Sporttehetség Sportágválasztás, kiválasztás, tehetséggondozás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sporttehetség Sportágválasztás, kiválasztás, tehetséggondozás"

Zsolt Dudás
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Sporttehetség Sportágválasztás, kiválasztás, tehetséggondozás Bognár József egyetemi adjunktus

2 Tehetség - terminológia Tehetség-felismerés Tehetség-kiválasztás Tehetség-gondozás Előrejelzés, növekedés-érés, életkor, lemorzsolódás Főcél: növelni a sportsikerek mértékét és színvonalát, valamint az objektív teljesítményt Cél: a helyi szinteken minél több jó sportági adottsággal (potenciál) rendelkezőfiatal sportoló bevonásával a versenyek színvonalát emelni. Ennek következtében a nemzetközi siker elérése/fejlesztése válhat valóra.

3 Tehetséggondozásról tényszerűen Míg hazánk a versenysportban sikeresnek vallhatja magát, a témát érintőtudományos igényűpublikációk száma kevés. Az eredmények szerint a versenysport a központi vagy helyi szinteken igényesen szervezett, a sportolók többszempontú mérése rendszerint eredményesen történik (kiválasztás, tehetség-gondozás). Annak ellenére, hogy a hazai utánpótlás-fejlesztésére a központi költségvetés garantálja a működési és kutatási feltételeket, ebből a gyakorló edzőknek nem származik haszna. A hazai sportszakmában egyre határozottabb igény formálódik a sport specifikus tehetségkutatási módszerek elméleti megalapozására és ezek széleskörűgyakorlati alkalmazására.

4 Egy kis történelem A sporttehetség vizsgálatok csakúgy, mint a kreativitás és az általános tehetség vizsgálatok az intelligencia felmérésből fejlődtek ki, emiatt máig egyértelműen a pszichológiai megközelítés dominál a folyamatban. A számunkra lényeges szakspecifikus intelligenciát, mint kinesztetikus intelligenciát (Gardner, 1983) avagy sporttehetséget, azonban mindeddig kevesen vizsgálták, a sportág-specifikus tehetségértelmezés pedig teljesen hiányzik a sportpedagógiai vizsgálatokból. Interdiszciplináris megközelítés: sportpszichológia, sportélettan, antropometria, sportpedagógia, stb. Multifaktoriális megközelítés

5 Intelligenciavizsgálatok Robert Sternberg (1985) három szintűmodellje szerint az intelligencia aspektusai: analitikus, kreatív és gyakorlati. Ezek közül az intelligenciatesztek csak az elsőt mérik valamennyire. Szükség lenne arra, hogy egyrészről az elemző (analitikus) intelligencia, másrészről a kreatív és főleg a gyakorlati intelligencia egyensúlyba kerüljenek. A praktikus intelligencia egyik fontos formája a nem tudatos tudás, amelyet Sternberg és munkatársai úgy fogalmaztak meg, hogy mások közvetlen segítsége nélkül szerzett, cselekvésorientált-tudás, amely képessé teszi az embert, hogy elérje a számára értékes célokat (Sternberg, Wagner, Horvath, 1995).

6 Gardner elmélete Az intelligencia, mint a problémamegoldás képessége, amelyek egy vagy több kulturális beállítódásra használhatóak. Gardner 7 részre osztotta fel az intelligenciát, ezek egymástól függetlenül, elkülönült részként működnek az agyban saját szabályaik szerint. Mindenki rendelkezik mindegyik intelligenciatípussal de nem egyenlőmértékben fejlett Ezek közül az elsőkettőaz, amelyek az iskolában tipikusan számítanak (nyelvi; logikai és matematikai). A következő3-at a művészetekkel hozta összefüggésbe (zenei; testi-kinesztétikai; térbeli), az utolsó kettőt személyes intelligenciának hívta a szerző (személyek közötti; személyen belüli). Későbbi kutatások 4 lehetséges részlehetőséget tártak fel. Ezek: naturalista, emocionális, egzisztenciális és spirituális intelligencia.

7 Tehetségmodellek - Renzulli A pszichológiai alapokon nyugvó tehetségkutatások után különbözőtehetségmodellek kidolgozása következett. Ennek egy fontos lépéseként Renzulli (1978) egy olyan tehetségmodellt hozott létre, melyben a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontján helyezte el: feladat iránti elkötelezettséget, kreativitást, és átlagon felüli képességeket emelte ki. A tehetséges sportoló ezen összetevők olyan interakciójára képesek, hogy tehetségüket bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani.

8 Tehetségmodellek Mönks és Knoers Mönks és Knoers (1997) a kutatások előrehaladtával felismerte azt, hogy az egyén veleszületett adottsága és belsőigénye nem elégséges a folyamatban. Így jutunk el a család, az iskola és társak szerepéhez. Az említett tényezők közül a családnak legfontosabb a szerepe a teljesítmény fejlesztésében, mert az biztosíthatja az optimális kognitív és affektív fejlődést, valamint a kiegyensúlyozott és bátorító légkört (Mönks és Knoers, 1997).

