Hatékony ápolási ellátás lehetősége a kórházon kívül Az Otthoni Szakápolás és Hospice ellátás Készítette: Virágné Kaló Ágnes diplomás ápoló terület és településfejlesztési manager Európai Uniós szakértő Terra 95 Bt. Otthoni Szakápolási és Hospice Szolgálat
I. rész. A múlt 1980-as évek végén megkezdődött és nagyjából lezajlott az alapellátás praxisainak funkcionális (ellátási szolgáltatás nyújtása) privatizációja. Ugyanekkor felmerült az igény arra, hogy egészségügyi ellátás súlypontja a kórházakból az alapellátás felé tolódjon. 3-as cél hozta létre: 1. a kórházi ágyak csökkentése 2. a humánusabb betegellátás 3. az Európai Uniós elvárásoknak való megfelelés
1990-ben az izraeli Joint vállalta, hogy home care alapú ellátási formát hoz létre Budapesten. A második program holland ismeret anyagon alapult, amely a holland református egyházon keresztül jutott el hozzánk. A harmadik modell, amely jelen volt az otthoni szakápolás kialakításán az amerikai modell volt. Dr. Pusztai Erzsébet volt az első, aki az Országgyűlésben kimondta, hogy az otthonápolásra szükség van. (Forrás: Interjú dr. Falus Ferenccel a Nyírő Gyula Kórház főigazgatójával, Otthonápolás II. évf. 2. szám.)
-1993. és 1994-ben modellkísérletként elindult az otthoni szakápolás. Kevés tapasztalat volt, nem lehetett tudni milyen szolgáltatások és milyen mértékben finanszírozhatók. 1996-ban lehetett kasszaszerűen beemelni a TB rendszerébe. Ez azt jelentette a TB terhére egy meghatározott vizitszám erejéig ingyenesen részesülhetnek ellátásba az állampolgárok. Ez az egyedüli kassza amely nem lépi túl az előírt keretet. Az Állami Számvevőszék megállapította, ez az a terület amelyet kell és érdemes fejlesztetni. (Forrás: Kárpáti Zsuzsa Otthonápolás 2005-ben Otthonápolás I. évf. 1. szám.)
1996-ban a Népjóléti Minisztérium Ápolási Főosztálya pályázatot hirdetett a Minisztérium éves költségvetésében ápolásfejlesztésre elkülönített összeg felhasználásra --- az Otthoni Szakápolási Szolgáltatok létrehozása céljából. 3-om féle úton történhetett ez meg, mint: - önkormányzati modell a települési önkormányzatok szervezésében. Ez a forma a Szervezetek 15%-át tette ki. - vállalkozói modell ez 80% - civil modell (alapítványok, egyesületek) 5 %. A Hospice Szolgálatok belépésével TB támogatásába a civil modell százalékos aránya nőtt.
1996-os év végén szűk tevékenységi lista alapján vizitfinanszírozással, zárt kasszával indult. A kassza költségvetési alku kérdése volt, a vizitdíj először a krónikus napidíjhoz kötődött. Jelenleg a kórházi költségektől nem függve, költségvetési alku Minisztériumi döntés eredménye. Az otthonápolásra vállalkozók jellemzően nem pénzügyi befektetők, hanem inkább kényszervállalkozók voltak, akik főként szellemi tőkével rendelkeztek, ugyanakkor tenni akartak valamit és azt a szakmájukban kívánták elérni. A betegek még önmaguktól nem támasztottak igényt, csak elképzelésük volt a jobb körülmények közötti gyógyulás, lábadozás lehetőségeiről. Az otthoni szakápolásba felvett betegeknél az ápolási idő lecsökkent, az eredményeik nagyon pozitívak voltak, jelenleg az ország teljes területét lefedik a szolgáltatók. (Forrás: Helyzetkép a hazai otthoni szakápolásról dr. Falus Ferenc Nemes-Szabó Ernő Egészségügyi Menedzsment 1999.I.2. 20-22.)
Az OTTHONI szakápolás kapcsolata az egészségügy ellátórendszerrel Egészségügyi Minisztérium ÁNTSZ MEP Fekvő és járóbeteg szakellátás, egy napos sebészet Hospice Beteg és családja Háziorvos Települési Önkormányzat Hospice Otthonápolási Szolgálat Hosszú segítségnyújtás Az otthoni szakápolás sikeresen kapcsolódik az egészségügyi ellátáshoz, szakápolást nyújt a beteg otthonában.
