Az 56/2002 GKM rendelet alapján kötelező átvételre jogosult kapcsolt termelők 2010. december 31. utáni támogatásáról GÁZMOTOROK A 2010. évi VII. törvény hatását is figyelembe vevő változat 2010. március 16.
Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3 2. HÁTTÉR...7 2.1 A meghosszabbítás szükséges feltételei...7 2.2 A meghosszabbítás szükséges feltételeinek teljesítése...8 2.3 A meghosszabbítás további döntési kritériumai...10 2.4 Gázmotoros és nem gázmotoros termelők...10 2.5 Előzmények...11 3. A GÁZMOTOROK KÖLTSÉGEI ÉS BEVÉTELEI...12 3.1 Beruházási költségek...12 3.2 Állandó költségek...14 3.2.1 Személyi költségek...16 3.2.2 Egyéb költségek...18 3.3 Változó költségek...18 3.3.1 Földgáz árak...18 3.3.2 Karbantartás...21 3.3.3 Iparűzési adó...21 3.4 A figyelembe vett állandó és változó költségek összefoglalása...22 3.5 Árbevételek...23 3.5.1 Villamos energia...23 3.5.2 Hőenergia...24 4. A MEGTÉRÜLÉS SZÁMÍTÁSA...26 4.1 Az alapmodell...26 4.2 Hitelek...27 4.3 Adófizetés...27 4.4 Diszkontráta...27 4.5 Maradványérték...28 4.6 Támogatások figyelembevétele...29 4.7 A megtérülés számítási modell eredményei...29 4.7.1 Általános szempontok...29 4.7.2 Megtérülési idők...31 5. A MEGTÉRÜLÉSI IDŐK ÉS A KÖTELEZŐ ÁTVÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSA...32 kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 2/34
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kötelező átvételi lehetőség 2010. december 31-ig vonatkozik azokra a hő- és villamos energiát kapcsoltan termelő egységekre, amelyek még nem a 2008. január 1-jétől hatályos 389/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet alapján váltak jogosulttá 1 a kötelező átvételre (hanem a 2001. CX. tv. és az 56/2002. (XII. 29.) GKM r. alapján). A VET 2 171. (5) bekezdése bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget ad arra, hogy a kötelező átvétel legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbításra kerüljön a hőenergiát lakossági távhő vagy külön kezelt intézmények számára értékesítő egységek esetében. A 2010. évi VII. törvény (Mtv) 51. (8) bekezdése lehetővé tette továbbá, hogy a Hivatal által az Mtv hatálybalépését megelőzően a VET 171. (5) bekezdése szerint hozott határozatokat az Mtv rendelkezései alapján szükséges módon a Hivatal kérelemre módosítsa. Ezen kérelmek esetében a Hivatalnak 2010. március 31-ig kell döntenie. A kérelmekhez benyújtandó dokumentumok listája és a benyújtáshoz szükséges egyéb információk 2010. február elejétől megtalálhatóak a Hivatal honlapján. A meghosszabbításra vonatkozó döntést a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hozza meg. A döntés során a Hivatalnak egyrészt értékelnie kell a VET által meghatározott szükséges feltételek teljesülését, másrészt pedig az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét és a távhő felhasználók teherbíró képességét. A szükséges feltételek közé tartozik, hogy a hő legalább 70%-ban lakossági távhő vagy külön kezelt intézmény számára kerüljön értékesítésre, a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig alkalmassá teszi termelőegységét a szabályozásra, továbbá hogy a kötelező átvételből származó előny kimutathatóan eljusson a hőfelhasználókhoz. Ez utóbbi feltétel az 50 MWe alatti beépített teljesítőképességű erőművekben kapcsoltan termelt hőenergia esetében akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hőértékesítés átlagára a kereskedelmi üzemidő alatt a közüzemi, illetve egyetemes szolgáltatói földgáz ár alatt marad. Ezeknek a feltételeknek folyamatosan teljesülniük kell a kötelező átvételi időszak végéig. A meghosszabbítást kérelmezők között nagy számban találhatóak kapcsolt gázmotorok. Mivel ez egy viszonylag egységes technológia, ezért a Hivatal a gázmotoros termelők kérelmeit egy egységes, a gázmotoros technológiára jellemző átlagos megtérülést kiszámító modell