KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 19140-5/2011. Tárgy: Becske, 0162/3 hrsz.-ú ingatlan (Gyémánt Út Buddhista Közösség) villamos energia ellátása; előzetes vizsgálat lefolytatása Előadó: Katkó Lajos Hiv. szám: Melléklet: H A T Á R O Z A T Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. (3525 Miskolc, Dózsa György u. 13.; továbbiakban: Környezethasználó) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat után megállapítom, hogy Becske, 0162/3 hrsz.-ú ingatlan (Gyémánt Út Buddhista Közösség) villamos energia ellátásának jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK Tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: Becske KG 1 jelű transzformátor állomás ellátó hálózatának utolsó előtti feszítő oszlopától indulva új, középfeszültségű légvezetékes hálózatot terveztek, a Petőfi út mentén az igénylő ingatlanig. A hálózat telepítése során 16 db új, áttört gerincű vasbeton oszlopot telepítenek. A hálózat közös oszlopsoron kerül megépítésre az ott meglévő kisfeszültségű hálózattal. A kisfeszültségű hálózat átépítésre és korszerűsítésre kerül. A magáningatlanokban lévő oszlopokat közterületen újra telepítik. A tervezett hálózat részére burkolt vezetőt terveztek, a biztonsági övezet mértékének csökkentérésre. A nyomvonal kialakításánál figyelembe vették a meglévő közműveket, a magáningatlanok helyzetét, a helyszíni adottságokat, ezáltal törekedve a legkisebb zavarás megvalósítására. A tervezett transzformátor korszerű, olajtartálya hermetikusan zárt, konstrukciója biztosítja a csepegés-mentességét. A transzformátor olajtartályának csapjai plombáltak. L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig
2 A kereszttartókra, szigetelőkre madárvédő szigetelő egységek felszerelése került előírásra, a transzformátorok leszálló vezetékei, illetve a középfeszültségű berendezések bekötő vezetékei burkolt vezetővel lettek tervezve a madarak védelme érdekében. Új szakasz hossza: Névleges feszültség: Sodrony típusa: 1039 m 22 kv burkolt vezető II. FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK AZ ENGEDÉLYES TERVEK KÉSZÍTÉSEKOR: Táj- és természetvédelmi szempontból: - A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje. - Az alkalmazott leesésgátlókat szigetelni kell. - A tervezett oszloptranszformátoron és oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell. Az OTR állomás készülékei a szabadvezeték csatlakozási oldalán kell, hogy legyenek, alulról kapcsolódva a szabadvezetékhez. A szigetelőláncok hossza legalább 60 cm kell, hogy legyen. - A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. - A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. III. AZ ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ ALAPJÁN ELŐRE LÁTHATÓ FELTÉTELEK: Hulladékgazdálkodási szempontból: - A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. - A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. - A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. IV. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK: Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: - Az építési munkálatok alkalmával a területen keletkező települési hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról, és a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról gondoskodni kell.
3 Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, amelyet a Környezethasználó lerótt. Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amit a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Környezethasználó megbízásából a G-Lux Kft.(2100 Gödöllő, Bajcsy Zsilinszky utca 3/a.; a továbbiakban: Tervező) előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Becske, 0162/3 hrsz.-ú ingatlan (Gyémánt Út Buddhista Közösség) villamos energia ellátása, előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Rendelet] 3. számú mellékletének 75. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdése értelmében - az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat - közhírré tétel céljából - megküldte a tervezett tevékenység telepítési helye szerinti Bercel-Becske-Galgaguta Községek Körjegyzőségének. A Felügyelőség figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságot. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1368-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek.
4 A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: Az építési munkálatok alkalmával a területen keletkező települési hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. a) pontja, a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. c) pontja alapján kell gondoskodni. A tervezett beruházás környezetre gyakorolt hatása a rendelkező részben szereplő kikötések megtartása mellett közegészségügyi szempontból nem jelentős. Fentiekre tekintettel szakhatósági hozzájárulásomat a rendelkező részben foglalt feltételekkel közegészségügyi szempontból megadtam. Bercel-Becske-Galgaguta Községek Körjegyzősége tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső
5 égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000) nem érint. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 17. (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni.
6 A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. (5) bekezdése szerint ( elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik ), az előzetes dokumentációban, valamint a természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. (2) bekezdése és a Rendelet 5. (2) bekezdés dc) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseire figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamos energia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes Területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága rendelkezik hatáskörrel. A termőföld más célú hasznosítására irányuló engedélyezi eljárás lefolytatására az illetékes körzeti földhivatal, az erdőterület rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételi engedélyezési eljárás lefolytatására az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága rendelkezik hatáskörrel. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményről telefonon azonnal, írásban 24 órán belül a Felügyelőséget értesíteni kell. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, az erről szóló részletes leírással meg kell keresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. * A határozatot a Felügyelőség a Kvt. 71. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére
7 figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 2. szerint jelen határozat környezetvédelmi hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedem. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. Az igazgatási és szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra, melyet a Környezethasználó megfizetett. A fellebbezési eljárás díjának mértékét Díjr. 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen döntés fellebbezés hiányában, külön értesítés nélkül a fellebbezési határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. május 13. Dolla Eszter igazgató megbízásából: Varga István s. k. irodavezető