti eredmény 9,4-0,2 9,5 5,9 3,6 Nyereség 12,3 0,2 12,1 5,9 6,2 1,2 7,4 Veszteség -3,1-0,4-2,7-2,7-2,1-4,8 Adóalap 8,6-0,1 8,5 3,6 4,9 TAO fizetett 1,4 0 1,4 0,6 0,8 0,4 1,2 Jegyzett tőke 85,6 0,9 84,6 76,6 8,1 Saját tőke 240,3 1,5 238,8 205,6 33,1 Rövid lejáratú kötelezettség 62,7 2,6 60,1 40,5 19, Forrás: APEH 2004, SZAKHATÓSÁG 7
8 Ezek az adatok is mutatják, hogy a magán tulajdonosok és magán erdőgazdák az erdőgazdálkodás jelentős szereplői. Megállapítható továbbá, hogy A külföldi tulajdonú vállalkozások nem játszanak érdemleges szerepet (erdő tulajdonlásuk korlátozott). Számos adat és mutató alapján is a magyar erdőgazdálkodás meghatározó szereplője az állam, a tulajdonával, a vállalkozásaival, ugyanakkor a magán vállalkozók nélkül nem tudja tevékenységét, feladatait ellátni. Fejlesztésükhöz jelentős tőkét és támogatást kaptak, de árbevétel vagy tőkearányos jövedelmük csekély (de mind nyereséges). A magán vállalkozások tőkenagysága a személyi gazdaságra jellemző, feltőkésítő támogatásuk elmaradt, de sokáig nem halasztható. Sok a veszteséges vállalkozás és magas a veszteség, amely működésüket veszélyezteti. Ugyanakkor az árbevételhez, tőkéhez viszonyítva jelentős eredményt mutatnak ki, és komoly adót fizetnek (az állami vállalkozásoknál többet), amely tőkekivonás a megerősödésüket akadályozza. 3. Állami erdőgazdálkodás Az állami tulajdonról szóló évi LIII. törvény, és az évi XXXIX. törvény alapján az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok vagyona állami tulajdonban maradt. Ugyanakkor az erdőgazdálkodási tevékenységeket 19 Erdőgazdasági Rt. hatáskörébe utalták. A termőföldről szóló évi LV. törvény megtiltotta, hogy az erdészeti Rt.-k erdővagyont szerezzenek, emiatt azonban ezek a részvénytársaságok elesnek a növekedési lehetőségektől. Az állami erdők esetében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szerepel tulajdonosként a telekkönyvben, amely azonban csak jelentős mértékben korlátozott módon gyakorolja tulajdonosi jogait. A KVI bízza meg a 19 Erdőgazdasági Rt-t az erdőgazdálkodási feladatokkal, azonban nem választhat a részvénytársaságok közül, ezért ezek között nem alakul ki verseny, tehát regionális monopóliumokként működnek. Annak ellenére, hogy a KVI a telekkönyv szerinti tulajdonos, vétel és eladási döntéseken túl gyakorlatilag nem rendelkezik az erdőterületek gazdálkodásával kapcsolatos egyéb döntési jogkörrel. Az elmúlt évek fejleménye, hogy az állami tulajdonost képviselő szervezeteknél belépett az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amelyhez a nem védelmi rendeltetésű területek tartoznak (a KVI a védelmi rendeltetési területeket tulajdonolja). A KvVM elválasztotta a hatósági (Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelet - KVTF) és a gazdálkodási (Nemzeti Park Igazgatóságok - NPI) funkciókat az alárendelt szervezeteiben, és a költségvetési rend szerint működő gazdálkodásba mind nagyobb védelmi rendeltetésű erdő kezelését kívánja bevonni. Az Erdőgazdasági Rt.-k ugyancsak állami tulajdonban vannak, részvényeik az ÁPV Rt. tulajdonát képezik. Ezeknek az erdőgazdálkodási részvénytársaságoknak a feladatai közé tartozik többek között az állami erdővagyon javaival és hasznaival történő gazdálkodás, amenynyiben az erdők különleges jellegük miatt (eltérő erdei funkciók) nem tartoznak más hatóságok, szervezetek elsősorban a Honvédelmi-, és a Környezetvédelmi Minisztérium igazgatása, gazdálkodása alá. Gazdálkodóként az Erdőgazdasági Rt.-k hozzák meg az alapvető döntéseket a fahasznosítással, valamint az egyéb, az erdővel kapcsolatos, a jövőt meghatározó intézkedések ügyében, a jogi szabályozás és a hatóságok előírásaival összhangban. A stratégiát alapvetően az ÁPV Rt. határozza meg, jelöli ki. Ez az éves gazdasági tervek jóváhagyása által valósul meg, amelyekben összesítik a hozamok és a ráfordítás (különös tekintettel a bérekre) tervszámait. Az ÁPV Rt. továbbá kinevezi a részvénytársaságok igazgatóit, meghatározva ezzel a menedzsmentet. A részvénytársaságok az erdei hozamok, elsősorban a fakitermelés és a vadászat bevételeiből fedezik az erdőfenntartási, erdőfelújítási költségeket (az általános költségvetési, támogatási és elvonási szabályok szerint). 8
9 Az erdészeti tevékenységeket az erdőgazdálkodási részvénytárasságok nem saját rezsis önkezelés keretében hajtják végre, azokat többé-kevésbé specializált szervezetekre bízzák. Ezekben a vállalkozásokban túlnyomórészt az erdőgazdaságok korábbi alkalmazottait foglalkoztatják. Azon vállalkozások, amelyek a fakitermelést, és a közelítést végzik, és amelyek részben megfelelő gépesítettséggel rendelkeznek, nagyrészt 3-10 foglalkoztatottal rendelkező, kis vállalkozások. Ezek a vállalatok versengenek egymással, így a fakitermelési szolgáltatások piacán létrejön a versenyár, és a vállalatok ezáltal egy bizonyos fokú térbeli rugalmasságra vannak kényszerítve. Más országokkal ellentétben Magyarországot szigorú szervezeti elkülönülés jellemzi az erdőtulajdonost, az erdőkezelőt (erdőgazdálkodót) és az erdészeti tevékenységet végrehajtót (kivitelezőt) illetően. A szervezeti tagolásnak megfelelően alakul a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző számviteli beszámoló. A 6. táblázat az állami erdők vonatkozásában mutatja a nagyságrendeket. Az erdőtulajdonosok számára alapvetően fontos, hogy tudják, hogy erdeik milyen értéket képviselnek, és az erdővagyon értéke hogyan változik. Mindazonáltal az erdővagyon értékváltozásáról nem áll rendelkezésre aktuális információ. Az erdőtulajdonosok vagyonának változásával kapcsolatban sem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az éves nyereség, az erdők kezelőinél, tehát az Erdőgazdasági Rt.-knél kerül kimutatásra. Ebből az eredményből az ÁPV Rt. (mint az Erdőgazdasági Rt.-k tulajdonosa) osztalékra tarthatna igényt (de az elmúlt évtizedben erre alig volt példa). A KVI és az NFA, mint az erdő területek tulajdonosai vagyonkezelői díjban részesülnek az erdőgazdasági társaságoktól. Ezidáig a KVI és az NFA nem irányította az Erdőgazdasági Rt.-ket, és különös képpen nem ellenőrizte azok élőfakészlet-vagyonát. A gazdasági előírások jogszerűségére vonatkozó ellenőrzést rendszerint az erdészeti hatóságok hajtják végre. 6. táblázat. Az állami erdők gazdasági helyzete Vagyoni helyzet Erdővagyon Erdőtulajdonos eszközérték több száz Mrd Ft Erdővagyon-kezelő (Nagyságrend) Tevékenységvégrehajtó Üzemeltetői befekt. eszk. több tíz Mrd Ft elenyésző Saját és vásárolt készletek tíz Mrd Ft Jövedelmezőségi helyzet Árbevétel Ráfordítás Eredmény vagyonkezelői díj száz M Ft (Nagyságrend) több tíz Mrd Ft több tíz Mrd Ft szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. a szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. egy Mrd Ft elenyésző Forrás: Lett B. Stark M Az állami erdőgazdálkodás bonyolult viszonyait a 6. ábrával igyekszem szemléltetni. 9
10 Az állami erdőgazdálkodás szerkezete Erdő tulajdon Erdőgazdálkodás Pénzügyminiszter Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Pénzügyminiszter Honvédelmi miniszter Kincstári Vagyoni Kincstári Vagyoni Igazgatóság Igazgatóság Erdő Nemzeti Földalapkezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szervezet Erdő kapcsolat kapcsolat kapcsolat kapcsolat Erdőgazdálkodás kontrollja ÁPV Rt. ÁPV Rt. Honvédelmi miniszter Honvédelmi miniszter Erdészeti rt. Erdészeti rt.. Erdészeti rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt. 3 Erdészeti 19 rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter Állami Erdészeti Szolgálat Állami Erdészeti Szolgálat Környezet- Környezettermészetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és vízügyi felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Igazgatóság 6. ábra. Az állami erdőgazdálkodás szerkezete Forrás: Gémesi J. (2005) Az átalakulás időszakában Mészáraos et al. a költségvetési kapcsolatok sajátosságait (erdőfenntartási járulék, erdőfelújítás normatív támogatása) is figyelembe véve a jövedelmezőségéhez a Bruttó eredményt (Üzemi eredmény + Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel) alkalmazták. Két mutatót használtak: az árbevétel arányos bruttó eredményt és a saját tőke arányos adózott eredményt (7 ábra, 7. táblázat). Az 1990-es évek elejének belső szervezeti változásai az átalakulásban elszenvedett veszteségek kivédését jelentették: A fizikai dolgozók vállalkozásba szervezésével az éves teljes foglalkoztatás felelőssége megszűnt, a szociális terhek (szállítás, étkeztetés, oktatás stb.) csökkentek. A gépek dolgozókhoz, vállalkozókhoz való rendezése megszüntette a működtetés problémáit, azonban a javító karbantartó szervezetek feleslegessé váltak. Az erdőgazdálkodás fafeldolgozás kapcsolata lazult, de a vertikalitás nem került feladásra. Az egyes ágazatok, üzemágak teljesítménye és eredménye az elszámolás módosításával átértékelődött. (8. táblázat) 7. táblázat. Az eredmény alakulása (%) Árbevétel arányos bruttó eredmény Saját tőke arányos adózott eredmény Forrás: Mészáros-Lett-Héjj-Stark (2005) ,87 4,93 2,29-2,53 2,79 3,02 0,95-1,32-0,95 5,70 4,32 2,54 3,65 4,55 3,88 3,79 1,40 0,07 10
