IZBÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZENTENDRE MÁRIA ÚT 1.

IZBÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZENTENDRE MÁRIA ÚT 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Nevelési Program... 5 1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai.... 5 1.2. Személyiségfejlesztés... 7 1.3. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 1.4. Közösségfejlesztés... 11 1.5. A pedagógus helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 12 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 13 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 19 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 20 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 21 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének átvételének szabályai... 23 2. Az intézmény helyi tanterve... 23 2.1. A választott kerettanterv megnevezése... 23 2.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 27 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 28 2.4. Mindennapos testnevelés... 29 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai.. 29 2.6. Projektoktatás... 30 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 30 2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 30 2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 35 2.10. A tanulók fizikai állapotának mérése... 35

3 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési elvei... 35 2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elve... 39 2.13. Az iskola jutalmazási és büntetési keretei... 42 2. 14. Mérések... 44

4 Gyermekeink a magyarság holnapját fogják építeni, de azt nem építhetik a levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt az őseink által összehordott kövekre (Kodály Zoltán) Bevezetés Az Izbégi Általános Iskolának a maga szellemiségét kell felépítenie. Azokat az értékrendeket, amelyeket fontosnak tartunk, és át kívánunk örökíteni a felnövekvő nemzedékre, meg kell fogalmaznunk, és el kell fogadtatnunk tanítványainkkal. Szeretnénk értékké tenni a műveltséget, a hazaszeretetet, a humánumot, az egészséget, a környezetvédelmét, a test harmonikus fejlesztését, a népi hagyományok őrzését. Minden gyerek más, összetett személyiség a maga értékeivel, problémáival együtt. Mindkét oldal feltárása és megismerése közvetlen, őszinte, megértő kapcsolatot kíván meg. Feltétel az önismeret, az önbecsülés kialakítása és a nyitottság kiépítése. A pedagógus a praktikus ismeretek átadása mellett az egyetemes emberi értékek megismertetésével, segíthet tanítványainak. Ezek együttesen hatnak a tudás, az ismeretek megszerzésére, a képességek fejlesztésére. A célok megvalósítása nyitott, rugalmasan reagáló iskolát, pozitív beállítottságú, kellő szakmai, pedagógiai és emberi önbecsüléssel rendelkező pedagógusokat feltételez, akik képesek a másik emberre való odafigyelésre, az egymás iránti tiszteletre és megfelelő az együttműködési képességük. Figyelembe kell venni a meglévő gondokat és az új kihívásokat is, amikre meg kell találni a megoldásokat, hogy a lehető legjobb eredményeket érhessük el.

5 1. Nevelési Program 1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai. Cél Feladat Eszköz Eljárás Módszerek Sikerkritérium 1. Szilárd alapműveltség nyújtása. Ismeretközvetítés Ismeretátadás. Tanári tevékenységek színesítése, módszergazdagság, tanórán kívüli tevékenységek, szemléltetés, szakkörök Egyéni fejlesztés differenciálás csoportmunka ösztönzés. A tanulók aktív részvétele. A továbbtanulási szándék megvalósulása. 2. A kreatív gondolkodás megalapozása. Értékközvetítés, érték- átadás. Kutatómunka, felfedező ismeretszerzés, versenyeken való részvétel, emelt szintű oktatás. Differenciálás, egyéni fejlesztés, kiselőadások, tények, jelenségek bemutatása és az internet. A tanulók többségének a részvétele a versenyeken, kutató munkákban. - lényegkiemelés 3. A tanulási stratégiák elsajátíttatása. A tanulási technikák bemutatása. - óravázlatok készítése - sorrendiség meghatározása Kooperatív tanulási módszer, differenciálás, beszélgetések, viták. A tanulók aktív részvétele. Pozitív tükröződése az érdemjegyekben. 4. A pedagógiai munka színvonalának az emelése. Módszertani kultúra bővítése. Angol-matematika nívócsoportos bontás. Művészeti zenei fejlesztés. Fejlesztés, szakmai továbbképzések, bemutató órák. Teljesítmény vizsgálatok, nyelvi és matematikaoktatás erősítése. 5. A tehetségek felkarolása, megtartása, túlzott hátrányok csökkentésére való törekvés. Folytatnunk kell az értékek közvetítését, átadását. Tanári tevékenységek. zeneiskola, sportkör. Differenciáló önálló munka, egyéni fejlesztés, emeltszint, internet. A tanulók sikereket érjenek el a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon. 6. Környezettudatos magatartás kialakítása. Ökoiskolai vállalások Folytatnunk kell környezetünk építésétszépítését. Színterei: osztályfőnöki, természetismereti, technikai nevelés Szakkörök, tanórák, kirándulások, városi megmozdulások. Úszásoktatás Egyéni fejlesztés, csoportmunka, a nevelő személyes példája. A tanulók többségének a részvétele az iskolán kívüli megmozdulásokon. 7. Hagyományőrzés Közös ünnepek szervezése, csillagszóró, művészeti nap, egészségnevelési hét, népdalverseny, skanzeni napok megszervezése. Iskolanapok szervezése, kirándulás, játszóház, kézműves foglalkozások. Csoportmunka, differenciálás, követendő egyéni és csoportos minták bemutatása. Belső igény kialakulása a hagyományok ápolására és az egészséges életmódra.

6 8. Szabadidős tevékenység fejlesztése. A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló rendezvények folytatása. Játszóház, könyvtári órák, sportrendezvények, diákönkormányzati rendezvények, hangversenyek, fakultációk. Csoport munka, közösségi tevékenységek, a nevelő személyes példája. A gyerekek részvétele a rendezvényeken. 9. Testileg, szellemileg egészséges nemzedék nevelése. Folytatnunk kell a testi és lelki nevelés színtereinek erősítését, testnevelés, sport, osztályfőnöki nevelés feladat. Tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, kirándulások, iskolán kívüli tevékenységek. Egyéni beszélgetés, fejlesztés, csoportmunka, differenciálás. Előadás gyűjtőmunka, A tanulók többségének a részvétele az egészségnevelési, sport programokon. A mindennapi életben az egészséges filmklub. életmód alkalmazása. Kiemelt feladatok: a projektoktatás keretén belül művészetoktatás, hagyományőrzés, képzőművészeti nap, kihívás napjának megvalósulása, mely szervesen illeszkedik a helyi tanterv tananyagához. Környezettudatos életvezetésre nevelés. Az oktatást segítő technikai eszközök széleskörű alkalmazása. Kulcskompetenciák fejlesztése (pl. anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai) A kommunikációs képességek fejlesztését, az anyanyelvi kultúra ápolását szolgálják: Szavalóversenyek Mesemondó versenyek a Magyar Kultúra Napjának megünneplése Ünnepi műsorok készítése, előadása Az idegen nyelvek magasabb szintű oktatását segíti elő, hogy angol nyelvből emeltszintű oktatást vezettünk be ötödik osztálytól lehetőség szerint tanulmányutak szervezése angol, német nyelvterületre levelező versenyek házi versenyek Az egészséges életmódra nevelést, az edzettség, állóképesség javítását szolgálják: különböző sportágakban szervezett házibajnokságok gyalogtúrák úszásoktatás az osztályközösségek kirándulásai játszóházi programok Kihívás napja A felelős környezeti magatartás formálása érdekében öko-munkacsoportot hoztunk létre, melynek feladata a szelektív hulladékgyűjtés, téli madáretetés, versenyek szervezése.

7 Megtisztítjuk az iskola tágabb környezetét is. Felelősek vagyunk a Bükkös-patak kijelölt szakaszáért. Növényekkel ültetjük be udvarainkat, és rendszeresen ápoljuk azokat. 1.2. Személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztés általános nevelési feladat, amely a tanuló életkori és egyéni jellemzőinek megismerése alapján, tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel történik, amely az iskolai nevelési-oktatási célokból közvetlenül következik. Lényeges, hogy a pedagógus a gyermekben ne csak a szociális környezet tükörképét lássa, ne csak a tehetséget vagy annak biológiai korlátait vegye észre, hanem az alakítható személyiséget is, aki magában hordozza fejleszthető képességeit, aki nem csak elfogad, hanem elutasít is. A változatos arculatot mutató ifjú emberekhez a megfelelő módszereket megtalálva lehet kibontakoztatni, fejleszteni a személyiségükben rejlő lehetőségeket. Az iskola felhasználja a tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket, a direkt és indirekt módszereket. A pedagógiai folyamat szerves része minden olyan foglalkozás, amely hagyományaival, tevékenységével segíti a tanuló személyiségének fejlődését. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és testi nevelés területén a személyiségfejlődést segítő feladatok és az ehhez kapcsolódó eszközök a következők: Értelmi nevelés: alapvető, tudományos igényességű, konvertálható tudásanyag átadása verbális és metakommunikációs képességek fejlesztése emlékezet, megfigyelőképesség és kreatív gondolkodásmód fejlesztése a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők problémáinak enyhítése a helyes tanulási, önművelési stratégia megtanulása az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a magyar nyelv megbecsülése nemzeti kultúránk hagyományainak ápolása egészséges magyarságtudat kialakítása Környezettudatos életvezetésre nevelés Eszközök, színterei: A tanórák, az iskolai ünnepélyek, iskolai megmozdulások (sportversenyek, környezetvédelem, egészségvédelem, hagyományőrzés). Szentendrei múzeumok látogatása. Osztálykirándulások, erdei iskolai programok, az ország értékeinek megismerése, felfedezése. Szavalóversenyek, népdalverseny, mesemondó verseny, táncház, skanzeni programok. Érzelmi, akarati nevelés: helyes önismeret, reális önértékelés, megbízhatóság kialakítása döntésképesség alapozása

8 pozitív gondolkodásmód elsajátíttatása, a különbözőségek elfogadása Eszközök, színterei: Tanórák, művészeti órák, zenei, képzőművészeti, sportversenyek, vetélkedők. Osztályfőnöki órák, etika, játszóházi programok, sportfoglalkozások. Esztétikai nevelés: a szépérzék kialakítása, valamint a szűkebb és tágabb környezetre vonatkozó alkalmazása (munka, otthon, iskola, természet) felkészítés a harmonikus családi életre a művészet és a valóság szépségeinek megmutatása, ezek önálló megtalálása igényesség kialakítása a környezet megóvása Eszközök, színterei: Környezetvédelmi megmozdulások, iskolai dekorációs- és aszfaltrajzverseny, túrák, országjárás, stb. Művészeti nap, népzenei verseny. 1.3. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségvédelemnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést, tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségnevelési program céljainak megvalósítása, az alsó és a felső tagozatos nevelés oktatás területén, az alábbi színtereken jelenik meg Tanórákon Környezet, technika, biológia, természetismeret, földrajz órák helyi tantervébe beépültek, és nagy hangsúlyt kapnak a következő témák Egészségfejlesztés Fogyasztóvédelem Környezetvédelem Közlekedésre nevelés

9 Társadalmi bűnmegelőzés Áldozattá válás Erőszakmentes konfliktuskezelés Osztályfőnöki órák programjai alternatívát nyújtanak, hogyan éljünk egészségesen, örömtelien, mihez nyúljunk a káros szenvedélyek helyett. A program témakörei: Önismeret Önbizalom Beilleszkedés, közösség kialakítása Pozitív önértékelés, önmagam elfogadása A pubertáskor változásai Egészséges táplálkozás, táplálkozási zavarok (fogyókúra, testépítés) Dohányzás Alkohol Drog Környezet- és zajvédelem Fenntartható élet, fenntartható társadalom ismérvei, valamint a megteremtésének feltételei, feladatai Mentálhigiéné Rendszeres testmozgás Szexualitás Szabadidő eltöltése Konfliktuskezelés Agressziókezelés Szorongások, félelmek oldása, kezelése Dönteni tudás, NEM kimondása Fertőző betegségek (AIDS, Hepatitis)

10 Egészségmegőrző magatartás: megfelelő táplálkozás, testmozgás, pihenés, személyes higiéné Betegségek pszichés tényezői: stressz, idegesség Családtervezés Az egészség, mint érték Betegség fogalma Daganatos betegségek megelőzése, szűrővizsgálatok Tanórán kívül Diák Sportkör (DSK) A gyermekek igényei szerint délutánonként. A legkülönbözőbb foglalkozásokat látogathatják a gyermekek: Labdarúgás Kézilabda Kosárlabda Úszás Napközi, Játszóház sportfoglalkozásai, előadások, vetélkedők szervezése a táplálkozás, tisztálkodás, egészséges életmód témakörében. Kihívás Napja, ill. az Egészségnevelési Hét, melynek keretein belül különböző előadók tartanak folyamatosan ismeretterjesztő foglalkozásokat a legkülönbözőbb témakörökben, kapcsolódva az osztályfőnöki órák témaköreihez is: Egészséges táplálkozás Mentálhigiéné Dohányzás Drog Alkohol Kozmetika Tudatos életvezetés, tudatos vásárlás

11 Tájékoztató fórumok Prevenciós szűrővizsgálatok a programban résztvevő diákok, szülők és tanárok körében (talp, gerinc, allergia, szem,fog stb.) szűrővizsgálatok szervezése. A kiszűrt problémás eseteket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. Pályázati kiírások, kiállítások Az egészségnevelés témaköreihez kapcsolódóan a tanév során folyamatosan részt veszünk. Környezetvédelmi versenyünk A tanév elejétől a végéig tart, melyben az elméleti feladatlapok kitöltése, zöld ünnepekkel kapcsolatos plakátverseny, az iskola területének gondozása (pl. Madarak és Fák napja) szerepel. A Tankerületre kiterjesztve tartunk iskolánkban elméleti és gyakorlati tudást igénylő vetélkedőt felső tagozatos gyerekeknek. Egészségügyi ellátás: helyben történik iskolaorvos és védőnő vezetésével. Iskolafogászat: a szűrővizsgálat évente egy alkalommal a szabadidő terhére történik. 1.3.2.Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül osztályfőnöki, biológia, technika és testnevelés órákon a délutáni csoportfoglalkozásokon, versenyekre való felkészítéseken valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A diákok elsősegély-ismereti és egészségvédelmi tudásának fejlesztése. Az elsősegélynyújtás célja a beteg, sérült állapotának a rögzítése, és a további romlás megakadályozása. Az időben elvégzett és szakszerű elsősegély sorsdöntő lehet a beteg sorsára nézve. A korszerű ismeretek elsajátítása része az egészségkultúrának, és nemcsak humánus cselekvés, hanem törvénybe iktatott kötelességünk is. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 1.Biológia, testnevelés, technika órákon szaktanárok jelenlétében. 2. Védőnő felkérése alapján, osztályfőnöki órákon. 3. Elsősegélynyújtó versenyeken való részvétellel. 1.4. Közösségfejlesztés Célunk, hogy a tanuló teljes életet éljen az iskolai közösségben, alkalmazkodva a megfogalmazott és elvárt értékekhez, magatartásszabályokhoz és viselkedésmintákhoz. Iskolánk arra törekszik, hogy ezt a lehető legjobban megoldja.

