Magyarország nagytájai

Átírás

1 Magyarország nagytájai

2 Az Alföld a legnagyobb nagytájunk, túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés, míg a homoktalajon gyümölcs- és szőlőtermesztés folyik. E tájunk adja a magyar kőolaj- és földgáztermelés 90%-át.

3

4 Az Alföld hazánk legszárazabb és legszélsőségesebb vidéke. Itt a leghidegebb a tél és legmelegebb a nyár. Itt süt a legtöbbet a Nap, amely kedvező a mezőgazdaság számára, viszont gyakoriak az aszályok, amikor hetekig nem esik egyetlen csepp eső sem. A csapadék évi eloszlási is igen szélsőséges: tavasz végén, nyár elején sok a csapadék, az év többi részében jóval kevesebb. Gyakran öntözésre van szükség, hogy pótolják a hiányzó vízmennyiséget.

5 Az Alföld résztájai: Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl. Kiskunság: futóhomok, homokbuckák Nagykunság: hordalék, iszap, tökéletes síkság Mezőföld: vastag lösztakaró Maros Kőrös köze: lösz

6 Növénytermesztés a Kisalföldön A Kisalföldön is számos növényt termesztenek. Főbb terményei a cukorrépa, a búza, a sörárpa és a takarmánynövények. A cukorrépa termesztésnek a Kisalföld a központja, több nagyobb cukorgyár is van a vidéken, amely feldolgozza a terményt. Nagyon fontos még a kukorica és az egyéb takarmánynövények, ugyanis ez a vidék hazánk legfontosabb szarvasmarhatartó területe, valamint a baromfitenyésztés is igen jelentős. Állattenyésztés a Kisalföldön A szarvasmarhák a réteken, legelőkön is nagy számban megtalálhatók, húsukért és tejükért egyaránt tartják, a baromfik azonban leginkább a hatalmas baromfi-telepeken, melyek közül is a legnagyobb Bábolnában található, ahol több ezer csirkét nevelnek, némelyiket tojónak a tojásukért, egy részüket pedig a húsukért. A bábolnai termékeket külföldön is keresik, mert nagyon jó minőségűek.

7 A Dunántúli-dombság felszínét patakok, folyók alakították ki. Nyugati része hazánk legcsapadékosabb területe, a dombokat gyakran rét és legelő borítja, amely a szarvasmarhatenyésztés alapját jelenti. A szántókon búza, kukorica, cukorrépa, burgonya terem. Gyakori errefelé a malom, tej- és húsüzem, a cukorgyár. A Zalai-dombság kőolaját a vegyipar több ágazata hasznosítja.

8 A Somogyi-dombság: A Somogyi-dombságnak két, viszonylag eltérő tulajdonságú része van. Az északi terület lösszel borított vonulatokat takarnak. Patakjai észak felé folynak. A déli vidék homokkal borított dombság, az itteni patakok a Dráva felé veszik az irányt. A Tolnai-dombság: A Tolnai-dombság a nagytáj legkeletebbi része. A jégkorszakban lezajló folyamatok következtében igen vastag löszréteg borítja a mélyben lévő tengeri üledéket. A lösz kiváló talajt biztosít a vidéknek, ezért mezőgazdasági szempontból nagy jelentőséggel bír ez a terület.

9 A Mecsek, a Baranyai-dombság és a Villányihegység A Baranyai-dombság szintén lösszel borított vidék, a Mecsek és a Villányi-hegység azonban egészen más anyagból épül fel. A Mecsek középidei mészkőből és homokból álló hegység, amely a tengerben felhalmozódott üledékből alakult ki. A Villányihegység alapkőzete szintén a mészkő. Kőzetanyagukon és magasságukon kívül van még egy különlegességük: az ország két olyan vidéke, ahol a mediterrán éghajlat hatásai érződnek. A dél lejtőkön mediterrán jellegű örökzöld növények élnek, a napsütéses hegyoldalakon itt virágoznak először tavasszal a mezei virágok.

10 A Dunántúli-középhegység fennsíkjairól, barnakőszén, mangán, bauxit telepeiről nevezetes. A barnakőszén kitermelése után villamos áramot állítanak elő, a bauxitból alumínium készül. Az itteni gyárakban autót, műtrágyát, papírt, üveget, porcelánt készítenek.

11 A kép nem jeleníthető meg.

12 A Dunántúli-középhegység tájai: A Dunántúli-középhegység több vidéket foglal magába. Nyugati részén a Bakony található, amely több hegységre osztható: legdélebbi tagja a Keszthelyi-hegység, a Balaton vonalát a Balatonfelvidék kíséri. A Bakony központi részétől keletre a Dunántúli-hegység következő tagja, a Vértes, melyet a Móri-árok választja el a Bakonytól. A Vértestől keletre, a Tatai-árok túloldalán a Dunazug-hegység húzódik, melynek szintén több tagja van: a Gerecse, a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység. A Vértes déli lábánál emelkedik a Velencei-hegység, amelyik az összes többi hegységtől különbözik.

13 Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb és leghűvösebb tája. A sok csapadék miatt területén sok a vízfolyás. A hegységeket erdők borítják. A legmagasabbak a Mátra és a Bükk, a Mátrában található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes. A hegységek lábainál bányászott lignittel és kőolajjal, földgázzal villamos áramot állítanak elő.

14 Az Északi-középhegység hegységei: Több hegységet is magába foglal az Északiközéphegység nagytáj. Legkeletibb része a Duna partján fekvő Börzsöny. Tőle keletre a Cserhát lankái terülnek el. Utána következik a Mátra, ahol hazánk legmagasabb pontja található. Keletebbre a Bükk hatalmas mészkőtömbje húzódik, melyet északon az Aggteleki-karszt, északkeleten a Cserehát követ. Legkeletibb hegységünk a Zempléni-hegység. Szerkezetileg a Visegrádi-hegység is ide tartozik, de földrajzi szempontból a Dunántúliközéphegységhez soroljuk.

15

16 Az Északi-középhegység vulkanikus hegységei: Hegységei közül több is vulkanikus eredetű, de kőzetanyaguk nagyon változatos. A Mátra, a Cserhát és a Börzsöny nagyrészt andezitből épült fel, a Zempléni-hegység elsősorban riolitból és riolittufából, míg a Mátrától északra, a Medvesvidéken bazaltformákkal találkozhatunk.

17

18

19 Alpokalja Magyarország egyik legcsapadékosabb vidéke. Üde, dús fű terem, ami kiváló táplálék az itt tenyésztett szarvasmarhák számára. Az alacsonyabb területeken takarmánynövényeket termesztenek. Gazdag gyógyvizei kiváló környezetet biztosítanak a pihenni, túrázni, gyógyulni vágyók számára.

20 Alpokalja tájai: Az Alpokalja hegységei a vidék nyugati és északi részén helyezkednek el, legészakabbra találjuk a Soproni-hegységet. Tőle délre a Kőszegihegységet. A táj dombságai közül a Kemeneshát a legnagyobb, amely a vidék délkeleti részén található.

21

22

23