Mindig van választás Az Európai Unió kulcskompetenciái Tréneri kézikönyv
SZERZŐ: DR. ZACHÁR LÁSZLÓ LEKTOR: DR. LISZNYAI SÁNDOR NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA KIVITELEZŐK: PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT A TANANYAG A TÁMOP 2.2.2 A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu 2009
TRÉNERI KÉZIKÖNYV Az Európai Unió kulcskompetenciái A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése (3. modul) 1
A program felépítése (modultérképe) 10 Milyen szervezetektől kapsz segítséget? a karrier tanácsadás/pályaorientáció területén működő szolgáltatások bemutatása az LLG-hoz kapcsolódóan 9. Mit jelent és hogy működik az LLG (Lifelong Guidance) 8. Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák 7. Sajátos helyzetben (például romák, fogyatékkal élők, idősek) 6. Új lehetőségek (internet, televízió) használata 5. Az informális álláskeresés módszerei, a munkából munkába váltás módjai 4. Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban (EURES + PLOTEUS) 3. Az Európai Unió kulcskompetenciái 2. Az önismeret és szerepe a pályaépítésben 1. A pályaismeret és jelentősége 2
Jelmagyarázat Szakmai modul: Aktuális modul: A modul során megszerezhető kompetenciák A hallgató a modul sikeres befejezése után képes lesz elfogadni a kulcskompetenciák szükségességének szemléletét, és a fejlesztésükre való törekvés követelményét. ismerni fogja a kulcskompetenciák szerepét, jelentőségét, különböző típusait, és fajtáit, és képes azokról összefoglaló tanácsadói ismertetést tartani. képes lesz egyszerű, de tipikusan problematikus élethelyzetekben tanácsokat adni a kulcskompetenciák segítségével történő megoldáshoz. komolyabb életvezetési problémák érzékelése esetén képes további segítségnyújtáshoz szakemberhez irányítani a felnőttet. A modul megvalósításának módszerei Például: Tanulás egyéni haladás szerint 30 % Csoportos gyakorlati foglalkozás 50 % Egyéni otthoni felkészülés (házi és beküldendő feladatok) 10 % Egyéni konzultáció 10 % 3
Értékelés Az értékelés rendszere Számonkérések formája: Modulzáró vizsga, írásbeli és szóbeli vizsgarésszel Számonkérések rendszeressége: Modulok folyamán e-mail-ben, postán vagy személyesen határidőre beadandó feladatok. Önértékelések a leckék és a modulok végén. Számonkérések tartalma: A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő tesztek és gyakorlati feladatvégzés formájában. A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek): Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a tananyagban való előrehaladást ellenőrző dolgozat. Megszerezhető minősítések: Megfelelt, kiválóan megfelelt. Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek: 60%, 90% Sikertelen teljesítés következménye: Modulzáró vizsga ismétlése. 4
Feladatbank IV.1. Lecke: Bevezetés - Az Európai Unió kulcskompetenciái c. modul tartalma 1.1. Önellenőrző kérdések A kulcspotenciák megalkotásának indokai 1. Sorolja fel az Európai Unió főbb dokumentumait, melyekben az egész életen át tartó tanulásra vonatkozóan foglalt állást különböző kérdésekben! AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG határozata a felnőttkori tanulásról: Tanulni sohasem késő (2006. október 23.) - COM 614/2006 AZ EURÓPA TANÁCS sz. határozata az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról (2006. november 15.) - 1720/2006/EK 2. Nevezze meg az Európai Unió azon dokumentumát, amelyben a kulcskompetenciákat definiálta, illetve fejlesztésükre vonatkozóan foglalt állást! AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006. december 18.) - 962/2006/EK. 3. Sorolja fel, hogy a kulcskompetenciák melyik három tudáselemből állnak: ismeretek készségek attitűdök 5
4. A kulcskompetenciákat szükséges / nem lehet fontossági sorrendbe állítani, mert azok összefüggnek egymással (a megfelelő bekarikázandó). A kulcskompetenciákat nem lehet fontossági sorrendbe állítani, mert azok összefüggnek egymással. 5. Írjon példákat olyan kulcskompetencia-párokra, melyek fejlettsége kihat egymásra! Anyanyelvi idegen nyelvi; matematikai természet-, és műszaki tudományi; matematikai informatikai. 1.2. Önellenőrző kérdések A kulcskompetenciák rendszere 1. Sorolja fel az Európai Unió referencia-keretében foglalt nyolc kulcskompetenciát! anyanyelvi (beszéd, olvasás, írás), idegen nyelvi (beszéd, olvasás, írás), matematikai, természet-, és műszaki tudományi, digitális kompetencia (számítógép- és Internet-használat), szociális és állampolgári, kezdeményezőkészség és vállalkozói, kulturális tudatosság és kifejezőkészség, tanulási képesség kompetenciái. 6
2. Sorolja fel az általános műveltségbe sorolható kulcskompetenciákat! anyanyelvi (beszéd, olvasás, írás), idegen nyelvi (beszéd, olvasás, írás), matematikai, természet-, és műszaki tudományi, digitális kompetencia (számítógép- és Internet-használat), 3. Sorolja fel a szakmai tudás fejlesztési alapjaként (is) figyelembe vehető kulcskompetenciákat! matematikai, természet-, és műszaki tudományi, digitális kompetencia (számítógép- és Internet-használat), 4. Sorolja fel a társadalmi beilleszkedést támogató kulcskompetenciákat! a szociális és állampolgári, a kulturális tudatosság és kifejezőkészség, illetve a kockázatvállalási és a vállalkozói készség kompetenciái. Feladatok A kulcskompetenciák bevezetéséhez 1. Foglalja össze az egész életen át tartó tanulás filozófiáját a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján! 7
A tananyag 4.1.1.fejezete (10-15.oldal) alapján A tananyagban ajánlott szakmai irodalom (Tananyag 28-29. oldal): Az Európai Bizottság határozata a felnőttkori tanulásról: Tanulni sohasem késő (2006. október 23.) Com 614/2006 2. Foglalja össze a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján a globális piacgazdaságban támasztott követelményeket a munkaerővel szemben! A tananyag 4.1.1.1. fejezete (A kulcskompetenciák megalkotásának indokai 10-13. oldal) alapján A tananyag 4.1.1.1. fejezete (A kulcskompetenciák rendszere 17-18. oldal) alapján A tananyagban ajánlott szakmai irodalom (Tananyag 65. oldal): Az Európa Tanács határozata az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról (2006. november 15.) - 1720/2006/EK 3. Fejtse ki a jegyzet és a szakirodalom alapján a kompetencia fogalmának különböző értelmezéseit! A tananyag 4.1.1.1. fejezete (Az önálló tevékenység követelménye a kompetencia - 15-16. oldal) alapján. A tananyagban ajánlott szakmai irodalom (Tananyag 65. oldal: 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Értelmező meghatározások). 4. Foglalja össze a jegyzet és a szakirodalom alapján az egyes kulcskompetenciacsoportok logikai kapcsolódását! 8
