TÉRINFORMATIKA Kulcsár Balázs

TÉRINFORMATIKA Kulcsár Balázs Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Mi a térinformatika? Térinformatika, geoinformatika: digitális térképekre épülő informatika. interdiszciplináris terület, amely elsősorban földrajzi, térképészeti és informatikai szakismeretekre épül. Térinformatikai rendszer (térinformációs rendszer): Olyan térképi alapú információs rendszer, amely grafikus (térképi) nem grafikus (leíró) adatokat együtt, integráltan tud kezelni.

A térkép

Térkép fogalma Mi a térkép? Definiciók Imhof német kartográfus Hake német kartográfus Kartográfia tudomány

Eduard IMHOF (1895-1986) A térkép a földfelszínnnek vagy valamely részletének kicsinyített, egyszerűsített, tartalmilag kiegészített és magyarázott alaprajzi képe.

Günther HAKE (1918-1995) A térkép a térbeli vonatkozások mértékhez kötött és rendezett modellje.

Kartográfiai definíciók 1. A Földön, más égitesten, vagy a világűrben található természeti és antropogén jellegű tárgyak, jelenségek, ill. folyamatok méretarány szerinti kicsinyített, generalizált, magyarázó ábrázolása a síkban. 2. A Föld felszínéről arányos kicsinyítésben készült felülnézeti rajz, amit a felszín ábrázolására használnak. 3. A helyhez kötött információk hagyományos tárolási és megjelenítési módja.

Földfelszín ábrázolása Földfelszín ábrázolása a gömbfelület síkba vetítésével történik. Egyszerre nem lehetséges az egyes pontok egymástól mért távolságának, irányának, területének arányos kisebbítése. Térképkészítés torzítással jár. (Lásd: vetülettan)

Térképek csoportosítása Milyen térképeket használunk? 1. TÉRKÉPEK 2. TÉRKÉPSZERŰ ÁBRÁZOLÁSOK

Térképtípusok Csoportosítás méretarány és tartalom szerint A. Általános térkép: földmérési (kataszteri) térképek topográfiai térképek földrajzi térképek B. Tematikus térkép

Térképek osztályozása méretarány 1. Általános térképek szerint 1. Általános: földfelszín természetes és mesterséges objektumait (pl. útvasút, települések, domborzat) ábrázolja. A földrajzi táj minden lényeges elemét tartalmazza. nagyméretarányú: 1:500... 1:10.000 (földmérési térképek) Igen nagy méretarányú 1:500 1:5 000 Nagy méretarányú 1:5 000 1:10 000 közepesméretarányú: 1:10.000... 1:300.000 (topográfiai térképek) kisméretarányú: 1:300.000-nél kisebb (földrajzi térképek)

Térképek osztályozása tartalom szerint 2.1 Felmérési térképek 2. Geodéziai felmérés alapján szerkesztett, nagy méretarányú alaptérképek, valamint az alaptérképekből átszerkesztett kisebb méretarányú levezetett térképek.

Térképek osztályozása tartalom szerint 2. 2.1 Felmérési térképek típusai 2.1.1 Földmérési és földnyilvántartási (kataszteri) térképek - céljuk a földtulajdonosok nyilvántartása. 2.1.2 Helyszínrajzi (topográfiai) térképek katonai térképek, amelyek a terep legrészletesebb és legpontosabb ábrázolását nyújtják. 2.1.3 Földrajzi alaptérképek polgári alaptérkép rendszer (EOTR). 2.1.4 Földrajzi térképek nagy kiterjedésű területek (orsz., kont., félteke, Föld) sík-, név- és domborzatrajzát ábrázoló térképek (pl. iskolai térképek).

Térképek osztályozása tartalom szerint 2. 2.2 Tematikus térképek Valamilyen sajátos cél érdekében készül, amely egy (vagy több) természeti, társadalmi vagy gazdasági jelenség térbeli elhelyezkedését vizsgálja, ill. szemlélteti. Végtelen sokféle változatban készíthető.

Térképek osztályozása tartalom szerint 2.2 Tematikus térképek jellemző típusai 2.2.1 Földtani térképek 2. - Litológiai felszíni kőzeteket ábrázolják. - Rétegtani (sztratigráfiai) térképek elkülönítve ábrázolják a geológiai rétegsorokat. - Tektonikai térképek célja a szerkezeti mozgások bemutatása. - Paleogeográfiai térképek az egyes korok ősföldrajzi viszonyait ábrázolják. 2.2.2 Geofizikai térképek földmágnesség, szeizmika, Föld fizikai viszonyai.

Térképek osztályozása tartalom szerint 2.2 Tematikus térképek jellemző típusai 2. 2.2.3 Geomorfológiai térképek a Föld felszínén található formákat és formacsoportokat. 2.2.4 Éghajlati térképek az egyes területek éghajlati elemeit jellemzik (hőm., csap., szél). 2.2.5 Talajtérképek a genetikus talajtípusokat, a talaj fizikokémiai viszonyait, a talajpusztulás mértékét stb. mutatják be. - Növényföldrajzi térképek az egyes növényfajok, társulások elterjedését mutatják be. 2.2.6 Gazdaságföldrajzi térképek népesség, ipar, mg., ker., stb. - Analitikus, komplex, szintetikus 2.2.7 Környezetminősítő térképek környezet állapota, szennyezés mértéke, védett területek elhelyezkedése

Térképek osztályozása tartalom szerint 2.3 Világtérképművek 2. A térképmű olyan sok szelvényből álló, nagyobb területet ábrázoló térképsorozat amelynek szelvényei egységes kartográfiai elvek és módszerek alapján készültek. A világtérképművek célja a Föld egészének hasonló jellegű ábrázolása. 2.4 Atlaszok Az atlasz a térképek olyan gyűjteménye, amelynek összeállítása egységes elgondolás és kartográfiai kivitelezés alapján történik. 2.4.1 Földrajzi atlaszok 2.4.2 Tematikus atlaszok (vízföldrajz, éghajlati stb.) 2.4.3 Nemzeti atlaszok 2.4.4 Regionális atlaszok

Térképek osztályozása tartalom szerint 2. 2.5 Turistatérképek Sokáig ez volt az egyetlen polgári felhasználású, nagy méretarányú térképfajta. 2.6 Autótérképek Célja a közlekedési úthálózat mennyiségi és minőségi viszonyainak ábrázolása. 2.6.1 Autóatlaszok 2.6.2 Áthajtási térképek 2.7 Domborművű térképek - térhatású 2.8 Földgömbök 2.9 Információs térképek - Terra sajtótérkép sorozat, plakáttérképek

Térképek osztályozása - elkészítés Elkészítés módja A. Felmérési módja szerint közvetlenül az ábrázolandó területről származó adatok alapján készül. B. Levezetett több felmérési térkép felhasználásával, s azok tartalmának összevont másolásával készül.

Egyéb felosztás 1. Vonalas térkép (vektor): az objektumokat szimbólumokkal és vonalakkal ábrázolja. 2. Fotótérkép (raszter): légifénykép-felvételek alapján készül. A terep jellemzői a fotótérkép alapján önállóan interpretálhatók, bizonyos jellemzők azonosíthatók feliratok elhelyezésével is. Előállításuk olcsó.

Térképszerű ábrázolás Amennyiben a földfelszín valamely felülnézeti ábrázolásakor a térkép ismérvei közül egy is hiányzik, akkor térképszerű ábrázolásról beszélünk. térképvázlat, térképi kép, térvázlat vagy skicc, képtérkép, képes térkép, madártávlati és műholdképek, légifelvétel, űrfelvétel, térhatású (anaglif) térképek, metszetek, tömbszelvények, dombortérkép, Földgömb, éggömb, bolygóglóbusz.

Műholdfelvétel Műholdakról készített fotó: Föld / más égitestek ábrázolására szolgál. Alkalmazási területe: pl. térképészet, mezőgazdaság, geológia, erdészet, vidékfejlesztés, katonai hírszerzés. Tiros-1: 1960. április 1. - első műholdfelvétel, a Földet ábrázolja. Luna-3 űrszonda: 1959. 10. 6. Hold túlsó felét fotózta le. Landsat-program: (1972): USA Föld feltérképezése. A felvételek többféle hullámhossztartományban készülnek. A műholdakról a domborzatot is lehet térképezni = radar technika. Műholdfelvételek felbontása változó. Teljes Földről: 1 km felbontású kép. Kisebb területekről 10 cm, ill. ennél nagyobb élességű adatok is nyerhetők.

Landsat műhold és felvételei

Térkép részei 1. Térképlap 2. Térképtükör 3. Kivágat 4. Térképkeret 5. Méretarány, aránymérték 6. Jelmagyarázat 7. Fokhálózat vagy keresőhálózat 8. Északjel 9. Áttekintő térkép 10. Kolofon 11. Cím, szelvényszám 12. Névmutató

1. Térképlap A térkép teljes területe.

2. Térképtükör A térkép térképrajzzal, ill. nem térképes részeivel, jelmagyarázat, egyéb szöveges információk, fedett része.

3. Kivágat A térképtükörnek a ténylegesen térképrajzzal kitöltött része(i).

4. Térképkeret A térképtükör határvonala, amely egy, kettő vagy több vonalból állhat. Több vonal esetén a külső és belső keretvonal közötti rész a keretmező, amely tartalmazhatja pl. a keresőhálózat és a fokhálózat megírásait, ill. egyéb információkat (pl. utak kivezető irányai, stb).

5. Méretarány, aránymérték Méretarány: a térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valóságban vízszintesre redukált hossznak az aránya. Általánosabban: A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. A méretarány a térképeknek a legfontosabb, mindig feltüntetendő adata és jellemzője. (Klinghammer - Papp-Váry : Földünk tükre a térkép. p.105)

Méretarány A térkép a földfelszín egy részének arányos kisebbítésben készült felülnézeti rajza. méretarány = kicsinyítés mértéke Megmutatja: a térképen egységnyinek ábrázolt távolság a valóságban mekkora. Méretaránnyal egyes esetekben nehézkes a számolás: segít az aránymérték.

