Az ivóvíz mikrbilógiai (bakterilógiai) jellemzıi és hatásai az ember egészségére A víz az ember számára nélkülözhetetlen természeti elem, azzal a laksság minden tagja valamilyen frmában érintkezésbe kerül. Az ember ivóvízszükséglete napi 2-3 liter, egyéb vízhasználata (fızés, tisztálkdás, msás, takarítás) napi 150-200 liter. Fnts tehát, hgy ivóvizünk ne tartalmazzn egészségre kárs mikrrganizmuskat, mérgezı vegyi anyagkat. Ugyanakkr az is lényeges szempnt, hgy az ivóvíz tartalmazza a szervezet számára nélkülözhetetlen vegyületeket (pl. flur, jód, szelén, stb.). Hgyan szennyezıdhet az ivóvíz? A baktériumk, egyéb mikrrganizmuskkal együtt természetes és mesterséges útn juthatnak az ivóvízbe. Természetes útn a csapadék kimssa a levegıbıl a mikrrganizmuskat. A talaj felsı rétegével - mely baktériumkban rendkívül gazdag - érintkezve a csapadékvíz bakteriálisan tvább szennyezıdik, a talaj szerkezetétıl függıen hsszabb-rövidebb idı alatt a mélybe szivárg és az elsı vízzáró réteget elérve, összegyőlik. Közben a talaj öntisztuló képességének hatására a mikrrganizmusk kiszőrıdnek, ellenálló képességük függvényében, megfelelı tápanyag hiányában elpusztulnak. Így, ha a talajszerkezet megfelelı, öntisztuló képessége mesterséges szennyezés útján nem sérült, az elsı vízadó rétegbıl (6-7 m mélységbıl) akár már bakterilógiai szempntból kifgástalan vizet hzhatunk a felszínre. Sajns ennek valószínősége a szennyvízcsatrna hálózat elégtelensége miatt az rszágban minimálisra csökkent. Az alsóbb vízadó rétegek csak mélyfúrású kutakkal érhetık el. A vezetékes ivóvíz többnyire ilyen kutakból származik. A mélyfúrású kutak vize bakterilógiai szempntból kifgástalan, mivel abban a mélységben már kórkzó baktériumk nem élnek meg. Ezeknek a kutaknak az elszennyezıdése csak mőszaki hiba, felsıbb rétegekbıl történı rászennyezıdés miatt következhet be. A víz mesterséges szennyezése egyértelmően az emberi tevékenység eredménye. Ide srlhatók a szennyvízelhelyezés különbözı frmái a felszíni vizekben, a fekália depnálása talajban, a szennyvíz kiengedése a talajba vagy használatn kívüli ástt kútba, tvábbá ide tartznak az állattartásból eredı szennyvizek, hulladékvizek is. A baktériumkkal szennyezett ivóvíz hatása az emberi szervezetre Ha az ivóvízként felhasznált felszín alatti és felszíni vizek szennyvízzel fertızıdnek, és ezáltal az ivóvíz kórkzókkal szennyezett, annak súlys egészségügyi következményei lehetnek. Ha többen fgyasztják ugyanazt a fertızött vizet, vízjárványk jöhetnek létre.
A víz által kztt fertızı megbetegedések hasmenéssel, hányással, magas lázzal járnak, de elıfrdulhatnak másfajta tünetek is. Bármilyen tünet jelentkezésekr rvshz kell frdulni! A vízjárványk fıbb ismérvei a következık: Egyszerre hirtelen több ember betegszik meg hasnló tünetekkel. A megbetegedések elterjedése egybeesik a vízellátási területtel. Az ivóvíz fertızöttsége megállapítható. A vízfrrás lezárása után tömeges megbetegedés már nem frdul elı. Mi alapján minısítjük az ivóvizet? Az ivóvíz minıségét az ivóvízjárványt megelızendı az ÁNTSZ közegészségügyi szempntból flyamatsan ellenırzi. A közegészségügyi ellenırzés egyik fnts célja a kórkzók jelenlétének kizárása (emellett kémiai vizsgálatkat is végzünk az egészségre kárs vegyi anyagk jelenlétének megítélésére). Az ivóvíz minısítését rendelet határzza meg. Az E. cli és az Entercccusk a fekális szennyezés biznyítékai. Az a víz, amelyben kimutathatók, ivóvízként nem használható fel. Nem engedhetık meg ivóvízben az elszennyezıdést jelzı Clstridiumk és a clifrm baktériumk sem, valamint a Pseudmnas baktériumk közül az emberre egyedül veszélyes Ps. aeruginsa sem. Milyen mikrrganizmuskat vizsgálunk? A víz bakterilógiai vizsgálata srán meghatárzásra kerül minden vízmintából a 22 C -n, ritkábban a 37 C-n élı és szaprdni képes összes baktériumk száma. Ez az összcsíraszám. Ezen baktériumk nagy része emberre ártalmatlan, megbetegedést nem kz. Meghatárzásuk mégis fnts a víztisztítási eljárásk hatéknyságának ellenırzésében. Az ivóvízbe a kórkzók - a fent leírt szennyezıdési mechanizmusk alapján - elsısrban fekális útn jutnak. Amennyiben az ivóvíz bakteriális szennyezettségének gyanúja felmerül, a vizsgálatk kiterjednek a kórkzó bélbaktériumk célztt vizsgálatára is. Jelenleg nem ismerünk lyan vizsgálati eljárást, amellyel egyszerre valamennyi, a vízben esetlegesen elıfrduló kórkzó kimutatható lenne. Ezért a víz széklettel történı szennyezıdésének jelzésére lyan indikátr baktériumk szlgálnak, amelyek a melegvérőek székletében - így az emberében is - jelen vannak. Az emberi széklet legjellegzetesebb baktériuma a "cli", melyet felfedezıjérıl Escherichia clinak (E. cli) neveztek el. A vastagbélben él. Ma már 150-nél több típusát tudjuk megkülönböztetni, ezek közül nrmál körülmények között emberi megbetegedést csak néhány típus kz. Az E. cli kimutatásának a jelentısége az, hgy jelenléte az ivóvízben jelzi, hgy a víz székleteredető baktériumkkal szennyezıdött, ezek aznban többnyire a vastagbélen kívül kerülve már súlys betegséget kzhatnak.
Az E. clihz hasnló alakú, egyéb bélben, vagy talajban élı baktériumk összefglaló neve: clifrm baktériumk. Ide több baktériumfaj tartzik. Jelenlétük a vízben nem biznyítja egyértelmően a fekális szennyezést. Ezért a fekális eredető és a környezetbıl származó nem fekális clifrm kórkzó baktériumk elkülönítésére tvábbi vizsgálatk szükségesek. Léteznek lyan fekál indikátr baktériumk is, amelyek igen ellenállóak és egyéb kórkzó baktériumk pusztulása esetén is jelzik, hgy a víz emberi ürülékkel fertızıdött. Ezek régebbi szennyezıdést jeleznek. Ilyenek például a vízvizsgálatkban egyértelmően mint fekál indikátrként meghatárzásra kerülı Entercccusk. Ugyancsak az emberi ürülékkel fertızött talajnál bemsódással jutnak a vízbe a clstridiumk. Jellemzı tulajdnságuk, hgy ún. spórát (különösen ellenálló baktériumalakt) képeznek, így a külsı behatáskkal, pl. a fertıtlenítéssel szemben is rendkívül ellenállóak. Víz útján ritkán kznak fertızést, mivel a legtöbb fajuk emberre ártalmatlan, de jelenlétük a vízben a bélbaktériumknál ellenállóbb mikrrganizmusk srsáról adnak tájékztatást. A talajból kerülhet a vízbe a fakultatív kórkzó Ps.aeruginsa is. A víz természetes mikrflórájának nagyszámú elszaprdása mindig a bilógiailag bntható szerves anyag jelenlétére utal és a víz szennyezettségét jelzi. Baktériumk mellett szennyezıdhet a víz víruskkal, gmbákkal, parazitákkal. Itt elsısrban a fertızı májgyulladást kzó vírusk egyikérıl: a hepatitis A vírusról van szó. Ez a kórkzó több hetes, sárgasággal, gyengeséggel és rssz közérzettel járó betegséget kz. De más, vízben elıfrduló vírusk (pl. egyes entervírus törzsek) is kzhatnak fertızést, emberi megbetegedést, bár nagyn ritkán. A gmbák, paraziták elsısrban a trópusi rszágkban jelentısek, és az da utazóktól igényel nagybb elıvigyázatsságt. Magyarrszágn vezetékes ivóvízben nem frdul elı ilyen szennyezıdés. Milyen jellegő vizsgálatkat végez az ÁNTSZ vízmikrbilógiai labratóriuma? A vizsgálatkat az alábbiak szerint végezzük 1. Tájékztató jellegő vizsgálatk keretében a közkutak rutin ellenırzésére kerül sr. Ezen belül a clifrm baktériumk, az E. cli száma, az Entercccusk és a telepszám 22 C-n kerül meghatárzásra. 2. Az ellenırzı bakterilógiai vizsgálat többek között a közmővek által szlgáltattt vezetett víz ellenırzésére irányul. Meghatárzandó: a clifrm baktériumk száma fekális eredető baktériumk száma (E. cli) az összes baktérium szám 22 C-n.