Jogi háttere: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásról 217/1997. (XII.1.) Kormány rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról. - 1997. évi CLIV. TV. az egészségügyről. 20/1996-os NM. rendelet, ennek módosítása 15/1999- es ESZCSM rendelet, majd ennek módosítása 26/2009- es EM rendelet. Finanszírozása: 43/1999. (III.3.) kormányrendet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól (többször módosították).
Az otthoni szakápolás a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve időtartama lerövidíthető. Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota orvosi végzettséghez nem kötött komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. (Forrás: www.oep.hu Otthoni szakápolás 2010.01.)
Elrendelhető: - háziorvos saját kezdeményezése vagy intézeti zárójelentés alapján. - járóbeteg vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény szakorvosa közvetlenül, ha szerződése van az otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatóval. Intézeti zárójelentésen akkor javasolható otthoni szakápolás, ha az intézet előzetesen lekötötte a beteg részére a szakápolást és erről a háziorvost értesítette (43/1999. kormányrendelet módosítása). Egynapos beavatkozással (9/1993. NM rendelet 9 sz. melléklete) nem rendelhető el otthoni szakápolás. (Forrás: www.oep.hu Otthoni Szakápolás 2010.01.)
Feltétel: Az Egészségbiztosítónak a feladat ellátásra szerződéses viszonyban áll a Szolgáltatóval és a beteg lakhelye vagy tartózkodási helye a Szolgáltató működési területére esik. A Szolgáltatónak a finanszírozási szerződésben rögzített keret mértékéig területi ellátási kötelezettséggel működik. Ez azt jelenti, hogy minden hozzájuk érkező, vizitkereten belüli elrendelést kötelesek elfogadni. Kereten belül érkezett idényről a Szolgáltató tájékoztatni köteles a háziorvost, annak érdekében, hogy a beteg ellátásáról már Szolgáltatónál vagy kórházba utalással tudjon gondoskodni. (Forrás: www.oep.hu Otthoni Szakápolás 2010.01.)
Otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátások 1. Szondán át történő tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó szakápolási tevékenységek végzése és megtanítása 2. A tracheális kanül tisztítása, betét cseréje, a tevékenység tanítása. 3. Állandó katéter cseréjéhez vagy rendszeres katéterezéshez, hólyagöblítéshez kapcsolódó szakápolói feladatok. 4. Az intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz parenterális gyógyszer beadáshoz kapcsolódó szakápolási feladatok. 5. Baleseti és egyéb műtétek utáni szakápolási feladatok és az önellátás korlátozottsága esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése. 6. Műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, sztomaterápia és különböző célt szolgáló drének kezelésének szakápolási feladatai, szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek műtét után. 7. Decubitálódott területek, fekélyek szakápolási feladatai. 8. Betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó szakápolási feladatok: - gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása, - mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása, - hely- és helyzetváltoztatás segítése. 9. Szükség esetén speciális tevékenységek, például: - EKG, oscillometria - Oxigénterápia - Légzésterápia - Szívó alkalmazása - Gyógylámpák alkalmazása - TENS készülék alkalmazása 10. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolási feladatai. 11. A beteg állapotától függően beszédterápia, a fizioterápia köréből: gyógytorna, elektroterápia biztosítása. 12 Haldokló beteg otthonában történő szakápolása az ellátandó feladatok megnevezése. A térítésmentesen nyújtott ellátás naponta egy-három órát meg nem haladó vizit. Az Otthoni Szakápolás időtartama alatt a beteg más szolgáltatótól kórházat kiváltó ellátást nem vehet igénybe.
Az otthoni szakápolás rendszerében az ellátás időszaka nem lehet hosszabb, mint az adott betegség miatt szükséges kórházi ápolás időtartama lenne. Egyszerre legfeljebb 14 vizit (napi 1) ami 3 alkalommal meghosszabbítható egy naptári éven belül. Összes ápolást egy naptári évben 56 alkalommal rendelhet. A megszakítás nélküli ápolás érdekében a kezelő orvos, a regionális egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosának egyetértésével egyedileg meghatározott további vizitszámot rendelhet el. Az egy alkalomra elrendelt, az egyik naptári évről a következő naptári évre áthúzódó ellátást abba a naptári évbe tartozó ellátásnak kell tekintetni, amelyik évben az ellátás igénybevétele megkezdődött. Az otthoni szakápolás befejezésekor az ápolásért felelős Szolgálat és az otthoni szakápolást elrendelő orvos egy ellátást lezáró lapot ad a beteg részére. (Forrás: www.oep.hu 2010.01.)
2009-ben közel 350 Otthoni Szakápolási Szolgálat van országosan. A legtöbb Pest megyében található. Zala megyében a legkevesebb a Szolgáltató. Az egy főre jutó szolgáltatók száma a legnagyobb Hajdú-Bihar megyében ahol 1 lakosra 5,2 szolgáltató jutott, de rögvest követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A ténylegesen elvégzett és szerződött vizitszámok országos szinten megállapítható, hogy az OEP által finanszírozott szolgáltatók a szerződött vizitek 103,7 %- át teljesítették. (2005-ös adat) A túlteljesített vizitszámok ellenére a kasszában maradvány marad, ami a bent ragadt területi pótlékok, valamint a hospice vizitszámok nem megfelelő teljesítésből adódnak. (közös kassza) 2004-ben 20 vizit jutott 1 betegre. 2009. október 1-jétől mindösszesen 8 vizit.
Országos szinten a háziorvos által elrendelt ápolási napok száma jelentősen meghaladja a szakorvos általi elrendeléseket. A vizitek megoszlásban a szakápolás aránya a legnagyobb, ezt követi a gyógytorna, amelynek vizitaránya megyénként változó. Budapesten és Csongrád megyében az országos átlagot meghaladóan magas, amíg Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szakápolás után a fizioterápia a második leggyakrabban végzett ellátás. A vizitek megoszlása az ellátás típusa szerint 8,73% 0,49% Szakápolás 28,65% Gyógytorna Fizioterápia Logopédia 62,14%
A legnagyobb szám a részleges ellátású betegek aránya. A szakápoló szolgálatok által végzett vizitek korcsoportonkénti vizsgálata 40,67% 1,00% 2,38% 3,11% 9,65% 27,93% 0-18 év 19-34 év 35-44 év 45-54 év 65-74 év 75 év felett A vizitek száma az életkor növekedésével párhuzamosan növekszik, a legtöbb vizit a 65 74 év, és a 75 év feletti betegek korcsoportjaihoz tartozik. A vizitek számának alakulása a beteg öneállátás képessége és az ellátandó feladatok alapján 3,86% 53,77% 42,37% Teljes ápolásra szorul Részleges ápolásra szorul Önellátó
A leggyakoribb 10 fődiagnózis az elvégzett vizitek alapján Decubitus fekély Féloldali bénulás Goxarthrosis A bőr és bőr alatti szövet egyéb m.n.o rendellenességei Az alsó végtag visszértágulata Alsó végtag fekély Combcsonttörés Gonarthrosis Agyi infarctus A járás és a mobilitás rendellenességei 14 12 10 8 6 4 2 0 A foglalkoztatottak között 27,6%-ot képviselnek a diplomások. Ebből gyógytornászok száma 22%-ot tesz ki. A foglalkoztatottak között 81,8% a részfoglalkoztatottak aránya. (Forrás: Virágné Kaló Ágnes Európa-tanulmányok Szakdolgozat 2206.)
II. rész Az otthoni szakápolás hatékonysága, hatásossága, életminőségre gyakorolt hatása. Ahhoz, hogy egy szolgáltatást ajánljunk a betegnek, 3 dolognak kell megfelelni. Biztosnak kell lennünk, hogy a beavatkozás meghosszabbítja az életkilátásokat, hogy megelőzi a betegségeket, hogy a betegek életminőségét jelentősen javítja. Miért kell vizsgálnunk az egészségügyi szolgáltatások kapcsán nyerhető életminőség javulást? a hatásosság és hatékonyság bizonyítása miatt. Kutatásokat végeztem 2006-ban a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Európa-tanulmányok Szakdolgozata keretében a fent említett témakörökben. Ebből szeretnék néhány dián keresztül kiemelni annak bizonyítására, hogy valóban objektív módon igazolható, hogy hatékony és hatásos az otthoni szakápolás.
