A SPORTEDZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

Átírás

1 A SPORTEDZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI 13/1996. (XI. 5.) MKM-BM együttes rendelet a sportszakmai képesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: sportedző (szakág megjelölésével) II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A MUNKAKÖR, FOGLALKOZÁS FEOR száma megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezés 3419 Egyéb pedagógus Sportedző 2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások A MUNKAKÖR, FOGLALKOZÁS, ROKON SZAKKÉPESÍTÉS FEOR száma megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezés 3412 Gyermekfelügyelő Gyermek- és ifjúsági felügyelő 3414 Egészségnevelő asszisztens 5349 Egyéb kulturális, sportszórakoztatási szolgáltatás 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása A sportedző mindenekelőtt edzői (nevelő-oktató-képző) tevékenységet végez. Felkészültsége képessé teszi arra, hogy az edzéstudományok eredményeit, a rokon- és a határtudományok ismeretanyagát edzői munkája során hasznosítsa, a sportolók teljesítményét a legmagasabb szintre emelje, tanítványaiban a sportolói személyiségtulajdonságokat kifejlessze, egészségüket megőrizze és megerősítse. Megtanítja a sportág technikai, taktikai és szabályismereteit, felkészíti tanítványait a versenyekre. Oktató-nevelő-képző tevékenysége eredményeként a tanítványok alkalmassá válnak a sportszerű versenyzésre, sportteljesítményük folyamatos és fokozatos növelésére, az egészséges életmód - ennek részeként a rendszeres testedzés, sportolás - népszerűsítésére. A sportedző képes arra, hogy a sportágát érintő valamennyi testkulturális cél és feladat előkészítésében és megvalósításában részt vegyen. Sportágában versenyeket szervez és részt vesz azok lebonyolításában. Kapcsolatot tart a sportágában érintett sportszervezetekkel és intézményekkel, képviseli a sportág érdekeit. Igény szerint segíti az iskolákban folyó tehetségkutatást és -gondozást, különös tekintettel saját sportágára. A lakossági testedzés (szabadidősport) terén sportági

2 képzettségének megfelelően vállalkozóként szabadidőközpontok, -klubok, illetőleg sporttanfolyamok vezetését látja el, ilyen jellegű foglalkozásokat szervez és irányít. Felügyelőként, nevelőként, sportági képzettségének megfelelő programok szervezésével közreműködik a diákok szünidei foglalkoztatásában, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének megszervezésében. III. A szakképesítés szakmai követelményei 1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények A sportedző feladata a sportolók teljesítőképességének és teljesítőkészségének magas szintre emelése, fizikai képességeik célirányos fejlesztése, versenyekre történő felkészítésük irányítása. Ennek érdekében legyen képes az edzettségi állapot felmérésére, az egyénspecifikus edzésmennyiség meghatározására, hosszú távú edzéstervek összeállítására és végrehajtatására, szükség szerinti módosítására. Feladata a közvetlen verseny-előkészületek megoldása, a versenyeken technikai és taktikai útmutatások adása (hibaelemzés és -javítás). Értsen az edzésártalmak megelőzéséhez és kivédéséhez. Legyen jártas a tehetségek kiválasztásában, az edzőtáborok megszervezésében, az utaztatások ügyintézésében. Törekedjen tudásának és tapasztalatainak állandó gazdagítására, bővítésére, igyekezzen részt venni minden olyan testkulturális feladat megvalósításában, amely hozzájárulhat környezetének, sportágának és versenyzőinek általános fejlődéséhez. Tartsa legfontosabb szempontnak versenyzője egészségét és biztonságát mind az edzéseken, mind a versenyzés során. A sportedző olyan képességekkel, készségekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik tudása gyakorlati alkalmazását: a mozgásos cselekvések - a sportági technikák és képességfejlesztő gyakorlatok - alapszintű bemutatását és oktatását, valamint a sportolók versenyekre történő felkészítését és versenyeztetését a kezdő szinttől az élsport szintjéig minden korosztályban. Kellő ismeretekkel rendelkezik a sportág szervezési és versenyeztetési feladatainak megoldásában, a menedzselés általános elveinek és módszereinek gyakorlati alkalmazásában. Szakmai tevékenységét megfelelő pedagógiai, lélektani, szociológiai, anatómiai és élettani, valamint edzéselméleti ismeretek birtokában végzi. Ismeri a sportág egészségügyi követelményeit, veszélyhelyzeteit, s megfelelő képzettséggel rendelkezik ezek betartására, illetve elkerülésére. Az általa irányított közösség vagy egyén egészséges testi, motoros, továbbá teljesítmény- és személyiségfejlődése iránt felelősséget érez, etikusan kezeli a teljesítményértékekkel összefüggő cél-eszköz kapcsolat elemeit és megvalósítási módjait. Képes az új, korszerű gyakorlati tapasztalatok és tudományos eredmények feldolgozására, befogadására és alkalmazására. 2. Szakmai követelmények a) Általános elméleti ismeretek Ismerje:

