Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6.
Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk -e az EU-hoz a gazdasági kondíciót tekintve, a jogrendszert tekintve, az intézményrendszert tekintve? Akár igen, akár nem a válasz, az ágazat uniós kereteken belüli pozícionálása nemzetgazdasági érdek!
Alapmegállapítás az agrárgazdaság lehetőségeiről Az élelmiszer egyre inkább stratégiai termékké válik a világkereskedelemben, ezzel a lehetőséggel élni kell egy relatíve kedvező agráradottságokkal bíró országban.
A CRB élelmiszer-alindex alakulása (1960. január 2014. augusztus) 550 1967=100% 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2014 Búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír Forrás: TR/J CRB, Barchart
A mg-i kibocsátás alakulása Országok 2004-2006 2007-2010 2011-2013 2011-2013/2004-2006 (%) EU-25 316,3 339,7 381,7 120,7 Ausztria 5,5 6,2 7,1 129,6 Belgium Az EU-n belüli 6,9 pozícionálásról 7,7 a 8,3táblázat 121,1 Ciprus 0,6 0,7 0,7 112,0 Csehország 3,6 4,2 4,9 137,2 Dánia 8,2 9,1 11,4 138,7 Egyesült Királyság 22,3 23,5 28,6 127,9 Észtország 0,5 0,7 0,9 161,6 Finnország 3,8 4,1 5,0 130,2 Franciaország 63,1 66,6 74,9 118,7 Görögország 11,5 10,6 10,8 93,5 Hollandia 21,3 23,9 26,3 123,7 Írország 5,8 5,7 7,0 121,4 Lengyelország 15,1 19,8 22,8 150,6 Lettország 0,8 1,0 1,2 160,1 Litvánia 1,5 2,1 2,8 183,5 Luxemburg 0,3 0,3 0,4 135,1 Magyarország 6,2 6,6 7,6 122,7 Málta 0,1 0,1 0,1 104,6 Németország 41,1 46,5 52,9 128,8 Olaszország 44,9 45,2 49,1 109,5 Portugália 6,1 6,3 6,5 105,7 Spanyolország 39,5 40,6 42,5 107,6 Svédország 4,6 5,1 6,3 135,4 Szlovákia 1,8 2,0 2,3 130,4 Szlovénia 1,1 1,1 1,2 110,3 M.e.: milliárd euró Forrás: EUROSTAT
Alapmegállapítás a mezőgazdaságról A magyar mezőgazdaság az elmúlt 2-3 évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági kondícióban mint az elmúlt három évben.
A mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye* *Az adóbevallást készítő gazdaságok adatai alapján Forrás: AKI számítás NAV adatbázis alapján
Kifizetett támogatások források szerinti megoszlása 800 700 milliárd forint 600 500 400 300 200 100 0 464,2 517,2 557,3 234,1 248,2 245,0 425,8 261,2 353,6 1,1 22,8 217,0 177,5 181,4 190,7 133,1 135,9 167,2 107,7 118,8 132,7 128,2 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Nemzeti forrásból finanszírozott támogatások EU forrásból finanszírozott támogatások Forrás: AKI számítás VM + MVH adatok alapján
A mezőgazdasági jövedelemtámogatások és a jövedelem alakulása (2004-2012) 400 300 milliárd forint 200 100 0-100 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Társas bérszínvonallal korrigált adózás előtti eredmény Jövedelemtámogatások Forrás: NAV adatok alapján saját szerkesztés
A termelési érték arányos jövedelmezőség változása néhány kiemelt üzemtípusnál 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Növénytermesztők Ültetvényes gazdálkodók Tejtermelők Sertéstartók Baromfitartók Forrás: Tesztüzemi adatok alapján az AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
Az egy hektárra jutó nettó beruházások változása 2003 és 2013 között 70 60 50 ezer Ft/hektár 40 30 20 10 0-10 -20 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 egyéni társas összes Forrás: Tesztüzemi adatok alapján az AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
Alapmegállapítás az élelmiszeriparról Az élelmiszer termékpálya kritikus pontja ma az élelmiszeripar
Az élelmiszeripari termelés volumenindexének változása (2002 = 100,0) 120 110 százalék 100 90 80 100,0 98,8 94,8 89,8 90,9 87,4 81,5 79,9 79,3 81,8 85,5 85,3 70 60 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH
Az élelmiszeripar adózás előtti eredményének alakulása Forrás: NAV adatbázis
Jegyzett tőke és meghatározó részeinek változása 1992 és 2013 között 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 JEGYZETT TŐKE Ebből: állami Ebből: külföldi Ebből: belföldi társas Forrás: NAV adatok alapján saját szerkesztés milliárd forint
Az élelmiszeripar támogatása a vizsgált időszakban Forrás: APEH (élelmiszeripar) és VM (agrárágazat) adatok alapján saját szerkesztés
Alapmegállapítások a piaci lehetőségek kihasználásáról A hazai piacon a tíz év alatt bővült az import élelmiszerek aránya Nőtt az exportteljesítmény, de további feladat a félkész és késztermékek kivitelének bővítése.
Forrás: KSH Az agrár-külkereskedelem alakulása
A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi egyenleg az egyes összetevők szerinti bontásban 4000 3500 3000 668 949 millió euró 2500 2000 1500 1000 500 0 394 242 424 90 19 318 343 307 543 514 518 659 431 1271-27 27 388 1506 227 53 383 477 1280 1429 302 649 1797 944 2009 1145 1505-500 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Mezőgazdasági termék Elsődleges feldolgozás terméke Másodlagos feldolgozás terméke Forrás: KSH, AKI
Alapmegállapítás a vidékfejlesztésről Az ágazati fejlesztési források alapvetően a mezőgazdasági termelés megerősítését szolgálták, a vidéki térségek fejlődéséhez elsősorban az alapszolgáltatások színvonalának szerény mértékű növelésével járultak hozzá.
EU társfinanszírozású vidékfejlesztési programok forrásai (2004-2013) Technikai segítségnyújtás (TS) 4% Vidéki életminőség (III.) 18% Versenyképesség (I.) 43% Vidéki környezet (II.) 35% Megjegyzés: SAPARD, AVOP, NVT, valamint az ÚMVP adatai 2014. február 25-i állapot szerint. Forrás: MVH, VM
A vidékfejlesztési programok előnyei Lehetővé tették az EMVA pénzek elköltését. Megmozgatták a vidéket anyagiakban, szellemiekben. Számos területen biztosítottak elvi fejlesztési lehetőséget. Teret nyertek a közösségi kezdeményezések.
A vidékfejlesztési programok hiányosságai: Eredendőek megoldó és nem gerjesztő jellegű fejlesztéseket ösztönöztek. illúziókat gerjesztettek, mert a megoldó jelleghez relatíve kevés volt a pénz, holott abszolúte sok Erősek voltak bennük a lobbi érdekek alacsony hatékonyságú vagy nem hasznosuló fejlesztésekre is költötték a pénzt Új kihívások jelentek meg az elmúlt évtizedben, amelyeket nem vettek figyelembe
Lehetőségek és kockázatok agrárpolitikai feladatok Stratégiai prioritások A kedvező pénzügyi kondícióból adódó fejlesztési lehetőségek kihasználása Nagyobb vidéki foglalkoztatást biztosító mezőgazdasági ágazatok és gazdaságstruktúrák erősítése A versenyképesség javítása Öntözésfejlesztés Élelmiszer-feldolgozás pozíciójának javítása Olyan Vidékfejlesztési Program brüsszeli elfogadtatása, amely kiküszöböli a DIT-ÚMVP hiányosságait Az eszközrendszer fő prioritásai Földbirtok politika KAP
Köszönöm a figyelmüket!