Sportpszichológia fizikai motoros személyiség környezet
Az első ház nemcsak szilárdan megépített, hanem egészen különleges érzést közvetít. Ritkán kerül az ember kapcsolatba egy ilyen hellyel, mely a látogatót ennyire megérinti. Elég nagy ahhoz, hogy a korlátlan mozgásszabadság benyomását keltse, ugyanakkor a belső udvar meleget sugároz és nagyon kellemes hangulatot. Egy olyan ház ez, amelyet az ember nagyon a szívén visel.
A második ház szinte önmagáért beszél. Ez a ház igen nyugodt környéken fekszik. A madarak csicsergése az egyetlen zaj, melyet az ember séta közben hall. A ház belső berendezése, mintha egyik híres regényből származna, mely oly sokat mesél a ház jellegéről, hogy bizonyára megkérdezhetjük magunktól, hogy elengedhetünk-e magunk mellett egy ilyen ígéretes lehetőséget.
A harmadik ház azonnal szembeszökő festői kinézete miatt. Már az első pillantásra látható, hogy a tulajdonos figyelmet szentelt a kert és a belső udvar színeinek összhatására. A háznak nagyméretű ablakai vannak, így az ember élvezheti a csodálatos kilátást. Már szemet gyönyörködtető építészeti megoldásai miatt is, láthatóan jó vásár ez a ház.
Amikor úgy úsztam, hogy magam is elégedett voltam vele, valahogy eggyé váltam a vízzel, a tempómmal és mindennel... Teljesen ráhangolódtam arra, amit csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a versenyen, hogyan fogom végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én irányítok. És ez tényleg így is volt. Közben azt is tudtam, hogy hol tartanak hozzám képest a többiek... Teljesen lekötött a mozgásom. Tudtam, hogy lehagytam őket, és ez mégsem érdekelt igazán. Illetve, nem igaz, hogy nem érdekelt, persze, hogy érdekelt,... csak közben azon kaptam magam, hogy azt mondogatom: Jaj, hát ez fantasztikus! És csak úsztam, és nyertem, és teljesen a kezemben volt a helyzet. Nagyon jól éreztem magam."
1. A helyzet által támasztott kihívások összhangban vannak a sportoló képességeivel, és ez az összhang a sportoló személyét tekintve magas valósul meg. 2. A tevékenység és a tudatosság egybeolvad, ezáltal a mozdulatot erőfeszítés nélkülinek érzékeli, és a sportoló nem tekinti magát különállónak a tevékenységtől. 3. A célok teljesen világosak: tisztán látják, hogy kinek mit kell tennie 4. Egyértelmű visszajelzést kap arról, hogy jó, amit csinált 5. Kizárólag csak az adott feladatra koncentrál. 6. Egyfajta paradox kontrollérzés jellemző, hiszen anélkül képes a kontrollra, hogy aktívan próbálná a kontrollérzést elérni. Teljesen tisztában van a teljes kontrollal, amit gyakorol, és erőfeszítések nélkül és a hibától való félelem nélkül cselekszik. 7. Az öntudatosság hiánya, miáltal tudatában van ugyan a teljesítményének, mégsem értékeli önmagát folyamatosan. 8. Az időélmény megváltozik: úgy tűnik, mintha teljesen le- vagy felgyorsulna. 9. Egy teljesen öncélú állapot, amelyben a tevékenység élvezhető, és a részvétel önmagában is jutalmazó jellegű.
