Dunántúli-középhegység

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dunántúli-középhegység"

Lilla Oroszné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Dunántúli-középhegység

4 Határai NY: a Keszthelyi-hegységet árkos süllyedékek választják el a Zalai-dombságtól. ÉNY: a Bakonyhoz tartozó, 5 10 km széles hegységelőtéri hordalékkúpsorokkal, hegylábfelszínekkel, hegységperemi dombságokkal kapcsolódik a Kisalföldhöz; É: a Duna teraszos völgye övezi; ÉK: árkos hegységközi medencék választják el a Visegrádi-hegységtől. DK: medencedombságokkal, lankás hegylábfelszínekkel hajlik a Mezőföld síkjára; D: a Balaton hegységelőtéri süllyedéksorozata különíti el a Dunántúli-dombságtól.

kapcsolódik a Kisalföldhöz; É: a Duna teraszos völgye övezi; ÉK: árkos hegységközi medencék választják el a

5 FÖLDTÖRTÉNET - ÓIDŐ Aljzat: gyenge és közepesen metamorfizált kaledóniai és variszkuszi hegységroncsok képezik; m vastag üledékek agyagpala, fillit, szilúr, (graptoliteszek) Balaton-felvidék diabáz, Velencei gránit Kékkúti mészkő, Szabadbattyáni mészkő HEFOP

üledékek agyagpala, fillit, szilúr, (graptoliteszek)

6 Perm: vörös homokkő Balaton-felvidék Meleg-féligszáraz éghajlat Térszínek többszöri tönkösödésen kellett hogy keresztülmenjenek. HEFOP

7 KÖZÉPIDŐ Tethys kinyílása Triász Dachsteini mészkő Fődolomit tengeri üledékképződés HEFOP

8 Júra Kréta Tektonikai mozgások: takaróképződés, pikkelyeződés és gyűrődés ment végbe, Hegységgé válás HEFOP

9 Kréta felszínfejlődés Trópusi felszínfejlődés trópusi torony- és kúpkarsztos tönkfelszín képződött. Bauxit Szőc Nyírád Halimba Gánt HEFOP

10 HEFOP

11 ÚJIDŐ - HARMADIDŐSZAK A harmadidőszakban a hegység fő tömege részekre töredezett sasbércsorozatokra és hegyközi medencesorokra tagolódott HEFOP

12 EOCÉN Elöntés üledékek Széntelepek (Tatabánya, Oroszlány, Nagyegyháza, Mány Vulkáni-tevékenység Velence-hegység andezitek HEFOP

13 Oligocén Kiemelkedés Lepusztulás HEFOP

14 Miocén Mai szerkezet és morfológia kialakulása, Végén: szigetsorokat, öblözeteket formálva emelkedett ki a pannóniai tóból. Pannon-tó abrázió (a tengerhullámzás pusztító tevékenysége) HEFOP

15 Pannon HEFOP

16 Bazaltvulkanizmus PLIOCÉN Mind a földkéreg, mind a kőzetburok vastagsága a Pannon-medence területén az átlagosnál jóval kisebb Európa alatt nagy kiterjedésű, az asztenoszféra normális hőmérsékleténél forróbb köpenytartomány húzódik. Magmaképződés HEFOP

Európa alatt nagy kiterjedésű, az asztenoszféra normális

17 2-6 millió évvel ezelőtt HEFOP

18 Bazaltvulkanizmus: Balaton-felvidék Gulács Csobánc Szent-György-hegy Badacsony HEFOP

19 A Tihanyi- félsziget vulkánossága 7 millió éves maar-vulkanizmus Utóvulkáni működés gejzírek HEFOP

20 HEFOP

21 PLEISZTOCÉN Interglaciálisokban a folyóvízi eróziós bevágódás, a völgyképződés Glaciálisokban periglaciális folyamatok (sár- és talajfolyás, csuszamlások, fagyaprózódás stb.) jellemezték. HEFOP

