A biztonságos és helyes vérvétel technikája a mintaminőséget befolyásoló tényezők ismertetésével Készült a közreműködésével. 2012 1
Tartalom I. Vérvételi rendszer használati útmutatója vénás mintavételkor II. A mintaminőséget meghatározó tényezők a flebotómiai ellátásban III. Uniós direktíva a tűszúrásos balestek megelőzése érdekében IV. Felhasznált irodalom 2
I. Vérvételi rendszer használati útmutatója vénás mintavételkor A BD Vacutainer vákuumos vérvételi rendszer alkalmazása: A BD Vacutainer egy zárt vérvételi rendszer, amely egy biztonsági szeleppel ellátott kétvégű tűből, a BD Vacutainer harangból, és meghatározott mértékű vákuumot tartalmazó steril BD Vacutainer csőből áll. E termékek együttesen alkotják az egyszerhasználatos zárt vérvételi rendszert. A Vacutainer csövek szérum, plazma és teljes vér levételére, szállítására és primer csőként klinikai laborban történő feldolgozásra alkalmasak. BD Eclipse Biztonsági tű Egyszer használatos BD harang Steril BD Vacutainer vákuumcső A vérvételhez csavarja a tű szeleppel fedett végét a tartóharangba, majd a tű másik végével szúrja meg a vénát. Ezután nyomja a csövet a harnagba, így a biztonsági szeleppel ellátott tű átszúrja a cső gumidugóját és a vákuumnak megfelelő vérmennyiség a csőbe áramlik. A BD Vacutainer vérvételi csövek többnyire BD Hemogard TM zárókupakkal rendelkeznek, amelyek két részből állnak: egy belső dugóból, és egy külső védősapkából. A BD Hemogard TM zárókupak könnyebben eltávolítható, mint a hagyományos dugók, és védi a dolgozót a páciens vérével való érintkezéstől. A BD Vacutainer zárt vérvételi rendszer csöveinek színkódja megfelel a vonatkozó ISO 6710 szabványnak az 1. táblázat adatai alapján. A BD Vacutainer vérvételi rendszer használatának előnyei között szerepel, hogy rendkívül higiénikus, mivel a vérvétel közvetlenül a zárt csőbe történik, elkerülve a páciens vérével való érintkezést. Ezen felül széles választékban kapható a különféle analitikai tesztekhez. A megfelelő mennyiségű adalékanyaggal töltött csövek színkód alapján azonosíthatóak. A vérvételi csövek műanyagból, illetve üvegből készülnek. 3
BD Vacutainer kupakok színkódolása Adalékanyag Gél szeparátor csövek BD SST TM csövek géllel és alvadási aktivátorral BD PST TM csövek géllel és lítium heparinnal BD RST TM csövek géllel és trombinnal Adalékanyag nélküli csövek Szilikon belső bevonattal Adalék nélkül Szérum csövek adalékkal Trombin Plus szérum cső alvadási aktivátorral Teljes vér/plazma csövek K 2 EDTA vagy K 3 EDTA Citrát/CTAD (koagulációs) Citrát (süllyedéses) Nátrium fluorid/nátrium EDTA (cukros) Nátrium fluorid/kálium oxalate (cukros) Heparin Sav Citrát Dextróz (ACD) Hagyományos kupak Piros/szürke Zöld/szürke Narancssárga Piros Sárga/szürke Piros Lila Világoskék Fekete Szürke Szürke Zöld Sárga BD Hemogard TM kupak Sárga Világoszöld - Piros színtelen Narancssárga Piros Lila Világoskék Fekete Szürke Szürke Zöld - 1. táblázat : BD Vacutainer kupakok színkódolása Vérvétel és a folyamat előkészìtése A vérvételhez szükséges felszerelés : 1. A szükséges méretű, térfogatú és adalékanyag tartalmú vérvételi cső. Megjegyzés : A csöveket tárolási hőmérséklete: 4-25 C, ha csak nincs egyéb más utasìtás a csomagoláson. Figyelem: Ne tegyük ki a terméket közvetlen napsugárzás hatásának. A javasolt maximális tárolási hőmérséklet túllépése ronthat a csövek minőségén (pl. vákuumcsökkenés,folyékony adalékok mennyiségének csökkenése, elszíneződések stb.). 2. Betegazonosító címke 3. A BD Vacutainer standard méretű harangok, melyek a 13 és 16 mm átmérőjű vérvételi csövekkel használhatóak. Amennyiben a felhasználó más gyártók tartozékaival használja a harangot, akkor az ilyen módon történő felhasználás a felhasználó saját felelősségi körébe tartozik. 4
