A hetedikes tananyag gerincét a mondattan képezi, azon belül az egyszerû mondat szerkezete. Azt tudnunk kell,

Összefoglaló táblázatok Rendszerezd ismereteidet! A kommunikációs folyamat tényezôi, a kommunikációs folyamat, kommunikáció, szövegalkotás, a nyelvváltozatok, a magánhangzók rendszere, a magánhangzótörvények, a mássalhangzók rendszere, a mássalhangzótörvények, az ly és a j írásának szabályai, a magyar beszéd sajátosságai, a szavak jelentése, a szóalkotás, a szóképzés, a szerves összetételek, a szófajok rendszere, a szófajok rendszere halmazokkal ábrázolva, az irányhármasság, a névszók ragozási sora, a névszói ragok és jelek kombinációi, a személyes névmások ragozása, a személyes névmások névutózása, az igemódok és az igeidôk kombinációi, a kijelentô mód, a feltételes mód, a felszólító mód, a mondatfajták a beszélô szándéka szerint, a mondatfajták szerkezetük szerint, az egyszerû mondat szerkezete. ek a tananyag felépítéséhez A könyv elsô fejezete általános ismereteket közöl a kommunikációról, valamint olyan elvont témákról, mint a jel, a jelrendszerek és a nyelv mint jelrendszer. Ezek az ismeretek ma már benne vannak a köztudatban, sôt már elcsépelteknek mondhatók, úgyhogy a gyerekek olykor mechanikusan ismételgetik az idevágó tudnivalókat. Arra törekedtünk, hogy ezt az elméleti részt szemléletessé és érthetôvé tegyük számukra. Ezért kapcsoltuk a kommunikációelméleti ismeretekhez a legmindennapibb beszédtípusokat, a beszélgetést, a vitát, a hozzászólást és a felszólalást. A hetedikes tananyag gerincét a mondattan képezi, azon belül az egyszerû mondat szerkezete. Azt tudnunk kell, hogy sokféle mondatelemzési modell létezik. Azt, amelyet mi alkalmazunk, a XIX. sz. végén alakította ki Simonyi Zsigmond. Lényege, hogy szétválasztjuk a tartalmas szavakat és a formaszavakat úgy is mondjuk, hogy a mondatrész értékû és a nem mondatrész értékû szavakat, s a tartalmas szavak közötti kapcsolatokat keressük. A tartalmas szavaknak fogalmi tartalmuk van: cselekvést, dolgot, tulajdonságot, körülményt jelentenek. Éppen ezért ezt az elemzési módot fogalmi alapú modellnek is nevezhetjük. Mindezért ez a mondatelemzési mód segíti a szövegértô olvasást. Ily módon is megvalósul a tartalmi integráció az anyanyelvi oktatás egyes területei között. Ezért tanácsoljuk azt, hogy az elemzés után is olvastassuk fel a mondatot, a szerkezeti rajzot pedig minden esetben olvastassuk össze. Ilyenkor persze különféle megoldások születhetnek, hiszen a nem mondatrész értékû szavak nem szerepelnek a rajzon, a szerkezeti rajz nem adja meg a szórendet. Pontosan így értethetjük meg, hogy a szerkezethez többféle megvalósítás társulhat, a szerkezet absztrakt. Az egyes mondatrészeket két órában tanítjuk. Elôször a mondatrész tartalmát, tehát helyet, tulajdonságot stb. fejez ki, s milyen kérdôszóra felel. Utána foglalkozunk a szerkezettel. Nagyon fontos, hogy a kérdésbe mindig foglaljuk bele a szerkezeti alaptagot: tehát ne csak ezt kérdezzük: mit?, hanem ezt: mit olvas? mit játszik? Ekkor a gyerekek érzik a szavak összetartozását, s jól fogják elkészíteni a szerkezeti rajzot. A mondat dualitását tanítjuk, tehát azt, hogy a két fô mondatrész az alany és az állítmány, kapcsolatuk alkotja a mondat gerincét, két tartópillérét (ezt szemlélteti a híd rajza). Sokféle indokunk van erre. Az egyik az, hogy a gyermek nyelvének fejlôdésekor, pontosabban a nyelvi tudatosság kialakulásakor, a gyerekek elkülönítik a szövegbôl a mondatot, majd pedig szétválasztják az alanyi és az állítmányi részt. Ekkor még nem bontanak tovább, s az igét sem emelik ki az állítmányi részbôl. Az ember nyelvének kialakulásakor is a tagolatlan ôsmondatok kettéváltak: alanyi és állítmányi részre, s ebbôl a funkcióból különültek el a szófajok. A tapasztalat is ezt kívánja: valamirôl mondunk valamit. Mindezt azért kívánjuk hangsúlyozni, mert több irányzat az igét emeli ki, s erre függeszti fel a mondatszerkezetet (valenciaelmélet, függôségi grammatikák stb.). Az egyes mondatrészeket a szokásos módon tanítjuk, néhány ésszerû változtatást azonban végrehajtottunk, mégpedig didaktikai indíttatásból. Ezek a változtatások a határozók rendszerét érintik (ez a fejezet a régi nyelvtanokban is mindig változatos volt). Az újítások a következôk: 1. A partitívusz felvétele, ilyesmirôl van szó: evett a kenyérbôl, ivott a vízbôl. Gyakran használt határozó, az órákon a tanárok nem tudnak vele mit kezdeni, az idegen nyelvekben is megvan. Sajátos határozó, más csoportba való besorolása erôltetett, külön kell kezelni. Van ennek a határozónak magyar neve részelô határozó, a részelô igenév a részel igébôl, de ezt a nevet még úgyse értik, mint a latin eredetût, nem célszerû használni. 2. A vonzathatározó terminust használjuk az állandó határozó helyett, mégpedig azért, mert a vonzatszemlélet kialakítása a fontos. Azt kell megértetni, hogy vannak olyan szerkezetek, melynek alaptagja a hozzá tartozó vonzat nélkül nem teljes jelentésû. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy bízik, hanem azt, hogy bízik valamiben, tehát az igéhez hozzá kell tenni egy határozót, az ige vonz egy határozót. 3. A határozók rendszere is más egy kissé, ésszerûbb és a gyerekek számára könnyebben érthetô. A nagy csoportok a következôk: 4

