A magyar oktatás jövője

A magyar oktatás jövője Dr György László egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék, Gazdaságpolitika és Gazdaságtörténet Szakcsoport

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Az oktatás finanszírozása Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások

Az oktatáspolitika feladatai Oktatáspolitika

Az oktatáspolitika feladatai Oktatáspolitika A társadalmi kohézió megteremtése Kultúrateremtés A kor műveltségének továbbörökítése Esélyegyenlőség biztosítása Önreflexióra nevelés Szakképzés

Az oktatáspolitika feladatai Oktatáspolitika A társadalmi kohézió megteremtése Kultúrateremtés A kor műveltségének továbbörökítése Esélyegyenlőség biztosítása Önreflexióra nevelés Szakképzés Cél: rangsorolni, súlyozni, megvalósítását menedzselni, hogy az elérhető legnagyobb társadalmi hasznosságot eredményezze

Az oktatáspolitika feladatai Oktatáspolitika A társadalmi kohézió megteremtése Kultúrateremtés A kor műveltségének továbbörökítése Esélyegyenlőség biztosítása Önreflexióra nevelés Szakképzés Cél: rangsorolni, súlyozni, megvalósítását menedzselni, hogy az elérhető legnagyobb társadalmi hasznosságot eredményezze Mit és hogyan oktatni

Az oktatáspolitika feladatai Oktatáspolitika A társadalmi kohézió megteremtése Kultúrateremtés A kor műveltségének továbbörökítése Esélyegyenlőség biztosítása Önreflexióra nevelés Szakképzés Cél: rangsorolni, súlyozni, megvalósítását menedzselni, hogy az elérhető legnagyobb társadalmi hasznosságot eredményezze Mit és hogyan oktatni Hogyan finanszírozni a méltányosság és a hatékonyság figyelembevétele mellett

Az oktatáspolitika eszközrendszere Az oktatásirányítás belső szerkezete

Az oktatáspolitika eszközrendszere Az oktatásirányítás belső szerkezete 1 Tanügyigazgatás-politika

Az oktatáspolitika eszközrendszere Az oktatásirányítás belső szerkezete 1 Tanügyigazgatás-politika 2 Szerkezetpolitika

Az oktatáspolitika eszközrendszere Az oktatásirányítás belső szerkezete 1 Tanügyigazgatás-politika 2 Szerkezetpolitika 3 Tantervpolitika

Az oktatáspolitika eszközrendszere Az oktatásirányítás belső szerkezete 1 Tanügyigazgatás-politika 2 Szerkezetpolitika 3 Tantervpolitika 4 Pedagóguspolitika

Az oktatáspolitika eszközrendszere Az oktatásirányítás belső szerkezete 1 Tanügyigazgatás-politika 2 Szerkezetpolitika 3 Tantervpolitika 4 Pedagóguspolitika 5 világnézet-politika

Az oktatáspolitika kapcsolatrendszere Oktatáspolitika Gazdaság Foglalkoztatáspolitika Tudománypolitika Társadalmi folyamatok Média Népesség, demográfiai folyamatok OKTATÁSPOLITIKA Szociálpolitika Művelődéspolitika Regionális politika Népesedéspolitika GAZDASÁGPOLITIKA

Közjószág vagy magánjószág? 1/2 Oktatáspolitika Tiszta magánjavak Kizárás Tiszta közjavak Rivalizálás

Közjószág vagy magánjószág? 2/2 Oktatáspolitika Közjószág A demokratikus intézmények hatékonyabban működtethetők Alacsonyabb szociális kiadások Kevesebb bűnelkövetés A tőkepiac tökéletlenségének kompenzálása Több innováció, nagyobb jólét Alkalmazkodóképesség növekedése Hibás szülői döntések kompenzálása Információs aszimmetriák Integráció Magánjószág Oktatás: olyan magánberuházás, amelynek gazdaságosságát a jövőben elérhető jövedelmek alapján lehet meghatározni Befektetés = elmaradt jövedelem + tanulás költségei Bevétel = magasabb képzettséggel járó jövedelemtöbblet

Az oktatás megtérülési rátái Magyarországon Oktatáspolitika Iskolázás foka Közösségi 2000 Egyéni 2000 Szakmunkásképző iskola 0,6 4,7 Középiskola 9,0 13,6 Főiskola 2,6 6,8 Egyetem 5,3 13,3 Forrás: Psacharopoulos & Patrinos (2004) Forrás: Polónyi István

A közoktatás és a felsőoktatás Oktatáspolitika Tiszta magánjavak Kizárás Tiszta közjavak Rivalizálás

A közoktatás és a felsőoktatás Oktatáspolitika Tiszta magánjavak Kizárás Arisztotelész (Kr e 300) Tiszta közjavak Rivalizálás

