Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ 4. A tananyagfejlesztés módszertana 1
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Kiss Gábor Kovácsné Szeppelfeled Erzsébet Major Mónika Lakatos Zsolt - 2010-2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. A munkakörelemzéstől a tananyagtartalomig... 6 2.1 A DACUM módszer lényege... 6 2.2 A DACUM módszer alkalmazásának módszertana... 7 2.3 A DACUM módszer alkalmazásának bemutatása egy megvalósult felnőttképzési program tapasztalatai alapján... 9 2.4 Már tudjuk, hogy mit kell megtanítanunk, de milyen tananyagok állnak rendelkezésre?...11 3. A tananyag definíciója, a tananyagok csoportosítása...13 4. A tanulási útmutatók...17 Az önellenőrző feladatlap:...22 5. Az elektronikus tananyagok...24 Bevezetés...24 5.1 Elektronikus tanulás (E-Learning)...24 5.2 Miért kell, hogy elektronikus tanulást használjunk...25 5.3 Megváltozott szerepek...26 5.4 Kihívások...26 5.5 Milyen feladatot jelent az elektronikus tananyagok alkalmazása a pedagógusok részére...27 5.6 Tananyagok építőelemei...27 5.7 E-Learning tananyagok felépítése...28 5.8 Pedagógiai és módszertani szempontok...28 5.9 Technikai, szerkesztési szempontok...29 6. A távoktatáshoz használt technikai, technológiai háttér...30 6.1 A SCORM szabvány...30 6.2 LMS rendszerek...32 6.3 Moodle...33 6.3.1 A Moodle telepítése...35 6.3.2 Szerepek a Moodle-ben...35 6.3.3 A Moodle használata...36 Bejelentkezés, regisztráció...36 6.3.4 Kurzusok, kurzusok létrehozása...39 7. Tananyagszerkesztés...48 7.1 Tananyag szerkesztő alkalmazások...48 7.2 exe Learning program...48 3
7.3 Néhány szó a szerkesztő felületről....53 7.4 Tananyag beillesztése a Moodle-be...56 8. E-Learning az EU-ban és Magyarországon...57 8.1 Az E-Learning Európai Unióban...57 8.2 Az E-Learning Magyarországon...58 9. Digitális tudásbázisok...59 9.1 A Sulinet Digitális Tudásbázis...59 9.1.1 Tananyagelem, tananyagegység...62 9.1.2 Az SDT használata...63 9.1.3 Tananyagok létrehozása...63 9.1.4 A tananyagokhoz való hozzáférés...63 9.1.5 Csoportos tananyagszerkesztés - munkacsoport...64 9.1.6 Szerkesztés közben, munkacsoportban dolgozva...64 9.1.7 Lejátszás közben, munkacsoportban dolgozva...65 9.1.8 A használó pedagógusok értékelés...65 10. Nyitott képzések a digitális iskolák...69 10.1 A nyitott képzéssel kapcsolatos alapfogalmak...69 10.2 A digitális képzés előzményei...70 10.3 A digitális képzés jellemzői...70 10.4 A digitális szakmai képzés szervezeti keretei...72 10.5 A nevelés-oktatás célok a nyitott képzésben...72 10.6 A digitális képzés megszervezése és értékelési módszerei...73 10.7 Az oktatásszervezés módja, színterei...73 10.8 A digitális szakmai képzés és a Nemzeti Alaptanterv kapcsolódási pontjai...75 Irodalomjegyzék...77 Elektronikus források...79 Vonatkozó jogszabályok és az Európai Unió direktívái...80 4
1. Bevezetés Napjainkra alapvető követelménnyé vált a legkülönbözőbb társadalmi csoportok, foglalkozások körében az egész életen át tartó tanulás. Ennek az elvárásnak megfelelően át kellett, át kell alakulnia az oktatási rendszerünknek. Ez jelentős feladatot és egyben komoly lehetőséget is ad az oktatási intézményeknek. A képzés minőségének, hatékonyságának fejlesztésében kiemelt jelentősége lehet a tananyagfejlesztés területén megvalósítható innovációnak. A téma feldolgozása során folyamatosan szem előtt kell tartanunk, hogy a tananyagfejlesztés nem csak a hagyományos és elektronikus tankönyvek fejlesztése. A tananyagfejlesztés során meg kell tervezni a képzési folyamat teljes és egységes tartalmát, az iskolától származó hatásokat, amelyek célzottan az szükséges kompetenciák elérését szolgálják, a tanulói tevékenységeket, cselekvéseket. Az iskolák egy része, rendelkezik azzal a szellemi kapacitással és eszközrendszerrel, amely szükséges ahhoz, hogy aktív résztvevője a tananyagfejlesztési projekteknek. A módszertani összefoglalóban azokkal a korszerű és mindennapi oktatási tevékenység során is hasznosítható jó gyakorlatokat kívánjuk bemutatni, amelyeket egy iskola is alkalmazhat a tanítási-tanulási folyamatokban. A dokumentum összefoglalja a képzés tartalmának meghatározása során alkalmazható módszereket, az elektronikus tananyagok fejlesztésével kapcsolatos ismereteket, az elektronikus tanulási formák alkalmazásának lehetőségeit. A rövid tematikus összefoglalók mellett egy-egy, általunk kiemelten fontosnak tartott témát részletesen is kidolgoztunk önálló dokumentumban, amely megtalálható a projekt honlapján. Ilyen összefoglalás található például a Magyarországon a tananyag tartalom meghatározását szolgáló DACUM módszeréről, a Magyarországon működő digitális tudásbázisokról, illetve az egyik legelterjedtebb távoktatási keretrendszer (MOODLE) alkalmazásáról. 5
