9. téma: A sikeres fejlesztési együttmőködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: esettanulmány

Átírás

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 9. téma: A sikeres fejlesztési együttmőködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: esettanulmány Bacsi-Kovács- Határrégiók Kérdıívek és interjúk elemzése a horvát-magyar határtérségben INTERREG kutatás: kérdıíves lekérdezés Magyarország határmenti megyéiben. Horvátország és Magyarországon: 50 vállalkozás (ebıll 44 mezıgazd.) és 50 önkormányzat, Baranya, Zala, illetve Somogy megyébıl Horvátországban: a lekérdezettek köre szélesebb: mezıgazd- vállalkozók: 48 a mezıgazdasági vállalkozók szövetségei, a turizmusért felelıs települési tisztviselık, a vidékfejlesztésért felelıs osztályok vezetıi : 52 három határmenti megye: Koprivničko-križevačka (Kapronca-Kırös); Meñimurska (Muraköz); Virovitičko-podravska (Verıce) Bacsi-Kovács- Határrégiók

2 A felmérés célja a vidékfejlesztésben közremőködı határmenti megyékben tevékenykedı szervezetek és vállalkozások állapotának a felmérése és összehasonlítása kérdıív és interjú a határ mindkét oldalán Horvátországi kutatás fókusza: vidékfejlesztés új stratégiájának fejlesztése Horvátországban 2006 szept.-ben induló SAPARD-al kapcsolatos, a felkészülés megyei, városi, falusi szinteken mőködı intézmények Eddigi vidékfejlesztési részvétel (intézmények, vállalkozások) Bacsi-Kovács- Határrégiók Fı problémák: Horvát oldalon: Túlszabályozottság az állam részérıl (23%) Beruházások hiánya (17%) Bonyolult adminisztrációs kötelezettségek (14%) Erıs piaci konkurencia (13%) A szervezeteik, vállalkozásaik fejlıdését segítené: A hazai piac védelme (18%) Nagyobb állami szerep a fejlesztési támogatások területén (18%) Az adók mértékének csökkentése (15%) Egyszerőbb adminisztráció (15%) A fejlesztési politika prioritásainak meghatározása a hazai és külföldi (EU) elvárások szerint(10%) tıkehiány, tudáshiány Magyarországi vállalkozások fı problémái: Forgótıke hiány (56%) ill. beruházási tıke hiány (22% elsı és 42 % második helyen!)). jogszabályok és elıírások (24,4% második, 21% harmadik helyen!) erıs verseny (15,6% második, 10,5 % harmadik helyen). magas bérjárulékok (34,2%), magas adók (13,2%), EU-elıírások (10,5-10,5%) Bacsi-Kovács- Határrégiók

3 Pályázati tevékenység (Magyaro.) : átl. 2 pályázatot adtak be, ebbıl 1,26 nyertes, 7603 eft átl. támogatás a megkérdezettek 78,6 %-a egyáltalán nem pályázott, 7,1 % 1 pályázatot adott be, 1-2 % pedig 2 50 (!) db pályázatot adott be. önkormányzatok az átlagnál magasabb pályázási hajlandósága A évre kiegyensúlyozottabb nem pályázó válaszadók aránya 24,5 %-ra csökkent, vállalkozások: pályázati szám 1-3 db, Önkormányzatok: van, aki 21 pályázatot legnagyobb megnyert pályázati szám 17 db, átlagos: 1,97 Elnyert átlagos összeg eft, a maximális: eft. Megyénként: Zalában alacsonyabb a nem pályázók aránya (17,6 %,), Somogyban 26,9%; Baranyában 36,8% az idıszakhoz képest jelentısen mérséklıdött. Nyertesek: Önkormányzatok: nyertes pályázatok száma általában 0-4 Van 5 17-ot nyerı is! vállalkozások: 0-3 db. 40 % körüli a a nem nyerı pályázók aránya (ezek fele nem is pályázott!) Bacsi-Kovács- Határrégiók Pályázati tevékenység (Horváto.) A horvátországi megkérdezettek 28% írt vidékfejlesztési projektet, és további 5% szándékozik írni. a magyarországi közötti állapothoz hasonló A pályázatok témája: klasszikus mezıgazdasági tev. (növénytermesztés és állattartás) a környezetvédelem és a falvak kulturális tradicionális revitalizációja Maguk írják 30 nyertes projekt, átl. elnyert támogatás Kuna (kb 20 millió Ft) Miért nem pályáznak? - 67% nem pályázott! Tapasztalatlanság, elıtte sohasem pályázott (28%) Saját forrás hiánya (23%) Nem voltak meg a kellı információim (21%) Magyarországon a nem pályázás okai: 1: nem megfelelı kiírás 2: kedvezıtlen finanszírozás 3: nincs meg az önrész 4: túl bürokratikus 5: nem voltak kellıen tájékoztatva 6: túl drága a pályázatkészítés 7: egyéb Bacsi-Kovács- Határrégiók

4 A vidék fı problémái - a válaszadók szerint Magyarország: munkahelyek hiányát, a vidéki infrastruktúra elégtelenségét, az állami szerepvállalás, támogatások elégtelenségét, elöregedést, elnéptelenedést piaci versenyképtelenséget alacsony felvásárlási árakat említették Emellett: pénzhiány, az életminıség kedvezıtlensége, az elaprózott birtokstruktúra, pályázatoknál a saját erı követelmény, a képzettséggel kapcsolatos problémák, az intézménystruktúra problémái szerepeltek Bacsi-Kovács- Határrégiók : Vállalkozásfejlesztés általában 2: KKV-k fejlesztése 3: Vidéki mikrovállalkozások fejlesztése 4: Helyi szolgáltatások fejlesztése 5: Vidéki infrastruktúra fejlesztése 6: Falufejlesztés 7: Közlekedés, vidéki úthálózat 8: Kistérségi centrum 9: Romák és leszakadó rétegek integrálása 10: Munkahelyfejlesztés 11: Szociális gazdaság fejlesztése Legkevésbé fontos (átlagos pontszám) Legfontosabb (átlagos pontszám) Eltérés: (legfontosabb legkevésbé fontos) 1,48 Baranya 4. Helyi szolgáltatások fejlesztése (2,47) 7. Közlekedés, vidéki úthálózat (3.95) Vidékfejlesztési feladatok a magyar válaszadók szerint 6. Falufejlesztés (4,15) 1,34 Somogy 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,81) 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,98) 6. Falufejleszté s (4,11) 1,13 Zala 1-5 skálán pontozva, 5: nagyon fontos, 1: nem nagyon fontos a vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezık a legfontosabbak, a szociális problémákat kisebb fontosságúnak tekintik A munkahelyfejlesztést is említik, magas pontszámmal 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,82) 5. Vidéki infrastruktúra fejlesztése (4,00) 1,18 Összes Bacsi-Kovács- Határrégiók

5 Horvát partnerrel meglévı kapcsolat, fontossága horvát partnerkapcsolattal nem rendelkezik a válaszadók 87 %-a, 6 %-nak van 1 horvát partnere, és 2 %-nak 2 vagy több. Az eddigi kapcsolatot jónak v. közepesnek tartják legtöbb horvát kapcsolattal rendelkezı Somogy megyében van (19,2%), legkevesebb ilyen kapcsolattal a Zala megyeiek rendelkeznek (1,9%). 30 % szerint nem is lenne fontos horvát kapcsolatot létesíteni, 41 % kiegészítı fontosságúnak ítéli, 15 % számára nagyon fontosnak tőnik a kapcsolat. Somogy megyében tartják legtöbben nagyon fontosnak (34,6%) a. Bacsi-Kovács- Határrégiók Horvát vélemények: magyarországi üzleti kapcsolatokról a határmenti megyékben még nem túlságosan intenzívek csak 19 % rendelkezik valamilyen üzleti jellegő kapcsolattal. szándékozik-e ilyen kapcsolatot létesíteni: 16% nem tartotta ezt fontosnak, 25% csak a közös projektek miatt 45% jó lehetıségeket lát benne (15% nem válaszolt erre a kérdésre) Összesen: a jövıben Magyarországgal 72% szeretne együttmőködést. Bacsi-Kovács- Határrégiók

