Miskolci Magister Gimnázium TANMENET

Miskolci Magister Gimnázium TANMENET Történelem 9. évfolyam 2012/2013 Készítette: Varga Enikő

Bevezetés A 9. osztályos tanköny alapvetően új szemléletű és felépítésű. A tankönyv a megváltozott tantervi és az érettségi vizsgakövetelmények teljesítését állítja középpontba, hiszen kisérletet tesz a történelmi múlt forrásközpontú feldolgozására, és széles körű lehetőséget teremt a tanulói tevékenységre épülő történelemtanításra. A tankönyv jelentős mértékben csökkentette a hagyományos tankönyvi szöveget. A leckék kb. másfél oldalas főszövegei alkotják azokat a tényekből és összefüggésekből álló alapismereteket (pilléreket) az adott korszakról, illetve problémáról, amelyeket a diákoknak mindenképpen meg kell tanulniuk, és ezeket alkalmazniuk is kell a leckékhez kapcsolódó források feldolgozása kapcsán. A leckék hármas tagoltságúak: a szerzői szöveget az Archívum követi, amely a feldolgozásra szánt forrásokat, ábrákat, vázlatos térképeket és képeket tartalmazza. A múltba történő mélyfúrásokat lehetővé tevő Nézőpontok című rész pedig vitás kérdésekkel, személyiségekkel vagy problémákkal foglalkozik, források segítségével. Heti kétórás tantárgyhoz igazodva a tananyagbeosztás 75 tanórára készült. A tankönyv 40 számozott leckét tartalmaz. A leckék jól tagolják és súlypontozzák a tananyagot és egy tanórában elvégezhetők. Az, hogy egy leckével egy vagy két tanórán foglakozunk, nagy mértékben attól is függ, hogy az Archívumban található források és feladatok közül mennyit kívánunk feldolgozni. Ugyancsak jelentősen befolyásolhatja a feldolgozási időt a különböző tevékenységformák alkalmazása, hiszen más időkeret szükséges egy projektben elvégzendő munkához, mint az egyéni feladatkijelöléshez. Az egyéni munkabeosztás, a nézőpontok feldolgozása és a tanmenet közötti ellentmondást úgy célszerű feloldani, hogy minden fejezethez két tartalék szükségeltetik. Természetesen a tananyagbeosztástól a feldolgozandó anyagok mennyisége és a feldolgozás mikéntje, diákjaink igénye szerint el lehet, és el kell térni, hiszen a tanítási folyamatot a célok, a felhasznált eszközök és a feldolgozás körülményei határozzák meg. A tanmenetben használt rövidítések, piktogramok: F: kialakítandó vagy fejlesztendő fogalmak N: a leckében szereplő fontosabb személyek É: évszámok T: topográfia Patrícius, Pompieus, Kr. e. 753, Róma a kerettantervben szereplő lexikális ismeretanyag.

Óraszám 1. 2. A tanítás anyaga Év eleji ismétlés Év eleji ismétlés Feldolgozandó új lexikai Tartalmi és fejlesztési célok anyag A diákok érdeklődésének felmérése, kölcsönös ismerkedés. Az éves tananyag rövid jellemzése, az érdeklődés felkeltése. A közös munka feltételeinek meghatározása. A követelmények, módszerek tisztázása. Az eredményes, az új követelményeknek megfelelő és hatékony tanulási módszerek elemzése Jellemzően fejlesztendő kompetenciák Érzelmi kompetencia. Tanulás módszertani kérdések. 3. 4. 5. 6. 1. lecke: Az emberré válás és az őskőkor 2. lecke: Az újkőkor forradalma 3. lecke: Az első civilizációk: Mezopotámia 4. lecke: Hammurapi törvénygyűjtemén ye A kutatás nehézségeinek Annak megértetése, hogy a viták természetesek az őstörténetben. Az ember kialakulásának és az őstörténet fő vonalainak felvázolása. Az őskor korszakolási lehetőségeinek Az eszközfejlődés és a munkamódszerek kölcsönhatásának A növénytermesztés és az állattenyésztés kialakulásának nyomon követése. Mezopotámia természeti környezetének értékelése. A folyamvölgyi kultúrák gazdaságának vizsgálata a sumer példán keresztül. A leegyszerűsítés, a törvényszerűség szerepének árnyalt megközelítése. A jogi alapfogalmak elsajátítása. A pontos szövegértés gyakorlása. Az ókori keleti társadalmak árnyaltabb Az ókori ember mentalitásának megértése a lehetőségek adta mértékben. I. Az őskor és az ókori Kelet F: emberré válás, felegyenesedett ember, ősember, homo sapiens, őskőkor É: a homo sapiens megjelenése, 300 000 éve T: Neander-völgy, Rudabánya, Vértesszőlős, Altamira, Lascaux F: újkőkor, mágia, totemizmus, növénytermesztés, háziasítás, népességszám-robbanás, mesterségek É: az élelemtermelés kezdetei, Kr. e. 7 4. évezred T: Közel-Kelet (a termékeny félhold ) F: rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, állam, templomgazdaság, ékírás, öntözéses földművelés, közrendű szabadok N: Gilgames É: Kr. e. 3. évezred T: Mezopotámia, Ur, Uruk, Sumer F:, törvény, állam, jogrend, per, bizonyítás, adósrabszolgaság N: Hammurapi É: Kr. e. XVIII. század T: Babilon, Óbabiloni Birodalom Legyen képes ok-okozati következtetések levonására, forrás és kép egybevetésére. Tudjon folyamatokat nyomon követni ábrák és térképek alapján. Ismerje fel a természeti tényezők hatásait a történelmi folyamatokra. Legyen képes tárgyi emlékek alapján a múlt mindennapjainak rekonstruálására. Folyamatok nyomon követése, különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Írott szöveg és kép összevetése. A növénytermesztés, az állattenyésztés, a mesterségek és a népességnövekedés kölcsönhatásának A mitikus és a történelmi elemek szétválasztása egy történetben. Természeti viszonyok hatásának vizsgálata térkép és szöveges forrás segítségével. Hatalmi és gazdasági rendszerek működésének grafikus ábrázolása. Önálló grafikus ábrázolás. A pontos szövegkövetés kialakítása. A fogalmak többrétű megértése és elemzése. A lényegkiemelés, az öszszehasonlítás fejlesztése. A forráselemzés különböző módszereinek megismerése és gyakorlása.

7. 8. 9. 10. 5. lecke: Egyiptom, a Nílus ajándéka 6. lecke: Kis országok nagy örökség 7. lecke: A Közel-Keletet egyesítő birodalmak 8. lecke: Dél-Ázsia és a Távol- Kelet birodalmai A földrajzi környezet hatásának árnyalt megközelítése. Az egyiptomi történelem nagy korszakainak Az írásfejlődés szakaszainak áttekintése. A közel-keleten élt népek eltérő gazdasági, társadalmi és kulturális sajátosságainak Az egyistenhit kialakulási folyamatának áttekintése. Az írásfejlődés újabb lépése. A perzsa uralmi rendszer régi és új vonásainak A perzsa vallás sajátosságainak számbavétele. A keleti civilizáció birodalmakon keresztülívelő folytonosságának A távoli kultúrák jellegzetes vonásainak megismerése, az eltérő és az azonos vonások A keleti vallások alapvető vonásainak felismerése, társadalmi szerepük 11. Összefoglalás, rendszerezés 12. Ellenőrzés szóban vagy írásban 13. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 14 15. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: hieroglifa, fáraó, írnokok, piramisok, mumifikálás, (házi)rabszolgaság N: Kheopsz, Ehnaton, II. Ramszesz É: Kr. 3000 körül, Kr. e. XIII. század T: Nílus, Alsó- és Felső- Egyiptom, Memphisz, Théba F: monoteizmus, Biblia, hangjelölő írás, babiloni fogság, városállam N: Dávid, Salamon É: Kr. e. X. század, Kr. e. VI. század, Kr. e. 1100 körül T: Palesztina, Fönícia, Tűrosz, Júdea, Izrael, Jeruzsálem F: vallási dualizmus, szatrapia, dareikosz, N: Kűrosz, I. Dareiosz É: Kr. e. 559 331, Kr. e. 525 T: Asszíria, Perzsia, Perszepolisz F: kaszt, brahmanizmus, buddhizmus, taoizmus N: Buddha, Csin Si Huang-ti, Konfuciusz, Lao-ce É: Kr. e. 2. évezred eleje, Kr. e. VI. század, Kr. e. III. század T: Kína, India, Indus Lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések feltárása, a forrás szerzőjének álláspontjának Természeti tényezők hatásának Társadalmi szerkezet ábrázolásának fejlesztése Összehasonlítás, társadalmi szerkezet rekonstruálása írott forrás alapján. A földrajzi környezet hatásának vizsgálata térkép alapján, különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Irodalmi anyag vizsgálata forrásként. Forrásnál a szerző álláspontjának Életmód rekonstruálása forrás alapján. A természeti viszonyok hatásainak vizsgálata, folyamatok nyomon követése, ok-okozati összefüggések felismerése térkép alapján. Mitikus és történelmi elemek szétválasztása a forrásokban. Forrás és ábra összevetése, a mindennapok rekonstruálása. Grafikus ábrázolás gyakorlása. Történelmi analógiák keresése.

16. 17. 18. 19. 20. 21. 9. lecke: A krétai és a mükénéi kultúra 10. lecke: A polisz születése és a görög gyarmatosítás 11. lecke: A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág 12. lecke: A démosz polgárjogi küzdelme Athénban 13. lecke: Egy másik görög út: Spárta 14. lecke: A görög perzsa háborúk A földrajzi környezet hatásának árnyalt megközelítése. A krétai kultúra közvetítő szerepének és sajátosságainak A mükénei kultúra jellegének és szerepének A tanulók értsék meg, hogy a poliszok kialakulása több tényezővel magyarázható. A görög gyarmatosítás demográfiai, gazdasági okainak A gyarmatosítás hatásainak átlátása. A görög hitvilág sajátosságainak A vallás szerepe a polisz életében a szertartások sajátosságai. Az antik sport jellemzői. A társadalmi küzdelmek árnyalt (általánosított, de azért leegyszerűsítésektől mentes) megközelítése. A demokrácia kiteljesedésének főbb állomásai. A demokrácia fogalmának és intézményrendszerének A Spártáról alkotott kép egyoldalúságának oldása. A spártai társadalom- és államszervezet sajátosságai. A spártai nevelés és életideál jellemzői és azok árnyalt értékelése. A háború hatalmi és gazdasági okainak A háború hatásainak átlátása (hadművészet, gazdaság, társadalom). II. Az ókori Hellász F: mükénei kultúra, palotagazdaság, mitológia N: Minósz, Homérosz É: Kr. e. XIII. század T: Kréta, Knósszosz, Mükéné, Trója F: polisz, arisztokrácia, démosz, arisztokratikus köztársaság, görög gyarmatosítás, türannisz É: Kr. e. XIII VIII. század, Kr. e. VIII VI. század T: Athén, Dardanellák, Boszporusz F: ember alakú istenek, jósda N: Zeusz, Apollón, Héra, Poszeidón É: Kr. e. 776 T: Olümposz, Olümpia, Korinthosz, Delphoi, Délosz F: arkhón, ekklészia, esküdtbíróság, demokrácia, születés és vagyon szerinti jogok, sztratégosz, cserépszavazás N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész É: Kr. e. 621, Kr. e. 594, Kr. e. 508 F: vének tanácsa, vétójog, javaslattevési jog, krüpteia T: Peloponnészosz, Spárta, Taügetosz F: déloszi szövetség, hoplita N: Miltiadész, Leonidász, Themisztoklész, Ariszteidész, Xerxész É: Kr. e. 490, 480, 478, 492 448 T: Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Plataia A mítosz és történelmi tények elválasztása, a mítoszok forrásként való felhasználása. Tematikus térképek