2. A munkakörelemzéstől a tananyagtartalomig A képzés tartalmi tervezésének alapja a képzés céljának, a megszerzendő kompetenciáknak és a módszereknek a meghatározása. A szakmai képzések kompetencia-alapúvá válásával alapvető követelmény lett, hogy a képzésnek azokat a szakmai és személyes kompetenciákat kell fejleszteni, amire az adott munkakörben szükség van. Ennek megfelelően a képzések tartalmának megtervezése ma már általában munkakörelemzésre épül. Az elemzés meghatározza, hogy milyen ismeretekkel, képességekkel, készségekkel, jártasságokkal kell rendelkeznie a szakembereknek. Magyarországon a Világbanki Program keretében indult el először megalapozott egységes módszertan alapján munkakörelemzés a DACUM módszer alapján, amelyet később is alkalmaztunk a Phare és Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programok keretében is. 2.1 A DACUM módszer lényege Maga a DACUM a Developing A Curriculum-ból alkotott mozaikszó, amely a munkaerő-piaci képzésekben jól bevált curriculum-fejlesztés egyik módszere. A kompetencia alapú képzés tananyagfejlesztésének elsősorban Észak-Amerikában elterjedt módszere. A módszert a hatvanas évek közepén amerikai és kanadai szakemberek dolgozták ki, elsősorban a munkanélküli vagy alulfoglalkoztatott felnőttek szakképzését célzó képzési programok tanterveinek kifejlesztésére. A kedvező eredmények hatására gyorsan terjedő módszer, az USA-ban és Kanadában a hetvenes évek végére a közösségi kollégiumok (community colleges) alapvető általánosan alkalmazott tantervfejlesztési eljárásává vált. A DACUM eljárás a következő három alapelvre épül: 1. Bármely foglalkozást hatékonyan és lényegre törően lehet definiálni az adott foglalkozást végző dolgozók által teljesített feladatok figyelembevételével. 2. Az adott munkakörben foglalkoztatott, munkájukat kiválóan ismerő dolgozók jobban le tudják írni, illetőleg meg tudják határozni feladataikat, mint bárki más. 3. Minden feladathoz kapcsolhatók olyan ismeretek, készségek és magatartásformák, amelyek a feladat pontos teljesítéséhez szükségesek. A DACUM módszer tehát a munkakör, szakterület elemzésének innovatív megközelítése, mely csoportmunkán alapul. A szakértői csoport (bizottság) tagjai az adott szakterület elismert képviselői, akik nagy munkatapasztalattal rendelkeznek az adott szakterületen, és képesek csoportban jól dolgozni. A szakértőknek előzetes felkészülésre nincsen szükségük, szakmai tekintélyük, munkatapasztalatuk a garancia a magas színvonalú eredmény elérésére, szakképzett, tapasztalt DACUM facilitátor segítségével. A munkát ötletroham technikához hasonlóan végezzük, azzal a különbséggel, hogy az eredmények bizottságbeli megegyezés alapján 6
születnek meg, tehát a véleményeket az ötletbörze technikától eltérően sok esetben indokolni kell. A szakértői munka nem könnyű, de nagyon érdekes, élvezetes, a jó munkalégkör és körülmények kialakításáért a műhely levezetője a felelős. A siker érdekében a szakértőknek folyamatosan jelen kell lenniük, nincs mód arra, hogy helyettesítő személyt kérjenek fel például a második napra. Mód van megfigyelőknek részt venni a műhelymunkán, azonban ők a folyamatba nem szólhatnak bele, tapasztalatot szerezhetnek a módszerről. Az eddig elért eredmények bizonyítják azt, hogy a DACUM módszerben sokoldalú lehetőségek rejlenek, és viszonylag rövid idő alatt magas színvonalú végeredmény születik. Bizonyítottan gyors, olcsó és eredményes módszer a kompetenciáknak vagy azoknak a feladatoknak a meghatározására, amelyeket egy adott munkakörben vagy foglalkozási területen alkalmazott személyeknek kell teljesíteniük. 