A tananyag 4.1.1.1. fejezete (Az önálló tevékenység követelménye a kompetencia - 15-16. oldal) alapján A tananyagban ajánlott szakmai irodalom - tananyag 65. oldal: = AZ EURÓPAI UNIÓ Régiók Bizottsága Javaslat európai parlamenti és tanácsi ajánlásra az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról c. határozata EDUC-IV-001 HU); = AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006. december 18.) - 962/2006/EK = SUMMARY OF THE FINAL REPORT. OECD/DeSeCo. 2003.; Mihály Ildikó: OECD-szakértők a kulcskompetenciákról. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 6. sz.; = MIHÁLY ILDIKÓ: Még egyszer a kulcskompetenciákról. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 6. sz.; Felmérés a IV.1 leckéhez Név:... Dátum:... Mért kompetencia-elemek: A kulcskompetencia fogalmának definiálása. Az egyes kompetencia-csoportok indokoltságának kifejtése, különös tekintettel a piacgazdaság és a demokratikus társadalom igényeire. Az egyes kulcskompetencia-csoportok fő tartalma. Írásbeli mérési feladat: Oldja meg írásban az alábbi feladatokat! (Maximálisan elérhető pontszám: 30 pont) 1. Egészítse ki a felnőttképzési - 2001. évi CI. - törvény alábbi meghatározását! A kompetencia a felnőttképzésben részt vett személy.. jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy.. eredményes teljesítésére. (max. 10 pont) 9
A kompetencia a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. 2. Csoportosítsa az életpálya-építéshez/önálló életvezetéshez szükséges teljes kulcskompetencia-rendszert, és rendelje mellé az EU-kulcskompetenciákat! (max. 20 pont) 1. Az általános műveltség kompetenciái EU-kulcskompetenciák: anyanyelvi; idegen nyelvi; kommunikációs képességek; 2. A szakmai tudás kompetenciái EU-kulcskompetenciák: matematikai; természet- és műszaki tudományi; digitális i. (számítógép, Internet) 3. A munka világának kompetenciái: pályaorientációs készségek; munkavállalói kompetenciák (pl.: álláskeresési készségek) EU-kulcskompetenciák: kezdeményezőkészség,kockázatvállalás és vállalkozói kompetenciák; 4. A társadalmi beilleszkedés és együttélés kompetenciái EU-kulcskompetenciák: kulturális tudatosság, aktív állampolgárság 5. A tanulás kompetenciái egyben EU-kulcskompetencia Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám: Megfelelt: Kiválóan megfelelt: 30 pont. 18 ponttól (60 %- tól). 27 ponttól (90 %- tól). 10
IV.2. Lecke: A kommunikációs kompetenciák 2.1. Önellenőrző kérdések Anyanyelvi kompetencia 1. Sorolja fel az anyanyelvi kompetencia ismeret-elemeit! A tananyag IV.2.1.1.fejezete, illetve 4. ábra tartalma alapján (27. oldal) alapismeretek szókincs nyelvi funkciók funkcionális nyelvtan a verbális kapcsolattartás alapjai köszönés bemutatkozás szándék közlése kérdezés válaszadás nyelvi és irodalmi stílusok nyelvi stílusok irodalmi stílusok nem irodalmi stílusok kommunikációs helyzet és stílus 2. Sorolja fel az anyanyelvi kompetencia készség-elemeit! A tananyag IV.2.1.1.fejezete, illetve 5. ábra tartalma alapján (28. oldal) Alapvető készségek szóbeli és írásbeli kommunikáció különböző helyzetekben különböző követelmények esetén (pl.: érvelés, meggyőzés 11
Speciális készségek különböző szövegek megkülönböztetése felhasználása információk keresése összegyűjtése feldolgozása segédeszközök alkalmazása 3. Sorolja fel az anyanyelvi kompetencia attitűd-elemeit! A tananyag IV.2.1.1.fejezete alapján (28. oldal). párbeszédre való hajlam (kritikus/építő) esztétikai minőség tisztelete (törekvés) kapcsolat másokkal (törekvés a nyelv tudatos és társadalmilag felelős használatával! 4. Írjon példákat olyan anyanyelvi kommunikációs feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci beilleszkedésére, és érvényesülésére! A tananyag IV.2.1.1.fejezetének tartalma alapján (26-29. oldal). Feladatok A kommunikációs kompetenciákhoz 1. Foglalja össze röviden - a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján az anyanyelvi kompetencia jelentőségét! A tananyag IV.2.1.1.fejezetének bevezetője és összefoglalása alapján (26., illetve 29. oldal) 12
Az anyanyelvi kompetencia jelentősége kettős. Alapvető fontosságú azért, mert csak az anyanyelv birtokában képes az egyén beilleszkedni az őt körülvevő (közvetlen) közösségi környezetbe (pl.: család, iskola, munkahely), illetve tud ténylegesen részt venni a szélesebb társadalmi életben (pl.: állampolgári jogok aktív gyakorlása). Másrészt ez a kompetencia az alapja a tanulásnak, hiszen tanulni kommunikációs készségek (olvasás, írás, beszéd) nélkül nem lehet. (Tananyag 26. old.) a kommunikációs kompetencia minősége alapvetően függ az anyanyelv elsajátításának mértékétől, melyben természetesen fontos tényezők az anyanyelvi ismeretek és készségek, de az attitűd is, ahogyan az egyén azonosul az anyanyelvi környezettel, és maga is formálja azt. (Tananyag 29. old.) 2. Írjon három példát az anyanyelvi kompetencia hasznosságára, illetve az elmaradásából eredő hátrányokra! A tananyag IV.2.1.1.fejezetének tartalma alapján (26-29. oldal) Az anyanyelvi kifejezőkészség az alapja a társas (baráti, családi, stb.) kapcsolatoknak, mely nélkül nem lehet beilleszkedni az adott kisközösségbe. Rossz nyelvhasználat esetén az egyén nem képes gondolatait, akaratát, érzéseit kifejezni, ugyanakkor a környezet nem a valóságnak megfelelően ismeri meg az egyént, félreérti szándékait. Az anyanyelvi kompetenciák (írás, olvasás, beszéd) magas szintű birtoklása alapvetően segíti az egyén szakmai tudásának megszerzését. Akinek gyengék az anyanyelvi kompetenciái, az nem, vagy nehezen képes elsajátítani az ún. szakmai nyelvet, azaz nem képes megfelelő színvonalon megtanulni a szakmai ismereteket és készségeket, tehát nem lesz megfelelő szintű a szakmai tudása sem. Az anyanyelvi készségek magas szintű művelése jelentősen segíti az egyén munkahelyi beilleszkedését, és előrehaladását. A nyelvi készségek hiányosságai - beleértve a köznyelvi, és a szaknyelvi készségeket egyaránt gátolják a munkahelyi teljesítőképességet, tekintve, hogy az egyén, mint munkavállaló nehezen érti meg a feladatokat, ugyanakkor maga sem tud hatékonyan kommunikálni kollégáival és vezetőivel, például nem tudja pontosan jelezni a felmerülő problémákat, stb. 13
3. Foglalja össze röviden - a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján az idegen-nyelvi kompetencia jelentőségét! A tananyag IV.2.2.1fejezetének tartalma alapján (30. oldal) Az idegen nyelv tudásának, illetve az azon folytatott kommunikációnak a jelentősége az, hogy csak a nyelv segítségével lehet értékteremtő kapcsolatokat kiépíteni az európai országok között, illetve a soknemzetiségű országokban, és az embereknek munkát vállalni az anyaországon kívül. (Tananyag 30. old.) 4. Írjon két példát az idegen-nyelvi kompetencia hasznosságára, illetve az elmaradásából eredő hátrányokra! A tananyag IV.2.2.1.fejezetének tartalma alapján (30. oldal). Valamely idegen nyelv birtoklása különösen az ún. nagy nyelveké, mint pl. angol francia, német, olasz, stb. rendkívül megnöveli az egyén beilleszkedését a környező világba, beleértve turisztikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok létesítését, az így nyerhető tapasztalatok hasznosítását, mivel ezen nyelvterületek kultúrája, gazdasági fejlettsége is magas szintű. Ugyanakkor az idegen nyelvi tudás hiánya ma már gátolja az egyén kiteljesedését, mivel általános követelménnyé vált az Európai Unió törekvéseinek ismerete, Magyarország és az Unió kapcsolatának megértése, elfogadása. Ehhez közvetlen tapasztalatszerzés is szükséges, és ez nem lehetséges idegen nyelvi kommunikáció nélkül. Az idegen nyelvi tudás jelentősen segíti a tanulási és szakmai karrier sikerességét, mivel az egyén képes idegen nyelvű szakirodalmat tanulmányozni, közvetlen személyes kapcsolatokat létesíteni, illetve nem magyar tulajdonban lévő vállalatoknál, intézményeknél, illetve más országban munkát vállalni. Az idegen nyelvi tudás hiánya a piacgazdaság munkaerőpiacán ma már viszonylagos hátrányt jelent, mert az a munkavállaló értékesebb, aki idegen nyelvet is beszél. 14
Felmérés a IV.2 leckéhez Név:... Dátum:... Mért kompetencia-elemek: A kommunikációs kulcsképesség általános fogalma. Az anyanyelvi és az idegen-nyelvi kulcskompetencia definiálása. Az anyanyelvi kompetencia fontosságának kifejtése, különös tekintettel az egyén társadalmi beilleszkedési és érvényesülési, illetve munkavállalói képességére, és érvényesülésére. Alkalmazási példák ismerete az anyanyelvi kompetencia hasznosságára, illetve a hiányából adódó hátrányokra. Az idegen-nyelvi kompetencia fontosságának kifejtése, különös tekintettel az egyén társadalmi beilleszkedési és érvényesülési képességének növekedésére. Alkalmazási példák ismerete az idegen-nyelvi kompetencia hasznosságára, illetve a hiányából adódó hátrányokra. Írásbeli mérési feladat: Oldja meg írásban az alábbi feladatokat! (Maximálisan elérhető pontszám: 30 pont) 1. Foglalja össze az anyanyelvi kompetencia jelentőségét és fő tartalmát! (max. 10 pont) A tananyag IV.2.1.2.fejezetének bevezetője alapján (26. oldal). Az anyanyelvi kompetencia jelentősége kettős. Alapvető fontosságú azért, mert csak az anyanyelv birtokában képes az egyén beilleszkedni az őt körülvevő (közvetlen) közösségi környezetbe (pl.: család, iskola, munkahely), illetve tud ténylegesen részt venni a szélesebb társadalmi életben (pl.: állampolgári jogok aktív gyakorlása). Másrészt ez a kompetencia az alapja a tanulásnak, hiszen tanulni kommunikációs készségek (olvasás, írás, beszéd) nélkül nem lehet. (Tananyag 26. old.) 15
Az anyanyelvi kompetencia fő tartalma tehát egyrészt konkrét képességet jelent, amelynek révén ki tudjuk fejezni véleményünket, gondolatainkat és érzéseinket szóban és írásban - (pl.: hallott szöveg értése és beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség) -, másrészt ez a kompetencia komplex képesség, amelynek révén az egyén részt vehet a társadalmi és a kulturális életben, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. (Tananyag 26. old.) 2. Sorolja fel az anyanyelvi kompetencia ismeret-elemeit! (max. 5 pont) A tananyag IV.2.1.2. fejezete 4. ábrájának tartalma alapján (27. oldal). alapismeretek szókincs nyelvi funkciók funkcionális nyelvtan a verbális kapcsolattartás alapjai köszönés bemutatkozás szándék közlése kérdezés válaszadás nyelvi és irodalmi stílusok nyelvi stílusok irodalmi stílusok nem irodalmi stílusok kommunikációs helyzet és stílus 3. Sorolja fel az anyanyelvi kompetencia készség-elemeit! (max. 5 pont) A tananyag IV.2.1.2. fejezete 5. ábrájának tartalma alapján (28. oldal). Alapvető készségek szóbeli és írásbeli kommunikáció különböző helyzetekben különböző követelmények esetén (pl.: érvelés, meggyőzés 16
Speciális készségek különböző szövegek megkülönböztetése felhasználása információk keresése összegyűjtése feldolgozása segédeszközök alkalmazása 4. Sorolja fel az anyanyelvi kompetencia attitűd-elemeit! (max. 2 pont) A tananyag IV.2.1.2. fejezete 28. oldalának tartalma alapján. párbeszédre való hajlam (kritikus/építő) esztétikai minőség tisztelete (törekvés) kapcsolat másokkal (a nyelv tudatos és társadalmilag felelős használata) 5. Írjon le, min. 2 alkalmazási példát az anyanyelvi kompetencia kulcsszerepére! (max. 3 pont) A tananyag IV.2.1.2.fejezetének tartalma alapján (26-29. oldal). Az anyanyelvi kifejezőkészség az alapja a társas (baráti, családi, munkahelyi, stb.) kapcsolatoknak, mely nélkül nem lehet beilleszkedni az adott (kis)közösségbe. Rossz nyelvhasználat esetén az egyén nem képes gondolatait, akaratát, érzéseit kifejezni, ugyanakkor a környezet nem a valóságnak megfelelően ismeri meg az egyént, félreérti szándékait. Az anyanyelvi kompetenciák (írás, olvasás, beszéd) megfelelő szintű birtoklása nélkül nem lehet megszerezni az ún. szakmai tudást sem. Akinek gyenge az olvasás-, írás-, és beszédkészsége, az nem, vagy nehezen képes elsajátítani az ún. szakmai nyelvet, azaz nem képes megfelelő színvonalon megtanulni a szakmai ismereteket és készségeket, tehát nem lesz megfelelő szintű a szakmai tudása. 17
6. Írja le röviden az idegen-nyelvi kompetencia jelentőségét, és fő tartalmát! (max. 3 pont) A tananyag IV.2.2.2.fejezete bevezetője alapján (30.oldal) Az idegen nyelv tudásának, illetve az azon folytatott kommunikációnak a jelentősége az, hogy csak a nyelv segítségével lehet értékteremtő kapcsolatokat kiépíteni az európai országok között, illetve a soknemzetiségű országokban, és az embereknek munkát vállalni az anyaországon kívül. (Tananyag 30. old.) Az idegen nyelvi kompetenciák fő tartalma döntő részben az anyanyelven folytatott kommunikáció azonos készségeivel jellemezhető, tehát olyan képességet jelent, amelynek segítségével hasonlóan az anyanyelvi kompetenciákhoz az idegen nyelvi környezetben is kifejezhetők a vélemények, a gondolatok, és az érzelmek - szóban és írásban -, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben egyaránt. (Tananyag 30. old.) 7. Írjon le, min. egy alkalmazási példát az idegen-nyelvi kompetencia kulcsszerepére! (max. 2 pont) Valamely idegen nyelv birtoklása különösen az ún. nagy nyelveké, mint pl. angol, francia, német, olasz, stb. jelentősen segíti a tanulási és szakmai karrier sikerességét, mivel az egyén képes idegen nyelvű szakirodalmat tanulmányozni, közvetlen személyes kapcsolatokat létesíteni, illetve nem magyar tulajdonban lévő vállalatoknál, intézményeknél, illetve más országban munkát vállalni. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám: Megfelelt: Kiválóan megfelelt: 30 pont 18 ponttól (60 %- tól) 27 ponttól (90 %- tól) 18
IV.3. Lecke - A szakmai tudás alapkompetenciái 3.1. Önellenőrzés A matematikai kompetencia 1. Sorolja fel a matematikai kompetencia ismeret-elemeit! Az 1-3. feladatokra a tananyag IV.3.1.2.fejezete 33-34. oldalának tartalma és 6. ábrája alapján számok, mértékek alapműveletek, formák fogalmak, koncepciók 2. Sorolja fel a matematikai kompetencia készség-elemeit! elvek, folyamatok alkalmazása bizonyítások matematikai nyelvi kommunikáció segédeszközök alkalmazása 3. Sorolja fel a matematikai kompetencia attitűd-elemeit! igazság tisztelete! dolgok okának és érvényességének keresése 4. Írjon példákat olyan matematikai kompetencia alkalmazási feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci karrierjére! 19
A tananyag IV.3.1.2.fejezete 33-34. oldalának tartalma alapján. A matematikai tudás egyik alapvető része az egyszerű matematikai műveletek ismerete, a számolás, illetve a becslés készsége. Aki ezeket az egyszerű kompetenciákat magas szinten birtokolja, jelentős előnyökhöz jut a napi munkavégzés, vagy az életvitel területén. Ennek oka az, hogy szinte mindegyik szakma és foglalkozás gyakorlásához, illetve munkakör ellátásához szükséges a négy alapművelet alkalmazása, és aki ezeket pontosan, és gyorsan, esetenként fejben számolva képes elvégezni, az magasabb színvonalú munkát képes végezni, mint akinek ezek a képességei hiányosak. Utóbbi esetben a munkatársak, és vezetők először csak bosszankodnak, később leértékelik a munkavállaló esetleg egyébként megfelelő megítélését. A matematikai kompetenciák megfelelő színvonala általában kihat a matematikai szemléletmódra is, mely először a tényszerűség gyakorlatában jelentkezik, azaz a munkavállaló minden tevékenységében megfelelő szerepet játszanak a tények, a számok, beleértve az arányokat is. Ez a magatartás általában növeli a szakmai elismertséget. E készség hiánya viszont úgy jelentkezik, hogy a munkavállaló a tevékenység és a kommunikáció során, - hacsak nincs előírva valamely matematikai módszer/művelet alkalmazása -, mindig csak szövegszerű termék előállítására törekszik, magától nem akarja a tevékenység számszerűen megjeleníthető tényeit, folyamatait és eredményeit feltárni, vagy bemutatni. Ez a magatartás csökkenti a szakmai elismertséget, vagy a tényleges elismerést, gyakran negatív hatást is vált ki. (Sokszor mondják az ilyen stílusra, hogy X.Y. mindig csak dumál ). 3.2. Önellenőrzés A műszaki és természettudományos kulcskompetenciák Válasz az 1-3. kérdésekre: a tananyag IV.3.2.2.fejezete 36-37. oldalainak, és a 7. ábra tartalma alapján 1. Sorolja fel a műszaki és természettudományos kompetenciák ismeret-elemeit! természeti világ alapelvei alapvető tudományos elvek, koncepciók, és módszerek technológiai termékek és folyamatok tudomány és technológia természetre gyakorolt hatása 2. Sorolja fel a műszaki és természettudományos kompetenciák készség-elemeit! 20
technológiai eszközök gépek alkalmazása tudományos adatok alkalmazása tudományos kutatás alapvető jellemzői ismerete és alkalmazása 3. Sorolja fel a műszaki és természettudományos kompetencia attitűd-elemeit! kíváncsiság kritikus értékelés biztonság fenntarthatóság tisztelete 4. Írjon példákat olyan műszaki és természettudományos kompetencia alkalmazási feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci karrierjére! A tananyag IV.3.2.2.fejezete 36-37. oldalainak tartalma alapján. 3.3. Önellenőrzés Az informatikai (digitális) kulcskompetenciák 1. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetenciák ismeret-elemeit! A tananyag IV.3.3.1.fejezete 38-39. oldalainak és a 8. ábrának tartalma alapján. jogi/etikai szabályok Információtárolás információ kezelés ismeretei/szabályai 21
2. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetencia készség-elemeit! szövegszerkesztés táblázatkezelés internet-használat információ- - keresés - gyűjtés - feldolgozás 3. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetencia attitűd-elemeit! kritikus gondolkodás kreativitás innováció 4. Írjon példákat olyan informatikai (digitális) kompetencia alkalmazási feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci karrierjére. A tananyag IV.3.3.1.fejezete 38-39. oldalainak tartalma alapján. A természettudományi (fizika, kémia, biológia, és az alkalmazott tudományok, pl. környezetvédelem) kompetenciák birtokában - melyeket alapvetően a tankötelezettség alatt, az általános iskolában, illetve a középiskolában lehet elsajátítani -, a munkavállaló bármely foglalkozás gyakorlása, illetve munkakör betöltése esetén magasabb színvonalú munkát képes végezni. Ezek a tudás-tartalmak ugyanis nemcsak a szakma elsajátításához szükségesek, - tekintve, hogy mindegyik szakma tartalma természettudományos elemekre épül, vagy azokhoz is kapcsolódik -, hanem annak gyakorlása során is, mivel a kompetenciák éppen a jó gyakorlati tudás, a teljesítmény eléréséhez szükségesek. A fizikai, kémiai, biológiai ismeretek és műveltség az új feladatok megoldásakor jelentős előnyt jelentenek, akkor is, ha az sokszor nem tudatosan alkalmazzuk, hiszen benne van a szakmai tudásban. Feltűnővé és így hátránnyá éppen akkor válik, mikor kiderül, hogy a munkavállalónak hiányoznak az ilyen irányú ismeretei, holott azok a szakmai tudás elsajátításának alapfeltételei voltak! 22
Például a humán tudományok is, mint a pedagógia elmélete és gyakorlata figyelembe veszi az ember fizikai és biológiai tulajdonságait, mert azok befolyásolják a teljesítőképességet ld.: adottságok. Ha a tanítás-tanulás során egy problémát egyénre szabottan kell megoldani, akkor a fizikai-fiziológiai, illetve biológiai-élettani ismeretek megléte alapfeltétele a sikeres megoldásnak, fordítva, akinek hiányosak az ilyen irányú ismeretei, arra valószínű pedagógiai kudarcok is várnak. Feladatok - A szakmai tudás alapkompetenciáihoz 1. Foglalja össze röviden - a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján a matematikai kompetencia jelentőségét, különös tekintettel az életpálya-építésre, és az egyén munkaerő-piaci (munkavállalási/karrier) sikerességére! A tananyag IV.3.1.2.fejezete 33-34. oldalának tartalma alapján. A matematikai kompetencia jelentősége a többi kulcskompetencia közül kiemelkedik, - fontossága talán az anyanyelvihez hasonlítható -, mert szerepe a reális világ megértésében, illetve a társadalmi beilleszkedésben az átlagosnál nagyobb. Ennek oka egyrészt az, hogy a bennünket körülvevő természeti jelenségek leírásának alapvető eszköze a matematika, másrészt, a logikus és objektív gondolkodás elsajátításában a matematika szerepe meghatározó, harmadrészt a napi életben nem lehet alapvető matematikai tudás nélkül cselekvőképesen részt venni, gondoljunk a számolás szerepére. (Tananyag 33. old.) Az egyénnek rendelkeznie kell ugyanakkor azzal a készséggel, hogy alkalmazni is tudja az alapvető matematikai szabályokat, elveket és folyamatokat a mindennapi életben: a munkahelyen, és otthon a magánéletben. Ennek része az ún. matematikai nyelvi kommunikáció elsajátítása mint például az alapműveletekben, a viszonyszámok alkalmazásában való jártasság szóban és írásban. (Tananyag 34. old.) 2. Írjon le röviden három példát a matematikai kompetencia hasznosságára, illetve az elmaradásából eredő hátrányokra! A tananyag IV.3.1.2.fejezete 33-34. oldalának tartalma alapján. A matematikai tudás egyik alapvető része az egyszerű matematikai műveletek ismerete, a számolás, illetve a becslés készsége. Aki ezeket az egyszerű kompetenciákat magas szinten birtokolja, jelentős előnyökhöz jut a napi munkavégzés, vagy az életvitel területén. Ennek oka az, hogy szinte mindegyik szakma és foglalkozás gyakorlásához, illetve munkakör ellátásához szükséges a négy alapművelet alkalmazása, és aki ezeket pontosan, és gyorsan, esetenként fejben számolva képes elvégezni, az 23
magasabb színvonalú munkát képes végezni, mint akinek ezek a képességei hiányosak. A matematikai kompetenciák megfelelő színvonala általában kihat a matematikai szemléletmódra is, mely először a tényszerűség gyakorlatában jelentkezik, azaz a munkavállaló minden tevékenységében megfelelő szerepet játszanak a tények, a számok, beleértve az arányokat is. Ez a magatartás általában növeli a szakmai elismertséget. E készség hiánya viszont úgy jelentkezik, hogy a munkavállaló a tevékenység és a kommunikáció során, - hacsak nincs előírva valamely matematikai módszer/művelet alkalmazása -, mindig csak szövegszerű termék előállítására törekszik, magától nem akarja a tevékenység számszerűen megjeleníthető tényeit, folyamatait és eredményeit feltárni, vagy bemutatni. Ez a magatartás csökkenti a szakmai elismertséget, vagy a tényleges elismerést, gyakran negatív hatást is vált ki. 3. Foglalja össze röviden - a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján - a műszaki- és természettudományos kompetencia jelentőségét, különös tekintettel az életpálya-építésre, és az egyén munkaerő-piaci (munkavállalási/karrier) sikerességére! A tananyag IV.3.2.2.fejezete 36-37. oldalainak tartalma alapján. A természettudományi kompetencia jelentősége az, hogy az ember ilyen irányú tudása szükséges a természeti világ megértéséhez és magyarázatához, a fizikai világ problémáinak, jelenségeinek, törvényeinek felismeréséhez, illetve bizonyításához, a szükséges következtetések levonásához. A műszaki tudományok terén meglévő kompetenciák azért szükségesek, mert birtokukban lehetséges a természeti világ átalakítása az emberi akaratnak és szükségletnek megfelelően. A természettudományi és technológiai kompetencia ugyanakkor magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az egyes ember felelősségét a változtatásokkal kapcsolatban. (Tananyag 36. old.) 4. Írjon két példát a műszaki- és természettudományos kompetencia hasznosságára, illetve az elmaradásából eredő hátrányokra! A tananyag IV.3.2.2.fejezete 36-37. oldalainak tartalma alapján. A természettudományi (fizika, kémia, biológia, és az alkalmazott tudományok, pl. környezetvédelem) kompetenciák birtokában - melyeket alapvetően a tankötelezett- 24
ség alatt, az általános iskolában, illetve a középiskolában lehet elsajátítani -, a munkavállaló bármely foglalkozás gyakorlása, illetve munkakör betöltése esetén magasabb színvonalú munkát képes végezni. Ezek a tudás-tartalmak ugyanis nemcsak a szakma elsajátításához szükségesek, - tekintve, hogy mindegyik szakma tartalma természettudományos elemekre épül, vagy azokhoz is kapcsolódik -, hanem annak gyakorlása során is, mivel a kompetenciák éppen a jó gyakorlati tudás, a teljesítmény eléréséhez szükségesek. A fizikai, kémiai, biológiai ismeretek és műveltség az új feladatok megoldásakor jelentős előnyt jelentenek, akkor is, ha az sokszor nem tudatosan alkalmazzuk, hiszen benne van a szakmai tudásban. Feltűnővé és így hátránnyá éppen akkor válik, mikor kiderül, hogy a munkavállalónak hiányoznak az ilyen irányú ismeretei, holott azok a szakmai tudás elsajátításának alapfeltételei voltak! Például a humán tudományok is, mint a pedagógia elmélete és gyakorlata figyelembe veszi az ember fizikai és biológiai tulajdonságait, mert azok befolyásolják a teljesítőképességet ld.: adottságok. Ha a tanítás-tanulás során egy problémát egyénre szabottan kell megoldani, akkor a fizikai-fiziológiai, illetve biológiai-élettani ismeretek megléte alapfeltétele a sikeres megoldásnak, fordítva, akinek hiányosak az ilyen irányú ismeretei, arra valószínű pedagógiai kudarcok is várnak. 5. Foglalja össze röviden - a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján - az informatikai (digitális) kompetencia jelentőségét, különös tekintettel az életpályaépítésre, és az egyén munkaerő-piaci (munkavállalási/karrier) sikerességére! A tananyag IV.3.3.1.fejezete 38-39. oldalainak tartalma alapján. Az informatikai (digitális) kompetencia jelentősége a modern világban kiemelkedő, mivel az információs társadalmi technológiák (IST) a korszerű társadalom minden szektorát átszövik. Ezek döntő része ma már digitális rendszerű, melyek kiterjednek a munka, a tanulás és a szabadidő szinte teljes területére, ezért a digitális kompetenciák birtoklása elengedhetetlen a modern társadalomban való érvényesüléshez. (Tananyag 38. old.) Az informatikai (digitális) kompetencia ismeretei magukban foglalják az IKT szerepének és lehetőségeinek értését és ismeretét a munkában, valamint a személyes és társadalmi életben. Ismerni szükséges e kompetencia szerepét a kreativitás és az innováció támogatásában, és alapismeretekkel kell rendelkezni a digitális technika interaktív használatához tartozó jogi és etikai elvekről. (Tananyag 39. old.) 6. Írjon két példát az informatikai (digitális) kompetencia hasznosságára, illetve az elmaradásából eredő hátrányokra! 25
A tananyag IV.3.3.1.fejezete 38-39. oldalainak tartalma alapján. Az informatikai elsősorban számítógép felhasználói-alkalmazói ismeretek ma már nélkülözhetetlen feltételei a munkavállaló alkalmazásának az ún. szellemi foglalkozású területeken, beleértve az ún. fizikai munkaterületek irányítási-szervezési foglalkozásait is. Az alapvető számítógép-kezelői ismeretekre építik a munkaadók a konkrét alkalmazói szoftver megtanulását. Az Internet-használat szintén alapfeltétel ma már sok munkakörben, ahol információkat szükséges gyűjteni és továbbítani. Ehhez a tudáshoz kapcsolódóan az egyéni életben is alapfeltétel lett az elektronikus levelezés (e-mail) ismerete és gyakorlata, tekintettel a munkavállalói pályázatok beadására, illetve az egyéni kapcsolatfelvétel gyors és olcsó bonyolítására. Felmérés a IV.3 leckéhez Név:... Dátum:... Mért kompetencia-elemek: A matematikai, a műszaki- és természettudományos, és az informatikai (digitális) kompetenciák fogalma. A műszaki- és természettudományos, és az informatikai (digitális) kompetenciák jelentőségének leírása az életpálya-építésben (pályaorientáció-pályaválasztás pályakorrekció, stb.). A műszaki- és természettudományos, és az informatikai (digitális) kompetenciák jelentőségének leírása az egyén munkaerő-piaci (munkavállalási/karrier) sikerességében. A matematikai, a műszaki- és természettudományos, és az informatikai (digitális) kompetenciák fő tartalma. Alkalmazási példák ismerete a műszaki- és természettudományos, és az informatikai (digitális) kompetenciák hasznosságára, illetve a hiányukból adódó hátrányokra. Írásbeli mérési feladat: Oldja meg írásban az alábbi feladatokat! (Maximálisan elérhető pontszám: 30 pont) 1. Foglalja össze a matematikai kompetencia jelentőségét és fő tartalmát! (max. 5 pont) 26
A tananyag IV.3.1.2.fejezete 33-34. oldalának tartalma alapján. A matematikai kompetencia jelentősége a többi kulcskompetencia közül kiemelkedik, - fontossága talán az anyanyelvihez hasonlítható -, mert szerepe a reális világ megértésében, illetve a társadalmi beilleszkedésben az átlagosnál nagyobb. Ennek oka egyrészt az, hogy a bennünket körülvevő természeti jelenségek leírásának alapvető eszköze a matematika, másrészt, a logikus és objektív gondolkodás elsajátításában a matematika szerepe meghatározó, harmadrészt a napi életben nem lehet alapvető matematikai tudás nélkül cselekvőképesen részt venni, gondoljunk a számolás szerepére. (Tananyag 33. old.) A matematikai kompetencia fő tartalma a matematika alkalmazásának képességét foglalja magában: a számtani-mennyiségtani műveletektől a mindennapi problémák matematika segítségével történő megoldásáig. (Tananyag 34. old.) 2. Sorolja fel a matematikai kompetencia ismeret-elemeit! számok, mértékek alapműveletek, formák fogalmak, koncepciók 3. Sorolja fel a matematikai kompetencia készség-elemeit!... elvek, folyamatok alkalmazása bizonyítások matematikai nyelvi kommunikáció segédeszközök alkalmazása 4. Sorolja fel a matematikai kompetencia attitűd-elemeit! igazság tisztelete dolgok okának és érvényességének keresése A 2-4. feladatokra a tananyag IV.3.1.2.fejezete 33-34. oldalának tartalma és 6. ábrája alapján. 27
5. Írjon min. 3 alkalmazási példát a matematikai kompetencia kulcsszerepére! (max. 5 pont) A 2-5. feladatokra a tananyag IV.3.1.2.fejezete 33-34. oldalainak tartalma és a 6. ábra alapján. A matematikai tudás egyik alapvető része az egyszerű matematikai műveletek ismerete, a számolás, illetve a becslés készsége. Aki ezeket az egyszerű kompetenciákat magas szinten birtokolja, jelentős előnyökhöz jut a napi munkavégzés, vagy az életvitel területén. Ennek oka az, hogy szinte mindegyik szakma és foglalkozás gyakorlásához, illetve munkakör ellátásához szükséges a négy alapművelet alkalmazása, és aki ezeket pontosan, és gyorsan, esetenként fejben számolva képes elvégezni, az magasabb színvonalú munkát képes végezni, mint akinek ezek a képességei hiányosak. A matematikai kompetenciák megfelelő színvonala általában kihat a matematikai szemléletmódra is, mely először a tényszerűség gyakorlatában jelentkezik, azaz a munkavállaló minden tevékenységében megfelelő szerepet játszanak a tények, a számok, beleértve az arányokat is. Ez a magatartás általában növeli a szakmai elismertséget. E készség hiánya viszont úgy jelentkezik, hogy a munkavállaló a tevékenység és a kommunikáció során, - hacsak nincs előírva valamely matematikai módszer/művelet alkalmazása -, mindig csak szövegszerű termék előállítására törekszik, magától nem akarja a tevékenység számszerűen megjeleníthető tényeit, folyamatait és eredményeit feltárni, vagy bemutatni. Ez a magatartás csökkenti a szakmai elismertséget, vagy a tényleges elismerést, gyakran negatív hatást is vált ki. 6. Foglalja össze a műszaki- és természettudományos kompetenciák jelentőségét és fő tartalmát! (max. 5 pont) A tananyag IV.3.2.2.fejezete 36-37. oldalainak tartalma alapján. A természet- és műszaki tudományos kompetenciák jelentősége a többi kulcskompetencia közül kiemelkedik - fontossága talán az anyanyelvihez hasonlítható -, mert szerepe a reális világ megértésében, illetve a társadalmi beilleszkedésben az átlagosnál nagyobb. A természettudományi kompetencia jelentősége az, hogy az ember ilyen irányú tudása szükséges a természeti világ megértéséhez és magyarázatához, a fizikai világ problémáinak, jelen- 28
ségeinek, törvényeinek felismeréséhez, illetve bizonyításához, a szükséges következtetések levonásához. (Tananyag 36. old.) 7. Sorolja fel a műszaki- és természettudományos kompetenciák ismeret-elemeit! természeti világ alapelvei alapvető tudományos elvek, koncepciók, és módszerek technológiai termékek és folyamatok tudomány és technológia természetre gyakorolt hatása 8. Sorolja fel a műszaki- és természettudományos kompetenciák készség-elemeit! technológiai eszközök gépek alkalmazása tudományos adatok alkalmazása tudományos kutatás alapvető jellemzői ismerete és alkalmazása 9. Sorolja fel a műszaki- és természettudományos kompetenciák attitűd-elemeit! kíváncsiság kritikus értékelés biztonság fenntarthatóság tisztelete 10. Írjon min. két alkalmazási példát a műszaki- és természettudományos kompetenciák kulcsszerepére! (max. 5 pont) A 7-10. feladatokra a tananyag IV.3.2.2.fejezete 36-37. oldalainak, és a 7. ábra tartalma alapján. 29
