2014. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Konferencia kötet Veszprém 2014
A 2014. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Konferencia kötet A kiadvány a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 azonosító számú projekt keretében valósult meg. A kiadvány a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kötetet szerkesztette: Dulai Tibor
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 A konferencia szervezıi... 3 Helyszínek... 4 Részletes program, összefoglalók... 5 Gazdaságtudományi Kar... 6 Közgazdaságtudományi és Gazdaságtudományi Tagozat...7 Turizmus Tagozat...15 Georgikon Kar... 23 Gazdaság- és Társadalomtudomány Tagozat...24 Kertészet és Biotechnológia Tagozat...34 Növénytermesztés és Növényvédelem Tagozat...42 Természettudomány Tagozat...50 Mérnöki Kar... 59 Fizika, Földtudományok, Matematika Szekció / Radiokémia és Radioökológia Tagozat...60 Kémiai és Vegyipari Szekció / Biotechnológia Tagozat...65 Kémiai és Vegyipari Szekció / Kémiai Technológiai Tagozat...72 Kémiai és Vegyipari Szekció / Modell-alapú Számítások Tagozat...79 Kémiai és Vegyipari Szekció / Szerves és Szervetlen Kémia I. Tagozat...83 Kémiai és Vegyipari Szekció / Szerves és Szervetlen Kémia II. Tagozat...89 Mőszaki Tudományi Szekció / Mőszaki Tagozat...95 Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar... 101 Humán Tudományi Szekció/ Magyar Irodalom és Irodalomelmélet Tagozat...102 Humán Tudományi Szekció/Nyelvtudomány Tagozat...106 Humán Tudományi Szekció/Világirodalom Tagozat...109 Társadalomtudományi Szekció/Etika és Filozófia Tagozat...114 Társadalomtudományi Szekció/Társadalomtudomány Tagozat...118 Mőszaki Informatikai Kar... 123 Informatikai Tudományi Szekció / Algoritmusok, Jelfeldolgozás Tagozat..124 Informatikai Tudományi Szekció / Modellezés, Adatelemzés Tagozat...130 Informatikai Tudományi Szekció / Operációkutatás Tagozat...137 Névmutató... 143 2
A konferencia szervezıi Kari TDT elnökök/titkárok: Gazdaságtudományi Kar Dr. Kosztyán Zsolt Tibor egyetemi docens, KTDT elnök Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék Dr. Raffay Ágnes Nóra egyetemi docens, KTDT titkár Turizmus Intézeti Tanszék Georgikon Kar Dr. Hoffmann Borbála egyetemi docens, KTDT elnök Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Dr. Kovács Szilvia egyetemi tanársegéd, KTDT titkár Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Mérnöki Kar Dr. Boda Dezsı egyetemi docens, KTDT elnök Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék Ható Zoltán PhD hallgató, KTDT titkár Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Dr. Bús Éva egyetemi docens, KTDT elnök Angol-Amerikai Intézet Dr. Kovács Gábor egyetemi adjunktus, KTDT titkár Magyar Irodalomtudományi Tanszék Mőszaki Informatikai Kar Dr. Czúni László egyetemi docens, KTDT elnök Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Dr. Fogarassyné Dr. Vathy Ágnes egyetemi adjunktus, KTDT titkár Rendszer- és Számítástudományi Tanszék 3
Helyszínek Szekció Tagozat Rövid név Terem Agrártudományi Fizika, Földtudományok, Matematika Humán Tudományi Gazdaság- és Társadalomtudomány Kertészet és Biotechnológia Növénytermesztés és Növényvédelem Természettudomány Gazd és Társtud Kert és Biotech Növterm és Növvéd Termtud D II. elıadó D konfer encia D I. elıadó D III. elıadó Radiokémia és Radioökológia FiFöMa B 202 Magyar Irodalom és Irodalomelmélet MagyarIrod A 4 Nyelvtudomány NyelvTud A 5 Világirodalom VilágIrod A 6 Informatikai Tudományi Algoritmusok, Jelfeldolgozás AlgJel I 1 Modellezés, Adatelemzés ModellAdat I 924 Operációkutatás OpKut I 201 Kémiai és Vegyipari Biotechnológia BioTech B 208 Kémiai Technológiai KémTech B 212 Modell-alapú Számítások Modell B 204 Szerves és Szervetlen Kémia I. Kémia1 B 210 Szerves és Szervetlen Kémia II. Kémia2 B 205 Közgazdaságtudományi Közgazdaságtudományi és Gazdaságtudományi Gazd A 8 Turizmus Turizm A 3 Mőszaki Tudományi Mőszaki Mőszaki B 206 Társadalomtudományi Etika és Filozófia EtikaFilo A 7 Társadalomtudomány TársTud A 1 4