elemzése. Ok-okozati összefüggések felismerése térkép segítségével. A múlt rekonstruálása képi források segítségével. Mondai és történeti elemek szétválasztása. Ok-okozati összefüggések feltárása szöveges forrás és ábra segítségével. Különböző tényezők egymásra hatásának Folyamatábrázolás, a múlt rekonstruálása. A múlt rekonstruálása írott szöveg, ábra és kép összevetésével. Alaprajz és rekonstrukció összevetése. A múlt rekonstruálása képi források és analógiák segítségével. A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Írott szöveg és ábra összevetése. Folyamatok ábrázolása szöveges forrás alapján. Társadalmi szerkezet és állami felépítés ábrázolása szöveges forrás alapján. A szembenálló felek érdekeinek és elveinek képviselete vitában. A szerző álláspontjának A múlt rekonstruálása, korrajz készítése szöveges és képi források segítségével. Lényegkiemelés, történelmi folyamat követése. Társadalmi és állami felépítések összevetése, az eltérések okainak Eltérő jelenségek összevetése a térképen, írott szöveg és térképvázlat öszszevetése. A szerző álláspontjának A személyiség szerepének elemzése történelmi eseményeknél. Írott szöveg és ábra összevetése.

22. 23. 24. 25. 26. 15. lecke: Az athéni demokrácia fénykora és hanyatlása 16. lecke: Görög hétköznapok és művészetek 17. lecke: A görög tudomány kezdetei 18. lecke: A Kelet meghódítása Nagy Sándor 19. lecke: A hellenizmus kora A demokrácia működésének, belső ellentmondásainak A gazdasági, társadalmi és politikai tényezők közötti összefüggések A görögök mindennapjait meghatározó tényezők megismerése. A görög ünnepek jellegének és szerepének A görög művészetek sajátosságainak A tudományok megszületéséhez vezető okok A görög filozófia irányzatainak felvillantása, főbb képviselőinek megismerése. A görög történetírás fejlődésének nyomon követése. A személyiség szerepének felismerése a történelemben. A hadászat és a hadvezér mentalitása közötti öszszefüggés átlátása. A hatalmi politika eszköztárának megismerése. A hellenisztikus államokat közös jellegzetességeinek A hellenisztikus társadalom sajátosságainak A hellenisztikus művészetek és tudományok hagyományos és újszerű vonásainak 27. Összefoglalás, rendszerezés 28. Ellenőrzés szóban vagy írásban 29. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 30-31. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: demokrácia, napidíj, sorsolás, szavazás, demagógia, peloponnészoszi háború, zsoldos N: Periklész É: Kr. e. 431 404 T: Szürakuszai, Thébai F: dór, ión, korinthoszi oszloprend, görög színház N: Pheidiász, Dionüszosz É: Kr. e. VI. század F: filozófia, szofisták, ideák, idealizmus N: Hérodotosz, Thuküdidész, Thalész, Herakleitosz, Szókratész, Platón, Arisztotelész É: Kr. e. VI. század F: hellenizmus, falanx N: II. Philipposz, Démoszthenész, Nagy Sándor É: 336 323 T: Makedónia, Khaironeia, Alexandria, Isszosz, Gaugamela F: Ptolemaidák, Szeleukidák, Antigonidák, Muszeion, misztériumvallások N: Ptolemaiosz É: Kr. e. III-I. század Térképvázlat és rekonstrukciós rajz összehasonlítása. A szerző álláspontjának feltárása, írott forrás és térképvázlat összevetése. Megadott szöveg alapján térképvázlat elkészítése. Különböző típusú folyamatok egymásra hatásának Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának feltárása, a szerzőt befolyásoló tényezők Térképes ábrázolás sajátosságainak Építészeti stílusjegyek felismerése rajz és leírás alapján. Forrás tartalmának ismertetése a tanuló saját szavaival. A szerző álláspontjának és a szerzőt befolyásoló tényezőknek a Ábra készítése szöveges forrás alapján. Államfelépítés ismertetése táblázat segítségével. A szerző álláspontjának Személyiségjegyek megállapítása írott és képi forrásokból. Folyamat nyomon követése térképen. Vita történelmi személyiségről, problémáról. Műalkotások stílusjegyeinek A mindennapi élet rekonstruálása források alapján. Szöveg alapján sematikus társadalomkép megrajzolása.

32. 33. 34. 35. 36. 20. lecke: Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig 21. lecke: A plebejusok polgárjogi küzdelme és Itália meghódítása 22. lecke: A köztársaság válsága 23. lecke: Az egyeduralomhoz vezető út 24. lecke: Az egyeduralom kialakulása A természeti környezet történelemformáló hatásainak A kultúrák egymásra hatásának sokrétű megközelítése. A királyság kori társadalom és állam felépítésének A köztársasági államszervezet felépítésének és működésének A társadalmi ellentétek árnyalt megközelítése. Patríciusok és plebejusok küzdelmének felvázolása. A hódítások és a társadalmi változások kapcsolatának A hódítások területi és gazdasági következményei. A hódítások társadalmi és politikai következményeinek A személyiségek szerepének A polgárháború sajátosságainak megállapítása. A hadseregreform pozitív és negatív hatásainak A hatalomért folytatott küzdelem valós és kimondott céljainak A rabszolgaság és a rabszolgafelkelések jelentőségének árnyalt bemutatása a római történelemben. Az egyeduralom kialakulásához vezető tényezők Annak vizsgálata, hogy a társadalom milyen körülmények között utasítja el, és mikor fogadja el az egyeduralmat. A principátus rendszerének, működésének III. Az ókori Róma F: patrícius, plebejus, cliens, etruszkok, senatus, latin ábécé, consul, diktátor É: Kr. e. 753, Kr. e. 510 T: Róma, Etrúria, Veii F: néptribunus, censor, nobiltias, provincia É: Kr. 494, Kr. e. 443, Kr. e. 367, Kr. e. 326, Kr. e. 287 T: Capua, Latium, Tarentum F: provincia, szenátori rend, lovagrend, néppárt, légió, szövetségesek N: Gracchus testvérek, É: Kr. e. 264-241, Kr. e. 218-201, Kr. e. 168, Kr. e. 133 T: Karthágó, Cannae, Záma, Püdna F: proscriptio, gladiátor, veterán N: Marius, Sulla, Spartacus, Crassus, Pompeius É: Kr. e. 79, Kr. e. 73 71 T: Capua, Vezúv, Brundisium b F: triumvirátus N: Cicero, Caesar, Antonius, Lepidus, Augustus, Kleopátra É: Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr. e. 44, Kr. e. 43, Kr. e. 31 T: Hispania, Gallia, Rubicon, Pharszalosz, Philippi, Actium A földrajzi tényezők felismerése térképen, hatásainak vizsgálata, a folyamat nyomon követése Forrás alapján ábra készítése. A múlt mindennapjainak Ok-okozati összefüggések feltárása eseményeknél, folyamatoknál. Társadalom és államszervezet működésének grafikus ábrázolása. A múlt jellegzetességeinek rekonstruálása kép és szöveg alapján. Folyamatok nyomon követése térképen, a földrajzi tényezők hatásának Írott forrás és térkép megfeleltetése, lényegkiemelés, szemlélet rekonstruálása. Probléma-felismerés. Ok-okozati összefüggések feltárása, jelenségek felismerése és jellemzése. A személyiség történelmi szerepének A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Folyamat nyomon követése térképen. Társadalmi és politikai folyamatok grafikus ábrázolása. A személyiség történelmi szerepének feltárása és megvitatása. Egy történelmi korszak mentalitásának rekonstruálása. Forrás és térképvázlat megfeleltetése. Az állam működésének grafikus ábrázolása. Történelmi személyiség a kortársak és az utókor szemében.

37. 38. 39. 40. 41. 42. 25. lecke: Augustus önéletrajza 26. lecke: Római hétköznapok, ünnepek 27. lecke: A császárság első századai 28. lecke: A válság százada, a dominátus kialakulása 29. lecke: A kereszténység születése 30. lecke: A Római Birodalom szétesése A principátus szervezeti működésének és lélektanának A demagógia tettenérése és Az egyeduralom leplezésének finom és durvább módszerei. A rómaiak hétköznapjainak és ünnepeiknek felelevenítése. A környezet és az ember, a társadalom és az ember viszonyának A rómaiak mindennapi életének összevetése mai életvitellel. A sászárság első századainak politikai rendszere. Gazdasági fejlődés és politikai stabilitás kapcsolata. A császári szeszély és a tömegek viszonyának elemzése. A birodalom területi növekedésének elemzése. A gazdasági válság és az erre adott politikai válaszok A dominátus államrendszerének A válság és a hitélet kapcsolata. A hellenizmus világának felidézése. A zsidóság megváltozott helyzetének megismerése. A kereszténység főbb hittételeinek megértése, és a kersztény egyház kialakulásának nyomon követése. Üldözött vallásból uralkodó vallás: a kereszténység története a késő császárkorban. A kereszténység szerepe a Római Birodalom fennmaradásában. Gazdasági és társadalmi változások áttekintése. F: principátus, Pax Romana, természetes határok, imperátor F: átrium, amfiteátrum, cirkusz N: ifj. Plinius É: Kr. e. 79 T: Vezúv F: limes, Antoninusok, fiscus, romanizáció, germánok N: Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius É: Kr. e. I II. század T: Dacia, Pannónia F: colonus, dominátus, latifundium, tetrarchia, misztériumvallások N: Caracalla, Aurelianus, Diocletianus, Mithrasz, Ízisz É: 212, 270 275, 284 305 F: zsinagóga, diaszp, apostol, egyház, püspök, zsinat, szekta, esszénusok, evangélium, presbiter, metropolita N: Názáreti Jézus, Pál, Pontius Pilátus É: Kr. u. 26 36 T: Antiochia F: népvándorlás, Szentháromság, ariánusok N: Constantinus, Attila, Theodosius É: 313, 325, 375, 391, 395, 476 T: Konstantinápoly, Catalaunum, Nicea Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának Problémafelvetés, ok-okozati összefüggések Elhallgatások + megkeresése forrásban. Történelmi személyiség a kortársaknál és az utókor szemében Lényegkiemelés, összehasonlítás, írott szöveg, alaprajz és rekonstrukciós rajz összevetése. Egy történelmi korszak mentalitásának rekonstruálása. A mindennapok rekonstruálása építészeti stílusjegyek Lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések vizsgálata, a szerző álláspontjának Folyamatok nyomon követése térképen. Történelmi analógiák keresése. A személyiség szerepének különböző nézőpontú bemutatása Térképvázlat és szöveg egybevetése. Államszervezet grafikus ábrázolásának Különböző grafikus módszerek összevetése. Szerző álláspontjának Stílusfelismerés, jelképek elemzése. Lényegkiemelés, összehasonlítás, forrás és tankönyvi szöveg összevetése. Folyamatok felismerése térkép segítségével. Írott szöveg stílusjegyeinek Ok-okozati összefüggések A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Időbeni változások nyomon követése történelmi térképen.

43. 31. lecke: A Kárpátmedence a római korban Pannónia és Dacia geopolitikai és gazdasági helyzetének A romanizáció sikereinek és korlátainak átlátása a két provinciában. Magyarország római kori emlékeinek összegyűjtése. 44. Összefoglalás, rendszerezés 45. Ellenőrzés szóban vagy írásban 46. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 47 48. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: provincia, romanizáció, dákok É: Kr. e. 9 T: Savaria, Aquincum, Sophianae, Napoca Folyamatok felismerése, korrajz készítése források alapján. Ok-okozati összefüggések, folyamatok nyomon követése térképeken. Különböző tényezők együttes Stílusjegyek felismerése, a mindennapi élet tanulmányozása. 49. 50. 51. 52. 32. lecke: Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain 33. lecke: A pápaság és a Nyugat államai 34. lecke: A fellendülés kezdete Nyugaton 35. lecke: Bizánc és a szláv népek A germán és a római világ egymásra hatásának Kora középkori állammodell megalkotása a frank állam felépítését általánosításával. A nyugati és a keleti kereszténység hasonló és eltérő vonásai. A kereszténység terjedésének összetevői, a pápaság felemelkedésének okai. A szerzetesrendek kulturális és gazdasági szerepének A Német-római Birodalom létrejöttének következményei. A gazdasági hanyatlás és fellendülés természeti, politikai és társadalmi okainak áttekintése. Az új társadalmi csoportok jellemzői, az uradalom, a hűbériség, a jobbágytelek fogalmának A Kelet további virágzásának értelmezése. A bizánci fejlődés sajátosságai. A szláv népvándorlás következményeinek A szláv államok közötti hasonlóságok és különbségek áttekintése. IV. A kora középkor F: kancellária, gróf, grófság, őrgrófság, avarok N: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Nagy Károly, Karolingok É: 732, 800, 843 T: Poitiers, Aachen, Lombardia, Verdun F: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, egyházszakadás (szkizma) N: Szent Benedek, I. (Nagy) Ottó É: 529, 751, 962, 1054, T: Egyházi Állam, Monte Cassino F: hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, telek, nyomásos gazdálkodás, nehézeke, ugar, feudum, vazallus F: Corpus Juris Civilis, cirill ábécé N: Justinianus, Piast, Přzemysl, Cirill, Metód, Kijev É: 527 565, 740, 1025 T: Csehország, Lengyelország, Gniezno, Kijev A szerző véleményének vizsgálata forrás alapján. Lényegkiemelés, korrajz elkészítése. Ok-okozati összefüggések feltárása a térképpel Stílusjegyek felismerése, korkép megrajzolása. Lényegkiemelés, vélemények értelmezése, életmód rekonstruálása. Események nyomon követése történelmi térképen. Államfelépítés ábrázolása grafikusan. Történelmi folyamatok felismerése, lényegkiemelés, s mindezekről leírás készítése. Folyamatok nyomon követése, térbeli összefüggések Különböző módszerrel készült ábrák összevetése. Történelmi alternatívák Történelmi folyamatok, ok-okozati összefüggések grafikus ábrázolása. Ez jelenség különböző összetevőinek vizsgálata térképen, a történeti-földrajzi régiók sajátosságainak A szerző nézőpontjának feltárása forrásból.

53. 36. lecke: Az iszlám megjelenése és térhódítása Az iszlám alapvető tanításainak és szervezetének Az iszlám szerepe az arab hódításokban. Az iszlám, a Közel-Kelet gazdasági fejlettsége és az arab kultúra közötti kapcsolat felvázolása. 54. Összefoglalás, rendszerezés 55. Ellenőrzés szóban vagy írásban 56. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 57 58. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: iszlám, Korán, próféta, kalifa, hidzsra, dzsihád N: Mohamed, Allah É: 622, 711, 732 T: Arábia, Mekka, Medina, Córdoba, Bagdad Lényegkiemelés, összehasonlítás, történelmi analógiák keresése. Jelenségek grafikus ábrázolása. Régiók sajátosságainak megállapítása, több tényező egymásra hatásának leolvasása térképről. Kultúrák egymásra hatásának vizsgálata szöveges és képi források segítségével.

59. 60. 37. lecke: A magyar őstörténet kérdései 38. lecke: Népünk vándorlása a pusztán A nép, anyanyelv, nemzet fogalmának megalapozása. Az őstörténeti kutatás nehézségeinek A nyelvészet és a régészet különböző megközelítéseinek belátása. A magyarság kialakulásának felvázolása, a bizonytalansági tényezők megismerése. Más népeknél létezett hasonló folyamatok vázlatos ismerete. A vándorlás állomásainak, főbb jellegzetességeinek a megismerése. V. A magyarság története az államalapításig F: nép, nemzet, nyelvcsalád, rokonság, finnugor N: Körösi Csoma Sándor T: Kelet-Európa, sztyeppövezet F: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs N: Álmos, Árpád É: Kr. e. 500 Kr. u. 500 T: Nyugat-Szibéria, Magna Hungaria, Levédia, Etelköz Tárgyi, írásos és néprajzi források összevetése. A szerző álláspontjának felismerése, céljainak feltárása, források és hipotézisek kapcsolatának Szöveg és ábra összevetése, történelmi folyamat ábrázolása. Kronológiák készítése különböző szempontok alapján. Vélemények árnyalt megfogalmazása, történeti viták elemzése. A földrajzi környezet történelmi szerepének árnyalt Lényegkiemelés, népességszámra vonatkozó becslések végzése más adatok alapján. Művészi feldolgozások és források összevetése. Történelmi folyamatok követése, különböző tényezők hatásának összehasonlítása térkép alapján. Életmód rekonstruálása képi források segítségével. 61. 39. lecke: A honfoglalás A Kárpát-medence honfoglalás előtti történetének vázlatos ismerete. A honfoglalás jelentőségének A honfoglalással kapcsolatos viták ismerete. F: székelyek, kettős honfoglalás, besenyők É: 862, 896, 900, 907 T: Vereckei-hágó, Alföld, Felvidék, Erdély, Pozsony Térképmunka: különböző tényezők összhatásának felismerése, folyamatok leolvasása, következtetés a természeti viszonyokra. A szerző álláspontja, a szerző és témája közötti időbeli távolság következményeinek vizsgálata Tárgyi emlékek összehasonlítása, az életmód rekonstruálása képi források segítségével 62. 40. lecke: A letelepedéstől az államalapításig A kalandozások szerepének A pusztulás vagy életben maradás problémakörének átlátása. A társadalmi változások irányának felvázolása. Géza és István államszervező munkájának F: kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized N: Géza fejedelem, Szent István, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért É: 955, 973, 997 1000 1038 T: Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Pécsvárad, Székesfehérvár Szerző álláspontjának megértése forrásból. A harcmodor és a mentalitás rekonstruálása források alapján. Lényegkiemelés, eltérő korok véleményének Rendszerek és folyamatok grafikus ábrázolása. A múlt rekonstruálása képi források segítségével. Térképmunka: különböző tényezők összevetése, ok-okozati összefüggések

63. Összefoglalás, rendszerezés 64. Ellenőrzés szóban vagy írásban 65. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 66 67. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák 68 69. 71 71. 72 73. 74 75. Tematikus ismétlés Tematikus ismétlés Tematikus ismétlés Tematikus ismétlés VI. Év végi ismétlés, rendszerezés, összefoglalás A különböző történelmi korok főbb sajátosságainak kiemelése és áttekintése. Áttekintő grafikus táblázat elveinek kidolgozása. Az egyes korok főbb jellemzőinek táblázatba rendezése. Az ókori és a kora középkori társadalmak és államok felépítésének (szervezetének) áttekintése. A változások irányának A változások főbb jellemzőinek áttekintése. Társadalom- és államelméleti fogalmak tisztázása, a félreértések Az őskori kultikus élet és az ókorban megismert vallások áttekintése. A kulturális, gazdasági és politikai tényezők összegező A vallástörténeti fogalmak áttekintése, tisztázása, a félreértések Az őskor, az ókor és a kora középkor gazdasági életének áttekintése. A gazdasági életet befolyásoló tényezők összehasonlító A gazdasági élet területeinek áttekintése régiónként és a tárgyalt időszakban. A gazdaságtörténeti fogalmak áttekintése, tisztázása, a félreértések Különböző tényezők összhatásának felismerése térképen, ábrán. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolás. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és ilyenek készítése. Fogalmi rendszerek gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Összehasonlító szövegelemzés. Fogalmi rendszerek gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és ilyenek készítése. Gazdasági folyamatok térképi ábrázolásának elemzése. Fogalmi rendszerek gyakorlása