Tartalom Előszó 19 Előszó a második kiadáshoz 21 Előszó a harmadik kiadáshoz 24 Bevezetés 25 1. Az első alapkérdés 27 2. Demiurgosz az emberben 29 3. A gyakorlati" jelentése a filozófiában 31 4. A valóságos dolgok értékteljessége és a bennük való részesedés 33 5. A második alapkérdés 35 6. A személy és a szituáció értéktartalma 37 7. Az egymás-mellett-elmenésről 39 8. A modern ember 41 Első rész. Az erkölcsi jelenség szerkezete (Az erkölcs fenomenológiája) I. szakasz: Kontemplatív és normatív etika 45 1. fejezet A gyakorlati filozófia kompetencia kérdése 47 a) Az erkölcsi parancsok általános jellege és érvényesülés-igénye 47 b) Etikai relativizmus 48 c) Etikai abszolutizmus 49 2. fejezet: Az erény taníthatóságáról 51 a) Szókratész tétele 51 b) A bűn" keresztény fogalma 51 c) Az etika mint tiszta elmélet Schopenhauernél 53 d) Platón Menón-]& és az apória feloldása 54 3. fejezet: A normativitás igazi jelentése 56 a) A közvetett normativitás 56 b) A vizsgálat látható keretei és az etika eszméje 57 c) Etika és pedagógia 58 d) Elméleti és erkölcsi apriorizmus 59 http://d-nb.info/1063320062
6 j Nicolai Harlmann: Etika II. szakasz: A morálok sokasága és az erkölcs egysége 61 4. fejezet: Sokféleség és egység az erkölcsi tudatban 63 a) Az erkölcsi parancsok történeti sokfélesége 63 b) Érvényesülő morál és tiszta etika 64 c) A sokféleség további dimenziói 65 d) A keresett egység és az értékkutatás 66 5. fejezet: A jóról és a rosszról való tudás 68 a) Parancsok, célok és értékek 68 b) A tudás fájának mítosza 69 c) Nietzsche felfedezése és tévedése 70 6. fejezet: Az értékfelfedés útjáról 72 a) Az ethosz forradalma és az értéktudat szűkössége 72 b) Az eszmény kifejezésre juttatója és a tömeg 73 c) Hátratekintő és előretekintő etika : 75 d) Elméleti és etikai elv-kutatás 76 e) Kategóriák és értékek, törvények és parancsok 78 f) Erkölcsi valóság és a primer értéktudat bizonyossága 79 g) Tévedési lehetőség és nem-igazi erkölcsi tudat 81 7. fejezet: Az erkölcsi jelenség orientációs területei 83 a) Az adott-jelleg terjedelme az értékkutatásban 83 b) Jog és erkölcs 84 c) Vallás és mítosz 86 d) Pszichológia, pedagógia, politika, történelem, művészet és művészeti képzés 87 III. szakasz: A filozófiai etika tévútjai 89 8. fejezet: Egoizmus és altruizmus 91 a) Az önfenntartás és az önérvényesítés morálja 91 b) Az egoizmus-elmélet értelme és képtelensége 92 c) Az altruizmus metafizikája 93 d) Beleérzés és átérzés 95 e) Az Én" és a Te" alapviszonya. A két tendencia konfliktusa és értéke 96 9. fejezet: Eudaimonizmus és utilitarizmus 99 a) Arisztipposz és Epikurosz 99 b) A sztoa 100 c) Kereszténység és neoplatonizmus 101 d) Az újkor szociális eudaimonizmusa 103 10. fejezet: Az eudaimonizmus kritikája és etikai jelentése 105 a) Az utilitarizmus természetes határai 105 b) A következményetika jogosultsága és határai 106 c) Elhallgatott értékek visszatérése 107 d) Értéktévesztés a szociális eudaimonizmusban és ennek veszélyei 108 e) Az eudaimónia önértéke és viszonya a tulajdonképpeni erkölcsi értékekhez... 109 f) Boldogságra törekvés és képesség a boldogságra 110