Részletes program, összefoglalók 5
Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Szekció 6
Idırend Közgazdaságtudományi és Gazdaságtudományi Tagozat 9:00 Bangó Zsófia 9:20 Marton Ádám 9:40 Hegedüs Éva Citylogisztikai projekt bevezetése Veszprémben, annak gazdasági és környezetvédelmi hatásai A szuverén fizetésképtelenség elméletének modelljei az európai adósságválság tükrében A magyarországi közúti árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalatok vizsgálata 10:00 Habi Sándor Gondolatok a fiskális transzparenciáról 10:20 Harsányi Henrietta, Vámosi Vanda A helyi pénzek, avagy a Balatoni Korona és a Soproni Kékfrank összehasonlító elemzése 10:40 Kántor Szilvia Tisztességes, etikus kereskedelem 11:00 Harsányi Henrietta, Simon Nikolett A válság hatása a Közép-dunántúli régió kis- és középvállalkozásainak likviditására 7
Gazd Citylogisztikai projekt bevezetése Veszprémben, annak gazdasági és környezetvédelmi hatásai Témavezetı: Dr. Kovács Zoltán Bangó Zsófia Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA Városainkra legtöbbször sajnos csak úgy tekintünk, mint egy helyre, ahol élhetünk, egy lehetıségre, amit kihasználhatunk. Az ipari forradalom idıszakában az urbanizáció, városiasodás volt a jellemzı irányzat, mára ez azonban egyre inkább visszafordul az emberek friss levegıre vágynak. E folyamat megváltoztatására össze kell fognunk, szemléletet kell váltanunk, és a gazdasági stabilitás mellett környezeti stabilitást is meg kell valósítanunk. A növekvı társadalom és növekvı fogyasztói igények a logisztikát is kihívás elé állítja, hiszen egyre gyorsabban egyre nagyobb mennyiségő terméket kell elosztani városok, országok és kontinensek között. Az Európai Unió 2014 elején kiadott egy mérleget a 2010-ben bevezetett Európa 2020 program eddig elért eredményeirıl. A 4 éves periódus alatt a környezetvédelem a gazdasági válságból való kilábalás mögé szorult, így a tervezetthez képest kevesebb eredményt értek el. Habár az üvegházhatású-gázok kibocsátása csökkent, környezeti értékeink védelme pedig növekedett, a közlekedés növekedésébıl származó károsanyag-kibocsátás egyre emelkedik. Ezért is lenne fontos szélesebb körben elterjeszteni a citylogisztikát, vagy más néven városi logisztikát, ami meg tudná óvni városainkat, történelmi városrészeinket a szennyezıdéstıl, és mindezek mellett magasabb szintő áruellátást biztosítana a lakosságnak, fellendítené a belvárosi üzletek életét. A logisztika ezen viszonylag új ágazata a belváros szervezett és optimalizált áruellátásának, szabályozott tehergépjármő-forgalmának együttes megvalósítását jelenti. Dolgozatom a tavaszi TDK munkám folytatása, amelyben Veszprém Belvárosának egy citylogisztikai sémát, megoldást kínáltam. A mostani pályamunkámban a helyszín marad Veszprém, de egy sokkal konkrétabb és részletesebb megoldást kínálok a felmerülı problémákra. Két lehetséges kivitelezést összehasonlítva rávilágítok a társadalmi, gazdasági elınyökre és hátrányokra, lehetıségekre és veszélyekre. Egy citylogisztikai projekt bevezetése nem egyik napról a másikra születik, de megfelelı együttmőködéssel és erıforrás-ráfordítással egy jobb hellyé tehetjük városunkat. A projektek összehasonlítása mellett bemutatom a városi logisztika elterjedését hazánkban és a világ többi részén, lehetıségeket mutatok a zöld közlekedés megvalósítására. 8
Gazd A szuverén fizetésképtelenség elméletének modelljei az európai adósságválság tükrében Témavezetı: Dr. Halmai Péter Marton Ádám Nemzetközi gazdálkodás BA A 2008-as pénzügyi válság következtében az egyes európai országok államadósság-terhei jelentıs mértékben megnövekedtek. Szuverén adósságválság alakult ki az Európai Unió perifériáján. A krízis az egész EU-ra jelentıs hatást gyakorolt, ugyanakkor a legsúlyosabb következményei a periféria országok tekintetében voltak. A szuverén adósok fizetésképtelensége azonban csak a fejlett országok vonatkozásában számít újdonságnak. Számos feltörekvı/fejlıdı országban léptek fel súlyos nehézségek az államadósság finanszírozása terén az elmúlt évszázadokban. A modern közgazdasági modellezés fejlıdésével már az 1980-as években létrejöttek az elsı modellek, melyek a szuverén fizetésképtelenség elméletével foglalkoztak. Az elmúlt évtizedek alatt a témával kapcsolatban számos DSGE modell született, melyek között nemzetközileg széles körben elfogadottak is megtalálhatóak. A dolgozat egyik célja, e közgazdasági modellek rendszerezése, a csoportosított modellek eredményeinek összehasonlítása és elemzése. A dolgozat második részében az európai szuverén adósságkrízis kerül áttekintésre. Ennek során azonosításra kerülnek a válságba került tagállamok, a krízis hatásmechanizmusa, annak következményei, valamint az úgynevezett tovagyőrőzı hatás (spillover effect) szerepe is. A dolgozat harmadik és egyben utolsó szerkezeti egységében mennyiségi elemzés keretében kerül azonosításra, hogy az egyes tényezık/változók milyen mértékben járultak hozzá az egyes tagállamok államkötvényhozamaiban bekövetkezı változásokhoz. Befejezésül a dolgozat elengedhetetlen elemeként államadósság-elırejelzési vizsgálatra is sor kerül. 9
Gazd A magyarországi közúti árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalatok vizsgálata Témavezetı: Pató Gáborné dr. Szőcs Beáta Hegedüs Éva Vezetés és szervezés MA A kutatás témája a közúti árufuvarozás és szállítmányozás vizsgálata. A dolgozat célja, hogy feltérképezze a kutatási fókuszba kerülı hazai fuvarozó és szállítmányozó vállalatok jellemzıit; és meghatározza azokat a befolyásoló tényezıket, amelyek hatással vannak a megbízások számára. Tehát az elemzés központi kérdése, az, hogy mely tényezık befolyásolják a megbízások számát? Ennek vizsgálta nagyon fontos a jelzett szektorban mőködı vállalatok számára, mivel elsıdlegesen a fuvarozási és szállítmányozási munkák száma befolyásolja a vállalatok bevételét, illetve profitját. A kutatás eredményei segítenek megismerni egyrészt a Magyarországon tevékenykedı közúti árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalatokat, és azok jellemzıit, valamint, a meghatározó faktorok segíthetnek a vállalatoknak abban, hogy több munkát tudjanak realizálni. 10
Gazd Gondolatok a fiskális transzparenciáról Témavezetı: Dr. Csuka Gyöngyi Habi Sándor Közgazdasági elemzı MA A fiskális transzparencia az 1990-es évek óta egyre növekszik, mint a jó kormányzat egyik mérıszáma. Ezt alapvetıen meghatározza, hogy milyen költségvetési dokumentumokat érhet el egy átlagos választópolgár. Erre ad útmutatást az IMF (IMF 2007) és az OECD (OECD 2002), amelyben megtalálható a publikálandó dokumentumok listája, és egyéb javaslatok. A fiskális transzparencia növekedésével párhuzamosan csökkenhet az állam által fizetett kockázati felár az általa felvett hitelekre és kibocsátott állampapírokra, így a magánszféra kölcsönzési költségei is mérséklıdnek, ami a gazdasági növekedést segíti elı. Emellett átláthatóbban mőködı kormányzat esetén a korrupció is alacsonyabb szintő lehet, mivel a lebukás kockázata nagyobb, s ez visszatarthatja az embereket. A fiskális transzparencia erısségét méri a világ országaiban az Open Budget Index. Az Open Budget Indexet (röviden: OBI) elıször 2006-ban publikálta az International Budget Partnership, s azóta kétévente jelenik meg a következı. Tanulmányomban bemutatom, hogyan épül fel az OBI, melyek a legfontosabb indikátorok és megvizsgálom hogyan változott a rangsorban résztvevı államok pontszáma az elsı publikálás óta. Feltérképezem, milyen gyengeségei lehetnek az indexnek, és létezik-e szoros kapcsolat egyéb az országok teljesítményét mérı jelzıszámmal, mint például az egy fıre jutó GDP és a Democracy Index. 11