2.2 A DACUM módszer alkalmazásának módszertana A műhelymunka célja A munka célja azoknak a kompetenciáknak (képességeknek) a meghatározása melyek egy adott szakterület, munkakör sikeres gyakorlásához szükségesek. A DACUM műhelymunka során meghatározzuk a kompetenciákhoz tartozó feladatokat is. Cselekvő igékkel fogalmazzuk meg azt, hogy az egyes feladatcsoportokon belül "MIT CSINÁL?" az adott munkaterületen sikeresen teljesítő dolgozó. A végeredmény a szakterületre, munkakörre vonatkozó kompetencia táblázat, mely a szakértői csoport előtt születik meg, a folyamat irányítója, a facilitátor útmutatása szerint. Alkalmazási területek Tananyagfejlesztés Tananyag felülvizsgálat Képzési szükségletek meghatározása Kompetenciateszt készítése Munkaköri leírások készítése Folyamatelemzés Menedzsment tanácsadás Karriertervezés Előnyei A programfejlesztés,- és felülvizsgálat biztos alapjául szolgál Kitűnő hatékonyságú Gyors Olcsó 7
Átfogó, mivel minden feladatot meghatároz, amit egy adott munkakör sikeres gyakorlásához szükséges A műhelymunka résztvevői és szerepük Munkaszakértők - a foglalkozás/munkakör elismert képviselői, ők határozzák meg a munkakör feladatcsoportjait és feladatait Facilitátor - nem az elemzett szakma képviselője, az ő feladata a műhelymunka irányítása és levezetése, ő határozza meg, hogy mi kerüljön fel a kártyákra Írnok, jegyző - ő írja fel a meghatározott feladatcsoportokat és feladatokat egy-egy kártyára a facilitátor utasítása szerint DACUM koordinátor - az ő feladata a műhelymunka megszervezése Megfigyelők - nem szólhatnak bele a műhelymunkába, ők lesznek a tananyagfejlesztők A műhelymunka végeredménye Foglalkozás/munkakör feladatcsoportjainak és feladatainak rendezett halmaza - kompetencia táblázatnak vagy DACUM táblázatnak is nevezik Szervezeti ábra - a munkakör külső, belső kapcsolatai, alá és felé rendelt munkakörök A szakma gyakorlásához szükséges alapvető ismeretek és készségek listája Az elvárt magatartásformák listája A szükséges eszközök, felszerelések és anyagok listája A biztonsági és környezetvédelmi vonatkozások Jövőbeni tendenciák, problémák A használt szakmai rövidítések magyarázata A műhelymunka szabályai Nem számít a munkahelyi beosztás és a kor Valamennyi tag véleménye egyenlő fontosságú Szabadon megvitathatók az elképzelések Ne térjünk el a témától Ne kritizáljuk mások véleményét, tegyünk építő javaslatokat legyünk nyitottak mások véleményére Pontosan fogalmazzuk meg a feladatcsoportokat és feladatokat A műhelymunka lépései 1. A csoport tagjainak bemutatkozása, célok meghatározása 2. A foglalkozás/munkakör áttekintése (ötletbörze, szervezeti ábra kidolgozása) 3. Feladatcsoportok (fő felelősségi területek) meghatározása 8
4. Konkrét feladatok meghatározása 5. Listák készítése 5.1. Alapvető ismeretek és készségek 5.2. Magatartásformák 5.3. Eszközök, felszerelések és anyagok 5.4. Biztonsági és környezetvédelmi vonatkozások 5.5. Jövőbeni tendenciák, problémák 5.6. Használt szakmai rövidítések magyarázata 6. Feladatcsoportok és feladatok áttekintése, pontosítása 7. Feladatok és feladatcsoportok sorrendbe állítása 8. Műhelymunka zárása és értékelése A DACUM műhelymunka alapfogalmai Feladatcsoportok: egymáshoz kapcsolódó feladatok együttese (munkakörönként 6-12). Feladatok: konkrét értelmes munkaegységek (feladatcsoportonként (6-20), munkakörönként 75-125). Lépések: Egy adott feladat elvégzéséhez szükséges konkrét elemek vagy tevékenységek. A munkakörelemzés során elkészült DACUM táblázatot érvényesíteni, validálni kell. A validálás azt jelenti, hogy a szakma további képviselői egy kérdőív segítségével meghatározzák, hogy végzik-e a megadott feladatokat, milyen gyakran és mennyire tartják fontosnak és bonyolultnak. A visszaérkezett kérdőíveket és a DACUM táblát az oktatók elemzik és kiválasztják a képzési programba kerülő feladatokat. A következő lépésben a kiválasztott feladatokat oktatók és tananyagfejlesztők elemzik. Ezzel vége az elemző feladatrésznek, melyet a tervezés (képzési módszerek, tanulási célkitűzések, teljesítménymérési módszerek, képzési terv), fejlesztés (kompetencia profil, tanulási útmutató, tanulási segédeszközök, oktatási segédanyagok), végrehajtás (képzés, időközi értékelés, képzés dokumentálása) és a végső értékelés követ. 