3. Részletes bakterilógiai vizsgálatra kerül sr minden közfgyasztás célját szlgáló ivóvíz elsı vizsgálata esetén. Meghatárzásra kerül: a clifrm baktériumk száma fekális eredető baktériumk száma (E. cli) az összes baktérium szám 22 C-n és 37 C-n Entercccusk száma Clstridiumk száma Ps. aeruginsa száma Mennyire vagyunk veszélyben? A vezetékes víz esetén - a flyamats ellenırzés miatt nem, vagy csak ritkán frdulnak elı víz eredető járványk. Így az ilyen ivóvizet fgyasztó laksság nincs veszélyeztetve. Kmly víz eredető járvány hazánkban az utóbbi öt évben nem frdult elı. Ahl aznban nincs kiépítve a vízvezeték hálózat, tt a laksság gyakran az ástt kutak vizét fgyasztja, amely a talaj felsıbb rétegeibıl származik, emiatt gyakrabban tartalmaz fekális szennyezést (kkat lásd fent). Ezért tartsuk be a következıket: Legalább az ivóvizünket ellenırzött víznyerıhelyrıl szerezzük be! Csecsemık és kisgyermekek fgyasszanak vezetékes víz híján palacks vizet! A frralás csak a kórkzókat pusztítja el, az esetleges kémiai szennyezıdés - pl. a nitrát, amely szintén gyakri szennyezı anyag az ástt kutakban - a vízben megmarad, sıt a víz elfrralásakr be is töményedhet. Végleges megldást a vezetékes vízellátás és az azzal párhuzamsan kiépített szennyvízcsatrna-hálózat biztsíthat! Ennek megvalósulását minden lehetséges eszközzel támgatni kell! Ástt kutak fertıtlenítése A kút fertıtlenítését a kút környezetének rendbetételével kezdjük. 15 méteren belül ne legyen szemétlerakás, állattartás, ne használjunk növényvédı szert. Használatn kívül lehetıleg a kutat tartsuk zárt állaptban. A kút fertıtlenítése elıtt meg kell határzni a kútban levı víz mennyiségét, hgy annak megfelelıen tudjuk adaglni a fertıtlenítıszert. Ez a következıképpen történik: A kút átmérıjének felét (=sugarát) elıször önmagával, majd 3,14-gyel meg kell szrzni, utána a kaptt eredményt megszrzzuk a vízszlp magasságával. (Az adatkat méterben célszerő megadni, így az eredményt m3-ben kapjuk.) Víz mennyisége m3-ben = kút sugara (méterben)2 x 3,14 x vízszlp magassága (méterben)
Ezután m3-ként 3 deciliter háztartási (3%-s) Hypt (vagy 30 gramm klórmeszet) öntünk a kútba. Kizárólag a hagymánys háztartási Hyp vagy a klórmész megfelelı, egyéb klórtartalmú fertıtlenítıszer nem alkalmas, (pl. a Clrx, Dmests, stb.) mivel ezek egyrészt más töménységőek, másrészt tartalmaznak egyéb, egészségre kárs anyagkat is (pl. felületaktív anyagk, adalékk, stb.), emiatt ivóvíz kezelésére nem alkalmazhatók! A Hyp kútba juttatása után a kút vizét egy tiszta fadrnggal el kell keverni, és 24 óráig úgy kell hagyni. Ha 24 óra elteltével a kút vize enyhén klórszagú és klórs íző, akkr a kútban levı baktériumk elpusztultak. Ha a klórszag és íz nem érezhetı, akkr a vízben levı szerves anyag miatt a fertıtlenítés nem vlt sikeres. Ilyenkr a fent említett köbméterenkénti 3 dl Hypval addig fertıtlenítjük a vizet, amíg a klór szaga és íze érezhetıvé nem válik. Az eredményes fertıtlenítés után a kutat teljesen ki kell merni vagy ki kell szivattyúzni. Az újra összegyőlı víz remélhetıleg - legalábbis átmeneti idıre - alkalmas lesz a háztartási vízigény (msakdás, WC-öblítés) kielégítésére. Ha ivásra és fızéshez is használni kívánjuk, labratóriumi vizsgálattal ellenıriztessük a kútvíz minıségét bakterilógiai és kémiai (nitrát!) szempntból.