A nevelés lehetősége és szükségessége. Dr. Nyéki Lajos 2016

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nevelés lehetősége és szükségessége. Dr. Nyéki Lajos 2016"

Krisztina Farkasné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A nevelés lehetősége és szükségessége Dr. Nyéki Lajos 2016

2 Bevezetés A nevelésnek nyilvánvaló feltétele az, hogy az ember nevelhető, alakítható legyen. Minden nevelési szándékú tevékenység eleve feltételezi a nevelhetőség tényét. A nevelési tapasztalatok ugyanakkor minden korban ellentmondásos jellegűek. Ezért koronként szükség van a nevelt fejlődésére ható tényezők tisztázására, a fejlesztés korlátainak feltárására.

3 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos ókori felfogás Az ókorban általában nem merültek fel kételyek az ember nevelhetőségét illetően (az egyiptomi intelem műfaja, és neves ókori filozófusok nézetei is ezt igazolják). A nők és a rabszolgák nevelésének lehetőségét és hasznát illetően azonban nem volt ilyen általános az optimizmus. A papok és a papnők nevelésére általában különös gondot fordítottak.

4 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos ókori felfogás A spártaiak a lányok nevelésére a fiúkéhoz hasonlóan nagy gondot fordítottak. Az athéni felfogás a nőket másodrendűnek tartotta, nevelésüket a családban kívánta megoldani (Platón és Arisztotelész nézetei). A rabszolgák nevelését szükségtelennek tartották az ókorban (kivétel a gladiátorok kiképzése).

5 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos középkori felfogás Az optimizmus első megingása az ember eredendően bűnös voltáról szóló bibliai tanítás miatt. A keresztény ember fő problémájává a túlvilági életre való felkészülés vált. A vezeklés a test sanyargatásával járt együtt. A népvándorlás okozta pusztítás miatt a volt Nyugatrómai Birodalom területén a városi civilizáció hanyatlása, éhínségek, járványok.

6 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos középkori felfogás Az i. sz év körül nyugaton az volt a közfelfogás, hogy az éhínségek és a járványok oka az eredendő bűn, világvége várás. A keresztény nevelés nagy újdonsága viszont az, hogy egyetemes jellegű. A nők és a rabszolgák kulturális helyzetének változása. Szent Ágostont az i. sz. V. században már foglalkoztatta az ikrek problémája.

7 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos reneszánsz felfogás A reneszánsz újra optimista felfogást képviselt. Az antik hagyományok, pl. a görög ideálok feltámasztására irányuló törekvések. A gazdag itáliai arisztokraták és polgárok szívesen áldoztak a művészetek és a tudomány támogatására. A már elveszettnek hitt ókori művek újbóli felfedezése (a bizánci könyvek megismerése).

8 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos újkori felfogás A XVII. és a XVIII. században a polgári fejlődés felgyorsulása, az ember nevelhetőségével kapcsolatos optimizmus megerősödése. Comenius: senki sem válhat emberré, ha nem tanítják (XVII. század). Locke: a lélek a születéskor tabula rasa, az emberek 9/10 része nevelése útján lett azzá, ami (XVII. század).

9 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos újkori felfogás Helvetius: a nevelés az oka annak az egyenlőtlenségnek, amely az elmékben megnyilvánul (XVIII. század). Diderot: a nevelés nem mindenható (XVIII. század). Herbart: a pedagógiának alapfogalma a növendékek képezhetősége (a XIX. század eleje).

10 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos újkori felfogás A nevelés erejébe vetett bizalom megrendülése a XIX. század második felében. A polgári társadalom megoldatlan problémái. Schopenhauer filozófiai pesszimizmusa: az emberi jellem velünk születik. Lamarck és Darwin evolúcióelmélete. Lombroso született bűnöző elmélete. A genetika kibontakozása (Galton, Mendel).

11 Lombroso típusok

12 Az ember nevelhetőségével kapcsolatos újkori felfogás A XIX. és a XX. század fordulója: újra felmerül a nevelhetőség problémája. Dewey: az egyének pszichológiailag és fiziológiailag alkalmasak a nevelésre. Imre Sándor: a nevelés nem mindenható, de nem is tehetetlen. Tapasztalat: forradalmi változások idején az ember nevelhetőségével kapcsolatos optimista felfogás jelentősen erősödik.

13 Az öröklés, a környezet és a nevelés szerepe a személyiség fejlődésében A nevelhetőséggel kapcsolatos elméletek: - egytényezős elméletek: - az öröklés a meghatározó; - a környezet a meghatározó; - a nevelés a meghatározó. - többtényezős elméletek: a tényezők kölcsönhatását hirdetik. A tudományos kutatás újabb eredményei.

14 Öröklés a nativizmus (a latin nativus született), a középkori arisztokrácia kékvérűsége. a fatalizmus (a latin fatum sors, végzet), Kálvin - predestináció, az iszlám khiszmet, Jókai, Lermontov. a preformizmus (a francia felvilágosodás), Bonnet, Maupertuis. a biológiai determinizmus (XIX. század), Schopenhauer, Lombroso.

15 Környezet A milieu-elmélet (a francia milieu - környezet) a XVII. századi szenzualista filozófia hatására, Locke, Helvetius. A szociális determinizmus (Lamarck és Darwin XIX. századi nézetei hatására), a fajok fejlődése a környezethez való alkalmazkodással és a természetes kiválasztódással magyarázható, e nézeteknek a társadalmi környezetre való alkalmazása (szociáldarwinizmus).

16 Nevelés A pedagógiai utópizmus tipikus példája Helvetiusnak Diderot által bírált tanítása a nevelés mindenható voltáról. Utópisztikus jellege abban nyilvánult meg, hogy a társadalmat is a nevelés révén kívánta megváltoztatni. A háborúk kitörésének megakadályozása a nevelés révén.

17 Többtényezős elméletek A konvergencia-elmélet (Stern, a XX. század eleje): - Az személyiség fejlődése az öröklés és a környezeti hatások konvergenciájának eredménye, bioszociális determinizmus. - Az elmélet főbb hibái. Ikerkutatások, az öröklés és a környezet egymást kiegészítő hatása.

18 Az adottság fogalma Öröklött, velünk született diszpozíciók, a személyiségfejlődés kiindulási alapja (Leibniz). Mind jó, mind rossz tulajdonságok alapjául szolgálhatnak attól függően, hogy az egyént a fejlődése során milyen hatások érik. Az adottságok lehetőségeket jelentenek a képességek tanulás, gyakorlás révén való kifejlődéséhez.

19 Az adottság fogalma A fontosabb adottságok: - az analizátorok (érzékszerv idegpálya agyi központ) indulási minősége; - a temperamentum (vérmérséklet); - az idegrendszer mikroszerkezetének alakíthatósága, képlékenysége; - a faji sajátosságok; - a testalkat.

20 A tehetség fogalma A tehetség a képességek halmozódása valamely területen. Az adottságokból, bizonyos területek iránti fogékonyságból bontakoztatható ki: - sokoldalú gondoskodás, - fejlesztő program, és - a nevelt kellő akarata, kitartása eredményeképpen.

21 A modern pedagógiai felfogás Minden ember öröklött adottságokkal születik. Ezek hordozója a gyermek szervezete, ebben a fejlődés miatt nagyon fontos az idegrendszer. Az idegrendszer szerkezete és működése a születéstől kezdve elválaszthatatlan egységet képez, amelyben a fejlődés szempontjából az elsődleges meghatározó a működés. Az idegrendszer működését a külső társadalmi környezet hatásai váltják ki és tartják fenn.

22 Az idegrendszer szerkezetének és működésének kapcsolata

23 A nevelés lehetséges és szükséges Az adottságok, illetve az azokat a fejlődés során elfedő képességek racionális határt jelentenek a fejleszthetőség szempontjából. A személyiséget külső hatások formálják, a nevelés tehát lehetséges. A személyiséget érő környezeti hatások a már korábban kialakult belső feltételek közvetítésével hatnak, nevelés tehát szükséges.

Hasonló dokumentumok

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív