MÁSODIK ELŐADÁS: A KÁROS SZENVEDÉLYEK EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE I. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA: Célja, hogy segítsen megérteni az egészséggel és betegséggel kapcsolatos pszichológiai jelenségeket, pld. hogy miként maradnak az egyének egészségesek, miért betegednek meg, és miként reagálnak betegségükre. Az egészségpszichológia azt hangsúlyozza, hogy a magatartás milyen szerepet játszik az egészséggel és betegséggel kapcsolatos jelenségekben. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI szempontból: A kémiai addikciók lényegében az egészségkárosító magatartásformák, magatartási rizikófaktorok: a., Valószínűségi modell b., Hosszú távú előnyök és rövid távú hatások c., biokémiai hatásmechanizmus, de pszichológiai és szociokulturális alapok MATARAZZO (1980): az egészségmagatartás kétirányú lehet: - Immunogén (pl. helyes táplálkozás) (aktív, passzív) - Patogén (pl. káros szenvedélyek) MAGATARTÁSORVOSLÁS: A magatartásra koncentráló gyógyítás, illetve megelőzés. II. Az egészségmagatartás és az egészségi állapot Magatartás: mindenhol ott van: a., környezeti tényezők (szennyező magatartás, környezettudatosság) b. magasvérnyomás: rendszeres ellenőrzés c., Magas vércukorszint: ellenőrzés, diéta, mozgás d., ülő életmód, kényelem e., koleszterinszint: táplálkozás f., balesetek: odafigyelés, biztonsági öv, alkohol, stressz és agresszió-kontroll Magatartás és életmód: ÉLETMÓD: Giddens (1991) értelmezésében az életstílus/mód olyan tevékenységekből, egyéni életmódbeli elemekből tevődik össze, amely tükrözi a személyes, a csoportbeli és társadalmi státusz által kijelölt identitásunkat. Viszonylagos szabadság. Megnyilvánulása a magatartás. a., Mortalitás: Daganatos halálozás: 75% (Doll és Peto, 1980), a vezető halálokok: 50%. Dohányzás és tüdőrák. b., ALAMEDA COUNTY STUDY (Breslow és Enstrom, 1980): Egészségmagatartás és halálozás összefüggése (utánkövetés): - napi 7-8 óra alvás, - reggeli fogyasztása, - dohányzás mellőzése, - nassolás hiánya,
- az előírtnak megfelelő testsúly, - az alkoholtól tartózkodás vagy csak alkalomszerűen, - rendszeres fizikai aktivitás. c., WEG vizsgálata (Grúzia, Abkarziánusok): Magas életkort (>100 év) megélt idős emberek: Titok? Biológiai, életmódbeli és társadalmi-kulturális faktorok kombinációja: - genetikai alapok - alacsony stressz-szint - kemény fizikai munka, egész életen át, idős korban is - étkezési szokások: telített zsírsavak, magas rost tartalom - alkoholfogyasztás teljes mellőzése - dohányzás teljes mellőzése - társas támogatás, erős közösségi érzés és közösségi tudat, egymás kölcsönös segítése. d., Vallás, életmód és káros szenvedélyek ADVENTISTÁK ÉS MORMON vallásúak szabályozott életmódja (pl. dohányzás, alkohol, koffein, sertéshús, erős fűszerek tiltása, konzervatív szexuális élet, a rendszeres fizikai aktivitás, lelki támasz, és heti pihenőnap). Kedvezőbb egészség és halálozás. III. KOCKÁZATÉSZLELÉS HEIDER: attribúciós elmélet: Kauzalitás, minek tulajdonítjuk? KELLEY: az okozati modell lehet ezek alapján: a., Belső/külső: Az én akaratgyengeségem vagy mások hatása? b., Stabil/instabil: Csak bizonyos helyzettől függ vagy állandóan? c., Globális/specifikus: Egész szervezetemet/életemet befolyásolja? c., Kontrollálható/kontrollálhatatlan: Tudom-e befolyásolni? WALLSTON ÉS WALLSTON: Egészségkontroll helye: Belső kontroll: Felelős vagyok az egészségemért Külső kontroll: Az, hogy mikor betegszünk meg, a sorstól függ Magatartásváltozás: más-más kommunikációs stílust igényel! WEINSTEIN: Irreális optimizmus jelensége: EGOCENTRIKUS vélekedés, feloldja azt a kognitív disszonanciát, amit a magatartás és ismeretek közötti ellentmondás idéz elő (pl. tudom, hogy a dohányzás kockázatot jelent, de mégis dohányzom ). - A személyes tapasztalat hiánya ( engem nem érint ), - a megelőzhetőségbe vetett hit ( bármikor abba tudom hagyni, ha akarom ), - bagatellizálás ( nem is olyan káros a dohányzás ) vagy - a vakhit ( eddig sem történt baj, ezután sem fog ) megakadályozza az egyént abban, hogy reálisan ítélje meg a veszélyt. Ezek ún. racionalizálási technikák.
IV. Szociális tanulás elmélet: SOCIAL LEARNING THEORY BANDURA: az új viselkedésmódok megvalósításához segítségül szolgál mások cselekedeteinek megfigyelése. Négylépcsős modell: figyelem megjegyzés reprodukció motiváció Dohányzás: A viselkedés megerősítése (pozitív, negatív): kortársak, szülők - legjobb barát (best friend) hatás - túlbecslés (overestimate) jelensége - szerepmodellek (pl. médiaszemélyiség, orvos) V. A szerfogyasztó magatartás mint folyamat Szerfogyasztás iniciációja: - Egyén környezet interakciója: RIZIKÓFOGÉKONYSÁG magatartásváltozás: valószínűség, ha: - a barátok rendszeresen beszélnek a szerről - a barátoknak pozitív véleményük van a szerről - a barátok maguk is élnek e szerrel - a barátok meg is kínálják a szerrel. Több stádium, egyre növekvő rizikófogékonysággal - Más-más megelőzési stratégiát igényelnek az egyes stádiumok!!! - Elkülönítés: ESU (Experimentális szerfogyasztás, Experimental substance use) és problémás viselkedés - Az egészségvédő magatartás is tanult folyamat VI. A magatartásváltoztatás anatómiája 6.1. ATTITŰD ÉS MAGATARTÁS - Kétirányú, kölcsönös kapcsolat - Attitűd: múltbeli tapasztalatok összegzése, segít értelmezni a környezet jelenségeit, befolyásolja viselkedési döntéseinket (kognitív, érzelmi, akarati komponens, irracionális elemek) - Magatartás: visszahat az attitűdre, tanulás, fejlődés - Magatartási döntésekben: az attitűd csak egy változó A dohányzásellenes attitűd megváltozik egy dohányzó barát hatására! 6.2. A FÉLELEM mint hajtóerő Érzelmek: a magatartási döntés jelentős befolyásolói Elv: Ha az emberek félnek attól az egészségkárosító következményektől, kevésbé fognak élni e szerrel Logikus, lineáris összefüggés? Minél jobban fél valaki, annál inkább hajlamos magatartásváltozásra, pl. dohányzásról való leszokásra? NEM! LEVENTHAL: - Plafonérték, ami fölött az elrettentés ellenkező hatást ér el. - Önmagában az elrettentés nem hatékony! - A hatás csak rövid távú.
AZ EGÉSZSÉGVÉLEKEDÉS MODELLJE (ROSENSTOCK) VÉLEKEDÉSEK AZ EGÉSZSÉG VESZÉLYEZTETETTSÉGÉRŐL: 1. Általános vélekedés ( Aggódóm az egészségemért ) 2. Specifikus vélekedés ( Ha tovább dohányzom, tüdőrákot kaphatok ) 3. Vélekedés a súlyosságról ( A tüdőrák legtöbbször halálos ) MAGATARTÁSVÁLTOZÁS (dohányzás abbahagyása) VÉLEKEDÉS A MAGATARTÁSVÁLTOZÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL 1. Vélekedés arról, hogy a magatartás hatékony ( Ha abbahagyom, megelőzöm a tüdörákot ) 2. Vélekedés arról, hogy megéri abbahagyni (előnyök/hártányok) ( Bár az abbahagyás kellemetlenségeket okoz, megéri )
A TERVEZETT CSELEKVÉS ELMÉLETE (THB) (AJZEN ÉS FISHBEIN) A CSELEKVÉSSEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK: 1. Vélekedések a cselekvés eredményéről ( Ha abbahagyom a dohányzást, egészségesebb és vonzóbb leszek ) 2. Az eredmény értékelése ( Fontos nekem, hogy egészséges és vonzó legyek ) A CSELEKVÉSSEL KAPCSOLATOS TÁRSAS NORMÁK: 1. Normatív vélekedések ( A családtagjaim szeretnék, ha leszoknék a dohányzásról ) 2. Társas motiváció ( Fontos nekem a családom véleménye ) ELHATÁROZÁS ( Holnaptól elkezdem ) MAGATARTÁS-VÁLTOZÁS (dohányzás abbahagyása) A CSELEKVÉSKONTROLL ÉSZLELT SZINTJE: 1. Belső kontrollfaktor ( Képes vagyok lemondani a dohányzásról 2. Külső kontrollfaktor ( Van lehetőségem az abbahagyásra )