Gazd A helyi pénzek, avagy a Balatoni Korona és a Soproni Kékfrank összehasonlító elemzése Harsányi Henrietta, Vámosi Vanda Nemzetközi gazdálkodás BA, Gazdálkodási és menedzsment BA Témavezetı: Dr. Molnár Tamás A gazdasági világválság problémáinak megoldása érdekében elıkerültek új, alternatív megoldási formák a gazdaság élénkítésére, egyre többet lehet hallani a lokális gazdaságfejlesztés alternatív formáiról. Ennek egyik formája a dolgozatunk tárgyát is képezı helyi pénzek, melyek igen érdekes, ugyanakkor nem egyedi jelenségnek számítanak. Dolgozatunkban ezen izgalmas témára összpontosítva vesszük górcsı alá a helyi pénzeket, kezdve a fogalmának meghatározásával, nemzetközi példák felvázolásán keresztül, a hazai helyzet elemzésével bezárólag. A nemzetközi jó példák és hazai helyzet felvázolása után kitérünk a Balatoni Korona részletes történetére és vizsgálatára, hiszen e helyi pénz jellegzetességének mondható, hogy rengeteg ember tud létezésérıl, azonban ehhez képest elenyészı számban használják. Ennek okán úgy véltük, érdekes párhuzamot lehet vonni a Balatoni Korona és hazánk egyik legsikeresebb helyi pénze, a soproni Kékfrank között. Elemzésünkben tehát e két helyi pénzt vetjük össze kihasználtságuk és sikerességük tekintetében. 12
Gazd Tisztességes, etikus kereskedelem Témavezetı: Dr. Elekes Andrea Kántor Szilvia Nemzetközi gazdálkodás BA Dolgozatom a manapság egyre sőrőbben elıkerülı méltányos és tisztességes kereskedelem témakörét vizsgálja. A témakör hatalmas, ezért a Fairtrade mozgalomnak egy kevésbe ismert területére, az elektronikai iparban elıforduló tisztességtelenségekre és szabálytalanságokra koncentráltam. A témához kapcsolódó irodalmak és statisztikai adatok segítségével átfogó képet adok a jelenlegi helyzetrıl és a várható tendenciákról. Bemutatom az általános iparági hozzáállást, valamint azokat a vállalatokat, szervezeteket, mozgalmakat, amelyek tenni akarnak valamit a helyzet javítása érdekében. Kutatásom kiinduló kérdése az volt, hogy milyen eltérések figyelhetıek meg a hagyományos és a méltányos kereskedelem között, illetve, hogy milyen elınyökkel jár a Fair Trade mozgalom tagjának lenni. Vizsgálódásaim során több alkalommal szembesültem az elektronikai iparban elıforduló igazságtalanságokkal és rá kellett jönnöm, hogy nem csak az ásványkincsek bányászatakor zsákmányolják ki a tehetetlen munkásokat. Az elektronikai eszközök teljes életciklusát végig kísérik a méltánytalan körülmények, legyen szó az összeszerelésrıl, a termékek kidobása után keletkezı e- hulladékok kezelésérıl vagy az újrahasznosításáról. Sajnos a kialakult helyzet nem csupán az emberek életkörülményeit rontja jelentısen, hanem nagy megterhelést jelent bolygónk számára is. A mezıgazdaságot tekintve például hatalmas környezeti pusztítások figyelhetıek meg azon fejlıdı országbeli gazdák munkájának következtében, akik nem részei a Fair Trade mozgalomnak. Ezekben az esetekben a profittal szemben mindig háttérbe kerülnek környezet védelem és a fenntarthatóság kérdései. Az ilyen és ehhez hasonló problémákra kínál egy megoldást a mozgalom és azok a nemzetközi szervezetek, akiknek eltökélt céljuk egy igazságosabb világ létrehozása. Természetesen a különbözı kimutatások és tanulmányok vizsgálatakor rá kellett jönnöm arra is, hogy a helyzet jobbá tételéhez globális összefogás és teljes szemléletváltás kellene mind termelıi, mind fogyasztói oldalról. 13
Gazd A válság hatása a Közép-dunántúli régió kis- és középvállalkozásainak likviditására Harsányi Henrietta, Simon Nikolett Nemzetközi gazdálkodás BA, Pénzügy és számvitel BA Témavezetı: Dániel Zoltán András Dolgozatunk témáját a 2007-ben induló gazdasági és pénzügyi válság vetette fel, melynek következtében szinte az egész világot átfogó pénzügyi rendszerben súlyos problémák jelentkeztek, és amely a piaci szereplık helyzetét, üzletvitelét döntıen befolyásolta az elmúlt években. Hazánkban a vállalakozások 99%-a kis- és középvállalkozásnak minısül. E vállalati szektor a gazdasági teljesítménye mellett, a foglalkoztatottságban, valamint a magyar gazdaság versenyképességében, dinamizmusában is döntı szerepet játszik. Éppen ezért kutatásunk alapvetı célkitőzése a krízis hatásainak vizsgálata, mégpedig fókuszálva a hazai kis- és középvállalkozásokra, likviditásukra és eredményességükre. Tanulmányunk elsı felében hazai és külföldi szakirodalomra építve felsoroljuk a válság lehetséges okait és hatásait, valamint elemezzük a vállalkozások számára napjainkban elérhetı finanszírozási forrásokat. Majd röviden bemutatjuk a Figyelı, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös kutatásaként 2005-2014 között készült KKV Körképet. Ezt követıen, a második részben a hazai kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetét elemezzük. Vizsgálatunk alapja a Központi Statisztikai Hivatal 2014. augusztusában frissült és jelenleg mintegy 977.000 vállalkozást magába foglaló listája. Kutatásunk elsı körben a Közép-Dunántúlra, és 2008- tól a 2013-as üzleti év végéig tartó idıszakra irányul. A teljes listán szereplı szervezetekbıl közel 30.000, az adott régióban mőködı, és egyértelmően KKV-nak minısülı vállalkozás található. Az alapsokaságból arányos rétegzéssel, és véletlen mintavételi eljárással kiválasztott, 400 elemő mintán végeztük el elemzésünket, amely során likviditási és eladósodottsági mutatók például likviditási ráta, hosszú távú mőködésbiztonsági mutató, eladósodottsági ráta - értékeinek alakulását vizsgáljuk meg. Ezek alapján megbízható és valós kép tárul elénk a KKV-k válság utáni és jelenlegi pénzügyi helyzetére vonatkozóan. Mivel a vizsgálatban olyan cégek szerepelnek, amelyek túlélték a válságot, a kapott eredmények tükrében konzekvenciát vonhatunk le arra vonatkozóan is, vajon milyen tényezıknek köszönhetı, hogy e vállalkozások 2014-ben is biztosítani tudják mőködésüket. 14
Idırend Turizmus Tagozat 9:00 Bak Dorina Gerda FoMO, avagy a modernkor betegsége 9:20 Tóth Virág Judit Turisztikai beerodalmak, avagy a kézmőves sörre épített tematikus út piacelemzése 9:40 Strack Flórián A Béke - barlang gyógyturisztikai célú fejlesztése 10:00 Andrási Tekla Az egészséges életmódhoz kapcsolódó utazási szokások, leszőkítve a kisgyermekes családok körére 10:20 Sódli Anikó A minıség és a fogyasztói elégedettség kérdései 10:40 Friedrich Nóra 11:00 Gasparetz Beáta Szállodák innovációs magatartásának és képességének vizsgálata - Kutatás a balatoni MSZÉSZ tagszállodái körében A pápai kistérség lovas szolgáltatóinak turisztikai helyzetelemzése 15
Turizm FoMO, avagy a modernkor betegsége Témavezetı: Komlósi Edit Mária Bak Dorina Gerda Nemzetközi gazdálkodás BA Dolgozatom témájának egy új jelenséget választottam, méghozzá egy újfajta függıséget, a FoMo-t. Teljes angol megnevezése Fear of Missing out, ami magyar nyers fordításban a következı: Ki-/ Lemaradástól való félelem. A szószerinti fordítás elsı hallásra valószínőleg, nem árulja el, hogy pontosan mi is ez a fogalom. Ezért inkább a jelenség meghatározásával írnám le a választott témámat. FOMO jelenség: a különbözı közösségi oldalakon állandóan jelenlevési kényszer. Egy belsı késztetés, ami folyton azt sugallja az érintett egyed számára, hogy megállás nélkül böngéssze a közösségi felületeket, és tevékenykedjen is rajta. Mint ahogy említettem ez egy függıség, így a dolgozatom elsı felében bemutatom a jelenséghez kapcsolódó elméleti összefüggéseket, tényeket. Ilyen például a generációk, a modern technológia megjelenése és hogy ez miként befolyásolta/-ja az életünk. Továbbá a függıség, mint kényszer is bemutatásra kerül. A dolgozat második felében az általam készített kutatás, vagyis a kérdıív kidolgozása és a kérdıív elemzése következik. A kérdıívet a hallgatóival töltettem ki. A kérdıíves felmérés elsısorban azt vizsgálja meg, hogy a hallgatóit mennyire érinti a FoMO, hány százalékuknál észlelhetı. Az elemzés részben kitérek arra is, hogy ez a fajta függıség mennyire ártalmas és milyen hatásai lehetnek esetleg a munkahelyen. Gazdasági szempontból mennyire kártékony, vagy esetleg lehet belıle a cégeknél valamilyen fajta elınyt kovácsolni akár munkavállalói, akár munkáltatói részrıl? Végül, ha negatív jelenségként tekintünk rá, akkor miként lehet orvosolni? 16
Turizm Turisztikai beerodalmak, avagy a kézmőves sörre épített tematikus út piacelemzése Témavezetı: Dr. Priszinger Krisztina Tóth Virág Judit Turizmus-vendéglátás BA A dolgozatomban a kulturális turizmussal, azon belül is a kézmőves sörre alapuló tematikus úttal foglalkozom. Elıször az alapfogalmakat tisztázom, mindenekelıtt a kulturális turizmus definícióját, fajtáit, különbözı csoportosítási formáit, magyarországi tendenciáit, illetve a kulturális turisztikai kínálatának és keresletének elemeit. Ezt követıen térek ki a tematikus út fogalmi áttekintésére, keresletének és kínálatának jellemzıire, téma szerinti csoportosítására, valamint az európai és magyarországi trendjeire. A dolgozatom további részében összefoglalom a sör, mint fogyasztási termék történetét és a sör magyar gazdaságban betöltött szerepét. Továbbá a kézmőves sör egyre szélesebb körő forgalmazásával és annak egyes speciális eseteivel támasztom alá, hogy ez a termék mind a fogyasztók, mind a forgalmazók számára egyaránt kiemelten közkedvelt. Fontosnak tartom mindemellett, hogy a magyar kézmőves sörök nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten elismert és nívós díjakkal jutalmazottak. Érdeklıdésem középpontjában azonban a sörre alapuló tematikus út áll, ennek az elemeirıl, többek között a fesztiválokról, sörfızdékrıl, kézmőves sörözıkrıl nyújtok átfogó képet. A primer kutatásom fı célja az általam összeállított tematikus út iránti keresletet felmérése. Annak érdekében, hogy a fogyasztók igényeit megállapíthassam a következı pontokat vizsgáltam: mennyire ismert a kézmőves sör, mely ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat vennék igénybe, milyen programokkal egészítenék ki az utazásukat, mennyi idıt és pénzt fordítnának rá és részt vettek-e már valamilyen tematikus úton. Témaválasztásomat a tematikus utak, elsısorban a borutak népszerősége ihlette, hiszen a bor és a sör turisztikai szerepe hasonló funkciót tölt be, mégis az elıbbi köré sokkal több figyelem összpontosul, vagyis a sör esetében hasonló attrakció létrehozására még nem került sor. A dolgozatom célja, hogy átfogó képet nyújtson a kézmőves sör a kulturális turizmusban betöltött szerepérıl. 17
Turizm A Béke - barlang gyógyturisztikai célú fejlesztése Témavezetı: Dr. Priszinger Krisztina Strack Flórián Turizmus-vendéglátás BA Az elmúlt években a korábbinál sőrőbben hallhattunk arról, hogy a légúti allergia, az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek egyre nagyobb gondot jelentenek a modern ember számára. Úgy gondolom, hogy a turizmus megfelelı eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges profit megszerzése és színvonalas szolgáltatások biztosítása mellett segítséget nyújtson ezen betegségek tüneteinek enyhítésében. Szakdolgozatom témájául a korábban gyógybarlangként mőködı és egyéb gyógyszolgáltatásokat is nyújtó Béke barlang gyógyturisztikai célú fejlesztését választottam. A szakemberekkel készített interjúk és a mindenki számára elérhetı anonim kérdıív segítségével arra kerestem a választ, hogy hogyan lehetséges és egyáltalán érdemes-e egy jelenleg elhanyagolt, üzemen kívüli, de nagy múlttal rendelkezı különleges gyógyhelyet újra virágzóvá és jövedelmezıvé tenni. Fontosnak tartottam, hogy a saját elképzeléseim a különbözı szakemberek véleménye mellett, a potenciális keresletet alkotó vásárlók igényeivel és egy hasonló jellegő, évek óta sikeresen üzemelı magyarországi gyógyhellyel is összevetésre kerüljenek. A dolgozat elkészítése során kutatást végeztem a légzıkúra szakmai, egészségügyi vonatkozásait illetıen és tanulmányoztam az ország legjobban kiépített, a turizmus által leginkább hasznosított gyógybarlangját. Felmérést végeztem a potenciális keresletet jelentı személyek gyógyszállodával és gyógybarlangokkal szemben támasztott igényeinek, elvárásainak és véleményének részletes megismerése érdekében. Véleményem szerint az elvégzett kutatások eredményesek voltak, hiszen a megkérdezett szakemberek véleménye, a legjobb hazai példának tekinthetı tapolcai gyógybarlang kapcsán készített interjúk és a 255 fı által kitöltött online kérdıív kiértékelése, valamint az eredmények saját elgondolásaimmal való összevetése után lehetıségem volt következtetések levonására a gyógyhellyel kapcsolatos fejlesztéseket illetıen. A kutatás során bizonyítást nyert, hogy a fejlesztések szükségesek és valós igény van egy ilyen, jól kiépített gyógyhelyre. 18
Turizm Az egészséges életmódhoz kapcsolódó utazási szokások, leszőkítve a kisgyermekes családok körére Témavezetı: Dr. Priszinger Krisztina Andrási Tekla Turizmus-vendéglátás BA Dolgozatom témája az egészséges életmódhoz kapcsolódó utazási szokások, leszőkítve a kisgyermekes családok körére. Bevezetésképpen dolgozatom elsı részében kifejtem az utazással szoros kapcsolatban álló fogalmakat, majd ismertetem a fogyasztói magatartás és utazási döntések folyamatát. A második részben az egészségmagatartás témáját taglalom, szemléltetem az ehhez kapcsolódó fogalmakat, az egészséges életmód formáit, valamint az egészséges életmódra nevelés eszközeit, majd pedig a kérdıívem elemzését mutatom be, amit kisgyermekes párok körében végeztem. Nem-valószínőségi eljáráson belül takarékos és hólabda mintavételi eljárást alkalmaztam, esetemben ez volt a leghatékonyabb információgyőjtés. Ebben az esetben a mintát alkotó személyek ismeretlen valószínőséggel szerepelnek a mintában. Így a minta nem reprezentatív. (Babbie, 2001.) A célcsoport utazási szokásainak megismeréséhez a kvantitatív kutatás egy fajtáját alkalmaztam, nevezetesen a kérdıíves vizsgálatot, amely a legalkalmasabb a leíró, felderítı és elemzı kutatások elvégzéséhez. A kérdıívemben a kisgyermekes párokat szólítottam meg, és azt vizsgáltam, hogy milyen gyakran utaznak, és milyen szempontok szerint választanak desztinációt, illetve szálláshelyet, hiszen az nagyban befolyásolhatja döntéseiket, hogy utazásuk során már nem elég, ha a saját igényeikre figyelnek, kisgyermekükrıl is gondoskodniuk kell. Nagyon fontos, hogy gyermekeinknek már egészen kiskoruktól megtanítsuk az egészséges életmód és táplálkozás alapjait, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy késıbb kiegyensúlyozott, káros szokásoktól mentes életet élhessenek. Legnagyobb felelıssége ebben a szülıknek van, és úgy tudják a leghitelesebben átadni ezt a tudást gyermekeiknek, ha ık is követik az egészségmagatartás elveit, így példát mutatva nem csak családjuknak, de környezetüknek is. Kutatásom során arra voltam kíváncsi, hogy az átlagember mit tart egészséges életmódnak, és vajon az megegyezik-e a szakirodalomban leírtakkal. Illetve a kérdıívem válaszaiból arra is fény derül, hogy mennyire fontos a pároknak a desztináció/szálláshely felszereltsége az egészséges életmód tekintetében. 19
Turizm A minıség és a fogyasztói elégedettség kérdései Témavezetı: Gyurácz-Németh Petra Sódli Anikó Turizmus-vendéglátás BA Tudományos Diákköri dolgozatomban részletesebben bemutatásra kerülnek a szolgáltatásminıség és a vendégelégedettség kérdései. A dolgozat elsı felében alaposan ismertetem elıször magát a minıséget, a legfontosabb fogalmakat valamint a jelentısebb szolgáltatásminıségi modelleket és ezek fontosabb jellemzıit. Ezt követıen a minıség és az elégedettség kapcsolata kerül bemutatásra. Majd bıvebben kifejtem a vendégelégedettség jellemzıit, kialakulási folyamatát illetve az azt befolyásoló tényezıket. A továbbiakban röviden bemutatnám a fogyasztói trendek alakulását a minıség és az elégedettség függvényében, hogy a miért is van annak olyan nagy jelentısége, hogy a vendégek minıségi szolgáltatást kapjanak, és a szállodák elégedett vendégekkel rendelkezzenek. A dolgozatban ezután górcsı alá veszem az elégedettség mérésének lehetséges módjait, a legfontosabb elégedettségi modelleket és módszereket. Ez a fejezet ismerteti a kutatás során alkalmazott Gap- modellt valamint a hozzá tartozó felmérési módszert, a SERVQUAL kérdıívet. A dolgozat második fele betekintést enged mind a magyar, mind a német szállodába, amelyben a kutatás kivitelezésre került. Felvázolásra kerülnek a szállodák fıbb ismérvei és jellemzıi. Ezután a kitöltött kérdıívek eredményeit ismeri meg részletesebben. A tanulmány további részében részletes ismertetésre kerülnek a kutatás által elért eredmények, valamint a szállodák igazgatójával készített interjú, mely teljes képet ad az ı minıségrıl alkotott képükrıl. A kutatás megerısítette az elızetesen felállított hipotéziseket, a vendégek minıségrıl alkotott képe rendkívül szubjektív. A minıség eltérı értékelését befolyásolja a nem, a kor, az iskolai végzettség. Bizonyításra került az is, hogy mindkét országban más ezek közül az igazán fontos befolyásoló tényezı. Az elemzés segítségével az is megerısítésre került, hogy a menedzsment és a vendégek eltérı nézetekkel rendelkeznek a minıségrıl és az elégedettségrıl. Tudományos Diákköri dolgozatom végére érve teljes képet ad a minıség és az elégedettség összefüggéseirıl, valamint arról, hogy miért fontos minél jobban megismerni a fogyasztói igényeket, elvárásokat. 20
Turizm Szállodák innovációs magatartásának és képességének vizsgálata - Kutatás a balatoni MSZÉSZ tagszállodái körében Témavezetı: Gyurácz-Németh Petra Friedrich Nóra MA in Tourism Management A tömegturizmus globalizálódásával párhuzamosan világszerte egyre jobban felértékelıdik az innovatív ötleteken alapuló, különleges termék-és szolgáltatásfejlesztési megoldások alkalmazása, hiszen a szervezetek mőködését befolyásoló környezeti feltételek (piaci, jogi, gazdasági stb.) folyamatosan változnak. Nincs ez másképp a szállodaszektorban, ahol a XXI. század fogyasztóinak elvárásai, komoly megújulási kényszert jelentenek a szálláshely-szolgáltatással foglalkozó szervezetek számára. Komoly kihívás a helyi adottságokhoz, vonzerıkhöz igazodó, fenntartható, mégis gazdasági szempontból is nyereséges szolgáltatások létrehozása. Dolgozatomban a Balaton turisztikai régió szállodáinak innovációs magatartását és képességét elemeztem, hiszen ezen régió kiváló fejlıdési potenciállal rendelkezik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elızı évi bázisadatokhoz képest 2014 júliusáig a Balaton szállodáinak vendégéjszakái és RevPar mutatói jelentısen növekedtek. Kutatásomat a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) három, négy és ötcsillagos tagszállodái körében végeztem. A dolgozat egy része, mely az innovációs magatartást vette górcsı alá, kiterjed az újítások típusainak, forrásainak elemzésére, az újítások bevezetésének gyakoriságára, illetve ezen innovációk finanszírozási lehetıségének vizsgálatára. A kutatás ezen részéhez tartozó kérdıívet a régió szállodáinak igazgatói töltötték ki. A kutatómunkát kiegészítette egy második kérdıív is, mely során a dolgozók véleményére voltam kíváncsi. Az alkalmazottak válaszai alapján megállapításra került a megkeresett szállodák innovációs képessége. A kérdıív kiértékelése során megállapítható, hogy az innovativ szervezetek kultúrájának hat építı kövébıl a vállalati érték, a szervezeti klíma, az innovációs folyamatok, valamint a siker állt a középpontban. Az eredményekrıl általánosságban elmondható, hogy a szállodák innovációs magatartását elemezve a technológiai újítások hangsúlyosan jelennek meg, jellemzıen önállóan, belsı finanszírozási források felhasználásával. Az újítások jelentıs pozitív változásokat eredményeztek, legtöbb esetben a vendégek száma növekedett, mind az új, mind a visszatérı vendégeké, valamint a célcsoportok összetétele is bıvült. Statisztikai módszerekkel megállapítható, hogy összefüggés tapasztalható a szálloda típusa és a bevezetett innovációk mennyisége, valamint a szervezet mérete és az árbevétel visszaforgatásának hajlandósága között. Az elkövetkezı 3 évre tervezett újítások a megfontoltságot jelzik, hiszen radikális, az elmúlt 5 évtıl jelentısen eltérı innovációt, melyek fıként a szolgáltatásfejlesztésre és a stílus-váltásra terjednek ki, egyik szálloda sem kíván végrehajtani. 21