alapján bírálja el, nem pedig egyedileg. Ezzel is jelezni kívánjuk azon törekvésünket, hogy csak a hatékony gázmotorok átlagos megtérülését célzó támogatást kívánjuk fogyasztói teherként elismerni. A nem gázmotoros egységek nagymértékben különböznek egymástól, ezért esetükben egyedi vizsgálatokra kerül sor. Az elemzés nem gázmotor specifikus részei (pl. meghosszabbításhoz szükséges feltételek teljesítése, makrogazdasági adatok, megtérülés számítás módszertana) ugyanakkor iránymutatóak a meghosszabbítási eljárásban érdekelt, nem gázmotoros egységekre is. 1 Illetve azokra is, akik a 389/2007. Korm. rendelet alapján kaptak ugyan engedélyt, de abban nem került megállapításra a kötelező átvétel időtartama és a kötelező átvétel alá tartozó mennyiség. 2 2007. évi LXXXVI. törvény kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 3/34
Az elemzés adatbázisát alapvetően a benyújtott kérelmekhez csatolt adatok jelentették. Jelen dokumentumban figyelembevételre kerültek az előző verziókhoz beérkezett észrevételek is. A fentieken kívül a Hivatal a korábbi évek engedélykérelmeihez benyújtott adatokat is felhasználta. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 4/34
A Hivatal a következő megtérülési időkkel számol, amennyiben a termelő hőértékesítési árai éppen megegyeznek a felhasznált földgáz benchmark árával 3 : kihasználás, óra/év Méret (MW) 4000 ig 4001 4500 4501 5000 5001 5500 5501 6000 6001 6500 6500 tól 0,00 0,50 15,0 13,7 11,0 9,2 8,0 7,0 6,3 0,51 1,00 15,0 12,5 10,2 8,7 7,6 6,7 6,1 1,01 1,50 14,5 11,6 9,7 8,3 7,3 6,5 5,9 1,51 2,00 14,1 11,3 9,5 8,2 7,2 6,4 5,8 2,01 2,50 13,9 11,2 9,4 8,1 7,1 6,4 5,8 2,51 3,50 13,4 10,8 9,1 7,9 7,0 6,2 5,3 3,51 4,50 13,2 10,7 9,0 7,3 6,5 5,8 5,3 4,51 10,00 11,7 9,6 8,2 7,1 6,3 5,7 5,2 10,01 15,00 11,6 9,5 8,1 7,1 6,3 5,7 5,2 15,01 11,5 9,5 8,1 7,1 6,3 5,7 5,2 1. táblázat: Zöldmezős beruházások megtérülési ideje (ha hőértékesítési ár = benchmark gázár) kihasználás, óra/év Méret (MW) 4000 ig 4001 4500 4501 5000 5001 5500 5501 6000 6001 6500 6500 tól 0,00 0,50 15,0 12,7 10,3 8,7 7,5 6,7 6,0 0,51 1,00 14,6 11,6 9,6 8,2 7,2 6,4 5,7 1,01 1,50 13,7 10,9 9,1 7,8 6,9 6,2 5,6 1,51 2,00 13,2 10,6 8,9 7,7 6,8 6,1 5,5 2,01 2,50 13,0 10,4 8,8 7,6 6,7 6,0 5,5 2,51 3,50 12,5 10,1 8,6 7,4 6,6 5,9 5,0 3,51 4,50 12,3 10,0 8,5 6,9 6,1 5,5 5,0 4,51 10,00 10,9 9,0 7,7 6,7 6,0 5,4 4,9 10,01 15,00 10,9 9,0 7,7 6,7 6,0 5,4 4,9 15,01 10,8 8,9 7,6 6,7 6,0 5,4 4,9 2. táblázat: Nem zöldmezős beruházások megtérülési ideje (ha hőértékesítési ár = benchmark gázár) 3 Lásd a 10. táblázatot. A 2003, év végéig a benchmark földgáz ár megegyezik az adott termelő által elérhető közüzemi árral, mert ebben az időszakban még nem volt földgáz szabad piac. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 5/34
A kihasználási óraszámot a 2004-2008 közötti teljes működési évek átlagaként kell meghatározni a beépített villamos teljesítményre vonatkoztatva. A méret az adott telephelyen található gázmotorok beépített villamosenergia-teljesítményét jelenti. A fenti táblázatokban szereplő megtérülési időket a kapcsoltan termelt hő tényleges értékesítési áraknak megfelelően korrigálni kell, ami az alábbi y értékkel való osztás révén történik: 1. egyenlet: y = 0,7448x + 0,2589, ahol x = átlagos hőértékesítési ár / benchmark földgáz ár. Az x érték a kereskedelmi üzem kezdetétől eltelt teljes naptári évek értékesített hőmennyiséggel súlyozott átlagárai alapján kerül meghatározásra. A 2008. és 2009. évek négyszeres súllyal szerepelnek, mivel ezek az évek tekinthetőek leginkább iránymutatónak a jövőre vonatkozóan. Ha a termelő egyben távhőszolgáltató vagy külön kezelt intézmény is, akkor alapesetben x=0,8. Ettől csak megfelelő indokolás esetén lehet eltérni. A gázmotor élettartamára vonatkozó feltételezésnek megfelelően a korrekció után adódó megtérülési idő nem lehet 15 évnél hosszabb. Támogatás