PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM T/6291/1. számú TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6291. számú törvényjavaslathoz 2008. szeptember
2 TARTALOMJEGYZÉK AZ ADÓRENDSZER 2009. ÉVI ÁTALAKÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI... 6 RÉSZLETES MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK... 11 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ... 11 ADÓINTÉZKEDÉSEK... 11 Adótábla... 11 Cégautó adó... 11 Osztalékadó... 11 Egyéni vállalkozók... 11 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE... 11 A személyi jövedelemadó kedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése... 11 Adóhatósági adatközlésen alapuló egyszerűsített bevallás bevezetése... 12 Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése... 12 Az adóbevallási kötelezettség szűkítése... 14 Egyéb egyszerűsítések a személyi jövedelemadóban... 14 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 15 MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA... 16 ADÓINTÉZKEDÉSEK, EGYSZERŰSÍTÉS... 16 A magánszemélyek különadó-előlegfizetésének egyszerűsítése... 16 TÁRSASÁGI ADÓ... 16 ADÓINTÉZKEDÉSEK... 16 Különadó, társasági adólap, adómérték... 16 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE... 18 Veszteségelhatárolás engedélyezésének megszüntetése... 18 JOGHARMONIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK... 18 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 19 EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ... 19 ADÓINTÉZKEDÉSEK... 19 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 19 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 19 AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS... 20 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 20 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ... 20 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 20 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 20 JÖVEDÉKI ADÓ... 21 ADÓINTÉZKEDÉSEK... 21 Jövedéki adó mértéke... 21 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSEK... 22 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 23 REGISZTRÁCIÓS ADÓ... 24 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 24 ENERGIAADÓ... 24 JOGHARMONIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK... 24 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 25
3 VÁM... 25 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 25 VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG... 25 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 25 Az Európai Közösség valamennyi tagállam Áfa-adóalanyának adatait tartalmazó VIES (Áfa-információs csere rendszer) rendszeréhez való hozzáférés biztosítása a VPOP részére... 25 EGYÉB MÓDOSÍTÁS... 25 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS... 26 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 26 HELYI ADÓK... 26 ADÓINTÉZKEDÉSEK... 26 Helyi iparűzési adó... 26 Az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó összeghatár emelése... 26 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 26 Az ún. tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adómentesség esetkörének szűkítése... 26 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 27 ILLETÉKEK... 28 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE... 28 A gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jogok értékmeghatározásának egyszerűsítése az illetékszabályozásban... 28 A követelés forgalmi értékének meghatározása az illetéktörvényben... 28 Az ingatlan- és gépjármű forgalmazók, illetve lízingcégek illeték kedvezményére, mentességére vonatkozó eljárások egyszerűsítése... 28 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 29 Feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékszabályozás... 29 A kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény feltételrendszerének korrekciója.. 29 Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény esetében a továbbértékesítéssel kapcsolatos előírások pontosítása... 29 Speciális, a bejelenteni elmulasztott, a vagyon nagyságához igazodó, progresszív mértékű mulasztási bírság a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén... 30 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 30 GÉPJÁRMŰADÓ... 31 ADÓINTÉZKEDÉSEK... 31 Cégautó adó... 31 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 32 LUXUSADÓ... 32 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 32 ADÓZÁS RENDJE... 33 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE... 33 Bevallási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítése... 33 Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel... 33 Részletfizetés biztosítása külön eljárás lefolytatása nélkül... 34 A közbeszerzéshez kötődő kifizetésekkel kapcsolatos felelősségi szabály módosítása... 34 Végrehajtási eljárás... 35 Az éves beszámolók beküldése... 35 Elektronikus ügyintézés körének bővítése... 35
