DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék

Átírás

1 FÖLDTUDOMÁNYI BSC SZAKMAI TÖRZSANYAG MAGYARORSZÁG FÖLDTANA Óraszám: Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr. Gyarmati Pál DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék Debrecen,

2 A tantárgy megnevezése: Magyarország földtana A tantárgy felelőse: Dr. Gyarmati Pál Heti óraszám: Kredit értéke: 4 A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy célja: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatóval a hazai táj földtani adottságait, fejlődésének tér-idő vonatkozásait. A tantárgy tematikája: Bevezetőként az Alp-Kárpáti hegységrendszer keretéből levezetve szerkezeti elhelyezést nyer a Kárpát-medence és annak jelentősebb hazai szerkezeti egységei. Ez utóbbiak vázlatos történeti fejlődése a kréta időszakig terjedően regionális formában összevontan kerül tárgyalásra. A krétától kezdődően a már többé-kevésbé összeforrt egységes szerkezet közös szálon futó földtani fejlődésének fontosabb állomásai kerülnek bemutatásra különös tekintettel mai felszíni és felszínközeli zónák felépítését, arculatát meghatározó és az ásványi nyersanyagokat változó mélységben rejtő képződményekre. A hallgatók vázlatos áttekintést nyernek Magyarország regionális földtani adottságairól, nevezetes alapszelvényeiről, nyersanyagkészleteinek jelenlegi és perspektivikus vonatkozásairól. Ajánlott szakirodalom: Fülöp József (1989): Bevezetés Magyarország geológiájába Akadémiai Kiadó, Budapest Gyarmati Pál (2002): Magyarország földtana egyetemi jegyzet, Debrecen Császár G. (szerk.) 1997: Magyarország Litosztratigráfiai Alapegységei Táblázatok és rövid leírások 2

3 A tantárgy részletes tematikája: ELŐADÁS Elsajátítandó ismeretek 1. hét A Kárpát-medence szerkezeti földtani helyzete, szerkezeti felosztása - Kontinentális és óceáni kéregkörnyezetek a Kárpát-medencében - A Tethys rendszer fejlődésének sajátosságai és hatása a Kárpát-medence térségére i. A Tethys globáltektonikai viszonyai, a Paleo és Neo-Tethys, valamint a Vörös-tenger Indiai-óceán rendszer szerkezeti fejlődésének hasonlóságai, időbeni üteme ii. A Neo-Tethys szerkezeti sajátosságai, a K-i és Ny-i Neo-Tethys szerkezeti különbségei - A Ny-i Neo-Tethys mint atipikus globáltektonikai rendszer mezozóos fejlődése i. Az instabil platform állapot velejárói (abortált riftesedés, riftesedés, korai bezáródás ii. Elágazó riftek mint óceáni medencék (É-Pennini, D-Pennini, Vardar óceán). Rift, vagy transzkurrens törések? iii. Kontinentális kéregkörnyezetek a Ny-i Neo-Tethysben (Helvetikum, Brianconni küszöb, D-i Alpok) - Hazánk kéregszerkezeti egységei (nagyszerkezeti tagolása), kapcsolatuk a Ny-i Neo-Tethys rendszerrel i. Kontinentális kéregdarabok a Kárpát-medencében (Tiszai nagyszerkezeti egység, Pelsoi nagyszerkezeti egység (+ Igal-Bükki pászta), Ausztoalpi nagyszerkezeti egység) ii. Szerkezeti vonalak és értelmezésük a Kárpát-medencében (Középmagyarországi fő szerkezeti törés, Balaton vonal, Darnó vonal, DAV Rába vonal) - Hazánk fejlődéstörténetének nagy szakaszai a Tethys Alpi orogén rendszerben i. Prealpi fejlődéstörténet (Paleozóos orogének nyomai, bizonyítékai a Prealpi preorogén - alpjzatkomplexumban) ii. Alpi fejlődéstörténet a) Perm vége Középső Kréta Tethys geoszinklinális stádium (Platform állapotok, transzgressziók, progradációk, riftesedések) b) Felső Kréta Oligocén korai Paratethys állapot (felszíntagolódás, transzgressziók, korai vulkanizmus) c) Miocén Pannon - Pliocén késői Paratethys állapot (felszíntagolódás, geomorfológiai inverzió, transzgressziók, progradációk, vulkáni paroxizmus) d) Pleisztocén terresztrikus felszínfejlődés (fluviális hordalékkúpok és eolikus lösz, futóhomok üledékképződés, kéregtagolódás) 3