11 ÁRBEVÉTEL ARÁNYOS BRUTTÓ EREDMÉNY 8 6,87 6 4,93 % 4 2 2,29 2,79 3,02 0, ,32-0,95-2,53 SAJÁT TŐKE ARÁNYOS ADÓZOTT EREDMÉNY % ,7 4,32 4,55 3,65 3,88 3,79 2,54 1,54 1,4 0, ,29 7. ábra. Az eredmény alakulása Forrás: Mészáros et al táblázat. Üzemági termelési érték és fedezeti összeg mutatók alakulása (%) Termelési érték Fedezeti összeg összetétele Termelési érték arányos Időszak fedezet összetétele Fater- Fakitermelédolgozás Fafel- Fater- Fakiter- Fafel- Fater- Fakiter- Fafel- mesztés mesztés melés dolgozás mesztés melés dolgozás 1972/73 11,7 31,9 45,4 14,5 31,3 45,1 23,9 18,9 19,2 1982/83 7,9 34,1 48,1 4,7 51,5 38,9 11,0 28,0 15, ,6 38,6 22,5 0,0 75,8 12,6 1,2 45,8 13, ,2 48,7 21,4 71,0 16,8 36,0 19, ,1 20,3 71,8 14,0 27,0 11, ,5 19,7 76,1 10,8 25,3 8,2 Forrás: Mészáros et al A fafeldolgozás a 2000-es évek piacaiban a tőkeinvesztálás ellenére ismét veszít pozícióiból. Az Erdőgazdasági Rt.-k az önállóságot, a különállást és a függetlenséget hangsúlyozzák. Érdemi együttműködés nincs köztük, közös vállalkozásokat és szervezeteket alig működtetnek, azok sem fejlődnek, inkább kivonulnak belőlük. A (korábbi külkereskedelmi szervezet tevékenységét folytató) kereskedelmi, vadászatszervezési közös, térségi társaságokban is csak kevesen vesznek részt, kis tőke hozzájárulással, lazuló együttműködéssel. 11
12 Az erdőgazdálkodás ökonómiailag homogén egységeinek az erdészetek tekinthetők (de csak társaságon belül kerül kimutatásra a gazdálkodásuk), az Erdőgazdasági Rt.-k már ezek kombinációi, konglomerátumai. A régóta változatlan 19 (ÁPV Rt.) Erdőgazdasági Részvénytársasághoz év végén 135 erdészet tartozott, de azóta ismét történtek összevonások. Az erdészeteket a kezelt erdőterület nagysága (őrzés és fenntartás), illetve az ott folyó tevékenységek volumene és intenzitása (fakitermelés m 3 /ha, erdőfelújítás ha/ha ) szerint Lett Béla 5 fokozatú skálán osztályozta és csoportosította (9. táblázat). A rendkívül különböző adottságú és gazdálkodású erdészetek eredményei és problémái nem jelennek meg, csak egyes részvénytársaságok szintjén foglalkoznak szervezetükkel, gazdálkodásukkal. 12
13 13 9. táblázat. Az állami erdészetek csoportosítása a területnagyság és a tevékenység alapján Megnevezés Mérték Kategóriák Max./ Átlag Összes Minimum Maximum egység Min. Erdőterület-19 EGRt ezer ha 50,9 967,7 17,6 108,3 6,2 - Erdészetek ezer ha -5,0 5,0-6,5 6,5-8,0 8,0-10,5 10,5- - gyakoriság db erdészetek száma db 7, ,7 - erdészetek területe ezer ha 5,4 11,7 2,2 Fakitermelés-19 EGRt ezer m 3 182,3 3462,8 41,9 349,7 8,3 - fakitermelés ezer m 3 25,7 3462,8 13,3 68,9 5,2 (135 erdészet) m 3 /ha -5,0 2,48-4,36 4,37-6,24 6,24-8,1 8,1-3,6 2,0 6,2 3,1 - gyakoriság Erdőfelújítás-19 EGRt ha ,0 - erdőfelújítás ha ,4 205,7 14,3 (135 erdészet) ha/1000ha -5,0 5,8-11,7 11,7-17,5 17,5-23,3 23,3-1,4 19,3 13,8 - gyakoriság-135 db Forrás: Lett B
14 1000 hektár 4. Magánerdő gazdálkodás kialakulásának nehézségei és lehetőségei A magánerdő szervezeteinek, üzemszerkezetének (7. ábra) és üzemméretének (8. ábra) alakulása jellemzi a változásokat, a fejlődést és a problémákat. Erdőbirtokossági társulatok 22% Erdőszövetkezetek 3% Egyéb szövetkezetek 4% Egyéb erdőgazdálkodó 1% Egyéni erdőgazdálkodás 20% Gazdasági társaságok 17% Közös megbízotti forma 33% 7. ábra. Az erdőterület használatának jogcím szerinti megoszlása Forrás: Bartha P Nincs erdőgazdálkodó Egyéb erdőgazdálkodó Egyéb szövetkezet Erdőbirtokossági társulat Közös megbízotti forma Egyéni erdőgazdálkodás Gazdasági társaság év Erdőszövetkezet 8. ábra. Az erdőterület használatának jogcím szerinti változása Forrás: Bartha P
15 hektár/db Szerkezetét tekintve a működő magántulajdonú erdők mennyisége és aránya az elmúlt évekhez viszonyítva nem változott jelentősen. A társult erdőgazdálkodók körében az erdőbirtokosságok számának és erdőterületének aránya már évek óta stagnál. Ennek egyik az erdőbirtokosságnak az egyéni erdőgazdálkodóval szembeni kedvezőtlenebb jogi és közgazdasági szabályozása. Az egyéni gazdálkodók és a közös megbízottak kezelte terület nőtt. Sajnálatos tény, hogy az erdészeti hatósági erőfeszítések ellenére a magántulajdon körébe sorolható erdőterületek közel harmadán még nincs bejegyzett erdőgazdálkodó. A kialakult helyzet elemzéséből azt a tanulságot is kénytelenek vagyunk levonni, hogy csupán államigazgatási eszközökkel nem lehetséges a javulást elérni Egyéni erdőgazdálkodás Közös megbízotti év forma Gazdasági társaságok Erdőbirtokossági társulat Erdőszövetkezet Egyéb szövetkezetek Egyéb erdőgazdálkodó 9. ábra. A gazdálkodói szervezetek üzemnagysága Forrás: Bartha P A gazdálkodói kör üzemmérete típusonként eltérő (9. ábra), és a csak lassan növekvő terület üzemgazdasági problémákat okoz. Az 1990-es években az üzemméret javítását elsősorban a termelő típusú társulások ösztönzésétől remélték, amely kevés eredményt hozott. A termelő típusú társulásnál a tulajdonos az erdőgazdálkodóra átruházza a gazdálkodói jogokat és a kötelezettségeket. A kis üzemméretnél az erdőgazda állandó költségei magas fajlagos ráfordításként nehezítik a gazdálkodást. A tulajdonos érzelmileg elidegenedik a tulajdonától, és gazdaságilag sem élvezi annak hasznát. Bár a termelő típusú társulás bizonyos birtok koncentrációt jelentett, de a tulajdon és a használat elkerülhetetlen elválásával az elterjedését megakadályozó problémákat is okozott. A 2000-es években előtérbe került az integráció támogatása, az integrátorok jelentős fejlődést értek el, amelyben még vannak növekedési lehetőségek. Az integráció különleges üzemszervezési forma, amelyben az erdőgazdálkodók szakmailag és szerződéses feltételek között gazdaságilag kapcsolódnak az integrátorhoz. Ebben az esetben a birtokkoncentráció helyett az integrátornál a tevékenység koncentráció alakul ki, amely kedvezőbb kapcsolatokat jelent a tulajdonos, az erdőgazdálkodó, az integrátor és a kivitelező között (amelyből az integrátor több szerepet is felvállalhat). Speciális esetben az integrátorok elérik a magánerdészeti 15
16 üzem nagyságrendjét, és rendelkeznek a tevékenységhez szükséges eszközök, munkaerő egy részével is. Az integrátorok üzemi területe 2001-ről 2005-re megháromszorozódott, és elérte a 30 ezer ha-t, amelyen túl az integrált terület már 130 ezer ha-ra növekedve jelentősen hozzájárult a magánerdő-gazdálkodás működőképességéhez. Az integráció mellett elvi lehetőség az EU országokban alkalmazott forma átvétele is. Az értékesítő-szolgáltató együttműködés Magyarországon a mezőgazdaságban is csak csekély szerepet játszik, így érthető, hogy az erdőgazdálkodásban való elterjedése csak a jövő lehetősége. Az együttműködés fontos alapelve a személyes munkavégzés, amelynek input és output kapcsolatait végzi a nonprofit típusú gazdálkodó szervezet, amely a beszerzésekben és az értékesítésekben a tagok nevében és számlájára jár el. A tulajdon és a használat egységén alapuló tevékenység koncentráció kialakulásához számos számviteli, adózási és erdészeti hatósági szabálynak kellene egy irányban kedvezően változni. Az erdőgazdálkodásban a hagyományok miatt kiemelten kezelt üzemméret fontossága azonban relatívvá válik bizonyos tulajdonosok, gazdálkodók számára. Jelentősége akkor csökkenne, ha az erdő üzemágként integrálódna a családi üzem gazdálkodásába, de ehhez a családi gazdaságok megerősödése alapfeltételként jelentkezik. Kisebb az üzemméret jelentősége, ha a tulajdonosok és erdőgazdálkodók a tevékenységek végrehajtásához a vállalkozói szférában megfelelő kapacitású és minőségű erdőgazdálkodási szolgáltatáshoz juthatnak. Az elkövetkező időszakban az integráció lehetőségei látszanak kihasználhatóknak, és fejlesztésükkel célul tűzhető életképes, szolgáltatás nyújtására alkalmas üzem kialakítása, amelyek nem csak a magán- erdőgazdálkodás feladatait látják el. Ezekben már megvalósítható a stratégiai géppark üzemeltetése, a munkavállalók foglalkoztatása, az értékesítés szervezése és a hatékony érdekképviselet megszervezése. (Lett B. Mészáros K. 2004) 5. Megérett változtatások és végrehajtási esélye Az állami erdőgazdasági struktúrát az elmúlt évtizedben többször vizsgálták (Phare átvilágítás 1995., Állami Számvevőszék , ÁPV Rt. erdészeti stratégiát megalapozó tanulmány 2003., és az abból következő szervezeti változtatások 2004.), amelyek különböző szervezetfejlesztési intézkedéseket javasoltak (összevonások, holding forma, tevékenység módosítás stb.). Érdemi módosítás az állami erdészeti szervezet rendszerben nem történt, részben mivel a felettes szervek (ÁPV Rt., KVI) átszervezése is tolódott. A kialakult tulajdoni és kezelési viszonyok problémáiban az előzőek alapján új megközelítések szükségesek, mert az eddigi változások elégtelenek és labilisak. A tulajdoni viszonyokban a legnagyobb probléma az osztatlan tulajdonosi közösségek léte, amelyre a mezőgazdaságban már rendelkezünk koncepcióval, de az erdőgazdálkodásban megszüntetésük több akadállyal jár, és jelentős pénzügyi ráfordításokat is igényel. A jelenleg is meglévő aranykorona fillér kistulajdonosok számának csökkentése helyett az öröklés révén az érdektelen tulajdonosi kör jogszabályi változtatások nélkül tovább fog gyarapodni. Az emiatt kialakult döntésképtelenség egyenes úton vezet a működő-képtelenséghez, az erdő gazdálkodási hasznainak eliminálásához. A helyzet javításához sok területen kellene elérni átütő eredményt, amelyet viszont az elmúlt étized alapján nem valószínűsíthető. A problémák csökkentéséhez, a fejlődés megindításához tehát szükséges a gazdálkodás beindítása, a magánerdő-gazdálkodás minél nagyobb területén, de ehhez nélkülözhetetlen az előbb említet birtokszerkezet módosulása, az integrátorok és magánerdészetek gazdaságtervező tevékenységének támogatása. A helyzet javítását szolgálná a vagyonvédelem, a vadgazdálkodás és a természetvédelem területén meglévő konfliktusok oldása is. 16
17 Az erdőgazdálkodási bizonytalanságok és kudarcok okai között lehet megemlíteni az irányítás, a hatóság szerepét is. Az FVM prioritásai közé nem sikerült beemelni az ország területének 20%-át művelő erdőgazdálkodást, amely ugyanakkor a hatósági bürokráciának is ki van téve. A meglévő és az Európai Uniós csatlakozás után lehetővé váló forrásokhoz való hozzájutás az erdőgazdálkodás számára szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Így a magánszféra az alacsony feltőkésítéssel, a szakirányítás csekély támogatásával nem kap megfelelő hátteret. (A kívánatos integrátor helyett az együttműködés alacsonyabb szintjein 2005-ben csak 51 működik.) Az állami és a magán tulajdonú erdőgazdálkodás között markáns különbségek figyelhetők meg, így az azonos témákban is eltérőek a jellemzők, a lehetőségek és a teendők. (10. táblázat) 10. táblázat. Az állami és magán tulajdonú erdőgazdálkodás érzékeny területei Jellemzők Állami erdőgazdálkodás Magán erdőgazdálkodás Tulajdon Birtok Elvárás és finanszírozás Szervezeti struktúra Gazdálkodás Társadalomerdész viszony Forrás: Mészáros et al Több tulajdonosi képviselő, összetett szabályozás Piacon egymással versengő több erdőgazdálkodó Finanszírozatlan költséges társadalmi igények Több dimenziós változtatás bizonytalansága Közérdekű szolgáltatások, természetvédelmi intézkedések térítése Az erdőgazdálkodás imázsának, a természetes faanyag keresletének javítása a PR tevékenység fokozásával Hatóságilag nem elismert tulajdonosok, kb. 250 ezer ha-os területe Társulási kényszer Tőke és szakértelem hiányos szervezetek, támogatás hiány Szervezet összevonás helyett tevékenység koncentráció (üzemméretintegrátorok) Hátrányos állomány és gazdálkodási adottságok. Felzárkózás, stabilizálás A magyar erdőgazdálkodás hagyományainak megfelelő szakmai, gazdasági és társadalmi munkájához különböző szervezetek által kidolgozott javaslatok fogalmazódtak meg (11. táblázat). 11. táblázat. Javaslatok a rövid- és a közép távú intézkedésekre Rövid távú intézkedések Reális tájékoztatás és felelős döntés A évi piaci, támogatási nehézségekben operatív segítség Támogatási rendszer 2007 évre történő előkészítése Harmonizált gazdálkodói stratégiák kidolgozása 2007-től. Forrás: Mészáros et al Közép táv A Nemzeti Erdőprogram Nemzeti erdőstratégia elfogadása után a megvalósítás és a folyamatos aktualizálás Állami és magán erdőgazdálkodás strukturális kiigazítása EU konform, piaci hatásokat kivédő elvonási és támogatási rendszer kialakítása A természetvédelem és vadgazdálkodás erdőgazdálkodással való összehangolása. Az erdőgazdálkodási ágazat sodródását a változó gazdasági-társadalmi folyamatokban csak egy a fenti elemeket magában foglaló, tudatos és megszervezett korszerűsítés fékezheti meg. 17
18 Felhasznált irodalom APEH (2004, 2005): Gyorsjelentés a vállalkozók és vállalkozások éves adóbevallásáról Állami Erdészeti Szolgálat (2005): Tájékoztató a évi erdőállomány gazdálkodásról. Bartha P. (2005): A magán erdőgazdálkodás fejlődési pályára állítása. Előadás kézirat Gémesi J. (2005): Az erdészeti társaságok évi beszámolói, évi üzleti tervei. Előadás kézirat. Lett B. Mészáros, K. (2004): Az erdőgazdálkodás finanszírozásának lehetőségei a Nemzeti Erdőprogram tükrében. AGRONAP 04. Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vezető- és Továbbképző Intézet, Gödöllő, február 5. Előadás kézirat. Lett B. - Mészáros K. - Stark M. (1999): Probleme der forstlichen Erfolgsrechnung durch die fehlende Vermögensbewertung der Wälder. In: Waldvermögensbewertung Forstliche Erfolgsrechnung. Schriftenreihe: Berichte aus der Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre. BOKU, Austria: Heft 15. pp Lett B. Stark M. (2002): Az erdővagyon-gazdálkodás ökonómiai vonatkozásai Magyarországon. Kutatási jelentés. NKFP-4/0029/2002. Lett B. Stark M. (2003): The Accounting and taxation of Hungarian private forestry In: Héjj B. Schiberna E. (eds.): Management and Modelling Multifunctional Forest Enterprises and Properties. Proceedings of the IUFRO Symposium Managerial Economics in Forestry and Managerial, Social and Environmental Accounting working parties. Faculty of Forestry, university of West Hungary, Sopron: Lett B. Stark M. (2004): Az erdővagyon-gazdálkodás ökonómiai vonatkozásai Magyarországon In: Lett B. Stark M. (szerk.): A nemzeti erdővagyon sokrétű szolgáltatásainak értékelése Tanulmánykötet. II. Hazai tanulmányok. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet, Sopron. 414 oldal. Mészáros, K. Lett B. Héjj B. Stark M. (2005): Magyarország faszükséglete és a fenntartható erdőgazdálkodós főbb ökonómiai vonatkozásai. In: Solymos Rezső (szerk.): Erdőés Fagazdaságunk időszerű kérdései. Tanulmánykötet az MTA Erdészeti Bizottsága rendezvényein elhangzott előadások alapján MTA Erdészeti Bizottsága, Budapest, 2005.: Schiberna E. (2005): A magán erdőgazdálkodás szervezeti kérdései. MTA VEAB Mező- és Erdőgazdálkodási Munkabizottság ülése, Sopron, december 8. Előadás kézirat 18
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR MATEMATIKAI ÉS ÖKONÓMIAI INTÉZET E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S K é z í r a t Összeállította: P r o f. D r. L e t t B
ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Állami Közösségi Magán
Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Olaszország Luxemburg Németország Portugália Spanyolország Svédország Nagy-Britannia EU (15) Norvégia Svájc Az állami erdőtulajdonlás
Nagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI
A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és
Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján. Prof. Dr. Lett Béla
Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján Prof. Dr. Lett Béla 1. Az erdészeti társas vállalkozások gazdasági helyzete és teljesítménye 1.1. Erdészeti vállalkozások (kettős
Erdészeti vállalkozások teljesítménye
55 63 Erdészeti vállalkozások teljesítménye 2008 2012 (Economic Performance of Forest Enterprises) Horváth Sándor Lett Béla * Stark Magdolna Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási
ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ISMERTETŐ 2019 A Magyar Nemzeti Bank új statisztikai kiadványt jelentetett meg, amely
Eredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként
I. Erdész-közgazdász Találkozó Mészáros Károly Emlékülés. Sopron 2008. június 26-27.
I. Erdész-közgazdász Találkozó Mészáros Károly Emlékülés Sopron 2008. június 26-27. 1 Gazdasági igazgató Humánpolitikai és Koordinációs igazgató Jogi és Vagyonhasznosítási Igazgató/Vezető Jogtanácsos Értékesítési
Kiegészítő melléklet
Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:
TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA
TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került
NEMZETI FÖLDALAPKEZELŐ SZERVEZET
NEMZETI FÖLDALAPKEZELŐ SZERVEZET AZ ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Budapest 2013. július 9. TÉMAKÖRÖK A Nemzeti Földalap A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Jogszabályi keretek
AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)
Mezőgazdasági üzemek AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 2. Melyek a mezőgazdasági üzem fogalmához tartozó termelési tényezők?
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
Közhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:
Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig. Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István
Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István Mária Terézia erdőrendtartása (1769) A törökök kiszorítását követően a haditanács ösztönzése, az
Piackutatás versenytárs elemzés
Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban
A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKTOR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőgazdálkodási és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Erdővagyon-gazdálkodás (E3) program Schiberna Endre doktori szigorlatának írásbeli dolgozata A
Az erdő és az erdőgazdálkodás helyzete és teljesítménye a számvitelben 2008 évi adatok. Prof. Dr. Lett Béla NYME EMK Erdővagyon-gazdálkodási Intézet
Az erdő és az erdőgazdálkodás helyzete és teljesítménye a számvitelben 2008 évi adatok Prof. Dr. Lett Béla NYME EMK Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Az előadás elhangzott 2008. november 6-án az Országos
Amit a számvitel, számok mutatnak a magán-erdőgazdálkodási társas vállalkozásokról (EBT, EGT 2014)
M Ft Erdővagyon-gazdálkodási közlemények 11 Amit a számvitel, számok mutatnak a magán-erdőgazdálkodási társas vállalkozásokról (EBT, EGT 214) 14 12 EBT-EGT gazdálkodási jellemzők - 214 Befektetett eszköz
Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.