9 Mönks többtényezős tehetségmodellje (1997) ISKOLA Feladat iránti elkötelezettség Kreativitás TÁRSAK Átlagon felüli képességek CSALÁD

10 Tehetségmodellek - Czeizel Elsősorban a család felelős a gyermek sportolásának első lépéseinek megtételéért, így szerepe kimagasló a sportsikerek elérésében. Gyakran a család nem ismeri fel a gyermek képességeit vagy nincs lehetősége a fejlesztésre, így a kiemelkedőadottság elvész. A korábbi modellek erősségeit és hiányosságait alapul véve Czeizel (2004) megalkotta a 2*4+1 sors faktoros talentummodellt: A sors lehetővé teszi vagy meggátolja, hogy a potenciális adottságokból realizált tehetség váljon. Típusai: Korai halál (biológiai sors): ide tartozik az abortusz, balesetek, amelyek nem teszik lehetővé a tehetség megjelenését. Betegségek (önsorsrontás): életmód, szenvedélyek, nemi bajok és öngyilkosság. Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors): alkotói a szegénység, rossz iskola, háború, bűntény.

11 Sporttehetség Tehetség az, aki kevesebb munkával ugyanolyan teljesítményfejlődésre jut és mint társai vagy aki többre jut el ugyanannyi munkával (Nádori, 1985). Edzés és edzőszerepe Velünk született tényezők? Teljesítmény és verseny szerepe Motoros tanulás, mint sporttehetség?

12 Terminológia: egyetértés Adottság, képesség, környezet, tehetség, tehetséggondozás. Sporttehetségnek az számít, akinek az egészségi állapota, pszichikai, élettani, antropometriai, motorikus és szocializációs adottságai kiemelkedők és ezek valószínűsítik a későbbi magas szintűsportteljesítmény elérését (Gabler-Ruoff, 1979; Harsányi, 2000). Ezt erősíti meg Child (2004) is, immár konkrét tevékenységre vagy adott tevékenységkomplexumra vonatkoztatva az állítást. Egyetértés mutatkozik abban is, hogy a tehetség kibontakozása és optimális fejlődése szempontjából lényeges az adottság korai felismerése (Baker és Horton, 2004; Baumgartner Eszter, Bognár József és Géczi Gábor, 2005; Côté, 1999).

13 Terminológia: vita 1. A tehetséggé fejődés folyamata Bloom Stage of initiation: játékos mozgás, szórakozás, erőteljes családi és edzői hatások Stage of development: verseny, edzői szakosodás, edzésidőnő Stage of perfection: sportolói felelősség, szülői és edzői hatás is csökken, tevékenység dominancia Cote Sampling years (6-13): szülői dominancia, játékos mozgás Specializing years (13-15): egy vagy két sporttevékenységre koncentrál, sportspecifikus fejlődés értéke nő Investment years (15-től): hatalmas mennyiségű gyakorlás és elhivatottság

14 Terminológia: vita 2. Edzés vs. Biológiai faktorok Baker és Horton (2004) Elsődleges befolyásoló tényezők: genetika, edzés, pszichológiai faktorok Másodlagos befolyásoló faktorok: szocio-kulturális és háttér tényezők (helyszín, demográfiás jellemzők, irányítás, szakembergárda, eszközök ) Ericcson és mtársai (1993, 1994, 1996) Az edzésnek sokkal jelentősebb értéket tulajdonítanak, mint a velünk született tényezőknek Elsődleges viszont a létesítmény-eszközök, kitartás/próbálkozás/ monotónia-tűrés, és motiváció Ugyanígy jelentősek a szociális háló szereplői (edzők, szülők), munkaerkölcs, az edzés összeadódó hatásai (szórakozás, szellemipszichés kitartás, életmód) és kudarctűrőképesség (sérülés, financiális gondok, stb.)

15 Edzés, mint elsődleges tényező Ericcson és társai: Adottság nem hat közvetlenül a kiválóság elérésére óra avagy 10 év, mint küszöbérték A sportban az edzés a főtényezőa kiváló eredmény elérésében High quality and quantity of deliberate practice is sufficient for sport excellence. Különbözőkutatók bizonyítékot szolgáltattak az elméletre a következősportágakban: birkózás, karate, jégtánc, középtávfutás, labdarúgás és gyeplabda.

16 Sportágválasztás Elsősporttevékenység? Nem egyenlőa sportági kiválasztással. Nagyon kevés empirikus adat (jégkorong, labdarúgás, úszás, dobóatlétika, torna) Tényezők a folyamatban: Saját döntés Szülői hatás Kortárscsoport Média Egyéb

17 Ahol érdemes informálódni Folyóiratok: Kalokagathia, Sporttudományi Szemle, Magyar Edző Általános pedagógiai és pszichológiai lapok Könyvek Magyar Sporttudományi Társaság ( Magyar Tehetséggondozók Szövetsége

18 Szünet?

Hasonló dokumentumok

ELITE YOUTH SPORTTEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA

ELITE YOUTH SPORTTEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA SPORTTEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA A tehetség három jellegzetessége (Czeizel, 2004) 1. Ritka 2. Összetett 3. Kétgyökerű Ritka: Gauss-féle normális eloszlás paradoxona 70-130 közötti IQ tekinthető