Tartalom 7 IV. szakasz: A kanti etika 113 11. fejezet. A gyakorlati ész szubjektivizmusa 115 a) Kant tanítása a kellés szubjektív" eredetéről 115 b) Transzcendentális szubjektivizmus és akaratszabadság 117 c) A kanti alternatíva 118 d) Hamis következtetés a kanti apriorizmusban 119 12. fejezet: A formalizmus scheleri kritikája 122 a) A formális" jelentése a kategorikus imperatívuszban 122 b) A forma preferálására vonatkozó történeti előítélet 123 c) Formalizmus és apriorizmus 124 13. fejezet: Az intellektualizmus scheleri kritikája 126 a) Intellektualizmus és apriorizmus 126 b) Érzékiség, adottság és aposzterioritás 127 c) Gondolkodás, értelem és aprioritás 128 d) Az értékérzés érzelmi apriorizmusa 129 e) A materiális értéketika" eszméje 131 V. szakasz: Az erkölcsi értékek lényegéről 133 14. fejezet: Értékek mint lényegiségek 135 a) A lényegiség ideiglenes jelentése 135 b) Javak és jószágértékek 137 c) Az értékek aprioritásának és abszolútságának viszonya 139 d) Akarat, cél és morális értékítélet 141 e) Példakép és példakövetés 142 f) Erkölcsi eszményképzés és értéktudat 143 g) Beszámítás, felelősség és bűntudat 144 h) Lelkiismeret és erkölcsi értékaprioritás 145 i) Az antik erény-fogalom mint materiális értékfogalom 146 15. fejezet: Az értékek relativitása és abszolút jellege 149 a) Szubjektivitás és relativitás 149 b) A javak szubjektumra-vonatkoztatottsága és az értékmatéria relácionális szerkezete 150 c) Az erkölcsi értékek abszolút jellege és az őket kísérő jószágértékek viszonylagossága 151 d) Az erkölcsi értékek materiális vonatkoztatottsága a személyekre mint objektumokra 153 e) Az erkölcsi értékek materiális vonatkoztatottsága a személyre mint szubjektumra 154 f) A vonatkoztatottságok egymásba-kapcsolódása és az erkölcsi értékek e mögött álló abszolút jellege 155 16. fejezet: Az értékek ideális magánvalóságáról 156 a) Az értékek gnoszeológiai magán valósága 156 b) Erkölcsi valóság és erkölcsi ideális szféra 157 c) Az ideális magánvalóságról egyáltalában 159 d) Az értékek erkölcsi-ideális magánvalósága 161 e) Értéktévesztés és értékvakság 162 f) Az értéklátás vándorlása és az értékmegismerés határai 163
8 Nicolai Hartmann: Etika 17. fejezet: Az értékek mint elvek 165 a) Az értékek viszonya a valósághoz 165 b) Az értékek mint az erkölcsi ideális szféra elvei 166 c) Az értékek mint az erkölcsi aktuális szféra elvei 167 d) Az értékek mint az erkölcsi reális szféra elvei 169 e) Az értékek teleológiai metafizikája és az erkölcsi értékfenomén 170 VI. szakasz: A kellés lényegéről 173 18. fejezet: Az érték és a kellés viszonya 175 a) Ideális lenni-kellés 175 b) Aktuális lenni-kellés 176 c) A lenni-kellés fesztávja, aktualitásfoka és erkölcsi dimenziója 177 d) A dimenziók pluralitása és az értékek sokfélesége 179 19. fejezet: A kellésnek a szubjektumhoz való viszonya 180 a) A lenni-kellés sarkpontja a reális létben 180 b) A szubjektum szerepe a kellés metafizikájában 181 c) Lenni-kellés és tenni-kellés. Az elv metafizikai gyengesége és a szubjektum ereje 183 d) Érték és cél, kellés és akarat 184 e) A szubjektivitás látszata a kellésben és az axiológiai determináció 185 f) Szubjektum és személy 186 g) A személyiség függése az értéktől és a kelléstől 188 20. fejezet: A kellés és a finális kapcsolat 190 a) Érték és kellés kategóriaelemzéséhez 190 b) Elsődleges és másodlagos determináció 191 c) A finális kapcsolat mint háromszintű kötelék 192 d) Szabályos, valamint visszafelé ható determináció a finális kapcsolatban 193 e) A cél megkettőződése és azonossága 194 f) Gondviselés és predesztináció az emberben 196 21. fejezet: Az értékek teleológiája és az ember metafizikája 198 a) Természetteleológia és világteleológia 198 b) Filozófiai antropomorfizmus és az axiológiai determináció elsődlegessége 199 c) Az ember megsemmisülése és a kategoriális alaptörvény megfordítása 201 d) Etika és ontológia, ember és természet 202 e) Az ember teleológiája és a véletlen" 204 VII. szakasz: Metafizikai kitekintések 207 22. fejezet: Teleológiai kölcsönhatás 209 a) A kauzális és finális sorok egymásba-fonódása 209 b) Homofinális és heterofinális közösség 209 c) Célellentmondások és értékkonfliktusok 211
Tartalom ( 9 23. fejezet: A kellés modális felépítése 213 a) A modalitás-probléma mint az érték és a kellés lényegi problémája 213 b) Ontológiai szükségszerűség és valóság 214 c) Lehetőség és szükségszerűség egyensúlyának felbomlása az aktuális lenni-kellésben 216 d) Az ideális lenni-kellésnek és az értékek magánvalóságának a modalitása 216 e) A szabad szükségszerűség apóriái 218 f) Szabadság, megvalósulás és lehetővé válás 220 24. fejezet: A személy metafizikájához 222 a) Perszonális metafizika 222 b) Scheler tanítása a személyről és az aktusról 223 c) Aktusok és személyek mint tárgyak 224 d) Személyesség és szubjektivitás. Én" és Te" 226 e) Személy és világ 228 25. fejezet: A metafizikai perszonalizmus 232 a) Világ-eszme és Isten-eszme 232 b) Egyes személy és össz-személy 233 c) Magasabb rendű személyek" és a magasabbrendűség tudata 235 d) Az összességek emelkedő és a személyesség csökkenő rendszerei 236 e) Etika és teológia 238 Második rész. Az erkölcsi értékek birodalma (Az erkölcs axiológiája) I. szakasz: Általános szempontok az értéktáblához 243 26. fejezet: Az erkölcsi értékek helyéről az értékek birodalmában egyáltalában 245 a) Értékkutatás és az etika értékterülete 245 b) Alapozottsági viszonyok az erkölcsi értékek és a jószágértékek között 246 c) Különbség más alapozottsági viszonyokkal szemben 247 d) A fordított megalapozás scheleri kísérlete 247 27. fejezet: A cselekvés célja és a morális érték 250 a) Az erkölcsi értékek félreismerése a céletikában 250 b) A tenni-kellés határa az értékek birodalmában 251 c) Erkölcsi értékekre való törekvés lehetőségének határa 252 d) A törekvés lehetőségének és a megvalósíthatóságnak a viszonya 255 e) Erkölcsi értékek realizálhatóságának határa 257
10 j Nicolai Harfmann: Efika 28. fejezet: Az értékek rangsoráról 260 a) A rendezési elv módszertani apóriája 260 b) Értéktudat és a rangsor tudata 261 c) A magasabb" és az alacsonyabb" axiológiailag irreducibilis jelentése 262 d) Az értékbirodalom többdimenziós jellege 263 e) Értékerő és értékmagasság. Értékmulasztás és értékteljesülés 264 29. fejezet: Az értékmagasság kritériumaira vonatkozó kérdés 266 a) A rangsor öt scheleri ismertetőjegye 266 b) A scheleri ismertetőjegyek értékelése 267 c) Az értékválasz" hildebrandi elmélete 268 d) A Nikomakhoszi etika értékprédikátumai 269 e) Az előnyben részesítés törvényének" scheleri elmélete és az ideális rangsor abszolút jellege 270 30. fejezet: A legfőbb érték problémája 273 a) Az erkölcsi elv egységkövetelménye 273 b) A jó" tartalmi megismerhetetlensége 274 c) A monizmus lehetséges típusai az értékek adott pluralitásában 275 d) Az etika monizmusa az értékek pluralizmusán belül 277 II. szakasz: A legáltalánosabb értékellentétek 279 31. fejezet: Az értékek antinomikája 281 a) Pozitív