12 Feladatok: a közösség egyéni arculatának kialakítása, a közösséghez tartozás élményének erősítése, hagyományok kialakítása és ápolása, a közösségi viselkedési normák elfogadása, az állampolgári ismeretek megszerzése, csoportos érdekképviselet, a közösségi élet zavarainak feldolgozása, konszenzusra törekvés, egymás elveinek tisztelete, kulturált vitakészség kialakítása, fejlesztése, a társadalmi szerepek és a hozzájuk kapcsolódó kommunikáció megtanulása. Eszközök, eljárások: diákfórumok, diákönkormányzati programok osztályközösségek, szakköri csoportok, diákönkormányzat működtetése több osztályból szerveződő csoportok (fakultáció, tanulószoba, napközi), csoportos szervezésű programok (játszóház), tanulmányi kirándulások, iskolai vetélkedők, hagyományos közösségformáló programjaink: karácsonyi műsorok, ünnepi műsorok, erdei iskola, nyári táborok. (pályázati, szülői/tanulói támogatással) az oktatási területhez kapcsolódó kulturális csoportok sportkör, szakkör, érdeklődési körök alapján szerveződő csoportok), egyéb szabadidős programok, játszóház, iskolaotthon osztályfőnöki órák keretein belül szituációs játékok, konfliktushelyzetek feldolgozása 1.5. A pedagógus helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

13 részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység tevékenység 1.6.1.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai Magatartászavarról akkor beszélünk, ha a viselkedés az életkornak megfelelő szociális elvárásokat durván áthágja.

14 Az ilyen gyermekek és fiatalok értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez és/vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Ezek a fiatalok általában beilleszkedési problémákkal küzdenek, gyakran az élet minden területén. Önértékelésük alacsony, kommunikációs-, konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségük rossz. Okai: a hiperaktivitás, a figyelem, a motorium együttes zavara. A gyermekek kognitív funkcióinak zavarai, beszéd és kommunikációs zavar, szorongás, hangulati rendellenességek, idegrendszeri problémák. Cél: A beilleszkedési, magatartási zavar okainak feltárása, megszüntetése, vagy legalább hatásainak csökkentése a lehetőségekhez mérten. Helyzetelemzés: Tanítványaink egyre érzékenyebbek, sérülékenyebbek, nehezen tudnak beilleszkedni az őket körülvevő világba. Az iskola tanulóinak 7-8%-a küzd magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel. Feladatok: a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés), a tanulók sikerélményhez juttatása, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése, a tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése, az empátia és a toleranciakészség fejlesztése. színes és hasznos szabadidő szervezése őszinte problémafelvetés a szülők felé Módszerek és eljárások: A szaktanárok jelzése alapján az osztályfőnök ismerteti az ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló magatartásváltozásának, magatartászavarának, beilleszkedési problémájának tényét. A tanuló családi hátterét legjobban ismerő osztályfőnök, a szaktanár és az ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, fejlesztő pedagógus közösen megpróbálja megfogalmazni a problémákat, feltárni az okokat. A következő lépés a tanulóval való beszélgetés, amelybe célszerű bevonni azt a pedagógust, aki a tanuló "kedvenc" tanára. A gyermekkel való beszélgetés után minden esetben a szülőkkel való beszélgetés következik, amelyben az osztályfőnök ismerteti az iskolában észlelt problémákat, és felajánlja segítségét a szülőknek. Ha a tanuló magatartászavara, beilleszkedési problémája az iskolai szakemberek segítségével nem szüntethető meg, és nem is enyhíthető, akkor az ifjúságvédelmi felelős a szülőt és a diákot a Nevelési Tanácsadóhoz irányítja. Az Nevelési Tanácsadó intézmény feladata a beilleszkedési zavarokkal, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek és családjuk problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, fejlesztő foglalkozások megszervezése a szülő és a pedagógusok bevonásával.

15 A beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő fiatalok között is sokan vannak olyanok, akik rendelkeznek valamilyen pozitív adottsággal, amelyet felismerve és erősítve sokat tehetünk, hogy csökkenjen a zavar. Felmentés az értékelés alól: Az értékelés alól felmentést az a tanuló kaphat, aki a Nevelési Tanácsadó, ill. A Szakértői Rehabilitációs Bizottság véleményével rendelkezik és az intézményvezetője határozatban felmenti őt. 1.6.2. A tehetségképesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás és -fejlesztés az intézményünk legfontosabb pedagógiai célkitűzése. Ennek keretében inspiráljuk és segítjük az általánosan, vagy egy-egy területen kiemelkedő képességeket mutató diákok munkáját, illetve igyekszünk megtalálni minden egyes tanulónál a fejlesztési pontokat és lehetőségeket. Fontos alapelv e vonatkozásban az, hogy elkerüljük a tanulók túlterhelését, erre ügyelni az osztályfőnök feladata. Irányításával kell a tehetséges tanulók verseny és egyéb formákban való részvételét illetően szelektálni, súlypontozni. Eszközök, eljárások: legfontosabb eszköz a színvonalas tanítási óra eszközjellegű az emeltszintű oktatás angol nyelvből, informatikából a felső évfolyamon a nívócsoportos bontás matematikából az ötödik, hatodik évfolyamon működő művészeti projektoktatás iskolánkban működő művészeti és zeneoktatás tehetséggondozó foglalkozások a tanulók ösztönzése versenyzésre, továbbtanulásra a versenyen való részvétel honorálása érdemjeggyel eszközként alkalmazzuk a jutalmazás minden formáját, elsősorban a tanévzáró ünnepségeken, a tanulmányi- és versenyeredmények nyilvános dicséretét 1.6.3. Gyermek- és ifjúságvédelem

16 A gyermekvédelem minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás; pedagógiai-, pszichológiai-, szociális-, egészségügyi- és jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatottak biztosítani. A gyermekvédelem sokrétű, összetett, komplex tevékenység, melyet az osztályfőnökök a GYIV felelős irányításával végeznek. Célok: A gyermekek problémáinak minél korábbi szakaszban való felismerése, és minél hatékonyabb kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. A tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése. A tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Helyzetelemzés a.) a tanulók A kedvezőtlen szociális, gazdasági és erkölcsi hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint, és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását Egyre nagyobb terhet hordoznak, az ún. középosztályba sorolható szülők is; gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Az előbbiek káros hatása megjelenik az iskolában a tanulók teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában. Komoly gond, hogy a kortárscsoportokban felerősödtek a negatív társadalmi hatások. Ezek közvetítéséért sokan a médiát, legfőképpen a televíziót teszik felelőssé. A felnőtt szerepek próbálgatása során jellemző a szülők negatív mintáinak követése is: hibás stresszfeldolgozási módok, a dohányzás, az alkohol- vagy a gyógyszerek fogyasztása. b.) az intézmény Az iskola biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. Az iskola orvosi rendelőjében gyermekorvos és védőnő végzi a szűrővizsgálatokat, és oltásokat. A tanulók évi ingyenes fogászati szűrését és a szükséges fogászati ellátását iskolai fogorvos látja el. A tanulók a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket a tanév első tanítási óráján sajátíthatják el (osztályfőnöki, testnevelés, kémia, fizika), illetve a különleges alkalmakhoz kapcsolódóan (osztálykirándulás) a kísérő tanártól kapják meg. Feladatok: a tanulók problémáinak felismerése, figyelemmel kísérése, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása, a beilleszkedési-, magatartási zavarokkal küzdő tanulók segítése,

17 a családdal, a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, a tanulói szervezet, a diákönkormányzat segítése, egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés az egészségfejlesztéshez és drogmegelőzéshez kapcsolódó témáknak a szaktantárgyak témaköreihez kapcsolása, a pályaorientáció segítése. Módszerek és eljárások: A tanév kezdetekor az iskola az ellenőrzőkönyvben értesíti a tanulókat és a szülőket a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, továbbá arról, hogy hol és milyen időpontokban kereshető fel. Az iskola a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi az ifjúságvédelmi felelős nevét, fogadóórájának időpontját, illetve a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. A gyermek- és ifjúságvédelem területén legfontosabb a prevenció, a megelőzés. Ehhez szükséges a tanulók családi- és életkörülményeinek megismerése. A baráti kör feltérképezése, nyílt, őszinte kapcsolat kialakítása a tanulókkal. A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget, és jelezzék az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul. Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályában tanuló diákok családi helyzetét, körülményeit megismerve - a szaktanár kollégák jelzéseit is fegyelembe véve - a hátrányos helyzetű, ill. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról kimutatást készítsen, ezen feltüntetve a kiváltó okokat. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy e felmérések alapján a hátrányos helyzetű tanulókat nyilvántartásba vegye, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tegyen a további teendőkre. Felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel. A helyi önkormányzat Szociális Osztálya kérésére javaslatot tesz, a tanulóra igényelhető rendszeres ill. rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról. A családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás: A gyermekvédelmi törvénynek alapvető célkitűzése, hogy a gyermek családban nevelkedjen; szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tanuljon. A pedagógus a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja; a szülőket figyelmezteti, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. A kapcsolattartás állandó keretei a szülői értekezletek és a szaktanári fogadóórák. Emellett, egyedi esetekben - a probléma jellegétől függően - az iskola igazgatója, az osztályfőnök, ill. a szaktanár és a szülők felveszik a kapcsolatot egymással a gyermek segítése, a probléma megoldása érdekében. A jó osztályfőnök-szülő kapcsolat egyik alapvető feltétele, hogy naprakész információkkal szolgálnak egymásnak a gyermek hiányzásáról, betegségeiről. Kapcsolatok más intézményekkel és szervezetekkel:

18 A veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése és a megelőzés együttes, összehangolt tevékenység. Ezért az iskola együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézményekkel, személyekkel, szervezetekkel és hatóságokkal. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül kapcsolatot tart: a Járási Hivatal Szociális Osztályával. a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, 1.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Cél: A kudarcok okainak felderítése, a tanulságok hasznosítása, a lemaradt tanulóknál a "tudáshátrány" csökkentése. Eljárások, eszközök: a megoldásra koncentráló pedagógiai beállítódás és felkészültség, a tanulás tanítása, szokások, módszerek, technikák elsajátítása, azokban a tantárgyakban, amelyekben a lemaradás nagyobb, illetve a lemaradó tanulók száma indokolja, felzárkóztató programok szervezése időszakosan, az egyéni tanulási zavarok esetén: kapcsolatfelvétel a szülővel, gondviselővel, a szaktanár egyéni segítségnyújtása, a Nevelési Tanácsadó nyújtotta lehetőségek felhasználása. Az alacsony kognitív képességű szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek: felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A lassabban haladó gyerekek számára egyéni bánásmódot dolgozunk ki, tanulószobai fejlesztés. Korrepetálásokat szervezünk az alapképességek fejlesztése a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás miatt. A délutáni könyvtári nyitva tartás alkalmazkodik a tanulói igényekhez. 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáinak megismerése. A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése. HH. hátrányos helyzetű HHH. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Feladatok: a tanulók szociális hátterének megismerése, a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása,

19 a szociális hátrányból eredő értékrendbeli zavarok leküzdése, a helyes értékrend kialakítása, a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni foglalkozás, az iskolai étkeztetés-, tankönyv-, napközi ellátás biztosítása, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, kapcsolatfelvétel, együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Módszerek és eljárások: A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget, és jelezzék az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul. Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályában tanuló diákok családi helyzetét, körülményeit megismerve - a szaktanár kollégák jelzéseit is fegyelembe véve - a hátrányos helyzetű, ill. a veszélyeztetett tanulókról kimutatást készítsen; a szülőket információkhoz juttassa. Az iskolában a természetbeni ellátások körébe tartozik a rászoruló gyermekek tankönyvtámogatása, és az étkezési térítések díjkedvezménye. Az iskola a szociálisan rászoruló tanulókat (a helyi rendeletnek megfelelően) étkezési díjkedvezményben részesíti. A tanulmányi, művészeti területen vagy sportban jó eredményt elérő, szociálisan rászoruló tanulóink, versenyeken való részvételhez, erdei iskolához, tanulmányi kiránduláshoz támogatást kaphatnak az iskola mellett működő "Az Izbégi Gyermekekért" Alapítványtól. Kedvezményes gyermekétkeztetés: A gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.Törvény 148. (5) bekezdésének a-d, pontja alapján és mindenkori költségvetési törvény szabályozása szerint. További kedvezményt az osztályfőnök és a GYIV felelős kezdeményezése alapján a szülő kérésére az önkormányzat ítélhet meg. Az ingyenes tankönyvellátásáról: Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló XXXVII. Törvény 8..(4) bekezdésben rögzített jogosultak számára az iskoláknak ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket. Iskolánkban a jogszabály szerint tankönyvkölcsönzéssel illetve a napköziben, tanulószobán, iskolaotthonban elhelyezett tankönyvek igénybevételével biztosítjuk az ingyenességet. A tankönyvek megrendelésekkor figyelembe kell venni a tankönyvek tömegét, a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően. 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő

20 ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szervezeti működés részletes leírása megtalálható az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) és Házirendjében. A mellérendeltségben működő vezetési partnerek tevékenységüket saját munkaterveik alapján végzik (diákönkormányzat, Szülői Munkaközösség iskolai választmánya). szükséges esetekben a nevelőtestület üléseit kibővíti a partnerek képviselőivel, a nevelőtestület üléseinek rendjét az éves munkaterv rögzíti, az iskola szűkebb vezetése (igazgató, helyettesei) hetente meghatározott időpontban értekezletet tartanak a diákönkormányzat (a házirendben rögzítettek alapján) az önkormányzat működését segítő tanárral rendszeresen ülésezik, aki az igazgatóság képviselőjének referál az SZMK iskolai választmánya munkájában az igazgatóság képviselője rendszeresen részt vesz, a szakmai munka ellenőrzésének rendjét illetve a gazdasági munkával kapcsolatos belső ellenőrzési tevékenységet az SZMSZ rögzíti További (önálló) iskolai szervezetek: Izbégi Gyermekekért Alapítvány Diák Sportegyesület (DSK) Továbbfejlesztési lehetőségek: Az információ áramlás pontosabb működése miatt jobban ki kell használni a technika adta lehetőségeket (internetes szolgáltatás lehetőségeit). Tervezés: Az éves iskolai munkaterv javaslatát az igazgató készíti el írásos formában sokszorosítva az SZMK iskolai választmánya, Diáktanács véleményezi, végleges formájában az igazgató szövegezi meg. A munkatervben szereplő feladatok részletes megtervezése, saját munkaprogramjuk elkészítése az érintettek feladata, egyeztetésük e szervezetek ülésein történik. Alapelvek:

21 Egylépcsős döntés nem születhet, a Diáktanács képviselők az osztályokkal, a szervezetek, érdekvédelmi testületek tagságukkal történő konzultáció után jogosultak döntésre, a döntéssel kapcsolatos tanácskozásokról jegyzőkönyv készül. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.1. Az értékelés rendje Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítést kapnak tanulóink. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése ötfokú skálán történik. Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanuló osztályzatairól az iskola a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. A tanulóknak havi egy érdemjeggyel legalább rendelkezniük kell minden tantárgy estében, a félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Osztályozó vizsga Annak a tanulónak kell tennie osztályozó vizsgát, akit a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához felmentettek a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget tanuló. A nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga

22 letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy-, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között egyeztetett időpontban szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 1.9.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán kizárólag az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, használatát, amelyet az intézmény biztosít. Az írásbeli ideje legfeljebb 60 perc, BTMN-es tanulók esetében ezt az időt 30 perccel meg kell hosszabbítani. Szóbeli vizsga Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsgázó tételt húz, a felkészülésre harminc perc áll rendelkezésre, a BTMN-es tanulóknak ez az idő tíz perccel növelhető. Gyakorlati vizsga a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről. a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. 1 Magyar nyelv és irodalom írásbeli+szóbeli 2. Történelem írásbeli+szóbeli 3. Idegen nyelv írásbeli+szóbeli 4. Matematika írásbeli+szóbeli 5. Fizika írásbeli+szóbeli 6. Biológia írásbeli+szóbeli 7. Kémia írásbeli+szóbeli

23 8. Földrajz írásbeli+szóbeli 9. Környezet, természetismeret írásbeli+szóbeli 9. Testnevelés gyakorlati 10. Ének zene szóbeli 11. Informatika gyakorlati 12. Rajz- és műalkotások elemzése gyakorlati 13. Technika és életvitel gyakorlati 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének átvételének szabályai Iskolánkban a tanulók számára felvételi vizsgát nem szervezünk. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, ha az intézmény rendelkezik szabad férőhellyel. A felvétel során előnyt élveznek a HHH- ás tanulók A különleges helyzetben lévő tanulók, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal él ha a testvére az adott intézmény tanulója, ha munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található ha az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

24 Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszer és óraszámai NORMÁLSZINT K K K K K K K K Tantárgy / évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Magyar Nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+2 4 4 3+1 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Idegen nyelv 2 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 4 3+1 3+1 3+1 Informatika / könyvtárismeret 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+1 1+1 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1+1 Biológia és egészségnevelés 2 1+1 Kémia 1+0,5 2 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 1+1 1+1 1 1 Technika és életvitel 1+1 1+1 1 1 1+1 1+1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 Tánc és dráma 1 1 Kötött óraszám összesen 23 23 22 24 26 25 28 28 Szabadon tervezhető 2 2 3 3 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszer és óraszámai EMELTSZINT ANGOL 25 K K K K K K K K Tantárgy / évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Magyar Nyelv és irodalom 4 4 3+0,5 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Idegen nyelv 3+2 3+2 3+2 3+2 Matematika 4 3+1 3+0,5 3+1 Informatika / könyvtárismeret 1 1 1 Környezetismeret Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Biológia és egészségnevelés 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 1 Tánc és dráma 1 1 Kötött óraszám összesen 26 25 28 28 Szabadon tervezhető 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

26 Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszer és óraszámai EMELTSZINT INFORMATIKA K K K K K K K K Tantárgy / évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Magyar Nyelv és irodalom 4 4 3 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Informatika / könyvtárismeret 2 1+3 1+3 1+3 Környezetismeret Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Biológia és egészségnevelés 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 1 Tánc és dráma 1 1 Kötött óraszám összesen 26 25 28 28 Szabadon tervezhető 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

27 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Technika és életvitel Változat B változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat A nem kötelező tanórai foglalkozások részletes tananyagát a Helyi tanterv tartalmazza. A természettudományi tantárgyak estében a felhasználható időkeretet kísérletek végzésére és munkáltatásra használjuk. Alsó tagozaton elsősorban készségek fejlesztésére, gyakorlásra, elmélyítésre használjuk fel az órákat. 2.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Általános alapelvek, szempontok a pedagógus választási szabadságának tiszteletben tartása mellett: tankönyvhasználati ügyekben a munkaközösségek, illetve szakok képviselői meghatározott időszakonként, illetve évente tankönyvrendeléskor egyeztetnek egymással és tankönyvfelelőssel. Az egyes szakmai munkaközösségek, illetve szaktárgyak egymással egyeztetve használják a tankönyvcsaládokat: egy-egy osztály illetve tanulócsoport tanulmányi ideje alatt a szaktárgyat azonos tankönyvi típusból tanulja tanárcsere esetén is, a kiválasztás tehát általában annyi időre szól, amíg a tanuló a tárgyat tanulja; ettől eltérni csak kivételes esetben lehetséges fontos szempontok: kerüljük a szülők és a tanulók fölösleges anyagi megterhelését, mindez a tanulmányi segédletekre és taneszközökre is vonatkozik azzal, hogy ezek beszerzésére és használatára való kiadására az intézmény vállalkozik (kivéve, ha egyéni használatú eszközökről vagy segédletekről van szó: növényhatározó, biológiai album, szótár, stb.) gondoskodunk a könyvtárba elhelyezésre kerülő tartós könyvek beszerzéséről

28 az egyéb segédletekből szintén egy-egy példányt elhelyezünk a könyvtárba Szaktárgyi elvek: az intézmény csak tankönyvvé nyilvánított és tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvet használ a szülőket évente írásban értesítjük a tankönyvrendelésről, a tv. előírás alapján. az idegen nyelvből a szaktanárok külön közlik az egyénileg beszerzendő könyvek, segédletek jegyzékét. testnevelésórákon, iskolai sportrendezvényeken iskolapóló viselése kötelező A tankönyvekkel, tanulmányi segédletekkel, taneszközökkel kapcsolatos részletes tudnivalók a szaktárgyi tanterveknél találhatók. 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek feltárása, pedagógiai kezelése. Szabálytudat, tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, 2.3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülnek a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamatok. A tanuló legyen motivált a megismerésre, a felfedezésre, az önálló munkára. Aktívan vegyen részt az órán folyó munkában, ismerje és tudja kibontakoztatni képességeit a különböző tanulásszervezési, megismerési folyamatokban. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; 2.3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

29 A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása. Legyenek képesek a tanulók a társaikkal együttműködni, ismereteiket bővíteni. a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 2.3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy hangsúlyt fektessen a pályaválasztásra, pályaorientációra. az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; a környezettudatos magatartás kialakítása; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; 2.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formával, beépítve az órarendbe. 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola április 15-ig tájékoztatja a szülőket, és május 20-ig felméri a szabadon választott tanórákon való részvételt és a hittan/erkölcstan órákon való részvételt. A szülő írásban nyilatkozik a gyermeke részvételi szándékáról. A tanárválasztás lehetőségével a tanuló a szakkörökön, egyéni fejlesztések, versenyfelkészítések esetében élhet.

30 2.6. Projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Iskolánk a technika, rajz és vizuális kultúra, ének tantárgyakat projektoktatás keretében valósítja meg az 5. és a 6. évfolyamon. 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: diszkriminációmentesség szegregációmentesség integráció biztosítása halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést. Tehetségpontként, törekszünk arra, hogy minden gyermekben megtaláljuk azt, amiben kiemelkedik a többiek közül, segítjük a különleges képességek fejlődését. Minden tanulónk számára elérhetővé tesszük a versenyeken, erdei iskolákon való részvételt, pályázati, szülői hozzájárulásokon, Izbégi Gyermekekért Alapítvány támogatásán keresztül. Programjaink (művészeti nap, egészségnevelési hét, hagyományőrzés, sportnapok stb.), versenyeink (népdalverseny, képzőművészeti, környezetvédelmi), emeltszintű oktatás (angol, informatika) ingyenes igénybevétele, nívócsoportos oktatás matematikából, neves szakemberek segítsége lehetővé teszi minden tanulónk számára a kiemelkedést a fejlődést az útkeresést, a sikereket. 2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Ellenőrzés, Értékelés: Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Értékelésünkkel segítenünk kell tanulóinknak, hogy képességeiknek, adottságaiknak megfelelően teljesítő, önmagukban bízó, reálisan döntő, lehetőségeiket és korlátaikat felismerő, a kudarcok után újrakezdő sikerorientált fiúkat és lányokat bocsássunk ki az iskolából.