Feladatai, alkalmazási területe és gyakorlati haszna 1. Elméleti szinten: A sportoló személyiségének és sporttevékenységének pszichológiai vizsgálata Az optimális teljesítményfokozás pszichológiai lehetőségeinek meghatározása A sportoló és környezete interakcióinak pszichológiai sajátosságait kutatja 2. Gyakorlati szempontból: Az egyes sportágak pszichológiai profiljának feltérképezése A sportolók pszichológiai alkalmasságának és beválásának megállapítása A sportoló pszichológiai felkészítése során alkalmazott eljárások elemzése A sportteljesítmény és optimális fejlesztése pszichológiai összetevőinek feltárása
A sportolói teljesítmény Ahogy minden emberi teljesítmény esetében, úgy a sportolói teljesítmény is egy olyan összetett tevékenység, amely számos egymással jelentősen összefüggő összetevőt tartalmaz: instrumentális kompetenciák: a sportoló specifikus fizikai és szenzomotoros készségei és képességei; környezeti ingerek és teljesítményelvárások: azokat a verseny, interperszonális, szituációs és szervezeti körülményeket, témákat és kihívásokat foglalják magukba, melyeket a sportoló megtapasztal; diszpozíciós jellemzők: olyan intraperszonális jellemzőket foglalnak magukba, mint a megküzdési stílus és a kognitív-affektív sémák, melyek olyan pszichológiai sablonok, melyek alapján a sportolók észlelik, értelmezik és reagálnak a külső és belső teljesítményingerekre és elvárásokra; a viselkedési önszabályozás olyan kognitív, affektív, fiziológiai és viselkedési folyamatokat foglal magába, melyek a cél által meghatározott viselkedés alapjai (mint a teljesítmény). (MOORE és GARDNER, 2006)
Módszerei 1. A teljesítmény fokozására alkalmas módszerek: az arousal szabályozó technikák az imagináció a belső beszéd a célállítások a figyelemkoncentráció növelésére irányuló eljárások 2. A relaxációs technikák: az autogén tréning a pszichotóniás edzés Jacobson-féle progresszív relaxáció mentális tréning imagináció
Autogén tréning Az autogén szó görög eredetű, az autos jelentése ön, a genos szóé pedig származik, tehát valami önmagunkból származik. A sportban egyre szélesebb körben alkalmazott technika, amely az egységélmény, az éntudat és testtudat egybe olvadásának átélésére, koncentráció és aktivitás növekedésére ad lehetőséget. Emellett szomatikus hatásai: izomtónus-szabályozás, izomfeszültség megszüntetése, testi ellazulás, vérnyomás csökkenése, koncentratív átkapcsolás a nyugalmi tónusra, és 2-3órás alvásnak megfelelő pihentség szint elérése.
Pszichotóniás edzés A sportolónak egészségi és erőnléti védelmet nyújt, feloldja szorongásait, gátlásait, megszünteti az esetleges neurovegetatív zavarokat, fokozza az önbizalmat. Mentális tréning A jó mozgássor begyakorlása, a hibás mozzanatok kijavítása, a sérülés utáni rehabilitáció meggyorsítása érdekében alkalmazott eljárás. A mozgások, mozgássorok gondolatban való, értelmi gyakorlását jelenti.
Az imagináció A sportmozgások és versenyhelyzetek elképzelését jelenti, aminek jelentős haszna lehet a jó eredmény elérésében. Pszichoterápiás módszerek A sportpszichológiában alkalmazott pszichoterápiás módszerek legfőbb célja a mentális zavarok pszichológiai alapú gyógyítása, stresszhelyzetek megfelelő kezelése, és az emberi kapcsolatok harmonikusabbá tétele.
NE EMELD A LÁBAD! Nem -mel ne kezdjünk utasítást, mert ez az agy számára azonnali gátlást jelent. A mondat második részében elhangzó elkerülendő viselkedés képi szinten jelenik meg. Ebben az esetben a Ne emeld a lábad! mondat esetén a tiltószó megállítja a mozgást, utána pedig a hibás viselkedés képe jelenik meg. TARTSD LENN A LÁBAD Mindig a kívánt irányba ható utasítást adjuk.
FORDÍTSD A CSUKLÓDAT LEFELÉ Kerüljük a kizárólag korlátozott kóddal történő közlést. Kidolgozott kóddal közöljünk. Adjunk ok-okozati összefüggést. AZÉRT KELL A CSUKLÓDAT LEFELÉ FORDÍTANI, HOGY A LABDA A JÁTÉKTÉREN MARADJON
Célkitűzés A sportpszichológiai munka Szűrővizsgálatok Exploráció, anamnézis Konzultáció Felkészítési terv összeállítása tervezése Módszerválasztás (AT, MT, kognitív technikák, pszichoterápiás módszerek, módszerkombinációk, ) Önbizalom növelő eljárások Megvalósítási paraméterek, a munka menete A folyamat monitorozása
Készítsünk megvalósítási tervet! Edzésnapló Csúcsteljesítmény érzése, nyomást gyakorló tényezők, edző(k), csapattársak, önbizalom, a stressz megnyilvánulásai és kezelése, tudatosság és koncentráció, tréningek (AT, MT), a gondolkodás ellenőrzése, koncentrációs képességek, képzelőerő, az arousal szint ellenőrzése, minőségi edzésidő, Teljesítmény-visszajelző lap Érzelmi skála Önértékelési lap (CSAI-2) Versenyzői önértékelő lap (MTT index)
Motiváljuk sportolóinkat az önértékelésre!
Egy 800-as futó mentális versenyterve
Részlet egy utánpótlás válogatott vívó pszichológiai felkészítéséből 2004 F AT/MT 1.29. 2ó/4 R 1.30. 2ó/3 hibajavítás FLOW 1.31. versenynézés,jegyzőkönyvezés kedvenc időtöltés 2.1. 2.2. 2ó/4 AT 2.3. 2ó/4 "majmocska" AT belső csend, tengerparti séta 2.4. 2ó/4 2.5. 1 1/2ó 2.6. versenyhelyzet elképzelése,váratlan helyzetek ellenfelek technikája,saját technika kiválasztása megállás kéz-lent,elöl; hibajavítás; opt.teljesítmény érzése 2.7. tempóbeállítás 2.8. tempóbeállítás AT energia, színnel kombinálva AT színnel való feltöltés kék-jó piros-rossz légzéssel
Milyenek a bajnokok? Magas szintű arousal (éberség) önszabályozás (energikus, ellazult, félelem nélküli) Magasabb önbizalom Jobb figyelemöszpontosítás Kontroll alatt, de erőltetés nélkül Sporttal kapcsolatos pozitív képzetek és gondolatok Eltökéltség és elkötelezettség Céltudatosság Gondolkodást kontrolláló stratégiák (problémafelismerő és megoldó szemlélet) Jól kidolgozott versenytervek Verseny előtti pszichés felkészültségre vonatkozó tervek Jéghegy hatás Többszörös áramlatélmény (flow) Fantasztikus bizalom a sikerben A környezeti negatív hatások kiküszöbölése
Sportpszichológiai felkészítő program Módszerek 1. Diagnosztikai fázis pszichológiai tesztek alkalmazása (ACSI-28, CSAI-2, Lüscher, Wartegg, TOPS, szociometria) anamnézis, interjú (18 fő) edzőkkel történő konzultáció
A felkészítés szakasza Hagyományosan jellemző sportpszichológiai problémák: szorongás, önbizalomhiány, kimerültség, első világverseny, szurkolói nyomás ( egy ország szurkol értünk és számít ránk ), hibás mozgássorok, mozgással kapcsolatos problémák korrekciója, a kritikus helyzetekben átélt kudarcok, célformulák hiánya, alapvető mentális készségek hiánya, szegényes kommunikációs készségek, túlaktivált állapot, tv-s meccsektől való félelem
A sportpszichológiai felkészítés a következőket tartalmazta (többtényezős, integrált sportpszichológiai felkészítés) autogén és mentál tréning célkitűzés önbizalomfejlesztés figyelem fókuszálás kommunikációs készségek fejlesztése csapatépítés alkalmazott eszközök: - egy motívum állat kiválasztása - üvegbúra, üvegharang - dísztribün optimális teljesítmény képe (fotóalbum)
3. Értékelés szakasza A felkészítés hatékonyságának értékelése a sportolók újratesztelése által. A program hatékonysága a következő faktorokban volt szignifikáns: relaxációs képesség automatikusság belső beszéd negatív gondolati minták csökkenése
Fiatalkori sport, dopping és táplálkozási zavarok
Fejlődéselméletek fejlődés, érés legfontosabb szakaszai szakaszok jellemzői és személyiségalakító hatásai éntudat Erikson modellje a pszichoszociális fejlődésről 8 életkori ciklust különít el, melyek meghatározott sorrendben követik egymást (nem lehet felcserélni őket, az epigenetikus elv szerint működnek). Az egyes ciklusokat kritikus időszaknak nevezi, mert minden állomáson át kell esnünk egy normatív krízisen: erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az adott szinten megjelenő képességeinket megfelelően kiterjesszük és birtokba vegyük. szakasz: bizalom - bizalmatlanság (a csecsemőkor időszaka, megtanulja hogyan kell kapni és elvenni (oralitáson keresztül) és megtanítja az anyát adni. Ha egymásra hangolódnak bizalom, ha nem, akkor bizalmatlanság alakul ki) "az vagyok, amiben reménykedem, s amilyen reményt nyújtok" szakasz: autonómia - szégyen, kétely (korai gyermekkor, az analitás időszaka. Lehetővé válik az izomműködés akaratlagos irányítása, itt tudja átélni, hogy az anyától független, autonóm lény) "az vagyok, amit szabadon akarhatok" szakasz: kezdeményezés - bűntudat (óvodáskor, fallikus fázis, az Ödipusz-komplexus megjelenése, Freud szerint az lehet a konfliktus és bűntudat feloldása, ha a gyerek az azonos nemű szülővel azonosul) "az vagyok, aminek el tudom képzelni magam"
szakasz: teljesítmény - kisebbrendűség (iskoláskor, a teljesítményképesség időszaka, latencia periódus. A gyerek élvezi, hogy aktív, produktív és alkot, de ha ezt nem tudja átélni, kisebbrendűségi érzés alakul ki benne) "az vagyok, amit működtetni tudok" szakasz: identitás - szerepkonfúzió (serdülőkor, genitális fázis. Erikson szerint ez a legfontosabb, egyben legkritikusabb szakasz. Az identitáskrízis elnyúló időszakát moratóriumnak nevezzük. Ekkor birkózik meg a serdülő a nemi éréssel, a felnőttszerep bizonytalanságaival és itt integrálja mindazt, amiket az előző időszakokból hozott magával) szakasz: intimitás - izoláció (fiatal felnőttkor, meghaladjuk énes korszakunkat, az érett párválasztás időszaka) "azok vagyunk, amit szeretünk" szakasz: alkotóképesség - stagnálás (felnőttkor, az érett embert foglalkoztatja az utódok megteremtése, a róluk való gondoskodás, annak átélése, hogy szükség van rá. Akinek nincs meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül, elsivárosodik) szakasz: integritás - kétségbeesés (öregkor, megbékélt bölcsesség átélése pozitív esetben, negatív esetben pedig a halálfélelem kétségbeesése jellemzi. Erikson a teljesség kifejezést használja, ezzel a személyiség elfogadott egységére utal) "az vagyok, ami fennmarad belőlem"
Az edző és szülő közti kapcsolat a fiatalkori sportban Sportháromszög: edző, sportoló, szülő Fejlődési és professzionális modellek: - Fiatalkori sport: - kívánt fizikai és pszichológiai készségek kialakítása - pedagógiai hatás Professzionális sport: termékorientáció, azaz győzelem
A fiatalkori sport céljai: Fizikai előnyök: sportkészségek, egészséges életmód Pszichológiai előnyök: önfegyelem, tiszteletadás, versenyzőképesség, együttműködés, tiszteletadás Szociális tevékenység Családi összetartozás érzése Szórakozás Miniatűr felnőtt Erőfeszítés jelentősége Saját érdeklődés
Fiatal sportolókkal folytatott kutatás (amit a fiatal sportoló szeretne elérni)- fontossági sorrendben A, jó móka, jó szórakozás B, készségfejlesztés, új készségek elsajátítása C, izgalom és borzongás D, barátokkal együtt töltött idő, új barátok szerzése E, siker vagy a győzelem
felcserélődő szerepek csapdája : a szülő azonosul a gyerekével valamilyen mértékben, a gyerek a szülő kiterjesztésévé válik A szülők szerepe és felelőssége 1. képesek-e osztozni a gyerekükön: bizalom az edző iránt 2. képesek-e elfogadni a gyerekük csalódottságát?: a kudarc, csalódás feldolgozása 3. képesek-e a szülők önkontrollt mutatni a gyereküknek?: követendő modell 4. képesek-e a szülők időt szánni a gyerekükre?: 5. képesek-e a szülők hagyni, hogy a gyerekük önálló döntést hozzon?:döntések és következmények felvállalása
Kétirányú kommunikáció Sporteseményen való viselkedés Az érdektelen szülők: olyan mértékben figyelmen kívül hagyják a csapattevékenységeket, hogy a gyerek feszültté és zavarttá válik. A túlkritizáló szülők: Ezek a szülők gyakran összeszidják és lehordják a gyereket. Soha nem elégedettek a gyerek teljesítményével. Úgy tűnik, mintha ez sokkal inkább az ő játszmájuk lenne, mintsem a gyereké.
3. A kispad mögül kiabáló szülők: Néhány szülő úgy tűnik, mintha bőrtüdővel vagy különösen magas és erős hangszálakkal született volna. Ők azok, akik direkt a kispad mögött foglalnak helyett, veszélybe sodorva ezzel az edző dobhártyájának épségét. Folyamatosan lármáznak, tombolnak és mindenki más hangját el akarják nyomni, még az edzőét is. 4. Az önkéntes edzők : ezek a szülők gyakran állnak a kispad mellett, és osztogatják a jó tanácsaikat. Ez nagyon zavaró lehet az edző, és a csapat számára is. 5. A túlvédelmező szülők: Ők általában a sportolók anyukái. Folyamatosan aggodalmaskodnak és figyelnek, miközben a gyerekük játszik. Gyakran fenyegetőznek azzal, hogy megtiltják a gyereknek a sportot, mert az túl veszélyes számára.
