HATVANI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

HATVANI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009. Hatvan

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Intézményi minıségpolitika... 6 1. Fenntartói minıségpolitika... 6 1.1. A Heves Megyei Önkormányzat által meghatározott külsı partneri kapcsolatok... 6 1.2. Hatvan város önkormányzata által megfogalmazott alapvetı minıségcélok... 10 2. A tagintézmények bemutatása... 14 2.1. Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája... 14 2.2. Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája... 16 2.3. Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolája. 18 3. Minıségpolitikai nyilatkozat... 21 3.1. Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája... 21 3.2. Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája... 22 3.3. Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolája. 23 4. Minıségpolitikai célok... 25 4.1. Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája... 25 4.2. Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája... 26 4.3. Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolája. 27 II. Intézményi minıségfejlesztési rendszer... 28 1. Vezetési folyamatok és feladatok meghatározása... 28 2. Tervezési folyamatok és feladatok meghatározása... 30 3. Stratégiai tervezés... 30 3.1. Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája... 30 3.2. Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája... 32 3.3. Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolája. 33 4. A pedagógiai tervezés folyamatszabályozása... 35 5. Éves munkaterv elkészítése... 36 6. Vezetıi ellenırzés... 38 7. Éves értékelés... 40 8. Irányított önértékelés... 41 9. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak értékelése... 54 9.1. Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája... 54 9.2. Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája... 55 9.3. Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolája. 57 10. Az országos mérés és értékelés eredményei felhasználásának eljárásrendje... 60 11. IMIP mőködtetése... 62 III. Partnerkapcsolatok irányítása... 63 1. A partneri igény és elégedettségmérés... 63 2. Kommunikáció a partnerekkel... 68 3. Partnerek összefoglaló táblázata... 71 4. Panaszkezelés... 72 5. PR tevékenység... 74 IV. Intézményi mőködés folyamata... 75 1. Humán erıforrások... 75 1.1. Eljárásrend az emberi erıforrások kiválasztási és betanulási rendjének mőködtetésére... 75 1.2. Továbbképzési rend mőködtetése... 76 1.3. Eljárásrend az emberi erıforrások kiválasztási és betanulási rendjének mőködtetésére... 80 V. Oktatási, nevelési tevékenységek értékelése... 81 IMIP hatálybalépésével kapcsolatos intézkedések és nyilvánosságra hozatala... 84 Melléklet... 86 2

Bevezetés Az IMIP célja, szerepe az intézmény életében A minıségirányítási rendszert a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium vezetısége stratégiai megfontolásból, a folyamatosan változó szakmai és piaci követelményekre adott válaszaink hatékony megtervezése, valamint a szabályozott, folyamatos fejlıdést mutató mőködés megvalósulása érdekében vezeti be, figyelembe véve az intézmény szolgáltatási, tevékenységi körét illetve a szervezet felépítését. Az iskola széleskörő tevékenységéhez illeszkedıen szervezeti felépítését tekintve különbözı, részben önálló tagintézményvezetık, igazgató-helyettesek irányítása alatt mőködı intézményegységekre (székhely - és tagintézmények, kollégiumok) tagozódik. Jelen Intézményi Minıségirányítási Program (IMIP) a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium teljes szervezete tevékenységének minıségirányítási rendszerét írja le. Az IMIP kialakítása során megtörtént a Szakképzési Minıségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) elemeinek beépítése a folyamatokba, eljárásokba. Az IMIP-ben rögzítésre kerültek a tagintézmények minıségüggyel kapcsolatos teendıi, kialakításra került a szervezet minıségügyi rendszere. Az IMIP utasításként, érvényes dokumentumként az érintett szervezeti egységekben rendelkezésre áll. Az IMIP felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelıen végezzük. A minıségirányítási rendszer követelményeinek teljes körő betartása, az IMIP fenntartó általi jóváhagyásának napjától kötelezı. Hatvan Város Önkormányzata 139/2009. (IV.30.) képviselıtestületi határozata elfogadta a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium Alapító Okiratát. Ennek alapján 2009. július 1-jétıl a városi középfokú tanintézmények a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: HKSZK) néven folytatják mőködésüket. A jogelıd közoktatási intézményekben azonos minıségirányítási modellt alkalmaztak: Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola Comenius I. modell Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Comenius I. modell Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Comenius I. modell. A Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) I. pályázat keretében teljesítette a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) I., II. szintjét. Az SZFP II. pályázat elıírásának megfelelıen elvégezte a SZÖM I. (Helyzetfelmérı) követelményrendszerre épülı önértékelést, továbbá a SZÖM II. (Fejlesztési) szintet is teljesítette. 3

