A vadtakarmányozás értékelése

A vadtakarmányozás értékelése Dr. Szemethy László Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

Fogalmak Vadföld alatt a vadgazdálkodó egység kezelője által gondozott olyan területeket értünk, amelyeken a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása. (Kőhalmy) Vadföld-gazdálkodás: a vad számára kedvező, több célra kialakított mezőgazdasági vagy erdészeti kultúra, rövidebb vagy hosszabb időszakra. A takarmánytermesztéstől megkülönbözteti a lehető legkevesebb agrotechnikai beavatkozás, környezeti terhelés minimalizálása, a vad igényeinek a teljes időszak alatt való figyelembevétele. Legnagyobb változatosság kialakítása.

Fogalmak Vadtakarmányozás: vad fajaink érdekében végzett, szabadterületi takarmányozás, melynek célja lehet: az állomány átsegítése táplálékszűk időszakokon; magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése; az állomány felkészítése a táplálékszűk időszakokra; egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt malacszám) célzott támogatása; az állomány elvonása a potenciálisan vadkárérveszélyes területekről. A vadtakarmányozáshoz nem szükséges takarmánytermesztés vagy vadföldgazdálkodás.

Fogalmak Vadtakarmány-termesztés: legjobb agrotechnika a vad számára kedvező takarmánynövény feletetés lábon vagy későbbi kiszállítással tenyészidőszakban a vadtól védem gazdasági jellegű cél: legkevesebb költség, legjobb termésátlag

Egy kis ökonómia a vadgazdálkodás nyereségessége romlik a vadgazdálkodási költség a legnagyobb kiadás (ide tartozik a vadtakarmányozás is)

Biológiai alapok Mit esznek a vadfajaink? őz: friss hajtások, rügyek, gyümölcsök, magok szarvas: fásszárúak hajtásai, kétszikűek mezei nyúl: sokféle egy- és kétszikű magas fehérje és víztartalom könnyű emészthetőség kevés kultúrnövény

A mezei nyúl őszi-téli táplálék-összetétele öt különböző vizsgálati területen 2000-2002. között. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2002 Táplálékalkotó aránya (db) Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók Tőserdő Tarackbúza Repce Rozsnok Pásztortáska Sás Kakaslábfű Zörgõfű Csillagpázsit Egyéb egyszikű Keskenylevelű ezüstfa Csenkesz Gledicsia Egyéb kétszikű Egyéb mag Lucerna Fásodó részek Fenyő Kökény Szeder Bodza Vadrozs Búza Búzamag

Mennyire használják a mg-i táblák belsejét? (A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla szegélyétől a tábla belseje felé haladva.) Átlagos ürülék bogyószám (db 60 50 40 30 20 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 Távolság a táblaszegélytől (m) Búzatarló Gyep Lucerna Kukorica Napraforgó Olajtök az apró- és a nagyvadfajok is a táblaszegélyeket részesítik előnyben, a táblák belsejét elkerülik

A növénycsoportok szezonális változása a szarvas táplálékában Hajóson (H), Imre-hegyen (IH) és Babaton (B) 90 Növénycsoport (%) 60 30 0 Tavasz Nyár Ősz Tél Fásszárúak H Egyszikűek H Kétszikűek H Fásszárúak IH Egyszikűek IH Kétszikűek IH Fásszárúak B Egyszikűek B Kétszikűek B minden élőhelyen és évszakban a fásszárúak dominálnak

A gímszarvas erdei táplálékának nyersfehérje/nyersrost aránya (xxx) és a magas tápértékű növények fogyasztása ( ) Hajósszentgyörgyön a vegetációs periódus alatt. a szarvasnak legalább annyi fehérjét kell fogyasztania, mint rostot ezt a magas fehérjetartalmú növények (növényi részek) fokozódó kiválogatásával éri el

A gímszarvas kultúrnövény-fogyasztása (%) a mezőgazdasági területen 100 Táplálékalkotók (%) 80 60 40 20 0 06.16. 06.29. 07.18. 07.31. 08.15. 08.30. 09.15. 09.30. 10.30. Lucerna Kukoricalevél Kukoricaszem Búzalevél Búzaszem Egyéb a kultúrnövények aránya még mg. területen is alacsony

Felvett tápanyag (g/10kg) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Gímszarvas táplálékának minõsége két élőhelyen Hajós 1998 június erdõ mezõgazdaság Nyersfehérje Nyerzsír Nyersrost Nyershamu az erdei táplálék magasabb fehérje és alacsonyabb rosttartalma miatt kedvezőbb a mg-inál

A vadtakarmányozás, vadföldművelés hatékonyságának értékelése

A vadföldre érdemes növényfajok "népszerűsége" A növényt használó gazdálkodók (db) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Búza Rozs Zab Kukorica Repce Napraforgó Cirok Szója Csicsóka Vadlegelő Növény rendkívül kevés féle takarmánynövényt használnak többnyire egyszikűek többnyire monokultúrában, kevés a kétszikű és az évelő mennyire felel ez meg a céloknak?

A rádió-telemetriás lokalizációs pontok eloszlása a különböző élőhelyi foltok között a vadföldek használtsága elmarad a várttól

A hullatéksűrűség az egyes mintaterületeken a vadföldek használata változékony, csak a legjobbak képesek koncentrálni a vadat a táplálék elfogyása után gyorsan elhagyják a vadföldet

A sózók, a dagonyák és kontroll területek körül található nyomsűrűség alakulása a sózók és a dagonyák jelentősen emelik a vadföld látogatottságát ezek nélkül a vadföldek nem különböznek lényegesen a cserjésektől

Hullaték-sűrűség a vadföldeken és a kontroll területeken 25,00 az őszi gabonával bevetett vadföldek használata tél elejéig magasabb, tavasszal nincs különbség a természetes növényzetű területektől db/1000m 2 db/1000m 2 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00-10,00 IV.05. IV.26. V.10. V.25. VI.15. VI.29. VII.20. IV.05. IV.26. V.10. V.25. VI.15. VI.29. VII.20. X.03. XI.05. XI.21. XII.10. I.11. II.13. II.29. III.26. X.03. XI.05. XI.21. XII.10. I.11. II.13. II.29. III.26 Vadföldek Kontroll területek Cinegés Szent Páli Tuskós Gólyás Széles nyiladék Kontroll Terület1 Kontroll Terület2 Kontroll Terület3

Az elfogyasztott biomassza a vadföldeken (2007. tavasz, nyár) a táplálék napi fogyása a vadföldeken tavasszal-nyáron változékony, de ált. alacsony az elfogyasztott táplálékot a vadföldet használó egyedek számával kell elosztani

Az elfogyasztott biomassza a vadföldeken (2007 ősz, tél) ősszel-télen a fogyasztás magasabb, de ekkor több egyed látogatja, ezért itt is az egy egyedre jutó mennyiséget kellene számolni

Hullatéksűrűség az egyes etetőhelyek körül (almatörköly: Lugozi, Kukulla, kukorica szilázs: Tinósi, Kismajor) 25 20 15 10 5 őz vaddisznó gímszarvas 0 2007.10.08 2007.11.22 2007.12.13 2007.12.29 2008.01.15 2008.02.11 2007.10.08 2007.11.22 2007.12.13 2007.12.29 2008.01.15 2008.02.11 2007.10.08 2007.11.22 2007.12.13 2007.12.29 2008.01.15 2008.02.11 2007.10.08 2007.11.22 2007.12.13 2007.12.29 2008.01.15 2008.02.11 2007.10.08 2007.11.22 2007.12.13 2007.12.29 2008.01.15 2008.02.11 Átlagos hullatéksűrűség (db/100m) nincs adat nincs adat Lugozi Kukulla Tinósi Kismajor Erdő a használtság (az etetőn eltöltött idő) változékony, de ált. magasabb, mint az erdőben az etetőt legnagyobb arányban a szarvas használja

Kihelyezett takarmány jelenléte a Tinósi etetőhelyen gyűjtött hullatékokban (makroszkópos vizsgálat eredményei) Megvizsgált hullatékok száma (db) 14 12 10 8 6 4 2 Nincs benne takarmány Van benne takarmány 0 Gím, nov.22. Gím, febr. 12. Vaddisznó nem minden a vadföldön megjelenő egyed fogyaszt a takarmányból, hanem csak a kisebbség

Kihelyezett törkölytakarmány jelenléte a Lugozi etetőhelyen gyűjtött gímszarvas hullatékokban 2007. 11.22, 12.13. és 12.29-én (mikroszkópos vizsgálat eredményei). Törköly aránya a hullatékban (db) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Minta sorszáma egyéb törköly Törköly aránya a hullatékban (db) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Minta sorszáma egyéb törköly 100% Törköly aránya a hullatékban (db) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% egyéb törköly a takarmány aránya alacsony, < 10% 10% 0% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Minta sorszáma

Összefoglalva a vadföldek és etetőhelyek csak a legjobb kezelés mellett és csak időszakosan gyűjtik össze a vadat a takarmány aránya alacsony a táplálékban a vadfölgazdálkodás, vadtakarmányozás jelenlegi gyakorlata nem hatékony

Mennyire fontos a termeszetes erdei táplálék?

A vizsgálati területek Sefag Rt. Nagyatádi és. Zselici Erdészete Gemenc Rt. Hajósi és Szekszárdi Erdészete Egererdő Rt. Felsőtárkányi Erdészete

Mekkora a természetes takarmánykínálat?

Kínálat szezonális eloszlása hajtás db 2000 1800 tél tavasz nyár ősz Kínálat (hajtás db/100 mintavételi terület) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány a vad főként a fásszárúak fiatal hajtásait fogyasztja, az erdő cserjeszintje a táplálékkínálat meghatározója egyes erdészeti beavatkozások elszgényítik a cserjeszintet

Kínálat szezonális eloszlása kg/ha Növénykínálat (kg/ha) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 tél tavasz nyár ősz nincs adat nincs adat Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány a cserjeszintben, ha van, a fogyasztható biomassza mennyisége magas lehet

1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Hajós tél tavasz nyár ősz Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fagyal fenyő galagonya gyertyán tölgy kökény kőris mezei juhar mézgás éger fehér nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb

1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Gemenc tél tavasz nyár ősz Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fenyő galagonya gyertyán tölgy kőris mezei juhar mézgás éger nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb

1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Segesd tél tavasz nyár ősz Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fagyal fenyő galagonya gyertyán kocsányos tölgy kocsánytalan tölgy kökény kőris juhar mézgás éger nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb

1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Zselic tél tavasz nyár ősz Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fagyal fenyő galagonya gyertyán kocsányos tölgy kocsánytalan tölgy kökény kőris mezei juhar mézgás éger nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb

1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Felsőtárkány Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fagyal fenyő galagonya gyertyán kocsányos tölgy kocsánytalan tölgy kökény kőris mezei juhar mézgás éger nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb tél tavasz nyár ősz

Rágottság szezonális eloszlása 0,6 0,5 tél tavasz nyár ősz Teljes rágottsági arány 0,4 0,3 0,2 0,1 0 nincs adat nincs adat Hajós 03 Hajós 04 Gemenc 04 Segesd 03 Segesd 04 Zselic 04 Felsőtárkány 03 vannak kedvelt és kevésbé fogyasztott fajok megfelelő kínálat és fajválaszték mellett a rágottság ( vadkár ) alacsony a vad-eltartóképesség magas

Miért takarmányozunk? gazdasági nyereség növelésére jelentős és növekvő költségek hatékonyság? célok a vadászat megkönnyítése az állomány átsegítése a táplálékhiányos időszakokon az állomány minőségének (trófeaminőség) javítása a vadkár csökkentése különböző célok különböző időzítés és különböző takarmányok

Mikor és hogyan takarmányozzunk? a vadászat megkönnyítése a vadászati idényben, csak a vadászat idejére szorítkozik (pl. bőgésre megnyitott kukorica) az adott vadfaj számára vonzó, de a vadászatot nem zavaró módon különböző fajok különböző idények és igények (pl. őz vaddisznó - gím)

Mikor és hogyan takarmányozzunk? az állomány átsegítése a táplálékhiányos időszakokon mikor van a táplálékhiány ált. télen, de mg. területen aratás után is mire van szüksége a vadnak más-más igény nyáron, ősszel és télen nyáron fehérje + víz ősszel-télen + energia takarmányváltás szoktató etetéssel

Mikor és hogyan takarmányozzunk? az állomány minőségének (trófeaminőség) javítása a trófea felépítéséhez szükséges anyagok energia, fehérje, ásványi anyagok trófea építése idején és azt megelőzően az adott területen hiányzó tápanyagok pótlása biztos, hogy jó a német v. osztrák viszonyokra kidolgozott csodatáp? külön, célzottan a trófeás vadra (öreg bika, remete kan elkülönül a csoporttól, ált. nem látogatja az etetőket

Mikor és hogyan takarmányozzunk? a vadkár csökkentése elterelő etetés a vadkár jelentkezése előtt és alatt (tavasz nyár -ősz) a károsított növénnyel vagy annál jobbal az érzékeny területtől távol

Jók-e az állattenyésztésből átvett módszerek? háziállatok a legkevésbé válogatós, mindenevő vagy igénytelen fűevő fajok (disznó - mindenevő, szarvasmarha, juh, kecske legelő, fűevő) a háziállat kevesebbet mozog, kevesebb veszély fenyegeti, többet táplálkozik rosszabb minőségű táplálék is elég vadállatok könnyen emészthető (rostban szegény) táplálékot igényelnek nagyobb energiaigény veszélyesebb élet több és jobb takarmány kell (pl. kutya napi 0,5-0,6 kg kutyatáp farkas napi 2-3 kg hús) a háziállatoknak készült takarmány a vadnak általában nem elég

A korszerű takarmányozás alapjai a cél pontos megjelölése a biológiai alapok tisztázása szakítás a hibás gyakorlattal az eredményesség mérése gazdaságosság

Javaslatok a természetes táplálékbázis megbecsülése, védelme sokféle (pl. gyepkeverékek) könnyen emészthető (alacsony rosttartalmú réti széna nem jó), magas fehérje- és energiatartalmú (főleg kétszikűek: pillangósok, repce), rágócserjés (akác, bodza, szeder, pusztaszil stb.) szétszórtan (nem egy nagy vadföld hanem kis vadföldek etetők mozaikja) rendszeresen takarmányváltás mindig fokozatosan fejlesztés, kutatás kell

Köszönetnyilvánítás A terepi felvételezésekben résztvevő minden munkatárs és szakdolgozó Gemenc Zrt. Sefag Zrt. Egererdő Zrt. Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (73028/2002)