A természettudományi (fizika, kémia, biológia, és az alkalmazott tudományok, pl. környezetvédelem) kompetenciák birtokában - melyeket alapvetően a tankötelezettség alatt, az általános iskolában, illetve a középiskolában lehet elsajátítani -, a munkavállaló bármely foglalkozás gyakorlása, illetve munkakör betöltése esetén magasabb színvonalú munkát képes végezni. Ezek a tudás-tartalmak ugyanis nemcsak a szakma elsajátításához szükségesek, - tekintve, hogy mindegyik szakma tartalma természettudományos elemekre épül, vagy azokhoz is kapcsolódik -, hanem annak gyakorlása során is, mivel a kompetenciák éppen a jó gyakorlati tudás, a teljesítmény eléréséhez szükségesek. A fizikai, kémiai, biológiai ismeretek és műveltség az új feladatok megoldásakor jelentős előnyt jelentenek, akkor is, ha az sokszor nem tudatosan alkalmazzuk, hiszen benne van a szakmai tudásban. Feltűnővé és így hátránnyá éppen akkor válik, mikor kiderül, hogy a munkavállalónak hiányoznak az ilyen irányú ismeretei, holott azok a szakmai tudás elsajátításának alapfeltételei voltak! Például a humán tudományok is, mint a pedagógia elmélete és gyakorlata figyelembe veszi az ember fizikai és biológiai tulajdonságait, mert azok befolyásolják a teljesítőképességet ld.: adottságok. Ha a tanítás-tanulás során egy problémát egyénre szabottan kell megoldani, akkor a fizikai-fiziológiai, illetve biológiai-élettani ismeretek megléte alapfeltétele a sikeres megoldásnak, fordítva, akinek hiányosak az ilyen irányú ismeretei, arra valószínű pedagógiai kudarcok is várnak. 11. Foglalja össze az informatikai (digitális) kompetenciák jelentőségét és fő tartalmát! (max. 5 pont) A tananyag IV.3.3.1.fejezete 38-39. oldalainak tartalma alapján Az informatikai (digitális) kompetencia jelentősége a modern világban kiemelkedő, mivel az információs társadalmi technológiák (IST) a korszerű társadalom minden szektorát átszövik. Ezek döntő része ma már digitális rendszerű, melyek kiterjednek a munka, a tanulás és a szabadidő szinte teljes területére, ezért a digitális kompetenciák birtoklása elengedhetetlen a modern társadalomban való érvényesüléshez. (Tananyag 38. old.) A digitális kompetencia tartalma magában foglalja egyrészt az információs kommunikációs technológiák (IKT) szerepének tudatos elfogadását a mindennapi életben, másrészt az információ megkeresésének, összegyűjtésének és feldolgozásának digitális képességét. (Tananyag 38. old.) 12. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetenciák ismeret-elemeit! jogi/etikai szabályok Információtárolás információ kezelés ismeretei/szabályai 30
13. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetenciák készség-elemeit! szövegszerkesztés táblázatkezelés internet-használat információ- - keresés - gyűjtés - feldolgozás 14. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetenciák attitűd-elemeit! kritikus gondolkodás kreativitás innováció 15. Írjon min. két alkalmazási példát az informatikai (digitális) kompetenciák kulcsszerepére! (max. 5 pont) A 12-15. feladatokra a tananyag IV.3.3.1.fejezete 38-39. oldalainak és a 8. ábrának tartalma alapján. Az informatikai elsősorban számítógép felhasználói-alkalmazói ismeretek ma már nélkülözhetetlen feltételei a munkavállaló alkalmazásának az ún. szellemi foglalkozású területeken, beleértve az ún. fizikai munkaterületek irányítási-szervezési foglalkozásait is. Az alapvető számítógép-kezelői ismeretekre építik a munkaadók a konkrét alkalmazói szoftver megtanulását. Az Internet-használat szintén alapfeltétel ma már sok munkakörben, ahol információkat szükséges gyűjteni és továbbítani. Ehhez a tudáshoz kapcsolódóan az egyéni életben is alapfeltétel lett az elektronikus levelezés (e-mail) ismerete és gyakorlata, tekintettel a munkavállalói pályázatok beadására, illetve az egyéni kapcsolatfelvétel gyors és olcsó bonyolítására. 31
Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám: Megfelelt: Kiválóan megfelelt: 30 pont. 18 ponttól (60 %- tól). 27 ponttól (90 %- tól). IV. 4. Lecke - A társadalmi beilleszkedés és együttélés alapkompetenciái 4.1. Önellenőrzés A szociális kompetencia A 1-3. feladatokra a tananyag IV.4.1.2.fejezete 42-44. oldalainak és a 9. ábrának tartalma alapján 1. Sorolja fel a szociális kompetencia ismeret-elemeit! egészséges életvitel magatartási szabályok esélyegyenlőség 2. Sorolja fel a szociális kompetencia készség-elemeit! tolerancia együttérzés tűrőképesség 3. Sorolja fel a szociális kompetencia attitűd-elemeit! együttműködés integritás sokféleség tisztelete 32
4. Írjon példákat a szociális kompetencia olyan alkalmazási feladataira, melyek megoldása kihat a társadalmi beilleszkedés és együttélés minőségére. A tananyag IV.4.1.2.fejezete 42-44. oldalainak tartalma alapján. A szociális kompetencia birtoklása alapvetően az egyén közvetlen környezetébe való beilleszkedés képességét jelenti, tehát fő módon a magatartásban (viselkedésben) jelenik meg. Mindenek előtt jelenti azt a követelményt, hogy az egyén alkalmazkodik a környezethez, különös tekintettel a munkakörnyezetre. Például új munkahelyen történő munkavállalás esetén igyekszik megismerni, elfogadni, és minél rövidebb idő alatt elsajátítani a munkahelyi közösség normáit, szokásait. Ez nem jelenti azt, hogy nem próbálhatja meg alakítani saját elvárásai szerint, azonban figyelembe kell venni a közösség véleményét, a kölcsönös elfogadást. A szociális kompetencia lényeges része az egészséges életvitel követelménye, melyet nem csak egyéni, hanem kisközösségi (család, munkahely, stb.) vonatkozásban is érvényesítenie kell. Ez többek között azt jelenti, hogy az egyén például, mint munkavállaló kulturáltan és esztétikusan jelenik meg a munkahelyen (alkalmazkodva a munkahelyi öltözködési, stb. szokásokhoz), ha valamilyen egészségi problémája adódik (pl.: megfázás, stb.) azzal nem terheli a többieket: nem fertőzi a környezetét, stb. 4.2. Önellenőrzés - A kulturális tudatosság és kifejezőkészség A 1-3. feladatokra a tananyag IV.4.2.2.fejezete 45-46. oldalainak és a 10. ábrának tartalma alapján. 1. Sorolja fel a kulturális tudatosság és kifejezőkészség ismeret-elemeit! nemzeti/európai kulturális örökség kortárs kultúra hely/tárgy/művek 2. Sorolja fel a kulturális tudatosság és kifejezőkészség készség-elemeit! 33
művek/előadások tisztelete és élvezete önkifejezés sokfélesége kulturális cselekvése 3. Sorolja fel a kulturális tudatosság és kifejezőkészség attitűd-elemeit! esztétikai befogadókészség 4. Írjon példákat a kulturális tudatosság és kifejezőkészség olyan alkalmazási feladataira, melyek megoldásának minősége kihat a társadalmi beilleszkedés és együttélés minőségére. A tananyag IV.4.2.2.fejezete 45-46. oldalainak tartalma alapján. A kulturális tudatosság és kifejezőkészség magasabb rendű kompetencia melynek megszerzését, illetve fejlesztését az iskolai oktatás-nevelés során kell megkezdeni, illetve megalapozni. E kompetencia bázisa a humán műveltség, mindenek előtt az anyanyelvi irodalmi tudás, a zenei ismeretek, a művészi kifejezőkészség. Ezek fejlesztéséhez ad alapot az iskolai kulturális élet pl. versenyek, illetve a szervezett színház, hangverseny, tárlat, múzeum, stb. látogatások. A tankötelezettség alatt megszerzett kulturális tudatosság és kifejezőkészség, mint egyéni kompetencia közösségi és társadalmi szintűvé akkor válik, ha az egyén maga is gyakorolja a kultúra/művészet valamely ágát - amatőr, vagy hivatásos szinten -, vagy csak érti, élvezi és támogatja a kulturális/művészeti produkciókat. 4.3. Önellenőrzés - Az állampolgári kompetencia 1. Sorolja fel az állampolgári kompetencia ismeret-elemeit! Az 1-3. feladatokra a tananyag IV.4.3.2.fejezete 47-48. oldalainak és a 11. ábrának tartalma alapján. 34
fogalmak fogalom-rendszerek történelmi/társadalmi ismeretek 2. Sorolja fel az állampolgári kompetencia készség-elemeit! együttműködés kritikai elemzés választási tudás 3. Sorolja fel az állampolgári kompetencia attitűd-elemeit! emberi jogok tisztelete felelősségérzet közös értékek tisztelete 4. Írjon példákat olyan az állampolgári kompetencia alkalmazási feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat a társadalmi beilleszkedés és együttélés minőségére! A tananyag IV.4.3.2.fejezete 47-48. oldalainak tartalma alapján. Az állampolgári kompetencia mindenek előtt a szűkebb (család, barátok, munkahely), vagy tágabb (lakóhelyi, társadalmi) közösség szellemi együttlétében - közös döntések, cselekvések előkészítése és megszervezése, és megvalósítása realizálódik, melynek fejlesztését szintén az iskolai (óvodai!) oktatás-nevelés során kell megkezdeni, illetve megalapozni. E kompetencia bázisa a másik ember személyiségének tisztelete, véleményének figyelmes meghallgatása, lehetőség szerinti elfogadása, sőt együttműködésének igénylése. Ezek fejlesztéséhez adnak alapot az iskolai önkormányzati szervezeti keretek, és közösségi tevékenységek (csoport, osztály, és iskolai szinten). 35
A tankötelezettség alatt megszerzett állampolgári kompetenciára épül a felnőttkori közösségi aktivitás, amely egyaránt kifejeződhet a lakóhelyi közösségi élet döntéseiben, vagy a munkahelyi közügyekben való részvétel igénylésével, illetve a politikai életbe való bekapcsolódással. Feladatok - A társadalmi beilleszkedés és együttélés alapkompetenciáihoz 1. Foglalja össze röviden - a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján a szociális kompetencia jelentőségét, különös tekintettel a társadalmi beilleszkedés és együttélés minőségére! A tananyag IV.4.1.2.fejezete 42-44. oldalainak és a 9. ábrának tartalma alapján. A szociális kompetencia fő tartalma az interperszonális és interkulturális viszonyokból adódó különbségek megértésének, és kezelésének, illetve a szükséges együttérzésnek a képessége. A szociális kompetencia tartalmába tartoznak az egyén és a különböző közösségek (csoportok, munkaszervezetek) kapcsolatával, a nemek közötti egyenlőséggel és megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos felfogások, társadalom-politikai megközelítések ( politikák ), másrészt a sikeres interperszonális kapcsolatokhoz, és a társadalmi részvétel gyakorlásához szükséges viselkedési szabályok. 2. Írjon két példát a szociális kompetencia hasznosságára, illetve az elmaradásából eredő hátrányokra! A tananyag IV.4.1.2.fejezete 42-44. oldalainak tartalma alapján. A szociális kompetencia birtoklása mindenek előtt azért hasznos, mert segítségével képes az egyén beilleszkedni közvetlen környezetébe, elfogadni a többi ember egyéniségét, kulturált magatartást (viselkedést) tanúsítani, különös tekintettel a munkakörnyezetre. 36
Például új munkahelyen történő munkavállalás esetén igyekszik megismerni, elfogadni, és minél rövidebb idő alatt elsajátítani a munkahelyi közösség normáit, szokásait. Amennyiben ez nem történik meg, konfliktus támad az egyén és a közösség tagjai között, melyben általában az egyéni érdek marad alul, és ez kihat a munkavégzés minőségére, illetve elismerésére is. A szociális kompetencia lényeges része az egészséges életvitel követelménye, melynek haszna többirányú, hiszen nem csak egyéni, hanem kisközösségi (család, munkahely, stb.) vonatkozásban is érvényesíteni kell. Ez többek között azt jelenti, hogy az egyén például, mint munkavállaló kulturáltan és esztétikusan jelenik meg a munkahelyen (alkalmazkodva a munkahelyi öltözködési, stb. szokásokhoz), ha valamilyen egészségi problémája adódik (pl.: megfázás, stb.) azzal nem terheli a többieket: nem fertőzi a környezetét, stb. Aki nem így fogja fel az egészséges életvitelt, annak hasonlóan a beilleszkedési problémához konfliktus támad közösség tagjaival, melyben rendszerint az egyéni érdek marad alul. 3. Foglalja össze röviden - a modulfüzet és a megadott szakirodalom alapján - kulturális tudatosság és kifejezőkészség jelentőségét, különös tekintettel a társadalmi beilleszkedés és együttélés minőségére! A tananyag IV.4.2.2.fejezete 45-46. oldalainak és a 10. ábrának tartalma alapján. A kulturális tudatosságnak és kifejezőkészségnek, mint kompetenciának a jelentősége abban áll, hogy a különböző művészeti ágak - a zene, az irodalom, a képzőművészet, és az előadóművészet produkciói a humán világ elidegeníthetetlen, és csak az emberre jellemző része, ezért azok befogadása alapvető érdeke a civilizált társadalmaknak. Másrészt, a kulturális kifejeződés nélkülözhetetlen a kreatív képességek fejlesztésében, amely a különböző szakmatanulási képességek fejlesztésébe is átvihető. (Tananyag 45. old.) 4. Írjon két példát kulturális tudatosság és kifejezőkészség hasznosságára, illetve az elmaradásából eredő hátrányokra! A tananyag IV.4.2.2.fejezete 45-46. oldalainak tartalma alapján. A kulturális tudatosság és kifejezőkészség magasabb rendű kompetencia melynek megszerzését, illetve fejlesztését az iskolai oktatás-nevelés során kell megkezdeni, illetve megalapozni. E kompetencia bázisa a humán műveltség, mindenek előtt az 37