A közoktatás és a felsőoktatás Oktatáspolitika Universitas (Kr u 1300) Tiszta magánjavak Kizárás Tiszta közjavak Rivalizálás

A közoktatás és a felsőoktatás Oktatáspolitika Tiszta magánjavak Kizárás Felvilágosodás (17-18 sz) Tiszta közjavak Rivalizálás

A közoktatás és a felsőoktatás Oktatáspolitika Tiszta magánjavak Kizárás Tiszta közjavak Modern közoktatás Rivalizálás

A közoktatás és a felsőoktatás Oktatáspolitika Tiszta magánjavak Kizárás Modern felsőoktatás Tiszta közjavak Modern közoktatás Rivalizálás

Az oktatás finanszírozása Az oktatási ráfordítások a bruttó nemzeti termék arányában a fejlett országokban

Az oktatás finanszírozása Oktatáspolitika Kormányzat Hitel, ösztöndíj, hallgatói támogatás, voucher Intézmények támogatása Hallgatók és családjaik Tandíj Felsőoktatási intézmények Keresletoldali finanszírozás/ közvetett finanszírozás Kínálatoldali finanszírozás/ közvetlen finanszírozás

Az oktatás finanszírozása Oktatáspolitika Közvetett finanszírozás A közvetett finanszírozás értelmében az állam nem az intézményeket finanszírozza, hanem a tanulókat Így az intézmények működésének alapvető forrása a tandíj Kvázipiaci modell: Az intézmények helyett a hallgatók részesülnek állami támogatásban A versengés a kvázipiaci modellben két szinten zajlik: egyrészt a hallgatók versengenek az állami támogatásért, másrészt az intézmények versengenek a hallgatókért Közvetlen finanszírozás: Sokkal elterjedtebb a gyakorlatban az oktatás közvetlen finanszírozása, az ún intézményfinanszírozás

Az oktatás finanszírozása Közvetlen finanszírozás Zéróalapú költségvetési tervezés: az intézmények évről évre megindokolják (a nulláról építik fel) minden költségvetési tételüket Normatív finanszírozás vagy képlet szerinti finanszírozás: a támogatást a tevékenységeket jellemző mutatókhoz kapcsolják, amelyek jellemzően a tevékenységek inputjához vagy outputjához (teljesítményéhez) kapcsolódnak Kreditalapú finanszírozás (új, elvi): az állam csak a teljesített kreditet finanszírozza, a bukott kreditet a hallgató

A hazai közoktatás finanszírozása Fenntartó lehet: önkormányzat/egyház/magán 2013-ig finanszírozás: alapnormatíva a támogatás 4/5-e (lett volna, de a végén már csak az 1/2-e érkezett meg), az egyházi iskolák speciális helyzetben vannak: teljes pénzt kapnak Az új közokt tv szerint átalakul, az állam átveszi az iskolákat a kisebb önkormányzatoktól (3000 fő alatt), bértömeggazdálkodás 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Összes oktatási kiadás a GDP-hez viszonyítva (%) A közoktatási kiadások a GDP-hez viszonyítva (%)!

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások 1 Felsőoktatás

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások 1 Felsőoktatás 2 Közoktatás

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások 1 Felsőoktatás 2 Közoktatás a általános iskola: szegregáljunk vagy integráljunk? VAGY szegregáljunk és integráljunk?

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások 1 Felsőoktatás 2 Közoktatás a általános iskola: szegregáljunk vagy integráljunk? VAGY szegregáljunk és integráljunk? b középiskolai képzés

2012 előtt: diplomával BigMac-et árulni Magas a humánképzés aránya

2012 előtt: diplomával BigMac-et árulni Alacsony a posztszekunder képzés aránya

Hallgatói szerződés = röghöz kötés?

Közoktatás: egyenlőtlen szerkezet Csúcsgimnáziumok: kimagasló diákolimpiai részvétel Jelentős egyenlőtlenség, átlagos PISA-teszt eredmények

Közoktatás: roma felzárkózás

Közoktatás: roma felzárkózás Szegregáljunk?

Közoktatás: roma felzárkózás Szegregáljunk? Integráljunk?

Közoktatás: roma felzárkózás Szegregáljunk? Integráljunk? Szegregáljunk és integráljunk?

Közoktatás: roma felzárkózás

Közoktatás: roma felzárkózás Felzárkóztatás

Közoktatás: roma felzárkózás Felzárkóztatás Mi a kihívás a roma felzárkózás kapcsán?

Közoktatás: roma felzárkózás Felzárkóztatás Mi a kihívás a roma felzárkózás kapcsán? Eltérő kiindulási alapok, eltérő megoldási javaslatok

Közoktatás: roma felzárkózás Felzárkóztatás Mi a kihívás a roma felzárkózás kapcsán? Eltérő kiindulási alapok, eltérő megoldási javaslatok Pozitív szegregáció vs integráció

Közoktatás: roma felzárkózás Felzárkóztatás Mi a kihívás a roma felzárkózás kapcsán? Eltérő kiindulási alapok, eltérő megoldási javaslatok Pozitív szegregáció vs integráció Szingapúrban bevált % of pupils who sat the Primary School Leaving Exam and achieved eligibility for secondary school by ethnic group 100 95 Chinese Overall Indian Malay 90 85 80 75 70 65 1987 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 2006 88

Közoktatás: roma felzárkózás Felzárkóztatás Mi a kihívás a roma felzárkózás kapcsán? Eltérő kiindulási alapok, eltérő megoldási javaslatok Pozitív szegregáció vs integráció Szingapúrban bevált % of pupils who sat the Primary School Leaving Exam and achieved eligibility for secondary school by ethnic group USA-ban kétséges eredmények 100 95 90 Chinese Overall Indian Malay Sikerek Hejőkeresztúron (H2O program KIP) 85 80 75 70 65 1987 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 2006 88

Közoktatás: roma-felzárkózás Mi is az a maláj-probléma? 100%& 90%& 80%& 70%& 60%& 50%& 40%& 30%& 20%& 10%& 0%& MALÁJ& 1980& ROMA& 2010& MALÁJ& 1990& MALÁJ& 1995& MALÁJ& 2000& MALÁJ& 2005& Felsőfok& 03& 09& 2& 49& 73& 127& Felső&középfok& 33& 47& 65& 106& 177& 215& Középfok& 157& 288& 379& 379& 379& 354& Középfok&alaB& 806& 703& 537& 537& 371& 304&

Közoktatás: roma-felzárkózás Mi is az a maláj-probléma? % of pupils who sat the Primary School Leaving Exam and achieved eligibility for secondary school by ethnic group 100 95 90 85 80 Chinese Overall Indian Malay 100%& 90%& 80%& 70%& 60%& 50%& 40%& 30%& 20%& 10%& 75 70 65 1987 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 2006 88 0%& MALÁJ& 1980& ROMA& 2010& MALÁJ& 1990& MALÁJ& 1995& MALÁJ& 2000& MALÁJ& 2005& Felsőfok& 03& 09& 2& 49& 73& 127& Felső&középfok& 33& 47& 65& 106& 177& 215& Középfok& 157& 288& 379& 379& 379& 354& Középfok&alaB& 806& 703& 537& 537& 371& 304&

Közoktatás: nem a híd túl széles, hanem a folyó keskeny

Közoktatás: nem a híd túl széles, hanem a folyó keskeny Esettanulmány: Rabindranáth Tagore Tanoda 2000-2008 A Tanoda épülete, 2010

Középfokon sok a gimnazista, kevés a szakképzésben részt vevő

A felnőttképzésekben résztvevők aránya (25-64 éves korosztály)

McKinsey (2007): az oktatás minőségét meghatározó három legfontosabb tényező 1 Tanárok minősége - ki megy tanárnak? 2 A tanári instrukció minősége - tanárképzés és továbbképzés 3 Mindenkinek a számára elérhető legjobb képzést biztosítani - korábban említettük

A tanári fizetések alakulása 15 év munkaviszony után az átlagbérhez viszonyítva

Felvételi ponthatárok (Felvi, 2010)

Új felismerések és kihívások Oktatáspolitika A fiatalkori nevelés fontosságáról, genetika, sejtbiológia Az emberi agy közel 70%-a (!) a születés után alakul ki!!!

Új felismerések és kihívások Oktatáspolitika A nevelés társas terének szerepéről az imitációs készség, az a tulajdonságunk, hogy megfigyelt magatartásmintázatokat minden jutalom vagy serkentés nélkül hajlandók vagyunk utánozni 4-6 órát fogyasztunk médiatartalmakat átlagban Az iskola vagy betör ebbe az interaktív világba vagy elbukik (Dél-Korea, e-broadcasting)

Új felismerések és kihívások Oktatáspolitika Jogok és kötelezettségek a felnőtté válás útján A külsőségeknek szimbolikus/erkölcsi tartalmuk van

Új felismerések és kihívások Oktatáspolitika Mit tanulhatunk Kelet-Ázsiától Tanárkiválasztás Fizetések Igazgatókiválasztás Igazgatók feladata Tanárok együttműködése Továbbképzés EBS (Dél-Korea) Gyengébb képességűek felzárkóztatása

Új felismerések és kihívások Oktatáspolitika Mit tanulhatunk Kelet-Ázsiától Tanárkiválasztás Fizetések Igazgatókiválasztás Igazgatók feladata Tanárok együttműködése Továbbképzés EBS (Dél-Korea) % of pupils who sat the Primary School Leaving Exam and achieved eligibility for secondary school by ethnic group 65 1987 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 2006 Gyengébb képességűek felzárkóztatása 100 95 90 85 80 75 70 Chinese Overall Indian Malay