4 A nettó adótartozás fogalmának kiterjesztése... 35 A kötelezettségcsoportos befizetés ( egyszámla ) lehetőségének megteremtése... 35 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 35 A számlaadásért való felelősség kiterjesztése... 35 Egyéni felelősség előírása az adózással kapcsolatos bejelentési, számlaadási és más részkötelezettségek teljesítéséhez... 36 A készpénzfizetések korlátozása... 36 Ellenőrzési összehasonlító adatbázis létrehozása... 36 Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés új esetköre... 36 Az adóbírság-szabály szigorítása... 36 Igazolatlan eredetű áru forgalmazása elleni fellépés... 37 Az adószámla rendezése hivatalból a végrehajtási eljárás keretében... 37 Végelszámolását kezdeményező cég záróbevallása... 37 Az adószám felfüggesztése (jogcímek bővítése, eljárási határidő rövidítése)... 37 JOGHARMONIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK... 37 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 38 Bejelentési, bevallási szabályok... 38 Munkáltatói (kifizetői) kötelezettségek pontosítása... 38 Elévülési időhosszabbodás... 38 Adóhatósági adatszolgáltatás... 39 Változó ellenőrzési határidők... 39 Hatósági eljárás... 39 Végrehajtás. A végrehajtási eljárást pontosító, értelmezést és a gyakorlatot segítő rendelkezések... 40 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK... 40 ADÓINTÉZKEDÉSEK... 40 Társadalombiztosítási járulék... 40 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE... 41 Közteher-alapok egységesítése... 41 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 41 FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSA... 42 ADÓINTÉZKEDÉSEK... 42 Rehabilitációs hozzájárulás... 42 MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK, ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAK ÉS FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK... 42 JOGHARMONIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK... 42 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 42 SZÁMVITEL... 42 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE... 42 A beszámolási és a könyvvezetési kötelezettség egyszerűsítése a kisvállalkozásoknál... 42 Egyéb számviteli egyszerűsítések... 43 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 43 A készpénzfizetések korlátozása... 43 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 44 KAMARAI TÖRVÉNY... 44 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 44 SZERENCSEJÁTÉK... 45
5 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE (ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK)... 45 Eljárások egyszerűsítése... 45 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 45 FIATALOK ÉLETKEZDÉSI TÁMOGATÁSA... 47 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE... 47 Automatikus kártyagyártás (engedélyezési eljárás)... 47 MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOKAT SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEK... 47 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 47 A készpénzfizetések korlátozása... 47
6 Az adórendszer 2009. évi átalakításának kérdései A 2009. évi adóintézkedések szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy felelős költségvetési politikával meg kell őrizni és folyamatosan javítani kell az államháztartás egyensúlyát. A vállalkozások fejlődése szempontjából is meghatározó, hogy Magyarország teljesítse a konvergencia programban megfogalmazott célt és az államháztartás hiánya 2009-re a fenntarthatónak tekinthető 3,2%-ra mérséklődjön, és meginduljon az államadósság csökkenése. Az adó- és járulékrendszer 2009. évre vonatkozó változtatásának célja, hogy javítsa a magyar gazdaság versenyképességét, lépések történjenek az egyszerűsítés irányába, tovább folytatódjon a több éve megkezdett fehérítés, a fekete gazdaság hatókörének szűkítése. A versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében a törvényjavaslat elsősorban a munkáltatókat terhelő bérjárulékok csökkentését, a személyi jövedelemadó sávhatárának emelését, a társas vállalkozások különadójának eltörlését és a társasági adózás átalakítását tartalmazza. Az adóintézkedések forrását a költségvetési többletbevételek, a kiadások csökkentése, valamint az adórendszerben javasolt átcsoportosítások teremtik meg. Az adórendszer egyszerűsítése hozzájárul az adózási adminisztráció csökkentéséhez, és az átlátható, egyszerű szabályozási környezet kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet, és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is. Ennek érdekében a javaslat számos adminisztrációt egyszerűsítő módosítást tartalmaz. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében az elmúlt években folyamatos intézkedéseket hozott a Kormány, amelynek eredményeként már 2006-ban, de még inkább 2007-ben jelentősen javult az adófizetési fegyelem. 2009. évben folytatódik a több éve megkezdett fehérítés, a fekete gazdaság hatókörének szűkítése. A javasolt intézkedések valamint az ellenőrzési és szankcionálási rendszer fejlesztése révén várható a fekete- és szürke foglalkoztatás további visszaszorulása. A munkavállalási hajlandóság növelését azonban nem csak az adórendszeren keresztül próbálja meg elősegíteni a Kormány, hanem egyéb, atipikusnak nevezhető foglalkoztatási formák egyszerűbbé tételével is. Így elsősorban a hátrányos térségekben élő, alacsonyan képzett, tartós munkanélküliek térhetnek vissza kedvezőbb feltételekkel a munka világába, illetve segítik elhelyezkedésüket különböző intézkedések. A START régió kártyával történő foglalkoztatás esetén három évre járulékmentességet élvez az a munkáltató, aki új munkaerőt foglalkoztat. A fő cél a foglalkoztatás növelése általában, de különösen azok esetében, akik munkaerőpiaci elhelyezkedése ma komoly nehézségekbe ütközik. Az előzőekben említett javaslatokat az Út a munkához program intézkedéseit tartalmazó törvényjavaslat fogja tartalmazni.