helyhatározó, idôhatározó (itt szerepel a számhatározó), módféle határozó, itt szerepel a módhatározó és az eszközhatározó; az állapotféle határozó, itt szerepel az állapot-, az eredet- és az eredményhatározó, ezek együtt alkotják a körülményeket kifejezô határozókat. Utánuk következnek a logikai viszonyokat kifejezô határozók: az ok- és a célhatározó, valamint a partitívuszi határozó. Ez utóbbi rész-egész viszonyt fejez ki, s ez is logikai viszony. A harmadik csoportot a vonzathatározók, itt szerepel a tulajdonképpeni vonzathatározó, valamint a részes-, a hasonlító és a mértékhatározó. Ez három élesen elkülönülô csoport: az elsô a valóságban, a körülöttünk lévô viszonyokat jelenti, a második csoport logikai viszonyokat jelent, a harmadik csoport pedig szükségképpen járul a szerkezeti alaptaghoz (ez többnyire ige, de lehet más szófaj is). A szóösszetétel s vele együtt a többi szóalkotási mód elhelyezését kell még megmagyaráznunk. A szóösszetételt ajánlatos a szószerkezetek tanítása után elhelyezni, a gyerekek ugyanis élénken emlékeznek még a szószerkezetekre egyrészt, másrészt pedig kapnak azonnal egy megerôsítést. Ily módon logikus a fejezet végén az állandó szókapcsolatok elhelyezése. Végül is az egész anyag a szintagmákra épül. Elemzéskor igyekszünk tiszta példákat adni, valamint olyan mondatokat, melyekben csak a már tanult mondatrészek vannak. Amikor megértik és begyakorolják a lényeget, nehezebb feladatot kapnak: egy bonyolultabb szövegbôl kell kiemelni kivadászni a tanult szerkezetet. Ezeket a feladatokat nem kell végig elemezni, de késôbb vissza-visszatérhetünk rájuk. Az év végi ismétléskor is felhasználhatók. Néhány módszertani megjegyzés A tananyag felépítése induktív. Programunk abban különbözik a többi programtól, hogy megadja az egyes tanórák felépítésének induktív menetét: az indukciós anyagot, az általánosítást segítô csoportosítást vagy egyéb szemléltetést, a szabályt, az elsôdleges rögzítést és a megértést szolgáló gyakorlatokat, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatokat. Az illusztrációk és a táblázatok szerves egységben vannak a tananyaggal, kérjük, hogy használják ôket. Azt javasoljuk, hogy mindenekelôtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen, beszélgetve dolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írni a táblára ha alkalmas erre, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet elemezni, közös feladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; el lehet olvasni közösen a könyv szövegét stb. A táblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a tankönyv anyagának elolvasását vagy felolvasását. Mindig olvastassuk fel az elemzett mondatot, s olvassák össze a mondatszerkezeti ábrát. Mindig olvastassuk el az olvasmányokat és az párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok is eligazítanak a feladattípusok értelmezésében. A program szerkezete Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program képességfejlesztési tevékenységének a szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti: kiejtés és beszéd (szóbeli szövegalkotás) fogalmazás (írásbeli szövegalkotás) kommunikációs képességek az olvasás és az írás képessége nyelvtan és helyesírás irodalmi ismeretek irodalomtankönyv, nyelvtankönyv feladatfüzet a szövegértô olvasás képessége szövegelemzés a tanulás képessége könyvtárhasználat házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra memoriter és felolvasás 5

A sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtankönyv biztosítja, hanem a Garabonciás feladatfüzet is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálásnak is kitûnô eszköze. A feladatfüzet felépítése: A feladatfüzetben minden órához egy-egy oldalnyi gyakorlóanyagot terveztünk. Ez a gyakorlóanyag egyrészt az órai munkához kapcsolódik, másrészt az ún. felszínen tartandó anyag ismétlését szolgálja. Csaknem minden leckéhez kapcsolódik tollbamondás, rendszeresen adunk emlékezetbôl írásokat, kiejtési és olvasási gyakorlatokat. Az integrált feladatsorok a Jeles napok fejezeteihez kapcsolódnak. Ebben a tanévben a jeles napokat nagy íróink és költôink születésnapjához kapcsoltuk. A Jeles napok felépítése tehát a következô: Szeptember Csokonai Vitéz Mihály Október Kazinczy Ferenc November Névadás December Vörösmarty Mihály Január Kölcsey Ferenc Február Jókai Mór Március Petôfi Sándor Április Mikszáth Kálmán Május Berzsenyi Dániel Június A színház Taneszközök 1. Édes anyanyelvünk: Magyar nyelvtan és kommunikáció az általános iskolák 7. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára. Dinasztia Kiadó 1998. 2. Garabonciás I II. Feladatfüzet és Édes anyanyelvünk és a Világjáró címû tankönyvekhez az általános iskolák 7. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. osztálya számára. Dinasztia Kiadó 1998. 3. Felmérôlapok az Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 7. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. osztálya számára. Dinasztia Kiadó 1999. 4. Tanmenetjavaslat az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz és a Garabonciás c. feladatfüzet nyelvtani és kommunikációs részéhez. Az általános iskolák 7. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. osztálya számára. Dinasztia Kiadó 1999. 5. Tanári kézikönyv az integrált magyar nyelvi és irodalmi program nyelvtani és kommunikációs anyagához: Édes anyanyelvünk tankönyvek, feladatfüzetek az általános iskola 5 8. osztálya, illetôleg a nyolcosztályos gimnáziumok 1 4. osztálya számára. Dinasztia Kiadó 1999. Ajánlott kézikönyvek A magyar helyesírás szabályai (AkH.). Tizenegyedik kiadás. Akadémiai Kiadó, Bp., 1984. Tizenegyedik (példaanyagában átdolgozott) lenyomat. 1994. Helyesírásunk. Szerk. Fábián Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 8., átdolgozott kiadás, 1996. Helyesírási kéziszótár (HKsz.) Szerk. Deme László és Fábián Pál. Akadémiai Kiadó. Bp., 1988. Idegen nevek kiejtési szótára (IdNKSz.). Szerk. Magay Tamás. Akadémiai Kiadó, Bp., 1974. Idegen szavak és kifejezések szótára (IdSzKSz). Szerk. Bakos Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994. Jelképtár Képes diákszótár (KDsz.). Szerk. Grétsy László és Kemény Gábor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. Larousse diákenciklopédia. Szerk.: A. Fodor Ágnes. Glória Kiadó. Bp., 1992. Magyar Szókincstár (MSzk.) Fôszerk. Kiss Gábor. Tinta Könyvkiadó, Bp., 1998. Magyar helyesírási szótár (MHsz.) Szerk. Deme László, Fábián Pál, Tóth Etelka, Akadémiai Kiadó, Bp., 1999. Magyar szólások és közmondások Mi fán terem? O. Nagy Gábor. Gondolat Kiadó, Bp., 1979. Nyelvmûvelô kéziszótár (NyKsz). Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor. Auktor Könyvkiadó, Bp., 1996. Szinonimaszótár diákoknak (SzinszD.) Szerk. Ruzsiczky Éva. Helikon Kiadó, Bp., 1998. A magyar nyelv szóvégmutató szótára (Végsz.) Szerk. Papp Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994. (elsô: 1962). Magyar utónévkönyv. Ladó János Bíró Ágnes. Vince Kiadó, Bp., 1998. 6

TANMENETJAVASLAT Témák: Kommunikáció Mondattan Szóalkotás Minimális óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Rövidítések: AkH. = A magyar helyesírás szabályai ÉKsz. = Magyar értelmezô kéziszótár Ff. = feladatfüzet gyak. = gyakorlat Hf. = házi feladat HKsz. = Helyesírási kéziszótár IdSzKSz. = Idegen szavak és kifejezések szótára KDsz. = Képes diákszótár NyKsz = Nyelvmûvelô kéziszótár SzinszD. = Szinonimaszótár diákoknak Tk. = tankönyv Szólközm. = Magyar szólások és közmondások 7

8 Téma Kommunikáció 1. A kommunikáció célja A kommunikációs kapcsolat. A közlô, a tájékoztató és a felhívó szövegek. Tk. 2., Tk. 3., Tk. 5., Tk. 8., Tk. 9., Tk. 12., Tk. 1. Tk. 6. Tk. 10. Olvasmány. Tk. 7. Tk. 9. Tk. 10. Tk. 12. Tk. 10. ÉKsz. Tk. 11. 2. Kommunikációs helyzetek I. A vita és a megbeszélés A vita és a megbeszélés sajátosságai. Az anyaggyûjtés módszere. Tk. 3., Tk. 6., Tk. 7. Ff. 7. Tk. 5. Tk. 1. Tk. 2. Tk. 5. ÉK. sz. Tk. 4. Larousse enciklopédia Tk. 3.

Téma 3. Kommunikációs helyzetek II. A felszólalás és a hozzászólás A felszólalás és a hozzászólás sajátosságai. Tk. 2., Tk. 3., Tk. 4., Tk. 5., Tk. 7. Tk. 7. Ff. 7. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 8. ÉK. sz. Tk. 6. 4. Az írásbeli és a szóbeli közlés összehasonlítása Az írásbeli és a szóbeli közlés sajátosságai. Tk. 3., Tk. 4., Tk. 6., Tk. 10. Ff. 7. Tk. 3. Tk. 5. Olvasmány. Tk. 1. Tk. 2. Tk. 9. Ff. 7. Tk. 4. Tk. 7. Tk. 8. SzinszD. Játék Ff. Jeles napok Szeptember Csokonai Vitéz Mihály 9

10 Téma 5. A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben I. A tekintet, az arckifejezés, a mozdulat A nem nyelvi elemek sajátosságai. Tk. 1., Tk. 3., Tk. 4., Tk. 5., Tk. 6., Tk. 7., Tk. 8., Tk. 9. Tk. 1. Olvasmány. Tk. 10. Tk. 11. Tk. 12. Tk. 2. IdKSz. 6. A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben II. A megjelenés, a testtartás, a tér, az idô, a hangjelek A nem nyelvi elemek sajátosságai. Tk. 1., Tk. 2. Tk. 3., Tk. 4., Tk. 5., Tk. 8., Tk. 9., Tk. 10., Tk. 11., Tk. 12., Tk. 13. Tk. 1. Olvasmány. Tk. 13. Tk. 6. Tk. 7. Ff. 7.

Téma 7. elemek az írásbeli közlésben A nem nyelvi elemek szerepe az írásbeli közlésben. Tk. 1., Tk. 2., Tk. 3., Tk. 4., Tk. 5., Tk. 8. Tk. 6. Tk. 3. Tk. 5. Tk. 7. ÉKsz- KDSz 8. Összefoglalás Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 7. osztály 11

12 Téma 9. Felmérô Felmérôlapok 7. osztály A, B csoport Mondattan 10. A mondat A mondat fogalmának ismétlése. A háttérmondat. Tk. 32. old. Tk. 1. Tk. 2.

Téma 11. A mondatok osztályozása I. A mondatok osztályozása a beszélô szándéka szerint Tk. 33. old., Tk. 34. old., Tk. 35. old., Tk. 36. old., Tk. 37. old. Ff. 14/5. Ff. 14/6. Ff. 12/7. A közlô, a kifejezô és az érdeklôdô mondatok. Tk. 2. Tk. 36. old. Tk. 37. old. Ff. 12/2. Ff. 13/1. Ff. 13/2. Ff. 13/3. Ff. 14/1. Ff. 12/4. Ff. 12/5. Ff. 13/4. Ff. 13/5. Ff. 14/3. Ff. 14/4. Tk. 1. Tk. 2. Ff. 12/1. Ff. 13/6. Ff. 14/2. KDsz vagy Éksz rékli masina 12. Kettôs mondatok A nyelvtani forma és a beszélô szándékának ellentmondása. Tk. 38. old. Hf. 38. old. Olvasmány. SzólKözm. 13

14 Téma 13. A mondatok osztályozása II. Tk. 40. old. Az állító és a tagadó mondatok. Tk. 40. old. Hf. Tk. 40. old. Ff. 7. Olvasmány. NyKsz. sem se, KDSz. vagy ÉKsz. haris 14. A mondatok osztályozása III. Megszólítások A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. Tk. 41. old. Elemzések. Tk. 41. old. Hf. Olvasmány. NyKsz. megszólítás Ff. Jeles napok Október Kazinczy Ferenc

Téma 15. Az egyszerû mondat szerkezete Tk. 43. old. A mondat fô részei: az alany és az állítmány. Tk. 43. old. Elemezzünk! Tk. 1. Tk. 2. Hf. 1., 2. SzinszD. sír ige 16. Az alany-állítmányi szerkezet Az alanyiállítmányi szószerkezet fogalma. Tk. 46. old. Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 1. Helyesírásunk: A tagmondatok közötti írásjelek Ff. Jeles napok November névadás 15

16 Téma 17. Az állítmány I. Az állítmány fogalma, szófaja. Tk. 48. old. Tk. 49. old. Tk. 49. old. KDsz. padló; palló NyKsz. padló palló 18. Az állítmány II. A névszóiigei állítmány. Tk. 50. old. Ff. Jeles napok Novembeer Névadás

Téma 19. Az alany I. Az alany fogalma, szófaja, grammatikai formája. Tk. 51. old. Tk. 1. Tk. 3. Hf. Tk. 1. Hf. Tk. 2. 17

18 Téma 20. Az alany II. Különleges alanyfajták: a határozatlan és az általános alany, a halmozott alany. Tk. 1. Tk. 2. Hf. Tk. 2. SzólKözm. Helyesírásunk: A mondatrészek közötti írásjelek. 112. pont

Téma 21. Az alany és az állítmány elemzése 22. Összefoglalás Ff. 7. Az alany és az állítmány szórendje, halmozása; a tagadószó, az elváló igekötô, a ki nem tett alany elemzése. Az egyeztetés. Tk. 1. Tk. 2. Tk. 2. Tk. 3. ÉKsz. KDsz. Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 7. osztály 19

20 Téma 23. Felmérés Felmérôlapok 7. osztály A, B csoport A bôvítmények 24. A tárgy A tárgy fogalma, az iránytárgy és az eredménytárgy. A tárgy alakja. A halmozott tárgy. Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 57. old. Tk. 1. Tk. 4.

Téma 24. A tárgyas szószerkezet A tárgyas szószerkezet fogalma, ábrázolása. Tk. 60. old. Elemezzünk! Tk. 1. Hf. 1., 2. Tk. 2. 25. A helyhatározó I. A helyhatározó fogalma, szófaja. Tk. 62. old. Elemezzünk! Tk. 63. old. Hf. 1., 2. Tk. 62. old. Hf. 3. IdSzKSz. roráte 21

22 Téma 26. A helyhatározó II. A helyhatározó alakja. A halmozott határozó. Tk. 2. Tk. 3. Hf. 1., 2. Tk. 1. Tk. 2. Hf. 2. Tk. 3. 27. A helyhatározós szószerkezetek A határozós szószerkezet fogalma, ábrázolása. Tk. 66. old. Tk. 1. Tk. 2. Hf. 1., 2. Tk. 1. Hf. 2. Ff. Jeles napok December Vörösmarty Mihály

Téma 28. Az idôhatározó Az idôhatározó fogalma, szófaja és alakja. A számhatározó. Tk. 68. old. Elemezzünk! Tk. 69. old. Tk. 70. old. Hf. 1., 2., 3.,,, Tk. 68. old. Hf. 2., 3. NyKsz. ízben 29. A módhatározó A módhatározó fogalma, szófaja és alakja. Tk. 71. old. Elemezzünk! Hf. 1., 2. 23

24 Téma 30. Az eszközhatározó Az eszközhatározó fogalma, szófaja és alakja. Tk. 73. old. Elemezzünk! Hf. 1., 2. Tk. 73. old. Olvasmány. NyKsz. révén 31. Az állapothatározó Az állapothatározó fogalma, szófaja és alakja. Tk. 77. old. Hf. 1., 2. Tk. 76. old. Olvasmány. ÉKsz. vagy KDsz. veszteg

Téma 32. A társhatározó A társhatározó fogalma, szófaja és alakja. Tk. 78. old. Elemezzünk! Tk. 79. old. Gyakorlás. Hf. 1., 2., 3. Tk. 78. old. Olvasmány. NyKsz. -stul, -stül rag 33. Az eredethatározó és az eredményhatározó Az eredetés az eredményhatározó fogalma, szófaja, alakja. Tk. 80. old. Elemezzünk! Tk. 80. old. gyakorlás. Hf. 1., 2.,, Tk. 80. old. Olvasmány. Hf. 2. 25

26 Téma 34. Az okhatározó és a célhatározó Az ok- és a célhatározó fogalma, szófaja és alakja. Tk. 83. old. Elemezzünk!,, Tk. 84. old. Gyakorlás. Hf. Tk. 82. old. Olvasmány. NyKsz. végett, miatt 35. A partitívuszi határozó A partitívuszi határozó fogalma, szófaja és alakja. Tk. 85. old. Elemezzünk! Tk. 86. old. Gyakorlás Hf. 1., 2. Tk. 85. old. Olvasmány. Ff. Jeles napok Január Kölcsey Ferenc

Téma 36. A vonzathatározók I. A vonzathatározó fogalma. Tk. 87. old. Elemezzünk! Tk. 88. old. Gyakorlás. Hf. 1., 2. Tk. 87. old. Olvasmány. Idsz. v. KDsz. monokli 27 37. A vonzathatározók II. Ff. 37/1. Ff. 37/5. A részeshatározó, a hasonlító határozó és a mértékhatározó. Tk. 89. old. Elemezzünk! Tk. 90. old. Ff. 38/1., 38/2., 38/3., 38/4. Elemezzünk! Hf. 1., 2., 3., Hf. 37/1., 37/2., 37/3., 37/4. Ff. 38/5. Ff. 38/3. Tk. 89. old. Olvasmány. Ff. 37/6. Ff. 38/1. Hf. 2.

28 Téma 38. A határozók összefoglalása Tk. 92. old. Összefoglaló- táblázatok: Édes anyanyelvünk 7. osztály 39. Felmérés Felmérôlapok 7. osztály A, B csoport

Téma 40. A jelzôk. A minôségjelzô A minôségjelzô fogalma, szófaja. A kijelölô jelzô. A minôségjelzôs szószerkezet. Tk. 93. old. Elemezzünk! Tk. 95. old. Gyakorlás Hf. 1., 2., 2., 3. Tk. 93. old. Olvasmány. 41. A mennyiségjelzô A mennyiségjelzô fogalma, szófaja. A mennyiségjelzôs szószerkezet. Tk. 96. old. Elemezzünk! Tk. 96. old. Gyakorlás. Tk. 96. old. Olvasmány. NyKsz. kettô-két Helyesírásunk A számok 127. 29

30 Téma 42. A birtokos jelzô A birtokos jelzô fogalma, szófaja, alakja. A birtokos jelzôs szószerkezet.,, Tk. 97. old. Elemezzünk! Tk. 97. old. Gyakorlás. Hf. Tk. 97. old. Olvasmány. IdSzKSz., ÉKSz. najád 43. Az értelmezô jelzô Az értelmezô jelzô fogalma, alakja. Az azonosító értelmezô. Tk. 99. old. Gyakorlás. Hf. Ff. Jeles napok Febuár Jókai Mór

Téma 49. Összefoglalás, gyakorlás Összefoglaló táblázatok Édes anyanyelvünk 7. osztály 50. Az alárendelô szószerkezetek Az alárendelô szószerkezet fogalma, felépítése, ábrázolása. Tk. 100. old. Tk. 101. old. Gyakorlás. 1., 2., Hf. 31

32 Téma 51. A halmozott mondatrészek A halmozott mondatrészek ábrázolása. A mellérendelô szószerkezetek fajtái. Tk. 103. old. Gyakorlás. Hf.,, Ff. 7., Ff. 8. Ff. 7. 52. A hiányos mondat Tk. 105. old. 2. gyak. A hiányos mondat fogalma, kommunikációs szerepe. Tk. 105. old. Gyakorlás. 1., 2., Hf. 1., 2., 3.,, Tk. 104. old. Olvasmány. Tk. 105. old. Hf. 1. IdSzKSz. vagy ÉKsz. prím

Téma 53. Összefoglalás Az egyszerû mondat szerkezete. Tk. 106. old. Gyakorlás Tk. 107. old. Gyakorlás. Hf. 1., 2. Hf. 1. Ff. Jeles napok Március Petôfi Sándor Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 7. osztály 54. Felmérés Felmérôlapok 7. osztály A, B csoport 33

34 Téma Szóalkotás 55. A szóképzés A képzett és a továbbképzett szavak. A képzô funkciója. Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., Tk. 11. Tk. 10. Tk. 1., Tk. 12., Olvasmány. Tk. 9. Tk. 12. Tk. 13. Vázlatkészítés az olvasmányból. Magyar utónévkönyv. Szóalkotás 56. A szóösszetétel Az összetett szó fogalma, szerkezete, elválasztása. Tk. 1., 2., 3., 4. Tk. 6. Tk. 5. Olvasmány. IdSzKSz. archeológia Játék Tk. 7.

Téma 57. A szerves összetételek, a szervetlen összetételek A szervetlen és a szerves összetétel fogalma. Tk. 1., 2., 3., 4. Tk. 6. Tk. 7., 3., 4. Tk. 5. Ff. 7. Tk. 3. Éksz.KDSz. HKsz., Helyesírásunk Játék Szóban szó 58. Az alárendelô szóösszetételek I. Tk. 7. Az alanyos és a tárgyas szóösszetétel. Tk. 1., 2. Tk. 4. Tk. 3. Tk. 5. Tk. 6. Helyesírásunk. HKsz. 35

36 Téma 59. Az alárendelô szóösszetételek II. Tk. 7. A határozós és a jelzôs szóösszetétel. Tk. 1., 2. Tk. 4., 5. Tk. 6., 4., 5. Tk. 3. Tk. 8. Olvasmány. Vázlatkészítés az olvasmányból. Helyesírásunk. Tk. 3., HKsz. Ff: Jeles napok Április Mikszáth Kálmán 60. A jelentéstömörítô összetételek. A hat szótagos szabály. Tk. 5. Tk. 9. A jelentéstömörítô összetétel fogalma. A hat szótagos szabály alkalmazása. Tk. 1., 2., 3. Tk. 7. Tk. 4. Tk. 6. Tk. 8. Tk. 10., 2. Tk. 1. Tk. 6. Tk. 8. HKsz. Helyesírásunk.

Téma 61. A szókettôzések és az ikerítés. Tk. 7. A szókettôzéssel keletkezett összetételek és az ikerszók. Tk. 1., 2. Tk. 3., 4. Tk. 5. Tk. 5., 6. Olvasmány. Tk. 8. Vázlatkészítés az olvasmányból. HKSz. Helyesírásunk. 62. A valódi mellérendelô összetételek Tk. 5. A mellérendelô összetételek fogalma, fajtái. Tk. 1., 2., 3. Tk. 7. Tk. 3., 4. Olvasmány. Tk. 6. Vázlatkészítés az olvasmányból. 37

38 Téma 63. A rövidítések, a mozaikszók, 6. A rövidítések és a mozaikszók fogalma, helyesírása. Tk. 1., 4. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9. Tk. 2. Tk. 4. Alkoss velük mondatokat! HKsz. Helyesírásunk, Magyar utónévkönyv. 64. Ritkább szóalkotási módok A szóelvonás, a szóhasadás, a szóvegyülés és a szóértelmezés. Tk. 1., 2., 3., 4. Tk. 5., 6., 7. Ff. Jeles napok Május Berzsenyi Dániel

Téma 65. Állandósult szókapcsolatok I. 66. Állandósult szókapcsolatok II. Tk. 5. Tk. 5., 3., 5. Szokványos kifejezések: társalgási fordulatok, körülírások, közhelyek, képes kifejezések és szakkifejezések. Tk. 1., 2., 3., Tk. 6., 7., 8., 9., 3. Szólások, közmondások, szállóigék. Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 6. Tk. 8. Tk. 10. Tk. 7. Tk. 9. Tk. 2. Mi fán terem? SzólKözm. NyKSz.: terjengôs kifejezések Mi fán terem? Tk. 9. SzólKözm. 39

40 Téma 67. Összefoglalás Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 7. osztály 68. Felmérés Felmérôlapok 7. osztály A, B csoport

Téma 69. Ff. Jeles napok. Június A színház Év végi ismétlés 70. Év végi ismétlés 41

42 Téma 71. Év végi ismétlés 72. Év végi ismétlés

Készült a Grafika-Typopress Nyomdában 1147 Budapest, Kerékgyártó u. 47 49. Telefon: 251-5335, 251-7700 Felelôs vezetô a nyomda ügyvezetô igazgatója Az nyomda rendelkezik az ISO 9002 minôségbiztosítási tanúsítvánnyal

DI 638031