12 FOGALMAZÁS MIKROTANTERV ÉS TANMENET 3. ÉVFOLYAM Új tantárgyunk a fogalmazás Ismerkedés a munkafüzettel 1. óra fogalmazás, szóbeli kifejezés, írásbeli kifejezés Bevezetõ gondolatok és a versrészlet elolvasása, megbeszélése. A munkafüzetben való eligazodást segítõ jelek tanulmányozása. A szavak Szavak alkotása, gyûjtése kép alapján kérdéseknek megfelelõen Rokon értelmû szavak Szókincsbõvítés 2 3. óra betû, szótag, szó, rokon értelmû szavak Szóalkotás. Szavak tartalmának értelmezése. Szavak csoportosítása kérdések segítségével. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása szavak, mondatok szintjén. Megadott szavakhoz szinonimák gyûjtése. Mondatkiegészítések és variálások rokon értelmû szavakkal. Szógyûjtés, történetalkotás képrõl. Legyen képes szavakkal, mondatokkal kapcsolatos feladatokat önállóan megoldani. A mondat Mondatfajták Mondatok bõvítése, szûkítése Mondatok folytatása, kiegészítése 4 5. óra szó, mondat, mondatfajta, szóismétlés, szórend Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása a mondatok szintjén. Értelmes mondat alkotása megadott szavak felhasználásával. Különbözõ mondatfajták felismerése, alkotása, hangsúlyozása. Mondatbõvítés kérdések segítségével. Történet kiegészítése kép alapján. Történet alkotása élmény alapján. Tudja érzékeltetni a beszélõ szándékát helyes hanglejtéssel. Tudjon eseményt ábrázoló képekrõl állításokat megfogalmazni, ezeket bõvíteni és szûkíteni.
13 A szöveg Szóbeli szövegalkotás A mondatok tartalmi kapcsolata 6 9. óra szöveg, téma, tartalmi kapcsolat a mondatok között, szöveg-téma-cím kapcsolata, új közlés Szövegalkotás szóban képek, képsorok alapján. A cím és a téma közötti összefüggés felismerése. Mondatok összekapcsolása. A mondatok tartalmi kapcsolódá-sának megfigyelése, vizsgálata. Szöveg - nem szöveg megkülönböztetése. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása mondatok, illetve szöveg szintjén. Szövegalkotás képsorról. Saját szöveg vizsgálata megadott szempontok szerint. Tudjon beszámolni összefüggõen közös vagy egyéni élményrõl. Tudja, hogy a szöveg egymással összefüggõ mondatokból épül fel; a szövegben minden mondat valami újat közöl a témáról. Ismerje fel a tartalmilag azonos témájú mondatokat. Tudjon mondatokat tartalmilag összekapcsolni. A cím A cím és a tartalom kapcsolata 10 11. óra cím, tartalom, címtípusok A cím és a tartalom kapcsolatának megfigyelése, vizsgálata. Az olvasott mesék, elbeszélések címének, tartalmának, mondanivalójának, vizsgálata. A jó cím jellemzõ vonásainak megfigyelése. Könyv- és olvasmánycímek helyesírásának vizsgálata. Címadási gyakorlatok. Címválasztás, címvariációk összeállítása. Tudja, hogy a jó cím többnyire rövid, érdeklõdést kelt, és általában utal a tartalomra. Ismerje és alkalmazza a címek helyesírására vonatkozó szabályokat. Tudjon olvasmányoknak, fogalmazásoknak címet adni. Az anyaggyûjtés módjai 12 15. óra anyaggyûjtés, az anyaggyûjtés módjai: tapasztalat, megfigyelés, emlékezés, elképzelés, olvasás Az anyaggyûjtés módjainak megfigyelése, vizsgálata, felismerése az olvasott szemelvényekben. Önálló szövegalkotás megfigyelés, tapasztalat, olvasás, elképzelés, emlékezés, élmény alapján. Ugyanazon szövegben több anyaggyûjtési mód alkalmazásának megfigyelése. Ismerje és alkalmazza az anyaggyûjtési módokat.
14 A lényeges és lényegtelen gondolatok megkülönböztetése 16 17. óra lényeg-lényeges, lényegtelen, felesleges Lényeges és lényegtelen (elhagyható) gondolatok megkülönböztetése. A lényegtelen a témához nem tartozó mondatok törlése a fogalmazásokból. Fogalmazások kiegészítése lényeges a témához tartozó mondatokkal, gondolatokkal. Hibás szövegek javítása. A tanuló fogalmazásai az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazzák. Kerülje a felesleges, lényegtelen gondolatokat. A felesleges szóismétlés elkerülésének módjai 18 19. óra szórend, felesleges szóismétlés Rokon értelmû szavak gyûjtése. A felesleges szóismétlés elkerülésének gyakorlása az alábbi módokon: az ismételt szó elhagyása, rokon értelmû szavak alkalmazása, mondatok átfogalmazása. Hibás szövegek javítása. Ismerje és alkalmazza a felesleges szóismétlés elkerülésének módjait. Az elbeszélés Az elbeszélõ fogalmazás Olvasmányok és fogalmazások elbeszélõ részleteinek elemzése 20 21. óra esemény, elbeszélés, leíró fogalmazás, mozzanat Regények, olvasmányok, fogalmazások elbeszélõ részleteinek vizsgálata, elemzése. Ugyanarról a témáról szóló elbeszélés és leírás összehasonlítása. Ifjúsági regényekbõl vett szövegrészletek mûfajának felismerése. Események mozzanatainak összegyûjtése, ezek mondatokká bõvítése. Elbeszélõ fogalmazások alkotása képrõl szóban és írásban. Ismerje fel a mûköltészeti alkotások közül az elbeszélést.
15 Az elbeszélõ fogalmazás tagolása (bevezetés, tárgyalás, befejezés) 22 28. óra tagolás, bevezetés, bevezetõ gondolat, tárgyalás, befejezés, befejezõ gondolat, ténymegállapítás, vélemény, érzelem, kívánság, tanulság, bekezdés Irodalmi szemelvényekben a bevezetõ és a befejezõ mondatok vizsgálata. A hármas tagolás és az egyes részek szerepének megfigyelése. Olvasmányok, mesék, fogalmazások részekre bontása. Tagolatlan fogalmazás másolása helyesen tagolva. Részfogalmazások (bevezetések, tárgyalások, befejezések) készítése. Megoldásvariációk alkotása. Az elbeszélés bevezetésének és befejezésének nyelvi formái a népmesékben. Mesékhez bevezetõ és befejezõ gondolat írása. Történetalkotás képsor segítségével, a történet lejegyzése tagolva. Elbeszélõ fogalmazások írása a hármas tagolásnak megfelelõen. Tudja, hogy az elbeszélõ fogalmazás részei a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés. A bevezetés bemutatja a szereplõket, az esemény helyét, idejét, okát, utal a tárgyalásban történtekre. A tárgyalás az elbeszélés fõ része, leírja az eseményt. A befejezés lezárja az eseményt, tartalmazhat megállapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot. Tudja, hogy az elbeszélés részeit új bekezdésekbe írjuk! Alkalmazza az elbeszélés tagolásáról tanultakat önálló fogalmazás készítésekor. Legyen képes élményeknek, eseményeknek, közös és egyéni olvasmányoknak, kitalált történeteknek szóbeli és írásbeli elbeszélésére. Az események elõzménye, következménye 29 30. óra elõzmény, esemény, következmény Képsor alapján elõzmény, esemény, következmény megfogalmazása. Mondatkiegészítések, események elõzményének és következményének megfogalmazása. Elbeszélõ fogalmazás írása képsorról. Fogalmazás írása fordított sorrend alapján (következmény, elõzmény). Legyen képes események elõzményének, következményének megfogalmazására.
16 Események sorrendje 31. óra elõbb-késõbb, jelen-múlt-jövõ Események mondatainak helyes sorrendbe állítása számozással. Történetalkotás események adott mozzanatainak felhasználásával. Események leírása, elbeszélések alkotása idõrendben. Tudja az események mozzanatait idõrendbe állítani. Az elbeszélése tartalmazza az események idõrendjét. A mûfajnak és a témának megfelelõ változatos, hangulatos fogalmazás készítésének lehetõségei 32 35. óra rokon értelmû szó, mondatfajták, szóhasználat A mûfajnak és a témának megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, rokon értelmû szavak, különbözõ mondatfajták. Irodalmi alkotások részleteinek vizsgálata. Köznapi kifejezéseknek írói gondolatok megfeleltetése. Rokon értelmû szavak gyûjtése, mondatokba foglalása. Különbözõ mondatfajták szerepének megfigyelése az irodalmi alkotásokban, a fogalmazásokban. Az érzelmek kifejezése szóban és írásban. A különbségek megfigyelése, érzékelése a szóhasználatban és a mondatszerkesztésben, ha a hallgató (olvasó) személye megváltozik. Események elmondása meghatározott beszédhelyzetben. A hallgató személy megválasztása. Ismerje és alkalmazza a mûfajnak, a témának megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközöket. Használjon fogalmazásaiban rokon értelmû szavakat. Tegye élményszerûbbé az esemény elmondását vagy leírását különbözõ mondatfajták alkalmazásával.
17 Dolgozatírás Elbeszélõ fogalmazás készítése 36. óra Önálló elbeszélés készítése kép, képsor vagy élmény alapján. Az elbeszélés írásáról tanultak alkalmazása. A helyesírási szótár használata. Önellenõrzés. Tudjon a tanuló elbeszélést írni kép, képsor vagy élmény alapján. Az elbeszélés az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazza. A mondatok kapcsolatban legyenek egymással. Tudjon fogalmazásának címet adni, illetve fogalmazása a címnek megfelelõ legyen. A fogalmazás terjedelme kb. 1 oldal legyen. Legyen képes fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenõrzésére, javítására. Használja a helyesírási szótárt. Dolgozat javítása 37. óra A fogalmazás javítása. Ismerje fel hibáit és javítsa írásmunkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból. Párbeszéd az elbeszélésben Események leírása párbeszédes formában 38 39. óra párbeszéd, gondolatjel A köszönés, a bemutatkozás, a kérés, a tudakozódás, a segítségkérés, a segítség megköszönésének gyakorlása társas beszédszituációkban: eladó-vásárló; rendõr-kérdezõ; könyvkölcsönzés; ismerkedés hasonló korú gyerekkel. Párbeszéd rögtönzése, szerkesztése. A párbeszéd helyesírásának megfigyelése. Szöveg, meserészlet átalakítása párbeszédessé. Párbeszédet tartalmazó elbeszélõ fogalmazás készítése. Ismerje a párbeszéd írásmódját. Alkalmazza párbeszéd írásakor a megfelelõ írásjeleket.
18 A mese Önálló mesealkotás A szereplõ helyzetébe való beleélés 40 44. óra mese, mesekezdés, mese befejezése, meseszám, érdekes fordulat, állandó szókapcsolat, csoda, természetfeletti lény, szólás A mese jellemzõinek megfigyelése. Mesék csoportosítása megadott szempontok alapján. A mese nyelvezetének vizsgálata. Mesére jellemzõ szókapcsolatok, kifejezések gyûjtése. Meserészlet, mese elmondása mesélõ stílusban. Félbehagyott mese folytatása, befejezése. Mese alkotása képrõl, képsorról megadott szavak, kifejezések felhasználásával. Elbeszélõ fogalmazások írása: az olvasott mese egy-egy részletének leírása. Önálló mesealkotás. A mesére jellemzõ állandó szókapcsolatok, szólások alkalmazása önálló meseíráskor. Ismert meséhez párbeszéd szerkesztése szerepvállalással. Tudja, hogy a népmesék általában a nép vágyát fejezik ki, amelynek teljesülését gyakran csodás elemek segítik. Ismerje a népmesék tartalmi és formai jellegzetességeit: szereplõk; csodás lények, elemek; helyszín; próbatételek; meseszámok; kezdõ és befejezõ nyelvi fordulatok. Tudjon hallott vagy olvasott mese alapján elbeszélést fogalmazni.tudjon képrõl, képsorról önállóan mesét alkotni. A monda Mondák alapján elbeszélõ fogalmazás írása A szereplõk helyzetébe való beleélés 45 48. óra monda, esemény, elõzmény, következmény A mese és a monda jellemzõinek, szóhasználatának megfigyelése. A mondára jellemzõ bevezetések és befejezések vizsgálata. Az elbeszélés bevezetésének és befejezésének nyelvi formái a népmondákban. A mondák hármas tagolásának megfigyelése. A mondákban szereplõ események elõzményeinek, következményeinek pótlása. Ismert mondák elmondása, részleteik bõvítése. Elbeszélõ fogalmazások írása: az olvasott monda egy-egy részletének leírása. Monda alkotása szerepvállalással. Párbeszéd alkalmazása a mondákban. Tudja, hogy a mondák történelmi személyekhez, eseményekhez illetve adott földrajzi helyekhez fûzõdõ történetek. Ismerje a népmondák tartalmi jellegzetességeit: valóságtartam és a mese különválasztása; események, helyszín, szereplõk, idõ. Tudja megfogalmazni az olvasott mondák alapgondolatát.
19 Rendszerezés A tanult ismeretek ismétlése, rendszerezése Önálló tanulói fogalmazások készítése 49 51.óra Dolgozatírás Elbeszélés készítése 52. óra Önálló elbeszélés készítése. Az elbeszélés írásáról tanultak alkalmazása. A helyesírási szótár használata. Önellenõrzés. Tudjon a tanuló elbeszélést írni. Az elbeszélés az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazza. A mondatok kapcsolatban legyenek egymással. Tudjon fogalmazásának címet adni, illetve fogalmazása a címnek megfelelõ legyen. A fogalmazás terjedelme kb. 1 oldal legyen. Legyen képes fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenõrzésére, javítására. Használja a helyesírási szótárt. A dolgozat javítása 53. óra A fogalmazás javítása. Ismerje fel hibáit és javítsa írásbeli munkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból. Képtörténet 54 55. óra képtörténet, képregény A képregény formai vizsgálata. Adott történet lényeges eseményeihez képsor rajzolása, képsorhoz rövid szöveg alkotása. Rövid képtörténet készítése önállóan.
20 FOGALMAZÁS MIKROTANTERV ÉS TANMENET 4. ÉVFOLYAM Szóbeli szövegalkotás 1. óra Szövegalkotás szóban. Nyári történetek megfogalmazása társaknak. Tudjon beszámolni összefüggõen közös vagy egyéni élményrõl. Kapcsolatteremtés 2 3. óra kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel Kapcsolatteremtés különbözõ helyzetekben. A köszönés, bemutatkozás; a kérés, a tudakozódás, a segítségkérés gyakorlása társas beszédszituációkban: közlekedés, vásárlás, betegség, könyvtár, utazás. Szituációs gyakorlatok. Tudja, hogy a kapcsolatteremtés az a helyzet, amelyben valakivel beszélgetést kezdünk. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal. Ismétlés Szó, mondat, szöveg A szövegalkotás gyakorlása 4 6. óra szó, mondat, szöveg A mondatok alkotásáról, összefüggésérõl tanult ismeretek gyakorlása. Szógyûjtés. A felesleges szóismétlés elkerülése. Mondatalkotási gyakorlatok. Mondatok összekapcsolása kötõszóval, névmás használata. Szövegalkotás gyûjtött szavak, kifejezések felhasználásával. Különbözõ mondatfajták használata a szövegben. Legyen képes szavakkal, mondatokkal, szöveggel kapcsolatos feladatokat önállóan megoldani.
21 Elbeszélõ fogalmazás Az elbeszélésrõl tanultak ismétlése Önálló elbeszélés készítése a tanult ismeretek felhasználásával és alkalmazásával 7 14. óra elbeszélés, tagolás, bekezdés, bevezetés, tárgyalás, befejezés, anyaggyûjtési mód, cím, elõzmény, következmény, idõrend, párbeszéd, szerepvállalás Az elbeszélések írásáról tanult ismeretek felidézése, gyakorlása. Címek keresése megadott szempontokhoz. Anyaggyûjtési módok felidézése. Mondatok, képek alapján elõzmény, következmény megfogalmazása. Mondatok helyes sorrendjének kialakítása számozással. Mesealkotás. Mese elmondása mesélõ stílusban. Képek alapján történet alkotása, elbeszélõ fogalmazás írása. Olvasott mese, esemény elmondása meghatározott beszédhelyzetekben, a szereplõk személyébe, helyzetébe való beleéléssel. Párbeszédek beépítése az elbeszélõ fogalmazásokba. Események leírása párbeszédes formában. A párbeszéd jelölése. Elképzelt események leírása szemtanúként, szereplõként. A mûfajnak és a témának, illetve az olvasó személyének megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása. Tudja összefüggõen elmondani az olvasott meséket, mondákat, történeteket. Legyen képes élményeknek, eseményeknek, közös és egyéni olvasmányoknak, kitalált történeteknek szóbeli és írásbeli elbeszélésére. Tudja használni az irodalmi mûvek szavait, kifejezéseit kellõ elõkészítés után. Tudjon párbeszédet beépíteni beszámolójába. Legyen képes részletezõen és tömören elmondani, leírni élményeit. Tudjon elbeszélést írni önállóan. Az elbeszélés elõzetes megszerkesztésének terve A vázlat 15 16. óra vázlat, vázlatpontok Összefüggõ beszámoló a lényeg kiemelésével - szövegrõl vázlat alapján és önállóan. Olvasmányok vázlatainak vizsgálata tartalmi és formai szempontból. Az elbeszélések megszerkesztésének elõzetes terve: a vázlat. Világos szerkezetû olvasmány, mese, monda, fogalmazás vázlatának elkészítése. Olvasmányokon, élményeken alapuló elbeszélõ fogalmazások vázlatának elkészítése. Tudja, hogy a vázlatpontok találóan fejezik ki az egyes részek tartalmát. Ismerje és alkalmazza a vázlatkészítés tartalmi és formai követelményeit. Tagolja a szöveget, fogalmazza meg egy-egy gondolategység lényegét szóban és írásban. Készítse el a vázlatot.
22 A tárgyalás tagolása Az elbeszélés belsõ tagolásának szempontjai 17 19. óra tárgyalás, tárgyalás tagolása, bekezdés Olvasmányok belsõ tagolásának megfigyelése, vizsgálata. Az elbeszélés belsõ tagolásának megfigyelése: fordulat az eseményben, színhely változása, folytatás más idõben, más szereplõ is színre lép. Elbeszélések bekezdésekre tagolása. Szövegalkotás képsorról a tárgyalás bekezdésekre tagolásával. Tudja fogalmazását tagolni a tartalomnak megfelelõen közösen vagy önállóan készített szerkezeti vázlat alapján. Jelölje a tárgyalás részeit új bekezdéssel. A hír Hír fogalmazása 20. óra hír, híranyag, kiadó, szerkesztõség, újság, napilap, hetilap, folyóirat Újságban megjelent hír tartalmi és formai megfigyelése, vizsgálata. Hiányos hír kiegészítése. Hír fogalmazása egy megtörtént eseményrõl. Olvasott szöveg elmondása a mûfaj változtatásával. Tudja, hogy a hír valakirõl vagy valamirõl szerzett értesülés rövid, tömör közlése. Tudjon hírt írni egy megtörtént eseményrõl. Dolgozatírás Elbeszélés készítése önállóan 21. óra Elbeszélés készítése önállóan. Az elbeszélés írásáról tanultak alkalmazása. A helyesírási szótár használata. Önellenõrzés. Tudjon a tanuló önállóan elbeszélést írni. Az elbeszélés az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazza. A mondatok kapcsolatban legyenek egymással. Tudjon fogalmazásának címet adni, illetve fogalmazása a címnek megfelelõ legyen. Készítsen az elbeszélõ fogalmazáshoz vázlatot. Fogalmazását tagolja az önállóan készített szerkezeti vázlat alapján. A fogalmazás terjedelme kb. 1-1,5 oldal legyen. Legyen képes fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenõrzésére, javítására. Használja a helyesírási szótárt.
23 A dolgozat javítása 22. óra A fogalmazás javítása. Ismerje fel hibáit és javítsa írásmunkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból. A leírás A leíró fogalmazás Az elbeszélés és a leírás összehasonlítása, szófaji jellemzõik megfigyelése 23 24. óra elbeszélés, leírás, tulajdonság, ismertetõjegy Irodalmi alkotások leíró részleteinek megfigyelése, elemzése. A leírás összehasonlítása az elbeszéléssel. A szófaji jellemzõk megfigyelése. Szövegrészek mûfajának megállapítása. Tudja, hogy a leírás tárgyak, növények, állatok, személyek, tájak bemutatása jellemzõ ismertetõjegyeik, tulajdonságaik alapján. Tárgyak bemutatása Leírás készítése tárgyról A tárgy helyzetébe való beleélés 25 26. óra a bemutatás sorrendje, jelzõs szószerkezet Tárgyakról készített leírás tartalmi vizsgálata. Leírás alapján tárgy lerajzolása. Választott tárgyak bemutatása, melléknevek használata. Leírás készítése kedvelt tárgyról megfigyelés alapján. Játékok, mint tárgyak bemutatása leírással. Tárgyak megszólaltatása. A mûfajnak és a témának megfelelõ nyelvistilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzõs szerkezetek, a tárgyak pontos, szemléletes, hangulatos leírása. A megismert nyelvi-stilisztikai eszközök alkalmazása. A létige használatának kerülése. Tudjon tárgyról megfigyelés alapján pontos, szemléletes leírást készíteni. Ismerje és alkalmazza a megismert nyelvi-stilisztikai eszközöket.
24 Állatok bemutatása Leírás készítése állatról Az állat helyzetébe való beleélés 27 29. óra külsõ-belsõ tulajdonság, életmód, hasonlat, jelzõs szószerkezet Állatokról készült leírás vizsgálata, megfigyelése. Leírások alapján rajz készítése. Irodalmi mûvek hangulatának kiemelése. Állatok tulajdonságaira vonatkozó hasonlatok gyûjtése. A leírás anyagának elrendezése. A mesék állatalakjainak bemutatása. Állatok bemutatása vázlat segítségével, illetve önállóan. Elképzelt állat leírása fantázia alapján. Állatok helyzetébe való beleélés. A mûfajnak és a témának megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzõs szerkezetek, hasonlat, az állatok pontos, szemléletes, hangulatos leírása; a kiválasztott eszközök használata. Tudjon állatokról leírást készíteni vázlat segítségével vagy önállóan. Ismerje és alkalmazza az állatok pontos, szemléletes, hangulatos bemutatásához szükséges nyelvistilisztikai eszközöket. Növények bemutatása Leírás készítése növényrõl 30 31. óra a bemutatás sorrendje, hasonlat, szóláshasonlat, jelzõs szószerkezet Növényekrõl készült leírás megfigyelése, vizsgálata; a leírás alapján rajz készítése. Növényekkel kapcsolatos szólások, szóláshasonlatok, közmondások gyûjtése. A mûfajnak és a témának megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzõs szerkezetek, hasonlat, a növények pontos, szemléletes, hangulatos leírása; a kiválasztott eszközök használata. A leírás anyagának elrendezése. Leírás készítése növényrõl megadott szempontsor alapján, vázlat segítségével, illetve önállóan. A növények helyzetébe való beleélés. Tudjon növényekrõl leírást készíteni vázlat segítségével vagy önállóan. Ismerje és alkalmazza a növények pontos, szemléletes, hangulatos bemutatásához szükséges nyelvi-stilisztikai eszközöket.
25 Hely és táj bemutatása Leírás készítése szobáról, településrõl, tájról 32 34. óra hely, táj, rendezõi elv, hasonlat, jelzõs szószerkezet Leírást tartalmazó irodalmi mûvek megfigyelése, elemzése. A leírás rendezõi elve: egy pontból kiindulva haladunk a térbeli sorrendet követve. A leírás anyagának elrendezése. A közvetlen környezet megfigyelése. A mûfajnak és a témának megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzõs szerkezetek, hasonlat, megszemélyesítés, a tájak pontos, szemléletes, hangulatos leírása. Hasonlatok, jelzõs szószerkezetek gyûjtése, használata a leírásban. Leírás készítése képrõl, településrõl, kirándulóhelyrõl. Ismerje és alkalmazza a tájak bemutatásának rendezõi elveit. Tudjon helyrõl, tájról leírást készíteni. Ismerje és alkalmazza a tájak pontos, szemléletes, hangulatos bemutatásához szükséges nyelvi-stilisztikai eszközöket. Személyek bemutatása Jellemzés 35 37. óra külsõ-belsõ tulajdonság, vélemény, jellemzés, a bemutatás sorrendje, szólások Irodalmi mûvek részleteinek elemzése. Irodalmi mûvekben emberi tulajdonságok kifejezésének megfigyelése. A leírás anyagának elrendezése: külsõ, belsõ tulajdonságok. Személyre jellemzõ tulajdonságok kifejezése szólásokkal. A mûfajnak és a témának megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzõs szerkezetek, hasonlat, a személyek pontos, szemléletes, hangulatos leírása. Kedvelt irodalmi hõsök, olvasmányszereplõk, személyek bemutatása. Leírás készítése személyrõl megfigyelés alapján. Önjellemzés készítése. Tudja, hogy jellemzést külsõ és belsõ tulajdonságok alapján készíthetünk. Tudja bemutatni a kedvenc irodalmi hõsét (mesehõst, történelmi személyt). Tudjon megfigyelt személyt önállóan bemutatni. Jellemezze irodalmi alkotások szereplõinek magatartását.
26 Dolgozatírás Leírás készítése 38. óra Leírás készítése önállóan. A leírásról tanultak alkalmazása. A helyesírási szótár használata. Önellenõrzés. Tudjon leírni tárgyakat, személyeket, állatokat, növényeket, tájakat. A mondatok a témáról a lényeges mondanivalót tartalmazzák. Legyen képes gondolatok (tulajdonságok) megfelelõ illetve egyéni elrendezésére. Tudja alkalmazni a mûfajnak, témának megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközöket. Tudja fogalmazását a tartalomnak megfelelõen tagolni. A fogalmazás terjedelme kb. 1-1,5 oldal legyen. Váljon szokásává fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenõrzése, javítása. Használja a helyesírási szótárt. A dolgozat javítása 39. óra A fogalmazás javítása. Ismerje fel hibáit és javítsa írásmunkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból. Az elbeszélés és a leírás összekapcsolása 40 42. óra elbeszélés, leírás, zsúfolt, dagályos szöveg Irodalmi példákban az elbeszélõ és a leíró részek váltakozásának megfigyelése. Szövegrészek mûfajának megállapítása. Leíró szöveg javítása. Elbeszélõ fogalmazás írása leíró részekkel. Élményrõl elbeszélés készítése leíró és párbeszédes részekkel. Tudjon elbeszélést készíteni leíró részekkel.
27 A levél A levélírás szerkezeti és formai ismereteinek elsajátítása 43 47. óra levél, boríték, címzés, irányítószám, címzett, feladó, hivatalos levél, magánlevél, megszólítás, elbúcsúzás, aláírás, keltezés, bekezdés, bevezetés, tárgyalás, befejezés, válaszlevél A levél jellemzõinek a kiemelése. A levélírás szerkesztési és formai ismertetõinek megfigyelése, vizsgálata, elsajátítása. A helyzethez illõ megszólítások, a levél hangneme, stílusa, köszönés, keltezés, aláírás. Hivatalos és magán jellegû levelek gyûjtése, elemzése, sajátosságaik megfigyelése. A levél feladója és címzettje közötti kapcsolat megfigyelése. A tanuló élethelyzetébe illeszkedõ igazi levél megírása és postázása. Boríték címzése. Válaszlevél megfogalmazása. Tudja, hogy a levél a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás írásos eszköze. A levélben elbeszélés és leírás is elõfordulhat. Ismerje és alkalmazza a levél írásának tartalmi, formai követelményeit. Tudjon magán jellegû levelet fogalmazni ismerõsnek, barátnak. Tudjon borítékot címezni. Ismerje a levélváltással kapcsolatos illemszabályokat. Üzenetek röviden Üdvözlõlap, meghívó 48 49. óra üdvözlõlap, levelezõlap, meghívó, tömörítés Különféle alkalmakra szóló üdvözlõlapok gyûjtése. Azonosság és különbség a levél és az üdvözlõlap között. Az alkalom és az üdvözlet tartalmának megfigyelése, megfeleltetése. Az üdvözlet formai jellemzõinek összegyûjtése konkrét példák segítségével. Az üdvözletírás szabályainak megfogalmazása. Különbözõ szokásos alkalmakra szóló üdvözletek szövegezése közös, majd önálló munkával. A megoldások tartalmi és formai elemzése, javítása. Tudjon fogalmazni ünnepekre szóló jókívánságot, kirándulásról, nyaralásról üdvözlõ szöveget. Ismerje és alkalmazza az üdvözlet írásának tartalmi, formai követelményeit. Tudjon üdvözlõlapot címezni.
28 Dolgozatírás Önálló levélírás 50. óra Magán jellegû levél megfogalmazása ismerõsnek, barátnak. A levélírásról tanultak alkalmazása. A helyesírási szótár használata. Önellenõrzés. Legyen képes a helyzethez illõ stílusban levelet megfogalmazni. Tudja alkalmazni a mûfajnak, témának megfelelõ nyelvi-stilisztikai eszközöket. A levél terjedelme kb. 1-1,5 oldal legyen. Váljon szokásává fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenõrzése, javítása. Használja a helyesírási szótárt. A dolgozat javítása 51. óra A dolgozat javítása. Ismerje fel hibáit és javítsa írásmunkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból. A napló 52 53. óra napló, lényeg, tömörítés A napló tartalmi és formai jegyeinek megfigyelése. Jelentõsebb események megörökítése napló formájában. Tudja, hogy a naplóba az eseményeket tömören, a lényeget kiemelve írjuk le. Rendszerezés A tanult ismeretek ismétlése, rendszerezése Önálló tanulói fogalmazások készítése 54 55. óra