Méretarány/mértékarány A méretarány fogalmán a törzsszámmal kifejezett vízszintes és függőleges értelmű arányt értjük. A térképi hossz és a terepi hossz hányadosa. Például: M=1:50.000-hez vagy 1/50.000 Vagyis: Méretarány=térképhossz/terepi hossz

Aránymérték Az aránymérték vagy "lépték" a térkép méretarányában készült vonalas mérték segítségével direkt távolságok olvashatók le.

Az aránymérték továbbfejlesztett változata a tizedes aránymérték, Pontosabbá teheti a mérést. Egyszerű szerkesztéssel minden aránymértékhez készíthető.

Lejtalapmérték Olyan mérce, mely a térkép alapszintvonalaihoz és főszintvonalaihoz készül. Segítségével két szomszédos alap ill. főszintvonal között leolvasható a lejtő meredeksége.

Méretarány aránymérték feltüntetése a térképeken

6. Jelmagyarázat Térképi jelkulcs legfontosabb jelei és azok rövid magyarázata. Térképolvasás megkönnyítésére szolgál. Térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be. Jelmagyarázat tartalma függ a térkép típusától, céljától, rendelkezésre álló helytől, célközönség térképismereti fokától.

Jelek csoportosítása

7. Fok és keresőhálózat Keresőháló: város- és szabadidőtérképeken - a fokhálózat és kilométer-hálózat helyett - a helymeghatározás megkönnyítésére szolgál. Mindig az adott térképre vonatkozik.

Keresőháló

Névmutató Nem a térkép része. A névvel ellátott objektumok térképen való megtalálására szolgál a keresőhálóval együtt. Pl: Makó 24, D3 Mórahalom Nagyatád 24, D1 24, D4

8. Észak-jel Északi irányt jelző nyíl a térkép szélén. Térképek keretvonalai általában egybeesnek a fő világtájak irányával, ezért a térkép felső széle az északi irány (a térkép északfejes"). Ha a térkép ehhez képest elforgatva ábrázolja a területet, az északjel nem hagyható el a térképről. Az északjel a térképeken általában a mágneses északi irányt mutatja, topográfiai szelvényeken a földrajzi (csillagászati) és a mágneses északi irány eltérését deklináció - is feltüntetik.

9. Áttekintő térkép A főtérkép méretarányánál kisebb, a célterületet ábrázoló térkép, amely a melléktérképek kivágatának, ill. szelvényezett térképmű esetén az egyes szelvények kivágatának határvonalait mutatja be.

10. Kolofon A térkép szerkesztésére, kiadására vonatkozó információkat tartalmazó jegyzet a térkép szélén: a térkép szerzője, kiadója, az adatgyűjtés lezárásának és/vagy a térkép kiadásának dátuma. ISBN szám, a szerzői jogok.

A Föld alakja A gömb Bizonyítékok: A horizont görbültsége A Hold megvilágított felületének körívszerű határaiból való következtetés (Pythagorasz) Holdfogyatkozáskor a Föld árnyéka mindig körív (Arisztotelész) Az a felület, amely bármely két egymásra merőleges irányban egyenletesen görbül, vagyis kör keresztmetszetű, csak gömb lehet. Csillagászati bizonyíték: Észak-déli irányban a megtett út hosszával arányosan változik a csillagok delelésmagassága. Nyugat-keleti irányban a csillagok delelési ideje változik a megtett úttal arányosan.

A Föld alakja A forgási ellipszoid: A Föld tengely körüli forgása következtében minden pontjára hat a centrifugális erő, ami a sarkoktól az Egyenlítő felé növekszik. Így a földrajzi szélességenként eltérő centrifugális erő széjjelhúzta, az Egyenlítő mentén megnyújtotta a bizonyos mértékig képlékeny anyagú Földet. Egyenlítői átmérője hosszabb, forgástengelye rövidebb lett az azonos tömegű gömbnél. Ez az alak a forgási ellipszoid, ami a Föld alakját legjobban megközelítő szabályos matematikai felület.

A Föld alakja A geoid A Föld egyenlőtlen, inhomogén tömegeloszlásának megállapítása vezetett a geoid felismerésére, valamint arra, hogy a Föld valódi alakja geofizikailag meghatározható szintfelület. Definíció: A Föld valódi geofizikai alakját a ténylegesen fellépő, szabálytalan térbeli eloszlású nehézségi erőnek a hullámzástól eltekintett átlagos tengerszinttel egy magasságú szintfelülete jelenti. Egyszerűbben: A Föld valóságos alakján a nehézségi erő terének azt a szintfelületét értjük, amely egybeesik a világtengerek felszínével. A körte alakú Föld. +18,9 m - 25,8 m

A geoid A Föld alakja

A Föld alakja Összegzés A Földalak vizsgálata során tehát három különböző felülettel dolgozunk: 1. A Föld valóságos fizikai felszíne, a domborzat v. topográfiai felszín; 2. A Föld valóságos geofizikai alakja, a geoid; 3. A Föld normálalakja, a forgási ellipszoid.

