E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 371-1/2008-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról Budapest, 2008. február

2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) I./3. pontja elrendeli a Fogyasztóvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) létrehozását egy hatékonyabb érdekegyeztetés biztosítása céljából. Az előterjesztés e feladat végrehajtását célozza. Az előterjesztés 1. számú mellékletében foglalt Korm. határozat-tervezet értelmében a Tanács a jelenlegi kétoldalú helyett az érdekelt szakmai szervezetekkel kiegészített, háromoldalú érdekegyeztetést valósít majd meg. A Tanács létrehozásával egyidejűleg a fogyasztóvédelmi szabályozás korszerűsítésének koncepciójáról, valamint az azzal kapcsolatos további feladatokról szóló 2145/1996. (VI. 13.) Korm. határozat 9. pontja alapján létrejött társadalmi szervezetek és közigazgatási szervek delegáltjaiból álló, közel 40 tagot számláló Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: FTT) megszűnik, tevékenységét a továbbiakban a szélesebb feladatkörű, többszintű és többoldalú Tanács látja el. A FTT ügyrendjét a 6/1996. (IKK.13.) IKM utasítás szabályozta, amely azonban a 11/2003. (IV. 2.) GKM utasítással hatályon kívül helyezésre került, ezt követően az FTT csupán az általa meghatározott belső ügyrend alapján folytatja tevékenységét. A kormányzati feladatmegosztás átalakítását követően az FTT működtetése a 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. (8) bekezdése alapján a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe került. Az FTT megszüntetése és a Tanács létrehozása így a Szociális és Munkaügyi Minisztérium statútum-rendeletének módosítását is igényli, amelyet az előterjesztés 2. számú melléklete tartalmaz. A Tanács alapvetően konzultációs, véleményezési és javaslattételi joggal bír majd a koncepcionális és jogalkotási kérdésekben, elsősorban a fogyasztóvédelmi politika fő irányait meghatározó, valamint a fogyasztóvédelem társadalmasításával összegfüggő elsődleges feladatok megfogalmazása terén. A Tanács kormányzati oldalának tagjai a fogyasztóvédelem területén feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztériumok képviselői, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal (mint autonóm államigazgatási szerv) képviselője lesznek. A civil oldal tagjai a maguk közül delegált, illetve a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által felkért fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek elnökei, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselője. A szakmai oldal

3 tagjai pedig a gazdasági kamarák, a fogyasztóvédelmi területen jelentős tevékenységet kifejtő szakmai kamarák képviselői, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek delegáltjai és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalának képviselője. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, illetve munkáltatói oldalának a Fogyasztóvédelmi Tanácsban való részvételét az indokolja, hogy a munka világának szereplői egyben fontos résztvevői a fogyasztás világának, a fogyasztóvédelmi politika megvalósításának és a fogyasztóvédelem társadalmasításának. A szakszervezetek képzési- és jogsegélyszolgálati tevékenységük fogyasztóvédelmi tárgyú kibővítésével fontos szerepet tölthetnek be a fogyasztóvédelem társadalmasításában, a tudatos fogyasztóvá válás elősegítésében, illetve panaszügyekben való jogi segítségnyújtásban. A Fogyasztóvédelmi Tanácsban való részvételükkel a fogyasztóvédelmi politikai és a munkavállalói érdekek összehangolását képviselhetik. A munkáltatói érdekvédelmi képviseletek saját szervezeteik felkészítésével jelentős hatást fejthetnek ki a tisztességes piaci magatartás követelményeinek betartására, a fogyasztóbarát termék, a fogyasztóbarát szolgáltatás pályázati rendszerének sikeres megvalósítására, a békéltető testületek munkájának fejlesztésére. A Fogyasztóvédelmi Tanácsban való részvételükkel a fogyasztóvédelmi politika és a munkáltatói érdekek összehangolását képviselhetik. A Tanács működtetésével kapcsolatos titkársági teendőket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Kormány Új Magyarország című programja Igazságos Köztársaság témakörében kifejtett, Védelem a fogyasztóknak című fejezetével. III. Előzmények A Korm. határozat I./3. pontja elrendelte a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozását. IV. Várható szakmai hatások A Tanács felállításával lehetőség nyílik a fogyasztóvédelmet érintő kormányzati feladatok hatékonyabb ellátására, az egyes fogyasztóvédelmi területek eltérő sajátosságainak megjelenítésére, a speciális szakmai szempontok hatékonyabb érvényesítésére.

4 A Tanács fő feladata a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok tevékenységének értékelése, a fogyasztóvédelmi tartalmú, koncepcionális elképzelések véleményezése, javaslatok előterjesztése és megvitatása; a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetek véleményezése, jogszabály-módosítás kezdeményezése; a stratégiai döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése; illetve a fogyasztói vitarendezés alapvető kérdéseiről, valamint a fogyasztói tájékoztatással, oktatással, képzéssel összefüggő koncepciókról történő véleménynyilvánítás lesz. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy a tripartit fórum a Kormány valamennyi, a fogyasztóvédelemmel összefüggő döntését érdemben befolyásolja. V-VI. Várható gazdasági, társadalmi hatások A kormányzati fogyasztóvédelmi politika, a fogyasztói érdekek és a szakmai teljesíthetőség összehangolása céljából a jogalkotási és jogalkalmazási folyamatban egy az FTT-hez képest szélesebb körben működő, új típusú érdekegyeztetési mechanizmus jön létre. A Tanács Ágazati Szakkollégiumokat működtethet, így lehetőség nyílik a Tanács hatáskörébe tartozó kérdések ágazati szempontok szerint történő vizsgálatára és az ágazati érdekérvényesítésre. A regionális fogyasztóvédelmi fórumok létrehozása pedig biztosítja a helyi szintű fogyasztóvédelmi problémák megvitatását. A tripartit érdekegyeztető fórum létrehozásával és a több szintű egyeztetés lehetőségének bevezetésével a fogyasztóvédelem területén egyedülálló módon egy olyan új fórum kialakítására nyílik lehetőség, amelyben érvényesül a reprezentativitás elve, azaz mindhárom oldal részéről mindazon szereplők részt vesznek a Tanács munkájában, amelyek a fogyasztóvédelem alakulására jelentős hatással, befolyással bírnak. Az előterjesztés elfogadása költségvetési többlettámogatást nem igényel, mivel a Tanács a jelenleg működő FTT-t váltja fel. Az FTT évente átlag két alkalommal ülésezett, alkalmanként 80.000 Ft-os költséggel. A jelenlegi taglétszám nem növekszik jelentősen, a tagok tiszteletdíjra és költségtérítésre a jövőben sem lesznek jogosultak, a megnövekedett ülésszám (előreláthatólag évente 4-6 ülés) nem eredményez jelentős költségnövekedést. Az országos érdekegyeztetés fórumának működtetése a jövőben is a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségére fog történni. A titkársági teendőket a szociális és munkaügyi miniszter által kijelölt személy látja majd el. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós jogi aktushoz.

5 VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés más folyamatban lévő előterjesztéshez nem kapcsolódik.

6 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés a) 1. számú mellékletét képező kormányhatározat-tervezetnek a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben történő közzétételét, továbbá b) a 2. számú mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

7 1. számú melléklet a 371-1/2008-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány 1.../2008. (...) Korm. h a t á r o z a t a a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról 1. A Kormány a fogyasztóvédelmet érintő kormányzati feladatok hatékonyabb ellátása céljából, a kormányzati fogyasztóvédelmi politika, a fogyasztói érdekek és a szakmai teljesíthetőség összehangolására, a területi érdekek megjelenítésére, továbbá figyelemmel az egyes fogyasztóvédelmi területek eltérő sajátosságaira a speciális szakmai szempontok hatékonyabb érvényesítésére Fogyasztóvédelmi Tanácsot hoz létre. 2. A Fogyasztóvédelmi Tanács a Kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő döntéseit előkészítő konzultatív, véleményező, javaslattevő, érdekegyeztető fórum. 3. A Tanács feladatkörében a) évente megvitatja és értékeli a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrzési tevékenységéről és annak eredményességéről szóló beszámolóit; b) jogszabályalkotást, jogszabály-módosításokat kezdeményez a fogyasztói jogok, fogyasztói érdekek érvényesítése, illetve védelme érdekében; c) javaslatot tesz a Kormány fogyasztóvédelmi politikájának, illetve cselekvési programjának tartalmára, egyes országos ellenőrzési és vizsgálati programok lefolytatására, továbbá a fogyasztókat érintő egyéb döntésekre, programokra; d) véleményt nyilvánít a Kormány fogyasztóvédelmi politikájáról, illetve cselekvési programjáról, a fogyasztókat érintő jelentősebb szabályozási javaslatokról, jelentésekről, a fogyasztói tájékoztatással, oktatással, képzéssel összefüggő koncepciókról, valamint a fogyasztói vitarendezés alapvető kérdéseiről; e) figyelemmel kíséri a Kormány fogyasztóvédelmi politikájának és cselekvési programjának végrehajtását. 4. A Tanács elnöke a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter). A Tanács titkára a miniszter által kijelölt személy. A Tanács további tagjai: a) a kormányzati oldal részéről

8 aa) az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, továbbá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) egy-egy képviselője, ab) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) főigazgatója, ac) a Gazdasági Versenyhivatal képviselője; b) a civil oldal részéről ba) a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek által maguk közül delegált hat szervezet elnöke, bb) a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek közül a miniszter által felkért öt szervezet elnöke, bc) az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselője; c) a szakmai oldal részéről ca) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Agrárkamara egy-egy képviselője, cb) a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara egy-egy képviselője, cc) az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek által maguk közül delegált öt szervezet képviselője, cd) az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalának képviselője. 5. A Tanács társelnöke az elnök által a civil oldal képviselői közül felkért tanácstag. 6. A 4. pont ba) és bb) alpontja alkalmazásában fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet az a szervezet, amely a) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény értelmében fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetnek minősül, és b) a delegálás, illetve a felkérés időpontját megelőző három éves időtartam alatt pályázati úton központi költségvetési támogatásban részesült fogyasztóvédelmi feladatok ellátása céljából; továbbá c) minden régióban tagszervezettel rendelkezik, valamint fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákat, illetve klubokat működtet, vagy a fogyasztóvédelem egy-egy kiemelt területével kapcsolatos fogyasztóvédelmi tevékenységet végez. 7. A miniszter a delegált szervezetek megbízatásának lejárta előtt legalább hatvan nappal közleményt tesz közzé, amelyben felhívja a 4. pont ba), illetve cc) alpontja szerint delegálásra jogosult szervezeteket, hogy a delegálási igény bejelentése céljából a közlemény megjelenésétől számított harminc napon belül jelentkezzenek be a Tanács titkárságán.

9 8. A Tanács titkára kitűzi a 7. pont szerint bejelentkezett szervezetek Tanácsba történő delegálásának időpontját és biztosítja a lebonyolításhoz szükséges tárgyi feltételeket. A delegálásról jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a jelenléti ívet. 9. Amennyiben az érvényes bejelentkezések nem kellő száma miatt, illetőleg egyéb, a delegálásra jogosultak részéről felmerült okból a delegálást nem lehet megtartani, vagy az nem, vagy csak részben vezet eredményre, a tagokat a miniszter kéri fel a bejelentkezett szervezetek köréből. A delegált, illetve felkért szervezetek megbízatása három évre szól. 10. A Tanács tagjait és ülésének egyéb résztvevőit díjazás és költségtérítés nem illeti meg. 11. A Tanács ügyrendjében állandó vagy eseti jelleggel az egyes ágazatok területén az ágazat irányításáért felelős minisztérium szakállamtitkára által vezetett Ágazati Szakkollégiumokat (a továbbiakban: Szakkollégium) hozhat létre. 12. A Tanács és Szakkollégiumai működésével kapcsolatos titkársági teendőket a minisztérium látja el. 13. A Tanács az általa meghatározott ügyrend és munkaterv szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. 14. A Tanács névsorát, ügyrendjét, munkatervét, valamint üléseinek jegyzőkönyvét a minisztérium honlapján közzé kell tenni. 15. Az NFH regionális szervének vezetője az érintett szakmai és civil szervezetek, valamint hatóságok kezdeményezésére és bevonásával regionális fogyasztóvédelmi fórumot hívhat össze. 16. Ez a határozat a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba. 17. A Tanácsot első alkalommal 2008. június 30-áig kell megalakítani a 7-9. pontok értelemszerű alkalmazásával azzal, hogy a 7. pont szerinti közleményt 2008. május 15-éig kell közzétenni.

10 2. számú melléklet a 371-1/2008-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2008. (...) Korm. r e n d e l e t e a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. -a (8) bekezdésének ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [ a miniszter a fogyasztóvédelemért való felelőssége körében működteti] ab) a Fogyasztóvédelmi Tanácsot; 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és az ezt követő napon hatályát veszti.