Az életminőség a Nottingham Health Profilemódszerrel került vizsgálatra. Elemei: mozgás, fizikai aktivitás, fájdalom, életenergia, rossz közérzet, alvás, önellátás, családi állapot, szociális helyzet. Következtetésként elmondhattuk, hogy az otthoni szakápolás hatására a betegek mozgása nőtt, fájdalmuk csökkent. Az önellátása 2/3 uknak nőtt. A mindennapi élettevékenységbe való visszailleszkedésüket is elősegítette, ezzel mentesítve a családot az ellátás nehézségeitől.
Az Otthoni Szakápolási Szolgáltatás hasznosságának vizsgálatában az arányskála-módszert használtam. Ennek során a betegnek ki kellett választani a jelenlegi egészségi állapotára jellemző mutatót, amely a skálán egy szám volt, majd az ellátás utáni egészségi állapotra jellemző skála számot. Az állapotok között a skálán megjelenő számpárok intervallumai jelezték a különbségek nagyságát. A skála jelen esetben a Visual Analogue Scale volt. Ezt életminőség-hőmérőnek is nevezte a szakirodalom (Gulácsi L.) Ebben az esetben a jól meghatározott kezdő és végponthoz viszonyíthatjuk a különböző egészégi állapotok számpárjainak különbségét.
100 A legjobb elképzelhető egészségi állapot Az Ön jelenlegi egészségi állapota 50 0 A legrosszabb elképzelhető egészségi állapot A vizsgált betegek száma n=100. Módszere: Anonim önkitöltős kérdőív.
20 15 10 5 0 A szakdolgozatban megjelent otthoni szakápolás hasznosságát mutató érték a 3 egység volt. A legnagyobb javulási mérték a 36-55 év korosztályt érintette. Itt 5-9 volt az érték. A vizsgálat alapján megállapítható volt, az otthoni szakápolás hatékony, de ennek nagyságát a beteg alapbetegsége határozza meg.
Ott a legnagyobb a hasznossági mutató, ahol akut ellátás történt, mert ott az állapot javulás is nagymértékű volt. A krónikus beteges ellátásában igaz nem volt nagy ez a szám, de ezen betegek állapotában bekövetkezett javulás vagy szintentartás is önmaguk ellátását nagymértékben javította, ezáltal a családot mentesíti, ami az egészségügyi rendszerrel való elégedettséget is növelte.
Második mérőeszköz az időalku (Time trade-off) módszer volt. Ennek központi eleme: mennyi évet adna a hátralévő életéből, ha a kérdéses betegségből varázsütésre felgyógyulna. Feldolgozásában az átlag éveket az átlag értéket az 1- teljes egészségi állapothoz viszonyítjuk. Ebben a vizsgálatban az eddigi életük 30%-át adnák a teljes gyógyulásukhoz legtöbben. A kiszámítás menete: a válaszadók életkorának átlagolása az 54 év volt. A nők magasabb száma miatt az átlag életkor 78 év volt. 78-54 =24 10 : 24 = 0,42 Majd a teljes egészségi állapotból kivonna 1-(10:24)=0,58 Az elmondottak alapján az 1 teljes egészségi állapothoz viszonyítva elmondhatjuk 0,58 az otthoni szakápolás relatív hasznossága. (Számítás: Gulácsi László- Klinikai kiválóság Technológia elemzés az egészségügyben Springer Kiadó 1999. 239. oldal)
III. rész Az otthoni szakápolás minőségfejlesztése - Az otthoni szakápolásban a nagy egészségügyi szolgáltatókhoz képest (kórházak, rendelőintézetek) képest viszonylag későn indult meg a szisztematikus minőségfejlesztés. A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület kezdeményezésére 2003-ban egyedülállóként olyan projekt indult el, melynek az volt a célja: Hatékony és Gazdaságos segítség az otthoni szakápolási szolgáltatók részére a minőségügyi rendszerre vonatkozó törvényi keretek kielégítése céljából. (1997. évi CLIV. törvény 4.)
- Kezdetben komoly dilemmát okozott a hivatalos állásfoglalások bizonytalan, ellentmondó volta, a törvény végrehajtási utasításának hiánya. Végül a nagy intézményi példák nyomán ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer mellett döntött a MOHE vezetősége. A projekt lényege volt a MOHE védőernyője alatt szerzett, alkotó közösségen alapuló kooperatív MIR rendszerépítés, amelyet elismert, nemzetközi tanúsító szervezet által végzett mintavételes tanítás zárt le.
A projekt indulásakor az ország területeiről kb. 50 szolgáltató vett részt, melyekből területi csoportok alakultak ki, képviselőkkel, akik tartották a kapcsolatot a hozzájuk tartozó szolgáltatókkal. A munkaanyagok minták alapján és közös kidolgozással készültek (pl.: Minőségirányítási kézikönyv, adatvédelmi szabályzat, veszélyes hulladék-kezelési szabályzat, stb.) A tanúsító szervezettel folyamatos és gyümölcsöző kapcsolat alakul ki (British Standard Institution BSI- MertCert)
A teljesítmény mérése indikátorok Menedzsment Misszió Küldetés Ítéletalkotás Beavatkozás Szakápolási szolgáltatás Ápolt Stratégia Politika Célok Ápolt Munkatársak Beszállítók Hibajel Indikátorok Mérés, adatgyűjtés Tulajdonos Finanszírozó Társadalom Indikátor képzési szabályok Az indikátorok önmagukban egy adott szolgáltatóra nézve nem mindig relevánsak jelentőségük sokkal inkább az összehasonlításban dominál.
A munka során megerősítést kaptunk, mert az ESzCsM-ben 2004.04.15-én megtartott konszenzus konferencián egyhangú állásfoglalás kimondta: az egészségügyben ISO-KES integrált rendszereik kiépítése és tanúsíttatása valósítja meg a törvény által megkívánt minőségi rendszert. Az Európai Unió az ISO szabványokat fogadta el az európai követelményrendszerek alapjául (Forrás: dr. Hajnal Miklós Pál Adware Q1 Fejlesztő és Tanácsadó Kft. Minőségfejlesztés Egy korszak kezdete. Otthonápolás I. évf. 5. szám)
Mind a MOHE keretében, mind jó néhány szolgáltatónál széleskörű vizsgálatra került a minőség kérdése, valamint a betegelégedettség. Néhány felsorolva: MOHE 2005. évei felmérés, Betegelégedettségi vizsgálat, készítette Banai Jolán, MOHE -- 2005. évi felmérés : Fekvőbeteg Intézet és Szakrendelői orvosok elégedettségi vizsgálata az otthoni szakápolásról készítette: Friesz Tiborné, - Betegelégedettség az otthoni szakápolásban 2005. készítette Sasváriné Bojtor Anna Pécs Nővérszolgálat.
A felmérések összefoglalásaként elmondhattuk a beteg elvárása az Otthoni Szakápolási Szolgálattól igen sokrétű. Számára a legfontosabb igény a szükségletek kielégítése, a szakmai tevékenység kivitelezése, amely egyfajta belső harmóniát eredményez. Ha a beteg azt tapasztalja, hogy az állapota optimalizálódik, vagy betegsége elviselhetőbbé válik, akkor joggal mondható, hogy az otthoni szakápolási szolgáltatók minőségi munkát végeztek. Elsődlegességet élvez a szakmai munkán túl a tájékoztatás, az időbeosztás, a munkatársak pontossága, az első megjelenés és az elrendelés között eltelt idő, a betegjogokról való tájékoztatás, a megfelelő kommunikáció és az ápolás hatékonyságának eredménye.
A betegek az otthoni szakápolást sokkal humánusabbnak, általuk elfogadottabbnak érzik. Amennyiben választani lehet ezt az ellátási formát, szívesen választják. A várakozási idő megfelelő, de amennyiben van erre lehetőség ennek idejét csökkenteni kell. (Jelenleg a vizitszám csökkentés miatt megjelentek a rendszeres várólisták). A kommunikációt nagyon jónak ítélik, - szívesen látnának komplex ellátási formát. (Szak és alapápolási feladatok). Az ellátást rendelő orvosok folyamatosan kapnak tájékoztatást a szolgáltatótól a beteg állapotáról. Orvosi felügyelet melletti team munka jellemző az ellátás folyamán.
IV. rész A fejlesztés lehetőségei Egy kis külföldi kitekintésként A magyarországi otthoni szakápolás elrendelésének feltétele kórházat váltson ki vagy rövidítsen le. Erre több féle modellt találhatunk. - Dániában, ahol ápolási rendszerükre jellemző, hogy a megelőzésre és a kezelésre irányul. Mottója: Maradj otthon, ameddig csak lehetséges. Rendszere az életkortól függetlenül elérhető, akut és krónikus betegek számára professzionális ellátást nyújt. Helyi ápolási otthonokkal közös integrációban. Egy vezető alá tartozik a közösségi ápolási rendszer, a területi vezető ápolási otthon és a segítő szolgálat.
-Svédország: Az otthonápolásban kevésbé komplikált orvosi ellátást igénylő betegek kerülnek ellátásra. Fejlett rendszer, a kórházi ellátás alternatívája. Mottója: A betegágy a beteg otthonában van. Magyarországon napjainkban tevékenységi körök alapján (szakfeladatok) a kórház kinyújtott karjaként működnek az otthoni szakápolási szolgálatok.
Az otthoni szakápolás fejlesztése megjelent mind a Nemzeti Fejlesztési Terv I. és II.-ben de ennek mai napig nem érződött a hatása. Már 2006-ban Dózsa Csaba- az Egészségügyi Minisztérium államtitkáraként, a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-re alapozva fogalmazott meg az otthoni szakápolás fejlesztéséről gondolatokat. 2006-ban az otthoni szakápolás még mindig nem érte el a fekvőbeteg szakellátás 1%-át. Az otthoni szakápolásnak fejlesztési területei lehetnek a minőség fejlesztése képzettségi szint és szakmai sokrétűség növelése, szakmai programokba való intenzív bekapcsolódás, szolgáltatók fúziója. Volumennövelés kapacitásnövelés a valódi teljes lefedettség érdekében. (Forrás: Az Otthoni Szakápolás fejlesztése az Egészséges Társadalom Komplex Program (II.NFT) tükrében. Dózsa Csaba Otthonápolás II. évfolyam 3. szám)
Ugyanekkor a Szolgáltatók által igényelt fejlesztési irányt a magas költségek csökkentése,(bér és bérjellegű költségek, egyszer használatos és felhasznált anyagok, utazási költségek, fenntartási költségek, iparűzési adó, közüzemi díjak, irodabérlet, visszamaradt vizitek összege) és a vizitdíj emelése határozta meg. 2006-ban a szolgálatoknál kimutatott tiszta haszon 1% volt, amely 2010-re teljesen eltűnt. 2006-ban országos felmérés alapján a Szolgáltatók a kalkulált vizitdíj mértékét 4424,- Ft-ban határozták meg. A legnagyobb költségnek főállású dolgozó bérjellegű kiadását, valamint a nagy távolságokra fekvő települések közti utazást tartották. A Szolgáltatók szerették volna elérni a vizitkeret emelését és a szükségletalapú finanszírozás bevezetését, a tevékenységi körök bővítését, valamint a kompetencia körök meghatározását.
A betegek 24 órás ápolási ellátást, a felügyelet gondozást, az idős teljesen egyedülálló beteg ellátását, dietetikus és gyógymasszőr alkalmazását, haldokló beteg ápolását, valamint a betegszállítás megoldását szerették volna. A túlzott bürokrácia megszüntetését elsődlegesnek tartották, részükről igény lett volna az otthoni szakápolás keretében a komplex ellátásra. (Forrás: Az Európai Uniós csatlakozás hatása az Otthoni Szakápolási Szolgáltatók fejlődési trendjére. Virágné Kaló Ágnes Otthonápolás II. évfolyam 3. szám)
Több kísérlet történt a szakmai tevékenységek kibővítésére, amely kevés sikerrel járt. 2009-ben a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület felkérésére a MED-ECON Humán Szolgáltató Kft. elkészítette az otthoni szakápolás középtávú fejlesztési koncepcióját és stratégiáját. Szerepelt benne a jelenlegi helyzet elemzése, környezet elemzés, demográfiai trendek. Feltérképezésre került a jelenlegi szolgáltatók szervezeti formája és mérete, piaci koncentrációja. Humánerőforrás, foglalkoztatás, minőségbiztosítás. (Forrás: Az otthoni szakápolás középtávú fejlesztési koncepciója és stratégiája MED-ECON Human Szolgáltató Kft.)