igénybevétele esetén a megtérülési időt a támogatás beruházáshoz viszonyított arányának megfelelően le kell csökkenteni. A VET 171. (5) bekezdése alapján a VET 171. (5) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelelő, 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességgel rendelkező villamosenergia-termelő esetében az átvétel időtartamát a Hivatal a kereskedelmi üzem kezdetétől számított legalább 7,5 éves időtartamra, de legfeljebb 2015. december 31-ig hosszabbítja meg. Ez egyenértékű azzal, hogy a megtérülési idő nem lehet 7,5 évnél rövidebb. A fenti módon kiszámított megtérülési időket a kereskedelmi üzem kezdetéhez hozzáadva kapható meg a megtérülés időpontja. Amennyiben ez az időpont 2010. december 31-nél későbbi, akkor a kötelező átvétel határideje a megtérülés időpontja által meghatározott hónap végéig, de legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbításra kerülhet (a jogszabályi feltételek fennállása esetén). A KÁT keretében értékesíthető villamos energia éves mennyiségét a beépített villamos teljesítményre vonatkoztatott csúcskihasználási óraszám és a beépített villamos teljesítmény szorzataként határozza meg a Hivatal, mégpedig a 2004 2008 évek átlaga alapján. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 6/34
2. HÁTTÉR Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló, 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezett 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 2010. december 31-éig tette lehetővé, hogy a hatálya alá tartozók (köztük a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelők) a kötelező átvétel keretében értékesítsék az általuk termelt villamos energiát. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 171. (5) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az 56/2002. GKM rendelet alapján értékesítésére jogosult termelő kérelmére az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával, a kötelező átvétel alá eső mennyiség megállapításával a Hivatal a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb 2015. december 31-éig meghosszabbíthassa. A 2010. január 29-én hatályba lépett, egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény (a továbbiakban Mtv) módosította a VET 171. (5) bekezdésének szövegét, a továbbiakban ezt a szöveget vesszük alapul. Az Mtv 51. (8) bekezdése lehetővé tette továbbá, hogy a Hivatal által az Mtv hatálybalépését megelőzően a VET 171. (5) bekezdése szerint hozott határozatokat az Mtv rendelkezései alapján szükséges módon a Hivatal kérelemre módosítsa. Ezen kérelmek esetében a Hivatalnak 2010. március 31-ig kell döntenie. A kérelmekhez benyújtandó dokumentumok listája és a benyújtáshoz szükséges egyéb információk 2010. február elejétől megtalálhatóak a Hivatal honlapján. 2.1 A meghosszabbítás szükséges feltételei A meghosszabbítás szükséges de nem elégséges feltételei a 2010. január 29-től hatályos szöveg [VET 171. (5)] szerint: a) a termelő a termelőegységgel még a 2001. évi CX. törvény (előző VET), illetve az ennek alapján kiadott 56/2002 GKM rendelet alapján jogosult kötelező átvételre, és b) a megtermelt hasznos hő 70%-ot meghaladó mértékben a lakossági távhő, illetve a VET 3. 74. pontja szerinti külön kezelt intézmény céljára kerül értékesítésre, és c) a Hivatal megállapítja, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz kimutathatóan eljut, és d) a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi a VET 5. (1) bekezdése szerinti erőművi teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre is. A feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi. Ha a termelő a hosszabbítás feltételeit nem teljesíti, a Hivatal a termelőt kizárja a kötelező átvételből. A fenti feltételek teljesülésén kívül az 2.3 pontban szereplő kritériumokat mérlegeli a Hivatal a kötelező átvétel meghosszabbítására irányuló döntés meghozatalánál. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 7/34