4 2. hét Hazánk paleozóos képződményei - A Tiszai Nagyszerkezeti Egység metamorf aljzatképződményei i. Mecsek-észak-alföldi metamorfit összlet ii. Közép-alföldi metamorfit összlet iii. Dél-alföldi metamorfit összlet iv. Mecseki perm szárazföldi, tengeri képződmények (Cserdi Fm., Bodai Aleurolit, Gyűrűfűi Riolit) - A Pelsoi Nagyszerkezeti Egység metamorf képződményei i. Észak-Magyarországi paleozóos szigethegységek képződményei (Szilur - Tapolcsányi Kovapala, Devon platform - Upponyi Mészkő, Abodi Mészkő, Karbon előtérsüllyedékek - Lázbérci Mészkő, Szendrői Fillit, Rakacai Márvány). ii. Észak-Magyarországi perm lagúnáris képződmények (Nagyvisnyói Mészkő, Perkupai Anhidrit) iii. Dunántúl paleozóos képződményei (Szilur - Lovasi Aleurolit, Devon platform Polgárdi Mészkő, Karbon orogén előtérsüllyedékek Szabadbattyáni Mészkő, Karbon orogén gyökérrégió Velencei Gránit) iv. Dunántúli perm parti partközeli képződmények (Balatonfelvidéki Homokkő, Tabajdi Anhidrit, Dinnyési Dolomit) - Ausztro-Alpi Nagyszerkezeti Egység metamorf képződményei i. A Soproni-hegység kristályos képződményei (Soproni Kristályospala Komplexum, Fertőrákosi Kristályospala Komplexum, Szentgotthárdi Pala, Büki Dolomit, Mihályi Fillit) 3. hét Hazánk triász képződményei - Alsó triász - a Tethys transzgresszió kezdetének ősföldrajzi keretei és képződményei i. Parti szárazföldi kifejlődések (Kővágószőlősi Homokkő, Jakabhegyi Homokkő) ii. Partközeli kifejlődések (Arácsi Márga, Szini Márga, Bódvaszilasi Homokkő) iii. Parttávoli kifejlődések (Alcsútdobozi Mészkő, Szinpetri Mészkő, Csopaki Márga, Gerennavári Mészkő) - Középső triász - a Tethys transzgresszió kiteljesedésének ősföldrajzi keretei és képződményei i. Partközeli kifejlődések (Patacsi Aleurolit) ii. Lagúnáris képződmények (Hetvehelyi Dolomit, Aszófői Dolomit, Iszkahegyi Mészkő, Guteinsteini Mészkő) iii. Platform (self) karbonátok (Rókahegyi Dolomit, Zuhányai Mészkő, Megyehegyi Dolomit, Budaörsi Dolomit, Steinalmi Mészkő, Hámori Dolomit, Csukma Formáció, Fehérkői Mészkő, Bervai Mészkő, Wettersteini Mészkő) iv. Nyílt platform (self) képződmények (Lapisi Mészkő, Felsőörsi Mészkő, Fennsíki Mészkő, Répáshutai Mészkő, Bódvalenkei Mészkő, Reiflingi Mészkő, Derenki Mészkő) v. Abortált riftesedés magmás kifejlődései (Buchensteini Formáció, Szentistvánhegyi Metaandezit, Szinvai Metabazalt, Bódvavölgyi Ofiolit) 4