6 Magyar tapasztalatok - összegzés horvát partnerkapcsolata nincs: 87 %, 1 partnere van: 6 %, 2 vagy több: 2 %. A vállalkozások mőködését nehezíti: forgótıke ill. beruházási tıke hiány,jogszabályok és elıírások, erıs verseny, a magas bérjárulékok, magas adók, illetve EU-elıírások. A vidékfejlesztésben a legfontosabb: vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezık, kevésbé fontos: szociális problémák megoldási feladatok A fejlesztési feladatok megoldására aktív pályázati részvétel AVOP pályázatokra 2005-ben: 80 % adott be pályázatot, 20 % egynél többet is. A pályázás fı okai: nem volt más forráslehetıség, vonzó a finanszírozási konstrukció, már volt illeszkedı projektje készen Információforrások: tanácsadó, írott sajtó, és minisztériumok honlapja. A legkevésbé használt forrás: az önkormányzat és az üzleti partner. Mindössze 10% valósítaná meg elképzelését pályázati forrás nélkül is Fı nehézségek: elhúzódó ügyintézés, indokolatlan hiánypótlások, a nem egyértelmő pályázati és végrehajtási feltételek. Második fı nehézség: finanszírozási, likviditási nehézségek: késedelmes kifizetések, utófinanszírozás. és likviditási gondok, Harmadik fı nehézség: a kapcsolattartás nehézségei, a nem megfelelı kommunikáció és az elszámolások körülményessége. Legtöbben (66%) külsı szakértı céggel. 33% önállóan készítette a pályázatot. Az AVOP intézkedések közül fontosnak tartják:: a mezıgazdasági beruházások támogatását, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítését és a mezıgazdasági infrastruktúra fejlesztését Kevésbé fontos: fiatal gazdák támogatása és a szakképzés LEADER programról kevesen voltak csak informálva. Bacsi-Kovács- Határrégiók Horvát tapasztalatok A vizsgált horvátországi, határmenti megyék : a szomszéd ország fejlett agrártérségei komoly agrár- és tágabban vidékfejlesztési potenciál a térségben A vidékfejlesztési intézményrendszer kialakítása kezdeti stádiumban Komoly lehetıség: A fejlesztési hivatalok együttmőködése, vidékfejlesztés gazdasági és civil szférabeli szereplıi együttmőködése Javaslatok: a fejlesztési szakhivatalok közti tapasztalatcsere, tudástranszfer Ennek intézményes csatornái a regionális fejlesztési szervezeteken keresztül kialakíthatók Hosszabb távon a közös vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása Dráva közös vidékfejlesztési jellegő hasznosítása, a vidéki vállalkozások közti kooperáció lehetıségei gazdasági kamarák, vállalkozószervezetek, települések és kistérségek közti együttmőködés megteremtése, támogatása, INTERREG-ben rejlı lehetıség mainál jobb kiaknázása. Bacsi-Kovács- Határrégiók

7 Horvát problémák Nincs elegendı ember a számtalan tervhez, projekthez, a hivatalokban. Politikai körökben nem talál megértésre a vidékfejlesztés, ez a fejlesztés külön képzett embereket igényel. Horvátország nem vette elég komolyan a vidéki területek fejlesztésének feladatát. Sok program létezik, de nem tudni eleget a céljaikról, integrálódásukról és kivitelezésükrıl. Nehézséget jelent e programok beépülése, az alacsonyan képzett falusi lakosság körében ellenhatást vált ki. Létezik javaslat egy vidékfejlesztési iroda létrehozására, de ma csak javaslat. Nincs tisztázva a különbözı hivatalok vidékfejlesztési hatásköre, a hivatalok általában mindent önállóan végeznek, de egyedül nem tudnak eredményt elérni. A programok elıkészítése komplikált, a szakértık képzetlennek érzik magukat. Képzetlenségbıl és informálatlanságból félelem és vonakodás a parasztoknál A politikai akarat homályos, sok kimondatlan üzenet (az EU-hoz való viszony). Ellenállás, mert a döntéshozók nem szakemberek, csak politikailag kiemelkedı egyéniségek. Konfliktusok az adminisztratív akadályok, a szervezetek és pénz elosztás körül. A vidékfejlesztést a mezıgazdaság fejlesztésével azonosítják, ami politikai szempontból is hátráltatja a vidékfejlesztéssel foglalkozó intézmények jobb szervezettségét. A lokális és az országos hatalom gyenge együttmőködése. Kevés az alulról jövı kezdeményezés Bacsi-Kovács- Határrégiók