PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. szeptember Budafoki Herman 1 Ottó Általános Iskola
Tartalom 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE 6 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 8 2.1. Az iskola adatai 8 2.2. Az iskola rövid története 9 2.3. Az iskola arculata 10 2.3.1. Hagyományőrző program 10 2.3.2. ÖKO program 12 2.3.3. Erdei iskolák 13 2.3.4. Herman Ottó Napok 13 2.3.5. IKT-eszközök használata az oktatásban 14 2.3.6. Projektoktatás 15 2.3.7. Idegen nyelvek oktatása 15 2.4. Tanórán kívüli tevékenységek 16 2.4.1. Beszélgetőkör 16 2.4.2. Önálló munka 16 2.4.3. Szakkörök 16 2.4.4. Ügyelet 17 2.4.5. Sportfoglalkozások 17 2.4.6. Különleges bánásmódot igénylő tanulók foglalkozásai 17 2.4.7. Erkölcstan, hit- és erkölcstan oktatás 17 2.4.8. Művészeti foglalkozások 18 2.4.9. Udvari játékok 19 2.4.10. Étkezés 19 2.4.11. Könyvtári foglalkozások, könyvtárhasználat 19 2.4.12. Hagyományos iskolai rendezvények 20 2.5. Az iskola személyi feltételei 20 2.5.1. Nevelőtestület 20 2.5.2. Tanulóközösség 21 2.6. Tárgyi feltételek 23 2.6.1. Könyvtár 23 2
2.6.2. Informatika terem 24 2.6.3. Tornaterem, sportudvar 24 2.6.4. Technika-rajz, játszóház szaktanterem 24 2.6.5. Természettudományi előadó 25 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 26 3.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 26 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 29 3.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 33 3.3.1. A megfelelő tárgyi környezet biztosítása 35 3.3.2. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása 35 3.3.3. A lelki egészség fejlesztése 36 3.3.4. A személyi higiénére való odafigyelés 37 3.3.5. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése 37 3.3.6. Közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása 37 3.3.7. A balesetek megelőzése 38 3.3.8. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása 38 3.3.9. Testi nevelés- és sporttevékenység 39 3.3.10. Sport- és egészségnap 41 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 42 3.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 42 3.4.2. Az egyéb foglalkozások, programok közösségfejlesztő feladatai 43 3.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 44 3.4.4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai 44 3.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 45 3.5.1. A pedagógus feladatai 45 3.5.2. Az osztályfőnök feladatai 46 3.5.3. Az osztályfőnök-helyettesek feladatai 47 3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 48 3.6.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység 49 3
3.6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel kapcsolatos feladatok 52 3.6.3. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 54 3.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 57 3.7.1. A diákparlament 57 3.7.2. A diákvezetőségi megbeszélés 57 3.7.3. Az iskolagyűlés 58 3.7.4. Az osztályközösség megbeszélései 58 3.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 58 3.8.1. A tanulók közösségét érintő együttműködési formák 58 3.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 59 3.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel 60 3.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 61 3.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók felvételének, átvételének szabályai 62 4. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 63 4.1. Az iskola tantárgyi rendszere 63 4.2. A választott kerettanterv megnevezése 64 4.3. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások 65 4.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 67 4.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 69 4.5.1. A fejlesztési területek nevelési célok által meghatározott feladatok 69 4.5.2. Iskolánkban a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok 89 4.6. Mindennapos testnevelés 100 4.6.1. Úszásoktatás 100 4.6.2. Néptáncoktatás 101 4.7. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás 101 4.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 103 4.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 106 4
4.10. Az otthoni és az iskolai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 108 4.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 109 4.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 111 4.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 116 4.13.1. A környezeti nevelés általános alapelvei 116 4.13.2. Az egészségnevelés általános alapelvei 116 4.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 118 4.14.1. A magatartás értékelésének elvei 118 4.14.2. A szorgalom értékelésének elvei 119 4.14.3. A jutalmazás, elmarasztalás elvei 120 4.15. A településen élő német nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 121 5. Az iskola pedagógiai programjának hatályba lépése 122 6. A pedagógiai program nyilvánossága 122 1. melléklet: Vizsgaszabályzat 125 2. melléklet: Helyi tantervek 3. melléklet: A továbbhaladás feltételei 5
1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatályban lévő rendelkezései 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2013. évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyar Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról Kormányrendeletek: A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Nemzeti Alaptanterv 2012. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról Miniszteri rendeletek: Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az emberi erőforrások miniszterének 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelete az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési 6
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 1-7. melléklete Kerettantervek 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 7
2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 2.1. Az iskola adatai Az iskola elnevezése: Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Székhelye: 1222. Bp. Pannónia u. 50. Az intézmény feladatellátásának helyszínei: 1222. Budapest, Pannónia u. 50. telefon: 226-66-86 fax: 226-66-86 1222. Budapest, Dévény u. 62. telefon: 424-51-08 és 424-51-09 Internet cím: devenyi-isk@hawk.hu Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u. 32. Jogi státusz: Az intézmény 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) jogi személyiségű szervezeti egységeként működik. 8
2.2. Az iskola rövid története Iskolánk két épülete /Pannónia u. 50. és Dévény u. 62./ a XXII. kerület központja fölé emelkedő dombtetőn található. Többségében családi házas övezetben ill. két kisebb lakótelep közelében. Mindkét épület általános iskolai képzésnek ad helyet. A külső és belső rendezettség és felszereltség /bútorzat, taneszköz/ az átlagosnak megfelelő. A tanulók az iskola körzetéből jelentkeznek, de jellemző a más körzetből való beíratás is. A szülői közvélemény alapján iskolánk OTTHONOS légkört nyújtó, jól ALAPOZÓ és TEVÉKENYGAZDAG programot kínáló intézmény. A Pannónia utcai épület több mint 80 éve működik általános iskolai oktatás céljából. A kerület egyik legrégibb, jó hírnevű iskolája mind a mai napig. 1980-ban egy felújítás kapcsán az akkori kerületi Tanács összevonta a közelben működő Dévény u-i Általános Iskolával. Indoka a gazdaságos működtetés, mivel az új iskola belépésével 1970-től a 100 %-os feltöltés a közelség miatt nem valósult meg. Ettől kezdve a Pannónia épületben az alsó tagozatos képzésre rendezkedtünk be. A 10 éves együttműködés kapcsán a távolság és a tagozati elkülönülés miatt sok mindenben /gazdasági és pedagógiai/ felerősödtek azok a hátránynövelő tényezők, amelyek az újra önállóvá válás gondolatát élesztgették. A rendszerváltás kapcsán az 1991/92-es tanévben újra megkért és engedélyezett önállóságot mindkét iskola megkapta. A Pannónia Utcai Általános Iskola 1993. 01. 01-től önálló gazdálkodói jogkört kért és kapott a képviselőtestülettől. 1993. szeptembertől a felső tagozat kiépítését is engedélyezték. A két közeli iskola között egy 4 éves közmegegyezés alapján biztosítottnak látszott a 8 évfolyam kiépítése. 1996 áprilisában / a Pannónia u. a 8. osztály előkészítése közben, a Dévényi az alsó tagozat kiépítése közben / ismét összevonták a két iskolát, így a megkezdett szerkezetépítés külön épülethez és iskolához kötöttsége hirtelen megváltozott. Jelenleg az alsó tagozat a Pannónia utcai épületben működik. 9
A Dévény utcai épület 1971-ben típusterv alapján épült, hivatalosan 8 osztályos általános iskolaként. Az akkori terveknek megfelelően tornaterem, előadó, konyha és tágas folyosói megoldással. Az U alakú épület egy zárt belső udvarral ill. egy elkülönülő sportudvarral még ma is korszerűnek minősíthető. 10 évig önálló általános iskolaként működve erős, jó hírnevű iskolájává vált a kerületnek. 1980-tól 1991-ig felső tagozatos képzésre rendezkedett be. Az iskolaszerkezeti változások és a szabad iskolaválasztási jog a tanulólétszám csökkenését eredményezte. 1991-től ismét önálló intézményként működve az alsó tagozat kiépítését 1994-től kezdte meg. A két iskolát 1996 áprilisában újból összevonták. Az összevont Pannónia Dévényi Utcai Általános Iskola neve 1999 szeptemberétől Herman Ottó Általános Iskola lett. A Pannónia u. 50. telephelyen az alsó tagozat, a Dévény u. 62. alatt a felső tagozat működik. Mindkét épületünk biztonságos, nyugodt környéken, jól megközelíthető helyen van. Tanulóink az iskolába gyalogosan és kerékpárral is járhatnak. Pedagógiai programunkban vállaljuk a biztos alapokat adó, tevékenykedtető, otthonos hangulatú és színes programokat nyújtó iskolai élet szervezését. A tevékenység-központúságon a cselekedtető és munkáltató módszerek alkalmazását értjük. Fő célunk olyan alapokat adni, amelyekre a későbbiekben jól lehet építeni. Kiemelt fejlesztési területünk: a kommunikációs készségek, a gondolkodás, a mozgás- és viselkedéskultúra megalapozása. Az angol és német nyelv oktatása kezdetben játékos módszerekkel, később az előírt tanrendnek megfelelően magas óraszámban folytatódik. 2.3. Az iskola arculata Iskolánk kiemelt programja a hagyományőrző és környezetvédő ÖKO program. 2.3.1. Hagyományőrző program A hagyományőrző program keretében megismertetjük a gyerekekkel a magyar nép kultúráját, szellemi és tárgyi hagyományát. Az oktatásban több tantárgy (ének, magyar, néptánc, technika, rajz, néprajz) keretén belül ismerkednek meg tanulóink a 10
népi kultúra egyes elemeivel. Megtanulhatják a népi kézművesség egyszerű technikáit. A naptári év jeles napjaihoz kapcsolódó népszokásjátékokat (kotyolás, betlehemes játék, regölés, újévi köszöntés, balázsjárás, gergelyjárás, zöldágjárás, pünkösdölés, stb.) tanulóink osztályról osztályra járva a régi koledáló hagyományoknak megfelelően adják elő, miközben megtapasztalják a közös felkészülés, előadás és élménynyújtás örömét. Célunk a hagyományok megőrzése a városi kultúrában és a hagyományok tiszteletére nevelés. Büszkék vagyunk a hagyományos játszóházi, kézműves