Az edzéselmélet kialakulása Készítette: Dénes Gábor Testnevelés-rekreáció 2007.10.03 1 Mi is az edzéselm selméletlet Elsı írásos emlékek Kialakulásának szakaszai A A Magyar edzéstudom studomány kialakulása Új j irányzatok 2 1
Mi is az edzéselm selmélet? let? Az edzéselm selmélet let magába foglalja azokat az ismereteket (edzéselveket, edzésm smódszereket, edzéseszk seszközöket, ket, új j tudományos felismeréseket, seket, gyakorlati tapasztalatok általánosítását ), amelyek a sportteljesítm tmény fokozására, az elért teljesítm tményszint fenntartására ra vonatkoznak. Az edzéselm selmélet let a sporttudomány egyik elmélete, lete, amelynek tárgyt rgyát t a sportedzés s folyamatának, az egyéni csúcsteljes csteljesítmény elérésének, valamint a versenyzésnek snek a kérdk rdései alkotják. k. Szoros kapcsolatban más m s tudomány nyágakkal vizsgálja a sportbeli felkész szülés s teljes folyamatát, t, leírja a teljesítm tmény-fejlesztésnek, snek, a személyis lyiség g alakításának fıf követelményeit. Ezek alapján n irányelveket, ajánl nlásokat tartalmaz a feladatok optimális megoldására ra. 3 Elsı írásos emlékek Ókor A versenysportbeli felkészülés általános kérdéseivel Kr. e. 1360-ból Kikkuli-féle tréning könyv foglalkozott. Az ókori edzésmódszertani ismereteket pedig Philostratos: A tréneri tudományról címő 46 oldalas munkája összegezte. Újkor Az újkori sportélet XIX. századi rohamos fejlıdése elsısorban sportági szakkönyvek megjelenését váltotta ki. Pl: Roux(1895), aki megfogalmazta a mőködési alkalmazkodás törvényszerőségeit. Tissié(1889) pedig leírta a testgyakorlás és elfáradás összefüggéseit. 4 2
1) Tapasztalati fázisf Kialakulásának szakaszai Az edzıi i munkában és s, a testnevelés- tanításában szerzett tapasztalatok alapján kezdtek kialakulni. Az elsı sportági szakkönyvekben a trénerek és s tanárok leírt rták, hogy mit tapasztaltak a sportolókn knál, vagy sportolói i csoportoknál. 2) Elkülönülési fázisf Sok tudomány képviselk pviselıinek inek felkeltette az érdeklıdését t, hogy miként hat az emberi szervezetre a sport. Saját t tudományukon belül, l, elkülönülten lten kezdték k vizsgálgatni a sportmozgások sok szervezetre gyakorolt hatásait. A kapott adatokból l következtetk vetkeztetéseket vontak le A következtetk vetkeztetések közt k még m g nem volt szerves kapcsolat. 5 3) Összeadódási si fázisf A sportteljesítm tmények tovább javultak Sokrétőbb, megalapozottabb ismeretekre volt szüks kség Edzıi i tapasztalatokat összevetették k a szakért rtık által feltárt ismeretekkel Egyre több t tudás s halmozódott fel 4)Kooper Kooperációs(együttmőködési)fázis A további teljesítm tmény fokozás érdekében, az edzık k kapcsolatba léptek l sport-szaktudom szaktudományok képviselk pviselıivel. ivel. A felvetıdı problémákra együttesen keresték k a megoldást. 6 3
5) Integráci ciós( s(összegzıdési)fázis Megkezdıdött egy probléma interdiszciplináris ris megközel zelítése. Az edzéselm selmélet let az edzéstudom studománnyá válás s szakaszába jutott. Több tudomány nyág által feltett kérdésfeltevés, s, összehangolt módszerek keresése se kezdıdött meg. 6) Differenciálódási(elk si(elkülönülési)fázis Az általános edzéstudom studomány még m teljes kialakulásának befejezıdése elıtt életkor -,, sportág-,sportágcsoport gcsoport-,cél-,tulajdonság-és színvonal nvonal-specifikus irányok felé különül el. 7 A magyar edzéstudomány kialakulása I. szakasz 1800-1927 Alapvetı jellemzık: egymástól különálló sportági gyakorlati tapasztalatok összegyőjtése; az ebbıl kialakuló testnevelés; szaktudományos érdeklıdés; egészségügyi, orvostudományi, élettani, nevelési megközelítés, és mozgástan lehetıségeinek felismerése II. szakasz(1927-1962) Az elsı szakaszban kialakult folyamatok dinamikusabbá váltak. Megindult a sport problémáinak tudományos kutatómunka útján való megközelítése A nemzetközi kutatási eredmények hazai hasznosítása, valamint az edzıképzés. Létrehozták: edzıképzési rendszert, a sporttudomány társadalmi irányító szervezetét, gyermek és serdülık felkészítésével foglalkozó szervezeteket, sportiskolákat 8 4
III. Szakasz(1963-1968) 1968) Egyes sport-szaktudom szaktudományok(sportélettan,sportpedagógia) gia) egymás s melletti erıteljes tevékenys kenysége A sportbeli felkész szülésben sben érdekelt szervezetek(pl pl:tf,testnevelési si Tudományos Tanács stb.) dolgozóinak egymás s melletti mőködése. m Nádori edzéselm selmélet let c. könyvek IV. Szakasz(1969-1981) 1981) Szervezetek kialakulása, Különbözı szaktudományok képviselk pviselıinek inek együttm ttmőködése,formálódása sa jellemezte. 1981- Nádori Edzéselm selmélet let és s módszertan m c. könyvek V. Szakasz(1981-) A gyakorlati tapasztalatok jój része már m r nem naiv, hanem már m r a szisztematikus megfigyelés s eredménye, és s ez ötvözıdik a folyamatosan bıvülı tudományos kutatási eredményekkel. 9 Új irányzatok Matavejev-féle felkészülési rendszer Az 1950-es évek közepén jelentkezett az egészéves edzés periodizációjára vonatkozó elméletével. Jellemzıi: Nagy terjedelmő, általános kondicionális képzés a felkészülés elején, az alapozó idıszakban. A mozgástechnikai képzés döntıen a versenyidıszakra esett A felkészülési év három nagy periódusra: felkészülési, verseny,átmeneti idıszakra oszlott. Ezek mellett az akkori szovjet élsportolók adataira támaszkodva a csúcsforma kialakulásának 3 fázisát tapasztalta: -A csúcsforma kialakulása -A forma stabilizálódása -A forma csökkenésének fázisa 10 5
Új j felkész szülési si irányzat Peter Tschiene hívta fel a figyelmet arra, hogy a csúscteljes scteljesítmény- életkorban lévı nemzetközi zi élvonalbeli sportolókn knál l az edzés terhelésnek növeln velésére alapozott felkész szülés s már m r elérte azokat a határokat, amelyek átlépése túl t l sok kockázattal jár j és s nem vezet teljesítm tménynöveléshez. Célszerőnek láttl tták áttérni a minıségi szemléletre. letre. Boiko szemlélete lete szerint a teljesítm tményfejlıdésre az alábbiak jellemzık: - sportág g specifikus terhelések alkalmazása - nem kell hosszúideig csak ált. edzéseszk seszközöket ket alkalmazni E felfogás s miatt alakult át t egyre több t sportággyakorlata azzal, hogy több lett a verseny, és s a mérkm rkızések, és s ezzel meg növekedett n a speciális terhelések gyakorisága. ga. Verchosanszkij: : Az éves felkész szülés s folyamata: -az un. A blokkban a speciális edzésanyag dominál, az edzés intenzitása jóval j magasabb, mint a Matavejev-féle rendszerben - a B és C blokkban pedig a szerkezeti specializálódás s sebessége az ami fokozódik. 11 Irodalomjegyzék Harsányi László(2000): Edzéstudomány I. Budapest ; Pécs : Dialóg Campus Nádori László(1991): Az edzés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem http://www.google.hu/search?hl=hu&q=az+edz%c3%a9selm% C3%A9let+kialakul%C3%A1sa&btnG=Google+keres%C3%A9s& meta= Háttérképek: 1)http://www.winonlyriders.net/thelostforum/cinema/RockyBalb oa5.jpg 2) http://www.fengshuivilag.hu/kepek/majom_ember_majom.jpg 3)http://index.hu/cikkepek/0611/gazdasag/retrosnack/sportszele t.jpg 4)5)http://f.freeblog.hu/x/m/e/xmen/files/schoolbook_l.jpg 6)http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.szumo.hu/ Attila/kepek/takasago09.jpg&imgrefurl=http://www.szumo.hu/ci kkek/takasago.html&h=360&w=480&sz=21&hl=hu&start=15&tb nid=st1oph21tizfm:&tbnh=97&tbnw=129&prev=/images%3fq%3da z%2bedz%25c3%25a9s%26gbv%3d2%26svnum%3d10%26hl% 12 3Dhu 6
Ábrák 1) Harsányi László(2000): Edzéstudomány I. Budapest ; Pécs : Dialóg Campus 18 o. 2),3)Harsányi László(2000): Edzéstudomány I. Budapest ; Pécs : Dialóg Campus 19 o. 4),5)Harsányi László(2000): Edzéstudomány I. Budapest ; Pécs : Dialóg Campus 20 o. 13 Köszönöm a figyelmet! Dénes Gábor dene69@citromail.hu 06303180623 14 7