A szakképzı intézményeknek egyre nagyobb elvárásokkal kell szembenézniük: alkalmazkodniuk kell a gyors változásokhoz, új technológiákat kell alkalmazniuk, eredményesnek kell lenniük, ki kell elégíteniük a partnerek igényeit, tanulniuk kell másoktól és versenyképessé kell válniuk. Ezért fontos, hogy a szakképzı intézmények idırıl idıre megfelelı információhoz jussanak arra vonatkozóan, hogyan tudnak megfelelni a velük szemben támasztott elvárásoknak; hogy a rendelkezésre álló erıforrások felhasználásával hogyan tudják fenntartani az egyensúlyt a különbözı érdekeltek jelenlegi és jövıbeni szükségletei között. Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk a rendszeresen, meghatározott idıközönként elvégzett intézményi szintő helyzetfelmérés, helyzetelemzés, önértékelés alkalmazásával, amely során a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek átfogó és szisztematikus felülvizsgálatára kerül sor egy meghatározott szempontsor, követelményrendszer tükrében. A szakképzı iskolák rendszeres helyzetelemzési, önértékelési tevékenységének segítésére a 1057/2005 Kormányhatározattal összhangban kifejlesztésre került a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) - egy komplex önértékelési eszköz, amelynek 3 szintje lehetıvé teszi az önértékelési követelmények fokozatos teljesítését. A Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési és a III. Kiválóság szintje esetében a tartalmi és megközelítésbeli különbség nem jelentıs, ezért itt nincs lényegi változás az önértékelés módszertanában. Ez indokolja a két szint együttes, egy közös útmutatóban való kezelését. (III. rész) Az önértékelés eljárásrendje, folyamatának lépései, az alkalmazott módszertan és eszközök ezeken a szinteken lényegében azonosak a Szakiskolai Önértékelési Modell II. szintje alapján végzett önértékeléssel is. Joggal vetıdik fel a kérdés, hogy az Szakiskolai Fejlesztési Program (I. fázisának) keretében eddig elvégzett önértékelések anyagait, eredményeit hogyan tudják az intézmények felhasználni a Szakképzési Önértékelési Modell alapján elvégzendı önértékeléskor, amelyet a melléklet tartalmaz részletesen. Minıségirányítási programra vonatkozó jogszabályi háttér Kt. (a közoktatásról szóló 1993, évi LXXIX. tv.) 40. -ának (10) bekezdésében foglaltak szerint a minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4

(11) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minıségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és mőködési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minıségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az iskolába, kollégiumba történı beiratkozáskor a szülınek, tanulónak át kell adni. A Kt. 57. -ának (1) f) pontja értelmében a nevelıtestület döntési jogkörébe tartozik az intézményi minıségirányítási program elfogadása; A Kt. 87. -ának (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minıségirányítási programmal. 11/1994 MKM rendelet 8. -ának (1) bekezdésben meghatározottak szerint az intézményi a minıségirányítási programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját, valamint az intézményi minıségirányítási programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülık és a tanulók szabadon megtekinthessék. 5

(2) Az iskola, kollégium vezetıje vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülık, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minıségirányítási programról. (3) Az iskola, kollégium szervezeti és mőködési szabályzatában kell meghatározni hol, milyen idıpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minıségirányítási programról. I. Intézményi minıségpolitika 1. Fenntartói minıségpolitika 1.1. A Heves Megyei Önkormányzat által meghatározott külsı partneri kapcsolatok A megyei fenntartású nevelési, oktatási intézmények kivétel nélkül területi beiskolázást végeznek, ezért a települések önkormányzatai, az általános iskolák (a középfokú iskolák esetében) természetes partnerek. A sajátos nevelési igényő tanulókat nevelı-oktató iskoláknak fontos partnerei a pedagógiai szakszolgálatok és a szakértıi bizottságok. A települési önkormányzatok és az intézmény kapcsolatában elsısorban a tankötelezettség teljesítésével esetleg kikényszerítésével összefüggı feladatok elvégzése dominál. Ennek keretében meg kell határozni a rendszeres kapcsolattartás formáját, és a kapcsolattartásért felelıs személyt, valamint azokat a kérdéseket, amelyek az intézmény számára fontosak. Az intézmény székhelye szerinti településsel a település társadalmi életében történı iskolai részvétel módját, tartalmát is rögzíteni kell. Az intézményi Szervezeti és Mőködési Szabályzatban rögzített módon kell kialakítania minden intézménynek a kapcsolatát a székhelye szerint illetékes közmővelıdési intézményekkel (könyvtár, mővelıdési ház, teleház, gyermekszabadidı központ, gyermekház stb.) egyházi, civil szervezıdésekkel, sport- és szabadidıs szervezetekkel. A kapcsolatok a partnerségen alapuljanak, a kölcsönös elınyök figyelembevételével. A középiskoláknak oktatási folyamataik valamelyik szakaszában gyakorlati felkészítési feladatuk is van. 6