A közel gömb alakú Földfelszínt kell síkban ábrázolni. Mivel a Föld felszíne görbült felület, torzulások nélkül nem fejthető síkba, nem alakítható térképpé. Különböző vetületek segítségével történő ábrázolás. A használt vetület típusát a térkép célja határozza meg: - alakhűség, - területtartás, - egyes távolságok vagy irányszögek közvetlen mérhetősége

HELYMEGHATÁROZÁS ELVE

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Földrajzi helymeghatározás a Földgömbön Alapfogalmak A Földgömbön és a térképen a földrajzi fokhálózat alapján tájékozódunk. A földrajzi fokhálózat szélességi és hosszúsági körökből álló koordináta rendszer. Szélességi körök / paralelkörök Nevezetes szélességek: - Egyenlítő, - Ráktérítő (É 23,5 ), Baktérítő (D 23,5 ), - Északi-sarkkör (É 66,5 ), Déli-sarkkör (D 66,5 ), - Északi-sarkpont (É 90 ), Déli-sarkpont (90 ) Északi és Déli félgömb (0-90 ). A szélességi körök egymástól való távolsága fokonként = 111 km Hosszúsági körök / délkörök / meridiánok - Greenwich-i kezdő meridián (0 ) -Dátumválasztó vonal (180 ) Keleti és nyugati félgömb / Keleti és nyugati hosszúság (0-180 )

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Földrajzi helymeghatározás a Földgömbön Alapfogalmak A Földön vagy a Föld felszínét helyettesítő felületen egy pont egyértelmű helyzetét a földrajzi koordináták (szélesség, hosszúság) határozzák meg. Ezt a megadást szükség esetén kiegészíti a magasság, amelyet a geoid felszínétől, ritkábban a földi ellipszoid felszínétől, műholdas méréseknél esetleg a Föld tömegközéppontjától mérnek. A Föld fizikai felszínét helyettesítő felület lehet gömb, vagy forgási ellipszoid, valamint a geoidfelület. A felülettől függően beszélhetünk egy hely gömbi, ellipszoidi vagy geoidfelületi földrajzi koordinátáiról. Az értékek között elhanyagolható a különbség. A gyakorlatban elegendő a gömbi koordináták használata.

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Földrajzi helymeghatározás a Földgömbön Alapfogalmak A Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai az északi és a déli pólus (sark). A Föld geometriai középpontján átmenő és a forgástengelyre merőleges sík a Föld felszínéből az Egyenlítőnek nevezett legnagyobb alapfelületi kört metszi ki. Az Egyenlítő síkjával párhuzamos síkok a földfelszínből a paralelköröket (szélességi köröket) metszik ki. Az Egyenlítőre merőleges, a pólusokon átmenő síkok földfelszíni metszésvonalai a meridiánok (délkörök, hosszúsági körök). A meridiánok és a paralelkörök meghatározott sűrűségű, szabályosan következő értékeinek rendszere alkotja a földrajzi fokhálózatot. (Ennek a hálózatnak a térképre vetített képét is földrajzi fokhálózatnak nevezzük.)

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Égtájak A fő égtájak egyszerű, műszerek nélküli meghatározása: DÉL: a Nap delelésének irányát egy függőleges bot legrövidebb árnyéka határozza meg; ÉSZAK: Sarkcsillag iránya (a Göncöltől számítva); KELET és NYUGAT: napéjegyenlőség idején jelölhető ki. A szélrózsa 4 fő égtája: É, D, K, Ny A fő égtájak közötti szöget felezik a mellékégtájak ÉK, DK, DNy, Ény További felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat: ÉÉK, KÉK, KDK, DDK, DDNy, NyDNy, NyÉNy és ÉÉNy Szélrózsa

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Égtájak A szélrózsa azimutjai Az irányrózsa a horizont poláris síkkoordináta rendszerének leegyszerűsített változata; az irányokat ki lehet fejezni pontosabban is, az északról mért azimut szögével.

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta rendszer Az egyes tereptárgyak távolságának megfelelő lekicsinyítésével és az állásponttól a horizont síkjában mért azimutok szögeinek felrajzolásával egyszerű térkép készíthető. A térkép a háromdimenziós földfelszínnek a síkra való leképezése. Ez a sík lehet a horizont síkja is, azonban sokféle más síkot is alkalmaznak, amelyekre néha igen bonyolult módon képezik le a földfelszínt (l. vetülettan). A földi tájékozódáshoz azonban nem elég csak a horizont síkjában eligazodni. Szükség van a gömb alakúnak tekinthető Föld felszínén álláspontunk meghatározására, eddigi rendszerünk térbeli továbbfejlesztésére is.