2.2 A meghosszabbítás szükséges feltételeinek teljesítése A Hivatal a fenti feltételek teljesítésének igazolásaként az alábbiak szerinti információkat fogad el, illetve az alábbiak szerint jár el: a) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály (56/2002. GKM rendelet) alapján történő jogosultságról van szó. Amennyiben az engedély bármilyen okból már nem a fenti jogszabályok, hanem a 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) alapján került kiadásra és meghatározásra került benne a kötelező átvétel időtartama és a kötelező átvétel alá eső mennyiség, akkor az értékesítő nem jogosult a VET 171. (5) bekezdése szerinti hosszabbításra, azonban megfelelő indoklás mellett kérheti az engedély módosítását és ezzel az engedélyében szereplő kötelező átvételi időszak meghosszabbítását. A Hivatal ezen eljárások során is a jelen megtérülésszámítások tapasztalataira kíván építeni. Amennyiben az adott telephelyi termelés engedélyköteles (0,5 MWe beépített teljesítménynél nagyobb), de a termelőnek nincs kiserőművi összevont engedélye, akkor a kötelező átvétel meghosszabbítására nem jogosult, sőt a Hivatal bírságot fog kiszabni. A nem engedélyköteles erőművek esetében azok tartoznak a VET 171. (5) bekezdésének hatálya alá, amelyek 2008. január 1-jét megelőzően kezdtek értékesíteni a kötelező átvétel keretében. b) A Hivatal honlapján megtalálható 5. számú mellékletet kell kitölteni a lakosság és külön kezelt intézmények arányának igazolásához. Az érintett távhőszolgáltatónak igazolnia kell a lakosság és a külön kezelt intézmények részarányát a távhőszolgáltató értékesítéséből. A Hivatal a 2008. és 2009. évi adatokból indul ki, de a feltételnek folyamatosan fenn kell állnia a kötelező átvételi időszak végéig. c) A kötelező átvételből származó árelőny távhőfogyasztókhoz való eljutására vonatkozó feltétel az 50 MWe-nél kisebb beépített teljesítőképességű erőműben kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz, illetve a külön kezelt intézményhez akkor jut el kimutathatóan, ha a kereskedelmi üzemidő alatt kapcsoltan termelt hőmennyiség súlyozott átlagárának Ft/MJ-ban kifejezett értéke nem haladja meg a termelő számára elérhető - 2009. július 1- je előtt a közüzemi, 2009. július 1-je után az egyetemes szolgáltatói - földgáz árának rendszerhasználati díjakkal és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 138/A. -ában meghatározott pénzeszközzel növelt, Ft/MJ-ban számított értékét. Az egyetemes szolgáltatói ár esetében a Hivatal az egyetemes szolgáltatók súlyozott átlagárát vette figyelembe, amely értékek a Hivatal honlapján megtalálhatóak. A kritérium teljesülésének megítéléséhez a hőértékesítési árakat igazoltatni kell a helyi illetékes távhőszolgáltatóval, illetve az érintett külön kezelt intézménnyel (lásd benyújtandó dokumentumok 3. számú melléklet), továbbá meg kell adni a fölgáz vásárlásra vonatkozó adatokat (lásd benyújtandó dokumentumok 4. számú melléklet). kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 8/34
Az 50 MWe, illetve ennél nagyobb beépített teljesítőképességű erőművek esetében a Hivatal egyedi vizsgálatot alkalmaz. Ha ugyanaz a termelő a villamos energiával kapcsoltan és nem kapcsoltan termelt hőenergiát azonos áron értékesíti, akkor a távhőszolgáltatóval vagy külön kezelt intézménnyel ezt a kevert árat kell igazoltatni, de emellett részletesen le kell vezetni, hogy miként határozható meg a kapcsoltan termelt hőenergia értékesítési ára. A döntés során a Hivatal egyedileg fogja ezeket az eseteket megvizsgálni, figyelembe véve az alkalmazott technológiát, a kazánok életkorát, kihasználását, illetve az esetleges egyéb speciális jellemzőket. Ha a termelő egyben távhőszolgáltató vagy külön kezelt intézmény is, akkor a Hivatal úgy tekinti, hogy a kötelező átvételből származó előny automatikusan eljut a távhőszolgáltatóhoz illetve külön kezelt intézményhez és ezáltal a hőfogyasztókhoz. d) A hőfogyasztáshoz nem kötött működés és a VET 5. (1) bekezdés szerinti kapacitás felajánlhatóságának szükséges feltételeit illetően a Hivatal további egyeztetéseket folytatott a MAVIR-ral és a Magyar Kapcsolt Energia Társasággal. Az egyeztetések eredményeként az alábbi követelményeket kell teljesíteniük az engedélyköteles (0,5 MWe beépített teljesítőképességnél nagyobb) termelőknek: i) A kiserőműveknek rendelkezniük kell az ENTSO-E által kiadott Üzemviteli Kézikönyv (Operation Handbook) Teljesítmény-frekvencia szabályozás és viselkedés című eljárásrendben (Policy 1) megfogalmazott tercier szabályozási lehetőség felajánlásához szükséges erőművi teljesítőképességgel. ii) A kiserőműveknek legalább a beépített teljesítőképességük 60%-a feletti tartományban szabályozhatónak kell lenniük. iii) A szabályozási tartalék rendelkezésre állása az átviteli rendszerirányító által ellenőrizhető legyen, valós idejű üzemirányítási mérés segítségével. iv) A szabályozás képes legyen legalább 1 MW/1,5 perc teljesítményváltozási gradienssel a szabályozási teljesítmény aktiválására. v) A szabályozó kapacitásokat minimum napi 4 órán keresztül biztosítani kell, melyeket megszakítással is igénybe lehet venni. A részvételhez szükséges akkreditáció az Üzemi Szabályzatban leírtak szerint fog történni. A VET 5. (1) bekezdése értelmében a termelői engedélyes a rendszerszintű szolgáltatások biztosítására alkalmas, rendelkezésre álló kapacitásait köteles felajánlani a MAVIR-nak, azokat indokolatlanul nem tarthatja vissza. A felajánlás és az igénybe vett kapacitások illetve energia díjazása tekintetében a MAVIR szokásos eljárásrendje az irányadó. A 20 MWe-nál nagyobb beépített teljesítőképességű erőművek egyedileg vagy szabályozási központon keresztül kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 9/34
adhatnak ajánlatot, míg az ennél kisebbek csak szabályozási központon keresztül. Egy szabályozási központnak legalább az egyik (fel vagy le) irányban minimálisan 5 MW szabályozási képességgel kell rendelkeznie. Egy szabályozási központhoz csak azonos mérlegkörbe tartozó termelők csatlakozhatnak. További részletszabályok a Kereskedelmi Szabályzatba fognak szerepelni, ezért kérjük az érintetteket, hogy kísérjék figyelemmel annak változásait, továbbá aktívan vegyenek részt annak alakításában. A nem engedélyköteles termelőkre a d) pont szerinti követelmények nem vonatkoznak. 2.3 A meghosszabbítás további döntési kritériumai A kötelező átvétel meghosszabbítására vonatkozó eljárás során a Hivatalnak a fenti szükséges feltételek teljesülésén túl figyelembe kell vennie az alábbi döntési kritériumokat: a) a távhő felhasználók teherbíró képességét, b) az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét. A távhő felhasználók teherbíró képességének figyelembevétele alapvetően abba az irányba mutat, hogy a kötelező átvételt a maximális időre hosszabbítsa meg a Hivatal amennyiben a kötelező átvételből származó előny eljut a távhő felhasználókhoz (ez egyúttal hosszabb távon növelné a villamosenergia-felhasználók terheit). A másik döntési kritérium az egyes termelési eljárások jelen esetben a gázmotorok átlagos megtérülési idejét veszi figyelembe és ezáltal korlátozza a villamosenergiafelhasználókra rakott terheket. A Hivatal olyan módon kívánja integrálni ezt a két ellentétes szempontot, hogy a hosszabbításnál az átlagos megtérülési időt veszi alapul, de az átlagos megtérülési idő meghatározásánál figyelembe veszi az adott termelő által eddig alkalmazott hőértékesítési átlagárat. Ha egy termelő olcsóbban adta a hőenergiát, akkor hosszabb lesz a számított megtérülési ideje. A Hivatal a kérelem elbírálása során a megtérülést az adott termelőegység kereskedelmi üzemének kezdetétől számítja a VET 10. e) pontjával összhangban. Megjegyezzük továbbá, hogy valamennyi érintett befektető akár maga építette, akár csak megvásárolta az adott termelőeszközt döntésekor csak a 2010. végéig tartó kötelező átvételre számíthatott biztosan. 2.4 Gázmotoros és nem gázmotoros termelők Már a kérelmek benyújtása előtt várható volt, hogy a kérelmet benyújtók többsége gázmotoros termelő lesz, így a gázmotorok vonatkozásában mutatkozott célszerűnek egy általános módszertant kidolgozni. Az egyéb eseteket (gázturbinák, nem földgázt felhasználó erőművek) egyedi vizsgálat alapján fogja a Hivatal elbírálni, mivel igen eltérő tulajdonságúak méretüket, technológiájukat, kialakításukat (pl. felújítás, átalakítás) és tüzelőanyagukat tekintve. Azonban ezen esetekben is szükség van valamilyen szinten egységes alapelvekre, például a jelen számításban használt megtérülés számítási módszertan, makrogazdasági feltételezések és megtérülési ráta alkalmazását tervezi a Hivatal. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 10/34
A továbbiakban tehát a gázmotorokra vonatkozóan alkalmazandó megtérülés számítási módszertan végleges változatát mutatjuk be. 2.5 Előzmények A Hivatal a jelen témában írott konzultációs anyag első változatát 2009. július 31-én tette közzé honlapján, amelyhez augusztus 14-ig várta az észrevételeket. A beérkezett észrevételek összefoglalását és a rájuk adott válaszokat szintén közzétette a honlapján. A konzultációs anyag első változatában a gázmotorok költségeit két forrás alapján elemeztük: a) a Hivatal számára 2007. márciusában készített, Gázmotorok jövedelmezősége, megtérülése című tanulmányának 4. fejezete, b) a Hivatal által a gázmotoros termelőktől bekért adatszolgáltatás. A két modell között igen jelentős eltérések mutatkoztak, az adatszolgáltatásból származó költségek a legtöbb esetben jóval meghaladták a korábbi tanulmányból származtatott költségeket. A Hivatal úgy ítélte meg, hogy feltehetően az adatszolgáltatásból származó adatok festenek reálisabb képet, ezért ezt a változatot választotta bár egyes tételek esetében korrekciókat alkalmazott. A konzultációs anyag második verzióját 2009. november 10-én tette közzé a Hivatal. Ebben már a kérelmekhez benyújtott adatokra alapozta a figyelembe vett költségeket és bevételeket. Számításainkat az első verzióval összehasonlítva mutattuk be. A konzultációs anyag 2. verziójára 2009. november 16. délig várta a Hivatal az észrevételeket. A beérkezett észrevételeket és a Hivatal válaszait jelen anyaggal egyidejűleg publikáljuk. A jelen anyagban a konzultációs anyag 2. verziójához képest történt minden változás nyomon követhető az észrevételekre adott válaszokból. A végső változat 2009. november 25-én került publikálásra. A jelenlegi újabb verzióra az Mtv okán volt szükség, de a Hivatal néhány egyéb szükségesnek ítélt változtatást is végrehajtott. A szűkre szabott időkeretek miatt konzultációs időszakra a korábbi formában nem volt lehetőség, de a Hivatal egyéb módon (pl. nyilvános konzultáció 2010. február 26-án, személyes konzultációk, stb.) egyeztetett az érdekeltekkel és érdekképviseleti szervezeteikkel (MKET, MaTáSzSZ). kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 11/34
3. A GÁZMOTOROK KÖLTSÉGEI ÉS BEVÉTELEI 3.1 Beruházási költségek A fajlagos beruházási költségekre egy lineáris regressziós modellt alkalmaztunk, amely a fajlagos beruházási költséget ( FBK [MFt/MW]) az alábbi változók függvényében becsülte: Kereskedelmi üzem kezdete ( kezdet [év]) Zöldmezős beruházás-e? ( zöldmezős [1: igen; 0: nem]) Beépített villamos teljesítmény ( méret [MW]) A modell statisztikailag becsült paramétereire x o, x 1, x 2 és x 3 jelölést alkalmazva tehát: 2. egyenlet: FBK = x o + x 1 * kezdet + x 2 * zöldmezős + x 3 * méret A kérelmekhez beérkezett adatokból a fajlagos beruházási költségek átlaga 212 MFt/MW volt, szórása pedig 82 MFt/MW. Az elemzés reálisabbá tétele érdekében az átlagtól a szórásnál nagyobb mértékben eltérő fajlagos beruházási költségeket kiugró értékeknek minősítettük és nem vettük figyelembe. A lineáris regresszió eredményét mutatja az alábbi táblázat: változó paraméter t érték szignifikáns? (10%) konstans 24894 5,58 igen kezdet 12,53 5,62 igen zöldmezős 3,55 0,38 nem méret 0,61 0,67 nem 3. táblázat A beruházási költségek becslésének paraméterei A t-érték a paraméter és a becslés standard hibájának hányadosa, a paraméter jelen esetben akkor tekinthető 10%-os szinten szignifikánsnak, ha a t-érték abszolút értéke nagyobb 1,67-nél. Mint látható, sem a zöldmezős, sem pedig a méret változók együtthatói nem tekinthetőek szignifikánsnak, vagyis ezek a változók gyakorlatilag nem játszanak szerepet a fajlagos beruházási költségek alakulásában. A lineáris regressziót a fennmaradó két szignifikáns magyarázó változóval megismételve az alábbi eredményt kapjuk: változó paraméter t érték szignifikáns? (10%) konstans 25563 6,12 igen kezdet 12,86 6,17 igen 4. táblázat: A beruházási költségek becslésének szignifikáns paraméterei A beruházási költségeket és a becsült értékeket grafikusan szemlélteti az alábbi ábra. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 12/34
1. ábra A fenti paraméterek alapján adódó fajlagos beruházási költségeket az alábbi táblázat mutatja. Kezdet MFt/MW 2003 195 2004 208 2005 220 2006 233 2007 246 5. táblázat: Az adatok elemzéséből adódó beruházási költségek (MFt/MW) Ezek az értékek a korábban számított nem zöldmezős és zöldmezős fajlagos beruházási költségek között helyezkednek el, azoktól nem térnek el jelentősen. A Hivatal ugyanakkor logikusnak véli, hogy a zöldmezős beruházások fajlagosan drágábbak legyenek, így az adatokból adódó eredmények ellenére, mintegy üzenetértékkel a zöldmezős beruházásokat 5%-kal magasabb fajlagos beruházási költségen veszi figyelembe. A közepes- és nagyjavítások költségei nagyon eltérő módon szerepelnek a beérkezett adatokban. Valószínűsíthető azonban, hogy a karbantartási költségeknél ez nem teljes mértékben került figyelembevételre. Mivel ezek a motor élettartamát is meghosszabbítják, ezért nem a karbantartási díjaknál, hanem inkább a beruházási költségek 5%-os emelésével vesszük őket figyelembe. A fenti két korrekcióval a figyelembe vett beruházási költségek az alábbiak szerint alakulnak: kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 13/34
nem zöldmezős zöldmezős 2003 204 215 2004 218 229 2005 231 243 2006 245 257 2007 258 271 6. táblázat: Figyelembe vett fajlagos beruházási költségek (MFt/MW) 3.2 Állandó költségek A figyelembe vett költségek meghatározásakor a kérelmekhez beérkezett adatokat használtuk fel. Az alábbiakban grafikusan is bemutatjuk példaként a 2006. évi költségeket. 2. ábra kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 14/34
3. ábra 4. ábra kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 15/34
5. ábra A biztosítási költségek esetében viszonylag lineárisnak tűnik a kapcsolat a biztosítási díj és a méret között, azonban a személyi és egyéb költségek esetében már sokkal nagyobb az adatok szórása és kevéssé értelmezhetőek a megadott adatok. Az adatokból számított súlyozott átlagokat az alábbi táblázat mutatja be. Biztosítás (MFt/MW) személyi költség (MFt/MW) Egyéb költség (MFt/MW) 2003 0,39 1,69 5,74 2004 0,50 1,94 8,25 2005 0,46 1,72 7,77 2006 0,58 2,14 6,79 2007 0,61 2,41 7,77 2008 0,63 2,46 9,36 7. táblázat: Az adatokból származó fajlagos állandó költségek A fenti számításokban csak az átlagértéktől a szórásnál kisebb mértékben eltérő adatokat vettük figyelembe, azaz ilyen módon megpróbáltuk kiszűrni a kiugró értékeket. A nagy szóródás, nem lineáris kapcsolat, eltérő adattartalom és túlzottan magas értékek miatt továbbra is korrekciókat tartunk szükségesnek a személyi és egyéb költségek terén. 3.2.1 Személyi költségek A 2006. évi személyi költségeket meghatározó képlet: 3. egyenlet: (6+MW)*0,5+MIN(2;INT(MW/5))*2, ahol MW: az erőmű méretét jelöli MW-ban, MIN: az utána következő értékek legkisebbike, kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 16/34
INT: az utána következő kifejezés egészrésze. A képlet logikája annyiban tér el a korábbitól, hogy az 5-9,9 MW-os erőművek esetében a (6+MW)*0,5 alapértékhez hozzáadódik 2 MFt/MW, a 10 MW-os és annál nagyobb erőművek esetében pedig +4 MFt/MW. Ezt mutatja az alábbi ábra. 6. ábra Ennek indoka, hogy egy bizonyos mérethatárnál a motorok száma is megnövekszik, ami nagyobb élőmunka-igénnyel járhat és így nagyobb személyi költségeket okozhat. A további évekre vonatkozóan ezeket az értékeket az inflációval korrigáljuk. Az inflációs értékeket az alábbi táblázat mutatja. Infláció 2003 4,7% 2004 6,8% 2005 3,6% 2006 3,9% 2007 8,0% 2008 6,1% 8. táblázat: Inflációs értékek kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 17/34
3.2.2 Egyéb költségek A figyelembe vett egyéb költség 2006-ra vonatkozóan 5 MFt/MW, ami az adatokból adódó értéknél némileg alacsonyabb. A további évekre a 10. táblázatban szereplő inflációval korrigáljuk ezt az értéket. Az így figyelembe venni tervezett egyéb költségeket az alábbi táblázat mutatja. Korrigált egyéb költség (MFt/MW) 2003 4,32 2004 4,52 2005 4,83 2006 5,00 2007 5,40 2008 5,73 9. táblázat: Korrigált egyéb költségek 3.3 Változó költségek 3.3.1 Földgáz árak 3.3.1.1 Földgáz árak 2009-ig a beérkezett adatok alapján A kérelmekkel beérkezett adatokban a földgáz ára is jelentős szóródást mutat. Ez részben a szabadpiaci beszerzések, részben pedig a különböző közüzemi tarifák hatását tükrözi. Példaként bemutatjuk a 2006. évi adatok alakulását az alábbi ábrán. 7. ábra kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 18/34
A fenti ábrából is arra lehet következtetni, hogy a nagyobb termelők olcsóbban tudják beszerezni a földgázt. Ezért a figyelembe vett földgáz árakra vonatkozóan két kategóriát állítottunk fel a villamosenergia-termelés alapján: 20 GWh/év-nél kisebb termelés 20 GWh/év vagy annál nagyobb termelés Az egyes termelők villamosenergia-termelésének mértéke a 2004-2008 közötti teljes működési évek átlaga alapján kerül megállapításra. Az egyes évekre vonatkozó átlagárakat, illetve az előző évhez képest történt változást mutatja be az alábbi táblázat. Az adatok feldolgozásánál itt is csak az átlagtól a szórásnál kisebb mértékben eltérő adatokat vettük figyelembe. 20 GWh alatt 20 GWh és fölötte 2003 844 888 2004 1078 984 2005 1227 1174 2006 1703 1550 2007 2136 2074 2008 2529 2438 2009 2594 2404 10. táblázat: Figyelembe vett átlagos (benchmark) földgáz árak (Ft/GJ) 3.3.1.2 A jövőre vonatkozó földgáz árak A múltbeli adatok alapján a 20 GWh/év villamosenergia-termelés alatti termelők földgáz ára mintegy 5%-kal volt magasabb a nagyobb termelőkénél. Erre alapozva a 20 GWh/év alatti kategóriában az alább bemutatott áraknál 2,5%-kal alacsonyabb, míg a 20 GWh/év fölötti kategóriában 2,5%-kal magasabb földgáz árat tételezünk fel. A 2010. 2012. évekre a Platts adatai alapján becsülte meg a (rendszerhasználati díjak nélküli) földgáz termékárakat a Hivatal. A becslésnél 185 HUF/USD árfolyamot feltételeztünk. A további évekre vonatkozóan a 2012. évre becsült földgáz termékár inflációval korrigált értékét vettük figyelembe. A rendszerhasználati díjak tekintetében a 2009. novemberi állapotból indultunk ki, amelyet az alábbi táblázat mutat be. Díjelem mérték mértékegység Szállítási kapacitásdíj 12144 Ft/(m 3 /h)/év Elosztási kapacitásdíj 11892 Ft/(m 3 /h)/év Szállítási forgalmi díj 0,833 Ft/m 3 Elosztási forgalmi díj 0,845 Ft/m 3 11. táblázat: 2009. évi földgáz rendszerhasználati díjak (novemberi állapot) A további évekre ezeket az értékeket inflációval növeltük. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc 19/34