Árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása (magánszemély)

Átírás

1 Árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása (magánszemély) Időállapot: Szerző: Veresné Drótos Katalin, Lektor: Zatik László, Módosítva: :03:27 Tartalomjegyzék: Az árfolyamnyereségből származó jövedelem adózásának gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Az árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása attól függ, hogy azt tőzsdén kötött ügylettel érték el, vagy nem tőzsdén kötöttel. A tőzsdei ügyletekre vonatkozó kedvező adózási szabályok érvényesek tőzsdén kívüli ellenőrzött piaci ügyletekre is Az árfolyamnyereségből származó jövedelem adózásának gyakorlata Az árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (nem kölcsönbe adása!) ellenében megszerzett bevételnek azon a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az a rész, amelyet más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni (tartós befektetésből vagy kamatjövedelemből származó jövedelem). Az árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása attól függ, hogy azt tőzsdén kötött ügylettel érték el, vagy nem tőzsdén kötöttel. A tőzsdei ügyletekre vonatkozó kedvező adózási szabályok érvényesek tőzsdén 1. oldal

2 kívüli ellenőrzött piaci ügyletekre is. Az árfolyamnyereség-adó a személyi jövedelemadó törvény szerint azon tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereséget jelenti, amelyet nem valamely elfogadott tőzsdén kötöttek (például OTC piacokon való kereskedés esetén). A nem tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereség-adója 16 százalék. Itt nem szerepel a veszteség szembeállíthatósága az elért nyereséggel szemben, ezenkívül a nem tőzsdei ügyletből származó árfolyamnyereségből származó jövedelem után 14 százalékos Eho fizetendő (természetesen csak a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig Ft-ig. A tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereségből származó jövedelmet 16 százalékos mértékű nyereségadó terheli. Adóköteles nemcsak a magyar, hanem az EU vagy a Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet amennyiben az átruházott értékpapíron árfolyamnyeresége vagy az összetett és származtatott ügyleten nyeresége volt a tulajdonosnak Az EU piacai mellett így megszűnik a magyar piac adóelőnye, és megszűnik az amerikai piacok adózási értelemben vett hátránya is. A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját csökkenti a külföldön utána megfizetett adó. Nemzetközi szerződés hiányában a fizetendő adó a külföldön megfizetett adó beszámítása után nem lehet kevesebb a jövedelem 5%.-nál. Árfolyamnyereségnek minősül a tőzsdére bevezetett értékpapírban a tőzsdére kerülés előtt felhalmozott adózatlan jövedelemrész. A részvény eladásakor a kapott összegből le kell vonni a megszerzésére fordított pénzt, valamint a járulékos költségeket. Amennyiben a kivonás eredménye pozitív szám, ez az ügylet nyeresége, ha negatív szám értelemszerűen ez a veszteség. A részvény tulajdonosa választhat, hogy a bekerülési ára (tehát a részvény vásárláskori ára), vagy a augusztus 31-én érvényes részvényár legyen a mérvadó a nyereség kiszámításakor azon részvények esetében, amelyek szeptember 1. előtt kerültek megvásárlásra Az adó megállapításához az adóévben pénzben elszámolt ügyleti nyereségek összegének és a magánszemélyt terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek összegének a különbözete lesz az adó alapja. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által befektetési szolgáltatóval (pl. brókerrel) vagy annak közreműködésével pénzügyi eszközre (pl. befektetési jegyre) kötött ügyletek alapján az adóévben elért nyereségek együttes összegének az adóévben elszámolt összes ügyleti veszteségek 2. oldal

3 és az ügylethez kapcsolódó díjak együttes összegét meghaladó rész. A tőzsdei ügyletek veszteségének két éven belüli beszámítására érvényes az adókiegyenlítési szabály, vagyis az adóévben, illetve az azt megelőző két évben bevallott tőzsdei ügyletből származó veszteségnek és az adókulcsnak a szorzata. Ami nem lehet több, mint az adóévben, illetve az azt megelőző két évben bevallott, tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve a megelőző két évben már érvényesített adókiegyenlítéssel. Az adókiegyenlítést az adóbevallásban megfizetett adóként lehet figyelembe venni. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó adóévi veszteségek is adóévek között adókiegyenlítéssel számolható el. Példa adókiegyenlítésre: 50 db tőzsdén forgalmazott Alfa részvényt vásároltunk darabonként Ft-ért. A részvények értékesítésére adtunk megbízást májusában. Az értékesítésről értesítést kapunk, miszerint az értékesítés 2500 Ft-os darabonkénti áron megtörtént. A megbízást végző bróker cég jutaléka 2%. Vásároltunk db Béta részvényt darabonként 700 Ft-os áron, ebből 2000 db-t 580 Ft-os áron adunk el. Az ügyleti jutalék Ft. Adókötelezettség: Alfa részvény 1. Megszerzett pénzbevétel (50 db*2 500 Ft/részvény) Ft 2. Járulékos költségek ( *0.02) Ft 3. Megszerzésre fordított kiadás (50 db*1 000 Ft/részvény) Ft 4. Ügyleti nyereség ( ) Ft Béta részvény 5. Megszerzett pénzbevétel (2 000 db*580ft/részvény) Ft 6. Járulékos költségek Ft 7. Megszerzésre fordított kiadás (2 000 db*700 Ft/részvény) Ft 8. Ügyleti veszteség ( ) Ft 9. Tőzsdei ügylet eredménye (4.-8.) Ft Mivel 2010 évben a tőzsdei ügylet veszteséges, így adót nem kell fizetni! A következő évben vásárolunk db Gamma részvényt Ft-os áron, amit értékesítünk Ft-os áron. A járulékos költség Ft. Adókötelezettség: 3. oldal

4 10. Megszerzett pénzbevétel (1 000db*2 000Ft/részvény) Ft 11. Járulékos költség Ft 12. Megszerzésre fordított kiadás (1 000 db*1 500 Ft/részvény) Ft 13. Ügyleti nyereség ( ) Ft 14. Számított adó (13.*0.16) Ft 15. Adókiegyenlítés (Előző évi ügyleti veszteség, Ft*0,16%) Ft 16. Fizetendő adó ( ) Ft Az örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír átruházásából származó jövedelem kiszámításakor megszerzésre fordított értéknek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték minősül. Ha az illetéket az adóbevallás benyújtásának határidejéig nem szabták ki, öröklés esetén a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, s ha később az illetékkiszabó határozat ettől eltérő értéket tartalmaz, a bevallást önellenőrzéssel kell módosítani. Ha az értékpapír szerzése illetékmentes (egyenes ági rokonok közötti örökléskor, illetve ajándékozáskor), öröklés esetén a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket lehet szerzési értékként figyelembe venni, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nullát.) Példa: Magánszemély 2011-ben értékpapír csomagot örökölt, amelyet még az öröklési illeték kiszabásáról szóló adóhatósági határozat kibocsátása előtt kifizetőnek értékesít. Magánszemély biztosítási jogviszonyában a 2011-ben kifizetett jövedelmei utáni egészségbiztosítási járulék 420 ezer forint volt. 1. Értékpapír értékesítésének bevétele Ft 2. Értékesítéssel kapcsolatos járulékos költségek Ft 3. Az értékpapír illetéktörvény szerinti forgalmi értéke Ft 4. Számított árfolyamnyereség Ft 5. Árfolyamnyereség utáni adó /16 %/ Ft 6. Megfizetett egészségbiztosítási járulék Ft 7. Árfolyamnyereség utáni százalékos EHO /14 %/ Ft 8. Árfolyamnyereség utáni százalékos EHO-ból fizetendő Ft 2. Adózás 2.1 ÁFA 4. oldal

5 Nem értelmezhető. 2.2 Társasági adó Nem értelmezhető. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az árfolyamnyereséget a személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania a magánszemélynek a befektetési szolgáltatók által kiadott igazolások alapján. Az egyéni vállalkozóknak és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek a bevallásukat február 25-ig kell benyújtaniuk. Nem kell bevallani az árfolyamnyereséget akkor, ha az értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó és a vállalkozásból kivont jövedelem együttes összege nem több 50 ezer forintnál feltéve, hogy az említett jövedelmekből a kifizető levonta az adót. A brókercégek adatot szolgáltatnak az APEH-nek, így árfolyamnyereségünk bevallásának elmulasztása valószínűleg nem lenne kifizetődő Magánszemély Az árfolyamnyereséget a személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania a magánszemélynek a befektetési szolgáltatók által kiadott igazolások alapján, május 20-ig kell benyújtaniuk az adóbevallást. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem értelmezhető Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany magánszemély: Az árfolyamnyereséget a személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania a magánszemélynek a befektetési szolgáltatók által kiadott igazolások alapján. Az egyéni vállalkozóknak és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek a bevallásukat február 25-ig kell benyújtaniuk. Nem kell bevallani az 5. oldal

6 árfolyamnyereséget akkor, ha az értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó és a vállalkozásból kivont jövedelem együttes összege nem több 50 ezer forintnál feltéve, hogy az említett jövedelmekből a kifizető levonta az adót. A brókercégek adatot szolgáltatnak az APEH-nek, így árfolyamnyereségünk bevallásának elmulasztása valószínűleg nem lenne kifizetődő. 2.5 Egyéb adók és járulékok A nem tőzsdei ügyletből származó árfolyamnyereségből származó jövedelem után a magánszemélynek 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, egészen addig, amíg a befizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás együttes összege az adott évben el nem éri a hozzájárulás-fizetés felső határát. A tőzsdei ügyletből származó nyereséget ez a kötelezettség nem terheli. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem értelmezhető. 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem értelmezhető. 3.3 Szja szerinti adózás A magánszemélynek célszerű nyilvántartást vezetnie. A nyilvántartásnak ügyletenként kell tartalmaznia az egyes ügyletekben megszerzett bevételeket, az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, az átruházott értékpapírok megszerzésére fordított értéket, az ügyleteken elszámolt nyereséget (veszteséget), majd az így kiszámolt ügyleti nyereségeknek (összes ügyleti nyereség) és veszteségeknek (összes ügyleti veszteség) különbözete lesz az adó alapja. A külföldi pénznemben lebonyolított tőzsdei ügyletek esetében a külföldi pénznemben feltüntetett összegeket az ügylet teljesítése időpontjában érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A magánszemély egyes kamatnak minősülő jövedelmek után is adózhat az adott ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai szerint, ha ezt a választását az adóév utolsó 6. oldal

7 napjáig nyilatkozatban közli a kifizetővel. 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 67. (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. (2) (3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet a) az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), b) ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének a napjára kell megállapítani. (4) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. (5) A kifizető az (1)-(4) bekezdés alapján a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az (1) -(4) bekezdés előírásai szerint az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és 7. oldal

8 a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. (6) A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe. (7) (8) Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mert az később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettség teljesítésére az (5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, az (1) bekezdés szerinti jövedelmet a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, azzal, hogy amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az (5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. (9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: a) az értékpapír megszerzésére fordított érték: aa) ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték, ab) ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén megszerzett értékpapír esetében az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész, ac) társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni, ad) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból 8. oldal

9 kivont jövedelmének megállapításánál e törvény előírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapírra), ae) csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték, af) olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül, a jövedelem összege, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel, ag) az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész, ah) a szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke, ai) az december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke, aj) kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke, ak) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az aa)-aj) alpont szerinti esetben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben 1. az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel 9. oldal

10 lehet módosítani, 2. az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel, al) az aa)-ak) alpontban nem említett jogcímen vagy módon megszerzett értékpapír esetében a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész; b) az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség: ba) az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték, bb) az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is), bc) az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg, bd) kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy - ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja - a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege. c) a nyugdíj-előtakarékossági számla ca) adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az a) pont szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb cb) nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha a 28. (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem keletkezik, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke cc) nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha a 28. (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem nem keletkezik, az a) pont szerint megszerzésre fordított érték vehető figyelembe azzal, hogy e rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj- 10. oldal

11 előtakarékossági számla nyugdíj értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszűntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről. (10) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem. 67/A. (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján - ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is - az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. (2) (3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendel kezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és a) 775 amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a 11. oldal

12 kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és Új sor ebben az időállapotbanbb) 778 ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással. (4) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. (5) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján - az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve - állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. (6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés rendelkezései szerint. (7) A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a (2) bekezdés szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg. (8) A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. (9) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül - az 12. oldal

13 értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén - az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. (2) bekezdésének b) pontja, valamint - az (5) bekezdésében említett esetek kivételével - c) pontja, továbbá d)-e) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével. (10) E rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg. 84/G. (5) A 67/A. (5) bekezdésének rendelkezése alapján az árfolyamnyereségre irányadó szabályok alkalmazása során a magánszemély a augusztus 31-én tulajdonában lévő értékpapír átruházása esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására választhatja a augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát 5. számú melléklet 5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása a) A magánszemély a tulajdonában vagy birtokában lévő összes értékpapírról, valamint az ilyen értékpapírra vonatkozó, őt megillető vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról nyilvántartást vezet. A magánszemély e nyilvántartási kötelezettségét a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat megőrzésével teljesíti, amennyiben az értékpapírt befektetési szolgáltatónál helyezte el (vagy az értékpapírt számára befektetési szolgáltató tartja nyilván), és a bizonylaton minden, az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adat megtalálható. b) Az értékpapírok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: - az értékpapírkód; - az értékpapír megnevezése (így különösen befektetési jegy és más kollektív befektetési értékpapír, kötvény, részvény, üzletrész, vagyoni betét); - az értékpapír típusa (bemutatóra vagy névre szóló); - az értékpapír fajtája (így különösen ideiglenes részvény, törzsrészvény, osztalékelsőbbséget biztosító részvény, dolgozói részvény, dolgozói üzletrész, kamatozó részvény, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény); - a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye; 13. oldal

14 - a kibocsátás időpontja; - az értékpapír névértéke; - az értékpapír megszerzésének időpontja; - az értékpapírra vonatkozó jogra történő utalás, ha a megszerzés vagy az átruházás értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, illetve eladási jog (más hasonló jog) gyakorlása révén történt; - az értékpapír megszerzésére fordított érték = bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója, = teljesítésének időpontja, = összege; - az értékpapírra fizetett hozam (így különösen kamat, osztalék) = megszerzésének időpontja, = összege; - az átruházás (ideértve a bevonást, az átalakítást, a kicserélést, a felülbélyegzést, a lebélyegzést is) időpontja; - az átruházásra tekintettel megszerzett bevétel = megszerzésének időpontja, = összege; - az átruházásból származó jövedelem összege. c) Ha e törvény előírása szerint az értékpapír átruházása, átalakítása révén megszerzett értékpapír megszerzésére fordított értéket az átruházott, átalakított értékpapír megszerzésére fordított érték alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni, akkor az átruházott, átalakított értékpapírra és a megszerzett értékpapírra vonatkozó nyilvántartás lezárásakor, illetve megnyitásakor e tényt fel kell tüntetni. d) Az értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: - a jog megnevezése; - az értékpapírkód, ha az ismert; - az értékpapír megnevezése; - az értékpapír típusa; - az értékpapír fajtája; - a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye; - a kibocsátás időpontja, ha az ismert; - a jog megszerzésének időpontja; - a jog alapítójának neve (cégneve, elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye); - a jog megszerzésére fordított érték; - bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója; 14. oldal

15 - teljesítésének időpontja; - összege; - a jog átruházásának (ideértve az átengedést, a megszüntetést, a gyakorlás átengedését és a jogról való lemondást is) időpontja; - a jog átruházásra tekintettel megszerzett bevétel; - jog átruházása révén megszerzett jövedelem összege; - megszerzésének időpontja; - összege; - a jog gyakorlásának időpontja évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. (3) A magánszemély az adóévben megszerzett a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. ], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. ], c) osztalék [Szja tv. 66. ], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. ], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. ], e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény 9. (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj a és 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). 80/2008. Adózói kérdés-válasz a magánszemély által szeptember 1-je előtt [Szja törvény 65. (1) bekezdése, évi LXI. törvény 223. (13) bekezdése] A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerint kamatjövedelemnek minősülő jövedelmek után szeptember 1-jétől kell adót fizetni, figyelemmel a kamatadóra vonatkozó átmeneti rendelkezésekre. Ettől az időponttól az Szja törvény 65. -a (1) 15. oldal

16 bekezdésének b) pontja alapján kamatjövedelemnek minősül: "a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel, bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor a magánszemélyt megillető bevételből függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész". A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például államkötvény) után a tulajdonban tartás alatt fizetett kamat (hozam) tehát az Szja törvény 65. (1) bekezdés ba) pontja alapján minősül kamatjövedelemnek, míg az ezen értékpapír visszaváltásakor keletkező jövedelmet a 65. (1) bekezdés bb) pontja minősíti kamatjövedelemnek. A szeptember 1-je előtt megszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a fenti kifizetésekre ugyanakkor alkalmazni kell a kamatadóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket is, azaz az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXI. törvény (a továbbiakban: Mód. törvény) ának (13) bekezdésében foglaltakat. E szakasz szerint a kamatjövedelem utáni adóra vonatkozó szabályokat azzal a különbséggel kell alkalmazni, hogy: "a) b) az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. -a (1) bekezdésének bb) alpontjában említett esetben az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. -ának (2) bekezdését az értékpapír augusztus 31-ét követő megszerzése esetén kell alkalmazni; c) d) az a) c) pontokban nem említett esetekben feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést augusztus 31-éig megkötötték az ügylet, szerződés alapján a augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az Szja tv ának a augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni." Tehát a szeptember 1-jét megelőzően megvásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra augusztus 31-ét követően elsőként teljesített kamat ha annak fizetésével egyidejűleg az értékpapír visszaváltása, értékesítése nem történik meg az Szja törvény 65. (1) bekezdés ba) pontja alapján minősül kamatjövedelemnek, 16. oldal

17 azonban az a Mód. törvény 223. (13) bekezdés d) pontja alapján adómentes (0 százalékos kulccsal adózik). Erre a augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre a Mód. törvény 223. (13) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ugyanis nem az Szja törvény 65. (1) bekezdés bb) pontja, hanem a ba) pontja szerinti esetről van szó. Ugyanezen értékpapír egy későbbi időpontban történő visszaváltása (beváltása, értékesítése) során keletkező jövedelem az Szja törvény 65. (1) bekezdés bb) pontja alapján minősül kamatjövedelemnek (a bevételből a jövedelmet az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani). A visszaváltáskor fizetett kamat (amely lehet a augusztus 31-ét követő első adómentes kifizetést követő második vagy akár sokadik kifizetés) a Mód. törvény 223. (13) bekezdés b) pontja alapján adómentes, tekintettel arra, hogy a Mód. törvény nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint ez az adómentesség ne lenne alkalmazható, ha augusztus 31-ét követően a Mód. törvény egyéb rendelkezései alapján már történt adómentes kifizetés. Azaz, a szeptember 1- je előtt megszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír augusztus 31-ét követő visszaváltásakor (beváltásakor, értékesítésekor) keletkező jövedelem abban az esetben is adómentes, ha a magánszemély augusztus 31-ét követően már részesült a Mód. törvény 223. (13) bekezdés d) pontja alapján adómentes kamatban (hozamban). (PM Jövedelemadók főosztálya 10798/2008. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ) 6. Módosítás az előző változathoz képest Jogszabály cseréje hatályosra: től hatályos változás évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 67/A..(3) a), bb). 17. oldal