3 az edzéselmélet legfontosabb fogalmait és összefüggéseit, ezen belül a sportolói teljesítmény összetevőit, elemzését, különös tekintettel az egyéni sajátosságokra; a versenyzés összetevőit, szükségleteit; az edzésterv készítésének, az edzések periodizálásának követelményeit; az edzésterv kivitelezhetőségének feltételeit; az edzés levezetésének folyamatát; az edzés értékelésének és a hibaelemzésnek a szempontjait; a pedagógia és a sportpedagógia legfontosabb alapfogalmait és témaköreit (nevelés, oktatás, képzés, ismeret, jártasság, készség, képesség, szokás, jellem, testi nevelés-testnevelés-sport, az edzői és a sportolói személyiség, a sport és a nevelés célrendszerének, valamint fő feladatainak összefüggései, a sportolói közösség kialakításának általános szabályai, a nevelési helyzetek és kihasználási lehetőségeik a sportban); a sportolás, a versenyzés szocio-kulturális környezetét, tényezőit; a lélektan és a sportlélektan legfontosabb fogalmait és jelenségeit (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, képzelet, érzelem, motiváció, szenzomotorium, mozgástanulás, személyiség, rajtláz-rajtapátia, verseny utáni állapot, lelki problémák a sportban, formahanyatlás, a sport szociálpszichológiai törvényszerűségei, vezetési stílusok, az edzőtáborozás lélektani problémái, lelki felkészítés a versenyekre, dopping); azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel eredményesen alkalmazhatja pedagógiai, lélektani és szociológiai ismereteit; a sportolók felkészítésével és egészségvédelmével összefüggő biológiai, anatómiai, élettani és biokémiai fogalmakat, illetve kérdésköröket (öröklődés, életjelenségek és életfeltételek, sejtekszövetek-szervek-szervrendszerek, az ember szervrendszerei, a mozgás passzív és aktív szervei, a légzőrendszer és a vér, a szívműködés, a vérkeringés, emésztés-felszívódásköztianyagcsere, energiaforgalom, szabályozás, terhelés, teljesítmény- diagnosztika, az edzésvezetés egészségtani kérdései, a sport és a nemi élet, sportsérülések és megelőzésük, illetve gyógyításuk, elsősegélynyújtás); a gimnasztika szerepét a sportolók sokoldalú felkészítésében, a fizikai képességek megalapozásában, továbbfejlesztésében és fenntartásában, a bemelegítés és a levezetés folyamatában. Legyen tisztában a sportolóvá nevelés folyamatával és módszereivel, a motiválás módszereivel és eszközeivel, továbbá a sportmozgások oktatásának folyamatával, módszereivel és eszközeivel. b) Szakmai elméleti ismeretek Ismerje: a választott sportág történetét, fejlődési tendenciáit, hazai helyzetét, nemzetközi eredményeit, szövetsége felépítését és működését; a választott sportág követelményprofilját, kiválasztási eljárásait, elsajátíttatásának elméleti és módszertani alapjait, a sportág mozgásanyagát, alaptechnikáját és szabályait; az általános edzéselmélet és módszertan sportágára alkalmazható eszközeit, megoldásait, szabályait, terhelési elveit, sportágában az edzői tevékenység folyamatait; az ideális mozgás és a megfigyelt mozgás közötti különbség megszüntetésének, illetve csökkentésének tennivalóit, a teljesítménycsökkenések és -stagnálások megszüntetésének elveit, módszereit és eszközeit, az edzéstervezés feladatait, a sportág technikai és taktikai eszközrendszerét;

4 a testnevelés és sport hazai szervezetrendszerét, működését, kapcsolatrendszerét, a sport és a sportág szabályozottságát, jogi, igazgatási, pénzügyi struktúráit; a választott sportág mozgásanyagának egészségügyi követelményeit, veszélyhelyzeteit, a sportági sérülések elsősegély-nyújtási módszereit és eszközeit; edzői képesítésének hasznosítási lehetőségeit a testkultúra területén. Legyen képes: a képzés során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek szakszerű, a sportág sajátos törvényszerűségeit figyelembe vevő átadására, illetve alkalmazására; a sportága versenyrendszerében versenykiírást és költségvetést készíteni; hozzájárulni a testnevelés és sport különböző ágainak és területeinek fejlődéséhez, az egészséges életmódra neveléshez; célirányos gimnasztikai gyakorlatok tervezésére és vezetésére, terminológiájának és jelrendszerének alkalmazására; a választott sportág mozgásanyaga egészségügyi követelményeinek betartására és betartatására, veszélyhelyzeteinek elkerülésére; alkalmazni a sportági sérülések elsősegély-nyújtási módszereit és eszközeit. Jellemezze tevékenységét a testnevelés és sport ügye iránti elkötelezettség, a választott sportág továbbfejlesztésére való törekvés. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megfelelnek a III. pontban meghatározottaknak. 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: - a sportszervezeteknél folytatott és írásban igazolt 2 éves szakmai gyakorlat, - vagy igazolt 2 éves gyakorló edzői tevékenység, illetve igazolt versenyzői múlt. 2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a) Általános elméleti ismeretek: - edzéselmélet és módszertan, - pedagógia és sportpedagógia, - lélektan és sportlélektan, - sportegészségügy (funkcionális anatómia, sportélettan, sportegészségtan), - sportszervezés (jogi, igazgatási és gazdasági ismeretek), - gimnasztika, stretching. b) Sportági elméleti ismeretek (a választott sportágra vonatkoztatva): - a sportág általános jellemzése, - a sportág mozgásanyagának főbb jellemzői, - a sportági mozgások (technikák) elemzése, - a gimnasztika szerepe a sportág oktatásában és a versenyzők felkészítésében (bemelegítés, kondicionálás), - edzés, felkészítés a sportágban. c) Szakmai gyakorlat (a választott sportágra vonatkoztatva):

5 - a sportági mozgások technikájának oktatása és gyakoroltatása; - a sportág versenyszabályai és alkalmazásuk; - bemelegítő, cél- és rávezető gyakorlatok és alkalmazásuk; - az előforduló hibák és javításuk módszerei, eszközei; - kiegészítő sportágak; - edzéstervezési és -vezetési gyakorlatok; - sportszervezetek, intézmények és sportesemények működtetésének és működésének tanulmányozása, a szakmai elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. 3. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga feladatsorára a III. pontban foglaltak alapján a vizsgát szervező intézmény három változatban tesz javaslatot a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a szakmai követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja. Az írásbeli vizsga témaköre (tantárgya): - sportszervezés és -vezetés, - gazdálkodás, igazgatás, jog, - szponzorálás és vállalkozás. A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre Gyakorlati vizsga (gyakorlati tábor keretében) A szakmai gyakorlati vizsga konkrét feladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki úgy, hogy azok meghatározott feladatokra irányuljanak (pl. sportági elmélet, sportági technika bemutatása, edzéstervezés és -vezetés, mozgásoktatás, gimnasztikai gyakorlatok tervezése és vezetése, versenyszabályok alkalmazása stb.). A szakmai gyakorlati vizsga feladatait a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga vizsgakérdéseire és tételeire a III. pontban foglaltak alapján a vizsgát szervező intézmény tesz javaslatot a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a szakmai követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja. A szóbeli vizsga tantárgyai: - edzéselmélet és módszertan, - pedagógia és sportpedagógia, - lélektan és sportlélektan, - sportegészségügy, - gimnasztika. Egy-egy szakvizsga tételsora több szóbeli vizsgán használható. 4. A vizsga értékelése A vizsgázó elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot úgy, hogy az elméleti osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

6 5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A vizsgázó - vizsgát szervező intézményhez benyújtott - kérésére a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés adható a következő esetekben: a) az adott vizsgarészből valamely felsőoktatási intézményben tett sikeres vizsga; b) az adott vizsgarészből a sportszakember-képzés keretében öt éven belül legalább közepes érdemjeggyel letett vizsga.