1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1
Amit a számvitel mutat az erdőgazdasági vállalkozások gazdasági helyzetéről és teljesítményéről
Erdővagyon-gazdálkodási közlemények 6 Amit a számvitel mutat az erdőgazdasági vállalkozások gazdasági helyzetéről és teljesítményéről Lett Béla Stark Magdolna Horváth Sándor Szűcs Róbert Sopron, 2017 Amit
Konszolidált pénzügyi beszámoló
Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált
Éves beszámoló összeállítása és elemzése
Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben
I. Erdészeti feladatok jogcím előirányzata (KvTv. XII. fejezet, 10. címszám, 5. alcímszám, 1. jogcímcsoport, 1. jogcímszám)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐ VAGYON-GAZDÁLKODÁSI INTÉZET 9400 SOPRON, Ady E. u. 5., T:06-99/518 201, F.: 06-99/329 911, Email: NFPHungary@emk.nyme.hu,Web:http://quercus.emk.nyme.hu/NFP_Hungary/ Dr.
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA
Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január
Egyszerűsített éves beszámoló
TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz
Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,
Elemzés, értékelés 2017.
Adószám: 18256127-2-43 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 16 PK.60914/2001/1 Nyilvántartási szám: 01/01/86227 1212 Budapest, Zsolnai utca 28 2017. Fordulónap: 2017. december
Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz
hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi
Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.
Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Veszprém, 2017. november 7. VESZPRÉM MEGYE 2016. TOP 100+200 Amiről szó lesz.. 1 TOP 100+200 elemzés 2 Kedvezmények 3 Adóbevételek
DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.
DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi
BESZÁMOLÓ. Martongazda Városfejlesztési és Üzemeltetési. Nonprofit Kft évi. Martonvásár, május 23. Vörös Péter ügyvezető
101/2018. (V. 29.) határozat melléklete: Martongazda Nonprofit Kft. BESZÁMOLÓ Martongazda Városfejlesztési és Üzemeltetési Nonprofit Kft. 2017. évi Martonvásár, 2018. május 23. Vörös Péter ügyvezető I.
Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete
1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület
Lankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége 1088 BUDAPEST Vas utca 12. II/2.
Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége 1088 BUDAPEST Vas utca 12. II/2. KIEGÉSZITÕ MELLÉKLET 2016. 01. 01. - 2016. 12. 31. I. Általános kiegészítések II. Mérlegtételekhez kapcsolódó kiegészítések III.
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása
Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése
Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar
1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 51. szám 8813 A vidékfejlesztési miniszter 41/2012. (IV. 27.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdõterületeken történõ gazdálkodáshoz
Számvitel alapjai. IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái
Számvitel alapjai IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Adózott eredmény Kötelezettségek Társasági
Szociális szövetkezetek magyarországi helyzetének bemutatása. Erasmus+ KA2 Stratégiai Partnerségek - "PRESS 2017.márc.08. EMMI
Szociális szövetkezetek magyarországi helyzetének bemutatása Erasmus+ KA2 Stratégiai Partnerségek - "PRESS 2017.márc.08. EMMI Történelmi háttér Először az 1875. évi XXXVII. tv. szabályozta szövetkezeteket,
Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához
Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:
Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár
Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában Ormos Balázs főtitkár Országos Erdészeti Egyesület EFDSZ-WWF szakmai fórum, BUDAPEST 2006.február 1. Az előadás forrása:
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
A KONZUM NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE
A KONZUM NYRT. 2011. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE A Konzum Kereskedelmi és Ipari Nyrt. 1988-ban alakult a Konzum Áruház Szövetkezeti Közös Vállalat jogutódaként. Kezdetben a cég meghatározó profilja a kereskedelem,
Részarány-rendezés erdőértékelési problémái
Részarány-rendezés erdőértékelési problémái Mizseiné dr. Nyiri Judit főiskolai docens NYME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1. Bevezetés A közelmúltban megjelent Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiában
Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft
Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft 3232 Gyöngyös Üdülősor út 58. 2015. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó
2. A magyar magán-erdőgazdálkodás erdővagyonának bemutatása
1. Bevezetés A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézete által működtetett Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat a 2003. évben elindította az első tényleges adatgyűjtését. Ez a jelentés
MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A.
MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A. Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Magyar Vidék
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron március 20.
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Sopron 2013. március 20. Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság az Állami Erdőgazdaságok tulajdonosi joggyakorlója Az erdőgazdaságok
PK1. Általános információk a pénzügyi adatokra vonatkozóan. Szegedi Erõmû Kft., Szeged ,00 100,00 L
Pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódó adatlapok A gyorsjelentés teljes szövege megtekinthetõ a Magyar Tõkepiac 2002. május 13-i számában, a Budapesti Értéktõzsde hivatalos honlapján (www.bet.hu), valamint
Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások. FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22.
Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22. 1 Az MNV Zrt. szervezeti felépítése NVT Titkársága Részvényesi
A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban
TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban Schőberl Márton osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Felsőoktatási
Kiegészítő melléklete
Statisztikai számjel: 25004582-6312-113-01 Cégjegyzék száma: 01-09-194184 Vállalkozás megnevezése: Direkt36 Újságíró Központ Nonprofit Kft. Vállalkozás székhelye: 1137 BUDAPEST POZSONYI ÚT 10. 2. EM/8
Éves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezõségi helyzet elemzése
Huszonöt év a magán-erdőgazdálkodásban A helyzet, a korlátok és a lehetőségek
Erdővagyon-gazdálkodási közlemények 12 Huszonöt év a magán-erdőgazdálkodásban A helyzet, a korlátok és a lehetőségek TULAJDONOS BÉRLET ERDŐGAZDA KIVITELEZŐ MEGBÍZÁS BEJELENTETT ERDŐGAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÍTÓ
A 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2015. május 31.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET GSM FOREVER KFT év
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET GSM FOREVER KFT 2015. év 1 I. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A GSM_Forever Korlátolt Felelősségű Társaságot (9021 Győr, Kisfaludy u. 15.) a Győr-Moson- Sopron Megyei Cégbíróság 2010. augusztus
Közhasznúsági jelentés 2013.
Adószám: 18125861-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 14.Pk.61.013/2006 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.
A konszolidált éves beszámoló elemzése
A konszolidált éves beszámoló elemzése A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. 2005. évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával a
MOVE NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. KÖZHASZNÚ JELENTÉS 2011
MOVE REHABILITÁCIÓS IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. (8500 Pápa, Komáromi u. 87.) KÖZHASZNÚSÁGI E. december 31. Mellékletek: I. Számviteli beszámoló II. Költségvetési támogatás felhasználása
Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok
Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása
Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó
Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező
SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján
SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2018. II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2018. szeptember 7. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2018. II. negyedévben további 3,7%-kal nőtt,
Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái
Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,
A költségvetési szerv fogalma
2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
MVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS ÉVRŐL
MVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS 2008. ÉVRŐL Budapest, 2009. március 2. 1 ÜGYVEZETÉS BESZÁMOLÓJA 1.1 Vezetői Összefoglaló Az MVM Partner ZRt. (továbbiakban MVM Partner) működésének
PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés. Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E Ft) 1998. dec. 31.( E Ft)
PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E 1998. dec. 31.( E A. Befektetett eszközök 777.056 606.959-22 % I. Immateriális javak 1.596 887-44 % II. Tárgyi eszközök 9.455 9.967
Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései
Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár ÁLLÁSBÖRZE Sopron, 2018.04.18. Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi
Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük
Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak
A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 29 - i ülésére
1941-1/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29 - i ülésére Tárgy: Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft 2012.évi beszámolója Az előterjesztést
AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) május 10.
AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) 2017. május 10. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hozta létre és ez a törvény adja meg az NFA működésének
EUNet 2000 Regionális Informatikai Nonprofit Kft
EUNet 2000 Regionális Informatikai Nonprofit Kft 2012. évi MÉRLEGBESZÁMOLÓ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLETE * 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ Az éves beszámoló formája: éves beszámoló Beszámolási időszak: 2012. január 1-től
KONZUM BEFEKTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE Pécs, április 4.
KONZUM BEFEKTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE 2016. Pécs, 2017. április 4. Az Európai Parlament és Tanács 1606/2002. EK rendelet 4. cikke előírja,
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet
144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A
KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE 2015.
KONZUM BEFEKTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE 2015. Pécs, 2016. április 04. Az Európai Parlament és Tanács 1606/2002. EK rendelet 4. cikke előírja,
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített
Közhasznúsági jelentés 2013.
Adószám: 18128204-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12.Pk.60.535/2007 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.
Hajdúnánási Holding Zrt. 2012. évi Üzleti jelentés
Hajdúnánási Holding Zrt. 2012. évi Üzleti jelentés A Hajdúnánási Holding Zrt.-t 2011.06.24 dátummal alapította Hajdúnánás Város Önkormányzata. Tulajdonos: Hajdúnánás Város Önkormányzata 100 % tulajdoni
A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának évi Üzleti jelentése
BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely:1146 Budapest, Borostyán u. 1/b. Adószám: 18061457-1-42 Bankszámlaszám: K&H Bank 10200964-20221713 Tel./Fax: (06) 1-351-4843 Tel.: (06) 1-351-0372 Honlap: www.bizalompenztar.hu
SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3
SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2018. február 28. A hitelintézetek mérlegfőösszege IV. negyedévben további 1,5%-kal nőtt, év egészében
2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27
K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó
K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban Társaság, székhelye: 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.) értesíti tisztelt részvényeseit, hogy
Kiegészítő melléklet a évi egyszerűsített éves beszámolóhoz
Statisztikai számjel 1142483974121133 Cégjegyzék szám 3-9-15166 Vállalkozás megnevezése "AUDITÁL" Könyvvizsg.és Adótan. Kft. Vállalkozás címe, telefonszáma 61 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 5 Kiegészítő
2008-évi. Közhasznú jelentés
EU-MENTOR Integrációt Segítő, Szervező és Szolgáltató Kht. 6000 Kecskemét, Ilona utca 8. 2008-évi. Közhasznú jelentés Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási időszak: 2008. január 01. - 2008. december
55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
T/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10590 számú törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról szóló 2010 évi LXXXVII törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII törvény módosításáról