Az edzéselmélet alapjai Általános edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor
Az edzéselmélet kialakulása Kikkuli (ie. 1360): Tréning könyv Philostratos : A tréneri tudományról Sötét középkor. Sinclaire (1806): Atlétikai gyakorlatok gyűjteménye Roux (1895): Alkalmazkodás törvénye Tissié (1889): Testgyakorlás elfáradás törvénye Természettudósok voltak, nem sportolók
Az edzéselmélet kialakulása Kotov (1916): egész éves felkészülés Orosz o. Hoske (1926): edzés és versenyeztetés Német o. HARRE és mtsai (1957): Bevezetés az általános edzés és versenytanba NDK NÁDORI (1962): Összegzés a kutatási eredményekből Matvejev (1964): A sportedzés periodizálásának problémái NÁDORI (1968): Edzéselmélet Schnabel és mtsai. (1994): Edzéstudomány HARSÁNYI (2000): Edzéstudomány I-II
Az edzéselmélet kialakulásának fázisai 1. Tapasztalati fázis (az addigi rutin leírása) 2. Elkülönülési fázis (mindenki a saját területén) 3. Összeadódási fázis (tapasztalatokat) 4. Kooperációs fázis (kapcsolat a területek között) 5. Integrációs fázis (több terület együtt) 6. Differenciálódási fázis (sportági szakosodás) Életkor specifikus Tulajdonság specifikus Sportág specifikus Cél specifikus Színvonal specifikus
Az edzéselmélet feladatai Fogalmi rendszerek kialakítása Tapasztalatok, kutatási eredmények gyűjtése, értékelése Sportteljesítmény leírása, elemzése, értékelése Követelményprofilok leírása Versenysportra kiválasztás, felkészülés elveinek, módszereinek kidolgozása, ennek felülvizsgálata Tudományos kutatások módszertani továbbfejlesztése
Az edzéselmélet fogalma Az EDZÉSELMÉLET a sporttudománynak azon alkotóeleme, amely többségében a gyakorlati tapasztalatok, de kisebb részben a tudományos kutatások eredményeit is általánosítva elveket, eszközöket és módszereket foglal össze elsősorban a gyakorlati alkalmazás céljára. (CRARL, 1989)
Az edzéselmélet területei Kiválasztás Edzés Edzés-kiegészítő eljárások TELJESÍTMÉNY Versenyzés
Többéves folyamat Kiválasztás Szűrés (alkati, motoros tulajdonságok alapján) Megfigyelés Tesztelés Adottság (örökölt testi, lelki és biológiai) Alkalmasság (valószínűsíthető megfelelés a magas teljesítmény eléréséhez)
Edzés Tervszerű pedagógiai folyamat Tapasztalatokon és kutatásokon alapul Motoros képességek fejlesztése Technikai és taktikai fejlődés Mentális fejlődés Növeli a versenyen elérhető teljesítményt Terjedelem és Intenzitás jellemzi
Versenyzés Sportolók, csapatok egyenlő feltételek mellett történő, meghatározott sportági szabályrendszer szerinti vetélkedése, amelyre az edzésekkel abból a célból készülnek fel, hogy a többi résztvevőt legyőzzék. (Harsányi, 2000) FAJTÁI: Versenyszerű edzések Felkészülési versenyek Fő versenyek Cél versenyek
Edzés-kiegészítő eljárások Regenerációs céllal Aerob (futás, úszás, evezés) 130-140 bpm Stretching Masszázs Szauna Meleg vizes fürdő Fehérjebevitel Elektrolit pótlás Vitaminozás
Sportteljesítmény Eszmei és/vagy anyagi értéket hordozó mozgásos eredmény, amelyet örökölt és szerzett (edzés és környezet) tulajdonságok hoznak létre, biológiai és pedagógiai módszerek eredményeként versenyen, mérkőzésen érhető el. (Harsányi, 2000)
A sportteljesítmény fajtái Abszolút teljesítmény (540 cm rúdugrás) Relatív teljesítmény (540 cm 3. helyezés) A mérhető sportágakban mindkettőről beszélünk, nem mérhetőekben csak relatív teljesítmény van!
Didaktikai alapelvek Tudományosság Tudatosság Szemléletesség Rendszeresség Érthetőség
A felkészülés alapelvei I. Egészség és a személyiség megóvása Távlati felkészülés Kiválasztás - Felkészítés - Szakosítás Felkészülés és életvitel összhangja Kedvező szociális közeg kialakítása Optimális pszichikai állapot szükségessége Bizalom
A felkészülés alapelvei II. Versenyek vezérelte edzés Örökölt adottságoknak megfelelő edzés Biológiai kornak megfelelő felkészülés Edzéséletkornak megfelelő felkészülés Fokozatos specializálás Edzés individualizálása
A felkészülés alapelvei III. Folyamatos, rendszeres felkészülés Küszöb feletti terjedelmű és intenzitású edzés Pillanatnyi állapotnak megfelelő edzés Fokozatosan növekvő terhelés Edzéstartalom változása Felkészülés periodizálása
A felkészülés alapelvei IV. Edzésterjedelem és intenzitás változása Folyamatosan ellenőrzött felkészülés Alkalmazkodás specifikuma (erőfejlesztés ERŐ) Teljesítményfejlődés egyedfejlődés Edzés nélküli fejlődés elve (érés) Növekvő terhelés fokozatosan csekélyebb fejlődés (magas szinten nehéz már látványosan fejlődni)
Sporttehetség Az a személy, akinek egészségi állapota, pszichikai, fiziológiai, antropometriai, motorikus és szocializációs adottságai a fejlődés-érés egy szakaszában olyan színvonalúak és felkészülési szakaszonként olyan ütemben fejlődnek, hogy megfelelő edzés és egyéb, főleg szociális miliő esetén valamely sportágban csúcsteljesítmény-életkorban feltehetően magas színvonalú sportteljesítmény eléréshez vezethet. (Harsányi, 2000)
Tehetség sporttehetség Renzulli modell, 1978 Feladat iránti elkötelezettség Kreativitás Átlagon felüli képességek
Tehetség sporttehetség Mönks-Knörs, 1997 ISKOLA Feladat iránti elkötelezettség Kreativitás TÁRSAK Átlagon felüli képességek CSALÁD
Tehetség sporttehetség Czeizel, 2003 CSALÁD Iskola Speciális mentális adottságok Általános értelmi adottság Kreativitási adottság Kortárs csoportok Motivációs adottság + SORS Társadalom
Köszönöm a figyelmet! Q + A