2.3 A DACUM módszer alkalmazásának bemutatása egy megvalósult felnőttképzési program tapasztalatai alapján A PHARE program keretén a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a Miskolci Egyetem konzorciumi partnereként a DACUM módszert választotta a rendszergazda képzés tananyagfejlesztésének alapjául. Egy két napos műhelymunka során az informatika elismert szakemberivel meghatároztuk azokat a fő felelősségi területeket és hozzájuk tartozó feladatokat, melyek elvégzésére egy kisvállalati rendszergazdának képesnek kell lennie. A tananyagfejlesztés iskolai, egyetemi és vállalati szakemberek közreműködésével történt, a kompetencia elvű képzési modellnek megfelelően, moduláris rendszerben. 9
A kisvállalati rendszergazda munkakör kompetencia táblázata: A képzési program első modulja a Számítástechnikai eszközök kiválasztása, telepítése, üzemeltetése, hibajelenségek kezelése során elsajátítandó kompetenciák: A modul elvégzése után a résztvevő képes lesz - a különböző alaplaptípusokat megkülönböztetni, az alaplapi külső és belső csatlakozókat felismerni, és a beszerzés során a megfelelőt kiválasztani, - a különböző processzortípusokat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, és a sebességüket befolyásoló tényezőket figyelembe véve az optimálisat kiválasztani, - a különböző memória modulok között különbséget tenni, a helyes installálási folyamatot elvégezni, - az adattárolókat csoportosítani, a felhasználási terület függvényében a megfelelőt kiválasztani, - a különböző monitorkártyákat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, és a sebességüket befolyásoló tényezőket figyelembe véve, az optimálisat kiválasztani, - a különböző hangkártyákat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, a felmerülő igényekhez az optimálisat kiválasztani, - a hálózati kártyákat csatlakozási pontjaik alapján megkülönböztetni, és az alapvető kábeltípusokat elkészíteni, - a különböző nyomtatótípusokat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, és a sebességüket, nyomtatási minőségüket, gazdaságosságukat figyelembe véve, az optimálisat kiválasztani, - a különböző monitortípusokat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, és a megjelenített kép minőségét befolyásoló tényezőket figyelembe véve, az optimálisat kiválasztani. 10
2.4 Már tudjuk, hogy mit kell megtanítanunk, de milyen tananyagok állnak rendelkezésre? Ha meghatározásra került egy képzés tartalma, követelményrendszere, akkor hozzá kell rendelni a megfelelő tananyagot is. A tananyag ellátás területén igen sokrétű kép alakult ki az elmúlt időszakban: A nagy példányszámú tankönyvek kiadása és forgalmazása komoly üzleti lehetőség, így ezen a területen igen erős piaci verseny alakult ki, túlkínálat a jellemző. A szakmai tankönyvkiadás elsősorban a kisebb tanulói létszámmal megvalósuló szakmai képzések esetén nem jelent komoly piaci lehetőséget, így sok szakmai képzésben évek óta nem jelentek meg új tankönyvek, így ezen a területen a hiány a jellemző. Nagyon sok kezdeményezés indult el az egyetemi tudásközpontoktól a non-profit szféráig, az elektronikus tananyagokra épülő nyitott képzések területén. A létrejött e-learning tananyagok minősége is nagyon különböző. Több országos digitális tudásbázis is létrejött, amelyekhez minden pedagógus és tanuló is szabadon hozzáférhet. Magyarországon a tankönyvpiac a rendszerváltást követően (1989) jelentős változáson ment át. A korábbi központi rendszert, melyben az állami vállalatként működő tankönyvkiadó egyfajta végrehajtó szervként tevékenykedett, felváltotta egy modern, kissé szabályozatlan piac. A rendszerváltás a piacosodáson kívül tartalmi változást is hozott magával, hiszen az átideologizált könyveket teljes mértékben át kellett írni1. Sorra jelentek meg a kisebb kiadók, melyek aztán a szervezetekbe tömörültek. A tankönyvpiac szakmailag felkészült és tőkeerős új szereplőinek 1992-re sikerült elérniük, hogy könyveiket tankönyvvé minősítsék. Magyarországon a tankönyvvé minősítés egyben állami támogatást is jelent, gyakorlatilag csak az tankönyv versenyképes, amelyik ezt a minősítést megszerzi. A versenyhelyzetből következően a könyvek szakmai színvonala jelentősen javult. A közoktatási törvény 1996-os módosítása úgy rendelkezett, hogy a tanár a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja meg a tankönyveket. Jelenleg a tankönyvválasztás kulcsszereplői a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek. Az iskolák gyakran praktikus okok miatt (pl. ingyenes tankönyv biztosítása könyvtári állományból) sokszor tantárgyanként egy-egy kiadó tankönyvsorozata mellett hosszabb időre elköteleződnek. A szakmai szempontok mellet a döntést sok esetben a marketing tevékenység is erősen befolyásolja. 1 Új Pedagógiai szemle: 2001/01 - Müller András: A tankönyvpiac alakulásának főbb tendenciái 11
A különböző évfolyamokban a tankönyvek értékesítései alapján készített felmérés eredményei alapján elmondható, hogy az általános iskolás tankönyvpiacot jelenleg két nagy kiadó (Nemzeti Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó) uralja, amelyek között felosztódni látszik a piac alsó és felső tagozat szerint2. A szakmai képzés tankönyvellátásában sajnos a mai napig igen komoly hiányosságok vannak. Amíg például matematika tantárgy egy adott évfolyamának tankönyvéből több tízezer is eladható évente, addig egy szakmai tankönyv esetében lehet, hogy csak 200-300 példányra van igény egy tanévben. Ez a kis példányszám a profit érdekelt cégeknek általában nem jelent megfelelő piacot. Változó képzési tartalma, változó tananyagok A szakmai képzéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapvető átalakítására 2006-ban került sor, amikor a képzések modulrendszerűvé váltak. Akkor lehetett volna szakmai képzéseket érintő modernizációs program igazán sikeres, ha az új modulrendszerű képzés elindításának időpontjában már rendelkezésre állnak azok a szakmai tankönyvek, amelyek tartalma, stílusa megfelel az új rendszernek. Ez igen kevés kivétellel sajnos nem valósult meg. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján megtalálható, hogy az egyes modulokhoz a hagyományos tankönyvek melyik fejezeti használhatók. Ez nyílván hosszú távra nem lehet megoldás, hogy a képzésben résztvevőknek egy tananyagegység (modul) elsajátításához adott esetben négy-öt tankönyvet kell megvásárolniuk, amit 20-30%-ban tudnak használni. Az iskolarendszerben és a felnőttképzésben jelentős problémát okoz, hogy a képzésben résztvevők naprakész információkat tartalmazó tananyagokat kapjanak. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy gyakran az oktatók végzik a tananyagfejlesztést, a pedagógusok állítják össze a hiánypótló tananyagrész összefoglalókat, vázlatokat, ábragyűjtemények. Ezeknek a tanulást támogató anyagoknak a sokszorosítása nem oldható meg költséghatékonyan, jó minőségben a képzőintézményekben. A képzés jellegétől és a képzésben résztvevők informatikai ismereteitől függően egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy a tanárok elektronikus formában adják át az elkészült anyagokat a résztvevőknek, vagy elhelyezik azokat a képző intézmény honlapján. 2 TÁRKI 2000 májusában készített felmérése 12
3. A tananyag definíciója, a tananyagok csoportosítása A témakör tárgyalásához szükség van a tananyag definíciójára. A tananyag az oktatás és a tanulás kiválasztott, elrendezett tudásanyaga, amely tankönyvekben és egyéb taneszközökben jelenik meg. A modern tanítási-tanulási folyamatban értelmezve a tananyag: A képzési folyamat teljes és egységes tartalma. A képzőtől (iskolától) származó tervezett hatások összessége, amely célzottan a kimeneti követelményeknek megfelelő kompetenciák elérését szolgálják. Tanulói tevékenységek, cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói tevékenységformák. A tananyagok csoportosíthatók különböző szempontok szerint: Információhordozó szerint: Papír alapú Elektronikus (Online/Offline) Tanulói aktivitás szerint: Közlő, leíró Interaktív, munkáltató Az önállóság mértéke szerint: Tanórai keretekben használható Önálló tanulásra alkalmas Az fentiekben megfogalmazott definíció szerint tananyagfejlesztési tevékenységként értelmezhetjük a képzési programok kidolgozását, a hagyományos tankönyvek és kiegészítőinek létrehozását és természetesen az elektronikus tananyagfejlesztést is. Képzési programok fejlesztése A képzés tartalmi tervezésének alapja a képzés céljának, a megszerzendő kompetenciáknak és a módszereknek a meghatározása. A szakmai képzések kompetencia-alapúvá válásával alapvető követelmény lett, hogy a képzésnek azokat a szakmai és személyes kompetenciákat kell fejleszteni, amire az adott munkakörben szükség van. Ennek megfelelően a képzések tartalmának megtervezése ma már általában munkakörelemzésre épül3. Az elemzés meghatározza, hogy milyen ismeretekkel, képességekkel, készségekkel, jártasságokkal kell rendelkeznie a szakembereknek. A képzési programban az ehhez vezető utat kell megtervezni. 3 A témával a módszertani összefoglalók 2. fejezete, a Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés foglalkozik részletesen. 13
Az akkreditált felnőttképzésben a programok leírására jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kerülnek kidolgozásra. A képzőintézmények a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelően dolgozzák ki részletes helyi programjukat4. Ezen a területen a legfontosabb cél a szemléletformálás, a pedagógusok felkészítése a kompetencia-alapú képzési program fejlesztésének módszerére. Tankönyv, tanulási útmutató és azok kiegészítői A tananyagfejlesztés területén az elektronikus tananyagok divatja, térhódítása mellett a különböző képzések napjainkban is igénylik (igényelnék) a hagyományos tankönyveket is. A tankönyvek, tanulási útmutatók fejlesztése több formában és különböző finanszírozással folyik Magyarországon: A profitorientált tankönyvkiadók nagyon megalapozott üzleti elemzések alapján döntenek egy új tankönyv vagy sorozat megjelentetéséről. Egy új szakmai tankönyv kiadásakor nem feltétlenül kerül sor tananyagfejlesztésre, mert sok esetben külföldön már megjelent műveket adnak ki magyar fordításban. Az egyes szakmai területekre specializálódott kiadók alapkoncepciója megítélésünk szerint nagyon helyesen az, hogy olyan szakmai könyvet kell megírni, forgalmazni, amelyek egyaránt használhatók az oktatásban tankönyvként és szüksége lehet rájuk egy gyakorlatban dolgozó szakembernek is. Erre az egyik legjobb példa az autószereléshez, autóelektronikához kapcsolódó, a legkorszerűbb ismereteket tárgyaló szakmai könyvek kiadása, amelyeket egyaránt nagy haszonnal forgatnak szakképzésben résztvevő tanulók és a napi szerviz gyakorlatban dolgozó szerelők is. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet koordinálásában jelenleg zajlik több szakmacsoport szakmai tankönyveinek megírása, amelyeknek a megjelenése a következő évben várható. Sajnos itt el kell azt mondani, hogy két-három évfolyam is úgy tesz szakmai vizsgát, hogy nem állt rendelkezésre tankönyv tanulmányai során. A Térségi Integrált Szakképző Központok finanszírozásában, több helyszínen, decentralizáltan folyik több szakmai képzésben tananyagfejlesztés, amely során elsősorban tanulási útmutatókat fejlesztenek ki a szakemberek. 4 A témával a módszertani összefoglalók 3. fejezete, a Pedagógiai program és helyi tanterv foglalkozik részletesen. 14
Elektronikus tananyagok fejlesztése Az elmúlt évtizedben a tananyagfejlesztéssel kapcsolatos kutatások, munkák középpontjában az elektronikus tananyagok fejlesztése állt. 10-15 évvel ezelőtt, ha elektronikus tananyagról beszéltünk, az általában egy tankönyv tananyagának feldolgozását jelentette power point-os formátumban szerény multimédiás elemekkel kiegészítve. Mára a hazai fejlesztések is igazodnak a nemzetközi szabványokhoz, lehetővé teszik az egyéni tanulási utak kialakítását, az önellenőrzést, és igen erős a multimédiás támogatottságuk. Az elektronikus tananyagoknak két jellemző formájával találkozhatunk: Internet alapú elektronikus tananyagok. Ezek közül kiemelhető az Sulinet Digitális Tudásbázis5, amely első sorban az általános,- és középiskolai tantárgyakat (művéltségi területeket) dolgozza fel, de tartalmaz anyagokat néhány szakmacsoportos orientációhoz is. A CD-n vagy DVD-n forgalmazott elektronikus tananyagok, amelyek igen különböző szakmai színvonalon jelennek meg egyre több területen: Szakmai képzések Informatikai képzések Nyelvi képzések Adott munkakörben szükséges továbbképzések A tananyagfejlesztéshez kapcsolódó pályázati projektek 2004-ben Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az Európai Unió támogatásával megvalósuló pályázat6 keretében elindított egy projektet, amelynek egyik kiemelt célja az elektronikus tananyagfejlesztés volt. A pályázat keretében kialakított honlapról letölthetők: tanár-továbbképzési anyagok, nyelvi képzéshez készült anyagok, több szakmai képzés szakmai és vizsgakövetelményei, a szakmát bemutató rövid motivációs filmek, módszertani útmutató - tanári kézikönyv az e-learning tananyagok felhasználásához, bemeneti kompetenciákat mérő tesztek, előzetes tudást mérő tesztek, tanulási útmutatók. 5 Sulinet Digitális Tudásbázis elérhető a http://sdt.sulinet.hu címen 6 Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása 15
Szintén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet pályázataként 7 indult 2008-ban "A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése" projekt. A kilenc alprojekt keretében új eljárásokat, módszereket, rendszerek kerülnek kidolgozásra az alábbi területeken: o képzési kereslet növelése, o pályakövetés rendszere, o minőségbiztosítás, o vizsgarendszer fejlesztése, o tananyagfejlesztés, o mérés-értékelés, o szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése, o idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, o munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése. Az országos nagy pályázatokon kívül sok projekt keretében zajlik tananyagfejlesztés. Többek között a Térségi Integrált Szakképző Központok kialakítását támogató programok is tartalmaznak ilyen elemeket. Ezek esetében általánosságban is megállapítható, hogy az egyes programok között nincs koordináció, sok esetben párhuzamosságok alakulnak ki. Nincs minden pályázó felkészülve módszertanilag és/vagy informatikailag, így nem mindig jönnek létre a nemzetközi szabványnak megfelelő tananyagok. 7 Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.2.1-08/1-2008-0002 16
4. A tanulási útmutatók A kompetencia alapon fejlesztett rendszerben a tanulási útmutató elkészítéséhez szükséges bemeneti információ a kompetenciaprofil, valamint a modultérkép. A tanulási útmutató egy olyan dokumentum, amely alkalmas a modulrendszerű képzési programok résztvevői számára összefoglalja a képzés (vagy modul) célját, az elsajátítandó kompetenciákat, az előzetes feltételeket, a képzés sikeres elvégzésének feltételeit, a szükséges tankönyveket, elektronikus tananyagokat, tanulási gyakorlatokra (önálló kisebb egységekre) o a tanulás folyamatának bemutatását (milyen sorrendben, miből, mit tanulhat?), o a témakör információinak összefoglalását, o a kiegészítő útmutatásokat, o az önellenőrző feladatsort, a teljes képzésre vonatkozó kompetenciamérő lapot. A megfelelően összeállított moduláris, projektalapú tanulási útmutató tartalmazza a tanulási folyamathoz a tanuló számára szükséges valamennyi információt. A tanulási útmutatók napjainkra szinte szabványossá vált formátumát az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ által a HEFOP 3.5.1.-K- 2004-10-0001/2.0 projektjének keretében kidolgozott PLC-programozó szakmai képzés, Elektrotechnikai alapok moduljának tanulási útmutatója alapján mutatjuk be. A képzés modultérképében az Elektrotechnikai alapok az SZM02 modul. 17
A tanulási útmutató röviden bemutatja az útmutató tartalmát. 1. sz. kompetencia: Elektrotechnikai alapfogalmak ismerete Részcélkitűzések: A tanuló ismerje meg: az elektromos jelenségeket ill. a villamos mennyiségeket, az egyenáramú áramkörök jellemzőit, a villamos mennyiségeket ill. az áramköri elemeket, a váltakozó áramú áramkörök jellemzőit, mennyiségeit ill. a váltakozó áramú áramköri elemeket 2. sz. kompetencia: Elektromos mennyiségek méréstechnikájának ismerete Részcélkitűzések: A tanuló ismerje meg: az analóg és digitális műszerek működését, a villamos mennyiségek mérésére szolgáló módszereket 3. sz. kompetencia: Elektronikai és vezérléstechnikai elemek ismerete Részcélkitűzések: A tanuló ismerje meg: a villamos áramkörök elektronikai elemeit a villamos áramkörök vezérléstechnikai elemeit 4. sz. kompetencia: Villamos biztonságtechnika Részcélkitűzések: A tanuló ismerje meg: a villamos áram élettani hatásait, az érintésvédelmi módokat, az elsősegélynyújtás elemeit A bevezető összefoglalja a képzéssel kapcsolatos legfontosabb információkat: Ez a modulfüzet nem önálló tanulásra készült. Nem nélkülözheti az oktató előadását, a kontaktórákat, vagyis a hallgatóság részvételét az órákon. A modulfüzet segít feldolgozni az ÉRÁK által szervezett PLC-programozó tanfolyamhoz kiadott könyvek ismeretanyagát. Azon elektrotechnikai és elektronikai ismereteket foglalja magába, amelyeket szükséges elsajátítani a PLC-programozó munkakörben dolgozónak. Kiegészítése az órákon elhangzottaknak és vázlatosan tartalmazza a tanfolyamhoz tankönyvként rendszeresített könyvek ismeretanyagát, melyek az alábbiak: 1. Elektrotechnikai ismeretek: Műszaki Könyvkiadó 2. Hübscher, Klaue, Pflüger, Appelt: Elektrotechnika, Westermann ESZT-Budapest A tananyag megértését és elsajátítását segítik a tanulási tevékenységek, valamint a részcélkitűzésekhez tartozó önellenőrző feladatlapok ill. a feladatokhoz tartozó megoldások. 18
A képzésben résztvevő gyakorlatias használati utasítást is kap a dokumentum alkalmazásához: A modulfüzetben az alábbi ikonokat alkalmazzuk a tanulás segítése érdekében: Fontos kérdések, összegzés, definíció Tanulási feladat Ajánlott szakirodalom Önellenőrző feladat Ajánlott irodalmak: Klaus Beuth-Olaf Beuth: Az elektrotechnika alapjai. I. Villamosságtan Klaus Beuth-Olaf Beuth: Az elektrotechnika alapjai. II. Félvezetők Klaus Beuth-Olaf Beuth: Az elektrotechnika alapjai. III. Digitális áramkörök Kerékgyártó László: Elektrotechnika (Nemzeti Tankönyvkiadó-Tankönyvmester Kiadó, Budapest Meghatározza a modul célját: A PLC-programozó tudja alkalmazni az általa üzemeltetett berendezések, folyamatok, és technológiákhoz nélkülözhetetlen elektrotechnikai ill. elektronikai ismereteket. A PLC-programozó tudja alkalmazni az általa üzemeltetett berendezések, folyamatok, és technológiákhoz nélkülözhetetlen villamos méréstechnikai ismereteket A PLC-programozó tudja alkalmazni az általa üzemeltetett berendezések, folyamatok, és technológiákhoz nélkülözhetetlen elektronikai és vezérléstechnikai elemeket. A PLC-programozó tudja balesetmentesen és biztonságosan üzemeltetni a gondjára bízott berendezéseket, felügyelni a folyamatokat és a technológiát. Megfogalmazza a részcélkitűzéseket: A tanuló ismerje meg: az elektromos jelenségeket ill. a villamos mennyiségeket, az egyenáramú áramkörök jellemzőit, a villamos mennyiségeket ill. az áramköri elemeket, a váltakozó áramú áramkörök jellemzőit, mennyiségeit ill. a váltakozó áramú áramköri elemeket, az analóg és digitális műszerek működését, a villamos mennyiségek mérésére szolgáló módszereket, a villamos áramkörök elektronikai elemeit, 19
a villamos áramkörök vezérléstechnikai elemeit, a villamos áram élettani hatásait, az érintésvédelmi módokat, az elsősegélynyújtás elemeit Meghatározza az előzetes feltételeket: Az I. sz. kompetencia megszerzéséhez a tanuló rendelkezzen a Munka, - tűz, és balesetvédelmi modul eredményes elvégzésével, valamint a belépési szintnek megfelelő fizikai ill. matematikai ismeretekkel. A II. sz. kompetencia megszerzéséhez a tanuló rendelkezzen az Elektrotechnikai alapfogalmak ismerete nevű kompetenciával. A III. sz. kompetencia megszerzéséhez A tanuló rendelkezzen az Elektrotechnikai alapfogalmak ismerete és az Elektromos mennyiségek méréstechnikájának ismerete nevű kompetenciákkal. A IV. sz. kompetencia megszerzéséhez nem szükséges előzetes feltétel. Tanulási gyakorlatokba szervezve leírja a tanulás menetét: A tanulás folyamata TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK Hallgassa meg az oktató elektromos jelenségekkel, ill.a villamos mennyiségekkel, kapcsolatos előadását és készítsen feljegyzéseket! Olvassa el az 1.sz. Elektrotechnikai alapismeretek című tankönyv idevonatkozó fejezeteit, miközben ellenőrzi feljegyzéseit! Olvassa el és dolgozza fel a következő TUDNI KELL fejezetet! Dolgozza fel az önellenőrző feladatlap segítségével az előadás anyagát. Használja a jegyzeteit ill. a tankönyvét! Javítsa ki az önellenőrzés folyamán észlelt hibákat, majd koncentráljon a következő részcélkitűzésre! KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK Az előadás időigénye: 6 óra. 1.sz. tankönyv 3-14 oldal. A feladat időigénye: 6 óra A feladat időigénye 6 óra lsd. 1.2.1 sz. Önellenőrző feladatlapot! lsd. 2.sz. részcélkitűzés! 20