5 - Felső triász stabil platform ősföldrajzi keretei és képződményei i. Platform (self) karbonátok (Fődolomit, Dachsteini Mészkő, Kisfennsíki Mészkő) ii. Intraplatform lagúnáris mészkövek (Kösseni Fm., Feketehegyi Mészkő) iii. Intraplatform süllyedékek és kontinentális lejtő üledékei (Hallstatti Mészkő, Pötscheni Mészkő, Zlambach Márga) - Felső triász progradáció ősföldrajzi keretei és képződményei i. Lagúnáris kifejlődések újbóli megjelenése (Kantavári Fm.) ii. Partközeli sekélytengeri homokkövek (Mészhegyi Homokkő, Karolinavölgyi Homokkő, Mecseki Kőszén) 4. hét Hazánk jura képződményei - Alsó jura Tethys transzgresszió ősföldrajzi keretei és képződményei i. Lagúnáris kifejlődések áthúzódása (Mecseki Kőszén) ii. Stabil platform átmeneti továbbélése (Somsicshegyi Mészkő, Pisznicei Mészkő, Kardosréti Mészkő) iii. Nyílt self kiterjedése nyíltvízi sziliciklasztos és karbonátos üledékek elterjedése (Hosszúhetényi Mészmárga, Mecseknádasdi Homokkő, Óbányai Aleurolit, Hierlatzi Mészkő, Isztiméri Mészkő, Tűzkövesárki Mészkő) iv. Leszakadt platformtöredékek jelenléte (Kecskeháti Mészkő) v. Mélytengeri (bathiális) környezetek megjelenése (Kisgerecsei Márga, Úrkúti Mangán, Telekesvölgyi Komplexum) - Középső jura Tethys óceáni környezetek keretei és képződményei i. Villányi platform továbbélése (Villányi Mészkő) ii. Nyílt self továbbélése nyíltvízi sziliciklasztos és karbonátos üledékek elterjedése (Komlói Mészmárga, Dorogói Mészmárga, Óbányai Mészkő, Eplényi Mészkő, Tölgyháti Mészkő) iii. Leszakadt platformtöredékek jelenléte (Pusztakisfalui Mészkő) iv. Karbonát-kompenzációs mélység alatti karbonátszegény vagy karbonátmentes üledékek megjelenése (Lókúti Radiolarit, Bányahegyi Radiolarit, Lökvölgyi Pala) v. Riftesedés magmás kifejlődései (Szarvaskői Bazalt) - Felső jura nyílt platform (self) környezetek átmeneti stabilizációja i. Villányi platform továbbélése (Szársomlyói Mészkő) ii. Nyíltvízi sziliciklasztos és karbonátos üledékek elterjedése (Pálihálási Mészkő, Mogyorósdombi Mészkő, Szentivánhegyi Mészkő, Fonyászói Mészkő, Kisújbányai Mészkő, Várkonyi Mészkő, Márévári Mészkő, Pusztaszőlősi Márga) - Alpi Jura Magyarországon (Kőszegi-hegység) (Kőszegi Kvarcfillit, Velemi Mészfillit, Cáki Konglomerátum) 5. hét Hazánk alsó- és középső-kréta képződményei - Alsó kréta Tethys medencetagolódás (orogén korai, bevezető szakasza) i. Nyílt self környezetek továbbélése nyíltvízi sziliciklasztos és karbonátos üledékek jelenlétével (Szentivánhegyi Mészkő, Mogyorósdombi Mészkő, Sümegi Márga, Márévári Mészkő, Pusztaszőlősi Márga) 5

6 ii. Villányi platform továbbélése (Nagyharsányi Mészkő) iii. A riftesedés törésrendszerének bezáródással kapcsolatos újraéledése, ehhez kapcsolódó köpenymagmatizmus (kora-orogén kontinentális vulkanizmus) (Mecsekjánosi Bazalt) iv. A feltagolódás során létrejött árok-süllyedékekben megjelenő flisoid képződmények (Berseki Márga, Lábatlani Homokkő) v. Szárazulatok első tartós megjelenése (Harsányhegyi Bauxit) - Középső kréta medencetagolódás, a Tethys geoszinklinális stádium zárulása (Ausztriai-Larámi orogenezis) i. Nyíltvízi sziliciklasztos és karbonátos fiókmedencék jelenléte, gyakran zátonykörnyezetekkel (Tatai Mészkő, Zirci Mészkő, Környei Mészkő, Pénzeskúti Márga, Bissei Márga) ii. Szárazulatok tartós megjelenése (Alsópere Bauxit) 6. hét Hazánk felső-kréta képződményei - Felső kréta térszíntagolódás, első Paratethys transzgresszió a középhegységi pászta és az Alföld hosszanti süllyedékei mentén i. Szárazulati térszínek továbbélése, felszíni málladékok megőrződése a transzgressziós sorozatok bázisán (Halimba Bauxit, Nagytárkányi Bauxit) ii. Partközeli törmelékes képződmények megjelenése (Nekézsenyi Konglomerátum, Szanki Konglomerátum) iii. Partközeli mocsári környezetek megjelenése (Ajkai Kőszén) iv. Sekélytengeri nyíltvízi és partközeli környezetek megjelenése (Jákói Márga, Ugodi Mészkő, Polányi Márga, Izsáki Márga, Csikériai Márga) v. A feltagolódás során létrejött árok-süllyedékekben megjelenő flisoid képződmények (Debreceni Fm., Körösi Fm.) vi. A köpenymagmatizmus bezáródással kapcsolatos újraéledése (koraorogén kontinentális vulkanizmus) (Budakeszi Pikrit) 7. hét Hazánk eocén képződményei - Második (DNY-i) Paratethys transzgresszió a középhegységi pászta és az Alföld hosszanti süllyedékei mentén i. Eocén képződmények elterjedése Magyarországon ii. Szárazulati térszínek megjelenése, felszíni málladékok megőrződése a transzgressziós sorozatok bázisán (Gánti Bauxit) iii. Partközeli törmelékes és lagúnáris képződmények megjelenése a transzgresszió bázisán (Dorogi Fm., Csernyei Fm., Kosdi Fm.) iv. Nyíltvízi karbonátos és keverék képződmények megjelenése és kiterjedése (Szőc Mészkő, Padragi Márga, Csolnoki Agyagmárga) v. Átmeneti regresszió (progradáció) a partközeli képződmények kiterjedésével (Tokodi Fm., Lencsehegyi Fm.) vi. Nyíltvízi karbonátos és keverék képződmények ismételt kiterjedése (Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga) vii. A feltagolódás során létrejött árok-süllyedékekben megjelenő flisoid képződmények (Nádudvari Komplexum) viii. A köpenymagmatizmus bezáródással kapcsolatos aktivitása (koraorogén kontinentális vulkanizmus) (Nadapi Andezit, Recski 6

7 Andezit (?)) 8. hét Hazánk oligocén képződményei - Harmadik (ÉK-i) Paratethys transzgresszió a középhegységi pászta és az Alföld hosszanti süllyedékei mentén i. Oligocén képződmények elterjedése Magyarországon ii. Medencekörnyezet továbbélése az eocén oligocén regressziós határon (Budai Márga) iii. Alsó oligocén (kiscelli) partközeli képződmények (Hárshegyi Homokkő) iv. Alsó oligocén (kiscelli) nyíltvízi környezetek (Tardi Agyag, Kiscelli Agyag) v. Felső oligocén (egeri) szárazföldi és partközeli (lagúnáris) környezetek (Csatkai Fm., Mányi Fm.) vi. Nyílt vízi molassz üledékek (Törökbálinti Homokkő, Szécsényi Slír, Egri Fm.) vii. A feltagolódás során létrejött árok-süllyedékekben megjelenő flisoid képződmények (Nádudvari Komplexum) 9. hét Hazánk üledékes miocén képződményei - Negyedik Paratethys transzgresszió a középhegységi pászta mentén i. Alsó miocén üledékes képződmények elterjedése Magyarországon ii. Áthúzódó oligo-miocén medencekifejlődések (Szécsényi Slír, Pétervásárai Homokkő) iii. Alsó miocén transzgresszió szárazföldi és partközeli (lagúnáris) környezetei (Szászvári Fm., Zagyvapálfalvai Fm. Brennbergi Barnakőszén, Salgótarjáni Barnakőszén, Ligeterdei Kavics) iv. Alsó miocén transzgresszió nyíltvízi molassz üledékei (Garábi Slír, Tekeresi Slír, Budafai Fm.) v. Alsó miocén végi regressziós üledékek (Fóti Fm.) - Geomorfológiai inverzió hatása a középső-felső miocén üledékes képződmények magyarországi elterjedésére - Ötödik Paratethys transzgresszió a középhegységi pászta és a mai medencerészek területén i. Partközeli és nyíltvízi karbonátos és sziliciklasztos alsó bádeni képződmények (Sámsonházi Fm., Nógrádszakáli Fm., Bádeni Agyag) ii. Átmeneti bádeni regresszió (Hidasi Barnakőszén) iii. Felső bádeni transzgresszió nyíltvízi karbonátos és sziliciklasztos képződményei (Rákosi Mészkő, Szilágyi Agyagmárga) - Hatodik Paratethys transzgresszió a középhegységi pászta peremén és a mai medencerészek területén i. Partközeli képződmények a szarmatában (Tinnyei Fm., Sajóvölgyi Fm., Öcs Fm.) ii. Nyíltvízi képződmények a szarmatában (Kozárdi Fm.) 7

8 10. hét Hazánk magmás miocén képződményei - A hazai vulkáni paroxizmus geodinamikai jellegére vonatkozó álláspontok (szubdukció szigetív, kontinentális magmatizmus) - A hazai magmatizmus geokémiai és sztratigráfiai vonatkozásai i. Riolittufa szintek a hazai miocénben (Gyulakeszi Riolittufa, Tari Dácittufa, Galgavölgyi Riolittufa Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Vizsolyi Tufa) ii. Neutrális vulkáni sorozatok a hazai miocénben (Hasznosi Andezit, Mátrai Andezit, Tokaji Vulkanit) - Vulkáni koszorú, vagy foltszerű kiterjedés? Az Alföld mélyszinti neogén magmatizmusának szerepe geodinamikai értelmezésben (Nyírségi Andezit) 11. hét Hazánk pannon pliocén képződményei - A pannon tengeri képződmények elterjedése, rétegtani tagolásának nehézségei (izokroniai problémák) - A pannon tengeri környezetei i. A medencebelső nyíltvízi kifejlődések (Endrődi Márga, Imárhegyi Aleurit, Zsámbéki Márga) ii. Mélyvízi turbiditek (Szolnoki Homokkő) iii. Deltalejtők nyíltvízi finomszemcsés üledékei (Algyői Fm.) iv. Deltafront és deltasíkság homokos kifejlődései (Újfalui Homokkő) v. Partközeli lagúnáris mocsári képződmények (Bükkaljai Lignit, Toronyi Lignit, Taliándörögdi Márga, Tihanyi Fm.) - A pannon terresztrikus környezetei i. Abráziós partok (Kisbéri Kavics, Kállai Kavics) ii. Szárazföldi, fluviális és tavi képződmények (Zagyvai Fm., Nagyvázsonyi Mészkő, Nagyalföldi Tarkaagyag, Hansági Fm.) iii. Bazaltvulkanizmus a pannon medencében (Keceli Bazalt, Tapolcai Bazalt, Salgóvári Bazalt) iv. Maar vulkánok feltöltődő medencéi (Pulai Alginit) 12. hét Hazánk negyedidőszaki képződményei - A medencefejlődés keretei, s a negyedidőszaki képződmények elterjedése Magyarország területén - Folyóvízi üledékképződés i. Közép-nagy folyók hordalékkúpjai (Duna Kisalföldi, Duna Alföldi, Maros, Nyírség, Sajó-Hernád) ii. Hegységperemi, hegységelőtéri hordalékkúprendszerek (Mátraalja- Bükkalja, Ny-Magyarországi hordalékkúpok) - Eolikus üledékképződés i. Löszképződési időszakok és területek (Paksi Lösz, Alföldi Lösz, Hajdúböszörményi Lösz, Orosházi Lösz) ii. Futóhomok képződés a hazai negyedidőszaki képződményekben (Nyírség, Duna-Tisza Köze, Belső Somogy) - Limnikus üledékképződés (Nagybereki Tőzeg) 8

9 13. hét Regionális földtani ismeretek I. A Dunántúl földtani nagyegységei - A Soproni- és Kőszegi-hegység i. Hegységszerkezeti kapcsolat a Kelet-Alpi takarórendszerrel ii. Előtéri üledékek (paleogén üledékek hiánya, neogén kifejlődések jellege) iii. Gazdaságföldtani adottságok (lignit, kavics-homok, víz) földtani feltételei - A Mecsek Villányi szerkezet i. A Mecsek periklinális szerkezete és paleo-mezozóos képződményeinek felszíni elterjedése ii. A Villányi-hegység pikkelyszerkezete iii. A Mecsek és a dél-dunántúl kainozoikuma (paleogén hiánya, neogén kifejlődések jellege) iv. Gazdaságföldtani adottságok (urán, feketekőszén, barnakőszén) földtani feltételei - A Dunántúli-középhegység i. A paleo-mezozóos alaphegység törve gyűrt aszimmetrikus szinklinális szerkezete ii. Paleogén képződmények jellege és elterjedése iii. Neogén képződmények jellege és elterjedése iv. Gazdaságföldtani adottságok (bauxit, mangán, barnakőszén) földtani feltételei 14. hét Regionális földtani ismeretek I. Észak-Magyarország földtani nagyegységei - Bükk-Gömöri régió i. Az Aggteleki Karszt takarós szerkezete ii. Az Upponyi- és Szendrői szigethegységek szerkezete iii. Alternatív elképzelések a Bükk szerkezeti viszonyairól (takaró pikkelytakaró, D-ies É-ias vergencia) és ezek szerepe a régió szerkezeti viszonyainak értelmezésében iv. Paleogén képződmények a Bükk-Gömöri régióban v. Neogén képződmények a Bükk-Gömöri régióban vi. Gazdaságföldtani adottságok (barnakőszén, lignit) földtani feltételei - Vulkáni hegységek É-Magyarországon i. A Visegrádi hegység és a Börzsöny fejlődése és szerkezete (elsődleges vulkáni szerkezetek) ii. A Mátra fejlődése és szerkezete iii. A Tokaji hegység fejlődése és szerkezete iv. Paleogén képződmények a vulkáni hegységek környezetében (É- Magyarországi paleogén medencék) v. Neogén képződmények a vulkáni hegységek környezetében (Nógrád-Cserháti kutatási terület) vi. Gazdaságföldtani adottságok (réz-, cink-, ólom-, aranyércesedés, barnakőszén, lignit, nem érces ásványi nyersanyagok perlit, zeolit, bentonit, illit, kaolinit). 9