7 A Javaslat 2009-ben egyenlegében 167 milliárd forinttal, a GDP 0,6%-ával csökkenti a költségvetés adóbevételeit. milliárd forint Adójavaslat hatása a járulékcsökkentés április 1-jei bevezetésével Béreket terhelő adók -177 Munkáltatói bérterhek -107 Járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig 4% -132 Rehabilitációs hozzájárulás 3-szorosára emelkedik 25 Munkavállalói bérterhek -70 Szja tábla: 18% 2 millióig, utána 36%, különadó marad (adójóváírás a jelenlegi, 9%-kal szűnik meg) -70 Tőkét terhelő adók -15 Különadó megszűnik, társasági adó szigorított alapon 18% (két éves écs marad) -25 Cégautó adó megszüntetése (szja+eho+munkaadói járulék) -40 Új cégautó adó 50 Fogyasztási adók 25 Jövedéki adó 10%-os emelése (üzemanyag nélkül) 25 Nettó adóteher csökkenés -167 Lakosság -45 Vállalkozások -122
8 A törvényjavaslatban megfogalmazott adóintézkedések csökkentik a munkáltatók bérterheit, illetőleg a legalább havi kb. 140 ezer forintos bruttó keresettel rendelkezők adóterhelését. Az adó- és járulékcsökkentés hatására átlagosan mintegy 2 százalékponttal csökkenne az adóék, a bérköltség adó és járulékterhe. Az adóék a legnagyobb mértékben a havi 170 ezer forintos bruttó keresetnél csökkenne (3,3 százalékponttal), amely jövedelemszint felett az adóék csökkenésének mértéke egyre kisebb. Adóék változása 2009-ben (személyi jövedelemadó és járulékok a bérköltség %-ában) 65,0 60,0 55,0 Átlagkereset 60,6 60,8 54,0 60,3 59,6 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 70 000 75 000 41,1 39,3 80 000 85 000 90 000 95 000 100 000 110 000 120 000 130 000 46,1 44,5 140 000 Havi bruttó kereset 51,3 2008. 2009. 150 000 160 000 170 000 181 000 190 000 200 000 220 000 240 000 300 000 500 000 600 000 750 000 800 000 900 000 1 000 000
9 A járulékcsökkentés valamennyi kereseti sávban mérsékli a munkáltatók bérköltségét: a havi bérköltség csökkenésének legnagyobb összege 5520 forint, amely a legalább havi 138 ezer forintos (a minimálbér kétszerese) bruttó keresetnél jelentkezne. A bérköltség változása 2009-ben (Ft/hó) 1 000 0-1 000-2 000-3 000-4 000-3 200 Átlagkereset -5 000-5 520-5 520-5 520-5 520-5 520-6 000 70 000 75 000 80 000 85 000 90 000 95 000 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000 150 000 160 000 170 000 181 000 190 000 200 000 Havi bruttó kereset 220 000 240 000 300 000 500 000 600 000 750 000 800 000 900 000 1 000 000 bérköltség A havi legalább 140 ezer forintos bruttó keresetek esetén emelkedne a nettó kereset. Az adótábla sávhatárának 300 ezer forinttal történő emelése a havi140 ezer forintot meghaladó bruttó keresettel rendelkezőknél növelné a nettó keresetet, legfeljebb havi 4500 forinttal. A havi nettó kereset változása változatlan bér mellett (forint) Bruttó bér (havi) 2008 2009 Különbség 69 000 56 190 56 190 0 70 000 56 840 56 840 0 80 000 63 340 63 340 0 90 000 69 840 69 840 0 100 000 76 340 76 340 0 120 000 87 915 87 915 0 140 000 99 115 99 115 0 150 000 103 215 104 715 1 500 170 000 110 815 115 315 4 500 200 000 122 215 126 715 4 500 300 000 166 500 171 000 4 500 500 000 260 500 265 000 4 500 800 000 412 789 417 289 4 500 1 000 000 517 789 522 289 4 500
10 A nettó kereset változása 2009-ben (Ft/hó) 6 000 5 000 4 500 4 500 4 500 4 500 4 000 3 000 Átlagkereset 2 000 1 000 0 0 0 70 000 75 000 80 000 85 000 90 000 95 000 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000 150 000 160 000 170 000 181 000 190 000 200 000 220 000 240 000 300 000 500 000 600 000 750 000 800 000 900 000 1 000 000 Havi bruttó kereset Az adótábla módosítása az adózók 40%-a számára jelent többletjövedelmet. A 2009. évre becsült jövedelemstruktúra mellett az adósávhatár emelése kb. 1,7 millió adózó, az összes adózó mintegy 40%-a számára jelent többletjövedelmet. Az adózók megoszlása a jövedelem nagysága szerint (a 2009. évre becsülve) Összevont adóalap (éves, forint) Adózók becsült száma (ezer fő) Adózók megoszlása 1-800 000 868 20% 800 000-1 000 000 547 13% 1 000 000-1 200 000 384 9% 1 200 000-1 400 000 365 9% 1 400 000-1 700 000 409 10% 1 700 000-2 000 000 316 7% 2 000 000-2 500 000 360 8% 2 500 000-3 000 000 256 6% 3 000 000-5 000 000 453 11% 5 000 000-10 000 000 225 5% 10 000 000 felett 60 1% ÖSSZESEN 4 245 100%
11 Részletes módosítási javaslatok A Tájékoztató a következőben az egyes adótörvények módosításáról szóló T/6291. számú törvényjavaslatban szereplő fontosabb változtatásokat tartalmazza. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Adóintézkedések Adótábla A 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, az adómértékek (18% és 36%) és az adójóváírás változatlanul hagyásával. Cégautó adó A szélesebb adóalapra vetülő új cégautó adó bevezetésével összefüggésben megszűnik az eddig a személyi jövedelemadóban szabályozott, a magáncélú használattal összefüggésben fizetendő cégautó adó. Adómentes béren kívüli juttatások korlátja Megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. Osztalékadó Megszűnik az osztalékadó (a magánszemély osztalékból származó jövedelmének és az egyéni vállalkozó osztalékalapja adózásának) 35%-os adómértéke, már a 2008. év után fizetett, illetve megállapított osztalék esetében sem kell ezt a mértéket alkalmazni. Egyéni vállalkozók A társasági adó általános mértékének 16%-ról 18%-ra emelkedésével összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is ennek megfelelően változik, valamint szintén a társasági adó változásainak megfelelően módosulnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó, az adó alapját érintő szabályok. Adminisztráció egyszerűsítése A személyi jövedelemadó kedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése Jelenleg 3 millió 400 ezer forint éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretben hét jogcímen lehet adókedvezményt érvényesíteni. Az egyszerűsítés érdekében továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után 30 százalék egységes kedvezmény-kulccsal, legfeljebb évi 100 ezer forint keretben érvényesíthető összevont adókedvezmény jár annak, aki bármelyik, vagy több jogcímen történő jövedelem-felhasználást (kedvezmény-alapot) tud igazolni. Ha az éves jövedelem meghaladja az évi 3,4 millió forint jövedelemhatárt, de nem éri el az évi 3,9 millió forintot, akkor ezen jövedelemhatáron belül továbbra is érvényesíthető csökkentett összegben adókedvezmény, ekkor a 100 ezer forint keretet csökkenti a jövedelemhatárt meghaladó jövedelemrész 20 %-a. Változatlan feltételekkel vehető igénybe az őstermelői kedvezménynek az a része, amely az előbbiekkel együtt az évi 100
12 ezer forintot nem haladja meg, valamint változatlanok maradnak a személyi és családi kedvezmények szabályai. Az összevont adókedvezményben új elem 2009-től egyes háztartási szolgáltatások igénybevételét igazoló számlák bevonása a kedvezmény-alapba. (A háztartással kapcsolatos szolgáltatások a következők: lakásfelújítással, -korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás, gyermekfelügyelet, gyermekgondozás, háztartás-vezetés, házi ápolás, háztartási nagygépek karbantartása, javítása, a lakás, a lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, hideg- és melegvízrendszerének karbantartása, javítása.) Az egyes jogcímekre vonatkozó összegszerű egyedi korlátozások megszűnnek. Megmaradna a tartós adományozás fokozottabb ösztönzését célzó külön kedvezmény, amit a befizetett összeg megfelelő arányú százalékos növelése biztosítana. Egyszerűsödnek az egyes kedvezményekre vonatkozó részletszabályok. A tandíjra történő befizetést, ha a hallgató nem halasztottan kíván adókedvezményt érvényesíteni, bárki figyelembe veheti, akit a hallgató kérésére az igazoláson feltüntetnek. A tartós adományozás többlet-kedvezményének visszafizetési kötelezettsége csak a megelőző három évben érvényesített összegre korlátozódik, és csak akkor áll fenn, ha a tartós adományozás meghiúsulása az adományozó magánszemélynek felróható. Átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a kedvezmények szabályainak a változása ne eredményezze a jogosultság szűkítését. Indokolt már a 2008. évre vonatkozóan is megszüntetni a lakáscélú megtakarítások (jellemzően az ún. ifjúsági takarékbetétek) korábban már hatályon kívül helyezett adókedvezményének (utoljára 2001-ben lehetett érvényesíteni) visszafizetési kötelezettségét, ha a megtakarítás felhasználása nem lakáscélra történik. Indokolt az adókedvezmények sorrendjének meghatározására már a 2008. évi adómegállapításra vonatkozóan is új rendelkezést beiktatni. Az adókedvezmények sorrendje akkor bír jelentőséggel, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de nem tudja az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit teljes összegben kihasználni, illetve nem tud minden jogcím alapján adókedvezményt igénybe venni (mert például nincs annyi adója, vagy az összevont kedvezménybe tartozó kedvezményalapok 30 százaléka meghaladja a 100 ezer forintos keretet). Adóhatósági adatközlésen alapuló egyszerűsített bevallás bevezetése A magánszemélyek adóbevallásával kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek jelentős egyszerűsítéseként az eddig szűk körben igénybe vett adóhatósági adómegállapítás helyett bevezetésre kerül már a 2008. évi adókötelezettség teljesítésénél is választhatóan az ún. egyszerűsített bevallás, amelynek lényege, hogy az adóhatóság állítja össze a nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallást, és ez alapján kiszámítja az adót, így a magánszemélynek, ha egyetért, csak aláírva vissza kell küldenie azt. A munkáltatói adómegállapítás lehetősége megmarad, és továbbra is választható az adóhatósági közreműködés nélküli önadózás. Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése A Javaslat a kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítés alkalmazhatóságát kiterjeszti a munkáltatón túl az egyéb személytől (kifizetőtől) származó költségtérítésre (pl. megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak esetére) is.
13 A kiküldetési rendelvény alapján a kifizető tevékenysége érdekében hivatali, üzleti utazást teljesítő magánszemélyek számára kifizetett költségtérítés bizonylat nélkül elszámolható. Az alkalmazhatóság kiterjesztésével úgy a kifizetők, mint a magánszemélyek adminisztrációs terhei csökkennek. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a magánszemély a tevékenységéért ellenértéket nem kap, csupán a járműhasználattal kapcsolatos költségeit térítik meg, és adott esetben csak e miatt a költségtérítés miatt kell a kifizetőnek az igazolást kiállítania és a kifizetésről adatot szolgáltatnia, a magánszemélynek pedig az adóbevallást benyújtania. Az ingatlan átruházásából származó jövedelem 2008-tól hatályos szabályozása a szerzést követően létesített ingatlanrészekre választás alapján külön-külön teszi lehetővé az ingatlanrészek szerzési értékével arányos jövedelem meghatározását. Az adózói bizonytalanság, illetve az eltérő értelmezési lehetőségek kiiktatása érdekében javasoljuk a szabályok olyan pontosítását és kiegészítését, amelyek egyértelművé teszik a jövedelemmegosztás arányosítási szabályait. Változik az örökölt, illetve ajándékba kapott ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összegnek a meghatározása, megoldva azt a helyzetet, amikor az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása az illeték kiszabását megelőzően történik. További módosításként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog tekintetében is lehetővé válik a jövedelemnek az időmúlással történő százalékos csökkentése. A falusi vendégfogadásból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések részben technikailag, részben tartalmilag a szabályozás egyszerűsítése, könnyebb értelmezhetősége érdekében, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelethez, illetve a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló kormányrendelethez igazodóan módosulnak. Indokolt kiemelni, hogy a bérbeadás szabályai nem alkalmazhatóak a fizetővendéglátás, falusi szállásadás, falusi vendéglátás bevételére. A falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer, illetőleg 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrész a falusi vendégfogadás ösztönzése érdekében emelkedik, egyben az adómentes rész meghatározásának szabálya egyszerűsödik. Az adómentes részt már a 2008. évre vonatkozóan is a következők szerint lehet megállapítani: a) évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik; b) évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik; c) évi 1 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik. Az illeték-fizetési kötelezettséggel szerzett értékpapír szerzési értékét a kifizető az illetékekről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott érték alapján veszi figyelembe akkor is, ha az illeték-kiszabás az átruházásig még nem történt meg. Az örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapírok átruházása esetén a szerzési értékről (az illeték alapjáról) és a költségként levonható illetékről az átruházásig nem mindig áll rendelkezésre az illetéket kiszabó hatóság határozata, miközben az örökös gyakorta az értékpapír mielőbbi eladására kényszerül. A hatályos szabályok alapján ilyen esetben az értékpapír átruházásakor bevételt csökkentő tételként a kifizető a megszerzésre fordított értéket rendszerint nem ismeri, ezért a teljes bevételből, mint jövedelemből vonja az adót. Az adózók és a befektetési szolgáltatók számára egyaránt jelentős ügyintézéssel jár, hogy az adó túlvonását utólag és csak egyedi eljárásban lehet rendezni. Az egyéni vállalkozókat és mezőgazdasági őstermelőket érintő szabályok az adóalap meghatározása vonatkozásában a társasági adó szabályainak változásával összhangban módosulnak. Egyes adóalap csökkentő jogcímek megszűnnek (a helyi iparűzési adó
14 elszámolásához, az 5 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény), módosulnak az értékcsökkenési leírás szabályai. A módosuló szabályokkal egyidejűleg egységesítésre kerülnek a bevételek, illetve költségek elszámolására vonatkozó a hatályos törvény szerint az összevont adóalap és az egyéni vállalkozó jövedelmének meghatározására párhuzamosan kimondott szabályok. A társasági adóban a veszteségelhatárolás adóhatóság általi engedélyeztetése megszűnik, ennek megfelelően a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál és a mezőgazdasági őstermelőknél is megszűnik az engedélyeztetés. Azokban az esetekben azonban, amelyekben az elhatárolás jelenleg adóhatósági engedélyhez van kötve, egy esetleges ellenőrzés során az adózónak kell bizonyítania, hogy azok a feltételek, amelyek az engedélyezéshez szükségesek, fennálltak. A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók likviditását javító egyszerűsítést jelent a fejlesztési tartalék és a 10 %-os adókulcs alkalmazása által elért adómegtakarítás belföldi pénzforgalmi bankszámlán történő tényleges lekötése helyett egy olyan nyilvántartás vezetésének előírása, amely követhetővé teszi ezeknek a pénzforrásoknak a jogszerű felhasználását. A fejlesztési tartalék új szabálya az átmeneti rendelkezések alapján azokra is vonatkozna, akik már rendelkeznek lekötött fejlesztési tartalékkal. A jelenlegi szabály megnehezíti a vállalkozó tevékenységének finanszírozását, mert akkor is banki többletköltségekkel járó bankszámlát kell nyitnia, ha arra egyébként nem lenne köteles, a lekötött összeget ki kell vonnia a gazdasági folyamat finanszírozásából mindaddig, ameddig a felhasználási cél meg nem valósul. Az átalányadózás-választásának értékhatára jelentősen (általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra) emelkedik. Az adóbevallási kötelezettség szűkítése A hatályos szabály szerint nem kell bevallani az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben az összes ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. A módosuló szabályok szerint a 100 ezer forintot meg nem haladó, az említett jogcímeken keletkező jövedelmek és az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén az életjáradékból származó jövedelem nem esik adóbevallási kötelezettség alá. A hatályos szabályok szerint a termőföldet értékesítő magánszemély akkor részesülhet az értékesítésből származó jövedelem adómentességében, ha a vevő magánszemély megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. A vevő e feltételeknek való megfelelésről nyilatkozik az eladónak. Az eladó lényegében csak azért ad be adóbevallást, hogy az eladó e nyilatkozatáról az adóhatóságot tájékoztassa. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság az ingatlanértékesítésről e nélkül is rendelkezik információval, az adóbevallási kötelezettség megszűnik. Egyéb egyszerűsítések a személyi jövedelemadóban A hatályos szabály szerint a kamatjövedelmet nem kell bevallani, ha a kifizető az adót levonta. Olyan esetben, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót vont le, a magánszemély kérelmére kiadott igazolás alapján az adóbevallásban válik rendezhetővé a különbözet. Ha a kamatadó megállapítására és befizetésére a
15 magánszemély kötelezett, a negyedéves kötelezettség helyett azt éves kötelezettségként kell teljesítenie. A munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatás (egymást követő öt évben együttesen 1 millió forint) felhasználható lízingelt lakás lízingdíjának megfizetésére is, ha a támogatást a leghátrányosabb kistérségben foglalkoztatott magánszemély kapja. A támogatás lakáscélú felhasználásának kiterjesztése a lízingelt lakás díjára kedvezően hatna a hátrányos térségi munkahelyteremtést elősegítő lakásmobilitásra, azzal, hogy azonos elbánást biztosítana a lakásvásárláshoz, -építéshez tőkével nem rendelkező munkavállalók számára a munkahely közelében történő letelepedéshez. Szélesedik a mezőgazdasági őstermelésre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága (a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, szőlőbor értékesítése a hatályos szabályok szerint akkor minősül mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek, ha az értékesítés 2 litert meghaladó kiszerelésben történik; ezen korlát 0,5 liter kiszerelésre csökken, igazodva ezzel a piaci körülmények változásához). Egyéb módosítások Az Új Tulajdonosi Programhoz kapcsolódóan adómentességet kimondó rendelkezést kell beiktatni a bónusz értékpapír elnyerése esetére, valamint az értékpapír meghatározott időn túl ( öt év van a javaslatban) történő átruházásakor keletkező árfolyamnyereségre. Az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő szociális gondozói díj 120 ezer forintról 180 ezer forintra emelkedik. A feketegazdaság fehérítését szolgáló intézkedések részeként indokolt előírni számlatartási kötelezettséget az átalányadózó egyéni vállalkozók, őstermelők részére. A rendelkezések jobb alkalmazhatósága érdekében indokolt az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek elhatárolásának pontosítása. A szabályozás kiemeli, hogy a megbízási, vállalkozási tevékenység ellenértéke önálló tevékenység bevételének, a személyes közreműködés ellenértéke nem önálló tevékenység bevételének minősül. Egyes eljárásjogi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell hozni az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakkal, különös tekintettel az egyéni vállalkozók és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetők reprezentációval és az üzleti ajándék juttatásával összefüggő adókötelezettségére. A reprezentációs kiadások adómentes kerete már a 2008. december 31-ét követően kezdődő adóévtől a kifizető éves összes bevétele 0,5 százalékára, legfeljebb 10 millió forintra korlátozódik. Az adóról való rendelkezés szabályainak a módosulásával az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagjának egyéni számláján lekötött összeghez kapcsolódó adókedvezmény kiterjed az önsegélyező pénztárban lekötött összegre is. Az önkéntes pénztár tagjának és a nyugdíj-előtakarékoskodónak a halála után esedékes rendelkező nyilatkozatra, illetve a kiutalásra a kedvezményezettje (örököse) is jogosult. A nyugdíj-előtakarékossági számlán kezelt befektetési eszközökre vonatkozó ügyletek nem tartoznak a tőzsdei ügyletből származó jövedelem adózási szabályainak hatálya alá. A nyugdíj-előtakarékoskodók számára biztosítani kell a befizetés után járó adókiutalást akkor is, ha jogszerű nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a kiutalás időpontjában a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlával már nem rendelkezik.
16 A társasházak közös tulajdonában lévő ingatlan átruházására vonatkozó szabályt összhangba kell hozni az ingatlan-átruházásra vonatkozó új szabályokkal. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében ingyenesen adható részvények juttatási kerete 500 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik. Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők az Szja tv. 1997. január 1-je előtt hatályos rendelkezései alapján az üzleti, illetve beruházási célra felvett hitel kamata után járó kedvezményt utoljára a 2009. évi adóbevallásban érvényesíthetik. Adómentes jövedelem a kormányrendelet által szabályozott, Új Tudás Műveltség Mindenkinek Program keretében a pedagógusok jobb anyagi megbecsülése érdekében alapításra kerülő ösztöndíj az alapítás, illetve az első lehetséges odaítélés időpontjától kezdődően. Összehangoló pontosítások szükségesek a kapcsolódó jogszabályok változásai, valamint az Szja tv. módosuló rendelkezései miatt (pl. az árvaellátásra tekintettel folyósított özvegyi nyugdíj adómentességének visszamenőleges kimondása). MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA Adóintézkedések, egyszerűsítés Megszűnik az egyéni vállalkozók különadója, míg a nem egyéni vállalkozó magánszemélyek esetében a szabályozás változatlan szabályok mellett továbbra is alkalmazandó. A magánszemélyek különadó-előlegfizetésének egyszerűsítése A Javaslat arra irányul, hogy a különadó-alap azon része után, amely után a kifizető részéről nem történt különadó-előleg levonás, a magánszemély ne fizessen adóelőleget, hanem a le nem vont különadó megfizetésére csak a bevallásra nyitva álló határidőig legyen köteles. TÁRSASÁGI ADÓ Adóintézkedések Különadó, társasági adólap, adómérték A Javaslat a különadó megszüntetése mellett 18 százalékos adómérték mellett a társasági adóalapnak néhány eltéréssel a jelenlegi különadó alapnak megfelelő meghatározását tartalmazza. E javaslat mellett a társasági adóalap továbbra is lehetőséget ad többek között a veszteség elhatárolására, fejlesztési tartalék képzésére, a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményére és a két éves gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazására. Az új adólap mellett: 1. megmaradó korrekciós tételek: elhatárolt veszteség levonhatósága, új gép, berendezés, szellemi termék és kísérleti fejlesztés bekerülési értének két év alatt történő leírása,
17 bejelentett részesedéshez és az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek, fejlesztési tartalék képzés kedvezménye, kapott/adott támogatás, kivéve a térítés nélküli eszközátadást/átvételt és kapott/nyújtott szolgáltatást (továbbra sem korrekciós tétel a jogszabály alapján kapott/adott támogatás), kapott osztalék levonhatósága, kivezetett részesedésre jutó bevétel miatti csökkentő tétel, visszavásárolt részesedés bevonás alapján érvényesíthető levonás, társasháztól kapott, szja-val adózott bevétel miatti csökkentés, átszámítási különbözet miatti korrekciók, ha változik a könyvelés pénzneme, K+F közvetlen költség alapján érvényesíthető kedvezmények, bírság, adózási jogkövetkezményekkel kapcsolatos korrekciók, a kapott jogdíj felének adóalapból történő levonhatósága, az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző kedvezmény, a munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény, legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény, a képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény, ellenőrzési, önellenőrzési megállapításhoz kapcsolódó korrekciók, kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, szokásos piaci ár miatti korrekciók, kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás és kedvezményezett részesedéscsere miatti korrekciók. 2. megszűnő adóalap módosító tételek: céltartalék képzés és felhasználás korrekciói, értékcsökkenési leírással kapcsolatos módosítások (a kétéves leírás és a fejlesztési a tartalék rendszere miatt szükséges korrekció kivételével), szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap-csökkentés, a kapcsolt vállalkozástól kapott/adott kamat alapján történő módosítások, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző kedvezmény, elidegenítésékor elért nyereség alapján történő adóalap-csökkentés, a követelések értékvesztése/visszaírása miatti korrekciók, a szabadalom, mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető kedvezmény, a kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága, a helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése, a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye, a nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciók, az alultőkésítés miatti növelő tétel, hitelezési veszteség miatti növelő tétel, a vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert/elismert költségek példálózó felsorolása, adomány miatti kedvezmény,
18 a nonprofit szervezetek (pl. alapítvány, társadalmai szervezet, egyház, közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság) speciális korrekciós tételei, amelyek egyrészt adóalapot növelő tételek (pl. az adomány, ha arról a nonprofit szervezet igazolást állított ki, de az adóév végén adótartozása van), másrészt adóalapot csökkentő tételek (pl. közhasznú jogállású alapítványnál a vállalkozási tevékenység nyereségének 20 százaléka, egyháznál az adózás előtti nyereségnek az a része, amely az adóévben és az azt követő adóévben a cél szerinti tevékenység bevételt meghaladó költségével egyezik meg). Az adóalap meghatározását érintő változások miatt átmeneti rendelkezésekkel kell biztosítani, hogy ne következzen be kétszeres adózás (például a követelések értékvesztése, a céltartalék figyelembe vételének változása miatt), vagy ne történjen kétszeres nem adózás (például az értékcsökkenési leírás változása miatt), továbbá, hogy a 2009. év első félévére bevallott különadó előleg a társasági adó előlegeként legyen számításba vehető. Adminisztráció egyszerűsítése Veszteségelhatárolás engedélyezésének megszüntetése A társasági adóalanyoknak (hasonlóan az egyéni vállalkozókhoz) a veszteség elhatárolásához a jelenlegi szabályozás szerint bizonyos feltételek teljesülésekor kérni kell az adóhatóság engedélyét. Javasolható az engedélyezés megszüntetése, azzal, hogy átalakuláskor és kedvezményezett eszközátruházáskor a jogutód, illetve az átvevő csak addig írhatná le az átvett veszteséget, amíg az átvett tevékenységet lényegesen nem szűkíti. Nem lehetne viszont leírni a jogelőd veszteségét, ha a jogelőd nem végzett tevékenységet. Jogharmonizációs intézkedések 2007. augusztus 1-jétől adóalany az európai területi együttműködési csoportosulás is, amely az adóalapot az alapítványokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával állapítja meg. Ez az elv a hatályos előírásokban nem következetesen jelenik meg, ennek javítása indokolt (például a nem közhasznú jogállásúak számára az alapítványokhoz hasonlóan adómentesség biztosítása, adóelőleg bevallási, fizetési kötelezettség alóli mentesítése). A kettős adóztatás elkerülésére, illetve az adóztatás kijátszásának megakadályozására a Magyar Köztársaság is több kétoldalú egyezményt kötött, amelyek az OECD modellre épülnek, illetve annak magyarázatát követik. Ez a magyarázat július 1-jétől több ponton változott, amely érinti a tényleges üzletvezetés helyének értelmezését is. Erre tekintettel az üzletevezetés helye fogalmának a tényleges üzletvezetés helye fogalomra változtatása szükséges, azzal a tartalommal, hogy ez nemcsak az igazgatósági ülések többségének a helyét jelenti, hanem az ügyvezetés és munkatársai napi ügyintézésének a helyét. E változtatásnak megfelelően lehet majd a jövőben értelmezni az üzletvezetés helye alapján az illetőséget. Ehhez kapcsolódóan indokolt arról is rendelkezni, hogy az üzletvezetés külföldre helyezésekor a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások szerint kell adózni.
19 Egyéb módosítások A külföldi vállalkozó adókötelezettségének keletkezését érintő változás azt rendezi, hogy a fióktelep adókötelezettsége a bejegyzés iránti kérelem beadását követően (előfióktelep) és nem a bejegyzés napját követően keletkezik. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó fogalom pontosítása és az előírások kiterjesztése az alapításkor nem pénzben adott hozzájárulásra is, ha a nem pénzbeli hozzájárulással olyan személy vesz részt az alapításban, aki/ amely az alapítással az alapított társaság kapcsolt vállalkozásává válik. E mellett összhangban az OECD modell magyarázatának változására a külföldi vállalkozó és fióktelepe, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is alkalmazni kell a szokásos piaci értékkel kapcsolatos szabályokat, azon elv alapján, hogy a telephelyet úgy kell tekintetni, mintha önálló vállalkozás lenne. A 10 %-os adómértékről szóló rendelkezésben indokolt egyértelművé tenni, hogy a 10 %- os adókulcs alkalmazásáról az adózó dönt, annak alkalmazása nem kötelező. E mellett pontosítja a módosítás, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak hogyan kell megfelelni, továbbá az időközi jogszabályváltozásnak megfelelően módosul a hátrányos térségekre történő hivatkozás, illetve rendelkezik arról, hogy a külföldi vállalkozó mikor minősül jogelőd nélkül létrejöttnek. A közhasznú társaságok kötelező átalakulása miatt a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság tevékenységét folytató non-profit gazdasági társaság nevesítése a társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek között. A hitelintézetekre vonatkozó szabályok kiterjesztése (árbevétel-fogalom, a veszteségelhatárolás lehetőségéből való kizárás) a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásokra. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Adóintézkedések Az új cégautó adó alól nem indokolt az eva-alanyokat mentesíteni, ezért az rájuk is kiterjed. Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a javaslat tartalmazza a számlatartási kötelezettség előírását. Egyéb módosítások Indokolt lehetővé tenni, hogy a 10 %-os adókulcs alkalmazása miatti, lekötött tartalékba helyezett adómegtakarítást az eva hatálya alá történő áttéréskor hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz ne kelljen leadózni. Viszont az eva hatálya alatt meg kell a személyi jövedelemadót vagy társasági adót fizetni, ha a lekötött összeg felhasználása nem az előírás szerint történik. Pontosítani szükséges a kiegészítő tevékenységet folytató eva alany egyéni vállalkozó Tb. járulék kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, egyértelművé téve, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot a Tbj. törvény szerint kell fizetnie, és csak a nyugdíjbiztosítási járulék alapja az eva alap 10 százaléka.
20 AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS Egyéb módosítások A kifizetőnek az ekho magánnyugdíjpénztári tagdíjrészét elkülönítve, a magánnyugdíjpénztár APEH által vezetett kincstári számlájára kell utalni. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések Az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély kiadásának feltételei részben függenek attól, hogy az adóalanynak mekkora bevétele származik az exportból, illetve a Közösségen belüli adómentes értékesítésből. Ezen értékhatár a bevezetése óta eltelt három éve változatlan. A kivetéses adóztatás újbóli bevezetésével szerzett pozitív tapasztalatokra figyelemmel (az azonnali áfa megfizetésével az adózási fegyelem javult, az importált termék áfa-alapja kontrolladatként szolgál a termék árának további alakulására), valamint tekintettel a forint azóta bekövetkezett értékvesztésére, a tervezet a forintban meghatározott összeghatárokat valorizálja. Előírásra kerül, hogy 900 ezer forint feletti vásárlásnál az eladó köteles számlát adni, függetlenül attól, hogy a vásárló adóalany vagy sem. Egyéb módosítások Az áfa-törvény számlázási határidőre vonatkozó szabálya részben szigorodik, részben enyhül. Szigorítás, hogy a készpénz-fizetéses ügyletek esetében a számla kibocsátásának a fizetés időpontjában haladéktalanul meg kell történnie. Változatlan marad ugyanakkor a 15 napos számla-kibocsátási kötelezettség azokban az esetekben, amikor a fizetés átutalással történik, és az ügylet során áthárított adó merül fel. Enyhítő szabályként jelenik meg ugyanakkor, hogy az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében (pl. adó alóli mentes ügyletek) a számla kibocsátásának határidejére vonatkozóan az áfa-törvény nem írna elő konkrét időpontot, így annak 15 napon túli kibocsátására is lehetőség lesz. Ez utóbbi esetben azért van lehetőség a 15 napos határidőtől való eltekintésre, mivel áthárított adó hiányában a számlabefogadó érdeke nem sérül. Pontosabbá válik néhány a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes szolgáltatás. Így a bírósági, hatósági nyilvántartásba bejegyzett nonprofit szervezetek (így különösen: az egyházak) által a tagjaik felé végzett tevékenységek tekintetében az adómentességnek a továbbiakban nem lenne feltétele, hogy ezen szervezetek nyilvántartott tagsággal rendelkezzenek. A hatályos szabályozás szerint a népi iparművészeti termékek értékesítése abban az esetben adómentes, ha azt ún. közszolgáltató értékesíti. A közszolgáltató fogalmába a hatályos szabályozás szerint ezen termékeket előállító alkotók nem tartoznak bele. Figyelemmel a 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikk n) pontjával való összhangra is, a tervezet kiterjeszti a népművészeti termékek adómentes értékesítésének személyi feltételeit a közszolgáltatókon túl a népi iparművész minősítéssel rendelkezőkre, így a jövőben az ilyen minősítéssel rendelkező alkotók általi népi iparművészeti termékek értékesítése is adómentessé válna. A nemzetközi szerződések és az áfa-törvény kapcsolatát illetően az áfa-szabályozás a más adótörvények vonatkozásában alkalmazott elvekhez és gyakorlathoz igazodik. A hatályos