A droggal való visszaélés pszichológiai és szociális háttere Élvezeti drogok hátterében pszichológiai és érzelmi okok Pszichológiai okok 1.Stressz és szorongás: stresszkezelés célú drogfogyasztás -Csökkenti az állandó teljesítmény miatti nyomást és stresszt -Rövid távú megközelítés, olyan mint egy kocsi -Sportolók között ez a forma elterjedtebb -A nyomás többféle formája: tanulás, edzés, fizikai kimerítés, győzelem, többiek magas elvárásai, idői korlátok) 2. Unalom -Hétvégéken vagy csapateseményeken -Tapasztalatait szociális csoportokban éli meg 3. Személyes problémák - Reakció a sporttól független személyes problémákra, személyes háttér lehet a támogatás a fokozott stressz forrása is
4. Alacsony önbizalom Saját képességeikkel kapcsolatos kétségek Önbizalomerősítés Aggodalom a versenybemaradással kapcsolatban Agresszív viselkedés táplálása, testméretnövelés 5. Superman-komplexus Felette áll a drog káros hatásainak Olyan fizikai képességek, melyekkel örökre így fog kinézni 6. Maximalizmus Sosem elégedett a teljesítményével, a jó sohasem elég jó, nincs különbség reális és ideális között Elérhető kiválóság elől kitér elérhetetlen tökéletesség miatt Mentálisan menekül a saját irreálisan magas céljai elől
Szociális okok: 1. A kortársak nyomása és elfogadása - serdülőkor: fogékony a kortársak hatására 2. Modellek - Modelláló hatás: megfigyelt személy viselkedését utánozzuk - Média szerepe, profi sportolók drogvisszaélése 3. Szociális támogatás - Izom átmérő és erőnövekedés az edző és csapattársak elismerését váltja ki - Edzők gyakran nem adnak érzelmi és szociális támogatást, nem tud senkihez fordulni - Telj. Növelés, stresszel való megküzdés, unalomenyhítés
A drogfogyasztás fizikai, viselkedési, emocionális és kognitív jelei Fizikai jelek Bevérzett szemek Szürke karikák a szemek alatt Állandó izzadás Megnövekedett érzékenység az érintésre, szagokra és hangokra Krónikus fáradtság Problémák a normális testhőmérséklet fenntartásával (vagy fázik vagy melege van)
Viselkedéses jelek Szokatlanul titkolózó magatartás Az edzés és iskola irányába megnövekedett ellenállás Apatikus attitűd az iskola felé Gyenge iskolai teljesítmény Szociális elszigeteltség Gyakran kifut a pénzből Megbízhatatlanság Magas kockázatvállalási viselkedés Az öltözködési stílus megváltozása Új baráti kör
Emocionális jelek Extrém hangulati ingadozások Ingerlékenység Fokozott reaktivitás Csökkenő gyengédség Krónikus fizikai fáradtság Megnövekedett agresszió /rosszindulatúság Visszatérő depressziós epizódok
Kognitív jelek Csökkent mentális kapacitás Rendellenes gondolkodás Növekedett feledékenység A problémák tagadása Superman- komplexus Rövidült figyelmi szakaszok Öngyilkossági gondolatok
Táplálkozási zavarok
Általános jellemzők - Az AN és BN együttes előfordulása fiatal nők között 1-4% körüli, ma már a BN számít gyakoribb zavarnak - AN általában 12-18 éves korban, a BN néhány évvel később kezdődik. - kultúrspecifikus, csak a nyugati civilizáció országaira jellemző zavarokról van szó, s ezért használták az előfordulás leírására a 3 W" megjelölést (white Western women = fehér nyugati nők). - A felső és középső társadalmi osztályokban gyakoriak, bár az utóbbi években terjednek alacsonyabb osztályokban, idősebbekben és férfiakban is. -fokozott kockázattal rendelkező csoportok: a diákok, táncosok,modellek, sportolók, a diabetes mellitusban szenvedők, a homoszexuálisok. -A két kórkép keverten is megjelenhet -Kontinuumhipotézis: obezitás- AN- BN -Először a környezetnek tűnik fel
Anorexia nervosa - alaptünete a súlyhiány, a súlyfóbia, a testképzavar és az amenorrhoea. A súlyfóbia az elhízástól való félelmet jelenti súlyos soványság esetén is. -testképzavar: a betegek kövérnek tartják magukat soványan is, nem tudják reálisan észlelni testüket. Mások alakját azonban jól meg tudják ítélni, a testképzavar csak a saját testre vonatkozik. -A súlyhiánynak legalább 15%-osnak kell lennie. -Az amenorrhoea bizonyos testsúlyhiány mellett szinte automatikusan jelentkezik.
Az AN-sok bőre száraz, lanugóval fedett, hajuk hullik, bradycardiások, vérnyomásuk alacsony, vitális funkcióik lelassultak. Osteoporosis, hormonzavarok, emésztési zavarok, obstipatio lép fel. A vitális funkciók lassulása ellenére mozgásos hiperaktivitás gyakori. A betegek személyiségére a perfekcionizmus, teljesítmény-orientáció, túlkontrolláltság, kényszeresség jellemző. Kerülik az érzelmeket, a szexualitást is. Személyiségük részben meg is változik, visszahúzódó, dacos, gyakran depressziós lesz a beteg, betegségbelátása nincs.
Bulimia nervosa - falásrohamok, amelyekre a kontrollvesztés érzése jellemző, továbbá testsúlycsökkentô manipulációk (önhánytatás, hashajtózás, vízhajtózás, koplalás, testedzés), - a testképzavarnak megfelelő állandó aggodalmaskodás a testsúly és alak miatt, valamint a tünetek bizonyos gyakorisága (legalább heti két falásroham). - A BN minden tápláltsági állapotban megjelenhet, általában normális testsúllyal jár. -szénhidrát-preferencia jellemzi, néha éjszaka jelentkeznek: ekkor félálomszerű állapot lehet jellemző, akár naponta többször is felléphet, többezer kalória elfogyasztásával járhat, rövid ideig tart. - fogak belső felszínén zománceróziót okoz, fogorvosok szerepe - kálium- és egyéb ionvesztés életveszélyes szívritmuszavarok vagy görcsös rosszullétek forrása lehet
Táplálkozási zavarok. Anorexia nervosa és bulimia nervosa Fizikai jellemzők A kívánt sportteljesítmény szempontjából kívánt súlyvesztésen kívüli jelentős súlyvesztés Gyakori és általában szélsőséges súlyingadozások Alacsony súly, hatalmas mennyiségek elfogyasztása ellenére (BN) Amenorrhea v rendszertelen menstruáció A csontok ásványianyag tartalmának csökkenése Törés erőteljesebb nyomás hatására Dehidráció (vízvesztés)
Hiperaktivitás Elektrolízis háztartás felborulása Brachicardia: lelassult, csökkent szívverés (percenként 50-nél kevesebb) A megszokottnál jelentősebb kimerültség, fáradtság Gastrointestinalis problémák (pl. székrekedés, hasmenés, puffadás, ebédutáni kellemetlen érzések) Hipotermia (AN): alacsony hőmérséklet Lanugo: magzati szőrzet (AN) Izomgörcsök, izomgyengeség vagy mindkettő Duzzadt nyirokcsomók
Pszichológiai és viselkedéses jellemzők A teljesítményhez kapcsolódó és nem kapcsolódó szorongás Az evés és evési helyzet elkerülése Kövér vagyok érzés, annak ellenére, hogy vékony A gyarapodással vagy súlytartással szembeni ellenállás A megjelenés, egészség vagy sportteljesítmény szempontjából szükségtelen diéta Kóros falásrohamok (BI, BN) Izgatottság, ha ezeket megszakítják Szokatlan súlymérési viselkedés (fokozott, visszautasítás, negatív reakció)
Kényszeresség és rigiditás, különösen a táplálkozás és testedzés terén Túlzott vagy kötelezőnek érzett testedzés, a kötelezőn kívül Sérülés alatti edzés, orvos tiltás ellenére Féktelenség, nyugtalanság Szociális visszahúzódás Depresszió és álmatlanság A mosdó fokozott használata (BN) Önkritika, különösen a testet, testsúlyt és a teljesítményt illetően Bizonyos anyagokkal való visszaélés Has- és /vagy vízhajtók szedése
Izomdiszmorfia -AN-ban észlelhető tünetek fordítottja jellemző: testépítő férfiaknál jelentkezik -igen izmos testük ellenére soványnak tartják magukat (fordított testképzavar), szégyellik vélt soványságukat. -szteroidokat használnak, szövődmények lehetnek -a kényszeres testedzés kitölti életüket, -ezt a zavart mindössze 1993-ban írták le -ma még rejtett zavar, egyre inkább előtérbe kerül. -háttérben: atlétaideál -izolálódás, rejtőzködő viselkedés megjelenhet
Exorexia A testsúly és az alak teljes kontrolljának a megtartása az egyre emelkedő edzés számmal, az eredetileg egészségesnek induló mozgás válik a betegség tünetévé. egyre növeli az adagokat, edzés hiányában feszült és indulatos lesz, mindent megtesz, hogy a saját tervét véghez vigye. -Rendszeres étkezési kontroll mellett egyre emelkedő edzésszám -Megjelenhetnek az anorexia jegyei is -Nem látja meg alakja változását -Testképpel kapcsolatos negatív érzések
-Az civilizációs betegség Ortorexia -Étkezés köré szerveződik: az ételek minősége és megfelelő elkészítése -Minőségre törekszik, rögeszmévé válhat -Kizárja az életéből az alapvető élelmiszereket -Cél: tökéletes testi egészség elérése, az egészség feletti teljes kontroll érzés elérése
Obezitás -gyermekkori obezitás népbetegséggé vált -Test zsírtartalmának kóros növekedése - ha a BMI 31 felett van, akkor van szükség fokozott orvosi felügyeletre -10-15 %-ban valamilyen belső szervi zavar következménye -85-90%-ban pedig rossz környezeti minta és szokás, kommunikációs vagy önérvényesítési zavar következménye -Okai: -Belső, egyénen belüli tényezők -Családi tényezők: érzelemkifejezés ételen keresztül, védő funkció -Kulturális hatások
A motoros készségek elsajátítása
A motoros tanulás meghatározása belső folyamatok készlete, amelyek az edzéssel vagy a tapasztalatokkal kapcsolódnak össze állandó változásokat eredményeznek a motoros mozgási képességekben Készség és képesség különbsége a központi idegrendszer befolyásolja -> közvetlenül nem vizsgálható sportoló teljesítményének a megfigyeléséből vonhatunk le következtetéseket a teljesítményváltozások relatívan állandóak -> sportolónak ezeket a készségeket ismétlődően végre kell hajtania
A motoros tanulás fázisai a tanulási folyamat három fázisa : Fitts és Posner (1967) 1. A kognitív fázis 2. Az asszociatív fázis 3. Az autonóm fázis Ez a három szakaszos fejlődési folyamat számos gyakorlást és időt igényel!!!
1. A kognitív fázis Sportoló feladata: megérteni azt,hogy hogyan kell egy adott készséget végrehajtani Edző feladata: elmagyarázni és jellemezni ezt a készséget Eszközök: filmek, táblázatok vagy egyéb vizuális ingerek Időtartama: rövid, függ a komplexitástól Vége: amikor a sportoló képes az adott készséget a látottak alapján kivitelezni, és elkezdheti az önálló gyakorlást Sportoló szenzoros rendszeréből és az edzőtől, így nem vehet figyelembe más környezeti aspektust Domináns szenzoros rendszer: vizuális rendszer
2. Az asszociatív fázis Sportoló feladata: gyakorol, amíg az adott készséget nem tudja teljesen pontosan és következetesen végrehajtani - fokozatosan szabadulnak meg az idegen és helytelenül kivitelezett mozdulatoktól Edző feladata: folyamatos visszajelzés -> a készség végrehajtása kifejlettebbé válik, mint a kognitív szakasz folyamán Eszközök: domináns vizuális kontrollt felváltja a proprioceptív kontroll (pl.:a játékos a büntetőt már anélkül tudja dobni, hogy a labdát és a kezeit nézné, illetve csukott szemmel is meg tudja csinálni) Időtartama: hosszabb - néhány órától (egyszerűbb készségek elsajátítása esetén) akár több évig is (komplex készségek tökéletesítése) tarthat Vége: amikor a sportoló már teljes biztonsággal, azaz tökéletesen végre tudja hajtani az adott készséget Egyre kevésbé a fizikai oldalra, hanem pl. stratégiára Kezdők-tapasztaltak közti különbség vizuális keresési stratégia (tenisz és foci) Zárt és nyílt készségek (stabil, előrejelezhető környezet pl. szerva, bowling, íjászat; változó, előrejelezhetetlen környezet: lerohanás, vezetés)
3. Az autonóm fázis Sportoló feladata: csak kis mértékben gondolkodik tudatosan, vagy nagyon kevés figyelmet fordít a mozdulat végrehajtásának részleteire és más dolgokra is oda tud figyelni, mint például az ellenfelek helyzete, mozgása és stratégiája (az alapvető készségek már programozódtak ) A fázis céljai: - segítsen fenntartani az elért készségszintet - motiválja a sportolót a további fejlődésre Tudatosítás veszélye, nagyobb technikai változtatás
Ne felejtsük el a motoros tanulás folyamatjellegét! - hiba lenne azt gondolni, hogy a tanulás az autonóm fázisban véget ér - az idáig tartó fejlődési folyamat annyira fokozatos, hogy igazából soha nem lehet azt állítani, hogy a sportoló a legjobb teljesítményét nyújtotta - egy bizonyos készségszinten már egyre nehezebbé válik a további teljesítményjavulás, és ennek ellenére a gyakorlás mégis tovább folytatódik -> a sportoló elvesztheti a további fejlődésre irányuló motivációját -> az edző motivátori szerepe nagyon fontos, segíthet a motivációja fenntartásában : a célkitűzés és a megerősítés eszközének alkalmazásával - Az ismétlés a tudás anyja közmondás nem minden esetben mondható igaznak, mert fejlődni tovább fejlődni tanulni csak koncentráltan, állandó visszajelzések mellett lehet
A készségek megtanítása 1. Tömbösített versus véletlenszerű gyakorlás 2. A változó gyakorlás 3. A teljes versus részleges gyakorlás
1. Tömbösített versus és véletlenszerű gyakorlás A kezdő sportolóknak, még az első versenyük előtt el kell sajátítaniuk azt a rengeteg készséget, amiket az adott sportág megkövetel. A tapasztaltabb sportolóknak, viszont azért kell gyakorolniuk ezeket a készségeket, hogy fenn tudják tartani a csúcsteljesítményt. Tömbösített versus egyszerre csak egy feladatot végeznek, egy készséget tanulnak meg, és csak ennek a teljes elsajátítása után lépnek tovább a következőre. sorrendje nem meghatározott, egyénileg kialakítható Eredménye: rövidtávon mutatkozik meg Véletlenszerű gyakorlás egyszerre tanulja meg a különböző mozgásformákat és ezután ezeket együttesen gyakorolja a sorrend véletlenszerű, a sportoló soha nem hajtja végre ugyanazt a két készséget egymás után Eredménye: hosszútávon mutatkozik meg Kontextuális interferenciahatás: bonyolult tanulási környezet hatékony
2. A változó gyakorlás Egy adott készség elsajátítása Edző: a tanulás feltételeit folyamatosan változtatja, hiszen a versenyeken soha nincs két egyforma helyzet Sportoló: (tapasztalt,rutinos) - megtanulja kiterjeszteni, általánosítani ezt a készséget - más körülmények között is tudja alkalmazni - felfedezi a környezeti feltételek közti viszonyokat Eredménye: több sikerélmény
3. A teljes versus részleges gyakorlás TELJES VERSUS: egy egységként gyakorolja az adott készséget hatékony:nem túl bonyolult feladatoknál RÉSZLEGES: készség összetevőit egymástól függetlenül gyakorolja hatékony:bonyolult feladatoknál progresszív- részleges gyakorlás : készség első két részét elkülönülten gyakorolják, majd összekapcsolják őket, ezután egységként gyakorolják.
A feedback (=visszajelzés) típusai: intrinsic (belső) : a mozgás természetes következménye, amit a sportoló a saját szenzoros rendszerétől kap Pl.: hány bábu dőlt le a bowlingban extrinsic (külső): a mozgás nem természetes következményei Pl.:az edző, a csapattársak, a stopperóra, a bírók értékelése, a videokazetta Az edző általi visszajelzés nem fölösleges, pontos feedback után tud javítani a sportoló
A feedback funkciója: 1. A visszajelzés, mint motiváció feedback nagyon jelentős szerepet játszik a sportoló energetizálásában, és viselkedésének irányításában Ha a feedback azt jelzi, hogy a sportoló javul ->ez elégedettséggel tölti el a sportolót, és arra motiválja, hogy addig fokozza a jelenlegi teljesítményét, amíg nem éri el a kitűzött célt.
2. A visszajelzés, mint megerősítés vagy büntetés Thorndike (1927)- féle effektus- törvény alapján működik, amely egyszerűen azt mondja ki, hogy az a tevékenység, amelyet megerősítés követ valószínűbb, hogy megismétlődik, és az a tevékenység, amit büntetés követ nem valószínű, hogy megismétlődik.