A gazdasági növekedés mérése

Hasonló dokumentumok
A legfontosabb makrogazdasági mutatók értelmezése és meghatározása

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP)

A gazdasági növekedés mérése

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 1. és 2. szemináriumra

A gazdasági növekedés mérése

Makroökonómia. 2. szeminárium

Makroökonómia. 2. szeminárium

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. GDPárindex,fogyasztóiárindex,infláció, kamat,foglalkoztatotság,munkanélküliség, munkaknélküliségiráta

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

Makroökonómia szeminárium - 2. hét. 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban!

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Egyenletek, egyenlőtlenségek XIII.

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Világgazdaság április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

Makroökonómia szeminárium - 1. hét. 1. szeminárium Tájékoztató, alapfogalmak

Makroökonómia. 5. szeminárium

Chapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop

1. Számítsa ki a gazdaság GDP-jének nagyságát 2025-ben! Termék Mennyiség Ár Mennyiség Ár. Alma Brokkoli

Indexszámítási módszerek; Simpson-paradoxon

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Makroökonómia. 6. szeminárium

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

Makroökonómia. 7. szeminárium

Makroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

STATISZTIKA I. 3. rész. T.Nagy Judit

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Minőség

1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Szabó-bakos eszter. Makroökonómia. Számítási és geometriai feladatok, rutinfejlesztő feladatok.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele. Bacsi-Weisz, Makro1

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Havi elemzés az infláció alakulásáról szeptember

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe

Mi okozza a munkanélküliséget?

Havi elemzés az infláció alakulásáról február

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS I.

Gazdasági és államháztartási folyamatok

SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS FELADATOK

Havi elemzés az infláció alakulásáról január

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Makroökonómia Kisokos

Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje a. Mit jelent makrogazdasági

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Statisztika I. 7. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

Gyakorló feladatok a Kontrolling alapjai tárgyhoz Témakör: Mérés és elemzés (Költség- és eredményelemzés)

STATISZTIKA. Gyakorló feladatok az első zh-ra

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Minõség

Mintapéldák és gyakorló feladatok

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

Havi elemzés az infláció alakulásáról április

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Recesszió Magyarországon

TÁJÉKOZTATÓ második negyedévében Budapesten gyorsult, míg a községekben lassult a lakásárak éves dinamikája

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Átírás:

A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket állítanak elő. 2004 2005 Termék Mennyiség (q 0 ) Egységár (p 0 ) Mennyiség (q 1 ) Egységár (p 1 ) A 2000 200 2500 220 B 800 5000 750 5500 C 20 30000 30 32000 a) Határozza meg a nominális kibocsátás (termelési érték) nagyságát az egyes években! b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése? c) Mekkora növekedést jelent ez reál értelemben (mekkora a GDP változatlan árakon vett, Laspeyres típusú volumenindexe)? d) Mekkora az előző pontban meghatározott GDP-volumenindexszel konzisztens árindex ()? 26.) Vegyünk egy olyan gazdaságot, amelyben három terméket állítanak elő (A-t, B-t és C-t). Az egyes termékek kibocsátási mennyiségeit és árait mutatja az alábbi táblázat két egymás utáni évben. Termék q 0 p 0 q 1 p 1 A 1400 150 1350 160 B 600 50 550 70 C 1500 70 1600 65 a) Határozza meg a nominális kibocsátás nagyságát az egyes években! (1 pont) b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése? (1 pont) c) Mekkora növekedést jelent ez reál értelemben (mekkora a GDP változatlan árakon vett, Laspeyres típusú volumenindexe)? (2 pont) d) Mekkora az előző pontban meghatározott GDP-volumenindexszel konzisztens árindex ()? (1 pont) 27.) Vegyünk egy olyan gazdaságot, amelyben három terméket állítanak elő (A-t, B-t és C-t). Az egyes termékek kibocsátási mennyiségeit és árait mutatja az alábbi táblázat három egymás utáni évben. 2004 2005 2006 Termék Mennyiség Egységár Mennyiség Egységár Mennyiség Egységár A 25 40 28 45 30 52 B 100 20 110 20 105 25 C 80 25 70 30 80 25 a) Határozza meg a nominális kibocsátás nagyságát az egyes években! b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése 2004-ről 2005-re és 2005-ről 2006-ra? c) Mekkora növekedést jelentenek ezek reál értelemben (hogyan alakult a GDP előző évi változatlan árakon vett volumenindexe)? d) Mekkora az árindex () az egyes években? 7

28.) Egy modellgazdaságban két terméket állítanak elő ( A és B terméket). Az alábbi táblázat a termékek kibocsátását és árait tartalmazza két egymást követő évre vonatkozóan. Ismert, hogy a változatlanáras reálkibocsátás (Laspeyres-féle volumenindex szerint) egyik évről a másikra 3%-kal, a nominális kibocsátás pedig 8,15%-kal növekedett. Termék neve q 0 p 0 q 1 p 1 A 800 2000? 2100 B 1500 800 1580? a) Mekkora az A termékből előállított mennyiség a második évben? b) Mekkora a B termék ára a második évben? c) Hogyan változott az árszínvonal? 29.) Magyarország folyóáras GDP-je az 1991-1994. években rendre 2498,3; 2942,7; 3548,3 és 4364,8 mrd Ft volt! A ral mért árszínvonal 1992-ben 21,6%-kal, 1993-ban 21,3%-kal, 1994-ben pedig 19,5%-kal növekedett az előző évhez képest. Határozza meg a nominális és a reál GDP éves növekedési ütemeit az 1992-1994. években! 30.) Magyarországon 2008-ról 2009-re a folyóáras GDP az árszínvonal emelkedése ellenére 26 753,9 mrd Ft-ról 26 054,3 mrd Ft-ra csökkent. Hogyan lehetséges ez? 31.) Oldja meg úgy a 27. feladatot, hogy a reál GDP és az árszínvonal változását Fisher-féle volumen- és árindex alapján határozza meg! a) Hogyan alakul a GDP volumenindexe és az implicit, ha 2004-es évet tekinti bázisnak (2004 = 100)? b) Az a) pontban kiszámított volumenindexek alapján határozza meg a 2005. és 2006. évi GDP értékét 2004-es árakon! c) Hogyan alakulnak az a) és b) pontbeli számítások, ha a 2005-ös év a bázis (2005 = 100)? 32.) Az alábbi táblázatok három gyümölcs árát és fogyasztási mennyiségeit mutatják egy országban. Határozza meg a három termékre vonatkozó gyümölcsár-indexet Laspeyres- (CPI) és Paasche-féle () képlettel számolva is! A 2000. évi árszintet tekintse 100-nak! Gyümölcsárak alakulása(font/kg) Banán Alma Kivi 1999 0,89 0,44 1,58 2000 0,91 0,43 1,66 2001 0,91 0,46 1,9 2002 0,94 0,5 2,1 2003 0,95 0,51 2,25 8

Az egyes gyümölcsökből vásárolt mennyiség (ezer kg) Banán Alma Kivi 1999 100 78 1 2000 100 82 1 2001 98 86 3 2002 94 87 4 2003 96 88 5 33.) Mi a különbség a és a fogyasztói árindex között? 34.) Egy országban A, B és C termékek átlagos mennyisége a háztartási fogyasztásban az alábbiak szerint alakult 2004 és 2006 között. Mennyiségek (tonna) A B C 2004 0,5 0,3 0,2 2005 0,52 0,28 0,2 2006 0,56 0,26 0,18 Határozza meg a fogyasztói árindex (CPI) értékét az egyes években a 2005 év súlyaival, 2005-ös bázison (2005=100) számítva, ha a termékek árai az egyes években az alábbi táblázatnak megfelelően alakultak! ek Árak A B C 2004 100 980 2000 2005 120 1010 1950 2006 140 1070 1910 Az eredményeket ebbe a táblázatba írja be! A válaszokat csak a mellékszámítások feltüntetése esetén fogadjuk el! Fogyasztói árindex 2004 2005 2006 9

35.) Egy országban az alábbi táblázat szerint a GDP-volumenindexek számításánál bázisévváltás történt. Mit kell tennünk, ha makrogazdasági elemzéseink során az 1995-2003-as periódust egyben szeretnénk kezelni? Illessze egymáshoz a két indexsort! Egymáshoz illesztett index Régi index (1995 = 100) Új index (2001=100) 2001 = 100 1995 100 1996 102 1997 103 1998 103 1999 105 2000 107 95 2001 100 2002 101 2003 105 Gazdasági növekedés rövid és hosszú távon, a kibocsátási rés 36.) Az alábbi táblázat Magyarország éves gazdasági növekedését mutatja 1990 és 2008 között. a) Hány százalékkal nőtt összesen a GDP az elmúlt 10 évben (1998 és 2008 között)? b) Hány százalékkal nőtt a GDP 1989 óta? (hosszabb számolás, házi feladat számítógéppel megoldani!) c) Mekkora volt az átlagos növekedés 1998 és 2008 között (geometriai átlag)? d) Mekkora volt az átlagos növekedés az 1989 óta eltelt időszakban? Reál GDP növekedése KSH adatok (%) 1989 1990-3,5 1991-11,9 1992-3,1 1993-0,6 1994 2,9 1995 1,5 1996 1,3 1997 4,6 1998 4,9 1999 4,2 2000 5,2 2001 4,2 2002 4,1 2003 4,2 2004 4,6 2005 4,1 2006 4,2 2007 1,1 2008 0,3 10

37.) Ha egy országban az átlagos növekedés hosszú távon 2 százalék, akkor hányszorosára nő a GDP 10 év alatt? Hányszorosára nő 50 év alatt? És ha növekedési ráta nem 2, hanem 1 illetve 4 százalékos? 38.) Ha egy ország hosszú távú növekedési rátája 9 százalékos, akkor hány év kell ahhoz, hogy megduplázódjon a reál GDP-je? 39.) Ha egy ország az elkövetkezendő 16 évben 9 százalékos, majd az utána következő 24 évben 6 százalékos növekedést produkál, akkor hány százaléka lesz 40 év múlva várható GDP a mai szintnek? 40.) Magyarország a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP alapján 2008-ban nagyjából az eurózóna fejlettségi szintjének (az EMU egy főre jutó GDP-jének) 60%-án állt. Hány év szükséges az eurózónához való felzárkózáshoz akkor, ha az euró-tagállamok együttes átlagos hosszú távú növekedési üteme 2, míg Magyarországé a) 3 százalékos? b) 3,5 százalékos? c) 4 százalékos? 41.) Egy országban a 2008-as folyóáras GDP 16000 mrd fabatka volt. Az ország lakossága 5 millió fő. Az éves átlagos valutaárfolyam 250 fabatka/dollár volt. a) Mekkora az adott ország egy főre jutó GDP-je 2008-ban fabatkában és mekkora dollárban az átlagos valutaárfolyamon átszámítva? Az országban mért egy főre jutó GDP hány százaléka az USA 44000 dolláros egy főre jutó GDP-jének? b) Mekkora az adott ország dollárban számolt vásárlóerő-paritásos egy főre jutó GDP-je, ha az Egyesült Államok fabatkában kifejezett árai a vizsgált időszakban átlagosan kétszeresei az adott országban mért áraknak? Az egyes valuták vásárlóereje közötti különbségeket is figyelembe véve az egy főre jutó GDP az USA szintjének hány százalékán áll? c) Az előrejelzések szerint a vizsgált ország az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-re vonatkozóan hosszú távon meglehetősen gyors, átlagosan évi 6 százalékos növekedést képes fenntartani, míg az USA-ban csak 2 százalékos ez az érték. A jelenlegi fejlettségbeli különbségekből kiindulva hány év kellene az Egyesült Államok utoléréséhez? 42.) Mit jelent a kibocsátási rés? 43.) Határozza meg a kibocsátási rés százalékos nagyságát az alábbi táblázat adatai alapján pontosan és a logaritmikus közelítő formulával egyaránt! DATE GDP GDPPOT Kibocsátási rés Yt Yt* 100[(Yt-Yt*)/Yt*] 100ln(Yt/Yt*) 2000Q1 9695,6 9475,8 2000Q2 9847,9 9564,2 2000Q3 9836,6 9653,0 2000Q4 9887,7 9741,6 2001Q1 9875,6 9829,3 2001Q2 9905,9 9914,7 2001Q3 9871,1 9997,8 2001Q4 9910,0 10078,4 2002Q1 9977,3 10155,8 11

2002Q2 10031,6 10230,8 2002Q3 10090,7 10304,1 2002Q4 10095,8 10376,1 Népességváltozás és az egy főre jutó GDP alakulása 44.) Az alábbi táblázat az Egyesült Államok GDP-adatait tartalmazza. Töltse ki a tábla üres celláit! Nominális GDP (mrd USD) Reál GDP (2000. évi árakon, mrd USD) (2000 = 100) (százalékos változás az előző évhez) Egy főre jutó reál GDP (2000. évi árakon, USD) Népesség (millió fő) 2000 9817 100 2,2 283,7 2001 9891 2,4 286,6 2002 104 34750 289,5 45.) Az alábbi táblázat egy ország GDP-adatait tartalmazza. Töltse ki a tábla üres celláit! A válaszokat csak a mellékszámítások feltüntetése esetén fogadjuk el! (5 pont) Nominális GDP (mrd fabatka) Reál GDP (mrd fabatka 2006. évi árakon, mrd fabatka) (2006 = 100) (százalékos változás az előző évhez képest) Egy főre jutó reál GDP (2006. évi árakon, fabatka) Népesség (ezer fő) 2006 16 000 100 10 5 000 2007 17 928 108 5 030 2008 17 098 6 3 380 000 46.) Egy országban a reál GDP az elmúlt 10 év alatt évente átlagosan 5 százalékkal nőtt. a) Hány százalékkal változott az egy főre jutó GDP az elmúlt 10 év alatt, ha a népesség évente átlagosan 0,2 százalékkal csökkent? b) Hány százalékkal változott évente átlagosan az egy főre jutó GDP? 47.) Egy országban az egy főre jutó reál GDP az elmúlt 7 évben a kétszeresére nőtt. Hány százalékos lehetett az átlagos éves GDP-növekedés, ha a népesség évente 1 százalékkal emelkedett? 48.) Töltse ki az alábbi táblázat üres celláit! t Egy főre jutó GDP (millió) GDPnövekedés (százalék) Egy főre jutó GDP növekedése (százalék) GDP (mrd) Népesség (ezer fő) Népességnövekedés (százalék) 0 25000 2,5 10000 1-4,5 0,2 2 2,3 0,5 3 25300 10100 12