ellentétesség mint a legelemibb értékek alapsajátossága 281 b) A morális konfliktus és az értékantinómiák 282 c) Az értékellentétek dimenziórendszere mint ideális értéktér" 283 32. fejezet: Modális értékellentétek 285 a) Szükségszerűség és szabadság értékantinómiája 285 b) Az értékek reális létének és nem-létének értékantinómiája 286 c) Az antinómia formulázásai és variációi 288 33. fejezet: Relácionális értékellentétek 289 a) Az értékhordozó antinómiája 289 b) Aktivitás és tétlenség értékan tinómiája 290 c) A típus magassága, illetve szélessége 292 d) Harmónia és konfliktus 293 e) Egyszerűség és komplexitás 295 34. fejezet: Mennyiségi-minőségi értékellentétek 297 a) Általánosság és egyediség 297 b) A típusban" megnyilvánuló értékszintézis 299 c) Az összesség és az általánosság, az individualitás és az individuum kategoriális viszonya 300 d) összesség és individuum értékellentéte 302 e) A mennyiségi értékellentétben rejlő antinómia 304 f) Az antinómia határa 306 g) Állandósuló antinomikus elemek az értékek birodalmában és az ontikus reális létben 308
Tarfalom j 11 h) Az axiológiai köztes tag. Szűkebb közösség és politikai párt 309 i) Emberiség és nép 310 III. szakasz: Tartalmilag előfeltételezett alapértékek 313 35. fejezet: Értékcsoportok általános jellegzetessége 315 a) Konkrétság és tartalmi teljesség 315 b) Egyoldalú értéksorok és viszonyuk az antinómiákhoz 316 c) A második kiegészítő alcsoport 317 36. fejezet: A szubjektumhoz tapadó értékalapok 319 a) Az élet értéke 319 b) A tudat értéke 321 c) A tevékeny létezés értéke 323 d) A szenvedés értéke 324 e) Az erő értéke 326 f) Az akaratszabadság értéke 327 g) Az előrelátás értéke 329 h) A céltevékenység értéke 332 37. fejezet: Jószágértékek 334 a) A javak táblázatának helye az etika általános értéktábláján belül 334 b) A létezés általános alapértéke 335 c) A szituáció értéke 336 d) A hatalom értéke 337 e) A boldogság értéke 337 f) Javak speciálisabb osztályai 339 g) Az etika probléma-határa a javak táblázatához képest 339 TV. szakasz: Az erkölcsi alapértékek 341 38. fejezet: Az erkölcsi értékekről egyáltalában 343 a) Az erkölcsi értékek szabadságra-vonatkoztatottsága 343 b) Az erkölcsi alapértékek és az egyes alcsoportok 344 39. fejezet: A jó 346 a) A jó mint erkölcsi alapérték 346 b) A jó definiálhatatlansága és részleges irracionalitása 347 c) A jóban rejlő kétértelműségek 347 d) A jó axiológiai távolsága az előfeltételezett aktusértékektől 348 e) A negatív értékek teleológiája és a sátán" eszméje 349 f) A jó mint pozitív értékek teleológiája 351 g) Értékintenció és intenciós érték az értékek teleológiájában 352 h) A jó materiális vonatkozása az értékek rangsorára 354 i) Az értékmagasság-érzet rétegződése és a szív törvénye" 357 j) Az általánosság-jelleg a jó lenni-kellésében 357
12 Nicolai Hartmann: Etika 40. fejezet: A nemes 359 a) A nemesnek a jóhoz, a közönségesnek a rosszhoz való viszonya 359 b) A nemes viszonya az életértékhez 360 c) A rendkívüli teleológiája 361 d) Értékválasztás és az egyén megválasztása (arisztológia) 362 e) Erkölcsi aszcendencia és a csoport morálja 363 f) A nemes morális ismertetőjegyei 364 g) Megkülönböztetés és elrendezés 366 41. fejezet: A teljesség 367 a) A jóhoz és a nemeshez való viszony. A teleológia visszalépése 367 b) Értékszintézis a teljesség ethoszában 368 c) A lelki nagyság és viszonya a rosszhoz 369 42. fejezet: A tisztaság 371 a) Ellentét a jóval és a teljességgel 371 b) Kereszténység és antikvitás. A tisztaság mint alapérték 372 c) A tisztaság mint morális hatalom 373 d) A tisztaság megjelenési formái 374 e) Elveszíthetőség és visszahozhatatlanság 375 f) Tisztaság és teljesség belső dialektikája 376 g) Tisztaság és szabadság, hit és ethosz 377 V. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (első csoport) 379 43. fejezet: Az erényekről egyáltalában 381 44. fejezet: Igazságosság 383 a) Jog, egyenlőség és a személy igazságos volta 383 b) Jogtalanságot elkövetni és jogtalanságot elszenvedni 384 c) Igazságosság mint a legalacsonyabb, legelemibb erény-érték 385 d) Legalitás és moralitás 386 e) Jogosság és szolidaritás 387 45. fejezet: Bölcsesség 390 a) A oocpía és a sapientia erkölcsi jelentése 390 b) A szókratészi életeszmény 391 c) Erkölcsi optimizmus és képesség a boldogságra 392 46. fejezet: Bátorság 394 a) A személy önmagát-bevetése és a morális kockázat 394 b) Erkölcsi bátorság és felelősségvállalási készség 395 47. fejezet: Önuralom 397 a) XaxppocrúvTi és éykpóaeia 397 b) Engedelmesség, fegyelem és jellemfejlődés 398 48. fejezet: Arisztotelészi erények 400 a) A (leaótrig elmélete 400 b) A actxppoctwri a (xeaórri*; fényében 403 c) EA i)9epiórr <;, jipaórr <;, neya^ojrpéjieia 403 d) í>ia.ott(aía és H 7aA,oyuxía 404 e) Né(i cn<; 406 f) Atatíx; 406
Tartalom j 13 VI. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (második csoport) 409 49. fejezet: Felebaráti szeretet 411 a) A másik személy felé fordulás 411 b) Pozitív tartalom és teremtő spontaneitás 412 c) Antinomikus ellentéte az igazságossággal 413 d) Sértődöttség, álszeretet, együttérzés 414 e) Az Én-szféra emocionális transzcendálása 416 f) A felebaráti szeretet apriorizmusa és metafizikája 417 g) Az erkölcsi érték autonómiája a felebaráti szeretetben 418 50. fejezet: Őszinteség és egyenesség 420 a) Igazság és őszinteség 420 b) Az őszinteség és az úgynevezett kegyes hazugság" értékkonfliktusa 421 51. fejezet: Megbízhatóság és hűség 424 a) Képesség az ígéretre 424 b) Az erkölcsi személy önazonossága és szubsztancia-jellege 425 c) A hűség ethosza 425 52. fejezet: Bizalom és hit 427 a) Kockázat, bátorság és lelki erő a bizalomban 427 b) Vakhit 428 c) Szolidaritás és a hit nevelő ereje 428 d) A hit mozzanata a barátságban 430 e) Életigenlés és remény 430 53. fejezet: Szerénység, alázat, távolságtartás 432 a) A szemlesütő tekintet ethosza 432 b) Alázat és büszkeség 433 c) A távolságtartás 434 54. fejezet: A társas érintkezés értékei 436 a) A konvencionális formaértékek erkölcsi jellege 436 b) A fennálló szokások" 437 c) Az arisztotelészi társasági erények 438 VII. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (harmadik csoport) 441 55. fejezet: A legtávolabbi szeretete 443 a) Az erkölcsi értékérzés határértékei 443 b) A közei-lévőhöz való kötöttségünk természetessége 443 c) A platóni pax; 445 d) Távolbalátás és történeti szolidaritás 446 e) A felebaráti szeretet és a legtávolabbi szeretete 447 f) A legtávolabbi szeretete és az igazságosság 450 g) Erkölcsi eszmény-képzés 451 h) A prospektív eszmény tartalmáról 453 i) A legtávolabbi szeretetének erkölcsi értékkaraktere 454
