Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.
Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens 1400 cm3 feletti agytérfogat) jégkorszakbeli fennmaradása hőforrásokon alapul Kárpát-medencéhez köthető több civilizációs fejlődési mérföldkő, mint a vadállatok háziasítása, a növénynemesítés, kerék és a kocsi használata
Írásbeliség a Kárpát-medencében
Fémművesség, ötvösművészet
Semino tanulmány: Az emberi EU19 haplotipus, őskori genetikai markerének elterjedése
Termálvíz a történelemben Pannóniában a rómaiak számos helyen létesítettek termálfürdőket Atilla király palotáját a Pilisben hőforrások táplálták A török időkben is melegvíz forrásokra épültek a fürdők
A Kárpát-medence a folyók szabályozása előtt
Geotermikus adottságok
Energiatermelés Magyarországon Szénhidrogén (38,9%) Atomenergia (29,9%) Vízierőmű (0,4%) Szén (26,7%) Tűzifa (2,9%) egyéb (0,8%) Geotermia (0,6 %)
Termálvíz felhasználás Kommunális fűtés (5%) Ipar (4%) Balneologia (35%) Ivóvíz (29%) Mezőgazdaság (27%)
Új termál-kutak létesítése Magyarországon 1950-2010 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020
Fejlesztési cél - új korszerű termesztő berendezések építése - minden alternatív, megújuló, megújítható energiaforrás tudatos használata - energiatakarékosság - energiahatékonyság növelése
Korszerű növényházak építésének szükségessége A gazdasági potenciál fenntartásához kevés az új termesztő-berendezés A vidéki lakosság foglalkoztatása, munkahelyteremtés nemzetgazdasági érdek A meglévő termesztő-berendezések energiahatékonyságban és termelékenységben egyre elmaradnak Fejlesztések nélkül az ágazatot bedarálják a versenytársak és a multinacionális cégek
Korszerűsítésekkel a korábbi energiafelhasználás 60%-a megtakarítható
Kíméletes üzemmód Korszerű energiatakarékos szivattyúk használata Frekvenciaváltó alkalmazása Kapcsolási sorrend Puffer-tározók kialakítása Kútmérések adatainak felhasználása
147/2010 kormányrendelet Kötelező visszasajtolás az energetikai felhasználók számára
Termálvíz felhasználás Kommunális fűtés (5%) Ipar (4%) Balneologia (35%) Ivóvíz (29%) Mezőgazdaság (27%)
A homokkőbe történő visszasajtolás problémái a 147/2010 korm.rendelet tükrében -Nincs kiforrott technológia a Felső-Pannon homokkőbe történő visszasajtolásra -Nem áll rendelkezésre a kutak és a rendszerek megépítéséhez a pénz, a támogatás rendszer -Nincs idő és kapacitás a rendszereket határidőre elkészíteni -A fúrás és az üzemeltetés költsége a legtöbb esetben negatív energiamérleget eredményez, tehát a felhasználás okafogyottá válik.
Kútfelújítás Alkotmány II. termálkúton Előtte: - kompresszoros üzem - a kút tartós üzemben negatív - erős homokolás - évek óta csökkenő hozam (55 m³/h) - évek óta csökkenő hőmérséklet (84 )C) Utána: - önerőből üzemel - a kút ismét pozitív lett (3,9 bar, 2m) - homokolás megszűnt - stabil hozam (60 m³/h) - megnövekedett hőmérséklet (97 C)
Az ellenőrizetlen visszasajtolás Nagyobb kockázatot jelent a felszín alatti víztestekre, mint egy jól átgondoltan megtervezett komplex hasznosítás és felszíni elhelyezés.
Tisztázni szükséges a visszasajtolás általánossá tétele mekkora ráfordítást igényel, és ehhez mennyi állami támogatás szükséges,? a ráfordítás arányban lesz-e a környezeti állapot javulásával?
A visszasajtolás nem az egyetlen mód az energetikailag használt termálvizek felszíni elfolyatásának csökkentésére
Természetvédelem A földgáztüzelés természetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásáról nincs információnk. Van azonban példa arra, hogy az elfolyó termálvíz védelemre érdemes természeti értéket hozott létre.
A Termál tó Szentesen
A Termál tó hasznosítása Szentesen I. tó II. tó Terület 40 ha 100 ha Téli hőmérséklet +2 - +8 C -5 - -15 C Nyári hőmérséklet +18 - +25 C +18 - +25 C Hasznosítás természetvédelmi tó, madártani megfigyelőhely, 176 madárfaj, halak, békák vízi sportok, szabadídő tó, szörf, jégszörf, horgászat, halászat
Energetikai korszerűsítés szükségessége - az elmúlt 20-25 évben a felhasználók fejlesztésre nem kaptak támogatást, nem történt innováció - elavult berendezések, 40 éves technikai színvonal - a legtöbb helyen rossz állapotú termál-kutak
2007-ben termálvíztermelés folyt: 152 db energetika célú objektumból, 214 db ivóvíz kitermelési célú objektumból, 367 db termál- és gyógyvízfürdő objektumból, 214 db egyéb termelő objektumból. Mennyisége 58.287.000 m3/év volt,amelyből energetikai célra 12.285.000 m3/év mennyiséget használtak fel. Ez a termelt mennyiség 21 %-a. Az energetikai célra (fűtés) használt víz 11 %-át sajtolták vissza. Dr. Kling István KvVM
Duna és Tisza folyók hozama közepes árvízi vízállás esetén: 1.000.000.000 m3/óra. Ez a vízmennyiség hagyja el az ország területét 1 óra alatt. Éves energetika célra kitermelt és nem visszasajtolt vízmennyiség: 10.934.000 m3/év Ez a vízmennyiség 39,4 másodperc alatt folyik ki az országból.
Jelenlegi jogszabályok alapján Vörösiszap =X Termálvíz NEM!!! Nem szennyvíz Szennyvíz
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!