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta rendszer A poláris síkkordináta-rendszert úgy építjük tovább, hogy az alapnak vett Egyenlítő síkjára merőleges egyenest bocsátunk a kezdőpontban, és a meghatározandó térbeli pontot egy ezen a tengelyen átmenő síkban kötjük össze a kezdőponttal. Így ebben a síkban is mérhetünk egy szöget a vezérsugár (OP egyenes) és az alapsík között. Mivel a Földön csupán gömbfelszíni pontokat kívánunk meghatározni és ezek mindegyike egyenlő távolságban van a középponttól (OP1;2;n=egység), a t elhagyható, és két szög elég bármely pont azonosításához. Geografikus gömbi poláris koordinátarendszer

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta-rendszer Földünk esetében a gömbi poláris koordináta-rendszert úgy vesszük fel, hogy a tengely megegyezzék az északi és a déli póluson átmenő forgástengellyel, a rá merőleges alapsík pedig az Egyenlítő síkja legyen. A földfelszíni pontokat két polárszöggel adjuk meg. Az egyik a pólusokon átmenő gömbi főkörön a Föld középpontjában az Egyenlítőtől mért távolság, amelyet földrajzi szélességnek nevezünk és φ-vel jelölünk. A másik pedig egy kezdőmeridiánon át fektetett és a pólusokat is tartalmazó gömbi főkör (kezdő délkör) és a meghatározandó helyen átmenő délkör síkjainak szögtávolsága fokokban. Ez utóbbit földrajzi hosszúságnak nevezzük és λ-val jelöljük. Geografikus gömbi poláris koordinátarendszer

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta-rendszer A földrajzi hosszúság megállapításához szükséges kezdő kör (kezdő hosszúsági kör, délkör vagy meridián) 1884 óta a London régi külvárosában létesített greenwichi Királyi Csillagvizsgáló kupoláján megy keresztül, és megegyezéses alapon ma már a világ csaknem minden országában elfogadják kiinduló délkörként. A földrajzi szélesség értékei 0 és 90 között változhatnak. Mivel az Egyenlítő (φ=0) a Földet két egyenlő részre (északi és déli félgömbre) osztja, az egyértelműség végett a φ konkrét értéke mellett azt is meg kell adni, melyik félgömbre gondolunk (É-i vagy D-i, ill. +φ vagy φ). A greenwichi meridián is két félgömbre osztja Földünket: nyugati és keleti hemiszférára. Ezért a λ (0-180 közötti) konkrét értéke mellett itt a Ny-i vagy K-i, ill. + vagy jelet kell alkalmazni a pontosság kedvéért. A fentiekből következik, hogy négy olyan hely is van a Földön, melynek földrajzi szélessége és hosszúsága megegyezik, csupán φ és λ előjele más és más.

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta-rendszer Ha egy földfelszíni (P) pontból a bolygó középpontján át egyenest húzunk, az olyan helyet döf ki a Föld felszínén, amelynek a földrajzi szélessége ugyanakkora, csak ellenkező előjelű és hosszúsága szintén ellenkező előjelű, de az előzővel kiegészítve 180 -ot ad. Ezt a helyet ellenlábas pontnak nevezzük (A). Ha az előbbi P pontból az Egyenlítő síkjával párhuzamos és a Föld tengelyét metsző egyenest szerkesztünk, ez az ún. mellettlakó helyet jelöli ki (B). A mellettlakó hely φ értéke azonos előjelű, a λ ellentétes, és 180 -ra egészíti ki a P hosszúsági fokát. Itt az évszak azonos, de a napszak ellentétes, mint a P-ben. Ellenlábas, mellettlakó és ellenlakó helyek. Ha P pontból a tengellyel párhuzamos egyenest bocsátunk a földgömbön keresztül, akkor az az ún. ellenlakó helyet rajzolja ki (C). Ennek földrajzi szélessége ellentétes előjelű, de azonos a hosszúsága. Az ellenlakó helyen a napszak azonos, de az évszak ellentétes.

EOV és EOTR Magyarországon manapság is, akárcsak régen, egyszerre több koordináta rendszer is használatban van. A két leggyakrabban alkalmazott rendszer a GPS mérések koordináta rendszere a WGS'84, valamint az EOV (Egységes Országos Vetületi) rendszer.

A két vetületi rendszer között gyakran van szükség koordináta átszámításokra. A fenti alkalmazás ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez nyújt segítséget. Az alábbi ismertetésből kiolvashatóak az EOV koordináták megadására vonatkozó megkötések. http://www.psoft.hu/szolgaltatasok/eov-wgs84-gps-koordinata-atszamitas.html

Az egységes országos vetület (EOV) Az egységes országos vetület (EOV) a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere, amit 1975-ben vezettek be, összhangban az egységes országos térképrendszerrel (EOTR-rel). Ferdetengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. Alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai Unió által az 1967-ben elfogadott IUGG 67 elnevezésű forgási ellipszoid (nagytengelye 6 378 160 m, lapultsága (1/f): 298,247167427).

