Ez a feladat szolgálat Az interjú legutóbbi számunk megjelenése után, az uborkaszezon idején készült, amikor még leginkább a tikkasztó melegre figyeltünk, a politikusok szabadságra igyekeztek, a szociális és munkaügyi miniszter még nem. Dr. Lamperth Mónika számára akkor új feladat kezdődött, új kihívásokkal Beszélgetésünk elején arról esett szó, hogy néhány héttel korábban az önkormányzatok érdekegyeztető fórumán a polgármesterekkel hosszú távú programokról, régiókról, kistérségekről egyeztetett, most pedig foglalkoztatásról, hátrányos helyzetben lévő emberek lehetőségeiről, esélyegyenlőségről... Dr. Lamperth Mónika amit csak alázattal, kellő empátiával, az emberek iránti felelősséggel lehet végezni. Én örömmel végzem, hiszen minden jól sikerült programban az embert látom, aki segítségünkkel boldogul. Szociális és munkaügyi miniszterként mit tart az esélyegyenlőség évében a legfontosabbnak? Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a szociális és munkaügyi tárcát irányíthatom. Igazi kihívásnak tekintem ezt a feladatot, hiszen a konvergenciaprogram megvalósítása idején melyet az MSZP politikusaként nagyon fontosnak tartok kell megmutatnom azt, hogy a szocialista többségű kormánynak mennyire fontos az esélyegyenlőség. Munkám lényegének tekintem, hogy minden hátrányos helyzetű ember legyen munkanélküli, roma, megváltozott munkaképességű, a többségtől eltérő szexuális irányultságú vagy épp hajléktalan kapjon a jelenleginél több esélyt arra, hogy beilleszkedjen, vagy visszataláljon a társadalomba. A szociális és munkaügyi tárca programjai pontosan ezt célozzák: segítjük azokat a hátrányos helyzetű embereket, akik maguk is aktívan tesznek saját boldogulásukért. Ezek az elvek pontosan tükröződnek a július elseje óta működő két programunkban: a START PLUSZ és a START EXTRA programra gondolok. Tudjuk, hogy a kismamák GYES után, az ápolási díj lejárta után ismét dolgozni akarók, az 50 év felettiek, az alacsony végzettségűek ma még nagyon nehezen találnak állást, ezért e két programban nagyon jelentős járulékkedvezménnyel segítjük a munkaadókat, ösztönözzük őket, hogy megérje a hátrányos helyzetben lévő munkavállalókat alkalmazni. Abból indultunk ki, hogy először a munkáltató talán azért veszi fel a mondjuk 53 éves munkanélkülit, mert foglalkoztatása lényegesen olcsóbb, de 1 2 év eltelte után rájön arra, milyen ostoba előítélet, hogy a cégek nem alkalmaznak 50 év felettieket. Addigra ugyanis már megismeri a munkavállalót, ennyi idő elég a bizonyításra. Persze itt az álláskeresőnek is akarnia kell, hiszen a Startkártya kiváltásának egyik feltétele, hogy regisztráljon, vagyis aktívan tegyen valamit azért, hogy munkát találjon. Szociális és munkaügyi miniszterként úgy érzem, igenis tudunk tenni szinte minden csoport érdekében valamit. Emlékezetes, hogy az Országgyűlés június 25-én elfogadta a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) stratégiai tervéről szóló országgyűlési határozatot. Ebben olyan célok szerepelnek, mint a romák munkaerőpiaci integrációjának elősegítése, az egyenlő bánásmód érvényesítése. Örülök, hogy ezt a határozatot a jelenlévő képviselők teljes egyetértésével, ellenszavazat nélkül fogadták el a Parlamentben. Az egyhangú szavazat sajnos ma még ritkán fordul elő az Országgyűlésben Kár, jó volna, ha többször előfordulna! Az egyenlő bánásmód érvényesítése a fogyatékossággal élőknél is nagyon fontos, ők is azt szeretnék, ha a közösség figyelne rájuk, ha dolgozhatnának... Az esélyek növeléséről, a hátrányos helyzetűekről szólva figyelnünk kell a megváltozott munkaképességűekre is. Hiszen az ő esetükben is a munkaviszony a garancia arra, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak, törvény védje őket. Idén július elsejétől a korábbinál lényegesen több cég és szervezet veheti igénybe az állami támogatást. Az új rendszer azt is szabályozza, hogy ezeket az alkalmazottakat kizárólag egészségi és mentális állapotuknak megfelelő körülmények közt foglalkoztathatja a munkaadó. Közel 35 ezer sérült dolgozhat így állami támogatással. Ilyen a rehabilitációs járadék is? Hasonló gondolkodásmód jellemzi a rehabilitációs járadék megváltoztatá- augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 7
sát is. Az új ellátórendszert itt fokozatosan vezetjük be. Ennek lényege, hogy ezentúl a rokkantnyugdíj megállapításánál nem az általános munkaképesség-csökkenést vizsgálják az embereknél az orvos szakértők akiket foglalkozási és szociális szakértők segítenek, hanem a megmaradt, még fejleszthető képességeket. Vagyis, aki egy súlyos baleset, egy tragédia után a szó szoros és átvitt értelmében is fel akar állni, dolgozni akar, vissza szeretne illeszkedni a társadalomba, azt segítjük. Rehabilitációs járadékkal, amely komplex rehabilitációs szolgáltatással egészül ki. Erre a célra 7 év alatt 60 milliárd forintos uniós támogatást használ fel a kormány. Mit jelent a Lépj egyet előre! Esélyt szeretnénk adni azoknak az embereknek is, akiknek vagy nagyon alacsony az iskolai végzettségük és ezért nem találnak munkát, vagy van ugyan szakmájuk, de az már nem kelendő a munkaerőpiacon. Ezt szolgálja a Lépj egyet előre! program. Ennek az első szakasza már lezárult, és állíthatom: hihetetlen népszerű volt. Itt is megvalósul az az elv, hogy aki változtatni akar a sorsán, hajlandó azért tanulni, hogy azután a korábbinál jóval nagyobb eséllyel találjon állást, az számíthat a támogatásunkra. A program több mint 15 ezer embert támogat tanulásában, közülük 5700 érintett már levizsgázott. A tervek szerint a Lépj egyet előre! ősszel folytatódik, biztos vagyok benne, hogy sokan fognak élni az új lehetőségekkel. Miről szól a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program? Ezekben az esélyteremtő programokban az uniós források nagy segítségünkre vannak, igyekszünk a lehető legjobban kihasználni az EU-s támogatásokat. Csak néhány példa: a START PLUSZ és START EXTRA az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg, a TÁMOP keretében. Idén júliustól december végéig Megállapodtak a koalíciós pártok az egészségbiztosításról. Politikai egyezség született az egészségbiztosításról jelentette be Kökény Mihály, a szocialista párt szakpolitikusa miután véget ért a koalíciós pártok megbeszélése. Elmondta: a rendszer alapegysége a megye lesz, a Közép-magyarországi Régióban (Budapest és Pest megye) pedig négy pénztár alakulhat meg. Az adott pénztár azért a megyéért lesz felelős, ahol alapítási jogot szerzett, de biztosítottakat toborozhat a megyén kívül is. Szabályozni kívánják, hogy területi monopóliumok ne alakulhassanak ki. Alapvetően a területek megyei szinten kerülnek kijelölésre. Lényeg, hogy a biztosítóknak ötszázezer főre kell javaslatot tenni és az ellátásban résztvevők választhatnak. Az ellátásra jogosultak nem a jövedelmet, hanem a fejkvótát viszik magukkal. Magyarországon továbbra is egységes nemzeti társadalmi biztosítás működik, lényeg a verseny nyilatkozta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. 43 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. A TÁMOP egyébként azért is fontos, mert egyik prioritása a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egyik kiemelt célja a munkaerőpiaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése. A ROP-ok is fontos célként kezelik a foglalkoztatás elősegítését. Ezt egyébként pályázatokkal is segítjük. Mire figyeljenek az önkormányzatok? Például az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) vonatkozó programjaira. Az alapítványnál is több olyan pályázat van, amely a vállalkozásokat, illetve a hátrányos helyzetű településeket segíti. Ilyen az ún. kisfalu program, mely iránt nagy az érdeklődés, felhívom a figyelmet, hogy a pályázat beadási határideje még nem járt le. Kétszázmillió forintot biztosítottunk arra a célra, hogy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott községek az ún. kisfalvak foglalkoztatási gondjain enyhítsünk. A példákat még hosszan sorolhatnám, de úgy vélem, világos: minden energiánkat és fellelhető forrást annak szolgálatába szeretnénk állítani, hogy reményt, esélyt adjunk a hátrányos helyzetű embereknek. Ez a feladat szolgálat amit csak alázattal, kellő empátiával, az emberek iránti felelősséggel lehet végezni. Én örömmel végzem, hiszen minden jól sikerült programban az embert látom, aki segítségünkkel boldogul. Csiky Ildikó Ivóvízminőség-javításra 200 milliárd jut. Magyarországon 2,5 millió ember olyan vizet iszik, amely hosszú távon ártalmas lehet az egészségre. A legnagyobb problémát a víz arzén tartalma jelenti, egyedül ez másfél millió embert érint. A megoldást a víznyerő helyek cseréje vagy egy speciális ipari eljárás jelentené. Az önkormányzatok pályázhatnak olyan európai uniós támogatásra, amellyel megoldható a probléma. Ivóvízminőség javításra 200 milliárd forintot ad Magyarországnak 2013-ig az unió. Ebből összesen 56 milliárdra lehet pályázni önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak. Az önkormányzatok a pénz nagy részét, több mint 80 százalékát megkapják az Uniós támogatásból. A maradék pénzre pedig a fejlesztési bankkal egy hitelt hirdetünk meg, ahol az első öt évben felmerülő kamatok 80 százalékát a kormány meg fogja téríteni mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. 8 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember
ORSZÁGOS JEGYZŐ-KÖZIGAZGATÁSI KONFERENCIA Idén jeles évfordulóhoz kötődött a köztisztviselők számára legfontosabb országos szakmai rendezvény. A Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége (KÖZSZÖV) szervezésében tizenötödik alkalommal tartották meg az Országos Jegyző-Közigazgatási Konferenciát. A korábbi állandó siófoki helyszín helyett idén Nyíregyháza adott otthont a szeptemberi konferenciának, melynek fővédnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, védnökei Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Fülöp István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke voltak. Nyíregyházi randevú Napjaink és a következő évek legfontosabb kérdéseiről tanácskoztak a közigazgatás szereplői. Az érdeklődők első kézből kaptak tájékoztatást az Új Magyarország Fejlesztési Tervről, a közigazgatási szintek reformjáról, a köztisztviselői kultúraváltásról, az új típusú teljesítményértékelési rendszerről, a helyi önkormányzatok gazdálkodási és ellenőrzési rendszerének időszerű kérdéseiről. A több mint 300 önkormányzati és államigazgatási szakembert Fülöp István megyei közgyűlési elnök és Csabai Lászlóné nyíregyházi polgármester köszöntötte. A nyíregyházi szakmai fórumról a KÖZSZÖV főtitkára tudósít. * Hogyan illeszkednek, ha illeszkednek a kormányzat intézkedései? * Terjedelmi korlátok miatt itt most nincs mód arra, hogy valamennyi előadásra kitérjen, ezért csak a három előadásból elevenítek fel részleteket. A teljes program a Magyar Közigazgatási Kar honlapján (www.kozigkar.hu) a Rendezvények aloldalon a XV. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia link alatt megtekinthető, és várhatóan október elejétől az egyes előadáscímekre klikkelve az előadók jóvoltából a konkrét előadás is megismerhetővé válik azok számára, akik nem vettek részt a konferencián, vagy részvevőként szeretnék felidézni az ott elhangzottakat. Draskovics Tibor kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter a közigazgatási reformról tartott előadásában alapkérdésként vetette fel: Hogyan illeszkednek ha illeszkednek a kormányzat intézkedései?, majd egyben meg is válaszolva elmondta, hogy a kormányzat átfogó elgondolást tartalmazó anyagot vitat majd meg az önkormányzatokon belüli és túli feladatokról. Legfontosabb szempont az ügyfélközpontúság és a belső hatékonyság érvényesítése, amelyek véleménye szerint sem új elgondolások. Új kihívásként jelölte meg, hogy a közigazgatás egyfajta harapófogóban végzi tevékenységét: az ügyféli elvárások és a költségvetési lehetőségek között egyensúlyozva. E kihívásra a választ, az ügyféli igények kielégítését szűkülő, majd maradó (stagnáló) erőforrásokból kell megoldanunk az elkövetkező években. Az ügyfél szempontjából a hatóság előtt zajló ügye EGY ÜGY, csupa nagybetűvel, hisz számára ez a legfontosabb. Ez az EGY ÜGY azonban a közigazgatási hatóság oldaláról egy vagy több ügyként jelenik meg az eljárási cselekmények, közreműködő (szak)hatóságok miatt. Példaként említette meg, hogy egy haláleset esetén 8 minisztérium érintett, 22 jogszabályt kell alkalmazni több tucat eljárásban. Feladat tehát a folyamaton alapuló jogszabályalkotás megteremtése. Draskovics Tibor hangsúlyozta, hogy a célok eléréséhez fontos az állampolgárokat közvetlenül érintő hivatali ügyek reformja; az eredményt, hatékonyságot, teljesítményt előtérbe helyező közigazgatás; a HRM és a foglakoztatás teljesítménye ösztönző jellegének megerősítése és rugalmasabbá tétele. A hogyan tovább? kérdésére kifejtette, hogy az eredményközpontúság, a törvényesség és a szakszerűség érvényesülése mellett ma a hivatal és az ügyfél is válogat: melyik az az ügy, szabály, amelyet betart és melyik az, amelyiket nem. Ezen változtatni kell: a kötelezettség teljesítésével, a teljesítés elmaradása esetén egyenlő szankcióval, és a szankció következetes végrehajtásával. A miniszter befejezésül a közfeladatok finanszírozásáról szólva azok átalakításáról beszélt, amelynek során megjelenik a program alapú költségvetési tervezés és az eredmény finanszírozása a működés vagy intézmény finanszírozása helyett. Nem lehet csak statisztikában, hatékonyságban gondolkodni Draskovics Tibor előadását követően a plenáris ülésen reflexióként vetődött fel, hogy végrehajtóként a jelenlévő jegyzők és közigazgatási szakemberek reformpártiak, de: csak végrehajtó szerepet töltenek be: államigazgatási hatósági ügyekben azokat a jogszabályokat hajtják végre, amelyet az Országgyűlés, a kormány és annak tagjai alkotnak, vagyis nem kérhető a végrehajtókon számon, hogy például miért kell annyi eljárási cselekményt lefolytatni a döntéshozatal előtt egy adott ügyben, illetve az adott eljárási cselekmények az ügyfelet, illetve más érintett szereplőket is védenek jogaik érvényesítése érdekében; augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 9
KÖZIGAZGATÁS KORKÉP nem lehet csak statisztikában, hatékonyságban gondolkodni, egy ügy mögött az embert is látni kell mind ügyféli, mind hivatali oldalon (e kérdéskört fejtette ki részletesebben a második napon dr. Mészáros Miklós nyitó előadásában, amikor a közigazgatásról, mint humánszolgálatról szólt). A közigazgatás korszerűsítésének aktuális kérdéseiről A második napon a legnagyobb érdeklődést kiváltó program Bajnai Gordon előadása volt. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a közigazgatás korszerűsítésének aktuális kérdéseit elemezve a reform három legfontosabb céljának az állampolgároknak szánt jobb szolgáltatást, az ország fejlődését segítő jobb struktúrák létrehozását és az olcsóság követelményét jelölte meg. Az alapfeltételekről szólva elmondta, hogy szakmailag végiggondolt, tesztelt, megalapozott megoldásokra, valamint széles szakmai, politikai, társadalmi véleményeztetésekre van szükség. Ezt követően áttekintette azokat strukturális és működési reformértékű elemeket, amelyek megvalósításához minősített, illetve egyszerű többség szükséges a törvényhozásban. Szólt a kistérségi lehatárolás megváltoztatásának helyzetéről is, hangsúlyozta, hogy a kistérségi lehatárolás a jövőben csak megalapozott mutatószámok alapján történhessen. Az egyes jegyzői feladatok kistérségi szintre telepítése kapcsán kormányzati szándék, hogy új államigazgatási jegyzői feladat ha az ügyfélközelség nem követeli meg csak kistérségi szintre legyen telepíthető. Mennyiségi növekedés minőségi visszaesés Dr. Kiss László alkotmánybíró a jogalkotás alkotmányosságáról tartott előadást, kitért jogalkotásunk felfokozódott ütemére, véleménye szerint a mennyiségi növekedés már minőségi visszaesést eredményez. Külön kiemelte, hogy az egyes jogszabályok előkészítése során az egyre rövidülő kodifikációs időszak mellett további problémát jelent a megfelelő szakemberek hiánya. Különösen fontosnak tartotta az önkormányzati rendeletalkotásban a jogszabályszerkesztési ismeretek oktatását, mivel ma közel 100 000 önkormányzati rendelet van hatályban a több mint 9000 központi jogszabályhoz képest. E hiányosságokból eredő szabályozási és szövegezési problémákra konkrét példákat is ismertetett a hatályos magyar joganyagból, amely hol megrökönyödést, hol derültséget váltott ki a konferencia részvevőinek körében. Szólt a jogalkotásban is megnyilvánuló politikai kultúra hiányáról és az Alkotmánybíróság mennyiségileg is egyre növekvő szerepéről a jogalkotásunk alkotmányosságának megőrzése érdekében. Dr. Gyergyák Ferenc
Kibékíthetetlen ellentétek. A 2006-os önkormányzati választások óta tizenhét településen kényszerültek időközi polgármester és képviselő-testület választást kiírni. Az esetek hátterében minden esetben kibékíthetetlen személyi ellentétek álltak, mely az érintett településeken rendre a képviselő-testületek feloszlatásához vezettek. A tizenhétből kilenc önkormányzatnál zajlott le az időközi választás, ebből négy esetben kapott újra bizalmat a korábbi polgármester. Az eddig megválasztott település vezetők mindegyike független. Feloszlatás időpontja: Időközi választás időpontja Település neve Választás típusa április 25. június 17. Vasboldogasszony polgármester április 25. július 8. Galgagyörk* polgármester április 25. július 8. Sellye polgármester képviselő-testület (11 fő) április 11. július 8. Somogyhatvan* polgármester április 5. július 15. Felsőregmec polgármester Feloszlatás időpontja: Időközi választás időpontja Település neve Választás típusa május 17. július 22. Miszla polgármester április 25. július 22. Pilisjászfalu polgármester május 30. augusztus 26. Bátmonostor* polgármester június 21. szeptember 16. Kék* polgármester július 13. október 7. Külsővat polgármester Július 17. október 7. Perkáta polgármester képviselő-testület (11 fő) augusztus 11. október 21. Nagycenk polgármester augusztus 24. november 18. Csörög polgármester augusztus 23. november 18. Attala polgármester szeptember 3. december 2. Budakalász polgármester képviselő-testület (17 fő) szeptember 12. december 8. Olaszfalu polgármester szeptember 19. Böhönye polgármester augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 25