Ezért számukra a munkaerı-piaci partnerek, a potenciális munkáltatók nélkülözhetetlenek az együttmőködésben, de a képzési profilok, a képzés jellegének meghatározása a gazdasági kamarákkal történı együttmőködést is feltételezi. A kapcsolat konkrét realizálására az intézmények képzési profilt akkor válthatnak, ha errıl írásos véleményt kérnek, és pozitív választ kapnak a Megyei Munkaügyi Központtól és a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától, vagy a Megyei Agrárkamarától. A potenciális munkaadók körét minden szakképzéssel foglalkozó iskolának (szakközépiskola, szakiskola, speciális készségfejlesztı szakiskola, felzárkóztató szakiskola) meg kell határoznia, kapcsolatot kell létesítenie ezzel a körrel, és a gyakorlati képzés egy részét lehetıleg itt kell megvalósítani. Meg kell tervezni azokat az egyeztetéseket a potenciális munkaadók és a diákönkormányzat képviselıinek részvételével -, amelyeken a képzési feladatok kerülnek meghatározásra. Az egyeztetı megbeszélések rendjét tervezni kell, a végrehajtást pedig elıre meghatározottan ellenırizni és értékelni szükséges. Azokkal az általános iskolákkal, amelyek a legtöbb tanulót adják a középfokú oktatási intézménynek, a pályaválasztás (iskolaválasztás) megkönnyítése érdekében kell kialakítani a rendszeres kapcsolattartás formáit (nyílt napok a középiskolában, kölcsönös hospitálás a pedagógusok között, tájékoztatók tartása az általános iskolában szülık részére, tájékoztató füzetek stb.). A terveknek konkrét együttmőködési formákat, felelısöket és idıpontokat kell tartalmazniuk, amelyek az elıre meghatározott ellenırzések alkalmával számon kérhetık. A gyermek és ifjúságvédelmi szervezetekkel az intézménynek kapcsolatot kell tartania. Ebben a témakörben a kapcsolattartás módját és rendjét kell meghatározni, továbbá a felelısöket (osztályfınökök), valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs koordinációs feladatait. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és szakszolgálat a megye valamennyi nevelési, nevelés-oktatási intézményét érinti, ezért itt a partnerek között az eddig felsoroltak mellett a különbözı nem önkormányzati intézményfenntartó szervezeteket és intézményeket is számításba kell venni. Minden közoktatási intézmény a szakhatóságokkal (ÁNTSZ, Tőzoltóság, Munkavédelem, stb.) jogszabályok által meghatározott területen és módon tart kapcsolatot. 7

Ágazati célok Az intézmény tegyen eleget a Kt. módosítása és más jogszabályi változás alapján annak a kötelezettségének, hogy átdolgozza, módosítja mőködésének alapdokumentumait (a nevelési, illetve pedagógiai programját, szervezeti és mőködési szabályzatát, házirendjét), elkészíti minıségirányítási programját és azokat a fenntartónak megjelölt határidıig benyújtja, jóváhagyását megszerzi. Az intézmény minıségirányítási programja a partnerközpontú mőködés megvalósítását tekintse legfontosabb feladatának. Azonosítsa partnereit, rendszeresen mérje és értékelje a partnerek elégedettségét; a tapasztalatokat az öntanulás, önfejlesztés P-D-C-A ciklusa szerint hasznosítsa. Ezen tevékenységét dokumentálja, és elért eredményeit tegye közismertté. Az intézmény folyamatosan fejlessze mőködését, ennek során lépésrıl-lépésre azonosítsa és szabályozza folyamatait, terelje egyre pontosabban kiépítendı mederbe valamennyi tevékenységét. Ezen erıfeszítései során teremtsen garanciákat arra, hogy az elért eredmények megszilárduljanak, a hibák ne ismétlıdhessenek, és az intézmény az elıre ismert, kiszámítható minıségő szolgáltatást nyújtsa. Az intézmény legyen kész arra, hogy a rendszeres vezetıi ellenırzések, önellenırzések, valamint a szakmai munka értékelése/önértékelése hiteles dokumentumaival segítse a fenntartót ellenırzési feladatainak ellátásában. Javuljon a tanulók idegen nyelvi, informatikai, önálló ismeretszerzési, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának kompetenciája. Az eredményességet monitoring vizsgálatokkal kövessék nyomon. A beiskolázás tudatos tervezésével a tanulói létszámot az iskolaépületek befogadóképességéhez szükséges alakítani. Az intézmény értékelje saját mőködése valamennyi mértékadó jellemzıjét, ha a fenntartó azt nem határozza meg, akkor az általa választott minıségügyi filozófia/módszertan és tanácsadói megközelítés szerinti módon és eljárással. 8

Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolájával (tagintézmény) kapcsolatos elvárások, célok - A Comenius I. minıségfejlesztési program tapasztalatai alapján vizsgálják és dokumentálják a legfontosabb iskolai-szociológiai szerepekhez társítható értékrendeket (munkahelyi/tanulói klíma, tanulási stílus, jövıkép, partneri elvárások az iskolával szemben). - Mőködtessék a folyamatorientált intézményi modellt. - Képzési szerkezetük kialakításánál legyenek figyelemmel az átjárhatóság biztosítására, a tehetséggondozásra és hátránykompenzálásra. A szakképzés területén is törekedjenek minıségi oktatás biztosítására, melyet rendszeres monitoring vizsgálatokkal kontrolláljanak. Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolájával (tagintézmény) kapcsolatos elvárások, célok - A Comenius I. minıségfejlesztési program befejeztével mőködtessék tovább a modellt, folyamatosan alkalmazzák az értékelési, önértékelési rendszerüket, rendszeresen végezzenek klímavizsgálatokat, mérjék partnereik igényeit. - Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a térség munkaerı-piaci igényeinek magas szintő, rugalmas módon történı kielégítésére. Tartsanak állandó kapcsolatot a munkaadói szervezetekkel, kössenek hosszú távú együttmőködési megállapodásokat a munkaerı-piaci szereplıkkel, a társ szakképzı intézményekkel. - A szakképzési szerkezetükben egyaránt biztosítsanak lehetıséget a felzárkóztató programokkal az iskolarendszerbıl kiszorulóknak, valamint a magas szintő szakmai programokkal a magas színvonalú szakképzést igénylıknek, továbbá biztosítsák az átjárhatóságot, az egymásra épültséget. - Törekedjenek a kollégiumi kihasználtság növelésére oly módon is, hogy szélesítik kínálatukat pl.: sajátos nevelési igényő diákok fogadásával és egyéb módon, illetve javítsák a szolgáltatások minıségét. 9

Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolájával (tagintézmény) kapcsolatos elvárások, célok - A COMENIUS I. minıségfejlesztési programjuk sikeres megvalósulását követıen folytassák az intézmény mőködésének szabályozását, tegyék mérhetıvé, megismerhetıvé eredményeiket. Továbbá dolgozzanak ki indikátorokat a minıségi céljukban megfogalmazottak mérhetıségére: szakmai megújulási képesség, társadalmi beilleszkedésre alkalmasság, önmővelésre való képesség stb. - Építsenek jobban a munkaerıpiaci igényekre, így eredményesebben tudnak szakképzési hozzájárulást realizálni, ami javítja a képzés feltételeit. 1.2. Hatvan város önkormányzata által megfogalmazott alapvetı minıségcélok - A kötelezı alapfeladatok ellátása a nevelési oktatási intézményekben o sajátos nevelési igényő tanulók számára integrált nevelés biztosítása - Az önként vállalt feladatok eredmény- és költségorientált mőködtetése o a vállalt közszolgáltatás hatékony, stabil szervezeti formájának kialakítása - A közoktatás növekvı színvonalú feltételrendszerének biztosítása, az oktatási infrastruktúra fejlesztése o a mőködés színvonalának emelése az elızı évhez viszonyítva, o eszközfejlesztés ütemterv alapján történı megvalósítása, o ütemterv alapján megvalósított intézményi felújítások - A kialakított intézményhálózat méretgazdaságos, költséghatékony mőködtetése o átlaglétszám alatti tanulócsoport nem mőködik - Az oktató nevelı intézmények szakmai autonómiájának biztosítása o szülık, tanulók többségi igényeinek figyelembe vétele, o egyéni igények teljesítése a többségi igények lehetıségein belül, minıségirányítási rendszer mőködtetése - A kompetencia mérések eredményeinek fokozatos javítása o haladják meg, vagy érjék el az országos átlagot, o haladják meg, vagy érjék el a kisvárosi kategória átlagot, o jelenjen meg az önmagához viszonyított, hozzáadott pedagógiai érték. - Az évismétlık számának csökkentése o az évismétlık aránya legalább 3 %-kal csökken - Egyenlı esélyek biztosítása 10

o az integráltan nevelhetı tanulók képességfejlesztésének 100 %-os megoldása o a roma tanulók fejlesztése, iskolába járásuk gyakoriságának növelése - A tehetséggondozás o az emelt szintő idegen nyelvi csoport végzıs tanulóinak 50 %-a nyelvvizsgával rendelkezik, o egyéb emelt szinten történı oktatás esetén a végzıs tanulók 20 %-a megyei, régiós, országos versenyen vett részt - A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése o a helyi innovációs törekvések továbbfejlesztése, o az innovációk bemutatási lehetıségeinek megszervezése, szakmai közös kihasználása, o az intézmények belsı ellenırzési dokumentumaiban értékelésre kerül a módszertani kultúra - A teljes körő szakos ellátottság elérése o az intézmények közötti és az intézményen belüli feladatellátási helyeken történı áttanítás lehetıségének kihasználásával az elızı évihez képest javuljon a szakos ellátottság - Menedzsment vezetésfejlesztés o teljesítményértékelés: új kompetenciák, attitődök elıtérbe helyezése - Az iskola partnereinek és a munkaerı piac kínálatának megfelelı képzési irányok indítása o a partnerek egyeztetett igénye után indul a képzés - Az információs rendszer mőködésének javítása o a testületi klímateszt felvételekor legalább 80 %-os az elégedettségi mutató - A szülıkkel történı együttmőködés fejlesztése o a szülıi értekezleten a részvétel fokozatosan növekszik, o legalább 75 %-os részvételi arány elérése - Együttmőködés a helyi és kistérségi, megyei intézményekkel, szervekkel o mőködı kapcsolatok számának növekedése, o együttmőködési megállapodások megkötése - A kistérségi és megyei feladatok ellátásának bıvítése az anyagi lehetıségek függvényében o a költséghatékony mőködés biztosítása - A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése o diákcsere programok számának a jelenlegihez mért szinten tartása, növelése, o együttmőködı partnerek számának a jelenlegihez mért megtartása, növelése. 11

A Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolájára (tagintézmény) vonatkozó elvárások és minıségcélok Kiemelt elvárások: A beiskolázás tudatos tervezésével a felsıoktatásra történı felkészítés elısegítése, a továbbtanulás erısítése, A tanulók idegen nyelvi, informatikai, önálló ismeretszerzési, az ismeretek gyakorlati alkalmazási kompetenciájának növelése, az eredményesség ellenırzése monitoring vizsgálatokkal, Együttmőködés a városban, kistérségben lévı középiskolákkal a kétszintő érettségi kapcsán az emelt szintő érettségi kínálatára és felkészítésére vonatkozóan, A méretgazdaságosság szempontjának figyelembe vételével a feladatellátás és a foglalkoztatottak létszáma, szakmai képesítése összhangjának megteremtése, Erıforrás menedzsment, vezetésfejlesztés. Sikerkritérium: A 2008/2009. tanévben belépı tanulókkal folyamatosan indítva az érettségi bizonyítvány megszerzéséig legalább 40%-uk idegen nyelvvizsga bizonyítványt szerez, Az érettségizett tanulók legalább 40%-a felsıoktatási intézményben tanul tovább, A felsıoktatási intézménybe továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 60%-a nyer felvételt, A tanulói elégedettségmérés átlaga az intézményben legalább 60%, A szülıi elégedettség átlaga legalább 65%, A foglalkoztatottak elégedettségének átlaga legalább 70%. 12

Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolájával (tagintézmény) kapcsolatos elvárások, célok - A Comenius I. minıségfejlesztési program befejeztével mőködtessék tovább a modellt, folyamatosan alkalmazzák az értékelési, önértékelési rendszerüket, rendszeresen végezzenek klímavizsgálatokat, mérjék partnereik igényeit. - Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a térség munkaerı-piaci igényeinek magas szintő, rugalmas módon történı kielégítésére. Tartsanak állandó kapcsolatot a munkaadói szervezetekkel, kössenek hosszú távú együttmőködési megállapodásokat a munkaerı-piaci szereplıkkel, a társ szakképzı intézményekkel. - A szakképzési szerkezetükben egyaránt biztosítsanak lehetıséget a felzárkóztató programokkal az iskolarendszerbıl kiszorulóknak, valamint a magas szintő szakmai programokkal a magas színvonalú szakképzést igénylıknek, továbbá biztosítsák az átjárhatóságot, az egymásra épültséget. - Törekedjenek a kollégiumi kihasználtság növelésére oly módon is, hogy szélesítik kínálatukat pl.: sajátos nevelési igényő diákok fogadásával és egyéb módon, illetve javítsák a szolgáltatások minıségét. Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolájával (tagintézmény) kapcsolatos elvárások, célok Kiemelt elvárások: - az általános mőveltségi területek közötti harmóniára törekvés a közgazdasági és az informatikai mőveltség erısítésével, - a tanulók idegen nyelvi, informatikai, önálló ismeretszerzési, az ismeretek gyakorlati alkalmazási kompetenciájának növelése, az eredményesség ellenırzése monitoring vizsgálatokkal, - együttmőködés a városban, kistérségben lévı középiskolákkal a kétszintő érettségi kapcsán az emelt szintő érettségi kínálatára és felkészítésére vonatkozóan, - a beiskolázás tudatos tervezésével a partneri és a munkaerı piaci igényekhez alkalmazkodás. 13

Sikerkritérium: - a 9. és 13. évfolyamra minden évben elégséges jelentkezı van, - az érettségi bizonyítvány megszerzéséig a tanulók legalább 40%-a dokumentált számítástechnikai ismereteket szerez, - az érettségizett tanulók 80 %-a felsıfokú oktatási intézményben vagy a szakképzési évfolyamon tanul tovább, - a felsıoktatási intézménybe továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 60 %-a felvételt nyer, - a tanulói elégedettségmérés átlaga az intézményben legalább 60%, - a szülıi elégedettség átlaga legalább 65%, - a foglalkoztatottak elégedettségének átlaga legalább 70% 2. A tagintézmények bemutatása 2.1. Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája (tagintézmény) Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert A Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola a környék nagy múltú, kiváló eredményeket felmutató középiskolája. Hatvan város és környezetének értelmiség-nevelésében évtizedek óta meghatározó szerepe van. Gimnáziumunkat 1927-ben alapították, mint reáliskola kezdte meg mőködését, de hamarosan reálgimnáziummá, végül gimnáziummá minısítették. 1935-tıl az alapító, gróf Klebelsberg Kunó nevét viselte, majd 1948-ban Bajza József nevét vette fel. Az alapításkor nyolc-, késıbb négyévfolyamos gimnázium lett; jelenleg négy- és hatosztályos rendszerben folyik az oktatás. Iskolánk fıépülete több mint százéves. A késıbbi rá- és hozzáépítések révén alakult ki mai formája. A 24 tanterem mellett rendelkezünk fizika, kémia, biológia szaktanteremmel. A tanulók felkészülését 27 ezer kötetes iskolai könyvtár segíti. A számítógépes ismeretek tanításához három gépterem áll rendelkezésünkre. 14

A Humán Erıforrás Operatív Program pályázat nyerteseként további öt tantermet szereltünk fel aktív táblákkal, projektorokkal és számítógépekkel. Az audiovizuális terem befogadóképessége 70 fı, kulturális programok (irodalmi elıadások, kamaraestek, tanulmányi versenyek) megtartására is alkalmas. Itt mőködik a Bajza-galéria, ahol folyamatosan rendezünk kiállításokat mostani és régi diákjaink, valamint képzı-, ipar- és fotómővészek munkáiból. Iskolánknak a 2008/2009. tanévben 552 nappali tagozatos tanulója van. Jelenleg nappali tagozatos tanulócsoportokban folyik az oktatás az alábbiak szerint: hatosztályos gimnáziumi osztályok (megszőnıben), nulladik nyelvi elıkészítı osztályok angol, német, spanyol nyelvi csoporttal; négyévfolyamos gimnáziumi osztályok: reál, matematika, informatika, humán, emelt szintő angol, német nyelvi és általános tantervő csoportokkal. Iskolánkban öt idegen nyelv közül választhatnak a tanulók (angol, német, francia, orosz, spanyol). Az informatika oktatás eredményességét mutatja, hogy diákjaink többsége ECDL vizsgát tesz. Végzıs tanulóink 80-90 százaléka egyetemen és fıiskolán folytatja tanulmányait. A kiemelkedı teljesítményt nyújtó tanulókat (a tanulmányi és sportversenyek gyıztesei) különféle címekkel és alapítványi elismerésekkel jutalmazzuk: a legkiemelkedıbb eredményt elérı tanuló kapja Az év diákja címet, a 4-5-6 éves folyamatosan kimagasló munkáért adományozható a Bajzagyőrő, az Évfolyamelsı -k könyvjutalmat kapnak, a legjobb tanulmányi eredményt elérı osztályé a Braun-vándordíj. Ugyancsak tanulóink jutalmazásra jött létre a Braun, a Gersch, a Vajda és a Vashegyi Alapítvány. Iskolánknak kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van: tanulóink finn, holland, lengyel, német, olasz, osztrák testvériskoláinkkal közös projekteket dolgoznak ki, illetve cserelátogatásokon vesznek részt. Legfıbb törekvésünk, hogy a színvonalas oktatás mellett változatos kulturális lehetıségekkel gazdagítsuk tanulóink személyiségét, utat mutassunk, hogy könnyebben megtalálják helyüket felnıtt életükben; ám Bajza József szavaival élve: Az utat meg lehet ugyan mutatni, de menni mindenkinek magának kell.... 15

2.2. Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája (tagintézmény) Damjanich Jánosnak, az 1848/49-es szabadságharc tábornokának és vértanújának nevét 1975-tıl viseli Hatvan város legnagyobb oktatási intézménye. Az iniciálé, a D bető egyben az iskola emblémája. A függıleges fekete I betőn S formában tekergı vonalak felmenı iskolarendszerünket, az átjárhatóságot, illetve az egymás mellett mőködı iskolatípusokat jelképezik; a könyv, az emberi mőveltség és kultúra egyik legısibb eszközeként jelenik meg. A könyv lapjainak ívelt vonalában pedig egy stilizált Z bető látható. Így rejtették el az iskola emblémájában a diákok között oly kedvelt és immár közismert DISZI rövidítést. Az alapítás éve 1890. A város fejlıdése, gazdasági fellendülése ekkor már szükségessé tette az iparos képzı iskola létrehozását. A kezdet mai szemmel nézve rendkívül szokatlan, hiszen sem iskolaépület, sem állandó tantestület nem volt. A korabeli feljegyzésekbıl kiderül, hogy mindig abban az épületben oktatták a tanoncokat, ahol az órát adó tanár dolgozott. A hajdani tanonciskola tanulóinak létszáma 1906-ban már elérte a 106 fıt. Fontos állomása volt az iskola történetének 1941, hiszen akkor nevezték ki az elsı igazgatót. A diákok hetente két alkalommal jártak iskolába, azon kívül minden nap dolgoztak, még a tanítási napok délelıttjein, és az iskolai szünetekben is. Bizonyára minden mai diák irigyli, hogy a tanulóknak ekkor még csak egy könyvük volt. Saját épülete 1946-ban lett az intézménynek, mindössze két tanteremmel. Ez volt az ıse a Madách utcai épületnek. Egy 1948-ból származó adat szerint egész napos tanítás esetén a tanulók önköltségi áron, azaz két forintért kaptak ebédet. Talán az is érdekes a mai diákok számára, hogy a régen használt MTH kifejezés az iskola egy régi korszakára utal, arra, amikor a Munkaerı Tartalékok Hivatala volt az intézet fenntartója. 1973-tól a tanítás már az új, modern iskolaépületben történt, amely fokozatosan bıvült: elıbb egy új épületszárnnyal, majd a kollégiummal, és egy nagyrendezvények megrendezésére is alkalmas 300 fı befogadóképességő aulával. Ekkor helyezték el Damjanich János mellszobrát az aula elıtt, amelyet minden évben október 6-án az aradi vértanúkra emlékezve az iskola diákjai megkoszorúznak. Az országban az elsık között itt indul olyan érettségit adó képzés, amelyre szakmunkás bizonyítvány birtokában életkortól függetlenül bárki jelentkezhetett. A DISZI-ben Magyarországon elsıként indult kísérleti jellegő 9-10. osztályos képzés, és az intézet tantestülete dolgozta ki azt a kísérleti tantervet, amelyben már akkor kiemelt szerepet kapott az informatikai és idegen nyelvi oktatás. A sok mindent megélt, nagy múltú intézmény a több mint 100 év alatt sokat változott, képzési rendszere hihetetlen mértékben átalakult. 16

Az ide látogató már egy pezsgı életet mutató, és a régióból több mint 1200 tanulót beiskolázó, hatalmas oktatási centrumot láthat. A három épületszárnyból álló hatalmas iskolaépületben több mint 30 tanteremben folyik az oktatás, amelyek közül említést érdemel a hat számítástechnikai tantermen túl a nyelvi labor. Még a laikusoknak is érdekes látványt nyújt az elektropneumatikai szaktanterem, ahol a két szimulációs gépsoron elektronikus kapcsolások, PLC programozás, pneumatikus és robottechnikai hibakeresı feladatok is elvégezhetık. Az 1998-as évek a DISZI életében is óriási változásokat hoztak, mert az ezredforduló tájékán indul az iskolában a világbanki tanterv alapján mőködı informatikai és közlekedési szakközépiskolai képzés. Hatvan térségében történt ipari szerkezetváltás pedig olyan új, korszerő, high-tech (csúcstechnológia) szakmai képzéseket indukált, amelyekre méltán lehet büszke Hatvan városa. Megkezdıdött a mechatronikai technikus-, és a termelésirányítási és logisztikai szakirányban mőködı gépipari mérnökasszisztens képzés. Ez utóbbival némiképpen az a régi álom is teljesült, hogy a város amelyet nem véletlenül iskolavárosként is emlegetnek a felsıoktatás irányában is elmozdult, ugyanis a menedzserasszisztens képzést a Miskolci Egyetem akkreditálta, így a legtehetségesebb tanulók Magyarország legnagyobb campusában folytathatják felsıfokú tanulmányaikat. Természetesen a 9-10. osztályra épülı hagyományos szakképzés is jelen van az iskola falai között. A pedagógiailag jól felkészült, nagy tapasztalattal bíró tantestületnek köszönhetıen a gyakorlati oktatás ma már kabinetrendszerben zajlik. Az iskola földrajzi helyzetébıl adódóan a gazdasági egységeknél végzett gyakorlat is rendkívül sokszínő. Az iskolai tanmőhely több mint 20 kft.-vel, bt.- vel, magánvállalkozóval, stb. tart munkakapcsolatot, és ha az iskola ez irányú kapcsolatrendszerét szeretnénk jellemezni, több mint 300 gazdasági szereplıt kellene megemlíteni. A munkaerı-piaci viszonyok folyamatos változása megköveteli a naprakész, korszerő felkészítést, ezért a gyakorlati képzés feltételeit és módszereit folyamatosan korszerősítik. A DISZI-ben évente a különbözı iskolatípusban végzetteket a szakközépiskolásokat, a szakmacsoportos 10. osztályosokat, a több, mint 20 féle szakmát tanuló diákokat figyelembe véve több száz tanuló búcsúzik a hagyományosan látványos ballagási ünnepségeken. Évente több mint 20 vizsgabizottság gondoskodik a végzısök vizsgáztatásáról. Az egy- egy iskolatípusban tanulmányaikat befejezık nagy része nem hagyja el iskoláját, hanem a sokrétő érettségire, illetve 10. osztályra épülı képzésnek és a belsı átjárhatóságnak köszönhetıen újabb és újabb szakmákat, képesítéseket szerez. Az intézmény beiskolázási körzete túlnı a megyehatárokon, Nógrád, Pest és Szolnok megye tanulóit is fogadja, és a távoli 17

települések diákjai is szívesen választják a sokféle lehetıséget kínáló intézményt. A kollégium az iskolával egybeépült, ezért a diákok számára az átjárás a lehetı legkényelmesebb. Az elhelyezés a diákok igényeihez igazítottan történik, és minden szinten TV szoba, közös konyha, telefon áll a kollégisták rendelkezésére. Minden egyes szobában (amelyek négyágyasak) az Internet hozzáférési lehetıség biztosított. A kollégiummal egy épületben ebédlı, orvosi szoba, illetve tóbb számítógépes terem található. A tornatermet, az udvari sportpályát és a konditermet természetesen a kollégisták is használhatják. A DISZI Pedagógiai Programja a készség- és képességfejlesztés. A nevelıtestület méltán büszke arra, hogy tanulóik ma egyetemeken, fıiskolákon tanulnak, úgy, hogy a különbözı iskolatípusokon keresztül szintrıl szintre haladva, egyre magasabb végzettségeket szerezhettek, és büszkék a mesterré vált sikeres szakemberekre, vállalkozókra, akik a megnövekedett igényekhez igazodva mindig megújulva gyakorolják valaha itt tanult mesterségüket. 2.3. Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolája A múlt Negyvenkettı év hosszú idı egy ember életében, de jelentıs egy intézményében is. Ennyi idı alatt legalább háromezren kaptak nálunk érettségi bizonyítványt, közülük egyre többen már gyermekeik tanítását - nevelését bízzák ránk, jönnek vissza hozzánk tanárként, iskolatitkárként, könyvelıként dolgozni. Végzett diákjaink nem csupán vittek tılünk - tudást, emberséget, tisztességet, helytállást, emlékeket -, hanem sok szép eredményt, általuk elindított hagyományokat hagytak maguk mögött. Ahogy 42 év alatt a kisgyerek ifjúvá növekszik, egy iskola is felnıtté válhat. Jó tulajdonságai, erényei kiforrhatnak, elismerést, tekintélyt szerezhet magának. Természetesen ennyi idı alatt átlagossá, jellegtelenné formálódhat, majd el is süllyedhet, különösen a mai piaci viszonyok közepette. A mi iskolánk nevet szerzett! Történetünk két részre osztható: "Széchenyi elıtt" és "Széchenyi után". "Széchenyi elıtt" Az újhatvani Gimnázium és Szakközépiskolában az 1967/68-as tanévtıl kezdve 2 gimnáziumi és 1 közgazdasági, majd 1 gimnáziumi és 2 közgazdasági osztályban folyt a tanítás. A szakközépiskolai osztályokban számviteligazdálkodási ágazaton képeztek középfokon közgazdászokat. 1978-tól gimnázium helyett vasútforgalmi szak létesült. Az iskola indulásától 1997-ig gépíró és gyorsíró szakiskola is mőködött. 18