22 Krioplanációs folyamatok Kőtenger Törmelékhalmaz Torony HEFOP

23 A hegylábfelszíneken és a medencékben megindult a lösz és a löszszerű lejtőüledékek felhalmozódása. tanúhegyek. kipreparálódása Hegység emelkedése HEFOP

24 KARSZTOSODÁS Barlangok: nincs nagy barlangrendszer Oka Földtani szerkezet TAGOLTSÁG, TÖREDEZETTSÉG A fiatalabb takarórétegek nagy elterjedése, melyek a kialakult karsztjelenségeket is sokfelé eltakarják, sőt eltömik. HEFOP

25 Gerecsében és a Budai-hegységben a Duna és mellékpatakjainak teraszaihoz igazodva édesvízimészkő-szintek települtek HEFOP

26 DOMBORZAT ÁTALAKÍTÁSA Emberi tevékenység. Erdőirtások Földművelés Bányászat szénbányászat (Ajka, Dorog, Tatabánya-Oroszlány) bauxit HEFOP

27 FELSZÍNTÍPUSOK 1. Középhegységi fennsíkok. 2. Bazaltvulkáni kúpok és tanúhegyek. 3. Hegyközi medencék. árkos süllyedékek sorozatai (Zirci-, Budakeszimedencék stb.). HEFOP

28 4. Hegységelőtéri dombságok-síkságok. eróziós és deráziós formák; jó részük mezőgazdasági művelés alatt áll, felszabdaltság HEFOP

29 5. Síkságok árterek, alacsony teraszok hordalékkúp-felszínek mélyfekvésű medencetalpak HEFOP

30 TALAJ A permi homokkő vörös málladéktakaróján többnyire savanyú talajok, a gránitfelszíneken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. A karsztos, vízhiányos mészkő- és dolomittérszíneken a talajképződés lassú, mállási termék alig képződik, ezért csak sekély váztalajok, vékony rendzinatakarós termőrétegek alakulhattak ki. HEFOP

31 A dombsági és hegységelőtéri térszíneken jellegzetes képződmények a lösz és löszszerű üledékfelhalmozódások, az eluviális-deluviális üledéktakarók, a többszörösen áthalmozott üledéktípusok. Ezek a barna erdőtalajok (csernozjom barna erdőtalaj, Ramann-féle erdőtalaj) kitűnő alapkőzetei. Szárazabb területeken a mészlepedékes csernozjom fejlődött ki. HEFOP

32 Éghajlat Földrajzi helyzete miatt a szubkontinentális jelleg mellett a szubmediterrán hatás is érvényesül. Csapadék-ellátottságát meghatározza, hogy délnyugat-északkeleti csapása merőleges az Atlanti-óceán felől érkező légtömegekre, így a hegység nyugati oldalán több csapadék hull, keleten viszont főnhatás érvényesül. A csapadék átlagos évi összege a Bakonyban a legmagasabb (a Magas-Bakony fennsíkjain akár mm), míg legszárazabb területei a Balatonfelvidék délkeleti pereme, ahol a csapadék évi összege 600 mm alatt van, sőt az esőárnyékos hegységelőtereken alig több mint 500 mm. A januári hőmérséklet 1,5 és 4 C között váltakozhat; a legenyhébbek a telek a Balatoni-riviéra térségében ( 1 C). A nyári hőmérséklet a magasság növekedésével csökken; 300 m felett a júliusi középhőmérséklet 19,5 C-nál alacsonyabb, a legmagasabb részeken a 17,5 C-t sem éri el. Az uralkodó északnyugati szél az északnyugati-délkeleti árkokban jelentősen felerősödhet (Móri-árok, Pilisvörösvári-árok, Budaörsimedence; utóbbiban mérték hazánk eddigi legnagyobb szélsebességét). Speciális, főn jellegű szél alakulhat ki a Balatonfelvidéken, a Tési-fennsík keleti előterében (Inota) és a Vértes keleti peremén (Csákvár). HEFOP

33 NÖVÉNYZET A Dunántúli-középhegység növényföldrajzilag a Bakonyicum önálló flóravidékét képezi, amelyen ugyanakkor erősen érződik az Északiközéphegység, az Alföld, illetve főként a délnyugati szubmediterrán területek hatása. HEFOP

34 A klímazonális vegetáció egységei közül elsőként a bükkösöket említjük, amelyek nagyobb összefüggő foltokban az Északi-Bakonyban fordulnak elő. A gyertyános-tölgyesek az enyhén savanyú talajokat kedvelik, olykor elegyes társulásokat alkotnak. Szép állományaik fordulnak elő a Bakonyban, a Vértesben. A cseres-tölgyesek inkább az agyagbemosódásos barna erdőtalajokon tűnnek fel, elsősorban a hegység alacsony peremi fennsíkjain, harmadidőszaki laza üledékekkel takart sasbércein, peremi medencéiben és dombságain. HEFOP

35 A Dunántúli-középhegység vegetációjának talán legjellegzetesebbjei a száraz tölgyesek: a karsztbokorerdők és karszttölgyesek. Ezek a legkiterjedtebb felszínépítő kőzeteken, a dolomiton és mészkövön élnek. HEFOP

36 A Dunántúli-középhegység tájai 1. Keszthelyi-hegység 2. Bakony 3. Vértes 4. Velencei-hegység 5. Gerecse 6. Pilis 7. Budai-hegység

37 Bakony Határai: Ny: Keszthely- hévízi árok. K: Móri- árok. D: Balaton és a Sárrét süllyedéke. É: A Bakony dombsági előtere észrevétlenül megy át a Kisalföldbe.

39 A Bakony tagolása A Veszprém- devecseri töréses- árkos süllyedék két részre bontja: Északi- (Öreg-) Bakony. A Zirc- Eplény- Veszprém vonal mentén kettéválik: Nyugati- (Magas-) Bakony Keleti- Bakony Déli- Bakony. A Veszprém- nagyvázsonyi árkos süllyedék (Litéri- törés) mentén kettéosztódik: Déli- Bakony. É-i rész Balatonfelvidék. D-i rész

40 A Bakonyvidék tájai

41 5.1. Bakonyvidék Keszthelyi-hegység Tátika-csoport Keszthelyi-fennsík A két egység között a Zsidimedence húzódik.

45 Balaton-felvidék Badacsony-Gulács-csoport Balaton-felvidék Vilonyai-hegyek

47 Déli-Bakony Veszprém Nagyvázsonyi-medence Kab-hegy Agártető-csoport Sümeg Tapolcai-hát Devecseri Bakonyalja

49 Északi-Bakony Öreg-Bakony Bakonyi kismedencék Kelet-Bakony Veszprém-Devecseri-árok

50 Cuha-völgy

52 Pápai Bakonyalja Pannonhalmidombság Súri-Bakonyalja Bakonyalja

54 5.2. Vértes Velencei-hegyvidék Vértesaljai-dombság Bársonyos Által-ér-völgy Móri-árok

56 Vértes-hegység Vértes-fennsík Vértes peremvidéke Gánti-medence

57 Velencei-hegység és környéke Zámolyi-medence Sőrédi-hát Lovasberényi-hát Velencei-hegység

58 5.3. Dunazug-hegyvidék Gerecsevidék Nyugati-Gerecse Központi-Gerecse Keleti-Gerecse Gerecsei kismedencék

60 Bicske-Zsámbéki-medence Etyeki-dombság Zsámbéki-medence

61 Budai-hegység Budai-hegyek Tétényi-fennsík Budaörsi- és Budakeszi medence

63 Pilis-hegység Pilisi-hegyek Pilisi-medencék

66 Nummuliteszes mészkő

67 Nummuliteszes mészkő

68 Hippuriteszes mészkő

69 Karros mészkő a Bakonyban

70 Bakony dolomitsziklák

Hasonló dokumentumok

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen