Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról A horvát-magyar határrégió TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest, 2010. június
Tartalom Bevezetés... 5 1 A horvát-magyar határrégió területe... 5 1.1 A régió definiálásának a szempontjai... 6 1.2 A határ menti régió horvát oldalának definiálása... 7 1.3 A határ menti régió magyar oldalának a definiálása... 7 2 A régió fıbb mutatói... 8 2.1 A határrégió horvát oldalának fıbb mutatói... 8 2.2 A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói... 9 2.3 Fıbb mutatók összehasonlítása... 11 3 A régió népességének demográfiai sajátosságai... 12 3.1 Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban... 12 3.2 A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele... 18 3.2.1 Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán... 18 3.2.2 Etnikai sajátosságok a határrégió horvát oldalán... 21 4 A határrégió fıbb gazdasági mutatói... 22 4.1 Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint... 23 4.2 A határrégió magyar oldalának gazdasága... 26 4.3 A határrégió horvát oldalának gazdasága... 33 4.4 A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai... 35 5 A határrégió munkaerıpiaca... 35 5.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkaerı-piaci aktivitás a határrégióban 36 5.2 A munkanélküliség szerkezet a határrégióban... 40 5.2.1 Munkanélküli nem és kor szerinti megoszlása a határrégió két oldalán... 40 5.2.2 A munkanélküliek iskolázottsága a határ két oldalán... 42 5.2.3 A munkanélküliek utolsó munkahelye a határ két oldalán... 47 5.2.4 A munkanélküliség idıtartama a határ két oldalán... 51 5.3 Munkaerı-piaci egyensúly... 53 5.3.1 Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió horvát oldalán... 53 5.3.2 Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió magyar oldalán... 58 6 Migrációs (vonzástér) pool a határrégióban... 61 6.1 Horvát munkavállalók a horvát-magyar határrégió magyar oldalán... 62 6.2 Migráció a határrégiók túlsó oldalán... 64 3
7 A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei... 64 7.1 A közlekedési lehetıségek a régióban... 64 7.2 A határátlépés lehetıségei a határrégióban... 66 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke... 68 Táblázatok jegyzéke... 68 Ábrák jegyzéke... 69 Térképek jegyzéke... 70 Mellékletek... 71 1. melléklet: A horvát-magyar határrégió definiálása... 71 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint... 88 4
Bevezetés Az alábbi tanulmány a határmenti régiókról készítendı tanulmányok sorában a horvát magyar határon fekvı régió sajátosságait összegzi. A tanulmányban a horvát-magyar határrégió demográfiai, gazdasági, munkaerı-piaci helyzetének a bemutatására vállalkozunk, ez lehetıséget ad a régi lehetséges munkapiaci kapcsolatainak, határon átnyúló potenciális munkapiacának a vizsgálatára is. A horvát-magyar határrégió a magyar határ dél-nyugati szakasza, összesen 345 km hosszúságban nyúlik el Magyarország és Horvátország között. Ez a teljes magyar határszakasz 15 százaléka, a közepes hosszúsági határszakaszok egyike. A régió hoszszú ideig a gazdasági kapcsolatok szempontjából zárt, marginális határrégió volt a valamikori Jugoszlávia felé. A határt a Dráva és a Mura folyó természetes vízi határa rajzolja ki, ami a természetvédelmi területen a határátkelés lehetıségét megnehezíti, és az átkelési lehetıségeket behatárolja. A határ egyben a schengeni régiónak is határa, ami a határok átjárását nehézkessé teszi és korlátozza. A régióban nem jellemzı jelentısebb, a határrégió két oldalát a túloldalon is reprezentáló kisebbség jelenléte, ami a kapcsolatok alakulását befolyásolhatja. A határrégióban, és a két ország között a határrégión túlnyúlóan, a gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlıdnek és erısödnek. A tanulmány célja, hogy a helyzetfeltáró tanulmány bemutassa a régió lehetıségeit és kilátásait, mindenekelıtt a munkaerı-piaci és mobilitási lehetıségeket, ezekhez szükséges munkaerı-piaci szolgáltatások, támogatások formáit. A tanulmány elkészítéséhez mőhelyvita formájában konzultációt szerveztünk a régióban dolgozó magyar, majd a határ túloldalán dolgozó munkaügyi szakemberekkel. A szakmai konzultáció során a szakemberekkel egyeztettük a határrégió lehatárolt területét, majd ennek alapján folytattuk az adatgyőjtést. Az adatgyőjtéshez a határrégióban dolgozó munkaügyi szakemberektıl is támogatást kértünk, emellett felhasználtuk a tanulmány elkészítéséhez a magyar és a horvát statisztikai hivatal kiadványait, elérhetı adatait, az eurostat on-line adatbázisát, a VÁTI és az MTA KTI erıforrástérkép kistérségi adatbázisát, az ÁFSZ adattárház adatbázisát, és további elérhetı adatforrásokat. Az eredmények alapján elkészített helyzetfelmérı áttekintést mutatjuk be az alábbi tanulmányban. A horvát-magyar határrégió területe A régió magyar oldalon Baranya és Somogy, valamint Zala megye egy részét öleli fel, utóbbi megye egy része tartozik csak a határrégióba, s részben átnyúlik a szomszédos szlovén-magyar határrégióba. Ráadásul Zala megye egésze része az osztrák-magyar határrégiónak 5
is, így a horvát-magyar határrégió Zala megyei része a többirányú kötıdése mellett kevésbé kapcsolódik a határmenti helyzetbıl fakadó horvát-magyar határrégióhoz. (Zala-megye ráadásul a Nyugat-Dunántúli régióhoz tartozik, a határrégió többi területe a Dél-Dunántúli régióhoz, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a határrégióhoz a Zala megyei területek lazábban kapcsolódnak.) A határmenti régiót lehatároljuk, az a megyék egy részét tartalmazza, Baranya és Somogy megye esetében a határhoz közelebb esı területeket, Zala megye esetében azokat a területeket, melyek a szlovén magyar határszakaszon húzódnak. Ezt kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk, és az alábbiakban részletesen bemutatjuk. Horvát oldalon a határrégió területét a határon húzódó horvát megyék alkotják, éspedig Medimurska (Muraköz) megye, Koprivnicko-Krizevacka (Kapronca-Kırös) megye, Viroviticko-Podravska (Verıce Drávamellék) megye és Osjecko-Barajanska (Eszék Baranyai) megye. A régió definiálásának a szempontjai A határrégió lehatárolásakor a legfontosabb szempont a határközelség volt. A magyar oldalon a KSH kistérségekkel és a munkaügyi kirendeltségekkel azonosítható a határrégió területe, és megfelelıen homogén területi egységeket választottunk a határrégió túloldalának a leírására. A kialakított szempontokat követve határoltuk le a régió területét, és a regionális munkaügyi szakemberekkel konzultálva véglegesítettük a körülírt területét, figyelembe véve a régiót jellemzı gazdasági kapcsolatokat, és egyéb fontos vonzó hatásokat és korlátokat is. Így a magyar oldalon a horvát-magyar határrégióba került a nem közvetlenül a határon fekvı Pécsi kistérség. Hasonlóképpen fontos szerepe van a Pécsi kistérségnek a határ közeli gazdasági kapcsolatokban, mint a határrégió túloldalán jelentısebb gazdasági mágnes szerepet jelentı Eszéknek, ezért az egyébként a határral közvetlenül nem érintkezı kistérség a konzultációk alapján a határrégióba tartozik. A régió definiálására NUTS kategóriák szerint teszünk kísérletet 1. A magyar oldalon a régió NUTS 3 (megye) besorolásánál finomabb kistérségi és munkaügyi kirendeltség kategóriák szerint végezzük el a lehatárolást. Erre a határ túloldalán nem volt szükség, ott a lehatárolás NUTS 3 régiók megyék szerint történt. A megyék Horvátország elsıdleges közigazgatási egységei (horvátul županija - zsupánság). 1 A NUTS betőszó a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúráját jelöli (Nomenclature of Territorial Units for Statistics NUTS) az Eurostat Európai Unió területére kifejlesztett területi statisztikai nyilvántartási rendszer. 6
A részletes leírást az 1. mellékletben adjuk meg, a határrégió térképét a tanulmány végén a 2. melléklet mutatja be. Az alábbiakban a határrégió rövid definiálása után a körülírt régió sajátosságait mutatjuk be, és vizsgáljuk a határon átnyúló régió létezését és lehetıségeit. A határ menti régió horvát oldalának definiálása A határrégió horvát oldala négy horvát megyét ölel fel, mind a négy megye a határ mellett fekszik, s a magyar határral szomszédos. Itt a definíció nem okoz gondot, és a horvát regionális besorolás szempontjából a statisztikai és a munkaügyi régiók nem térnek el. Így a magyar oldalon szükséges egyeztetéshez hasonló összehangolásra nincsen szükség. A határrégióhoz tartozó négy megyét (županija) az 1. táblázat összegzi. 1. táblázat A határrégió horvát oldala megyék szerint Medimurska županija (Muraköz megye) Koprivnicko-Krizevacka županija (Kapronca-Kırös megye) Viroviticko-Podravska županija (Verıce Drávamellék megye) Osjecko-Barajanska županija (Eszék Baranya megye) A határ menti régió magyar oldalának a definiálása A határrégió magyaroldalához KSH kistérségenként vizsgálva Baranya megye nagyobb része tartozik (kimarad a Komlói, a Pécsváradi és a Sásdi kistérség). Somogy megye területének viszont csak a határ közeli néhány kistérsége esik a határrégióba (a Fonyódi, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Siófoki, Tabi kistérség viszont már nem). Végül Zala megye esetében a határ egy része nem Horvátországgal, hanem Szlovéniával határos, így Zala megyének is csak kis területe esik a határrégióba (s kimarad a Keszthelyi, Lenti, Zalaegerszegi, Zalaszentgróti kistérség). A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, s bár lényegében azonosak a régiót definiáló kistérségek és munkaügyi kirendeltségek, de nem esnek egészen egybe. Somogy megyében a Csurgói, Nagyatádi és a Barcsi kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek fedik egymást, és Zala megyében is egybeesik a Letenyei és Nagykanizsai kistérség a munkaügyi kirendeltségek területével. Az alábbiakban öszszegezzük a határrégióhoz tartozó területet, kistérség és munkaügyi kirendeltségek szerint. A Baranya megyei kistérségek valamivel kisebb területet, összesen 8 települést nem tartalmaznak, ami a munkaügyi kirendeltségek területén még belül van, ez azonban a régió elemzését 7
és bemutatását nem zavarja. A kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint definiált területet a 2. táblázat mutatja meg. 2. táblázat A határrégió magyar oldala kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek szerint Megye KSH kistérség Munkaügyi kirendeltség Baranya Sellyei Sellyei Siklósi Siklósi Mohácsi Mohácsi Szigetvári Szigetvári Szentlırinci Szentlırinci Pécsi Pécsi Somogy Csurgói Csurgói Nagyatádi Nagyatádi Barcsi Barcsi Zala Letenyei Letenyei Nagykanizsai Nagykanizsai A régió fıbb mutatói A határmenti régió sajátosságait már a legegyszerőbb mutatók is jól körvonalazzák. A régió definiált területi egységei alapján megnézzük, mi a legjellemzıbb sajátossága a határ két oldalán elterülı régióknak, s vizsgáljuk az elmozdulásokat is. Az elemzést a lehetıségek szerint összehasonlítható területekre, s mindkét oldalt jól bemutató, jellemzı és összehasonlítható mutatókat vizsgálva végezzük el. A legjellemzıbb területi és népességre vonatkozó mutatók összehasonlítása a régió területének kirajzolását, definiálását szolgálja. A régiót a határ két oldalán népesség, földrajzi kiterjedés és a régiót meghatározó további sajátos szempontok figyelembevételével definiált területek írják le. A továbbiakban részletesen elemezzük a horvát-magyar határrégió két oldalának demográfiai, gazdasági, munkapiaci, migrációs sajátosságait, a mobilitás és a határon átnyúló munkapiac lehetıségeit. A határrégió horvát oldalának fıbb mutatói A határrégió horvát oldalán négy megye (zupanja) húzódik. A négy megye közül a legnyugatabbra a legkisebb, Medimurska (Muraköz) fekszik, a legkeletebbre a legnagyobb, Osjecko-Barajanska (Eszék Baranya) helyezkedik el. A két középsı megye Koprivnicko- 8
Krizevacka (Kapronca-Kırös) és Viroviticko-Podravska (Verıce Drávamellék) nagysága a két szélsı megye terület között van. A régió egésze alacsony népsőrőségő, eltekintve a nyugatabbra fekvı Medimurska kicsi és sőrőn lakott területétıl. Így érthetı, hogy a régió népesség szerint nagyon eltérı képet mutat, mint az egyes megyék földraji kiterjedtsége szerint. A legnépesebb megye a legnagyobb, Osjecko-Barajanska (Eszék Baranya), és a legkisebb népességet a határrégióban Viroviticko-Podravska (Verıce Drávamellék) területén találunk. A határrégió egészében a népesség elvándorlását, csökkenését látjuk, ami a horvát trenddel ellentétes. Horvátországban 2001 és 2008 között átlagosan nıtt a népesség száma és a népsőrőség is. A régió egyetlen magas népsőrőségő területe Medimurska. Itt csökkent a legkevésbé a népesség, míg a régió többi megyéjében a csökkenés jelentıs volt, nyugatról keletre haladva mind erıteljesebb népességcsökkenést tapasztalhattunk. Horvátország átlagához képest a régió mutatói kedvezıtlenebbek, a népességfogyás jelentıs. (3. táblázat) 3. táblázat Horvát-magyar határrégió horvát oldalának fı mutatói Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség NUTS régió/ Megye változása Népsőrőség változása 2001 2001 2008 2001 2007 % fı/km2 Medimurska (Muraköz) 730 118426 117923 162,2 161,5 99,6-0,7 Koprivnicko- Krizevacka (Kapronca-Kırös) 1746 124467 120106 71,3 68,8 96,5-2,5 Viroviticko- Podravska (Verıce Drávamellék) 2068 93389 88299 45,2 42,7 94,5-2,5 Osjecko-Barajanska 4149 350506 320617 84,5 77,3 91,5-7,2 (Eszék Baranya) Határrégió együtt 10694 688789 646945 64,4 60,5 93,9-3,9 Horvátország 56594 443746 0 448940 9 78,4 79,3 101,2 0,9 Forrás: CROSTAT, http://www.dzs.hr A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldalán hasonló a kép, mint a horvát oldalon, nem látunk sokkal kedvezıbb tendenciát mint a horvát oldalon. A régió nagyon ritkán lakott területekbıl áll, az átlagot Nagykanizsa, s még inkább Pécs város népesebb területei jelentısen javítják, és így 9
összességében nem nagyon kedvezıtlen a terület a népsőrőség alapján, a változó népsőrőségő területek átlagosan ritkán lakott területet alkotnak. A régió népessége folyamatosan csökken, a magyarországi csökkenı trendet meghaladó mértékben. A népsőrőség csökkenésében, a régiót jellemzı összképben nem érzékelhetı jelentısebb különbség az egyes kistérségek között. A két várost befogó kistérségben, a Nagykanizsai és a Pécsi kistérségben volt a népességcsökkenés a legjelentısebb, ami talán a városokból és vonzáskörzetükbıl kiköltözés tendenciájával magyarázható. (4 táblázat) 10
4. táblázat Horvát-magyar határrégió magyar oldalának fı mutatói NUTS régiók kistérségek Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása 2001-2007 Népsőrőség változása 2001-2007 2001 2007 2001 2007 % Fı/km2 Zala 3784 293 233 77,5 Határrégió 941,62 90068 85057 95,65 90,33 94,4-5,32 Letenyei kistérség 388,69 19 034 17 597 49 45,3 92,5-3,70 Nagykanizsai 552,93 71 034 67 460 128,5 122 95,0-6,50 kistérség Somogy megye 6036 330261 54,7 Határrégió 1839,74 75946 71925 41,28 39,10 94,7-2,19 Csurgói kistérség 496,2 19352 18209 39 36,7 94,1-2,30 Nagyatádi kistérség 647,07 29448 27928 45,5 43,2 94,8-2,30 Barcsi kistérség 696,47 27146 25788 39 37 95,0-2,00 Baranya megye 4430 400806 90,5 Határrégió 3472,65 340131 332875 97,95 95,86 97,9-2,09 Sellyei kistérség 463,33 15412 14655 33,3 31,6 95,1-1,70 Siklósi kistérség 652,99 39628 38565 60,7 59,1 97,3-1,60 Mohácsi kistérség 846,29 54125 52283 64 61,8 96,6-2,20 Szigetvári kistérség 668,91 28731 27405 43 41 95,4-2,00 Szentlırinci 270,3 15978 15731 59,1 58,2 98,5-0,90 kistérség Pécsi kistérség 570,83 186257 184236 326,3 322,8 98,9-3,50 Határrégió 6254,01 506145 489857 80,93 78,33 96,8-2,60 együtt Magyarország 93 027,60 10 328 959 10 169 999 111 109,3 98,5-1,70 Forrás: KSH Fıbb mutatók összehasonlítása A határrégió horvát oldala lényegesen nagyobb kiterjedéső, mint a magyar oldal, az elızı régió területe meghaladja a 10 ezer km 2 t míg a magyar oldalé a 6 ezer km 2 t. Népes- 11
ségszám alapján azonban a határrégió lényegesen kiegyensúlyozottabb képet nyújt, a horvát oldalon ugyan nagyobb népesség él, mint a magyar oldalon, de az eltérés nem olyan jelentıs, mint terület szerint. A horvát és a magyar határrégió fıbb mutatóit összehasonlítva azt látjuk, hogy a határrégió mindkét oldalát az ország egészét jellemzınél alacsonyabb népsőrőség jellemzi. A horvát oldalon átlagosan ritkábban lakott területek találhatóak, mint a magyar oldalon, az elıbbi határrégióban a népsőrőség 60 fı/km 2, a magyar oldalon 78 fı/km 2. A népesség csökkenése is hasonló trendet mutat, de míg a magyarországi oldalon ez az országos trendekkel egyezı, a horvát oldalon attól eltérı. A késıbbiekben még vizsgáljuk a régió foglalkoztatási szerkezetét, munkaerı-piaci helyzetét, ami a régió népesedésének a tapasztalt képét magyarázza. A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a komplementer regionális sajátosságok, a demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık mindegyike, és együttese jelentıs mértékben befolyásolhatják. Bemutatjuk ezért a legjellemzıbb demográfiai mutatók és az azokat magyarázó sajátos demográfiai szerkezet alakulását és hatását az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban A határrégió demográfiai korosztályi összetételének az alakulására az öregségi arány alakulását vizsgáljuk. Az öregségi index a 60 év felettiek számát a 100 gyermek korú (0-17) éves arányában mutatja. A határrégió magyar oldalán vizsgáltuk az arányokat, és azt láttuk, hogy a folyamatosan öregedı magyarországi népesség alakuláshoz képest a határrégióban nagyon színes a kép. A Zala megyei területre átnyúló határrégióba tartozó két kistérség a Letenyei és a Nagykanizsai kistérség népessége gyorsan öregedik, az országos átlagot meghaladó ütemben, és összességében az öregségi ráta a megye egészében is messze meghaladja az országosat. Somogy és Baranya megyei határrégióba tartozó kistérségeiben ugyanakkor az öregségi ráta messze elmarad az országostól, és mindössze Baranya megye két városiasabb kistérsége, a Pécsi és a Mohácsi kistérség kivétel ez alól, itt az országosat meghaladó gyors öregedést tapasztalunk. A határhoz közel fekvı peremterületek kistérségeiben az öregségi index messze az országos átlag alatt van, és ezekben a régiókban az öregségi ráta alakulása is lassúbb, nem követi az országos átlagot jellemzı gyors öregedést. Olyan kistérség azonban még a viszonylag alacsony öregedési ráta mellet sem található a régióban, ahol a ráta nem 12
emelkedik, azaz a népesség nem öregszik. A legfiatalabb kistérség a Szentlırinci és a Sellyei, mindkettı Baranya megye közvetlenül a határon fekvı kistérsége. (5. táblázat) 5. táblázat Öregségi index alakulása a magyar oldalon, 2000, 2004, 2007 (%) 2000 2004 2007 Baranya megye 101.26 112.01 118.72 Pécsi kistérség 108.94 120.07 126.10 Sellyei kistérség 80.15 85.75 89.74 Siklósi kistérség 87.35 95.66 104.39 Szentlırinci kistérség 75.35 83.54 88.07 Szigetvári kistérség 82.63 87.10 94.16 Mohácsi kistérség 110.41 123.39 129.59 Somogy megyei 100.92 109.61 118.57 Barcsi kistérség 89.28 93.82 98.59 Csurgói kistérség 97.56 98.94 104.99 Nagyatádi kistérség 90.73 97.12 101.89 Zala megye 107.72 120.92 133.69 Letenyei kistérség 125.75 132.64 140.94 Nagykanizsai kistérség 99.91 116.78 129.11 Országos átlag 99.01 108.46 115.01 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép Az 1. ábra az egyes megyék határrégióba tartozó kistérségeiben az öregségi index alakulásának a trendjét az ezredfordulót követı idıszakra mutatja, s láthatjuk, hogy az index folyamatos emelkedése mellett a különbségek jelentısek. Zala megye, ahogy errıl már esett szó, összességében az országos átalagnál öregebb, és nagyon gyorsan öregedı megye. Ez a régió gazdasági és lehetséges fejlesztési lehetıségeit behatárolja. Különösen a régió legnyugatabbra, a szlovén határhoz közel fekvı Letenyei kistérsége erısen elöregedett, elzárt térség, ami természetesen a határon átnyúló fejlesztésekkor figyelembe veendı. Az 1. ábrán az is jól látható, hogy a Baranya és Somogy megyei határrégióban fekvı kistérségekben az öregségi index alakulása messze elmarad a megye egészének az átlagától. Mint láttuk, ettıl a karaktertıl érthetı módon a két városias kistérség, a Mohácsi és a Pécsi kistérség marad el, mindkettı része és gyengébb vagy erısebb gazdasági vonzási centruma a határrégiónak. A többi kistérség az országos és az ahhoz közeli megyei index alakulásától elmaradva, lassan követi az országos tendenciát. Somogy megyében az országos átlagtól el- 13
maradva, lassan emelkedik a ráta. Összességében azonban a régió öregségi indexének alacsony szintje további társadalmi és munkapiaci problémával jár együtt, mint a késıbbiekben látjuk, a régióban nagy létszámú kvalifikálatlan munkaerı okoz foglalkoztatási nehézséget, a határ túloldalának a munkapiacához hasonlóan. 1. ábra Öregségi index alakulása a magyar határrégióban, megyénként, 2000-2007 (%) 150 140 130 120 110 Baranya megye Baranya megye Pécsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szentlırinci kistérség Szigetvári kistérség Mohácsi kistérség Országos átlag % 100 90 80 70 60 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 150 140 130 Somogy megyei Barcsi kistérség Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség Országos átlag Somogy megye 150 140 130 Zala megye 120 120 110 110 % 100 % 100 90 80 70 60 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 90 80 70 60 Zala megye Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség Országos átlag 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép A határrégió fejlesztését, a határ menti kapcsolatok erısítését célzó magyar-horvát IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2 dokumentum számára készített térképek hasznos képet mutatnak a régió két oldalának sajátosságairól. A továbbiakban a horvát-magyar határmenti régió területére készített IPA pályázati dokumentumban megjelent szemléletes ábrák némelyikét felhasználjuk a határrégió sajátosságainak a bemutatására. ( A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 idıszakra, 2 Elıcsatlakozási támogatási program, Instrument for Pre-accession, erre utal az IPA rövidítés. 14
CCI szám 2007 CB16 IPO 003, http://www.vati.hu/download.php?ctag=download&docid=9713) A tanulmány összehasonlítható adatokat tartalmazó térképet mutat be a határrégió két oldalát jellemzı kormegoszlásáról kistérségenként, s a határ túloldalán önkormányzatonként. Ez utóbbi a magyar oldalt leíró kistérségeknél is aprólékosabb képet mutat a határrégió horvát oldaláról. (1. térkép) 1. térkép 65 év feletti népesség aránya a határ két oldalán, kistérségek, illetve önkormányzatok szerint, a teljes népesség %-ában Forrás: Magyar-horvát IPA pályázat http://www.vati.hu/download.php?ctag=download&docid=9713) Az idıskorúak aránya is fontos sajátosságról rajzol képet. (2. térkép) A határrégió horvát oldalán elöregedett önkormányzatok helyezkednek el, a határrégió mentén magas idıskorú népességarány a jellemezı. Az arány a határtól távolodva határozottan csökken. A magyar oldalon kicsit eltér a kép. itt határozottan észak-nyugatabbra idısödik a népesség a határrégi- 15
óban, s ezt a korábban már említett, késıbb bemutatandó roma népesség arány magyarázza. Ahol a roma népesség aránya alacsonyabb a régióban, az észak-nyugatabbra fekvı Zalai kistérségekben, ott a határ közelében határozottan öregebb népességet látunk. Feltételezhetı, hogy az önkormányzati szintő bontás a határrégió horvát oldalán közvetlenül fekvı területek elöregedettségét a kis lélekszámú területegységekben/önkormányzatokban felerısíti, míg a magyar oldalon a kistérségek nagyobb egységeiben már kiegyensúlyozottabb az idıs népesség arány, ami a régió két oldalán a korosztályi mintát a bemutatott térképen eltérıen rajzolja ki. Ezért a horvát régióban megnéztük megyékre is a korcsoportadatokat. Az idıskorúak esetében a megyei adatok kevésbé mutatnak szélsıséges értékeket. A határrégió horvát oldalán fekvı négy megye közül a dél-keleti megyék elöregedettebb népessége a megyék szerinti korcsoportos táblázatból is jól látható. (6. és 7. táblázat) 2. térkép 0-14 éves népesség aránya a határ két oldalán, kistérségek, illetve önkormányzatok szerint Forrás: Magyar-horvát IPA pályázat http://www.vati.hu/download.php?ctag=download&docid=9713) A magyar oldalon kistérségekre, a horvát oldalon pedig önkormányzati részletességgel láthatunk adatokat a gyermek és ifjúsági korosztály arányáról. (2. térkép) Az adatok mindkét 16
oldalon magas gyermek és fiatalkorú népességet jeleznek, a magyar oldalon ez az arány a határtól távolodva egyértelmően csökken, míg a horvát oldalon hasonló csökkenés nem jellemzı. Az alacsony népességszám és a késıbb tárgyalandó magas roma népesség arány magyarázza a magyar oldalon a fiatal korosztályok magas arányát. (vö. 6. és 7. táblázat). 6. táblázat A népesség korcsoportok szerint a horvát magyar régió horvát oldalán Régió összesen/nem összesen -14 15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65+ Ismeretle n évesek, fı Meñimurska 117923 1953 1574 1702 1621 1791 1352 1770 272 4 4 0 3 1 2 7 férfi 58007 1010 8053 8756 8266 9256 6964 6472 140 0 nı 59916 9434 7691 8264 7947 8655 6558 1123 132 5 Koprivničkokriževačka 120106 1879 1519 1560 1648 1810 1450 2104 389 0 2 4 1 8 1 1 férfi 58299 9717 7854 8137 8408 9250 6992 7767 174 nı 61807 9073 7338 7467 8073 8858 7509 1327 215 4 Virovitičkopodravska 88299 1447 1186 1138 1173 1343 9969 1488 547 7 4 3 3 9 7 férfi 42534 7361 6061 5918 5913 6869 4851 5313 248 nı 45765 7116 5803 5465 5820 6570 5118 9574 299 Osječko-baranjska 320617 5022 4207 4283 4448 4977 3707 5328 857 5 8 8 0 6 6 7 férfi 154252 2574 2167 2178 2213 2507 1775 1971 376 5 7 5 0 7 1 1 nı 166365 2448 0 2040 1 2105 3 2235 0 2469 9 1932 5 3357 6 481 Forrás: CROSTAT, http://www.dzs.hr 17
7. táblázat A népesség korcsoportos megoszlása a horvát magyar régió horvát oldalán összesen -14 15-24 Korcsoport aránya % 25-35- 45-34 44 54 55-64 65+ Ismeretle n Meñimurska 100,0 16,6 13,4 14,4 13,7 15,2 11,5 15,0 0,2 férfi 100,0 17,4 13,9 15,1 14,3 16,0 12,0 11,2 0,2 nı 100,0 15,7 12,8 13,8 13,3 14,4 10,9 18,8 0,2 Koprivničkokriževačka 100,0 15,6 12,6 13,0 13,7 15,1 12,1 17,5 0,3 férfi 100,0 16,7 13,5 14,0 14,4 15,9 12,0 13,3 0,3 nı 100,0 14,7 11,9 12,1 13,1 14,3 12,1 21,5 0,3 Virovitičkopodravska 100,0 16,4 13,4 12,9 13,3 15,2 11,3 16,9 0,6 férfi 100,0 17,3 14,2 13,9 13,9 16,1 11,4 12,5 0,6 nı 100,0 15,5 12,7 11,9 12,7 14,4 11,2 20,9 0,7 Osječko-baranjska 100,0 15,7 13,1 13,4 13,9 15,5 11,6 16,6 0,3 férfi 100,0 16,7 14,1 14,1 14,3 16,3 11,5 12,8 0,2 nı 100,0 14,7 12,3 12,7 13,4 14,8 11,6 20,2 0,3 Forrás: CROSTAT, http://www.dzs.hr A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele Az elızı fejezetben a népesség demográfiai összképét bemutatva már utaltunk arra, hogy a jellemzı képet nagymértékben befolyásolta és magyarázta a régióban magas roma népesség arány. Az alábbiakban ezt a sajátosságot, s az egyéb nemzetiségi sajátosságokat, így a határrégió túloldalán élı nemzetiségek kölcsönös reprezentáltságát vizsgáljuk meg a szomszédos országban. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokban a szomszéd ország népességéhez kötıdı nemzetiségek jelenléte járulékos ösztönzı hatást jelenthet, a meglévı gazdasági komplementer és vonzó (pull) hatások mellett. Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldala etnikailag színes és sokféle, ami fontos társadalmi és munkaerı-piaci sajátosságokat eredményez. A régióban a roma népesség mellett a horvát és más kisebbségek is megtalálhatók. (8. táblázat) 18
8. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok elıfordulása és aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, % Cigányság aránya Horvátok aránya Kisebbségek együttes aránya Nem cigányok aránya Nem cigány és nem horvát kisebbség Németek aránya Zala megye Határrégió Letenyei kistérség 3,26 13,77 17,89 14,64 0,86 0,23 Nagykanizsai kistérség 1,07 0,97 3,05 1,98 1,01 0,33 Somogy megye Határrégió Csurgói kistérség 4,21 0,22 4,81 0,60 0,38 0,18 Nagyatádi kistérség 4,58 0,38 5,60 1,03 0,64 Barcsi kistérség 5,76 3,11 10,12 4,36 1,25 0,92 Baranya megye Határrégió Sellyei kistérség 6,83 11,14 18,82 12,00 0,86 0,47 Siklósi kistérség 4,57 1,71 10,31 5,75 4,04 3,55 Mohácsi kistérség 2,88 2,79 26,51 23,63 20,84 20,22 Szigetvári kistérség 3,92 0,52 5,42 1,49 0,97 0,75 Szentlırinci kistérség 3,44 0,50 5,79 2,35 1,85 1,62 Pécsi kistérség 1,27 1,63 6,68 5,41 3,78 3,11 Magyarország 2,02 0,25 4,34 2,32 2,07 1,18 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, népszámlálási 2001 adatok alapján A régióban jelentıs a cigányság aránya, ez egyértelmően a határrégió sajátossága. A roma népesség különösen kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzete rányomja a bélyegét a határrégió gazdasági és társadalmi helyzetére, és komoly gondokat jelent a határrégió munkaerıpiacán. A 3. térkép azt mutatja, hogy a határrégióban, különösen a határ felé közeledve, egyes kistérségek különösen nagy cigány népességgel rendelkeznek. Az adatok forrása a népszámlálás, ezek az adatok az önbevallás miatt általában jelentısen alulbecslik a cigány népesség arányát. A valóságban lényegesen magasabb roma népesség jelenlétét valószínősíthetjük, egyrészt a cenzus adatok alulbecslése, másrészt a roma népesség magas fertilitási aránya alapján. Figyelemreméltó, hogy a vizsgált határrégió magyar oldalán nyugat felé csökken a roma népesség aránya, s a legnagyobb a koncentrációjuk a határszéli peremvidéken. A határrégió peremvidékei depressziós és elzárt területek, ahova a marginalizálódott és nehéz helyzető csoportok szorultak, a határ viszonylag hosszú szakaszán. 19
3. térkép A cigányság aránya a horvát-magyar régió magyar oldalán Cigányság aránya Telepulesek D oszlop szerint 5,66 6,83 (61) 4,51 5,66 (71) 3,36 4,51 (83) 2,21 3,36 (71) 1,06 2,21 (87) Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, népszámlálási 2001 adatok alapján, saját szerkesztés A határrégióban vizsgáltuk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokat a horvát kisebbség aránya esetleg erısíti, ösztönözheti-e, léteznek-e olyan fontosabb vonzó hatást jelentı kistérségek, vagy nagyobb területek, ahol a gazdasági és etnikai kapcsolatok a régiók fejlıdését támogathatják. A 2001. évi népszámlálás hatókörébe fıleg a tartósan Magyarországon élık, letelepedettek, a rövidebb-hosszabb ideje itt élı és hagyományokkal rendelkezı, kialakult horvát közösségek kerülnek. Eszerint a horvát nemzetiséghez tartozókat (akik magukat annak vallották) koncentráltan találhatjuk meg egyes kistérségekben a határrégió magyar oldalán. Azt látjuk, hogy a régióban nem jellemzı a horvátok különösebben erıs jelenléte, és ebbıl következıen a horvát kisebbség kapcsolatokat építı szerepe korlátozott. A horvát kisebbség aránya koncentrálódik: a határrégió nyugati peremén, a Zala megyéhez tartozó Letenyei kistérségben, és Baranyában, a Sellyei kistérségben. A régió keleti részén, a Baranya megyei Mohács kistétségben emellett nagyon jelentıs a német kisebbség aránya. (4. térkép) 20
4. térkép A horvát kisebbség aránya a horvát-magyar régió magyar oldalán Horvát kisebbség aránya Telepulesek F oszlop szerint 7 13,8 (63) 0,2 7 (310) Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, népszámlálási 2001 adatok alapján, saját szerkesztés A határrégió etnikai-kisebbségi képét összegezve azt látjuk a 8. táblázat alapján is, hogy egyes kistérségekben halmozottan vannak jelen különbözı kisebbségek, meghatározó a régió egészében a roma népesség magas aránya. Más kisebbségek inkább néhány településen koncentráltan vannak jelent. A horvát kisebbség jelenléte semmiképp nem tekinthetı meghatározónak a határrégióban és a határon átnyúló kapcsolatokban. Etnikai sajátosságok a határrégió horvát oldalán A határrégió horvát oldalán az etnikai kép színes, de a nagyobb etnikai csoportokat a volt Jugoszlávia utódállamainak a polgárai alkotják, s bár a népszámlálás nem teljes részletességgel tárja fel az etnikai összetételt, ez a magyar kisebbséget csak kicsit becsülheti alá. A horvát népszámlálás adatai szerint a határrégió horvát oldalán nincsen jelentıs magyar kisebbség, a legjelentısebb arányban a határrégió keleti részéhez tartozó Osijek-Baranja županija területén élnek magyarok, itt a népesség közel 3 százaléka magyar. Jelentısebb az egyéb kisebbségek (fıleg szerbek és egyéb jugoszláv utódállamokból származók) aránya a 21
régió keleti megyéiben, a nyugatabbra esı megyék népessége meglehetısen homogénnek tőnik. (9. táblázat) 9. táblázat A határrégió horvát oldalán a horvát megyék etnikai összetétele, 2002 megyék teljes népesség horvát magyar horvátok magyarok Nemzetiségőek, fı Aránya, % Meñimurje 118426 112746 73 95,2 0,06 Koprivnica-Križevci 124467 119450 108 96,0 0,09 Virovitica-Podravina 93389 83554 255 89,5 0,27 Osijek-Baranja 330506 277245 9784 83,9 2,96 Forrás: CROSTAT, cenzus online adatbázis, http://www.dzs.hr, A horvát népszámlálás adatai szerint a határrégió horvát oldalán nem élnek számottevı arányban cigányok, a határ magyar oldaláról a túloldalára nem nyúlik át összefüggıen elhelyezkedı cigány népesség. Azt láthatjuk, hogy a horvát népszámlálás szerint a határrégióban a horvát oldalon nincs jelentısebb arányú roma népesség. A határrégió nyugati részén, a Zalával szomszédos Muraközben (Medimurje zupanijaban) élnek viszonylag nagyobb, érzékelhetı arányban romák, ott, ahol egyébként a kisebbségek aránya alacsony, így itt a legnagyobb kisebbség a romáké. A szembensı oldalon, Letenye kistérségben is magas a roma népesség aránya, de a határrégió magyar oldalán korántsem itt a legmagasabb. (10. táblázat) 10. táblázat A határrégió horvát oldalán a horvát megyék etnikai összetétele, 2002 megyék romák lélekszáma fı romák aránya % Meñimurje 2887 2,4 Koprivnica-Križevci 125 0,1 Virovitica-Podravina 4 0,0 Osijek-Baranja 977 0,3 Forrás: CROSTAT, cenzus online adatbázis, http://www.dzs.hr, A határrégió fıbb gazdasági mutatói A határrégió gazdaságát tanulmányozva elıször a határrégió nagyobb, NUTS 3 szintő területeire megvizsgáltuk a régiót jellemzı általános gazdasági mutatókat, a határ két oldalán a régió gazdasági erejét és a gazdasági tendenciákat majd megvizsgáljuk a határ két oldalán a régió gazdasági jellemzıit. 22
Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint Ebben a részben a gazdaságot leíró makro-indikátor, a regionális GDP alakulását vizsgáljuk. A GDP átfogó és összehasonlító képet ad a határrégióban zajló gazdasági folyamtokról. A regionális GDP alakulása a régiók közötti jelentısebb színvonalkülönbséget és a trendeket is mutatja, ami a kapcsolatok alakulása szempontjából meghatározó. Elıször azt vizsgáljuk, hogyan közeledik és hol tart a határrégió megyéinek gazdasága az EU átlagához mérve. Az adatok NUTS 3 régióra legyőjthetıek, a regionális GDP érték ennél kisebb területre nem is értelmezhetı. Ezért a magyar oldalon a határrégiót befogadó megyék egészét vizsgáljuk, ilyen gond a határ túloldalán nem volt, ott az határrégiót NUTS 3 régió (megye/županija) szerint határoztuk meg. A határrégió két oldalának gazdaságát bemutató 2. ábrán azt látjuk, hogy az idıszak elején, az évezred fordulóján viszonylag egységes volt a két oldal gazdasági fejlettségének az EU átlagoz mért színvonala, s ebben nagy változás az idıszak egészében nem is történt. Öszszességében a régió az EU átlag alig felét elérı, vagy még alacsonyabb egy fıre esı GDP értékei alacsony és viszonylag fejletlen régióra utalnak. A régióba csak részben tartozó, legnyugatabbra fekvı Zala megye gazdasági teljesítménye gyors növekedést mutatott az évtized elején, és meghaladta a régió átlagot, majd a magyar oldalon minden megye stagnálást, Zala és Somogy megye határozott távolodást mutatott az EU átlagától. Ez a trend konzisztens a magyar gazdaság lelassulásával az évtized második felében, ami eltért az EU országok többségétıl. Az évtized végére a határrégió magyar megyéi az évtized eleji szintre estek vissza. Ez az idıszak a határrégió túloldalán ugyanakkor a gazdasági teljesítmény javulását mutatja, a régió horvát oldalának minden megyéjében. A 11. táblázatban megmutatjuk a nyers adatok alakulását is. 23
2. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % 70 60 % 50 40 30 20 10 Koprivnicko-krize... Medimurska zupanija Viroviticko-podra... Osjecko-baranjska... Zala Baranya Somogy 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások 11. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % NUTS régió / megye 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A határrégió horvát oldala Medimurska 42,4 45,5 44,4 44,2 43,2 45,8 47,3 Koprivnica- 51,5 52,9 51,7 50 50,4 54,3 57 Križevci Virovitica- 40,7 41,5 41,6 40,8 38,7 42 43,1 Podravina Osjecko-Baranja 39,6 42,6 41,7 43,5 43,2 43,7 49,1 A határrégió magyar oldala Zala 46,8 51 53,2 58,8 58,1 54,3 50,7 50,4 Baranya 42,3 44 45,5 47,2 46,6 45,7 45,6 45,5 Somogy 38,3 41,1 42,2 44,2 43,7 41,6 39,3 38,6 Forrás: Eurostat on-line adatbázis A következıkben a régiók közötti GDP különbséget, a régiókban mérhetı egy fıre esı GDP értékét vizsgáltuk meg, a vásárlóerıt összehasonlíthatóan vizsgáló mutató, az ún. vásárlóerı sztenderd (PPS Purchasing Power Standard) értékeit hasonlítjuk össze. A 3. ábra alap- 24
ján azt látjuk, hogy az elızıkben az EU átlaghoz felzárkózást bemutató folyamatokkal konzisztens eredményt kaptunk. A határ két oldalának egyes területei, megyéi közötti a gazdasági kapcsolatokat, a közeli szembensı területek fejlettségét vizsgálva azt látjuk, hogy a legfejlettebb régió a magyar oldalon Zala, a horvát oldalon Koprivnica-Križevci megye, utóbbiban gyors növekedést, az elıbbiben stagnálást érzékelhetünk. A két régióban a GDP színvonala nem tér el jelentısen, a növekedés azonban a horvát oldalon egyértelmő és vitális gazdasági helyzetet, míg a magyar oldalon a hasonló GDP színvonal mellett stagnálást, tükröz. A többi megyék egységes és lassú változást, hasonló és nem magas egy fıre esı GDP értéket mutatnak. Az ábra alapján a gazdasági válságot megelızı idıszak gazdasági tendenciáit ítélhetjük meg, összességében a horvát oldalon offenzívebb gazdasági magatartást és növekedést látunk, ami a gazdasági együttmőködésekben mágnesként funkcionálhat. A két régió között azonban nincsen jelentıs gazdasági fejlettségben mérhetı különbség. (A 3. ábrához tartozó számadatokat a 12. táblázatban adjuk meg.) 3. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı) 16000 PPS/fı 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 Koprivnicko-krize... Medimurska zupanija Viroviticko-podra... Osjecko-baranjska... Zala Baranya Somogy 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások 25
12. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldalán NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı) NUTS régió / megye 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A határrégió horvát oldala Medimurska 8400 9300 9200 9600 9700 10800 11800 Koprivnica-Križevci 10200 10800 10700 10800 11300 12800 14200 Virovitica-Podravina 8100 8500 8600 8800 8700 9900 10700 Osjecko-Baranja 7800 8700 8700 9400 9700 10300 12200 A határrégió magyar oldala Zala 8900 10100 10900 12200 12600 12200 12000 12500 Baranya 8100 8700 9300 9800 10100 10300 10800 11300 Somogy 7300 8100 8600 9200 9500 9300 9300 9600 Forrás: Eurostat on-line adatbázis A regionális makro-adatok összehasonlítása után a továbbiakban a gazdasági szerkezet sajátosságait, a határrégió két oldalának a jellemzıit és a komplementaritás lehetıségeit vizsgáljuk meg. A határrégió magyar oldalának gazdasága A határrégió magyar oldalán a vállalkozások döntı része Baranyában van. Noha ez a megye a határrégió nagy részét jelenti, a vállalkozások zöme Baranyán belül is a legerısebb gazdasági központ és a legjelentısebb gazdasági vonzerıt jelentı Pécsi kistérség területén koncentrálódik, itt található a határrégió vállalkozásainak a fele, itt koncentrálódnak a vállalkozások, jelentısen meghaladva az adófizetık arányát. (13. táblázat) 26
13. táblázat A vállalkozások és az adófizetık megoszlása a határrégióban, kistérségenként, 2007, % Regisztrált vállalkozások megoszlása, év végén) (darab) % Adófizetık számának megoszlása (fı) % Baranya megye 73.7 67.7 Pécsi kistérség 51.1 39.4 Sellyei kistérség 1.5 2.6 Siklósi kistérség 7.1 7.2 Szentlırinci kistérség 2.1 3.1 Szigetvári kistérség 3.7 5.2 Mohácsi kistérség 8.4 10.2 Somogy megye 8.9 13.1 Barcsi kistérség 3.2 4.6 Csurgói kistérség 2.3 3.3 Nagyatádi kistérség 3.5 5.2 Zala megye 17.3 19.2 Letenyei kistérség 2.3 3.5 Nagykanizsai kistérség 15.0 15.8 100.0 100.0 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A vállalkozásnagyság szerint vizsgálva a mikro-vállalatoknál (10 fı) nagyobb vállalkozásokat azt látjuk, hogy néhány kistérségben van foglalkoztatási szempontból is fontos nagyvállalat (250 v. 500 fı feletti, illetve 50-249 fıt foglalkoztató vállalkozás, esetleg még nagyobb, 500 fı feletti vállalkozás). Így 2007-ben a Mohácsi, Szigetvári, Barcsi, Nagykanizsai kistérségben volt nagyobb vállalat (a válság elıtti állapot szerint, 2007-ben). Ezekben a kistérségekben a gazdasági mutatók is kedvezıbbek. A középvállalatok (10-49, illetve 50-249 fı között foglalkoztatott létszámmal) aránya jelentısebb a térség egészében, de itt a régiók között láthatóan eltérések vannak, a Mohácsi, Barcsi kistérség aránya ezekben a középvállalkozásokban is jelentısebb, összességében ezek a kistérségek fontosabb gazdasági területek. Az elmaradottabb kistérségekben alacsony a 10-19 fıt foglalkoztató kisvállalkozások aránya is. (4. ábra) 27
4. ábra A 10 fınél nagyobb vállalkozások aránya, kistérségenként, 2007, % Országos átlag/összeg Nagykanizsai kistérség Letenyei kistérség Zala Megyei átlag/összeg Nagyatádi kistérség Csurgói kistérség Barcsi kistérség Somogy Megyei átlag/összeg Mohácsi kistérség Szigetvári kistérség Szentlırinci kistérség Siklósi kistérség Sellyei kistérség Pécsi kistérség Borsod Megyei átlag/összeg 500 és több fıs regisztrált vállalkozások aránya (%) 250-499 fıs regisztrált vállalkozások aránya (%) 50-249 fıs regisztrált vállalkozások aránya (%) 20-49 fıs regisztrált vállalkozások aránya (%) 10-19 fıs regisztrált vállalkozások aránya (%) 0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A regisztrált vállalkozások 100 lakosra esı száma a régió egyes kistérségeiben különösen alacsony, míg országosan nem tér el lényegesen. A vállalkozások gyakorisága éppen a határon fekvı, hátrányos helyzető kistérségekben különösen alacsony, de összességében is a határrégióban a régiót befogadó megyékre jellemzı értékektıl a határrégió egésze elmarad. Kivételt jelent a két határrégióba tartozó városias kistérség, a Nagykanizsai, ahol átlagos, és a Pécsi kistérség, ahol az átlagot meghaladó a vállalkozások gyakorisága. (14. táblázat) 28
14. táblázat A regisztrált vállalkozások gyakorisága és ágazati megoszlása, 2007, % Regisztrált vállalkozások gyakorisága (darab/100 lakos) A mezıgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya (%) Az iparban regisztrált vállalkozások aránya (%) A kereskedelemben regisztrált vállalkozások aránya (%) A gazdasági szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya (%) Baranya megye 11.39 7.33 5.86 16.00 37.10 Pécsi kistérség 15.05 2.73 5.10 15.16 44.04 Sellyei kistérség 5.48 36.34 4.13 14.09 17.20 Siklósi kistérség 9.96 16.72 5.56 20.34 22.99 Szentlırinci kistérség Szigetvári kistérség Mohácsi kistérség 7.25 18.09 5.24 16.20 25.87 7.24 19.89 5.66 16.28 23.62 8.68 12.38 7.80 17.36 27.73 Somogy megye 11.55 8.32 4.73 14.70 25.44 Barcsi kistérség 6.67 17.35 6.79 20.84 19.43 Csurgói kistérség 6.80 23.34 5.91 23.51 16.33 Nagyatádi kistérség 6.81 16.62 5.70 20.43 21.73 Zala megye 12.60 10.31 6.21 14.30 28.94 Letenyei kistérség 7.18 20.05 7.85 17.82 21.09 Nagykanizsai kistérség 12.07 15.16 5.81 14.13 29.45 Országos átlag 12.11 6.71 6.49 17.04 37.26 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégió egészében jelentıs a mezıgazdasági tevékenység, a Sellyei kistérségben kiemelkedıen magas a mezıgazdasági vállalkozások aránya, de a Pécsi kistérség kivételével minden határrégiós kistérségben magasabb a mezıgazdasági vállalkozások aránya, mint a megye egészében, vagy országosan. (5. ábra) 29
5. ábra A regisztrált vállalkozások gyakorisága és ágazati megoszlása országos Nagykanizsai Letenyei kistérség Zala megye Nagyatádi kistérség Csurgói kistérség Barcsi kistérség Somogy megye A mezıgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya (%) Az iparban regisztrált vállalkozások aránya (%) Akereskedelemben regisztrált vállalkozások aránya (%) A gazd. szolg.banregisztrált vállalkozások aránya (%) Mohácsi kistérség Szigetvári kistérség Szentlırinci kistérség Siklósi kistérség Sellyei kistérség Pécsi kistérség Baranya megye 0 10 20 30 40 50 60 70 80 % Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégió egyes, a határon fekvı kistérségei különösen kedvezıtlen helyzetőek. Az országosan kiemelt fejlesztésre jogosult leghátrányosabb 33 kistérség közé tartozik a határrégióban a Sellyei, a Barcsi, a Csurgói, a Szigetvári kistérség. Nem kizárólag a határrégió jelent kedvezıtlen és hátrányos helyzetet. A Dél-Magyarországi régióban a határrégión kívüli közeli területek egy része is a leghátrányosabb helyzető kistérségek közé tartozik, így a Sásdi, Kadarkúti, Lengyeltóti, Tamási kistérség. A régió terültén ha nem is a leghátrányosabb, de valamilyen szempontból lemaradt a kistérségek mindegyike, egyetlen kistérség, a Pécsi nem tartozik a valamilyen szempontból kedvezményezett kistérségek sorába. A Nagykanizsai kistérség ugyan összességében nem tartozik semmilyen gazdasági kedvezményezett kategóriába, de még a Nagykanizsai kistérség 26 községébıl is 5 társadalmi-gazdasági szempontból s a munkanélküliség alapján is kedvezıtlen helyzetben van, a leghátrányosabb helyzető kistérségek minden települése ilyen kedvezıtlen kategóriába sorolható, mint láttuk, a határrégióba négy ilyen nagyon kedvezıtlen helyzető kistérség tartozik. Alaposabban vizsgálva azt is látjuk, hogy a kistérségek egy része reménytelen és minden szempontból hátrányos helyzetben van, míg más térségek helyzete részben kedvezıtlen, de látható a felzárkózás és a fejlıdés lehetısége. Azokban a kistérségekben, amelyek ugyan nem tartoznak a 33 leghátrányosabb közé, de összességében hátrányos helyzetőnek tekinthe- 30
tıek, a települések nagyobb része tartozik a társadalmi-gazdasági szempontból s a munkanélküliség alapján is kedvezıtlen helyzetőek közé, de vannak a közelben olyan települések, melyek vonzerıt, munkaerıpiacot jelenthetnek. (15. táblázat) 15. táblázat A kistérségek, gazdasági kedvezményezettség szerint Terület (km 2 ) 553 270 653 846 647 389 496 696 669 463 Lakónépesség (fı, 2007. dec. 31.) 66585 15407 37247 50465 27057 17147 17641 25062 26754 13918 Kedvezményezett Nem Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen térség Hátrányos helyzető Nem Igen Igen Igen Igen Igen Nem Igen Nem Nem Leghátrányosabb Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem helyzető Komplex Program Nem Nem Nem Nem Nem Nem Igen Igen Igen Igen Települések 27 20 53 43 18 27 18 26 46 35 száma Város 1 1 3 2 1 1 1 1 1 1 Község 26 19 50 41 17 26 17 25 45 34 Kedvezményezett települések száma 5 15 37 23 17 17 13 25 44 35 Társadalmigazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott 5 15 37 23 17 17 13 25 44 35 5 15 37 23 17 17 13 25 44 35 Forrás: VÁTI REMEK (Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek) Nagykanizsai Szentlırinci Siklósi Mohácsi Nagyatádi Letenyei Csurgói Barcsi Szigetvári Selylyei Az alábbiakban a halmozottan hátrányos helyzető kistérségek elhelyezkedését mutatjuk meg a határrégióban, majd megmutatjuk a határrégióhoz tartozó megyékben is a hasonlóan hátrányos helyzető kistérségeket. (Az ábra a kistérségekhez tartozó településeket egységesen mutatja, nem tesz különbséget a kistérségen belül az egyes települések gazdasági státusa között.) Az 5. térképen jól látható a határrégióba tartozó kistérségek marginalizálódott helyzete, a 6. térképen pedig a befogadó megyék egészében a kedvezıtlen gazdasági helyzető régiók foltszerő elosztása. 31
5. térkép A leghátrányosabb helyzető kistérségek a horvát-magyar régió magyar oldalán Hátrányos helyzető besorolás, határrégió Települesek Hátrányos helyzet besorolás Halmozottan hátrányos Hátrányos Nem hátrányos Forrás: NFÜ LHH adatok alapján, saját szerkesztés 32
6. térkép A leghátrányosabb helyzető kistérségek a horvát-magyar régió magyar oldalát befogadó megyékben Hátrányos helyzető besorolás, határrégió megyéi Települések Hátrányos helyzet besorolás Halmozottan hátrányos Hátrányos Nem hátrányos Forrás: NFÜ LHH adatok alapján, saját szerkesztés A határrégió horvát oldalának gazdasága A horvát-magyar határrégió horvát oldala mint láttuk négy megyébıl áll. Ezek mindegyikének a gazdaságát jellemzıen mezıgazdasági területek alkotják, az ország gazdasági életének egészéhez képest magasabb mezıgazdasági tevékenységgel, ez a terület Horvátország éléskamrája. A kapcsolatok szempontjából legfontosabb Eszék központú Osjecko-Barajanska zupanija (Eszék-Baranya megye) természeti adottságai alapján mezıgazdasági terület, jó termıföldekkel (búza, kukorica, cukorrépa, olajosnövény termelés). A terület fele termıföld, egynegyede erdı. Emellett állattenyésztés, tejfeldolgozás és méhészet, valamint a borászat az említést érdemlı fontos tevékenységek. Fontos az élelmiszeripar, bár van feldolgozóipar is és a turizmusban a falusi turizmus, halászat, vadászat jelentıs. Különös vonzó természetvédelmi és vadászásra alkalmas terület a Kopácsi rét. A Verıce központú Viroviticko-Podravska županija (Verıce Drávamellék megye) gazdaságát hasonlóképpen a mezıgazdaság, valamint 33
az ipar és a falusi turizmus adja. A Kapronca központú Koprivnicko-Krizevacka županija (Kapronca-Kırös megye) is mezıgazdasági terület, gazdag erdıben és ásványkincsekben, fontos a borászat és az állattenyésztés is. A Koprivnicko-Krizevacka zsupánság nagyon fontos közlekedési folyosó szerepet tölt be, itt megy keresztül a Podravinát (Drávamelléket) Zágrábbal összekötı közlekedési út, ami a további Kelet- és Dél-Európa felé vezetı út felé is jó öszszeköttetést biztosít, és meghatározza a régió gazdasági lehetıségeit. Végül a Csáktornya központú Medimurska županija (Muraköz megye) kilóg a meghatározóan mezıgazdasági karakterő régióból, jellemzıen feldolgozóiparral, emellett mezıgazdasággal, kereskedelemmel és építıipari tevékenységekkel is foglalkozó terület. 3 A határrégión túlmutatóan Magyarország és Horvátország közötti kapcsolatok jelentısek, Magyarország a kereskedelem, beruházás, idegenforgalom alapján is Horvátország elsı 10 partnere között szerepel. A mőködıtıke állományt vizsgálva a horvát fél lényegesen nagyobb gazdasági befolyással bír Magyarországon, ha nem is a határrégióban, mint fordítva. A határmenti kapcsolatok szempontjából kitüntetett jelentısége van a Magyarország- Horvátország Határmenti együttmőködési (IPA CBC) Programnak, 2009. áprilisban nyíltak meg a 2007-2013 programozási periódus elsı körös pályázatai. A program elsı három évére (2007-2009) rendelkezésre álló IPA források (19,3 m Euró) felhasználási irányai: kisebb részben fordíthatóak a fenntartható fejlıdés céljaira (4,9 millió Euró), nagyobb fele a határmenti gazdasági együttmőködés célját szolgálja (6,8 millió Euró). Ez utóbbi érinti a vizsgálatunk kérdéseit is, bár kevesebb a határon átnyúló munkaerıpiacokat erısítı kapcsolat. A turizmus területén várható, hogy további fejlesztést támogató lehetıség a fejlesztési programban. Öszszességében a határrégióban a turizmus fejlesztése, a természetvédelmi és jó adottságú területek kihasználása fontos lehetıség, ezért a turizmus fejezet fontos lehetıséget biztosít a kapcsolatokhoz. Környezetvédelmi kapcsolatok fejlesztését szolgáló további együttmőködés a határrégióban Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozását szolgálja. A tervezett bioszféra rezervátum a nagy kiterjedéső, összefüggı folyó menti öko-rendszert érinti. Az itt érintett terület az elsı határon átnyúló védett terület Horvátország és Magyarország között, magyar oldalon 235 hektárt, a horvát oldalon lényegesen nagyobb kiterjedéső, 630 ezer hektárt felölelı terület.. A természetvédelmi rezervátum a határon átnyúló munkapiacok szempontjából a turizmus területén kínál lehetıségeket. 3 Horvát Gazdasági Kamara (HGK) információk alapján, dr Gyırvári Márknak, a Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara elnökének személyes közlése. 34