"Széchenyi után" 1985. november 25-én iskolánk felvette Széchenyi István nevét. Arra törekedtünk, hogy e névhez méltóak legyünk, ne csak jó nevünk, hanem jó hírnevünk is legyen. Ennek érdekében igazán sokat tettünk, iskolánk "Széchenyis szakaszában" országosan is kiemelkedı eredményeket értek el tanárok és diákok. A változásokhoz, igényekhez igazodva 1988-ban a pénzügyi ágazatot, majd 1992-ben a kifutóban lévı vasútforgalmi osztály helyett vállalkozási ügyintézıit indítottunk. 1995-ben a vasútforgalmi képzés megszőnt, ezzel tiszta közgazdasági profilú szakközépiskolává váltunk. Ekkor indítottuk a világbanki modell szerinti szélesalapozású közgazdászképzést, mely a negyedik év végén érettségi vizsgával zárul, ötöd-, esetleg hatodéven pedig szakmai képzés folyik. Ennek bevezetése azért is szerencsés volt, mert lényegében a NAT elképzeléseihez közeledtünk. 1998-ban sikerrel pályáztunk az Ifjúsági Szakképzés Korszerősítése Világbanki Projekt B komponensére a közgazdasági és informatika szakmacsoportokban. Ettıl kezdve szellemiekben és eszközökben jelentısen gyarapodott iskolánk. A szakképzési rendszer átalakulásával szakképzı évfolyamaink is keresetté váltak környékünkön. 2001-ben akkreditált képzési megállapodást kötöttunk a Budapesti Gazdasági Fıiskolával számviteli szakügyintézı és pénzügyi szakügyintézı OKJ-s szakmák képzésére. Úgy tőnik, Széchenyi "jó szellemnek" bizonyult, hiszen a tartalmi munkában jelentıs minıségi változás következett be 1985 óta, észrevehetıen erısödött a tanulók iskolához kötıdése is. Bebizonyosodott, hogy amikor a szerkezetváltoztatás szükségessé vált, jól döntöttünk, hiszen egyre inkább sikk bekerülni iskolánkba, egyre több szülı tisztel meg bennünket azzal, hogy hozzánk szeretné járatni gyermekét. Iskolánk sikeresen pályázott a Comenius 2000 Közoktatási Minıségfejlesztési program I. Intézményi modelljének kiépítésére. Munkánkat a Gallup Intézet szakértıje segítette. Eredményességét a 2003. szeptember 18-án átvett, az oktatási miniszter által aláírt oklevél igazolja. Az INFORMATIKA SZAKMACSOPORT szoftverorientációjú. Az alapos közismeretei képzés mellett a szakmára hangolódást nagy óraszámban az informatika, illetve a szakmai informatika tantárgyak segítik. Mindkét tantárgyat kis csoportokban, a legkorszerőbb gépeken tanítjuk. 19

A KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORTBAN az elsı két évfolyamon a közismereti tárgyak mellett szakmára orientáló tantárgyakat tanulnak, a 11., 12. évfolyamon a szakmát a következı tantárgyakkal alapozzák meg: elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan, tanirodai gyakorlat. Az iskola elegendı jelentkezés esetén nyelvi elıkészítı évfolyam indítását is tervezi, melynek lényege: a kötelezı órakeret 40 %-ában idegen nyelvet, 25 %- ában informatikát tanulnak a diákok, a fennmaradó óraszámot képességfejlesztésre fordítjuk. A kétszintő érettségi vizsgára való felkészítés a 11. és 12. évfolyamon történik. Az emelt szintő érettségi vizsgán a kiscsoportokban való elmélyült tanulás garantálja a jövıben is a jó eredményt. Még az érettségi vizsga elıtt igényektıl függıen felkészítjük a tanulókat az Országos Képzési Jegyzékben szereplı szakmai vizsgára: számítástechnikai szoftverüzemeltetı, gépíró és szövegszerkesztı. Iskolánk ECDL vizsgaközpont, EBCL képzı és vizsgaközpont, tehát tanulóink tanulmányaik során ECDL és EBCL vizsgát tehetnek. 2007-tıl intézményünk fenntartója Hatvan Város Önkormányzata társulásban Heves Megye Önkormányzatával. Ettıl az évtıl iskolánk neve Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolára módosult. Érettségi utáni szakképzés: A Budapesti Gazdasági Fıiskolával kötött szerzıdésünk alapján a következı szakmákban kínál az iskola akkreditált felsıfokú képzést. Ezek: Üzleti szakügyintézı Számviteli szakügyintézı Pénzügyi szakügyintézı Banki szakügyintézı Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı Gazdálkodási menedzserasszisztens A Károly Róbert Fıiskolával (Gyöngyös) kötött szerzıdés alapján is kínálunk akkreditált felsıfokú képzést: Adóigazgatási szakügyintézı 20