Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. befektetési szolgáltatásaival kapcsolatban

Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. befektetési szolgáltatásaival kapcsolatban Hatályos: 2009. január 1 jétől Közzétéve: 2009. február 1. OTP Bank Nyrt. Székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16. Nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 01-10-041585 Központi postacím: 1876 Budapest Honlap: http://www.otpbank.hu 9/1

Tartalomjegyzék 1. Kamatjövedelem... 3 Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )... 3 Általános tudnivalók... 3 Külföldi illetőségű ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók... 4 2. Árfolyamnyereség... 4 Személyi jövedelemadó... 4 Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (Szja. tv. 67/A. )... 4 Tőzsdén kívüli ügyletek árfolyamnyeresége (Szja tv. 67. )... 6 Külföldi ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók... 6 Egészségügyi hozzájárulás (Eho tv. 3. )... 7 3. Osztalék... 7 Személyi jövedelemadó (Szja tv. 66. )... 7 Adó mértéke... 7 Adókötelezettségek... 7 Külföldi ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók... 8 Egészségügyi hozzájárulás (Eho tv. 3. )... 8 4. Nyugdíj-előtakarékossági számla (Szja. tv. 44/B)... 8 5. Igazolás kiállítási kötelezettség értékpapír átvezetés esetén (Szja. tv. 15. (5))... 9 Figyelemfelhívó tájékoztatás Jelen tájékoztató a vonatkozó jogszabályi előírások általános és nem teljes körű ismertetését tartalmazza a 2009. január 1-éig kihirdetett szövegnek megfelelően. A jelen tájékoztató konkrét pénzügyi eszközre és ügyletre vonatkozó adó- vagy befektetési tanácsnak, befektetési elemzésnek, befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek, hirdetésnek vagy reklámnak nem minősül. Minden esetben javasoljuk, hogy az Önt érintő tranzakció konkrét adó- és illetékjogi következményeinek megállapítása érdekében az előtt tájékozódjon jogi- vagy adótanácsadójánál, mielőtt az OTP Bank Nyrt. befektetési szolgáltatását vagy kiegészítő szolgáltatását (továbbiakban együttesen: befektetési szolgáltatás) veszi igénybe. A befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos további fontos adó- és illetékjogi információkat tartalmazhatnak a http://www.apeh.hu és http://www.pm.gov.hu honlapok, míg a magyar jogszabályok mindenkor hatályos szövegét a http://www.magyarorszag.hu oldalán találhatja meg, amelyeknek tanulmányozása minden ügylet előtt fokozottan ajánlott. Kérjük, hogy befektetési döntését ne alapozza kizárólag a jelen tájékoztatóra. Az itt írtak be nem tartásából eredő károkért fennálló felelősségét az OTP Bank Nyrt. a kógens jogszabályok által lehetővé tett körben kizárja. Kérjük, hogy mielőtt az OTP Bank Nyrt. befektetési szolgáltatását veszi igénybe, tanulmányozza át a jelen tájékoztatót, az OTP Bank Nyrt. Egységes Előzetes Tájékoztató hirdetményét és az abban hivatkozott dokumentumokat annak érdekében, hogy befektetési döntését a befektetési szolgáltatásokra, az azokkal kapcsolatos ügyletekre valamint a pénzügyi eszközökre vonatkozó információk birtokában hozhassa meg. Amennyiben a jelen tájékoztatóban írottakkal kapcsolatban kérdése merül fel vagy az ott hivatkozott bármely dokumentumhoz, információhoz nem fér hozzá, akkor forduljon az illetékes fiókunkhoz, ahol kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy konkrét pénzügyi eszközre és ügyletre vonatkozó adó- és illetékjogi információk pontosan csak az Ön egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és azok a jövőben változhatnak. Együttműködését köszönjük. OTP Bank Nyrt. 9/2

1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Általános tudnivalók A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 65. (1) bekezdés b) pontja alapján kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiaci törvény szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír kamata és/vagy hozama valamint a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből (kivéve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamely EGT vagy OECD tagállam tőzsdéjén történő átruházását) az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész (eladási/visszaváltási ár - megszerzésre fordított érték - járulékos költség). A kamatjövedelem tekintetében nem ad lehetőséget a törvény veszteség-elszámolásra, így a kamatjövedelem hatálya alá tartozó értékpapírok pl.: tőzsdén kívüli kereskedelemben értékesített, visszaváltott kollektív befektetési értékpapírok, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tőzsdei értékesítése révén elért veszteség nem érvényesíthető a más értékpapírokon szerzett kamatjövedelemmel szemben. A kamatjövedelem utáni adó mértéke a hatályos Szja-tv. alapján 20%. A kamatadót a Bank a kamat megszerzése időpontjára állapítja meg és vonja le (számolja el). A kamatadó hatálya alá tartozó értékpapír eladása/visszaváltása során a magánszemély önadózás keretében is érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe. Ennek feltétele a kifizető által adott olyan igazolás, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti a kamatjövedelem számítása alapjául szolgáló kamatbevételt, megszerzésre fordított értéket, járulékos költséget, a levont kamatadó értékét és azt a tényt, hogy ezt a magánszemély önadózásához adta ki. (Az ilyen céllal kiadott igazolásokról és azok tartalmáról a kifizető adatot szolgáltat az Adóhatóság részére.) A 2006. szeptember 1. előtt szerzett, a kamatadó hatálya alá tartozó értékpapírok esetében a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért, az árfolyamnyereségre irányadó szabályok szerint megállapított bevétel függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - mentes a kamatadó alól (2006. LXI. 223. (13) b) pont). A mentesség vonatkozik az olyan befektetési jegy tőzsdei eladásából származó nyereségre is, melyre 2006. szeptember 1. előtt tettek szert, vagyis az ilyen értékpapír tőzsdei átruházásából származó nyereség adómentes kamatjövedelemnek minősül. Mentes továbbá a kamatadó alól a 2006. augusztus 31-éig megkötött ügylet alapján az értékpapírra 2006. szeptember 1. utáni elsőként fizetett kamat, hozam (2006. LXI. 223. (13) d) pont). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az átmeneti rendelkezések alapján a 2006. szeptember 1. előtt szerzett kamatadó hatálya alá tartozó értékpapírok tekintetében a 2006. augusztus 31-ét követő második és további kamatfizetések - ha azok nem esnek egybe a lejárattal - adókötelesek. A lejárattal egyidejűleg esedékes kamat a beváltáskor, visszaváltáskor elért árfolyamnyereség részeként az átmeneti rendelkezés b) pontja (2006. LXI. 223. (13) b) pont) alapján adómentes. A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és az MNB hivatalos, a megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az átszámításhoz figyelembe venni. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható jövedelem esetében, az adót csökkenti a külföldön megfizetett adó összege, de legfeljebb a vonatkozó kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény szerinti mértékkel számított külföldi adó. A magánszemélynek nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajáró külföldi adó nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként. 9/3

Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi adó beszámítása után fennmaradó fizetendő adó összege nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. A magánszemély nem köteles a kamatjövedelmet bevallani, ha abból a kifizető az adót levonta (Szja. tv. 11.. (3) e)). A nem kifizetőtől származó kamatjövedelem esetében az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (a személyi jövedelemadó bevallás az adóévet követő május 20-ig, a vállalkozási tevékenységet folytató, illetve áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek február 25-ig kell benyújtani). Öröklés útján megszerzett értékpapír és kamatadó-fizetési kötelezettség A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 673. -a alapján az örökség útján megszerzett értékpapír esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának a napja. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény előírásai szerint a belföldi hagyaték részét képező értékpapír öröklési illeték tárgya, ezért az értékpapír örökség útján történő megszerzése illetékköteles. Az Szja tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. (1) bekezdés bb) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül az értékpapír esetében beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányuló rendelkezések szerint megállapított rész. Öröklés esetén az értékpapír megszerzésre fordított értéke az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, járulékos költsége az adott értékpapír vonatkozásában megfizetett illeték. Az Szja tv. 65. (1) bekezdés bb) pontja szerint kamatjövedelem megállapításánál a bevételből levonható a megszerzésre fordított összeg és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek (így a megfizetett illeték is), ezért az ezen felüli rész tekinthető kamatjövedelemnek. Külföldi illetőségű ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók Speciális szabályok vonatkoznak azokra a kamatjövedelmekre amelyek az EU kamatadatszolgáltatási irányelv hatálya alá tartoznak (pl. jelzáloglevél, állampapír, vállalati kötvény, európai befektetési jegy kamata, hozama, illetve átruházása során elért jövedelem). Az Európai Unió Magyarországon kívüli tagállamában (és az EU-kamatadatszolgáltatás hatálya alá tartozó egyéb egyezményes országban) adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfeleknek az EU-kamatadatszolgáltatás hatálya alá tartozó kamatjövedelméből az OTP Bank nem vonja le a 20%-os kamatadót, mert az ilyen jövedelmet az Szja-törvény rendelkezése alapján nem terheli kamatadó-kötelezettség. Az Európai Unión (és az EU-adatszolgáltatás hatálya alá eső egyezményes országokon) kívüli országban adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfelek jövedelmei esetében, illetve az olyan jövedelmek esetében, amelyek nem tartoznak az EU-adatszolgáltatás hatálya alá, a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik az adólevonás, ha az a magánszemély részére kedvezőbb és az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok hiteles magyar nyelvű fordításai (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) a jövedelem kifizetésekor/jóváírásakor rendelkezésre állnak. A két ország közötti megállapodás hiányában, valamint ha az egyezmény alkalmazásához szükséges okiratok nem állnak rendelkezésre, a kamatadó 20%. A levont adó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás, valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) hiteles magyar nyelvű fordításainak bemutatásával. 2. Árfolyamnyereség Személyi jövedelemadó Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (Szja. tv. 67/A. ) Tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén - annak szabályzata által lehetővé tett körben és módon - kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti 9/4

veszteség) meghaladó része. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. Az értékpapírok tőzsdei átruházása során a jövedelem az alábbiak szerint határozható meg: bevétel (megszerzésre fordított érték+járulékos költség). A 2006. szept. 1. előtt szerzett értékpapírokra vonatkozó átmeneti szabály értelmében, az ilyen értékpapírok tőzsdei értékesítése során elért árfolyamnyereség megállapításánál megszerzésre fordított értékként választható 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záróárfolyama (2006. évi LXI. tv. 223. (14)). 2008. január 1-től a kollektív befektetési értékpapírok tőzsdei értékesítése esetén az átruházás során elért árfolyamnyereség tőzsdei árfolyamnyereségnek minősül adózási szempontból, így a tőzsdei ügyletből származó jövedelem (nem pedig a kamatjövedelem) szabályai vonatkoznak erre a jövedelemre is. Ez a változás nem érinti a 2006. szeptember 1. előtt megszerzett befektetési jegyeket, vagyis ezen értékpapírok átruházásából származó jövedelemre a tőzsdei ügyletből származó jövedelembe történő átsorolás nem vonatkozik. Az ilyen befektetési jegyek beváltása, átruházása, visszaváltása esetén keletkező jövedelem a 2006. évi LXI. törvény 223. -a (13) bekezdésének b) pontja alapján változatlanul adómentes. A tőzsdei ügyletből származó jövedelem utáni adó mértéke 20%. A tőzsdén kötött ügylettel összefüggésben a Bankot adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély a tőzsdei ügylet(ek)ről a Bank által kiállított bizonylatok, igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (a személyi jövedelemadó bevallást adóévet követő május 20-ig, vállalkozási tevékenységet folytató, ill. áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek február 25-ig kell benyújtani). A tőzsdei ügylet(ek)ről a Bank az adóévet követő év január 31-ig a magánszemélynek ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és adatot szolgáltat az APEH részére. A magánszemély önadózás révén megállapított jövedelme és bevallott jövedelemadója a befektetési szolgáltatók által kiállított bizonylatok, igazolások alapján vezetett saját nyilvántartásán alapul, aminek az adattartalmáról az Szja. tv. 67/A. (3), valamint az értékpapírok általános nyilvántartási kötelezettségét szabályozó 5. sz. melléklet 5. pontja rendelkezik. A tőzsdei ügyletekről vezetett nyilvántartásnak ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben megszerzett pénzbevételeket, a pénzbevételt eredményező ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, tőzsdei termék átruházása esetén a megszerzésre fordított kiadást, illetőleg ügyletenként a nyereséget/veszteséget (értékpapír átruházása esetén árfolyamnyereséget / árfolyamveszteséget). A magánszemély a tőzsdei ügylet(ek) révén szert tett jövedelem megállapítása során az eladásra kerülő értékpapírok körét saját hatáskörben állapíthatja meg. A tőzsdei ügyletről kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély nyilvántartásában a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni. A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem adókötelezettségének megállapítása során lehetőség van a tőzsdei ügyletekből származó veszteségek elszámolására. A tőzsdei ügyletek veszteségének beszámítására két év áll rendelkezésre, a beszámításra 2008-tól az adókiegyenlítés szabályai vonatkoznak. Eszerint ha a magánszemély 2006. augusztus 31. napját követően kötött tőzsdei ügyletben az adóévben és/vagy az adóévet (első ízben a 2007. évet) megelőző évben, és/vagy az adóévet (első ízben a 2008. évet) megelőző két évben tőzsdei ügyletből származó veszteséget ér(t) el, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet. 9/5

Az adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott tőzsdei ügyletből származó veszteségnek és a 20%-os adókulcsnak (ill. a bevalláskor érvényes adókulcsnak) a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdei ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Az adókiegyenlítés felső határa az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdei ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Tőzsdén kívüli ügyletek árfolyamnyeresége (Szja tv. 67. ) Tőzsdén kívüli ügyletek esetében az értékpapíron elért árfolyamnyereség adóalapját a fentieknek megfelelően kell meghatározni (jövedelem = bevétel (megszerzésre fordított érték+járulékos költség)). Az adó mértéke 25%. Az adót a kifizetés időpontjában a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti meg az Adóhatóság felé. A kifizető a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában rendelkezésre álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költségadatok figyelembevételével állapítja meg. A nem kifizetőtől származó árfolyamnyereség esetében az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (a személyi jövedelemadó bevallást adóévet követő május 20-ig, vállalkozási tevékenységet folytató, ill. áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek február 25-ig kell benyújtani). A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe. A magánszemély nem köteles bevallani az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, ha az adóévben árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból származó, vállalkozásból kivont valamint (osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén) az életjáradékból származó jövedelem jogcímeken megszerzett összes jövedelme nem haladja meg az 100 ezer Ft-ot, és a kifizető az adót levonta. (Szja-tv. 11. (3) d)) A kifizető által kiadott bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatásban, valamint a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a jövedelemszerzés időpontjában érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereség esetében az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója, de legfeljebb a vonatkozó kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény szerinti mértékkel számított külföldi adó. A magánszemélynek nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajáró külföldi adó nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi adó beszámítása után fennmaradó fizetendő adó összege nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. Külföldi ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók Külföldi országban adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfelek esetében a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik az adóztatás, ha az a magánszemély részére kedvezőbb és az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok hiteles magyar nyelvű fordításai (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) a jövedelem kifizetésekor/jóváírásakor rendelkezésre állnak. A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények jellemzően úgy rendelkeznek, hogy az árfolyamnyereség csak a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, ha tehát a magánszemély a külföldi illetőségét igazolja, akkor az árfolyamnyereségből a Banknak általában nem kell az adót levonnia. A két ország közötti megállapodás hiányában, valamint ha az egyezmény alkalmazásához szükséges okiratok nem állnak rendelkezésre, a belföldi szabályok szerinti adómértéket kell alkalmazni. A levont adó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az APEH Kiemelt Adózók 9/6

Igazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás, valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) hiteles magyar nyelvű fordításainak bemutatásával. Egészségügyi hozzájárulás (Eho tv. 3. ) A tőzsdén kívüli árfolyamnyereségből származó jövedelem után a belföldi magánszemélyt 14% egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség terheli, mindaddig amíg: a foglalkoztató által (biztosítási jogviszony hiányában a magánszemély által) fizetett egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az EHO törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek után megfizetett %-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450.000 Ft-ot. Az eho-t a kifizető vonja le. A Bank az eho-t nem vonja le a magánszemély ügyfelek részére történő kifizetéskor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy a törvényben meghatározott kötelezettségek összege tárgyévben elérte a 450.000 Ft-os határt. Az ügyfél előre is tehet nyilatkozatot arról, hogy a felsorolt fizetési kötelezettségek összege várhatóan eléri a 450.000 Ft-ot. A Bank ebben az esetben is mentesül az eho-levonási kötelezettség alól. 3. Osztalék Személyi jövedelemadó (Szja tv. 66. ) Osztalékból származó jövedelemnek minősül: a) A társas vállalkozás adóévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa számára jóváhagyott részesedés, b) Kamatozó részvény utáni kamat, c) Külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem, d) Kockázatitőkealap-jegy hozama, e) Osztalékelőleg (az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel). Adó mértéke Bármely EGT tagállamban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak, az adott tagállam szabályai alapján osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke 10%. Minden más osztaléknak minősülő jövedelem esetén 25% az osztalékadó mérték. Adókötelezettségek Az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, vonja le és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint vallja be és fizeti meg. Ha nem kifizetőtől származik az osztalék, a magánszemély állapítja meg az adót és a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. A magánszemély az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként tünteti fel, az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában az osztalékot bevallja és az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe. A kifizető által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékjövedelem esetében az adót csökkenti az osztalékra külföldön megfizetett adó összege, de legfeljebb a vonatkozó kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény szerinti mértékkel számított külföldi adó. A magánszemélynek nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajáró külföldi adó nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként. 9/7

Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi adó beszámítása után fennmaradó fizetendő adó összege nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. A magánszemély nem köteles bevallani az osztalékból származó jövedelmet, ha az adóévben árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból származó, és vállalkozásból kivont valamint (osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén) az életjáradékból származó jövedelem jogcímeken megszerzett összes jövedelme nem haladja meg az 100 ezer Ft-ot, és a kifizető az adót levonta. (Szja-tv. 11. (3) d)) Külföldi ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók Külföldi országban adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfelek esetében a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik az adóztatás, ha az a magánszemély részére kedvezőbb és az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok hiteles magyar nyelvű fordításai (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) a jövedelem kifizetésekor/jóváírásakor rendelkezésre állnak. A két ország közötti megállapodás hiányában, valamint ha az egyezmény alkalmazásához szükséges okiratok nem állnak rendelkezésre, a belföldi szabályok szerinti adómértéket kell alkalmazni. A levont adó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás, valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) hiteles magyar nyelvű fordításainak bemutatásával. Egészségügyi hozzájárulás (Eho tv. 3. ) A 25%-os adóterhet viselő osztalék után a belföldi magánszemélyeket 14% eho fizetési kötelezettség terheli. Az eho-fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a foglalkoztató által (biztosítási jogviszony hiányában a magánszemély által) fizetett egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az EHO törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek után megfizetett %-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450.000 Ft-ot. Az eho-t a kifizető vonja le. A Bank az eho-t nem vonja le a magánszemély ügyfelek részére történő kifizetéskor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy a törvényben meghatározott kötelezettségek összege a tárgyévben elérte a 450.000 Ft-os határt. Az ügyfél előre is tehet nyilatkozatot arról, hogy a felsorolt fizetési kötelezettségek összege várhatóan eléri a 450.000 Ft-ot. A Bank ebben az esetben is mentesül az eho-levonási kötelezettség alól. 4. Nyugdíj-előtakarékossági számla (Szja. tv. 44/B) A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) az összevont adóalapja utáni személyi jövedelemadójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról (nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat). A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője (Bank) által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget. A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeg átutalását az adóhatóság - ha a magánszemélynek nincs adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette - a 9/8

magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető számlavezetőhöz (Bankhoz), vagy ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel időpontjára már megszűnt, a nyilatkozatban megjelölt címre (számlára), illetve, ha a magánszemély nyilatkozattételének időpontja után a kiutalás teljesülésének időpontjáig szűnt meg, a számlavezető által az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, kérelemre az abban megjelölt címre (számlára) teljesíti azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető. Adómentes a magánszemély számára a nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírt, befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, valamint a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet. (Szja tv. 1. sz. melléklet 7.16. pont) Ha a nyugdíj-előtakarékossági számláról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesítenek, akkor egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül, szokásos piaci értéken számított követelés azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes összegét, azzal, hogy e jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót a számlatulajdonos magánszemély az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg (az adóbevallás benyújtására előírt határidőig). A számlatulajdonos kötelezett a százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (és bevallására) is, melynek mértéke 11%. (Szja. tv. 28., Eho. tv. 3. ). Amennyiben a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére az adóévben nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezett: (i) erre az adóévre vonatkozó bevallásában nem tehet nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozatot, (ii) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatok alapján már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összegeket köteles húsz százalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. 5. Igazolás kiállítási kötelezettség értékpapír átvezetés esetén (Szja. tv. 15. (5)) Ha a Bank olyan megbízást teljesít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben részt vevő személyek (felek) egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely tartalmazza az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint - ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik - az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt, továbbá amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Fenti adatokról a Bank adatszolgáltatást teljesít az Adóhatóság felé. 9/9