Érintetti (stakeholder-) térkép az elvárások feltüntetésével. Belső MOHE Elnökség -Érdekérvényesítő képesség -Hatékony lobbizás az egyesület érdekében -A kedvezőbb finanszírozás stabil működés érdekében -Hatékony koordináció, - Minőségbiztosítás -Felelősségbiztosítás - Rendezvényszervezés -Források felkutatása - Információ-szolgáltatás Tagszervezetek A szolgáltatok vezetői és munkatársai -Az otthonápolási szektor stabil növekedése, növekvő finanszírozása -Bővülő kompetenciák Más egyesületek, szövetségek Versenytársak, új szolgáltatók Betegek, ellátottak Szállítók -Érdekérvényesítő képesség -Hatékony lobbizás az egyesület érdekében -A kedvezőbb finanszírozás stabil működés érdekében -Hatékony koordináció - Minőségbiztosítás -Felelősségbiztosítás - Rendezvényszervezés -Források felkutatása - Információ-szolgáltatás Ágazati irányítás Finanszírozó EBF -A szakma szabályoknak megfelelő korrekt, szabályos működés -Dokumentációs fegyelem -Magas színvonalú szolgáltatás -Más szolgáltatók tevékenységeinek ismerete -Partnerség -(Egységes országos ellenőrzés, működés, egységes jogszabályértelmezés)
Megtörtént a probléma feltárás, - problémafa kidolgozása Ebben megállapításra került:az otthoni szakápolás nem tud a kórházi ellátás valódi alternatívájává válni. A jelenlegi egészségügyi rendszer nem nyújt átfogó megoldást a szektor hatékony működésére és nem ösztönöz a hatékony munkára. (Forrás: MED-ECON Humán Szolgáltató Kft.)
A lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévei számának növelése, munkaképességének, önellátó képességének hosszabb idejű megőrzése Az egységes, koncentrált otthoni szakápolási rendszer a kórház kinyújtott karjaként valódi alternatívát kínál az ápolást igénylő betegek otthonukban történő magas minőségű, komplex ellátásával Teljes funkcionális fedettség, hozzáférési esélyegyenlős ég Az otthon végezhető ellátások teljes palettájának nyújtása Stabil humán erőforrás háttér Fejlett eszközpark, mely folyamatos megújításána k feltételei adottak Piaci alapú finanszírozás, mely hatékony működés mellett gazdaságos működtetést tesz lehetővé Hatékonyabb információ- és stratégiai menedzsment Szükséglet alapú forrásallokáció Differenciált igények kielégítése Rendezett kompetenciák Életszerűbb, ésszerűbb, rugalmasabb finanszírozási feltételek A kapacitások szükségletekhez igazodó rugalmas kezelése Protokollokhoz kötött, diagnózis alapú, szükségleteknek megfelelő tevékenységskála Magas presztízsű ápolói hivatás- Erős érdekérvényesítésse l szakmai és pénzügyi téren Hatékonyan kihasznált informatikai lehetőségek
A jelenlegi rendszerben nagy nehézséget jelent a hosszú ápolási idejű betegek ellátása, mint pl.: krónikus, sebek, fekvések, lábszárfekély, diabetesz-láb csonkolása. Itt ugyan hosszabbítást lehet kérni az illetékes REP-eknél, azonban a hosszadalmas procedúra, ellenőrizni az ápolás jogosultságát mind a Szolgáltatónál, mind az elrendelő háziorvosnál és a betegnél is. A hosszabbított vizitszámról, pedig a REP ellenőrző főorvosa dönt.
Az otthoni szakápolás nem tud a kórházi ápolás valódi alternatívájává válni A rendszer nem nyújt átfogó megoldást a szektor hatékony működésére és nem ösztönöz a színvonalas munkára Korlátozott területi hozzáférés, funkcionális fedetlenség Hiányzó vagy tisztázatlan tevékenységi körök Korlátozott személyi feltételek, HR problémák Nehéz a tárgyi feltételek biztosítása, fenntartása, fejlesztése, pótlása Nem megfelelő a finanszírozási háttér A rendszer egyéb szervezési, információs problémákk al terhelt Elégedetlen a rendszerbéli kapacitás és menedzselése Kompetencia problémák a rendszerben Megoldatlan a tartós ápolás Hiányoznak a főállású szakdolgozói állomány biztosításának és fejlesztésének feltételei A finanszírozás nem tükrözi a valós költségeket Forráshiány Ésszerűtlen, életszerűtlen finanszírozási szabályok Túladminisztrált elszámolás nehézkes dokumentáció Problematikus az információmedezselés dezinformációk Hiányzik megfelelő igényés szükségletfelmér és és az ellátás iránti szükséglet koordinációja Egészségügyi és szociális ellátás nincs harmonizálva Az ápolói szakma/hivatás alacsony presztízse kétpólusú egészségügy Gyenge a szektor érdekérvényesítő ereje, mind szakmai, mind pénzügyi téren Egységes módszertani elveken nyugvó szakmai ellenőrzés és következetes szankciók hiánya
Az ilyen típusú ellátásoknál véleményem az egy - krónikus ápolási kvóta létrehozásával kialakítható lenne (mint pl.: a Hospice-ban 150 nap) egy hosszú-ápolási vizitszám, esetleg újabb 56-os elrendelésnél degresszív szorzóval így mind a beteg, mind a Szolgáltató folyamatos ápolási ellátást tudna tervezni.
A tanulmány megállapította tisztázatlanok a kompetencia határok az otthoni szakápolás a körzeti közösségi nővér, a szociális ellátás feladatai között (hónapja véleményezésre került a három szakterület kompetenciáinak meghatározása, de a véleményezésre kiadott anyagban olyan szakmai félreértelmezés is szerepelt mint pl.: szociális gondozó ápoló stomagondozás végzése. Ma stomagondozást csak stomanővér végezhet és szabad (pl.: idetartozik stomaöblítés, stomaelőkészítése visszavarrásra). Nem szabad összekeverni a stomagondozást a stomazsák cseréjével. (ami pl.: az otthoni szakápolásban gyógyászati segédeszköz megtanításaként néhány vizittel számolható el.)
ERŐSSÉGEK -Betegelégedettség -Lakosság közeli ellátás -Költség.-hatékony működés -Szakmai tapasztalat -Minőségi ellátás -Kapcsolati készség (kiépült kapcsolatrendszerek) az ellátórendszerek többi szereplőjével -Rugalmas szervezetek és szervezeti formák gyors reagáló képesség a változó szabályozási környezethez. LEHETŐSÉGEK -Az otthoni szakápolás egyike azon területeknek, melyek fejlesztése az egészségpolitika számos illetve a Biztonság és Partnerség programban is kitűzött célja eléréséhez hozzá tudna járulni. -Növekvő ellátási igény -Közös pályázás, fejlesztés, erősebb érdekérvényesítés ernyőszervezeti formában -Komplex ellátás biztosítása -Rehabilitáció erősítése -Extra szolgáltatások biztosítása térítés ellenében -Informatikai lehetőségek kiaknázása -Orvoshiány elősegíti a feladatok delegálását a szakdolgozók felé GYENGESÉGEK -Komplex ellátás, szélesebb körű ellátási paletta hiánya -Alacsony koncentráció elaprózott szolgálatok jelenléte -Főállású foglalkoztatás akadályozottsága, főállású alkalmazottak alacsony aránya -Kompetenciaproblémák -Gyenge érdekérvényesítő erő, mind szakmai, mind pénzügyi téren -Nem biztosított a szolgálatok működésének megtérülése -Rugalmatlan kapacitásmenedzselés -Hiányzó szükségletfelmérés -Túladminisztrált elszámolás nehézkes dokumentáció -Elégtelen információ-menedzselés VESZÉLYEK -Az egészségpolitika nem kezeli prioritásként a szektort -Az ápolói hivatás alacsony presztízsének fennmaradása -Humán erőforrás utánpótlás hiánya -Nem érvényesül a valódi szektorsemlegesség -Átfogó egészségpolitikai fejlesztési koncepció hiányában szétaprózott kormányzati intézkedések (Forrás: Az Otthoni Szakápolás középtávú fejlesztési koncepciója és stratégiája Humán Szolgáltató Kft. MED-ECON)
A tanulmány javaslatokat adott a szakmai szabályozás fejlesztésére. (20/1996-os rendelet módosítása). Ez a 26/2009-es EM rendeletben ugyan megtörtént pl.: a rövidbél syndromás beteg ellátása, mint új tevékenység, de a mai napig nem történt meg ennek a jogszabályi háttér rendezése. (pl.:nincs licence vizsga az infúziós kezelésre)