foglalkozásainkra, ahol minden alkalommal felnőtt irányításával többféle tevékenység kipróbálásában: szövés-fonás, hímzés, fazekasság, gyöngyfűzés, fafaragás, sütés, játékkészítés természetes anyagokból, bőrművesség, népi gyermekjátékok megtanulásában vehetnek részt alsós és felsős tanítványaink. A foglalkozások során a tanuló kipróbálja önmagát, alkot, részt vesz a közösség munkájában, fejlődik kézügyessége, kreativitása. A felső tagozatos gyerekek a kézműves műhelyben már csak egy általuk választott - mesterség alapjait tanulják meg. Az elkészített munkáikból kiállítást szervezünk, és a gyerekek mesterlevelet kapnak. Nagyon népszerűek a szövésfonás, csipkeverés, fazekasság, fafaragás, gyerekjátékkészítés, mézesbábosság, gyöngyfűzés foglalkozásai. Az iskolai szintű játszóházban /húsvét, karácsony/ a gyerekek természetes anyagokból, hagyományos kézműves technikákkal munkadarabokat készítenek. Átélik az egyéni tárgykészítés sikerélményét, fejlődik a finom motorikus képességük. Az alsó tagozatos gyerekek már első osztálytól néptánc oktatásban részesülnek, ahol megismerkednek a magyar népzenével, tánckultúrával, a népi gyermekjátékokkal, mondókákkal. Igyekszünk minden évben népi zenekarokat meghívni, akik rendhagyó énekórát, táncházakat tartanak a gyerekeknek. Ilyenkor nemcsak egy-egy néprajzi tájegység zenéjét, táncát ismerhetik meg a gyerekek, hanem az ott élő emberek népköltészetét, viseletüket, hiedelmeiket, hangszereiket is. Olyan iskolai programokat szervezünk melyekkel az a célunk, hogy a hagyományaink iránti megbecsülést, tiszteletet és kedvet felébresszünk. Minden tanév elején megrendezzük a Szent Mihály-napi vásárt a kerületi Szent Mihály Napok nyitó rendezvényeként, ahol a szülők, gyerekek, pedagógusok 11
összefogásával igazi vásári forgatagban vehet részt minden érdeklődő. Lehet kézműveskedni, ki lehet próbálni a régi népi játékokat, aki vásárolni szeretne, válogathat a felnőtt és gyerek árusok szebbnél szebb portékáiból. A nagyközönség láthat gólyalábasokat, vásári bábjátékot. A múzeumi órák nagyban hozzájárulnak a tanítási órák tananyagának az elmélyítéséhez, a gyerekek kipróbálhatják a hagyományos életmódhoz kapcsolódó tevékenységeket. Az 5. osztályosokkal minden évben ellátogatunk a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, és a Néprajzi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum rendszeres látogatói közé is tartozunk. A nyári kézműves táborhoz minden évben más helyszínt keresünk, mert célunk Magyarország természeti, társadalmi értékeinek, hagyományainak megismertetése. 2.3.2. ÖKO program A környezetvédő program keretében a szűkebb és tágabb környezet összefüggéseinek megismerését hangsúlyozzuk. Célunk olyan szemlélet kialakítása, amely a tanulók viselkedését környezetbaráttá teszi. Tagja vagyunk a Madárbarát Iskolahálózatnak. A Madárbarát iskola alprogram a madárvédelem mellett egyedülállóan jó lehetőségeket kínál az iskola környezeti nevelési programjának bővítésére, a szabadidő hasznos megszervezésére. Tanítványaink madárodúkat készítenek, az osztályok felelősek télen a madarak etetéséért. Az egész iskolaévet átfogó ÖKO programunk szolgálja a természet szeretetére való nevelést /víz világnapja, autómentes világnap, állatok világnapja, egészségügyi világnap, takarítási világnap, felvilágosító programok, rejtvények, vetélkedők, teadélutánok, túrák stb./. Az ökológiai nevelés érdekében tanulóink a helyi programokon ismerkednek meg szűkebb környezetükkel, Budafok és Budapest természeti adottságaival /Háros-sziget, a Duna budai partja, Tétényi-fennsík, a város víztárolója, a budai hegyek, kerületi séták stb./. Az iskolai akváriumban élő halak etetése, gondozása a megválasztott felelősök dolga. Nagy figyelmet fordítunk a szelektív hulladékgyűjtésre, a takarékos energiafelhasználásra. Iskolánk környezetét folyamatosan rendben tartjuk, amiben a gyerekek is segítenek szemétszedéssel, fák, virágok ültetésével, gondozásával. A felső tagozaton a tanulók a projektórák keretében foglalkoznak ökológiai kérdésekkel. A természettudományos tárgyak oktatásánál arra törekszünk, hogy 12
minél gyakorlatközelibb problémákkal találkozzanak a tanulók, végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket, vegyenek részt terepgyakorlatokon. 2011-ben elnyertük az örökös ÖKO iskola címet. 2.3.3. Erdei iskolák Ahhoz, hogy a felnövekvő generáció képes legyen a fenntartható fejlődés megvalósítására, olyan interaktív, képességfejlesztő pedagógiai módszerekkel kell az iskolában a tanulókat nevelni és oktatni, hogy cselekvőképes, környezettudatos polgárrá váljanak. A környezeti nevelés nemcsak a természettudományokkal foglalkozó tantárgyak feladata, hanem az erdei iskoláé is. Az erdei iskolák különböző helyszínei a környezeti feltételekhez való igazodást kívánják a tanulóktól, a tanulás forrása a tankönyv helyett maga a természet és a társadalmi környezet. Az erdei iskola olyan többnapos tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanulás folyamata tartalmilag szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Iskolánkban többéves hagyománya van az erdei iskolák megszervezésének. Általában a 3-6. évfolyamon visszük el tanítványainkat az ország különböző hagyományőrző, természeti kincsekben gazdag területeire az iskola profiljának megfelelően. A többi évfolyamon egynapos osztálykirándulásokat szerveznek az osztályfőnökök. Az erdei iskolák megszervezését komoly előkészítő munka előzi meg. Pedagógusaink a helyszínek és a foglalkozások kiválasztásában elsősorban a szakmai szempontokat veszik figyelembe. Azokban az osztályokban tudunk erdei iskolát szervezni, ahol a szülők többsége vállalja a táborozás költségeit. Az iskola alapítványa támogatást nyújt a rászoruló tanulóknak. 2.3.4. Herman Ottó Napok Minden tanév májusában, a Madarak és fák napjához kapcsolódva szervezzük meg az egy hétig tartó Herman Ottó Napokat. Már a tanév elejétől folyamatosan 13
szervezzük programjainkat, ami a májusi rendezvénysorozatban csúcsosodik ki. Év elején meghirdetjük azt a témát, amiben alaposabban elmélyülhetnek tanítványaink. Készítenek pályamunkákat, részt vesznek levelezőversenyben, iskolai csapatversenyben, kirándulásokon, múzeumi foglalkozásokon, teadélutánokon. Nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy iskolánk névadóját alaposan megismerjék a gyerekek. Tanítási órákon, versenyeken, filmvetítésen, interaktív faliújság segítségével járják végig Herman Ottó kiemelkedő életútjának, munkásságának legfontosabb állomásait. Születésének, halálának kerek évfordulóit nagyobb iskolai rendezvény megszervezésével ünnepeljük. 2.3.5. IKT - eszközök használata az oktatásban Iskolánkban fontos szerepet kap az informatikai eszközök használata. Folyamatos fejlesztéssel egyre szélesebb körben használjuk a technika kínálta lehetőségeket, alkalmazkodva ezzel korunk kihívásaihoz. Az IKT eszközök motivációs szerepük mellett színesítik a szemléltetést, ezáltal könnyebbé teszik a tanulási folyamatot. Az informatika oktatás heti 1 órában 5-8. osztályban szerepel a helyi tantervünkben. Célunk, hogy tanítványaink minél több tanórán, szakkörön ismerkedjenek a számítógépek nyújtotta lehetőségekkel. 2008 óta használjuk az Intel cég által kifejlesztett CMPC készülékeket. Az eszköz szemléletesebbé tette az oktatást, nagyon sok lehetőséget adott a gyerekeknek egyéni és csoportos feladatmegoldásra, Power Point bemutatók, fogalomtérképek készítésére, kémiai és fizikai kísérletek szimulációjára stb. Az eszköz eredményesen használható a különböző óratípusokban és a különböző tanulásszervezési formákban. Kiválóan alkalmas a tanulók képességeinek megfelelő differenciált fejlesztésére. Ez a lehetőség az új pedagógiai szemléletnek is megfelel, hiszen a hagyományos tanár szerep helyett a pedagógus az órán passzívabb szerepet kap, a tanulók saját maguk fedezhetik fel a megtanulandó tananyagot. A felső tagozaton a természettudományi előadóban van interaktív táblánk, amit egyre több tanítási órán használnak kollégáink. Tanítványaink körében rendkívül népszerű motiváló eszköz. Arra törekszünk, hogy az iskolánkat több ilyen IKT - 14
eszközzel szereljük fel. A Promethean ActivIskola Hálózat tagjai vagyunk 2013. február 21-től. 2.3.6. Projektoktatás A CMPC készülékek segítségével 6-8. osztályban egy-egy témát több tantárgy szempontjából komplexen járnak körbe a tanulók. Az adott témát a gyerekek széles körű történeti, technikai, gazdasági, művészeti, ökológiai, néprajzi összefüggésében dolgozzák fel, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli a módszer alkalmazása. A tanév során a tanulók információkat gyűjtenek, rendszereznek, kísérleteket végeznek, különböző alkotó tevékenységet folytatnak, melynek produktumaiból és a folyamat végére elkészített írásbeli összegző munkákból kiállítást rendezünk. A gyerekek az éves munkájuk eredményét power point segítségével bemutatják társaiknak. A projektórákat a 6-8. évfolyamon tömbösítve szervezzük meg. Havonta egy nap a tanulók projektnapon vesznek részt, amikor a pedagógusok egymást felváltva szervezik meg a projektfoglalkozásokat, a projekt tanterve, tanmenete alapján. 2.3.7. Idegen nyelvek oktatása Az első idegen nyelv oktatása az iskolánkban már 1. osztályban megkezdődik. Német és angol nyelvet tanítunk csoportbontásban a 3-8. évfolyamon, fokozatosan emelkedő óraszámban. Az 1. és a 2-os gyerekek számára is biztosítjuk a nyelvtanulás lehetőségét szakkör keretében. Az óraszámokat, a tananyagot és a követelményeket a helyi tantervünk részletesen tartalmazza. Alsó tagozaton a játékos, kommunikációra épülő nyelvtanítás célja a beszédértés, beszédkészség fejlesztése. A felső tagozaton feladatunk, hogy az adott nyelvet beszélők kultúrájával is megismerkedjenek tanítványaink. A korszerű, sikeres nyelvoktatásunk során változatos módszereket használnak pedagógusaink, az IKT-eszközök használatát beépítik a tanórák levezetésébe. 15
2.4. Tanórán kívüli tevékenységek 2.4.1. Beszélgetőkör Minden tanítási napot beszélgetőkörrel kezdünk, ami egy kötetlen beszélgetés, a szabad önkifejezés módja. A gyerekek ilyenkor megoszthatják az előző napi, ill. a hétvége élményeit, örömeit a többiekkel. Van, akinek jól esik ilyenkor újra átélni a vele történt eseményeket, van, aki kis ideig félre tudja tenni a szorongásait, félelmeit, így jobban tud a nap további részében koncentrálni. Mindeközben a gyerekek megtanulnak odafigyelni társaikra, megtanulnak beszélgetni, és mi pedagógusok is jobban megismerjük őket. A beszélgetőkörhöz a tanterem egy sarkát úgy alakítjuk ki, hogy az melegséget, biztonságot sugározzon. Szőnyegre, párnákra ülnek a gyerekek, hogy jól lássák egymást. Az alsó tagozaton felváltva kezdi a napot a két tanító néni egy kötetlen beszélgetéssel, a felső tagozaton az osztályfőnökkel indul a nap. A felső tagozatos tanulók életkori sajátosságaikból adódóan kezdhetik a napot kötetlen beszélgetéssel, de ha a gyerekekben nincs erre igény, akkor felhasználhatják az időt fontos teendők, feladatok megbeszélésére is. 2.4.2. Önálló munka A tanulók önálló munka keretében oldják meg házi feladataikat. Elmélyítik a tanórán megszerzett ismereteiket, fejlesztik képességeiket a különböző tanulási technikák alkalmazásával, fejlődik munkafegyelmük, önállóságuk. Pedagógusaink segítséget nyújtanak a lemaradó tanulóknak. 2.4.3. Szakkörök A szabadidős tevékenységek gazdag kínálatával színesítjük iskolai programjainkat. Fő törekvésünk, hogy a tanulóink a kultúra minél szélesebb körében próbálhassák ki magukat, kibontakoztathassák képességeiket, tehetségüket. Legnépszerűbb szakköreink: a számítástechnika, rajz, dráma, kézműves, főző, média, stb. 16
2.4.4. Ügyelet Iskolánkban a szülői igényekhez igazodva reggel 7 órától a tanórák megkezdéséig, ill. délután 4-5 óráig összevont ügyeletet biztosítunk a gyerekek számára. Jó időben az udvaron, rossz időben a kijelölt ügyeleti teremben játszhatnak tanítványaink. 2.4.5. Sportfoglalkozások Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók minél többet legyenek a levegőn, aktívan mozogjanak. Az iskolai sporttevékenységeket (foci, röplabda, atlétika) kiegészítik a különböző sportegyesületek által szervezett edzések (karate, akrobatikus rock and roll, sakk, foci). Ezekhez mindkét épületünkben nagyon jó feltételeket tudunk biztosítani a tornatermeinkben és a sportudvarokon. 2.4.6. Különleges bánásmódot igénylő tanulók foglalkozásai A Knt. előírásainak megfelelően a szabadidős sávban lehetőséget biztosítunk az SNI-s, BTM-es, tehetséges tanulók egyéni és kis csoportos foglalkoztatására. A lemaradó tanulóinkkal igény szerint folyamatosan foglalkoznak pedagógusaink. A tehetséges tanulók lehetőséget kapnak kiemelkedő képességeik további fejlesztésére, versenyekre való felkészülésre. Nagyon fontos feladatunknak tartjuk, hogy tanítványaink minél több iskolai, kerületi, budapesti, országos versenyen összemérhessék tudásukat. 2.4.7. Erkölcstan, hit- és erkölcstan oktatás Az egyházakkal történt egyeztetés, a szülői igények és a jogszabályi előírások alapján szervezzük meg iskolánkban a hitoktatást. Az egyházak képviselőivel a jó együttműködésre törekszünk. A köznevelési törvény előírása alapján a 2013-14-es tanévtől a gyerekek az 1-8. évfolyamon felmenő rendszerben a kötelező erkölcstan óra helyett részt vehetnek a 17
hit- és erkölcstan órán. A korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is lehetőség van fakultatív hitoktatásra. A kötelező tanórai foglalkozások (erkölcstan, hit- és erkölcstan órák) megszervezésével kapcsolatos tudnivalók A szülők beiratkozáskor, ill. átiratkozáskor nyilatkoznak arról, hogy gyermekük erkölcstan vagy hit- és erkölcstan oktatásban vegyen részt. Ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, akkor a tanuló erkölcstan órákon sajátítja el az előírt tananyagot. Ha a szülő olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását igényli, aki nem tartott tájékoztatót az iskolában, akkor erről az iskola igazgatója értesíti a megjelölt egyházat. Minden év március 1. és 14. között az egyházak képviselői tájékoztatást tartanak a szülőknek, tanulóknak, pedagógusoknak arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást hogyan szervezik meg az iskolában. Az iskola honlapján, - beiratkozáskor, átiratkozáskor írásban is - az érintettek tájékoztatást kapnak a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházak nevéről és az egyház illetékes képviselőjének nevéről, címéről. Az egyházak által rendelkezésre bocsátott tantervek, tananyagok, tankönyvek és az egyéb dokumentumok az iskola könyvtárában kerülnek elhelyezésre. Ha az egyház képviselője a hit- és erkölcstan órát nem tudja az erkölcstan órával azonos időpontban megtartani, akkor a szülők egyetértésével más időpont és helyszín is kijelölhető. Ha a szülő a választását a következő tanévre vonatkozóan meg szeretné módosítani, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-ig írásban közölheti az igazgatóval. 2.4.8. Művészeti foglalkozások Az alsó tagozaton a mindennapos művészeti nevelés szinterei a művészeti tantárgyakon kívül az iskolai játszóház kézműves foglalkozásai, a kiskórus próbái, a népszokásjátékokra való felkészülések stb. A szabadidős tevékenységek változatos megszervezése, a művészeti tevékenységek beépítése a mindennapokba tanítóink feladata. 18
A felső tagozaton szakkörök formájában biztosítjuk a művészeti foglalkozásokat. Rajz szakkörön, kézműves foglalkozásokon, játszóházban, népdalkörön, dráma szakkörön próbálhatják ki magukat tanulóink. A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola művészeti képzései (zenei előképző, szolfézs, néptánc, klasszikus és népi hangszeroktatás) helyben hozzáférhetőek a gyerekek számára. 2.4.9. Udvari játékok Mindkét iskolaépület jó adottságokkal rendelkezik, nagy sportudvarral, tágas játszótérrel. Tanulóink a nagyszünetben, ill. az időjárástól függően több szünetben is az iskola udvarán játszanak. Az alsó tagozatos gyerekek az iskolához közeli játszóteret is igénybe tudják venni. Az osztályok napirendjüktől függően a szabadidő sávban az udvaron játékos- és sportfoglalkozásokon vesznek részt osztálytanítójukkal, felső tagozaton a kijelölt pedagógussal. 2.4.10. Étkezés Mindkét épületben ebédlő biztosított a kulturált étkezéshez. Tanulóink naponta többszöri étkezést is igénybe vehetnek. Célunk, hogy a gyerekek elsajátítsák a kulturált étkezés szabályait, szépen megterített asztalnál fogyasszák el az ebédjüket. Azoknak, akik otthonról hoznak szendvicset, a tízórainál a tanteremben tudunk helyet biztosítani. Az uzsonnát a tanteremben fogyasztja el minden osztály. A felső tagozaton ételautomata felállításával egészítjük ki tanítványaink étrendjét. ÖKO iskolaként csak egészséges ételeket kínálunk az automatában. 2.4.11. Könyvtári foglalkozások, könyvtárhasználat Mindkét épületünkben található könyvtár. Célunk, hogy délelőtt a tanítási órákon minél többször eljussanak a gyerekek a könyvtárba, könyvtárismereti órákon elsajátítsák a könyvtárhasználathoz szükséges ismereteket, jártasságokat. Délután elsősorban az önműveléshez szükséges háttértudás megszerzésére van lehetőség. 19
2.4.12. Hagyományos iskolai rendezvényeink: tanévnyitó és tanévzáró ünnepség, nemzeti ünnepek, / okt. 23., márc. 15./ megemlékezések, az iskola alapításának, fennállásának kerek évfordulói, Szent Mihály-napi vásár, az iskola névadójához kapcsolódó kerek évfordulók, Herman Ottó Napok, kulturális estek, a Magyar költészet napja, alapítványi bál, farsang, egészségnap, iskolai versenyek, húsvéti és karácsonyi iskolai játszóházak, az ÖKO programhoz kapcsolódó jeles napok, a hagyományőrző programhoz kapcsolódó jeles napok, népszokásjátékok. A rendezvények szervezésébe és lebonyolításába bevonjuk az iskola tanulóit és a szülőket is. 2.5. Az iskola személyi feltételei 2.5.1. Nevelőtestület A nevelőtestület szellemiségére a gyermekszeretet, hivatástudat, az egyén tisztelete jellemző, melynek feltétele az otthonos, jó légkörű iskolai élet megszervezése. Pedagógusaink tanítványaikkal jó kapcsolatot építenek ki. Következetes, határozott normarendszerrel az iskola céljainak megfelelően végzik munkájukat. Az egyéni bánásmód elve alapján fejlesztik a tehetséges és lemaradó tanulókat. 20