Mindig van választás. Az Európai Unió kulcskompetenciái Hallgatói jegyzet

Átírás

1 Mindig van választás Az Európai Unió kulcskompetenciái Hallgatói jegyzet

2 SZERZŐ: DR. ZACHÁR LÁSZLÓ LEKTOR: DR. LISZNYAI SÁNDOR NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA KIVITELEZŐK: PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT A TANANYAG A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Az Európai Unió kulcskompetenciái TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című projektjéhez kapcsolódó módszertani segédanyag 3. modul Székesfehérvár 2009.

4 TARTALOMJEGYZÉK IV. 1. Lecke: Az Európai Unió kulcskompetenciái... 9 IV.1.1. Tanulási feladat IV A kulcskompetenciák megalkotásának indokai IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.1.2. Tanulási feladat IV Az EU kulcskompetenciái IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV. 2. Lecke: A kommunikációs kompetenciák IV.2.1. Tanulási feladat IV Az anyanyelv, mint kulcskompetencia IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.2.2. Tanulási feladat IV Az idegen nyelv mint kulcskompetencia IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV. 3. Lecke: A szakmai tudás alapkompetenciái IV.3.1. Tanulási feladat IV A matematikai kompetencia IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.3.2. Tanulási feladat IV A természet- és műszaki tudományos kompetencia IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.3.3. Tanulási feladat IV Informatikai (IKT) és digitális kompetencia IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV. 4. Lecke: A társadalmi beilleszkedés és együttélés alapkompetenciái IV.4.1. Tanulási feladat IV A szociális kompetencia IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.4.2. Tanulási feladat IV A kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciája IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.4.3. Tanulási feladat IV Az állampolgári kompetencia IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 2

5 IV. 5. Lecke: A sikeres karrier alapkompetenciái IV Tanulási feladat IV A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV. 6. Lecke: A tanulás elsajátításának kompetenciája IV.6.1. Tanulási feladat IV A tanulás elsajátításának kompetenciája IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV. 7. Lecke: A kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei különböző élethelyzetekben IV.7.1. Tanulási feladat IV Felnőttkori nehézségek a munka világában, élethelyzetek és megoldáskeresés a kulcskompetenciák fejlesztésével IV A tananyag részletes bemutatása IV.7.2. Tanulási feladat IV Helyzetleírás, interjú készítés módszertana IV A tananyag részletes bemutatása IV.7.3. Tanulási feladat IV Interjú készítése, feldolgozása, ismertetése IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés I. függelék Szakirodalom jegyzék, nyomtatott és internetes kitekintő SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

6 I. A MODULFÜZET ALAPADATAI A modul megnevezése: Az Európai Unió kulcskompetenciái A fejlesztő team tagjai: Dr. Zachár László A modul célja: Megismertetni a hallgatókat az EU-kulcskompetenciák bevezetésének elméleti és gyakorlati indokaival, a kulcskompetenciák fő tartalmával, és gyakorlati hasznosíthatóságával, különös tekintettel a felnőttek különböző élethelyzeteiben szükséges alkalmazási igénnyel, és lehetőséggel. Az alkalmazási lehetőségekben a hallgatók alapszintű tervezési-tanácsadási készségeket szereznek. A modul időtartama: 30 óra A modul során elsajátítandó kompetenciák: A hallgató a modul sikeres befejezése után elfogadja a kulcskompetenciák szükségességének szemléletét, és a fejlesztésükre való törekvés követelményét. A hallgató a modul sikeres befejezése után ismeri a kulcskompetenciák szerepét, jelentőségét, különböző típusait, és fajtáit, és képes azokról összefoglaló tanácsadói ismertetést tartani. A hallgató a modul befejezése után képes egyszerű, de tipikusan problematikus élethelyzetekben tanácsokat adni a kulcskompetenciák segítségével történő megoldáshoz. A hallgató a modul befejezése után, komolyabb életvezetési problémák érzékelése esetén képes további segítségnyújtáshoz szakemberhez irányítani a felnőttet. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 4

7 A modulban alkalmazott értékelési módszerek: Számonkérések formája Számonkérések rendszeressége Számonkérések tartalma A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek) Megszerezhető minősítések Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek Sikertelen teljesítés következménye Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés Modul végén, modul folyamán A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő tesztek és gyakorlati feladatvégzés formájában Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a tananyagban való előrehaladást ellenőrző dolgozat Megfelelt, kiválóan megfelelt 60%, 90% Modulzáró vizsga ismétlése 5 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

8 II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ A tanulásban való előrehaladás rendszere: A modulfüzet tananyagát leckékre bontottuk. A leckékre való felbontás alapját a modul során elsajátításra kerülő kompetenciák rendszere (egymásra épülése) adja. Az egyes leckéken belüli tanulási feladatok a leckéken belüli részcélkitűzések szerint kerültek felosztásra. Minden tanulási feladat végén önellenőrző kérdések találhatók, melyek segítségével a hallgató ellenőrizheti, milyen mértében sikerült elsajátítania a tanulási feladatban ismertetett fogalmakat. A leckék végén, azok tananyagára épülő felmérések találhatók, melyek segítségével az oktató ellenőrizni tudja a hallgató előrehaladását a modul adott célkitűzésére vonatkozóan. A modul modulzáró feladattal zárul, melynek segítségével az oktató komplex módon ellenőrizni tudja, hogy a hallgató felkészültsége mennyire felel meg a modul célkitűzéseinek. A tanulást segítő rendszerek: Oktatástechnikai eszközök alkalmazása. A hallgató teljesítményét önmaga önellenőrző feladatokkal, oktatója a modulzáró vizsga segítségével értékeli. Interneten elérhető hazai és külföldi szakirodalom, illetve egyéb (elméleti és gyakorlati) információ. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 6

9 Piktogramok a tananyagban való előrehaladás segítésére: Olvassa el figyelmesen Fontos rész Megértést könnyítő példa Önellenőrző feladat Önállóan feldolgozandó feladat 7 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

10 III. A MODUL TARTALMA Sorszám Lecke címe Tanulási feladat sorszáma/címe Óraszám Bevezetés - az Európai Unió 1.1. A kulcskompetenciák megalkotásának 2/30 1. kulcskompetenciái c. modul indokai tartalma 1.2. Az EU kulcskompetenciái 2/ Anyanyelv 2/30 2. A kommunikációs kompetenciák 2.2. Idegen nyelv 1/30 3. A szakmai tudás alapkompetenciái 3.1. Matematikai kompetencia 1/ Természet-, és műszaki tudományi 1/30 kompetencia 3.3. Informatikai (IKT), digitális 1/30 kompetencia 4.1. Szociális kompetencia 1/ Kulturális tudatosság 1/30 4. A társadalmi beilleszkedés és együttélés kompetenciái 4.3. Aktív állampolgárság 1/ Kezdeményezőkészség 1/30 5. A sikeres karrier alapkompetenciái 5.2. Vállalkozói készség 1/30 6. A sikeres életút alapkompetenciája 6. Tanulási kompetenciák 3/ Felnőttkori nehézségek a munka világában, 1/30 élethelyzetek és megoldáskeresés a kulcskompetenciák fejlesztésével. 7. A kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei különböző élethelyzetekben 7.2. Helyzetleírás, interjú készítés módszertana. 2/ Interjú készítése, feldolgozása, 6/30 ismertetése 8. Modulzáró vizsga 2/30 Összesen 30 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 8

11 IV. A MODUL TANANYAGA IV. 1. Lecke: Bevezetés - Az Európai Unió kulcskompetenciái c. modul tartalma Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a modul tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciáinak fő tartalmát és alkalmazási területeit. A lecke fő tartalma a kulcskompetenciák alkalmazásának elméleti és gyakorlati indokai; az EU nyolc kulcskompetenciája, azok komplex ismeret-készség-attitűd szerkezete; a kulcskompetenciák összefüggése az életpálya-építés (pályaorientációpályaválasztás pályakorrekció, stb.) és a munka világa (álláskeresés, álláselnyerés, munkahely-megtartás, stb.) kompetenciáival; a modul fejezeteinek fő tartalma. A tanulási feladathoz tartozó rész célkitűzések A lecke követelménye, hogy átfogó ismeret elsajátítása a kulcskompetenciák fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a modul teljes tartalma iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: összefoglalni az EU-kulcskompetenciák jelentőségét az egész életen át tartó tanulás folyamatában, meghatározni az alkalmazás elméleti és gyakorlati indokait; meghatározni (definiálni) az EU-kulcskompetenciák általános ismeretkészség-attitűd tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét; 9 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

12 bemutatni a kulcskompetenciák jelentőségét és alapvető hasznosságát az életpálya-építésben (pályaorientáció-pályaválasztás pályakorrekció, stb.), illetve a munka világában (álláskeresés, álláselnyerés, munkahely-megtartás, stb.). IV.1.1. Tanulási feladat IV A kulcskompetenciák megalkotásának indokai IV A tananyag részletes bemutatása A tanulási feladat fő tartalma A IV.1.1. tanulási feladat keretében megismerhetők a kulcskompetenciák megalkotásának és bevezetésének, illetve elterjesztésének nemzetközi indokai az Európai Unió Szociális Kartája, illetve foglalkoztatási irányelvei, valamint az EU referencia-kerete alapján. Megismerhetők továbbá a hazai indokok is, amelyek saját helyzetünk elemzéséből fakadnak. Ezekre alapozva tartalmazza a tananyag a kulcskompetenciák magyarországi elterjesztésének és alkalmazásának feladatait. Az Európai Unió 2003-ban külön munkacsoportot hozott létre a kulcsfontosságú kompetenciák elemzésére, melynek keretében olyan kompetenciákat vizsgált, melyek birtoklása alapvető feltétele az egyén alkalmazkodóképességének biztosításához, illetve folyamatos fejlesztéséhez a piacgazdaság körülményei között. A kulcskompetenciákat a tankötelezettség végén mindenkinek birtokolnia kell, illetve a felnőttkorban továbbfejleszteni szükséges, mivel a kulcskompetenciák az alapfeltételei a szakképesítés elsajátításának, illetve jó minőségű gyakorlásának, később pedig - az egész életen át tartó tanulás jegyében a szükséges tovább-, és átképzéseknek. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 10

13 Európai célkitűzések és hátterük Az emberi erőforrás fejlesztése: mind az oktatás-képzés kiterjesztésének, mind a minőség fokozásának követelménye alapvetően a gazdasági fejlődés igényéből fakad. A piacgazdaság alapfeltételként követeli meg a munkaerő szakmai tudásának és képességének állandó fejlesztését, az aktív élet során történő többszöri akár négyszerötször bekövetkező szakmaváltást. Ebben az alkalmazkodásban kulcstényező a tudás-társadalom fejlettsége, amely a potenciális és tényleges munkaerő szakmai képzettségén kívül, magában foglalja a népesség iskolázottságának szintjét és korszerűségét, a tanuló társadalom kiterjedtségét, illetve az egész életen át tartó tanulás szervezettségét. Az élethosszig tartó tanulás követelménye rövid idő alatt között, a fiatal és felnőtt munkaerő iskolázottságának és szakképzettségének növelésére irányuló cél- és feladatrendszerben fogalmazódott meg, és beépült az európai országok foglalkoztatásfejlesztési irányelveibe is. Az Európai Unió magasfokú követelményeket támaszt a tagállamokkal szemben: konkrét teljesítménymutatók elérését kell kitűzniük a népesség iskolázottságának és szakképzettségének fokozására. Az Unió kiterjedésével párhuzamosan a feladatrendszer is egyre átfogóbbá, ugyanakkor pontosabbá válik: ma már magában foglalja a képesítések, a szakképzés, és minőségbiztosítás fejlesztésének, illetve a támogatási programok egységesítésének követelményét, hogy csak a legfontosabbakra gondoljunk. Az elmúlt tíz évben egyre sűrűsödtek, és mind pontosabbá váltak a humán erőforrásfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi integrációs és szakmai szervezetek, - (pl.: OECD, ETF, illetve EAEA, stb.) 1 -, valamint az Európai Unió egész életen át tartó tanulással (lifelong learning LLL) kapcsolatos állásfoglalásai (4). Ennek nyomán mind szervezettebb tevékenység kezdődött, egyrészt az új tanulásfilozófia befogadásáért, népszerűsítéséért, másrészt az alacsonyabb iskolázottságú rétegek piacképes 1 OECD Organisation for Economic Co-operationand Development ETF European Training Foundation EAAE European Association for Adult Education 11 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

14 szakképzettséghez juttatásáért, harmadrészt a megfelelő tanulási képességgel rendelkező rétegek korszerűbb szakképzettségéért. A teljesség igénye nélkül érdemes röviden összefoglalni, hogy az Unió milyen fázisokon keresztül jutott el 2000 és 2006 között a kulcskompetenciák referencia-keretének kibocsátásához. a. A kiinduló állásfoglalás közismerten az Európa Tanács lisszaboni állásfoglalása (5), mely kimondta, hogy egy európai keretrendszernek kell meghatároznia az egész életen át tartó tanulás révén biztosítandó új alapvető készségeket, mivel Európa fő tőkéjét az emberek képezik. Ezt a stratégiai irányt azóta többször megerősítették, beleértve a módosított lisszaboni stratégiát is. (6) Fontos megjegyezni, hogy egy 2002-es tanácsi állásfoglalás rögzítette az egész életen át tartó tanulás meghatározását, amely szerint a tanulási folyamat óvodáskortól a nyugdíjba vonulás utáni évekig tart.(7) b. Lényeges előrelépést jelentett 2002-ben az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram ról szóló állásfoglalás, mely rögzítette, hogy az európai oktatási és képzési rendszerek jövőbeli célkitűzései magukban foglalják a tudástársadalomban szükséges készségek fejlesztését, továbbá a nyelvtanulás előmozdításának, a vállalkozások fejlesztésének sajátos célkitűzéseit, és általában az oktatás erősítésének igényét.(8) c. A foglalkoztatással kapcsolatos készségeket 2005-ban határozta meg a Tanács. Tartalmi célként egyrészt a munkaerő-piaci integráció megszerzését, másrészt a változáshoz való alkalmazkodás fontosságát tűzte ki, célcsoportként pedig a munkanélküli és az inaktív személyek körét határozta meg.(9) d. A Tanács 2003-ban kezdte meg a konkrét kulcskompetenciák meghatározását, ekkor már európai referenciaszinteket ( referenciaértékek ) fogadott el, melyek az alapvető kommunikációs készségekre: az olvasási, írási és szövegértési készségekre vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a Bizottság által ben elfogadott jelentés rámutatott, hogy nem történt előrelépés a 15 éves korúak SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 12

15 körében a gyenge olvasási, írási, szövegértési készséggel rendelkezők arányának csökkentése terén. e. Az Unió között a referencia-célok közé felvette a hiányos iskolázottság felszámolását széles értelemben, így többek között a korai iskola-elhagyás (lemorzsolódás) csökkentését, a felső középfokú végzettség növelését, és a felnőttek növekvő tanulási aktivitását. E célok teljesítésére a Bizottság 2005-ben visszatért, és megállapította, hogy azok teljesítése elmarad a várakozásoktól, így valószínű, hogy nem fognak teljesülni a 2010-re kitűzött referencia-szintek. f. Az iskolai végzettség kérdésköréhez kapcsolódóan szükséges megemlíteni, a es maastrichti a szakoktatásról és szakképzésről szóló tanulmány figyelmeztetését, mely szerint 2010-ben az európai munkaerő új állásokhoz megkövetelt végzettségi szintje, rendkívül megnő. E szerint 2010-re az új állások majdnem 50 %-a követel majd meg felsőfokú végzettséget, 40 % alatt lesz a felső középiskolai osztályok elvégzését igénylő állások aránya, és az összes állás csak körülbelül 15 %-a lesz elérhető az alapfokú végzettségűek számára! g ben az Unió állásfoglalásai egyre erőteljesebben szorgalmazzák egyrészt, az oktatás szélesebb körű szerepének megvalósítását, így többek között a közös kulturális háttér megőrzésében és megújításában, az alapvető társadalmi és állampolgári értékek megőrzésében, és fejlesztésében, mint például a társadalmi és kulturális sokféleség, az állampolgári egyenlőség, és tolerancia. Másrészt kiemelték, hogy az oktatás fontos funkciója a munkába állás és a munkahely megtartásának segítése az emberek számára, mind az iskolás, mind a felnőttkorban. (10) Ezen célok elérése érdekében fejleszteni kell az együttműködést a politikák alkotói, az oktatást és képzést nyújtók, a szociális partnerek, valamint a munkáltatók és a tanulók között. Összefoglalva: érzékelhető, hogy az Unió folyamatos és tudatos munkával fejlesztette az emberi erőforrás-fejlesztés alapvető célkitűzésének megvalósításához: az alkalmazkodó-képesség növeléséhez szükséges feladatrendszer tartalmát. Az általános, a szakmai és a munkavállalói tulajdonságok minél pontosabb feltárása és leírása elengedhetetlen feltétele a közös európai feladat- és módszertan kidolgozásának. 13 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

16 Az is jól látszik, hogy a Közösség folyamatosan, komplex problémakörként kezelte a fejlesztési folyamatot, hiszen nemcsak a szűkebb értelemben vett kompetencia-rendszer meghatározását ösztönözte, hanem az állampolgári, a szociális, és a kulturális együttműködés gyakorlásához szükséges tulajdonságok fejlesztését is. (11) Hazai célkitűzések és indokaik 1. A foglalkoztatáshoz szükséges tudás tartalma Az elmúlt húsz évben az emberi erőforrás-fejlesztés a magyar társadalom- és gazdaságfejlődés egyik központi problémakörévé vált, melynek több oka van. A gazdaság-stratégiai indok az, hogy Magyarország világgazdaságba történő, magasabb szintű integrációjának szinte kizárólagos erőforrás-tartaléka a munkaerő, illetve annak minősége és fejlődőképessége, tekintettel természeti erőforrásaink közismert szűkösségére. A hazai foglalkoztatás- és képzéspolitika együttesen érdekelt abban, hogy a társadalom gazdaságilag aktív a éves korosztályt magában foglaló része folyamatosan olyan tudással rendelkezzen, amely a globális piacgazdasági verseny körülményei között biztosítja a mindenkori foglalkoztatást. Ennek több követelménye van, így többek között az egyén jó minőségű a munkaerőpiacon keresett, szakmai tudása és munkavégző képessége, illetve annak folyamatos fejlesztése (korszerűsítése), beleértve a technikai-technológiai változásokhoz való alkalmazkodást; az egyén megfelelő pályaorientációs (első szakképesítés megszerzése előtt pályaválasztási, utána pályakorrekciós) képessége, különösen a képességeknek és a képzési lehetőségeknek megfelelő szakképesítés (szakma) megválasztása; az egyénnek a munka világával kapcsolatos egyéb: megfelelő munkahelykeresési, munkahely-megszerzési, illetve munkahely-megtartási képessége; a váratlan munkaerő-piaci változásokhoz való alkalmazkodás képessége; az egyén megfelelő tanulási képessége, mely meghatározó a kiválasztott szakképesítés elsajátításának sikerességében, illetve a megszerzett szakmai tudás minőségében (szakmai kompetenciákban); de ugyanúgy lényeges kritériuma a pályaorientációs, és a munka világával kapcsolatos tulajdonságok megszerzésének is. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 14

17 Fentiek alapján érzékelhető az a komplex kihívás, hogy az alkalmazkodóképesség kialakulásához, a megfelelő szintű tartós foglalkoztatáshoz, nem elegendő a munkaerő megfelelő szakképzettsége, azon túl szükséges a megfelelő pályaorientációs/pályakorrekciós képesség is, illetve a munka világával kapcsolatos más tulajdonságok. Ezen követelmények realizálásához az államnak is hozzá kell járulnia az egyének számára nyújtandó segítség rendszerszerű megteremtésével: a pályaorientációs-, és karrier-tanácsadó hálózatok kiépítésével, illetve megfelelő képzés-támogatási rendszer működtetésével, mint ezt látjuk a hazai fejlődésben is. Megjegyezhető, hogy a felsorolt képességek kifejlesztése, és folyamatos fenntartása az átlagosnál jóval nehezebb feladatot jelent az alacsonyabb iskolázottságú, esetleg szakképzetlen, és általában szociális hátrányokkal is rendelkező rétegek számára, melyhez nyilvánvalóan nagyobb segítséget kell kapniuk. 2. Az önálló tevékenység követelménye a kompetencia Érdekes folyamatnak lehettünk tanúi az elmúlt tíz évben az egyén felelősségének hangsúlyozásában: saját életútjának és karrierjének alakításában, ebből következően boldogulásának és sorsának formálásában. A gazdasági-társadalmi alkalmazkodóképesség fejlesztését szolgáló oktatási-képzési reformok mellett felerősödött az ember saját felelősségének hangsúlyozása a munkavégző képesség erősítésében és fejlesztésében, melynek oka nyilvánvalóan objektív: a piacgazdaság viszonyai között nem lehet központi intézkedésekkel gazdasági, munkaerő-piaci, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó képzési folyamatokat meghatározni, legfeljebb befolyásolni. Az előzőekben összefoglalt, magasabb szintű követelmények társadalmi indítéka a piacgazdaság követelményrendszeréből fakad, amely szerint az önálló tevékenység követelménye megkülönböztetett jelentőségű. Ezért az angolszász országokban megalkották a kompetencia fogalmát, amely egy adott munka (tevékenység) végzéséhez, új érték előállításához, vagy munkakör betöltéséhez (ellátásához) szükséges tudás. 15 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

18 A kompetencia hazai hivatalos fogalmát a felnőttképzési törvény definiálja: A felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. (2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről) Ebből az értelmezésből adódóan a kompetencia birtoklása kompetenssé tesz, azaz felhatalmazási lehetőséget is ad egy adott munkakör betöltésére, feladat végzésére stb. A kulcskompetenciák (KK) szerkezete KK fogalmának meghatározása KK ismerettartalma KK készségtartalma KK attitűdtartalma 1. ábra: A kulcskompetenciák szerkezete A törvényi meghatározásból látható, hogy ez a tudás komplex: magában foglalja az ismeretek, a cselekvések (készségek) és az attitűdök (magatartás) olyan együttesét, amelyek garantált teljesítményt eredményeznek az adott - kisebb-nagyobb feladat elvégzésekor, vagy működési területen. (Például: egyedi munkák végzése, konkrét termék előállítása, teljes- vagy részmunkakör ellátása, stb. - hozzátehető: további betanítás nélkül!) Megjegyzés: a kompetencia-centrikus tehát a tényleges és mérhető teljesítményen alapuló tudás megszerzése, illetve annak folyamatos fejlesztése az egyén elsődleges érdeke, hiszen amennyiben a munkavállaló nem éri el az aktív és önálló tevékenység szintjét, tartós foglalkoztatása még keresett szakma esetén sem garantálható. Nyilvánvaló az is, hogy aki egyszerű műveleteket csak állandó utasítások mellett képes végrehajtani, azt alacsonyabb foglalkoztatási minőség várja, mint azt, aki bonyolult feladat önálló (megismerő) végrehajtására képes. Mindennek a jelentősége abban van, SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 16

19 hogy az egyént fiatal korától segíteni kell abban, hogy reális önértékelő képessége alakuljon ki, és annak megfelelően válasszon pályát, illetve tervezze karrierjét. Összefoglalva: a kompetencia értelmezése kettős, egyrészt jelenti a személy olyan tudását, illetve munkavégző képességét, amelynek birtokában képes egy konkrét feladat meghatározott minőségű elvégzésére, másrészt felhatalmazást jelent egy meghatározott munka elvégzésére vagy egy munkakör betöltésére. Lényeges, hogy egy szakképesítés megszerzésének célja a szakmai tudás olyan szintű elsajátítása, amelynek eredménye az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott irányú és mértékű munkavégző (feladatmegoldó) képesség. A kulcskompetenciák funkciója a tudásalapú társadalomban növelni a foglalkoztathatóságot társadalmi kohéziót személyes karriert 2. ábra: A kulcskompetenciák funkciója A kulcskompetenciák rendszere Az előzőek alapján összefoglalható: a piacgazdaságon alapuló demokratikus társadalmakban az emberrel, mint humán erőforrással szemben három kihívás érvényesül folyamatosan. Az egyik kihívás az, hogy a folyamatos technikai-technológiai változásokhoz képes-e az egyén alkalmazkodni, meg tudja-e szerezni azt a tudást, amely szükséges a foglalkoztatáshoz a piacgazdaság körülményei között; képes-e tudását folyamatosan fejleszteni: iskolai vagy iskolai rendszeren kívüli formális, nem-formális, vagy informális keretek közötti tanulással. 17 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

20 A második kihívás az egyén számára az, hogy a piacgazdasági verseny keretei között ténylegesen megvalósul-e a munkához való joga, meg tudja-e őrizni, vagy meg tudja-e szerezni azt a munkahelyet, amely biztosítja számára a megélhetést, illetve a boldogulást. A harmadik kihívás az ember társadalmi létéből következik, hogy képes-e mindig beilleszkedni a szűkebb és a tágabb környezetbe: állampolgárként, de szociális és kulturális partnerként egyaránt. Fentiek miatt kulcskérdés, hogy meg lehet-e határozni egyértelműen azokat a tulajdonságokat, illetve tudást, amelynek birtokában az egyén képes leküzdeni a vázolt kihívásokat, és az életpálya építése során biztonsággal tudja megoldani foglalkoztatását, képes saját karrierjének építésére, és harmonikusan tud élni szűkebb és tágabb környezetében. A biztonságos életpálya építéséhez (karrier) ötféle, különböző tudás-rendszer birtoklása szükséges: 1. Az általános műveltség kompetenciái; 2. A szakmai tudás kompetenciái; 3. A munka világának kompetenciái (kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák); Utóbbi magában foglalja a pályaorientációs tevékenység folytatásához szükséges tudást, és az ún. munkavállalói kompetenciák körét, mint például az álláskeresési készségeket. 4. A társadalmi beilleszkedés és együttélés kompetenciái; valamint 5. A tanulás kompetenciái. Az Európai Uniónak a humán-erőforrás fejlesztésére irányuló kutatómunkája eredményeképpen jelent meg a decemberi tanácsi állásfoglalás a kulcskompetencia-referencia kerettel, mely pontosan definiálja az első és a második kompetencia-csomagot (tudás- és tulajdonság-rendszert). SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 18

21 A kulcskompetenciák teljes rendszere EU kulcskompetenciák (referencia-keret) Pályaorientációs kompetenciák Munkavállalói kompetenciák anyanyelven folytatott k. idegen nyelveken folyt.k. matematikai, természetés műszaki tudományi digitális kompetencia szociális és állampolgári kezdeményezőkészség és vállalkozói komp. kulturális tudatosság és kifejezőkészség a tanulás elsajátítása pályaorientáció pályaválasztás pályakorrekció kompetenciái álláskeresés állás-elnyerés munkahelymegtartás kompetenciái 3. ábra: A kulcskompetenciák teljes rendszere A fenti ábrában összefoglalt kompetencia-csomag az EU referenciakereténél bővebb, mert tartalmazza a pályaorientációs tevékenységhez, valamint a munkavállaláshoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kompetencia alrendszereket is, nem tartalmazza viszont magának a szakmai tudásnak a kompetenciáit. Megjegyzés: Az ábrában feltüntetett pályaorientációs és munkavállalói kompetenciák irodalma ma már Magyarországon is szerteágazó, így azokat most külön nem részletezzük. IV Önellenőrzés 1. Sorolja fel az Európai Unió főbb dokumentumait, melyekben az egész életen át tartó tanulásra vonatkozóan foglalt állást különböző kérdésekben! 2. Nevezze meg az Európai Unió azon dokumentumát, amelyben a kulcskompetenciákat definiálta, illetve fejlesztésükre vonatkozóan foglalt állást! 19 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

22 3. Nevezzen meg olyan dokumentumokat, melyekben az EU előkészítette a kulcskompetenciákra vonatkozó állásfoglalását! 4. A kulcskompetenciák tartalmi felépítése hármas tagozódású:..ből,.ból, és ből állnak. 5. A kulcskompetenciákat. fontossági sorrendbe állítani, mert azok összefüggnek egymással. 6. Írjon példákat olyan kulcskompetencia-párokra, melyek fejlettsége kihat egymásra! IV.1.2. Tanulási feladat IV Az EU kulcskompetenciái IV A tananyag részletes bemutatása A tananyag-rész vázolja a kulcskompetenciák rendszerét az EU-referenciakerete alapján, ezen belül röviden indokolja csoportosítást, illetve az egyes csoportokba sorolt kompetenciák szükségességét. A feladat az alábbi kompetenciákat, illetve kompetencia-csoportokat foglalja össze röviden: A kommunikációs kulcskompetenciák anyanyelvi idegen nyelvi A szakmai tudás kulcskompetenciái matematikai kompetencia természet-, és műszaki tudományi kompetencia informatikai (ICT), digitális kompetencia SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 20

23 A társadalmi beilleszkedés és együttélés kulcskompetenciái szociális kompetencia kulturális tudatosság aktív állampolgárság A sikeres karrier kulcskompetenciái kezdeményezőkészség vállalkozói készség A sikeres életút kulcskompetenciája tanulási kompetenciák Az Európai Unió referenciakerete Az előző fejezetben már vázolt EU-referenciakeret alapján látható volt, hogy az Unióban elfogadott kulcskompetenciák a következők: anyanyelvi (beszéd, olvasás, írás), idegen nyelvi (beszéd, olvasás, írás), matematikai kompetenciák, természet-, és műszaki tudományi kompetenciák, digitális kompetencia (számítógép- és Internet-használat), szociális és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák, kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciái, a tanulási képesség kompetenciái. Az EU-referenciakeretben szereplő kompetenciákat rendszerezve, látható, hogy az EU kulcskompetenciák lényegében négy csoportba sorolhatók mint azt az előző fejezetben már vázoltuk: 1. Az általános műveltség kompetenciái (kommunikáció: anyanyelv, idegen nyelv, matematika, természet- és műszaki tudományok, digitális kompetencia); 2. A munka világának kompetenciái (kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák); 3. A társadalmi beilleszkedés és együttélés kompetenciái; 4. A tanulás kompetenciái. 21 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

24 (Az EU-kulcskompetenciákat kiegészítő kompetenciákat, - például a pályaorientációs, és más, a munka világához tartozó kompetenciákat -, most nem tárgyaljuk.) 1. Az általános műveltség kulcskompetenciái A referenciakereten belül az általános műveltség tudás-keretébe tartoznak: a kommunikációs kompetenciák, a matematikai kompetencia, a természet-és műszaki tudományi kompetenciák. Nyilvánvaló, hogy a kommunikációs kompetenciák tovább bonthatók: anyanyelvi, idegen-nyelvi, és digitális kompetenciára. Az általános műveltség kulcskompetenciáit több okból tartjuk jelentősnek. Egyrészt, a mindenki számára szükséges anyanyelvi kommunikációs tudás tartalmát jelentik, amely lehetővé teszi a társadalomba történő beilleszkedést az alapvető kommunikációs kompetenciák révén (írás, olvasás, beszéd). Az anyanyelv irodalmi ismerete, magas szintű művelése továbbá alapvető része az általános műveltségnek, amelyből fakadnak további magasabbrendű tulajdonságok is (pl. hazaszeretet). Másrészt, kiinduló alapja minden magasabb rendű tudásnak, például a szakmai tudásnak (szakképesítésnek), hiszen a szakmai kompetenciák a közismeretikre épülnek. (matematikai, természettudományi, digitális, stb.) E vonatkozásban neveztük ezeket a kompetenciákat szakmai kulcskompetenciáknak is, tekintettel arra, hogy birtoklásuk nélkül nem lehetséges szakmai tudást szerezni. Végül, az általános műveltség kulcskompetenciái az egész életen át tartó tanulásnak is alapfeltételei, hiszen az életpálya sikeres befutásához, illetve aktív alakításához akár többször is szükséges szakmát váltani, ennek pedig alapfeltétele a megfelelő szélességű és mélységű általános műveltségi kompetenciák birtoklása. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 22

25 2. A társadalmi kompetenciák A társadalmi együttélés és beilleszkedés kompetenciáinak főcsoportja is tovább bontható a szociális és állampolgári kompetenciákra, a kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciáira, illetve a kockázatvállalási és a vállalkozói készség kompetenciáira. Utóbbit azért soroltuk ide, mert mint a későbbi kifejtésből kitűnik, ez a kompetencia-csomag tartalmazza többek között az egyén önálló véleménykialakításának és döntési kockázat-vállalásának kompetenciáit, melyek alapvető fontosságúak a tudatos, és sikeres társadalmi beilleszkedéshez, illetve karrierhez. 3. Az életvezetési, életpálya-építési kulcskompetenciák Az életvezetés, és az életpálya-építés egyik kulcskompetenciája a tanulási képesség birtoklása. Az EU referenciakerete tartalmazza a tanulási kompetenciákat is, melyek alapvetően eszköz jellegű tudást jelentenek, hiszen birtoklásuk magának az általános műveltség vagy a szakmai tudás megszerzésének feltétele. Ugyanakkor a tanulási kompetencia kulcsfeltétel, melynek alapvető oldalait és technikáit (írás, olvasás, beszéd, gondolkodás) mindenkinek olyan mértékig kell elsajátítani, amilyen jellegű tanulási célt, illetve feladatot vállal. Nyilvánvalóan más jellegű tanulási cél az alapműveltség elsajátítása, mint valamely konkrét szakmai tudás megszerzése. (Természetesen a sikeres életpálya-építéshez, illetve a hatékony életvezetési képességhez a tanulási képességen kívül, még további tulajdonságok birtoklása szükséges, mint például a reális önértékelés, a célirányos probléma-megoldó gondolkodás, a kitartó motíváció (akarat), stb., ezeket a jellemzőket azonban a teljes modulfüzet-sorozat más egységei tárgyalják). IV Önellenőrzés 1. Sorolja fel az Európai Unió referencia-keretében foglalt nyolc kulcskompetenciát! 23 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

26 2. Sorolja fel az általános műveltségbe sorolható kulcskompetenciákat! 3. Sorolja fel a szakmai tudás fejlesztési alapjaként figyelembe vehető kulcskompetenciákat! 4. Sorolja fel a társadalmi beilleszkedést támogató kulcskompetenciákat! Felmérés és értékelés a IV.1. leckéhez Feladatok: 1. Szóbeli feladat - a kulcskompetenciák alkalmazásának indokairól. (20 pont) 2. Írásbeli feladat - a kulcskompetenciák rendszeréről. (30 pont) 3-7. Írásbeli feladat az egyes kompetencia-csoportok fő tartalmáról. (5x10 pont) Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 24

27 IV. 2. Lecke: A kommunikációs kompetenciák Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a lecke tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciái közül az anyanyelvi és az idegen nyelvi kompetenciákat. A lecke fő tartalma az anyanyelv, mint kommunikációs kulcskompetencia fő funkciója és tartalma; az idegen nyelv (nyelvek), mint kommunikációs kulcskompetencia(ák) fő funkciója és tartalma. Az anyanyelv és az idegen nyelvek birtoklásának összefüggése más kulcskompetenciák funkcionálásával. A tanulási feladatokhoz tartozó részcélkitűzések A lecke követelménye az átfogó ismeretek elsajátítása az anyanyelv és az idegen nyelvek mint kulcskompetenciák fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a kommunikációs tudás e két fontos része iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: összefoglalni az anyanyelv és az idegen nyelv(ek), mint EUkulcskompetenciák jelentőségét az egész életen át tartó tanulás folyamatában, meghatározni a jobb minőségű, kiterjedtebb, és hatékonyabb hazai alkalmazás elméleti és gyakorlati indokait; meghatározni (definiálni) az anyanyelv és az idegen nyelv(ek), mint EUkulcskompetenciák általános ismeret-készség-attitűd tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét; bemutatni az anyanyelv és az idegen nyelv(ek), mint EU-kulcskompetenciák jelentőségét és alapvető hasznosságát az életpálya-építésben (pályaorientáció- 25 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

28 pályaválasztás pályakorrekció, stb.), illetve a munka világában (álláskeresés, álláselnyerés, munkahely-megtartás, stb.). IV.2.1. Tanulási feladat IV Az anyanyelv, mint kulcskompetencia IV A tananyag részletes bemutatása A IV.2.1. tanulási feladat keretében megismerhetők az anyanyelv mint kulcskompetencia jelentősége,, illetve szerepe a kommunikációban, továbbá az egyes kompetencia-elemei (anyanyelvi ismeretek, készségek, és attitűdök). Az anyanyelvi kompetencia jelentősége kettős. Alapvető fontosságú azért, mert csak az csak az anyanyelv birtokában képes az egyén beilleszkedni az őt körülvevő (közvetlen) közösségi környezetbe (pl.: család, iskola, munkahely), illetve tud ténylegesen részt venni a szélesebb társadalmi életben (pl.: állampolgári jogok aktív gyakorlása). Másrészt ez a kompetencia az alapja a tanulásnak, hiszen tanulni kommunikációs készségek (olvasás, írás, beszéd) nélkül nem lehet. Az anyanyelvi kompetencia fő tartalma tehát egyrészt konkrét képességet jelent, amelynek révén ki tudjuk fejezni véleményünket, gondolatainkat és érzéseinket szóban és írásban - (pl.: hallott szöveg értése és beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség) -, másrészt ez a kompetencia komplex képesség, amelynek révén az egyén részt vehet a társadalmi és a kulturális életben, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kompetenciához kapcsolódó ismereteket, és készségeket foglalja össze a következő két ábra. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 26

29 Az anyanyelven folytatott kommunikáció ismeretei alapismeretek verbális kapcsolattartás alapjai nyelvi és irodalmi stílusok szókincs nyelvi funkciók funkcionális nyelvtan köszönés bemutatkozás szándék közlése kérdezés válaszadás nyelvi stílusok irodalmi stílusok nem irodalmi stílusok kommunikációs helyzet és stílus 4. ábra: Az anyanyelven folytatott kommunikáció ismeretei A fenti ábrából látható, hogy az anyanyelven folytatott kommunikáció megköveteli az egyéntől, hogy rendelkezzen a szókincs, a funkcionális nyelvtan és a nyelvi funkciók ismeretével. Ez magában foglalja a verbális kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi stílusok körét, a különféle nyelvi stílusok és regiszterek fő sajátosságait, és a nyelv és a kommunikáció változását különféle helyzetekben. Az anyanyelven folytatott kommunikáció készségei Alapvető készségek Speciális készségek szóbeli és írásbeli kommunikáció különböző helyzetekben különböző követelmények esetén (pl.: érvelés, meggyőzés) különböző szövegek megkülönböztetése felhasználása információk keresése összegyűjtése feldolgozása segédeszközök alkalmazása 5. ábra: Az anyanyelven folytatott kommunikáció készségei 27 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

30 Látható, hogy az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy tudjon mind szóban, mind írásban érintkezni különféle kommunikációs helyzetekben, illetve képes legyen figyelemmel kísérni, és a helyzet követelményeihez igazítani kommunikációját, így többek között szóbeli és írásbeli érveit a cél érdekében, de a helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően tudja megfogalmazni és kifejezni. Az anyanyelvi készség mint kompetenciaelem, magában foglalja továbbá azt is, hogy az egyén képes információkat keresni, azokat összegyűjteni és feldolgozni, annak során különféle típusú szövegeket tud megkülönböztetni és felhasználni, illetve segédeszközöket alkalmazni Az anyanyelven folytatott kommunikáció magasabb rendű művelése pozitív attitűdöt (szemléletet, hozzáállást, magatartást), illetve gyakorlatot igényel. Ennek magában kell foglalnia a másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődést ( Hogy van?; Van valamilyen problémája?; Segíthetek valamiben?), ugyanakkor a kritikus és építő jellegű párbeszédre való hajlamot (Alapvetően igaza van, viszont amit hangsúlyoztam az is fontos, mert ; Örülök, hogy Ön is így látja, mert ; Véleményem szerint kettőnk álláspontja nem is áll távol egymástól, mivel ; Kérem, még egyszer gondolja át álláspontját, mert ha azt fenntartja, akkor annak következményei nem kívánatosak, például; stb.). A magasabb minőségű anyanyelvi kapcsolat lényegi jellemzője az esztétikus, kulturált nyelvhasználat, és stílus, illetve az arra való törekvés. Ez a szemlélet, illetve gyakorlat segítheti az anyanyelv társadalmi kulcsszerepének elfogadását, és a funkciójának kiteljesedését. Összefoglalva: a kommunikációs kompetencia minősége alapvetően függ az anyanyelv elsajátításának mértékétől, melyben természetesen fontos tényezők az anyanyelvi ismeretek és készségek, de az attitűd is, ahogyan az egyén azonosul az anyanyelvi környezettel, és maga is formálja azt. IV Önellenőrzés 1. Sorolja fel az anyanyelv ismeret-elemeit! SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 28

31 2. Sorolja fel az anyanyelv készség-elemeit! 3. Sorolja fel az anyanyelv attitűd-elemeit! 4. Írjon példákat olyan anyanyelvi kommunikációs feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci beilleszkedésére! IV.2.2. Tanulási feladat IV Az idegen nyelv mint kulcskompetencia IV A tananyag részletes bemutatása A IV.2.2. tanulási feladat keretében megismerhető az idegen nyelv mint kulcskompetencia jelentősége, illetve szerepe a kommunikációban, továbbá az egyes kompetencia-elemei (idegen nyelvi ismeretek, készségek, és attitűdök). Az idegen nyelv tudásának, illetve az azon folytatott kommunikációnak a jelentősége az, hogy csak a nyelv segítségével lehet értékteremtő kapcsolatokat kiépíteni az európai országok között, illetve a soknemzetiségű országokban, és az embereknek munkát vállalni az anyaországon kívül. Az idegen nyelvi kompetenciák fő tartalma döntő részben az anyanyelven folytatott kommunikáció azonos készségeivel jellemezhető, tehát olyan képességet jelent, amelynek segítségével hasonlóan az anyanyelvi kompetenciákhoz az idegen nyelvi környezetben is kifejezhetők a vélemények, a gondolatok, és az érzelmek - szóban és írásban -, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben egyaránt. 29 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

32 Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció olyan attitűdöt igényel, mint például az interkulturális megértés, amelyhez szükséges a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelv kulturális vonzatának és változatosságának ismerete. Európában ez a szemlélet azért különösen fontos, mert az európai multikultúrális és többnyelvű társadalmakban elismert tény, hogy az anyanyelv nem minden esetben a tagállam hivatalos nyelve, vagy az anyanyelv csak egyike a hivatalos nyelveknek. (Megjegyzés: a kulcskompetenciák EU-referenciakeretének hivatalos változatában lábjegyzet rögzíti a következőket Az európai multikulturális és többnyelvű társadalmakban elismert tény, hogy az anyanyelv esetleg nem minden esetben a tagállam hivatalos nyelve, és hogy a hivatalos nyelven való kommunikáció képessége előfeltétele az egyén teljes körű társadalmi részvételének. Egyes tagállamokban előfordulhat, hogy az anyanyelv csak egyike a hivatalos nyelveknek. Az ilyen esetekre alkalmazandó intézkedések az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak, különleges igényeiknek és körülményeiknek megfelelően. - Az Európai Unió Hivatalos Lapja - HU L 394/14 (1) IV Önellenőrzés 1. Sorolja fel az idegen-nyelv ismeret-elemeit! 2. Sorolja fel az idegen-nyelv készség-elemeit! 3. Sorolja fel az idegen-nyelv attitűd-elemeit! 4. Írjon példákat olyan idegen-nyelvi kommunikációs feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci karrierjére! SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 30

33 Felmérés és értékelés a IV.2. leckéhez Feladatok: 1. Szóbeli feladat - a kommunikációs kompetenciák alkalmazásának indokairól. (20 pont) 2. Írásbeli feladat - a kommunikációs kompetenciák rendszeréről. (30 pont) 3-4. Írásbeli feladat az anyanyelvi, és az idegennyelvi kompetenciák fő tartalmáról. (2x10 pont) Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól. IV. 3. Lecke: A szakmai tudás alapkompetenciái 31 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

34 Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a lecke tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciái közül a szakmai tudás alapkompetenciáit: a matematikai, a műszaki- és természettudományos, és a digitális kompetenciákat. A lecke fő tartalma a matematika, mint a szakmai tudás kulcskompetenciájának fő funkciója és tartalma; a műszaki- és a természettudományok tudás, mint a szakmai tudás kulcskompetenciáinak fő funkciói és tartalmuk; a digitális kompetencia, mint a szakmai tudás egyik kulcskompetenciájának fő funkciója és tartalma. A matematikai, a műszaki- és a természettudományos, valamint a digitális kompetenciák összefüggése más kulcskompetenciák funkcionálásával. A tanulási feladathoz tartozó részcélkitűzések A lecke követelménye átfogó ismeretek elsajátítása a matematikai, a műszaki- és a természettudományos, valamint a digitális kompetenciák mint kulcskompetenciák, fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a tudás e három fontos része iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: összefoglalni a matematikai, a műszaki- és természettudományos, és a digitális kompetenciák jelentőségét az egész életen át tartó tanulás folyamatában, meghatározni (definiálni)a matematikai, a műszaki- és természettudományos, és a digitális kompetenciákat, mint EU-kulcskompetenciák általános ismeretkészség-attitűd tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét; SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 32

35 bemutatni matematikai, a műszaki- és természettudományos, és a digitális kompetenciák jelentőségét az életpálya-építésben (pályaorientációpályaválasztás pályakorrekció, stb.). IV.3.1. Tanulási feladat IV A matematikai kompetencia IV A tananyag részletes bemutatása A IV.3.1. tanulási feladat keretében megismerhetők a matematika mint kulcskompetencia jelentősége, szerepe a teljes tudásban, az egyes kompetencia-elemek (matematikai ismeretek, készségek, és attitűdök). A matematikai kompetencia jelentősége a többi kulcskompetencia közül kiemelkedik, - fontossága talán az anyanyelvihez hasonlítható -, mert szerepe a reális világ megértésében, illetve a társadalmi beilleszkedésben az átlagosnál nagyobb. Ennek oka egyrészt az, hogy a bennünket körülvevő természeti jelenségek leírásának alapvető eszköze a matematika, másrészt, a logikus és objektív gondolkodás elsajátításában a matematika szerepe meghatározó, harmadrészt a napi életben nem lehet alapvető matematikai tudás nélkül cselekvőképesen részt venni, gondoljunk a számolás szerepére. A matematikai kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismereteket, készségeket és attitűdöket a 6. ábra mutatja. 33 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT