Az infrastruktúra alapjai 9. előadás A logisztika szerepe a gazdasági és területi fejlődésben
A logisztika fogalma A logisztika görög eredetű szó (logo = gondolkodni, logos = értelem, logisticos = logikusan gondolkodni), Hasonlóan az infrastruktúra fogalmához, a logisztika is először a katonai területen jelent meg először az ókorban, majd 1830 körül, Az 1950-es évektől kezdve az USA-ban, Japánban és Nyugat-Európában egyre inkább elterjedt a közgazdaságtanban is a használata, Az 1970-es évektől kezdve a vállalatok számára is stratégiai fontosságú területté vált, Általánosan, minden szerző által elfogadott megfogalmazása, definíciója nincsen.
A logisztika fogalma Knoll I.: A logisztika összefüggő gazdasági és társadalmi folyamatok átfogó, egyben integrált kezelésének tudománya. Célja a mikro- és makrokörnyezet hatásvizsgálataira támaszkodva, a lehetséges maximális gazdasági és társadalmi eredmény elérése. Halászné Sipos E.: A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése.
A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben adódó feladatok megoldásához és tartós végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése. (Tóth A.) A logisztika célja, hogy a megfelelő terméket, a megfelelő minőségben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen, a megfelelő időben, a megfelelő felhasználónak, a megfelelő költségek mellett bocsássa rendelkezésre.
A logisztikai szemlélet fő jellemzői: rendszerszemlélet: makrologisztikai rendszerek; mikrologisztikai rendszerek; metalogisztikai rendszerek; folyamatorientáltság; keresztmetszeti funkció; összköltségszemlélet; törekvés a magas színvonalú vevőkiszolgálásra.
A logisztikai szolgáltatások fajtái és területei Knoll I. szerint: Beszerzési logisztika rendelt mennyiség opt. beszállítási szervezés minőség-ellenőrzés JIT-megoldások Különleges szolgáltatások csomagküldő szolgálat virtuális kereskedelem Szellemi szolgáltatások tanácsadás információk minőségbiztosítás elvei döntés-előkészítés Áruelosztási szolgáltatások útvonalszervezés logisztikai szolgáltató központ, ipari park Raktározás raktártechnológia azonosítási rendszerek csomagolás, címkézés komissziózás
A logisztikai szolgáltatási funkciók Halászné Sipos E. szerint: Fő funkciók: A szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkció; Szállítási funkció; Mellékfunkciók: Átrakási funkció; Raktározási funkció; Csomagolási funkció; Manipulációs funkció; Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkció;
A logisztikai szolgáltatási funkciók Halászné Sipos E. szerint: Kiegészítő funkciók: Az eladást segítő funkció; Vevőszolgálat; Szállítmánybiztosítás; Vámkezelés.
Logisztikai szolgáltató központok A Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK) közlekedési szempontból kedvező helyre telepített, a termelő és a felhasználó közötti logisztikai és más jellegű szolgáltatást biztosító, anyag-energia, illetve információáramlási kapcsolódási pontok, Földrajzi elhelyezkedés szempontjából lehet a termelési hely, illetve a piac közelébe telepített, Mindebből az következik, hogy LSZK-okat olyan helyen célszerű létesíteni, ahol a mikro- vagy makrogazdasági tényezők ezt indokolják, fejletlen területeken nem, vagy csak hiányosan képesek betölteni szerepüket.
Logisztikai szolgáltató központok típusai Áruelosztó központok nyújtják a legkevesebb szolgáltatást, feladatuk elsősorban az árugyűjtés-áruelosztás. Önálló szervezetek egyesülésével, vagy multinacionális cégek alegységeként is létrejöhet. Áruforgalmi központok általában több közlekedési alágazat kapcsolódási pontjai, távolsági és helyi szállítás összekötő elemei, anyagés információáramlási kapcsolódási pontok. Fontos jellemzője, hogy még nem jellemző rá az ún. fordítókorong jelleg. Logisztikai szolgáltató központok az előző típusokhoz képest több szolgáltatást nyújtanak. Megvalósul a fordítókorong jelleg vagyis mind a hagyományos kocsirakományú, mind pedig a kombinált szállítmányok átrakása, rakodása, raktározása megvalósul.
Logisztikai szolgáltató központok a logisztikai folyamatban Ellátási logisztika Beszállító Vállalati logisztika Termelő Elosztási logisztika Fogyasztó Ipari park Logisztikai szolgáltató központ Kereskedelmi park
Logisztikai szolgáltató központok hatékony működésének feltételei: Az elosztási-stratégiai szempontok szerint települt raktári és átrakási létesítmények magas színvonala, A létesítmények összekapcsolása napi vonali forgalom beállításával, a szükségleteknek megfelelő, fokozatmentes szállítási rendszerek alkalmazása, A területet lefedő, napi fogadói ki- és beszállítás raktárból/raktárba, átrakóberendezések megléte, Egységes elektronikus adatfeldolgozási rendszerek az ügyfélkiszolgáláshoz, a minőség, a termelékenység és a rentabilitás biztosításához, On-line adatkapcsolat az összefüggő rendszerek között és az ügyfelekkel. Tóth G. 2000
Logisztikai központok térségfejlesztő hatásai: Általános hatások: Hozzájárul a területi kiegyenlítéshez azáltal, hogy a multimodalitáson keresztül képes kiterjeszteni a piaci kapcsolatok hatósugarát, s ezzel hozzájárul a kedvezőtlenebb térségek feltárásához, Képes intenzifikálni a környezetében lévő térbeli kapcsolatokat (főként a just in time termelési módnak köszönhetően), A legmodernebb logisztikát érintő technológiák alkalmazásával hozzájárul az innovációk megjelenéséhez és elterjesztéséhez, Hozzájárulhat új ágazatok, tevékenységek megtelepedéséhez,
Logisztikai központok térségfejlesztő hatásai: A régióra gyakorolt hatások: A körzet általános gazdasági fellendülése, A régió vállalkozásainak nő a versenyképessége, Nő a régió jelentősége, Növekszik a tőkevonzó-képesség, Emelkedik a régió logisztikai infrastrukturális ellátottsága, Optimálisabb munkamegosztás a közlekedési alágazatok között, Javul az áruellátás, Erősödnek a külkapcsolatok, Tóth A. 2003
Logisztikai központok térségfejlesztő hatásai: Az érintett településre kifejtett hatások: A település általános gazdasági fejlettségének növekedése, Nő az önkormányzat adóbevétele, A központ új munkahelyeket teremt, A települési áruszállítási feladatok hatékony, gazdaságos, környezetbarát megvalósítása a city-logisztika alkalmazásával, Csökken a belvárosok áruszállítási forgalma, zsúfoltsága, Belső városrészeken területek szabadulhatnak fel ingatlanpiaci kihatás, Környezeti ártalmak csökkenése a tehermentesítés által. Tóth A. 2003
Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Soroksár
Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Soroksár
Lidl Logisztikai Központ, Hejőkürt
Köszönöm a figyelmet!