11 Az előterjesztés szöveges része A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) I./3. pontjában a Kormány arról döntött, hogy a hatékonyabb érdekegyeztetés biztosítása céljából tripartit fórumként létre kell hozni a Fogyasztóvédelmi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács). A kormányzati szándékok, a fogyasztói érdekek és a szakmai teljesíthetőség összehangolása végett szükséges a jelenleg érdekegyeztetési fórumként működő Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testülethez képest szélesebb körű, többszintű és többoldalú érdekegyeztetési mechanizmus kidolgozása. A Korm. határozat-tervezet értelmében a Tanács a jelenlegi kétoldalú helyett az érdekelt szervezetekkel kiegészített, háromoldalú érdekegyeztetést valósít majd meg. Az Ágazati Szakkollégiumok létrehozásának lehetősége figyelemmel az egyes fogyasztóvédelmi területek specializálódására a speciális szakmai szempontok hatékonyabb érvényesítését teszi lehetővé, a regionális fogyasztóvédelmi fórumok összehívásának lehetősége pedig a területi érdekek megjelenítésére ad módot. Az elérni kívánt cél az, hogy a kormányzati szintű döntéshozatalban résztvevők, a fogyasztóvédelmi jogkörrel eljáró hatóságok, a társadalmi szervezetek képviselői, illetőleg a jogszabályok betartására kötelezettek valódi és működő konzultációs lehetőséget kapjanak a koncepcionális kérdésekben, a jogszabályok megalkotásának folyamatában és a stratégiai jellegű jogalkalmazási kérdésekben egyaránt. A Tanács alapvetően konzultációs, véleményezési és javaslattételi joggal bír majd a koncepcionális és jogalkotási kérdésekben, elsősorban a fogyasztóvédelmi politika fő irányait meghatározó, valamint a fogyasztóvédelem társadalmasításával összegfüggő elsődleges feladatok megfogalmazása terén. Az országos érdekegyeztetés tripartit fórumaként működő Tanács elsődleges feladata fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok tevékenységének értékelése, a fogyasztóvédelmi tartalmú, koncepcionális elképzelések véleményezése, javaslatok előterjesztése és megvitatása; a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetek véleményezése, jogszabály-módosítás kezdeményezése; a stratégiai döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése; véleménynyilvánítás a fogyasztói vitarendezés alapvető kérdéseiről, valamint a fogyasztói tájékoztatással, oktatással, képzéssel összefüggő koncepciókról.

12 A Tanács tagjainak kiválasztásánál érvényesül a reprezentativitás elve, azaz mindhárom oldal részéről mindazon szereplők részt vesznek a Tanács munkájában, amelyek a fogyasztóvédelem alakulására jelentős hatással, befolyással bírnak. A kormányzati oldal tagjai a fogyasztóvédelem területén feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztériumok képviselői, illetve az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal (mint autonóm államigazgatási szerv) képviselője lesznek. A civil oldal tagjai a maguk között delegált, illetve a miniszter által felkért fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek elnökei, és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselője. A szakmai oldal tagjai pedig a gazdasági kamarák, a fogyasztóvédelmi területen jelentős tevékenységet kifejtő szakmai kamarák képviselői, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek delegáltjai és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalának (mint a nagyobb gazdálkodó szervezetek képviseletét ellátó fórumnak) a képviselője. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, illetve munkáltatói oldalának a Fogyasztóvédelmi Tanácsban való részvételét az indokolja, hogy a munka világának szereplői egyben fontos résztvevői a fogyasztás világának, a fogyasztóvédelmi politika megvalósításának, és a fogyasztóvédelem társadalmasításának. A szakszervezetek hagyományosan jelentős oktatási-, képzési tevékenységet folytatnak, tagságukat messze meghaladó számú munkavállaló felkészítését végzik. Az országot lefedő jogsegélyszolgálati tevékenységüket az országos és az ágazati szakszervezetek tagságuk mellett a nem szakszervezeti tagok számára is biztosítják. Képzési- és jogsegélyszolgálati tevékenységük fogyasztóvédelmi tárgyú kibővítésével fontos szerepet tölthetnek be a fogyasztóvédelem társadalmasításában, a tudatos fogyasztóvá válás elősegítésében, illetve panaszügyekben való jogi segítségnyújtásban. A Fogyasztóvédelmi Tanácsban való részvételükkel a fogyasztóvédelmi politikai és a munkavállalói érdekek összehangolását képviselhetik. A munkáltatói érdekvédelmi képviseletek saját szervezeteik felkészítésével jelentős hatást fejthetnek ki a tisztességes piaci magatartás követelményeinek betartására, a fogyasztóbarát termék, a fogyasztóbarát szolgáltatás pályázati rendszerének sikeres megvalósítására, a békéltető testületek munkájának fejlesztésére. A Fogyasztóvédelmi Tanácsban való részvételükkel a fogyasztóvédelmi politika és a munkáltatói érdekek összehangolását képviselhetik. A Tanács Ágazati Szakkollégiumokat működtethet, így lehetőség nyílik a Tanács hatáskörébe tartozó kérdések ágazati szempontok szerint történő vizsgálatára és az ágazati érdekérvényesítésre. A regionális fogyasztóvédelmi fórumok létrehozása pedig biztosítja a helyi szintű fogyasztóvédelmi problémák megvitatását. Tekintettel arra, hogy a Tanács létrehozásával egyidejűleg a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testület megszűnik, a szociális és munkaügyi miniszter feladat és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. (8) bekezdését is módosítani kell.

13 Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, 2008. február Dr. Lamperth Mónika