Az egységes országos vetület (EOV) Az ország teljes területét egy hengervetület fedi le. A koordináta-tengelyek tájolása ÉK-i, vagyis a pozitív X iránya északra, a pozitív Y iránya keletre mutat. Az x tengely a gellérthegyi alapponton áthaladó kezdő meridián vetített képe, az y tengely pedig Mo. középső szélességi vonala közelében haladó és a kezdő meridiánra merőleges legnagyobb gömbi kör vetített képe. A számítások egyszerűsítése érdekében a koordináta-tengelyeket önmagukkal párhuzamosan X irányban 200 000, Y irányban 650 000 méterrel eltolták azért, hogy az egész ország területe az első koordináta-negyedbe essék. Az X koordináta értéke 400 000 m-nél mindig kisebb, az Y koordináta 400 000 m-nél pedig mindig nagyobb. Ezzel is biztosítva a koordináták esetleges felcserélése elleni védelmet. Az ingatlan nyilvántartási és polgári topográfiai térképek ebben a vetületi rendszerben készülnek. A nagyobb térinformatikai szoftverek támogatják az ebbe a vetületbe történő leképezést. A nemzetközi térinformatikai adatbázisban az EOV rendszer azonosítója (srid) 23700, amelyen keresztül több formátumban is elérhető a vetület leírása.

Az egységes országos térképrendszer (EOTR) Az egységes országos térképrendszer (EOTR) az ország területéről 1:1000 és 1:1 000 000 méretarányok között készített térképsorozatokból áll. Az egységes országos térképrendszer vetülete: EOV ferdetengelyű szögtartó hengervetület alapfelülete: IUGG 67 ellipszoid magassági rendszere: Balti magassági rendszer alapméretarány: 1:10 000 szelvénymérete: 6 x 4 km (60*40 cm), 4092 db Az EOTR térképek szelvényezése: 1: 10 000: 4092 szelvény a levezetett térképek szelvényezése: 1: 25 000: 267 szelvény 1:100 000: 84 szelvény 1:200 000: 23 szelvény

Az egységes országos térképrendszer (EOTR) Az EOTR megfelelő méretarányú térképeit kell kötelezően használni minden térképi ábrázolással és koordinátás azonosítók meghatározásával kapcsolatos tevékenységhez és eljáráshoz, továbbá minden olyan adattárolási rendszer létrehozásához is, amely térképi alapon valósul meg. Az EOTR az EOV-rendszerre és az egységes országos magassági alaphálózatra (EOMA) épül. Az EOTR-be tartoznak: a földmérési alaptérkép és annak átnézeti térképei a földmérési topográfiai térkép és a levezetett topográfiai térképek a földrajzi alaptérképek a topográfiai és földrajzi munkatérképek

Az EOV és WGS'84 koordinátáról bővebben Az egységes országos vetület (EOV) a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere, amit 1976-ban vezettek be, összhangban az egységes országos térképrendszerrel (EOTR-rel). Ferdetengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. A koordináta-tengelyek tájékozása ÉK-i, vagyis a pozitív X iránya északra, a pozitív Y iránya keletre mutat. A síkvetületi koordináták előjeles mennyiségek. A számítások egyszerűsítése érdekében a koordináta-tengelyek önmagukkal párhuzamosan X irányban 200 000, Y irányban 650 000 méterrel vannak eltolva azért, hogy az egész ország területe az első koordináta-negyedbe essék, és az X koordináta 400 000 m-nél mindig kisebb, az Y koordináta 400 000 m-nél mindig nagyobb legyen, ezzel is elkerülve a koordináták esetleges felcserélését.

Az EOV és WGS'84 koordinátáról bővebben A GPS-műholdak által sugárzott fedélzeti pályaadatok vonatkoztatási rendszere WGS'84 (World Geodetic System 1984) néven ismeretes. A WGS 84 vonatkoztatási rendszert az USA védelmi minisztériumának (Department of Defense, DoD) katonai térképészeti szolgálata (Defense Mapping Agency, DMA; melynek neve 1996-tól National Imagery and Mapping Agency, NIMA; 2004-től pedig National Geospatial-Intelligence Agency, NGA;) határozta meg és tette közzé, elsősorban globális méretű katonai navigációs és térképészeti feladatok megoldása céljából.

Az EOV és WGS'84 koordinátáról bővebben A WGS'84 geodéziai világrendszer (a fokozatos továbbfejlesztés eredményeként lényegében) egyezményes földi vonatkoztatási rendszer, amely meghatározásánál fogva magában foglalja a Föld normálalakját és normál nehézségi erőterét meghatározó adatokat (geodéziai vonatkoztatási rendszert jellemző geometriai és fizikai mennyiségeket), a földi vonatkoztatási koordinátarendszert, ún. geopotenciál modellt a kapcsolódó globális geoidképpel együtt, a WGS'84 rendszer és különböző geodéziai dátumok közötti átszámítási (ún. transzformációs) paramétereket és rendelkezik vetületi síkkoordináta-rendszerrel is.

Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Méterrendszerű szelvényhálózat. A Budapesti sztereografikus és a ferdetengelyű érintő hengervetületi rendszerek szelvényhálózata. Térképrendszereink közül ez az egyetlen, amely egyidejűleg kataszteri és topográfiai célokat is szolgál. Ennél a vetületi síkot a koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenesekkel 48 000 m széles oszlopokra és 32 000 m széles rétegekre osztjuk fel. Az így kapott téglalapok egy-egy 1 : 100 000 méretarányú szelvény területét adják, az ezen belül elhelyezkedő nagyobb méretarányú szelvények egy szelvénycsoportot képeznek.

Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Az árnyalással kiemelt 1 : 100 000 méretarányú szelvény száma: 56 Az EOTR 1 : 100 000 méretarányú szelvényei (Forrás: Varga, 2005).

Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Az árnyalással kiemelt szelvény száma az 1 : 100 000-es szelvény számából levezetve: méretarány szelvényszám 1: 100 000 56 1 : 50 000 56-3 1 : 25 000 56-34 1 : 10 000 56-341 1 : 100 000 méretarányú EOTR szelvény felosztása (Forrás: Varga, 2005) Az 1 : 100 000-es szelvényből sorozatos negyedelésekkel előbb 1 : 50 000- eseket, majd 1 : 25 000-eseket, végül 1 : 10 000-eket nyerünk. Az 1 : 100 000-es szelvényhatárok EOV koordinátái az előző ábráról leolvashatók.

Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Az árnyalással kiemelt szelvény száma az 1 : 10 000-es szelvény számából levezetve: méretarány szelvényszám 1 : 10 000 56-341 1 : 4 000 56-3412 1 : 2 000 56-341-23 1 : 1 000 56-341-232 Az 1 : 10 000 méretarányú EOTR szelvény felosztása (Forrás: Varga, 2005) Az 1 : 10 000 méretarányú szelvényt is sorozatos negyedelésekkel osztjuk tovább. Előbb 1 : 4000-eseket, majd 1 : 2000-eseket, végül az 1 : 1000- eseket kapjuk.

Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Az EOTR térképrendszer sajátossága, hogy az 1 : 4000 méretarányú térképek szelvényhatárosan készülnek, azaz áttekintő térképként tartalmazzák a nagyobb méretarányban felmért területeket (belterületek, különleges külterületek korábban zártkertek) is. Az EOTR térképezés teljes elkészülte után lefedik az ország egész területét. A nagyobb méretarányúak (1 : 1000, 1 : 2000) fekvéshatárosak, vagyis csak egy adott fekvésnek (belterület, különleges külterület) a területét tartalmazzák, a szomszédosaké üresen marad. Az 1 : 4000-es szelvények nem tolhatók el, azaz keretvonalaik mindig a szelvényszám által meghatározott helyen vannak. Nagyobb méretarányú térképlapok keretvonala a szelvény keretvonalaival párhuzamosan eltolható, amennyiben az eltolás csökkenti a szükséges térképlapok számát. Az eltolás mértékét úgy választják meg, hogy az eltolt keretvonal tetszés szerinti sarokpontja valamelyik eredeti őrkereszt helyével essen egybe. Azokban a községekben, ahol az EOTR felmérés elkészült, az EOTR térképek egyik példányát kell ingatlan-nyilvántartási térképként felhasználni. Az EOTR felmérések befejezéséig az ingatlan nyilvántartásban kényszerűségből - továbbra is használják a korábbi térképrendszerekben készült, különböző méretarányú kataszteri térképeket is. Ezek a térképek mindig községhatárosan készültek, vagyis az egyes lapok csak az adott község területét ábrázolták, a szomszéd község területe üresen maradt. Valamely község térképeinek jellemzőit (vetületi rendszer, méretarány, terület stb.) szükség esetén a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) honlapjánról letölthető Térképellátottsági tájékoztatóból tudhatjuk meg.

A térképszelvények községenkénti számozása A nagyméretarányú térképeket az eddig tárgyalt országos szelvényszámon kívül - az egyszerűbb kezelhetőség érdekében - községenkénti sorszámmal is ellátják. Itt meg kell különböztetni a korábbi és az EOTR térképeket. Az EOTR térképek községen belüli sorszámozásának alapja Budapest kivételével az 1 : 4000 méretarányú térképek szelvényhálózata. Az 1 : 4000-es szelvényeket az egész községre kiterjedően északról dél felé haladó sorokban, nyugat-keleti irányban 1-től kezdve folyamatosan kell sorszámozni. A bennük foglalt nagyobb méretarányú (1 : 1000, 1 : 2000) térképlapok sorszámozását az alapszám (1 : 4000-es községi szelvényszám) kiegészítésével kell végezni, úgy, hogy az alapszám után pontot teszünk. A budapesti EOTR térképszelvények sorszámozásának alapját az 1 : 1000 méretarányú szelvény képezi. Az egyes szelvények számát az EOTR 1 : 100 000-es szelvények számozásához hasonlóan a megfelelő sorok és oszlopok sorszámainak összetétele határozza meg. Az oszlop- és sorszám tízes helyiértékén levő 0-át minden esetben fel kell tüntetni (Pl.: 2204, 0812 stb.)

A térképszelvények községenkénti számozása Térképszelvények községi számozása (Forrás: Varga, 2005). A korábbi kataszteri térképek községen belüli számozása északról dél felé haladó sorokban, és a sorokon belül nyugat-keleti irányban 1-től kezdve folyamatosan történik.

A térképszelvények községenkénti számozása Eltolt keretvonalú alaptérkép sorszámát úgy kapják, hogy annak a szelvénynek a községi sorszámához írnak egy a betűt, amelynek területéből az eltolt térképlapra a legnagyobb rész esik. Minden községről 1 : 10 000 méretarányú külterületi átnézeti térkép is készül, melynek méreteit a célnak megfelelően kell megválasztani, de teljes nagysága nem haladhatja meg az 59,4 x 84,1 cm-es lapméretet. A térképlapot nem kell az országos szelvényhálózatba beilleszteni, és országos szelvényszámot sem kap. Ha az átnézeti térkép egyetlen térképlapnál nagyobb terjedelmű, akkor a lapokat északról dél felé haladó sorokban, és a sorokon belül nyugat-keleti irányban, 1-től kezdve folyamatosan (a szelvények községi számozásához hasonlóan) sorszámozni kell. Az országos- és a községi szelvényszámozást a községenként elkészítendő címlap áttekintő vázlatán tüntetik fel.

UTM vetületű térképek szelvényhálózatai 6 o x 8 o -os ellipszoidi négyszögek UTM jelölései (Forrás: Varga, 2005). Az UTM (Universal Transverse Mercator) vetület alapfelülete Magyarországon és az új NATO tagállamokban a WGS84-ellipszoid. A 6 o -os vetületi sávok kialakítása és számozása a Gauss-Krüger szelvényezésnél megismert módon történik, az ellipszoidi övek szélessége viszont 8 o. Magyarország területe a 33T, 33U, 34T, 34U jelű, 6 o x 8 o méretű ellipszoidi négyszögekre esik. Ezeket a jelöléseket írják az UTM Y (más jelöléssel E) koordináta elé.

UTM vetületű térképek szelvényhálózatai 100 x 100 km-es négyzetek MGRS jelölései (Forrás: Varga, 2005). Az MRGS (Military Grid Reference System azonosító (jelentő) hálózat kialakítása a síkkoordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenesekkel történik. Az árnyalással jelölt 100 x 100 km-es négyzet jelölése: 34TDT.

UTM vetületű térképek szelvényhálózatai A 18 o -os szegélymeridiánnál levő csonka négyzetek területe dél felé haladva növekszik. A négyzetek további felosztásával akár egy 1 m 2 területű négyzet helyzete is megadható. Magyarországon - átmenetileg - a katonai azonosító (jelentő) hálózat kilométer-hálózati vonalait és betűjelzéseit a Gauss-Krüger szelvényekre lila színnel rányomják. Külön szelvényezésben készülnek az 1: 250 000 méretarányú hadműveleti együttműködési térképek (JOG Joint Operation Graphic). Az ennél nagyobb méretarányú térképek továbbra is a Gauss-Krüger szelvényezésnek megfelelően, de UTM vetületben készülnek. A 2004-től bevezetésre kerülő 1: 50 000 méretarányú térképek adattartalma a DTA-50 felújított verziójából származik, a kereten kívüli tartalom is megváltozik a NATO ajánlásoknak megfelelően (kétnyelvű szöveg, MGRS koordináta-azonosítás magyarázata, többféle mértékegységű lépték stb.). Polgári felhasználók számára is elérhető lesz egy változat, melyet az EOV síkkoordináta-rendszer kilométerhálójával felülnyomnak. Később 1: 25 000 és 1: 100 000 méretarányú UTM térképek is kiadásra kerülhetnek.

Amerikai készítésű UTM térképek szelvényezése 1: 100 000 méretarányú UTM szelvénybeosztás (Forrás: Varga, 2005). A topográfiai szelvények fedőterületét itt is fokhálózati vonalak határolják. A szelvények tartalmazzák az MGRS azonosító hálózatának vonalait és betűjelöléseit is. Az 1 : 100 000-es szelvények fedőterülete a 48 o földrajzi szélességtől D-re 30' x 36', É-ra 30' x 40' (14. ábra). É-D-i irányban 30' a méret. A 100 000-eseket fokhálózati vonalakkal negyedelve kapjuk az 1 : 50 000-es szelvények területét. Az ábrán árnyalással kiemelt 1 : 50 000 méretarányú szelvény száma: 2989 III.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET