MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
|
|
- Andor Gulyás
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2
2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1. ábra) két nagy része az Északi- és Déli-Alpok, melyeket a Periadriai-lineamens vízszintes eltolódási zónája (2.2. ábra) választ el egymástól. A Periadriai-lineamens maga is egy több szegmensből álló keskeny, gyakran csak néhány 100 m széles zóna, melynek magyarországi folytatása a Pelso blokk déli szegélyén húzódó Balatonzóna. A Déli-Alpok szerkezete viszonylag egyszerűbb: kevésbé gyűrt és csak fiatal, lokális, kisebb takarókat tartalmaz. Közvetlen magyarországi folytatása a Közép-magyarországi zónában, a Balatontól D-re, mélyen eltemetve található, melyet korábban gali-zónának neveztek ábra. Az Alpok szerkezeti egységei [i]
3 2.2. ábra. A Periadriai lineamenshez tartozó vízszintes eltolódás a Karavankák szlovéniai részén [ii] Balra felső-triász fődolomit, jobbra a részben rátolódott karbon mészkő látható Az Északi-Alpokat alapvetően három nagy takarórendszer (2.3. ábra) építi fel. Felülről lefelé: Az Ausztroalpidák (a Pennini-óceántól D-re, kontinentális kérgen fekvő területek képződményeivel). Önmagában is két nagy takarórendszerre (Alsó-, és Felső-Ausztroalpidák) osztható, melyek maguk is különböző takarókra tagolódnak. A Keleti-Alpokban a felszínen az ehhez a takarórendszerhez tartozó képződmények elterjedése a legnagyobb. Ny felé Svájcban elvégződik ábra. A Keleti-Alpok takarós szerkezete [iii] A Penninikum (a késő-jura korai-kréta Pennini-óceán és szűkebb környezetének képződményeivel, ennek megfelelően eredetileg óceáni kérgen fekvő terület). A Pennini-óceán kinyílása a jurában az Atlanti-óceán kinyílásához kapcsolódik. A Penninikum legnagyobb felszíni elterjedése a Ny-i Alpokban van. A K-i Alpok központi részén három, az Ausztroalpidák alól kibukkanó tektonikai ablakban (Ny-ról K felé az Engadin-, Tauern- és Kőszeg-Rohonciablakokban) bukkan a felszínre (2.4. ábra).
4 2.4. ábra. Az Alpok takarós szerkezete a Bernina-hegységben (K-Svájc) [iv] A elvétikum (a Pennini-óceántól É-ra, kontinentális kérgen fekvő területek képződményeivel). Legnagyobb felszíni elterjedésben a Ny-i Alpokban vizsgálható, majd a K-i Alpok É-i szegélyén követhető végig, valamint a Felső- Ausztroalpidák által felépített Északi-Mészkőalpok alól néhány tektonikai ablakban is előjön. Az Alpokalján kisebb részben a Penninikumhoz (Kőszegi-hegység), valamint döntően (a Soproni-hegységben és a Kisalföld alatti eltemetett részeken) az Alsó-és Felső-Ausztroalpidákhoz tartozó kőzetek találhatók (2.5. ábra). A elvétidákhoz sorolható kőzeteket Magyarországról nem ismerünk ábra. Az Alpokalja és a Kisalföld aljzatának földtani vázlata [v] 1. Nem metamorf felső-paleozoikum és mezozoikum. 2. A Penninikum metamorf mezozoikuma. 3. Főként anchimetamorf paleozoikum (Pelso-egység). 4. Főként epimetamorf paleozoikum (Felső-Ausztroalpidák). 5. A Alsó-Ausztroalpidák polimetamorf (főként mezometamorf) kőzetei. 6. Áttolódás, 7. Vető. 8. Felszíni feltárások. 9. Országhatár. 10. Muszkovit-alapú K-Ar kor. 11. fúrás. RL: Rába-vonal.
5 2. A magyarországi PENNiNiKUm A Kőszegi-EgYSÉgBEN ÉS KÖRNYEZETÉBEN Kőzetei: Korábban paleozoosnak tartott zöldpala- és kékpalafáciesű metamorf kőzetek építik fel. Osztrák oldalon (Rohonci-hegység) szivacstűk alapján bebizonyosodott, hogy a kőzetek jura-korai-kréta korúak. A jurát törmelékes összlet (fillit, mészfillit 2.6. ábra, metahomokkő, Cáki Konglomerátum 2.7. ábra), míg az alsó-krétát ofiolitok (szerpentinit és zöldpala 2.8. ábra, benne talkumlelőhely Felsőcsatáron, metagabbró) képviselik. Ezek összességükben a Pennini-óceán kéregmaradványát alkotják ábra. Aszimmetrikusan redőzött grafitos Velemi Mészfillit. Kőszeg, Szabó-hegy [vi]
6 2.7. ábra. Cáki Konglomerátum, Cák, Botos-hegy. A konglomerátum fölött a törmelékfolyási csatornát fedő normál üledék (ma mészfillit) látható [vii]
7 2.8. ábra. Felsőcsatári Zöldpala az egykori talkumbánya melletti kőfejtőben [viii] Tektonikai helyzet, hegységszerkezet: tektonikai ablak az Ausztroalpi-takarók alól kibújva (ua. mint a Tauern-ablak felső takaróegységei Ausztriában). Erősen gyűrt szerkezet, belső takarókkal. Metamorfózis: Az Ausztroalpi-takarók a paleogén első felében (kb millió éve) rátolódnak. Metamorfózis alattuk, km mélységben. Kiemelkedés az Ausztroalpi-takarók lecsúsztatása révén a miocén elején, millió éve, majd felszínre kerülés csak millió éve (ekkoriak a legidősebb, már nem metamorf üledékes fedőkőzetek). 3. AlSÓ-AUSZTROAlPiDÁK A SOPRONi-EgYSÉgBEN ÉS fertőrákosi RÖgBEN Kőzetek: Ópaleozoos csillámpala és gneisz kőzetfajták (Soproni-hg., 2.9. ábra), amfibolit és csillámpala (Fertőrákos). Amfibolitfáciesű variszkuszi metamorfózis.
8 2.9. ábra. A Sopronbánfalvai Gneisz feltárása a Soproni-hegységben [ix] Tektonikai helyzet, hegységszerkezet: A terület az Alsó-Ausztroalpidák kristályos magja gyűrt, belső takarókkal (2.10. ábra)
9 2.10. ábra. Az Alsó-Ausztroalpidák kőzeteinek földtani térképe Sopron környékén [x] Metamorfózis: amfibolitfáciesű variszkuszi metamorfózis, hozzávetőleg a karbon közepén. Az összlet a kréta folyamán ismét metamorfizálódott zöldpala fáciesben az őt betakaró Felső-Ausztroalpidák alatt. Kiemelkedés: a Felső- Ausztroalpi-takarók lecsúsztatásával a kréta végén vagy a paleogénben (takaróegységektől függően), felszínre kerülés a miocén elejének végén (a legidősebb fedőkőzetek kora ottnangi, azaz kora-miocén végi). 4. Felső-AUSZTROAlPiDÁK A KiSAlFÖlD AlJZATÁBAN Kőzetek: epimetamorf szilur palák, fillit és devon dolomitok, melyek csak fúrásokból ismertek. Tektonikai helyzet: A Felső-Ausztroalpidák grazi paleozoikumának folytatása. Metamorfózis: variszkuszi és alpi (kréta közepi). Mezozoos buroksorozata erodálódott (lepusztult). 5. Ellenőrző KÉRDÉSEK ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK - 2. LECKE Többször megoldható feladat, elvégzése kötelező. Oldja meg a következő feladatokat! Döntse el hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak!? 1. A Periadriai-lineamens vízszintes eltolódási zónája választja el egymástól az Északi- és Déli-Alpokat. 2. A Periadriai-lineamens folytatása a Közép-magyarországi zóna.
10 3. A Déli-Alpokban hatalmas takarórendszereket találunk. 4. Az Ausztroalpidák (eltekintve a Pelso-blokktól) a K-i Alpok legfelső takarórendszerét alkotja. 5. A Penninikum kőzetei kontinentális kérgen rakódtak le. 6. A Pennini-óceán a Tethys egyik ágaként nyílt fel. 7. A Kőszeg-Rohonci tektonikai ablakban a Penninidák a elvétidák alól bukkan elő. 8. A elvétidákhoz sorolható képződményeket nem ismerünk Magyarországról. 9. A Kőszegi-hegységet metamorf paleozoos kőzetek építik fel. 10. A korábban bányászott felsőcsatári talkumelőfordulás az alsó-kréta ofiolitokhoz tartozik. 11. A Kőszegi-hegység kőzetei a kréta végén metamorfizálódtak. 12. A Kőszegi-hegység Penninikuma még az ALCAPA megérkezése előtt a felszínre került. 13. A Kőszegi- és Soproni-hegységet felépítő kőzetek hozzávetőleg egykorúak. 14. A Soproni-hegység képződményei amfibolitfáciesű variszkuszi, és zöldpalafáciesű alpi metamorfózison estek át. 15. A Kisalföld aljzatában megfúrt paleozoos kőzetek közepes fokú metamorfózison estek át. BBLOGRÁFA: [i] [ii] Fülöp 1989 alapján Foto: Péró Cs. [iii] A. Tollman nyomán Fülöp 1989 [iv] Foto: Péró Cs. [v] Árkai & Balogh 1989 [vi] Foto: Péró Cs. [vii] Foto: Péró Cs.
11 [viii] Foto: Péró Cs. [ix] Foto: Péró Cs. [x] Fülőp 1990 Digitális Egyetem, Copyright Less György, 2011
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti
Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
Magyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző
HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 16
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 16 MAGYARORSZÁG FÖLDTANA XVI. PALEOZOIKUM 1. A paleozoikum FELOSZTÁSA A paleozoikum részletesebb felosztását az alábbi táblázat tartalmazza: millió év időszak kor korszak 250 felső
Dunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 7 V. A TiSiA 1. A TiSiA-ElmÉlET EREDETi ÉS mai FORmÁJÁBAN Az eredeti Tisia-elmélet A XX. sz. 20-as éveinek végén Prinz Gyula kolozsvári földtan-professzor alkotta meg:
Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana
Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1:500 000) Szerkesztette: KERCSMÁR Zsolt Írta: BUDAI Tamás, CSILLAG Gábor, KERCSMÁR Zsolt, SELMECZI Ildikó, SZTANÓ
Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana
Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana Magyarázó Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez (1:500 000) Szerkesztette: HAAS János, BUDAI Tamás Írta: HAAS János, BUDAI Tamás, CSONTOS László,
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a
ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 5. Metamorf kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
Magyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
MAGYARORSZÁG KŐZETELŐFORDULÁSAI
Szakmány György Józsa Sándor Szilágyi Veronika MAGYARORSZÁG KŐZETELŐFORDULÁSAI (Vázlatos áttekintés, elsősorban a felszíni előfordulásokról) Segédanyag Környezettan BSc szak Kőzettan gyakorlat tárgyhoz
MAGYARORSZÁG LEGFONTOSABB FELSZÍNI
MAGYARORSZÁG LEGFONTOSABB FELSZÍNI KŐZETELŐFORDULÁSAI Magmás kőzetek MÉLYSÉGI KŐZETEK Savanyú kőzetek: Velencei-hg., Mecsek Idős, karbon (~400-300 millió éves) gránitok Bázisos-ultrabázisos kőzetek: Szarvaskő
Geológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat május 1-3.
Geológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat 2013. május 1-3. A Geológus Tudományos Diákkör hallgatói 2013. május 1-3. között terepgyakorlaton vettek részt a Soproni- és Kőszeg-hegység valamint Burgenland
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 8 V. A magyarországi PAlEO-mEZOZOOS képződmények ÖSSZEASONlÍTÓ JEllEmZÉSE 1. BEvEZETÉS Az előző fejezetekben leírtak alapján egyértelmű, hogy a Magyarország pre-kainozoos
Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
Alpokalja Kőszegi-és Soproni-hegység
Alpokalja Kőszegi-és Soproni-hegység Alpokalja A Nyugat-magyarországi peremvidék része Részei: Soproni-hegység Fertőmelléki-dombság Soproni-medence Kőszegi-hegység Vas-hegy Kőszeg-Hegyalja Pinka-sík Felső-Őrség
Vízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar
Magyarország földtana Budaii Tamás Konrrád Gyulla Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára Dr. Budai Tamás egyetemi tanár Dr. Konrád Gyula egyetemi docens
2011. november 16. Emlékeztető. a Magyar Rétegtani Bizottság évi második üléséről. Időpont: , szerda, 10 óra
2011. november 16. Emlékeztető a Magyar Rétegtani Bizottság 2011. évi második üléséről Időpont: 2011. 11. 16., szerda, 10 óra Helyszín: MÁFI Igazgatósági tanácsterem Jelen van 13+1 fő: Császár Géza Magyar
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége
140/4, 483 510., Budapest, 2010 A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége TARI Gábor 1, HORVÁTH
A MAPI kiadásában megjelent ALAPSZELVÉNYEK. jegyzéke ig. Ivancsics Jenő - Kisház i Péter 1985
ŐSLÉNYTANI VITÁK /Discussiones Palaeontologicae/, 34, Budapest, 1987, pp. 113-124. A MAPI kiadásában megjelent ALAPSZELVÉNYEK jegyzéke 1983-1987-ig SOPRONI-HEGYSÉG 26. Soproni-hegység, Ágfalva, Belső Tödl,
Óceáni kéregmaradványok stabilizotópos vizsgálata OTKA 43098, témavezető Demény Attila Zárójelentés
Óceáni kéregmaradványok stabilizotópos vizsgálata OTKA 43098, témavezető Demény Attila Zárójelentés Bevezetés A stabilizotóp-geokémia egyik alapvető kérdése, hogy mennyiben őrződnek meg a vizsgált kőzetekben-ásványokban
Földtani felépítés, rétegtani áttekintés
PELIKÁN PÁL: FÖLDTANI FELÉPÍTÉS, RÉTEGTANI ÁTTEKINTÉS Földtani felépítés, rétegtani áttekintés Pelikán Pál KUTATÁSTÖRTÉNET A földtan tudománya jelentős részben a bányászatból fejlődött ki, természetes
A Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
Magyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység
Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011 gyűrt, takarós, az Ausztroalpi
A Battonya geotermikus koncesszió pre-neogén aljzatának földtani-tektonikai és reservoir viszonyai
A Battonya geotermikus koncesszió pre-neogén aljzatának földtani-tektonikai és reservoir viszonyai Koroknai B., Wórum G., Kádi Z., Szántó É., Kóbor M., Koroknai Zs., Tóth T. NosztalGEO 2018: "Fókuszban
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8
Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés
PELIKÁN PÁL: FEJLÕDÉSTÖRTÉNET I. SZERKEZETFEJLÕDÉS Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés Pelikán Pál A szerkezeti elemzésekből megállapítható a Bükköt felépítő földtani képződmények relatív rétegsorrendje,
A Koreai-félsziget földtani képe. (Tanulmányúti beszámoló) VÖRÖS ISTVÁN
ÚTIBESZÁMOLÓ A Koreai-félsziget földtani képe (Tanulmányúti beszámoló) VÖRÖS ISTVÁN t Összefoglalás: A Koreai-félsziget földtörténetében uralkodó szerepűek a magmás és metamorf képződmények. A földtörténeti
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3
Sztanó Orsolya ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat. 2. A kőzetciklus:
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
a) A keleti Alpok kiágazásaiban.
A) H egyvidéki felvételek. a) A keleti Alpok kiágazásaiban. 1. Kőzettani és földtani megfigyelések a borostyánkő rohonczi hegységben. D r. J ugovics L A J os-tól. 1914. év nyarán a m. kir. Földtani Intézet
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET. Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék TERÜLETEN
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék A DRÁVA-MEDENCE SZERKEZETFEJLŐDÉSE ÉS A KAPCSOLÓDÓ GÁZ/OLAJMEZŐK VISZONYA
A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC
A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló
A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
Kőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
A Darnói-egység mezozoós szubmarin vulkanizmusa és hidrotermás folyamatai, valamint ezek dinári kapcsolatai
A Darnói-egység mezozoós szubmarin vulkanizmusa és hidrotermás folyamatai, valamint ezek dinári kapcsolatai diplomamunka Készítette: Kiss Gabriella, geológus Témavezető: Dr. Molnár Ferenc, egyetemi docens
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
Bevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe 6. hét (még egy kicsit ısföldrajzról és lemeztektonikáról) Biogeokémiai ciklusok Mesebeli Wilson-ciklus: Egy képzeletbeli lemeztektonikai sztori Figyeljünk a mesemondóra: jegyezzük
DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék
FÖLDTUDOMÁNYI BSC SZAKMAI TÖRZSANYAG MAGYARORSZÁG FÖLDTANA Óraszám: 3 + 0 + 0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr. Gyarmati Pál DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék Debrecen, 2005 1 A tantárgy megnevezése:
MAGYARORSZÁG GEOLÓGIAI ALAPSZELVÉNYEI 1985 1991
MAGYARORSZÁG GEOLÓGIAI ALAPSZELVÉNYEI 1985 1991 Rendelési 01. Sopron-hegység, Sopron, Brennbergbánya, Kovácsárok, nyugati oldal kıfejtı Óbrennbergi Csillámpala Tagozat 02. Kıszegi-hegység, Cák, felsı kıfejtı
MAGYARORSZÁG GEOLÓGIAI ALAPSZELVÉNYEI 1985 1991
MAGYARORSZÁG GEOLÓGIAI ALAPSZELVÉNYEI 1985 1991 Rendelési sorszám Tájegység, földtani formáció 03. (Balaton-felvidék), Balatonfüred, Arácsi vasúti bevágás Arácsi Nádaskúti Dolomit Tagozat 04. (Balaton-felvidék),
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
Nyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből
Általános földtani alapismeretek I. (ásványkőzettan)
Tantárgy neve Általános földtani alapismeretek I. (ásványkőzettan) Tantárgy kódja FDO1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 0+2 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi
Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 11 2007
Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 11 2007 Paleozoikum Oktatási segédanyag földtudomány szakos BSc hallgatók részére A földtörténeti idı felosztása Fanerozoikum: kb. 3 óra tartam!!! A paleozoikumról
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
Az Aggtelek Rudabányai-hegység földtana
Az Aggtelek Rudabányai-hegység földtana Magyarország tájegységi térképsorozata Magyarázó az Aggtelek Rudabányai-hegység 1988-ban megjelent 1:25 000 méretarányú fedetlen földtani térképéhez Szerkesztette:
Mecsek és Villányi hegység
Mecsek és Villányi hegység Magyarország földtani vázlata a kainozoos üledékek elhagyásával Trunkó (1996) alapján 1-11. ALPACA kéregblokk egységei 12-14. TISIA kéregblokk egységei (12. Mecsek-zóna, 13.Villányi-
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni
Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
azaz a földrajzi környezet, ill. az abban lejátszódó folyamatok komplex értelmezéséhez.
A tantárgy neve: Magyarország természeti földrajza Tantárgyfelelős: Martonné dr. Erdős Katalin A tantárgy oktatója: Martonné dr. Erdős Katalin Óraszám/hét: 3 óra előadás Kreditszám: 4 A számonkérés módja:
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
Déikeleídunántáli földtani kutató fórások geofizikai paraméter vizsgálata
Balkán-félsziget felépítését részletesen megvizsgáljuk. Szeizmológiai csoportunk 1963-ba.n a Geofizikai Intézettől a Magyar Tudományos Akadémiához került. Remélhető, hogy ezzel az átszervezéssel eddig
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN*
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN* A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából 1981 óta folyik reflexiós szeizmikus kutatás a Nógrád cserháti területen (59. ábra),
KOREA FÖLDTANI VISZONYAI, ÁSVÁNYKINCSEI. Irta: Rásonyi László. 1. Bevezetés
a módszer nálunk is alkalmazhatónak látszik, különösen, ha figyelembe vesszük a magyar agyagásványkutatás nagy eredményeit. Különösen nagy figyelmet szentelnek a kőszéntelepes összlet tufitos rétegeinek.
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
Megvalósíthatósági tanulmány
Megvalósíthatósági tanulmány Város geotermikus energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozóan Az ENergy Efficiency and Renewables - SUPporting Policies in Local level for EnergY ENER-SUPPLY Energiahatékonyság
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
Szerkezeti földtan és lemeztektonika
Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek
MagyarorszÆg litosztratigræfiai alapegysøgei
MagyarorszÆg litosztratigræfiai alapegysøgei JURA BØrczinØ Makk Anik, CsÆszÆr GØza, Fızy IstvÆn, Grill J zsef, Haas JÆnos, Ivancsics Jenı, KishÆzi PØter, Knauer J zsef, Konda J zsef, Nagy IstvÆn, PÆlfy
A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY
A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA II. KATEGÓRIA Tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvasd el! A megoldásokat a mellékelt értékelőlapon kell beadni. Az értékelőlapon
ü Ö ü í ü ü ü ü í Ö ö ü ú ü ü ö ü ü ű ö í í ö í űá ú ü ö ö ö í ü ü ü ü ü ű ö í í ö í ű ú ü ü í ü ü ű ö í í ö í űá ú ü íí ü Á í í í Á ű ú í ö ö í ü ö ö ö í ö í ú ö ü ü ű ö ö í ű ö í ű ü ű ö í ű ö í ö í
ó ű ó ü ó ó ü ó ü Í Ö Ő ű Á ó Á Á Á ó ü ó Ö Ö ÚÁ Ö Ó Ó Ó ó Á Ö Ö Á Ó Á Á ó Á Ö Ú Á Ú Ö Ö Á Ö ú Ú Ö ü ú ú ó ü ú ű ó ú ü ú ó ó ü ó ú ü ú Ű ó ü ó ú ó ű ó ú ú ú ó ó ú ú ü ó ü ó ú ó ó ü Ö ó ó ű ó ú ü Ö ű ó
É ű Ö ű ű Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű Ó ű ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ó ű Á Á ű ű ű Á Ü Ű ű ű ű Ő Á Á Á ű Á Á É É Á Á Á ű ű ű Á É Á Á ű Á ű Á Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É ű Á ű É ű Ü ű É É É
Ó ő Ó ő ú ő ö ü Ó ő ö ő ü ő ö ő ü ö ö ő ö ü ú ö ő ü ú É ő ő ő ö ő ü ö Ó ő Á ő Á ú ü ő ú ú Ó ő Ó ő Á ő ő ő Ó ő Á ő ö ő ü ö ő ő ő ú ő Á ő ő ő Á ő ö ö ő ü ü ö ö ü ő É ő ő Á ő Á Ö ü ú ö Á ü ö ö ő ö ö ú ö ő
Metamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
Magnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
Földtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati
A Balfi-blokk felszínformáinak eredetéről
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A Balfi-blokk felszínformáinak eredetéről Prodán Tímea Hajnal Témavezető: Prof. Dr. Schweitzer Ferenc Konzulens: Prof. Dr. Veress Márton Pécsi
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ
A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak
MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100
MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő