10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)"

Virág Pataki
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és részletességgel ábrázolják azoknak a földtani képződményeknek az elterjedését, valamint egymáshoz viszonyuló térbeli helyzetét, amelyek egy adott terület felépítésében részt vesznek (100. ábra100. ábra). A földtani térképeken a felszíntől számított mélységet és a kőzettestek vastagságát jellemző harmadik dimenziót földtani szelvények segítségével ábrázoljuk (101. ábra101. ábra). A földtani térképek negyedik dimenziója a földtörténeti idő, amelynek során az adott területet felépítő kőzetek keletkeztek. Ezt az elvi rétegoszlopok időskálája igyekszik kifejezni (102. ábra102. ábra). A földtani térképeknek nagyon sokféle változata létezik. Legegyszerűbb típusuk a hagyományos felszíni földtani térkép, de különböző célokra úgynevezett levezetett térképtípusok is készülnek. Utóbbiak közé tartoznak a különféle szinttérképek, amelyek nem a felszín, hanem valamely felszín alatti mélységköz vagy szint földtani felépítését ábrázolják. Gyakran egy-egy képződménycsoport elterjedését, vastagságának változását ábrázoló térképek is készülnek, pl. ásványi nyersanyagok, energiahordozók, vagy potenciális hulladékbefogadó képződmények kutatása céljából. Ennél is speciálisabbak a különféle geokémiai, vízföldtani, mérnökgeológiai és egyéb térképváltozatok, amelyek azonban mind a hagyományos földtani térképek adatain (is) alapulnak. A földtani térképek tehát speciális információkat hordoznak, ezért szükséges azokat részletes jelmagyarázattal ellátni, hogy a felhasználók számára olvashatóvá és érthetővé váljanak.

térbeli helyzetét, amelyek egy adott terület felépítésében részt vesznek (100. ábra100. ábra).

2 100. ábra A Balaton felvidék földtani térképe (részlet, Budai et al. 1999). A színek az üledékes kőzetek korát illetve a magmás kőzetek típusát jelölik. A földtani indexek (pl. mt2) adott formációkat jelölnek. Az index első, kisbetűs tagja a formáció betűjele (a példában Megyehegyi Dolomit), a második, nagybetűs tag a kor rövidítése (a példában triász), és lehet harmadik tag, ami a képződmény korát pontosítja (2, azaz középső triász) 101. ábra A Pécselyi medence távlati képe és földtani szelvénye (Budai et al. 2002)

3 102. ábra A Balaton felvidék földtani képződményeinek elvi rétegoszlopa (Budai et al. 2002) A földtani térképet terepi észlelési, fúrási és geofizikai mérési adatok alapján szerkesztjük. A kőzetek felszíni elterjedését és a szerkezeti formák mért adatait terepi bejárás során részletes topográfiai térképen rögzítjük. Ezeket az adatokat műhold- és légi felvételekkel egyeztetjük

4 (103. ábra103. ábra). Az adatok alapján a kőzetek elterjedési határai és szerkezeti jelenségei a térképen megszerkeszthetők. A terepen megfigyelt adatokat részletes laboratóriumi anyagvizsgálat egészíti ki, amely a kőzetek minőségének, korának, az esetleges nyersanyagok jelenlétének pontosítására szolgál ábra Űrfelvétel és egy korábbi földtani térkép ugyanarról a területről (Líbia, Haruj DNy). Nem csak az látszik, hogy az egyes földtani képződmények jól megkülönböztethetők a fényképen, hanem az is, hogy a felvétel segítségével pontosabb térkép szerkeszthető! Színek és felületi jelek A földtani térképek színezése nemzetközi hagyományokon nyugszik, amelynek alapjait a második Nemzetközi Geológiai Kongresszuson vetették meg Bolognában, 1881-ben. Az egyes képződmények alapszínét a földtörténeti koruk határozza meg (pl. a triász korú képződményeket lila, a jura korú képződményeket kék színnel jelöljük stb. Az International Union of Geological Sciences ajánlása a színkulcsra az 104. ábra104. ábran látható / Ez alól a magmás kőzetek képeznek kivételt, amelyek esetében a szín a kőzettani összetételt fejezi ki (pl. a savanyú kőzetek színe piros lásd gránit, a bázikus kőzeteké zöld lásd bazalt). A képződmények litológiai összetételét felületi jelekkel is ki szokták fejezni, pl. a homok és a homokkő elterjedési területe pontokkal, a mélységi magmás kőzeteké v-alakú felületi jelekkel lehet kiemelve (105. ábra105. ábra). A metamorf kőzetek esetében a színek az átalakulás korát, a felületi jelek pedig annak mértékét fejezik ki.

ábra Űrfelvétel és egy korábbi földtani térkép ugyanarról a területről (Líbia, Haruj DNy).

5 104. ábra Az International Union of Geological Sciences ajánlása a földtörténeti korok színkulcsára A földtani térképeken a méretaránynak megfelelően vonjuk össze a különféle földtani képződményeket, a kőzeteket. Például egy 1: es méretarányú földtani térképen a mecseki triász képződményeket három részre bonthatjuk: az alsó törmelékes, a középső evaporitos-karbonátos és a felső törmelékes üledékes sorozatra. Ugyanezt a képződménysort egy 1: méretarányú térképen már formációkra bonthatjuk. (A formáció fogalmával a rétegtan fejezete foglalkozik.) Formációkat ábrázol az 100. ábra100. ábra térképe, a 101. ábra101. ábra földtani szelvénye és a 102. ábra102. ábra rétegoszlopa is. Egy 1:1 000 méretarányú térképen már a formáción belüli eltéréseket, kőzetváltozatokat is ábrázolni tudjuk.

Például egy 1:500 000-es méretarányú földtani térképen a mecseki triász képződményeket három részre bonthatjuk: az alsó törmelékes, a középső evaporitos-karbonátos és a felső törmelékes üledékes

6 105. ábra A leggyakrabban előforduló kőzetek kőzetcsoportok grafikus jelölése Vonalak A földkérget felépítő kőzettestek egymáshoz való térbeli kapcsolata többféle lehet, a földtani térképeken ezért különböző színű és típusú vonalak határolják a képződmények elterjedési területét. Az egymásra települő kőzettestek határa általában fekete, míg az egymással tektonikusan érintkező kőzettesteké piros. Ezen túlmenően különféle speciális vonaltípusokat is használnak a települési jelleg, illetve a tektonikus szerkezetek mentén történt mozgások jellegének és irányának a kifejezésére (106. ábra106. ábra). Formázott: Betűtípus: Nem Dőlt

határolják a képződmények elterjedési területét.

7 10.3. Földtani kódok A földtani térképeken ábrázolt kőzettestek azonosítására számok és betűk kombinációjából álló kódokat, ún. földtani indexeket használnak (100. ábra100. ábra). A kódok alkotására nincsenek nemzetközi szabványok, a különböző térképeken alkalmazott rendszerek többsége azonban a képződmények korát és kőzettani összetételét fejezi ki. A kódokkal azonosított képződmények rövid jellemzése a jelmagyarázatban található, a földtörténeti kor szerinti csoportosításban, a normális település szerinti sorrendben Egyéb jelek A földtani térképeken egy sor olyan további jel is található, amely a geológiai felépítésről kiegészítő információkat nyújt. Ilyenek például a rétegek dőlésének irányát és nagyságát kifejező jelek, továbbá ősmaradvány-lelőhelyek, barlangok és egyéb karsztobjektumok, kutatófúrások és egyéb mesterséges objektumok (bányák, kutatóárkok, aknák stb.) helyét jelző ikonok. A szerkezetföldtan fejezetben megismert szerkezeti elemeket is egyezményes jelkulcs szerint ábrázoljuk (106. ábra106. ábra). Formázott: Betűtípus: Nem Dőlt 106. ábra A réteghatár, a rétegdőlés és a legfontosabb szerkezeti elemek egyezményes jele. a) települt, konkordáns képződményhatár; b) szerkesztett képződményhatár; c) diszkordáns érintkezés; d) rétegdőlés iránya (ebben az esetben északi) és a rétegdőlés szöge; e) észlelt normál vető síkja (ebben az esetben K Ny i csapású, déli dőlésű); f) feltolódás síkja (ebben az esetben K Ny i csapású, északi dőlésű); g) balos és jobbos eltolódás; h) antiklinális (balra) és szinklinális szerkezet (jobbra) jelölése

A kódokkal azonosított képződmények rövid jellemzése a jelmagyarázatban található, a földtörténeti kor szerinti csoportosításban, a normális település szerinti sorrendben. 10.4.

Hasonló dokumentumok

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8

Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.