4. Egyszer használatos kesztyű, valamint köpeny vagy egyéb védőruha a potenciálisan fertőzésveszélyes vérrel szembeni védelemre. 5. Alkoholos steril törlő, vagy hasonló a szúrás helyének fertőtlenítésére. 6. Vénás érleszorìtó 7. Gyűjtődoboz használt tűk biztonságos kidobása céljából (Az intézmény veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó protokollja alapján.). 8. Megfelelő centrifuga A vér visszafolyásának megakadályozása Mivel a legtöbb vérvételi cső kémiai adalékanyagokat tartalmaz, fontos, hogy megakadályozzuk a vér esetleges visszafolyását a csőből a vénába, mivel ez hátrányos következményekkel járhat a betegre nézve. Ezért az alábbi óvintézkedésekre van szükség: A beteg karját lefelé kell irányuló helyzetbe kell helyezni. Tartsa úgy a csövet, hogy a zárókupak felfelé álljon. Amint a vér folyása megindul engedje fel az érleszorìtót. Vénás vérvétel technikája és a mintavétel általános utasításai A vérvétel alatt és az eszközök kezelése közben használjon kesztyűt védelme érdekében. 1. Beteg üdvözlése és azonosítása A mód, ahogy a flebotómus üdvözli a beteget, meghatározza az azt követő vérvételt is. Ezért amikor üdvözli a beteget, legyen udvarias és megértő. Kezelje a beteget úgy, ahogy elvárná, hogy vele viselkedjenek. Mikor a flebotómus üdvözli a beteget, szükséges, hogy bemutatkozzon és közölje a beteggel, hogy miért jött. Az üdvözlés után az egyik legfontosabb lépés a vénapunkciónál a beteg azonosítása. Az azonosítás lezajlik megtekintéssel és szóban egyaránt. A flebotómusnak tudni kell a beteg nevét, azonosítási számát, korát vagy születési dátumát. Legjobb megkérdezni a beteg nevét a pontos személyazonosítás érdekében. 2. Válassza ki a vizsgálatnak megfelelő csövet vagy csöveket. 3. A harangot helyezze fel a tűre. 5
A tűt addig ne vegye ki a tokjából, amíg a vénapunkcióhoz elő nem készült. Helyezze az első, majd az azt követ csöveket könnyen elérhető helyre. Legyen kéznél géz, fertőtlenítő és vattacsomók. 4. Készítse elő az érbeszúrás helyét megfelelő fertőtlenítőszerrel. Alkalmazza az intézményük által ajánlott eljárást a vénapunkció és mintavétel tekintetében. Kísérelje meg megkeresni a median könyökvénát (ez a legjobban fixált a könyökhajlat középső részén). Más megszúrható vénák még a vena cephalica és a vena basilica (lásd az 1. ábrán). A 6
B 1. ábra : Véna helyének megállapítása A kézhát vénái is elfogadhatók, de ilyenkor a leghelyesebb szárnyastűket használni. A vénák láthatóvá tételéhez lefelé tartott karon a gravitációs erő kihasználása segítségünkre lehet. A könyökhajlat masszírozása vagy a beteg felszólítása, hogy szorítsa ökölbe a kezét, a vénák megjelenését elősegíti. Mutatóujjunkkal a véna kitapintása és érzékelése szintén segítség. Jó, ha a kiválasztott vénapunkciós hely bőre mentes horzsolástól, sérüléstől és hegektől. 5. Helyezze fel az érleszorìtót és helyezze a kiválasztott kezet lefelé irányuló tartásba. Udvarias gesztus a beteg megkérdezése, hogy melyik kezén óhajtja a vénapunkciót, de a végső döntés a flebotómuson múlik. Ha a kart megfelelően elhelyeztük, fel kell tenni a felkarra a leszorítót. A leszorításnak olyan erősnek kell lenni, hogy a nyomást a vénákban növelje, de ne zárja el a vérkeringést. A 2. és 3. ábrák mutatják, hogy hogyan kell a leszorítót megkötni. A leszorítónak nem szabad 1 percnél tovább a beteg karján maradnia. 7
2. ábra : A helyesen megkötött leszorító 3. ábra : A leszorító felhelyezése 6. A szúrás helyét tisztítsa le 70%-os izopropilalkohollal vagy széles spektrumú alkoholos bőrfertőtlenítővel körkörösen kifelé haladva. Meg kell várni, míg 8
megszárad. Helytelen szárítás a mintában a vörösvértestek hemolízisét válthatja ki. Ha a helyet egyszer már letisztítottuk, nem szabad azt érinteni. Ha mégis érintettük, akkor újra le kell tisztítani. 7. Távolítsa el a tű kupakját és végezze el a szúrást. Amint a tű a vénába került (megközelítőleg 15 -os szögben) helyezze a csövet a harangba és nyomja erősen rá, hogy a tű biztonsági szeleppel fedett vége megfelelően áthatolhasson a cső dugóján (lásd a 4. ábrát). 4. ábra: A vénapunkció és a vérvétel megkezdése Az optimális teljesítmény érdekében, amint a vér elkezd folyni a csőbe, azonnal állítsa a csövet a harang oldalához, hogy a vér a cső oldalfalára folyjon. Csőcserekor fontos, hogy a tűt ne mozgassa. 8. Amikor a vér megjelenik a csőben, azonnal távolítsa el az érleszorítót. Megjegyzés : Ha a vér nem kezd folyni, vagy ha a vér folyása a cső megfelelő megtelése előtt eláll, akkor az alábbi lépéseket javasoljuk a sikeres vérvételhez: a) Nyomja be a csövet ismét a tartóba, míg a kanül teljesen át nem szúrja a kupak gumi részét. Hüvelykujja segítségével tartsa a csövet a megfelelő helyzetben, amíg teljesen meg nem telik. b) Ellenőrizze a tű megfelelő pozícióját a vénában. c) Amennyiben nem indul meg a vér áramlása, távolítsa el a csövet, és tegyen új csövet a harangba. d) Amennyiben ez az intézkedés nem vezet sikerre, úgy távolítsa el és dobja ki a tűt. Ismételje meg az eljárást az 1. ponttól kezdve. 9. Várjon, amíg a cső megtelik az ajánlott térfogatig/feltöltési jelig, és a vér áramlása leáll. 10. Távolítsa el a csövet a harangból. 9
11. Több egymás utáni cső feltöltésekor helyezze a harangba a többi csövet a Vérvételi csövek javasolt sorrendje -nek figyelembe vételével (lásd a 7. ábrát). A vérvételt követően forgassa meg a csöveket azonnal, a cső csomagolásán feltüntett ajánlás szerint. A csöveket rázni nem szabad! Ez habképződéshez, hemolízishez vezet, ami meghamisítja a vizsgálat eredményeit. Az elégtelen keveredés/megforgatás szintén hamis eredményekhez vezet (pl. szérum csövek esetében utólagos alvadás, antikoagulánst tartalmazó csövek esetében mikoralvadék képződés stb.) 12. A csöveket ezt követően kezelje a csomagoláson látható útmutató szerint. 13. Az utolsó cső megtöltését követően távolítsa el a vénából a tűt a haranggal együtt. A vérvételhez használt eszközöket az erre a célra kijelölt helyre dobja az intézménye veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó protokollja alapján. A tűt visszakupakolni nem szabad!!! Amennyiben biztonsági funkcióval ellátott vérvételi tűt használ, azt a vérvételt követően azonnal aktiválja az 5. ábrán látható módon. 5. ábra: Vérvétel befejezése és a biztonsági tű aktiválása. FIGYELEM! A vérvételt követően a cső zárókupakjának mélyedésében vér maradhat. A csővel való munka során tegyen óvintézkedéseket annak érdekében, 10
hogy a csövekkel való munka közben ne érintkezzen közvetlenül ezzel a vérrel. Az összes vérrel szennyezett harangot veszélyes hulladékként kell kezelni, és haladéktalanul ártalmatlanítani kell. 14. Szorítson száraz és steril gézt a szúrás helyére, míg a vérzés el nem áll. Szükség esetén steril ragtapasz helyezhető fel. 15. A mintacső címkézése és szállítása A mintát azonnal fel kell címkézni. Mielőtt a mintákat begyűjtenénk, tisztában kell lenni a speciális szállítási követelményekkel. Megjegyzes: Mindig kövesse intézménye protokollját a vérvételi eljárások tekintetében. Forgatási útmutató A csöveket a csomagoláson látható használati útmutató alapján finoman forgassa meg a vérrel a 6. ábrán is bemutatott módon. A 7. ábra a megforgatások számára is információt nyújt az egyes csövek esetében, mely azért is nagyon fontos, hiszen a nem megfelelő számú forgatás pontatlan analitikai eredményt okozhat és előfordulhat az is, hogy a vért újból le kell venni. (Ref: NCCLS H3-A5 Vol 32, 8.10.2). A megforgatást közvetlenül a vérvételt követően végezze el. 6. ábra: Forgatás módja A vérvételi csövek javasolt sorrendje (a CLSI H3-A6 szabványnak megfelelően) 11
A vérmintákat több vérvételi cső használata esetén mindig a laboratóriumi előírásoknak megfelelően vegye le. A CLSI H3-A6 szabvány több cső használata esetén az alábbi vérvételi sorrendet ajánlja: 7. ábra: A vérvételi csövek javasolt sorrendje. Alvadási útmutató A szérum minták csak az alvadás folyamat lezajlását követően kerülhetnek centrifugálásra. A 2. táblázat mutatja be a különféle szérum csövekre vonatkozó alvadási 12
időt. Egyes betegségek esetében vagy antikoaguláns terápia alkalmazásakor ezen alvadási folyamat hosszabbra is nyúlhat. Ajánlott minimum alvadási idő Termék Idő (perc) Szérum cső (piros kupak) 60 BD SST TM cső (Szérum szeparátor vsövek, 30 sárga kupak) Trombin cső (narancssárga kupak) 5 BD RST (Gyors szérum szeparátor cső, 5 narancssárga hagyományos kupak) 2. táblázat: Alvadási idő különböző típusú csöveknél Az NCCLS mintavételi irányelvei alapján a plazma, valamint szérum mintákat a vérvételt követően 2 órán belül le kell centrifugálni, vagyis a sejtes elemektől el kell választani a megfelelő klinikai eredmények biztosítása érdekében. 13
II. A mintaminőséget meghatározó tényezők a flebotómiai ellátásban A flebotómia helyes kivitele (vénapunkción vagy bőrön át), leírás szerint, megfelelően végezve és mindig azonos színvonalon kivitelezve mind a flebotómia minőségét jelenti. Megfelelő teszteredmények mindenekelőtt a minőségi flebotómiai folyamatokkal szolgáltathatók. A flebotómia a klinikai laboratóriumi munka első preanalitikai fázisának része. A preanalitikai munka ezen felül magában foglalja a minta szállítását, kezelését és eljuttatását a laboratóriumba. A második az analitikai vizsgálat végzése és a harmadik, az analízis utáni, az eredmény. Bármennyire minőségi a technikusi vagy technológusi munka, minőségi kivitelezés és a műszerek, mindez keveset jelent, ha a laboratoriumba érkezett minta nem megfelelő minőségű. Rossz minőségű mintából pontatlan és hamis eredmények adódhatnak. Valójában a laboratóriumi orvoslásban nagyon sok hiba (akár az összes diagnosztikai hiba 46-68%-a) a preanalitikai fázisban fordul elő. A preanalitikai fázishoz kötött flebotómiai hibák a következők lehetnek: Hemolizált minta Nem megfelelő csőbe vett minta Kevés minta Bealvadt minta A beteg nem megfelelő előkészítése (pl. nem éhgyomri minta, vagy nem megfelelő időpontban levett vér) Hibás azonosítás Megfelelő jelzés hiánya a csövön Üres cső A minta nem jégben érkezett (pl ammónia meghatározásához) Fénytől nem védett minta A preanalitikai hibáknak negativ és sokszor költséges kihatásuk lehet az egészségügyi ellátásra. Nem megfelelően levett minta következményeként hibás kezelést adhatnak, más beteget kezelnek, rossz gyógyszeradagolást írhatnak elő, rossz típusú vért transzfundálhatnak, akár a beteg halála is bekövetkezhet. 14
Nyilvánvaló, hogy mind a beteg, mind a betegellátó el akarja kerülni ezeket a helyzeteket. A flebotómust ezek a preanalitikai hibalehetőségek arra ösztönzik, hogy a munkájában jó minőségre törekedjen, és így ezek a negatív következmények elkerülhetők legyenek. Minthogy a vér és a testnedvek a testből való kivétel után azonnal elkezdenek változni, a mintában lezajló változásokat minimalizálni kell, aminek lépései a következők: 1. Világosan leírt módszert használni és alkalmazni. 2. Meggyőződni arról, hogy a kérőlap komplett és pontos információkat tartalmaz. 3. Eleget tenni minden mintaazonosítási követelménynek. 4. Helyes mintavételi technikát és csőtípust alkalmazni. 5. A mintát az előírtaknak megfelelően szállítani a laboratóriumba. Az e lépésekhez való ragaszkodás biztosítja, hogy a minta és végső soron a vizsgálati eredmény pontos legyen és tükrözze a beteg állapotát és a betegség gyógyításához vezessen. A minta laboratóriumi visszautasítása Hemolízis Hemolízis akkor fordul elő, ha a vörösvérsejtek sérülnek és belőlük vörös festékanyag, hemoglobin szabadul ki. A hemolízis a minta gyűjtése idején még esetleg nem nyilvánvaló, csak akkor tűnik fel, ha centrifugálással a sejtes elemeket a szérumtól vagy plazmától elválasztják. Ilyenkor a szérum vagy plazma rózsaszín/pirosas árnyalatú (lásd 7. ábra). Nem hemolitikus Hemolitikus minta minta 7. ábra: Hemolítikus minta Minél nagyobb a hemolízis, annál kifejezettebb a szín és annál több laboratóriumi eredmény lehet érintett. Például a hemolízis zavarhatja a vérbanki vizsgálatokat. Más 15
területen a hemolízis vagy hemoglobin maga nem okoz problémát, de a sejt sérülésekor a sejtből kiszabaduló komponensek zavarhatják a vizsgálatokat vagy hamisan magas vagy alacsony vizsgálati eredményeket okoznak. A 2. táblázat fesorol néhány gyakori vizsgálatot és a hemolízis okozta lehetséges elváltozásokat. Teszt Kémiai vizsgálat Kálium Magnézium Aldoláz Laktát-dehidrogenáz Vérbank Ellenanyagszűrés Hemosztázis Protrombinidő Aktivált tromboplasztinidő Hatás Emelkedett érték Emelkedett érték Emelkedett érték Emelkedett érték Alkalmatlan lehet, nem fogadható el Súlyos hemolízisnél megnyúlt Súlyos hemolízisnél megnyúlt 2. táblázat: A hemolízis hatása egyes vizsgálatok eredményeire Hemolízis lehet valamilyen szervezeten belüli állapot következménye is, mint autoimmun hemolitikus anemia vagy transzfúziós reakció, mely a beteg plazmájában hemoglobin megjelenését okozhatja. Sokkal gyakoribb azonban a vénapunkciós beavatkozások következményeként vagy a mintavétel utáni kezelés eredményeként fellépő hemolízis. Ha a flebotómusok a standard eljárás szerint végzik munkájukat és lelkiismeretesek, a flebotómia okozta hemolízisek elkerülhetők. Ezzel időt és pénzt takarítanak meg, de a legfontosabb, hogy a betegnél flebotómia ismétlésére nem lesz szükség. A hemolízis technikai okai: Katéteres vérvétel: A vér a katéteren keresztüli vérvétel során különböző szélességű (katéter és csatlakozók) és eltérő szögben elhelyezkedő csatornákon halad végig, míg végül a vérvételi csőbe kerül. A vér folyása során keletkező 16
turbulencia a vörösvértestek sejtmembránjának megrepedéséhez vezethet. A kanülből való vérvétel esetén gyakori hiba, hogy az infúziós oldat avérvételi csőbe kerül, ami meghamisítja a korrekt vérési eredményt (magas glükóz, ionok és lipidek). A tű méret megválasztása: - A tű keresztmetszete túl nagy (alacsony gauge, pl. 18G): A vér túl gyorsan és nagy erővel kerül a csőbe, mely szintén hemolízishez vezethet, valamint a véna sérüléséhez. - A tű keresztmetszete túl kicsi (nagy gauge, pl. 25G): Nagy vákuumtartalmú csővek használatakor a vörösvértestek a túl kis keresztmetszetű tűben nagy erővel áramlanak és abból kijutva megsérülhetnek. Fertőtlenítőszer elpárolgása előtti vérvétel a vörösvértestek sérüléséhez vezethet. Érleszorítás ideje ha egy percén nagyobb, a megnövekedett ozmotikus nyomás hatására a vörösvértestek sérülnek, megrepednek. A páciens szurkálgatása /vénájának keresgélése A túl erős cső megforgatás a vörösvértestek sérüléséhez vezethet. A megforgatás elmaradása a reagens koncentrálódását okozza, mely a vörösvértestek membránjának sérüléséhez vezet és ezen felül a reagens hatását is befolyásolja Fecskendővel történő vérvétel: - Ha a vérvételt a fecskendővel túl nagy erővel végzi, ez a vér túl gyors beáramlásához vezethet, ami szintén károsíthatja a vörösvértesteket. - Nagy méretű fecskendővel történő vérvétel a vér alvadását, valamint a vér hemolízisét is okozhatja. - Ha a fecskendőből a vért nagy erővel továbbítjuk a vérvételi csőbe, akkor az a vörösvértest sérülését okozhatja. Túl alacsony vagy túl magas szállítási hőmérséklet. 17
Alvadék a mintában Alvadékképződés akkor fordul elő, ha az alvadási faktorok aktiválódnak. Normálisan, ha a vérvételi csőben nincsen alvadásgátló, ez rövid időn belül bekövetkezik. Ha antikoaguláns tartalmú csőben alvadék képződik, a mintát általában elutasítják, és új minta levétele szükséges. Ha alvadék képződik egy antikoagulánst tartalmazó csőben, akkor a csőben a vér és az alvadásgátló aránya nem megfelelő vagy a keverésre vonatkozó pontos előírást nem tartották be. Ha túl kevés vér vesznek, vagy túl sok vér kerül egy antikoagulánst tartalmazó csőbe például fecskendővel - alvadék keletkezhet. Ezért amikor csak vákuumcsöves technikát alkalmazunk, a csöveket mindig maximum a szintjelzés felett 10%-os eltérésig - az előírt vérmennyiséggel kell megtölteni. Alvadék akkor is előfordulhat, ha a vért fecskendővel vesszük és nem töltjük elég gyorsan az antikoagulánst tartalmazó vérvételi csőbe. Végül alvadék fordul elő, ha az antikoagulánst tartalmazó cső nem aktív. Ezért nagyon fontos a csövek lejárati idejét ellenőrizni. Amennyiben azok a lejárati időn belül vannak, mind elfogadhatók. Rövid vérvétel (elégtelen minta) Rövid vérvétel esetén a minta nem tartalmaz elegendő vért. A vizsgálattól függően a rövid szívás oka lehet a minta elutasításának. Rövid vérvétel fordul elő, ha a tű kicsúszik a vénából, ha a véna összeesik. A mintavételt más helyről meg kell ismételni vagy esetleg fecskendőt kell használni. Ha a tű kicsúszott a vénából és sikerül visszahelyezni, a rövid szívás elkerülhető, különben a vénapunkció ismétlése szükséges. Ha esetleg a vákuum nem volt elégséges, tartalék cső használata lehetővé teszi a mintanyerést anélkül, hogy újra szúrnánk a beteget. Adminisztrációs problémák Adminisztrációs probléma fordul elő, ha a név a kérőlapon és a csövön nem egyezik. Az adminisztrációs zavarok kezelése intézmények és laboratóriumok szerint különboző. Például egy minta egyhén elírt betegnévvel elfogadható lehet hematológiára, ha a beteg egyéb más adata megfelelő. Transzfúziós vagy vérbanki célra azonban, melyeknél az előírások igen szigorúak, a legkisebb elírás is új minta levételét teszi lehetővé. 18
III. Uniós direktíva a tűszúrásos balestek megelőzése érdekében A tűk és más, éles tárgyak által okozott sérülések az európai egészségügyi dolgozók esetében az egyik leggyakrabban előforduló és legsúlyosabb kockázatot jelentik, és magas költséggel járnak az egészségügyi rendszer és általában véve a társadalom számára. Tény, hogy a kórházi és az egészségügyi dolgozóknak (ápolók, orvosok, sebészek stb.), különösen bizonyos osztályokon és tevékenységek (sürgősségi ellátás, intenzív ellátás, műtétek stb.) során gyakran kell fertőzésveszéllyel számolniuk a tűk vagy más, éles eszközök (szikék, varráshoz használt eszközök stb.) által okozott sérülések miatt. Ezek komoly következményekkel járhatnak, és akár olyan súlyos betegségekhez is vezethetnek, mint a vírusos hepatitis vagy az AIDS. Egyes tanulmányok a tűszúrás okozta sérülések számát megközelítőleg évi 1 200 000-re teszik Európában. A kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott nagy számú sérülés megelőzése érdekében az Európai Unió Tanácsa megalkotta a 32/2010 Uniós direktívát, melynek legkésőbb 2013. május 11-ig kell megfelelnie a tagországoknak, így Magyarországnak is. A direktíva célja, hogy: megteremtse a lehető legbiztonságosabb munkakörnyezetet, megelőzze az éles vagy hegyes orvosi eszközök által a munkavállalóknak okozott sérüléseket (ideértve a tűszúrás okozta sérüléseket is), megvédje a kockázatnak kitett munkavállalókat, integrált megközelítést hozzon létre, amely politikákat alakít ki a kockázatértékelés, a kockázatok megelőzése, a képzés, a tájékoztatás, a figyelem felkeltése és az ellenőrzés terén, reagálási és utókövetési eljárásokat hozzon létre. A direktíva alapján a tűszúrásos baleset előfordulási kockázatának fennállása esetén a következők megvalósítása szükséges: 19
- egyértelműen megjelölt és műszaki szempontból biztonságos tárolók/tűledobók elhelyezése - egyéni védőeszközök, biztonsági termékek használata 20
V. Felhasznált irodalom NCCLS Document H1-A5. Evacuated Tubes and Additives for Blood Specimen Collection; approved standard, 5th ed.wayne, PA: national Committee for Clinical laboratory Standards; 2003. NCCLS Document H3-A5. Procedures for the Collection of Diagnostic Blood specimens by Venipuncture; approved standard, 5th ed. Wayne, PA: National Committee for Clinical laboratory Standards; 2003. Landt M, Smith CH and Hortin GL. Evaluation of evacuated blood-collection tubes: Effects of three types of polymeric separators on therapeutic drug-monitoring specimens. Clin Chem 1993; 39:1712-1717. Dasqupta A, Dean R, Saklana S, Kinnaman G and McLawhon RW. Absorption of therapeutic drugs by barrier gels in serum separator blood collection tubes. A J Clin Path 1994; 101: 456-461. Yawn BP, Loge C and Dale J. Prothrombin time, one tube or two? Am J clin path 1996; 105:794-97. Gottfried, EL and Adachi, MM. Prothrombin time (PT) and activated partial prothrombin time (APTT) can be performed on the first tube. Am J Clin Path 1997; 107: 681-683. NCCLS Document H21-A4. Collection, Transport, and Processing of Blood Specimens for Coagulation Testing and Performance of Coagulation assays; approved guideline, 4th ed. Wayne, PA: national Committee for Clinical Laboratory Standards; 2003. Flynn, JC. Vérvételi eljárások. Harmadik kiadás, Medicina Könyvkiadó Zrt. 2010. Irányelvek. A Tanács 2010/32/EU irányelve. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010; 134/66-134/72. 21