Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Átírás

1 Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály

2 Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a termőföldhöz jutás feltételeit egy új, sarkalatos föltörvényben rögzíti Április 30-án Magyarországon lejár a földmoratórium! Az új földtörvény célja: A termőföldet helyi gazdák szerezzék meg és műveljék (csak magánszemélyek birtokolhatnak termőföldet) A termőföldet nemzeti hatáskörben tartani (összhangban az EU-szabályokkal) Elkerülni a bel- és külföldi spekulátorokat 2

3 A földhasználat/-bérlet aránya a különböző szektorok között Magyarországon 3

4 A földhasználat/-bérlet aránya a különböző szektorok között Magyarországon Regisztrált termőföld-parcellák területe, amelyeket érint a földbérlet (hektár) egyéb Cégek Magánszemélyek 4

5 Az új földtörvény meghozásának okai A magyar termőföld-birtoklási szerkezet kettős karakterű. Egyrészt néhány cég nagy megművelhető földterülettel bír és még kevesebb szövetkezet működik nagyléptékben. Másrészt vannak kis családi gazdaságok a családtagok munkájára alapulva, amelyek a létezés szélén egyensúlyoznak. Kétféle fő típusa van a mezőgazdasági földhasználatnak Magyarországon. A kormány csökkenteni szeretné a nagy gazdaságok számát, befolyásukat és gazdaságon belüli arányukat - a kiiktatásuk szándéka nélkül. A nagy gazdaságoknak (főként a szövetkezeteknek) fontos szerepe lehet a nagy tömegű, állandó minőségű, piacképes mezőgazdasági termékek előállításában. 5

6 Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról földtörvény A T/7979. számú törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról július 12-én került a Parlament elé. Az általános vitán 204 módosító javaslat érkezett november 9-ig A törvény szövegének koncepcionális felülvizsgálata A felülvizsgált törvényt a Parlament június 21-én fogadta el A törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról június 30-án hirdették ki a Magyar Közlöny 111. számában (CXXII./2013) 6

7 Jogalkotási feladatok az új földtörvény elfogadása miatt Termőföldről szóló törvény Gazdaságokról szóló törvény Integrált mezőgazdasági termelésről szóló törvény Kormányhatározat a termőföld-elővásárlási és -előbérleti jog gyakorlásáról szóló részletes szabályozásról Kormányhatározat a gazdák, kollektív gazdaságok és gazdaságközpontok nyilvántartásáról Kormányhatározat a helyi földbizottságok működéséről 7

8 Új koncepció alkalmazása A törvény főbb jellemzői Gazda => természetes személy Magyarországon nyilvántartásba véve, aki: Rendelkezik mezőgazdasági vagy erdészeti végzettséggel Vagy legalább három évig Maga dolgozott a mezőgazdaságban, vagy az erdészetben saját kockázatára igazolt bevétellel Tagja volt egy mezőgazdasági szövetkezetnek, amelyet Magyarországon vettek nyilvántartásba, és legalább 25%-os tulajdonosi hányada volt 8

9 Az új törvény hatóköre A mező- és erdőgazdasági földek hasznosításáról szóló szabályozások a következők: Földtulajdon megszerzése Földbirtoklás, haszonélvezet Földbérlés (földhasználat) Felügyelet, a korlátozások ellenőrzése Helyi földbizottságok 9

10 Ki vagy milyen szervezetek nem juthatnak termőföldhöz? Abszolút, teljes korlátozás a földhasználatra (tulajdon és bérlet): Külföldi magánszemély: nem EU-állampolgár, továbbá nem magyar állampolgárok; Külföldi jogi személyek: nem EU-székhelyű jogi személyek, továbbá jogi személyiség nélküli nem EU-székhelyű szervezetek. 10

11 Részleges korlátozás (a tulajdonszerzés nem megengedett) Hazai jogi személyek és szervezetek jogi személyiség nélkül (innentől: jogi személy) Relatív korlátozás a földbérleti szerződések csak közeli hozzátartozók között engedélyezettek maximum 20 évre. A törvény hatályba lépésekor meglévő szerződések, amelyek nem járnak le, vagy amelyek több mint 20 évvel a törvény hatályba lépése után járnak le, január 1-jén megszűnnek. 11

12 Ki juthat földhöz és mennyihez? a) Termőföld-tulajdonhoz juthatnak a magánszemélyek, de jogi személyek, vagy jogi személyiség nélküli szervezetek nem. Akvizíciós jogosultság: magánszemélyek között, akik gazdák és képesek termőföldhöz jutni (birtokolni és bérelni). Gazda, aki többek között az alábbi fontos követelményeknek megfelel: olyan személy, akinek a fő vagy részidős foglalkozása mezőgazdasági, vagy erdészeti, valamint megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik. 12

13 b) Földet bérelhetnek magánszemélyek (gazdák) és jogi személyek (kollektív gazdaságok), szervezetek jogi személyiség nélkül (földbérlet, földhasználat és egyéb jogcím). A jogi személyek már meglévő birtoka érintetlen marad. c) Kivételes földszerzési lehetőségek Magyarországon bejegyzett egyház, mint jogi személy Magyar állam, önkormányzatok Jelzálog ideiglenes időtartamra Oktatási intézmények (csak földbérlet) 13

14 Mennyi termőföldhöz lehet jutni (tulajdon maximum?) Földtulajdonlási és földbérleti jog Magánszemélyek (nem gazdák) egy hektár termőföldhöz juthatnak a) Magánszemély (gazda) 1200 hektár termőföldet bérelhet, 300 hektár lehet tulajdon (földtulajdonlási maximum). 14

15 b) Jogi személyek (kollektív gazdaságok) hektár termőföldhöz juthatnak - lehetséges átlépni a birtokmaximumot akár 1800 hektárig: Állattenyésztés esetén, Vetőmagtermelésre elkülönített föld, Egy kollektív gazdaság tagtól bérelnek földet 15

16 A szerződések kötelező engedélyeztetése A földtulajdon átruházása: Az elővételi joggal rendelkezők informálása okirattal, közérdekű bejelentésként Papírdokumentum, okirat biztonsági elemekkel Szervezetek, amelyek részt vesznek az okirat jóváhagyásában: Mezőgazdasági adminisztratív hatóság Helyi földbizottságok (3-9 fő) 16

17 Az új törvény hatályba lépése Fokozatosan december 15. (termőföld-előbérleti szabályok) január 1. (tulajdonmaximum a mezőgazdasági termelőszervezetekre, földbérlet, -használat, stb.) március 1. (elővételre jogosultak sora, okirat biztonsági elemekkel, helyi földbizottság) május 1. (tulajdonszerzési jog, földszerzési maximum, stb.) 17

18 Köszönöm a szíves figyelmet!