14 Nicolai Hartmann: Etika 56. fejezet: Az ajándékozás erénye 457 a) A szellemi javak és a személy, ezek lényegének megfelelő habitusa 457 b) Ajándékozni és elfogadni. Erény áldozat nélkül 458 c) Haszontalan erény" 459 d) Az élet értelemadása és antropodíceája 461 57. fejezet: Személyiség 463 a) Az individualitáshoz való viszony 463 b) A személyiség reális léte és ideális ethosza (intelligibilis karaktere) 464 c) Szubjektív általánosság és objektív individualitás 466 d) Objektív általánosság és individualitás a személyiségértékben 467 e) Az individuális ethosz értékelsőbbség-elve és viszonya az értékek általános rangsorához 468 f) A személyiség erkölcsi értékmagassága 470 g) Az értékmagasság kétszeres variabilitása 471 h) Antinomikus viszony az általános értékekhez és a kategorikus imperatívusz megfordítása 472 i) Igazi és nem-igazi személyiség 475 j) A személyiségértékek megismerhetősége és aprioritása 477 58. fejezet: Individuális szerelem 480 a) A személyes lét értelemteljesülése 480 b) A saját élet és a szerelem önértéke 481 c) Képesség-érték és akarat-érték a szerelemben 482 d) Túl boldogságon és boldogtalanságon 484 e) Lelki mélység és benső kötelék 485 f) A szerelem ismeretértéke 486 VIII. szakasz: Az értéktábla törvényszerűségéről 489 59. fejezet: A rendszerelképzelés fogyatékossága 491 a) Az áttekintés határai 491 b) Eredmények az értékek rangsora tekintetében 492 c) Az értéktábla törvényszerűség-típusai 493 60. fejezet: Rétegződésviszony és alapozottsági viszony 495 a) A (yu i.7ita>krj dialektikus törvénye 495 b) A negatív értékek és a pozitív értékek egymást feltételezése 496 c) A rétegződésviszony és a rétegződési törvények 497 d) A rétegződési törvények érvényességi határai az értékek birodalmában 498 e) Az alapozottsági viszony bevonása a rétegződésviszonyba 499 f) Az erkölcsi és az esztétikai értékek viszonya 501 g) Következtetések 503
Tartalom 15 61. fejezet: Ellentétviszony és értékszintézis 504 a) Az axiológiai ellentét öt típusa 504 b) Az ellentéttábla redukciója 505 c) Az axiológiai ellentét-típusok formális viszonya és kölcsönkapcsolataik 506 d) A negatív értékek antitétikája és a jieaórr <; elmélete 507 e) A JJ CJÓTT)(^ mint értékszintézis 508 f) A szintézis elvének kiterjesztése a magasabb erkölcsi értékekre 511 g) Az értékek zsarnoksága és a zsarnokság korlátja az értékszintézisben 513 h) Az erény egysége" és kitekintés az értékek ideális rendszerére 515 i) Az ellentétesség áttolódása a pozitív értékekről a negatív értékekre 517 j) Az értékantinómiák valódiságának kérdése 518 62. fejezet: A komplementer viszony 520 a) Az értékek kölcsönös értelemteljesülése 520 b) A viszony kiterjesztése az alacsonyabb értékekre 521 c) Függetlenség a rétegződésviszonytól és az alapozottsági viszonytól 522 d) Az ellentétviszonnyal való kapcsolat 524 e) Az interperszonális értékszintézis 525 63. fejezet: Az értékmagasság és az értékerő viszonya 527 a) Magasságviszony és rétegződésviszony 527 b) Értékmagasság és értékszintézis 528 c) A kategoriális alaptörvény és korroláriumai 528 d) Az értékerő törvénye 530 e) Az erősebb mivolt jelentése a jószágértékek szférájában 533 f) Erő és magasság az erkölcsi értékek szférájában 534 g) A morál kettős arca 535 h) A jó lényegében rejlő antinómia 537 i) A két elsőbbség-tendencia szintézisének eszméje 538 64. fejezet: Érték és értéksemlegesség 540 a) Az értékskála magasságszintjeinek sokfélesége és az értéksemlegesség egysége 540 b) A pozitív értékmagasságnak és a negatív értékalacsonyságnak az értéksemlegességre vonatkoztatottsága 541 c) Abszolút értéksemleges és abszolút értékes 543 d) Az értékbirodalom kezdete és vége 544
16 Nicolai Hartmann: Etika Harmadik rész. Az akaratszabadság problémája (Az erkölcsök metafizikája) I. szakasz: Előzetes kritikai kérdések 549 65. fejezet: A probléma megközelítése 551 a) Állásfoglaló instancia az emberben 551 b) Az ember mint érték és valóság közvetítője 552 c) A szabadságra-vonatkoztatottság függetlensége az aktuális döntésektől 553 d) Extrém esetek mint lehetséges példák 555 e) A szabadságprobléma módszertani állása 556 66. fejezet: Adalékok a szabadságprobléma történeti alakulásához 557 a) Az előtörténetről 557 b) Az erkölcsi szabadságprobléma leoldozása a vallásiról 559 c) A kanti szabadság-antinómia 560 67. fejezet: Hibák a szabadság fogalmának felfogásában 562 a) A három tipikus hibaforrás a probléma kezelése során 562 b) Erkölcsi és jogi szabadság. Lehetőség és lehetségesség 563 c) A cselekvés szabadsága és az akarat szabadsága 564 d) A hamisan értelmezett külső" szabadság 565 e) A hamisan értelmezett belső" (pszichikai) szabadság 566 f) A választás negatív szabadságának alaptévedése 569 II. szakasz: Az oksági antinómia 571 68. fejezet: A kanti megoldás jelentése 573 a) Az intelligibilis világ belenyúlása a jelenségbe 573 b) A kauzális kapcsolat és a determinációs plusz 574 c) A kanti gondolat leoldása a transzcendentális idealizmusról 575 d) A világ kétrétegűsége. Kauzális kapcsolat és erkölcsi törvény 576 69. fejezet: Determinizmus és indeterminizmus 578 a) A fogalmi hibák radikális kiküszöbölése 578 b) Az etikai naturalizmus és pszichologizmus hibája 578 c) Az indeterminizmus hibája 580 d) A teleológiai világkép problémakövetelménye a szabadság-kérdést illetően 581 e) A finális determinizmus hibája 582 70. fejezet: Kauzális determinizmus és finális determinizmus 585 a) Metafizikai paradoxonok 585 b) Visszautalás a függőség kategoriális törvényeire 586 c) A finális kapcsolat ontológiai függése a kauzális kapcsolattól 587 d) A teleológia kategoriális szabadsága a kauzális kapcsolat felett 588 e) A kategoriális szabadság-törvény megfordítása a kauzális monizmusban 590 f) A kategoriális alaptörvény megfordítása a finális monizmusban 590 g) Mechanikus metafizika és panteizmus 592
Tartalom 17 71. fejezet: Az ontológiai törvényszerűségről mint a szabadság bázisáról 593 a) A determinációs dualizmus látszata 593 b) A determináció típusok általános ontológiai rétegződésviszonya 594 c) Az erő és a szabadság mindenre kiterjedő kettős törvényszerűsége 596 d) A kategoriális szabadság mindenre kiterjedtsége és az akaratszabadság különös esete 599 III. szakasz: A kellés-antinómia 601 72. fejezet: A kanti szabadságtan kritikája 603 a) Az oksági antinómia problémahatárai 603 b) A transzcendentális szabadság Ttpőjcov cpe'ö5o<;-a 604 c) Kellés és akarat. A második szabadság-antinómia 605 d) A kanti és a skolasztikus-vallási szabadságprobléma 607 73. fejezet: Hibás eljárások az akaratszabadság bizonyítására 609 a) Az akaratszabadság úgynevezett bizonyításáról" egyáltalában 609 b) Szabadság a tudat mögött" 610 c) A szabadság megsemmisítése" a késői Fichténél 611 d) A megjelenő és az abszolút szabadság Schellingnél 612 e) Leibniz elmélete a monászok abszolút önfejlődéséről 614 f) Schopenhauer tanítása az intelligibilis karakterről 616 74. fejezet: Az új problémahelyzet 618 a) A szabadság lényegét illető konzekvenciák 618 b) Az erkölcsi szabadság apóriái 618 c) Egy harmadik szabadság-antinómia a második mögött 620 IV. szakasz: Az erkölcsi jelenségek bizonyító ereje 623 75. fejezet: Metafizikai tárgyak bizonyításáról" 625 a) Az akaratszabadság bizonyíthatatlansága 625 b) Jelenségek és metafizikai tárgyak 626 c) A bizonyítási eljárások lehetséges típusai 627 76. fejezet: Az erkölcsi megítélés és az önmeghatározás tudata 629 a) Az erkölcsi megítélés érve 629 b) Az önmeghatározás tudata mint a cselekvés általános kísérőjelensége 630 c) Az önmeghatározás tudata és a tudat önmeghatározása 631 d) Az alternatíva másik oldala és a szkepszis bizonyítási terhe 632 e) A jelenség metafizikai súlya 633 77. fejezet: Felelősség és beszámítás 635 a) A felelősség mint reál-etikai tény 635 b) A személyi szabadság megmutatkozása a felelősség viselésében 636 c) Beszámítás, beszámíthatóság és igény a beszámításra 637 d) A személy erkölcsi alapképessége 639 e) Az erkölcsi szkepszis kategoriális önmegszüntetése 640 f) A szabadság léte és látszata. Az érv metafizikai súlya 642
18 Nicolai Hartmann: Etika 78. fejezet: Bűntudat 645 a) Bűnérzet, lelkiismeret, megbánás és a bűn akarása 645 b) Az érv erőssége 647 c) Az egyes személy ideális és reális lényegisége 648 79. fejezet: Kiegészítő ténycsoportok 650 80. fejezet: Kellés és akarat 652 a) Rések az érvelésben 652 b) Kellés és akarat nem-azonosságának jellege 653 c) A tiszta értékantinomiák és az empirikus értékkonfliktus szerepe 654 d) A személyiségértékeknek mint a szabadság bázisának a szerepe 655 e) A személyiség ideális és reális autonómiája 657 f) Törvénynek megfelelő és törvényen túli szabadság 658 g) Az autonómiák antinómiája 660 V. szakasz: A személyes szabadság ontológiai lehetősége 665 81. fejezet: A személy autonómiája és az értékek determinációja 667 a) A személyes szabadság lehetőségének kérdése 667 b) A determinációtípusok hármas rétegzettsége 668 c) A szabadság finális apóriája és annak megoldása 669 82. fejezet: A kellés-antinómia megoldásáról 672 a) A szabad akaratban mint erkölcsi akaratban rejlő belső ellentmondás 672 b) Az ellentmondás feloldása. A kétértelműségek felfedése 673 c) Az erkölcsi szabadság lényegében rejlő két mozzanat ellentmondása 674 d) Komplementer viszony a látszólagos ellentmondás mögött 675 e) A negatív" szabadság újbóli felbukkanása a kellés-antinómiában 677 f) A negatív" szabadság mozgástere, s igazi viszonya a pozitív szabadsághoz 678 g) A pozitív és a negatív szabadság kölcsönös feltételezettsége az értékek vonatkozásában 679 h) Kétoldalú szabadság a személy önmeghatározásában 681 83. fejezet: A megoldatlan maradványprobléma 683 a) Az erkölcsi szabadság individualitásának apóriája 683 b) Az általános és az individuális autonómiájának pozitív viszonya 684 c) Az individuális determináns lényegének kérdése 685 d) A személy teleológiája mint a pozitív szabadság determinációs módja 687 e) A személyes szabadság ontológiai apóriája 687 f) A komplex feltételviszony kategoriális szerkezete 688 g) Erkölcsi és kategoriális szabadság 690 h) A probléma határa 691 VT. szakasz: Függelék a szabadság-tanhoz 693 84. fejezet: Az elmélet látszólagos és valóságos gyengeségei 695 85. fejezet: Erkölcsi és vallási szabadság 701