1. oldal 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról 1 Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a demokrácia kiteljesedését szolgálja, a jogrendszer egysége és áttekinthetősége fokozottan érvényesüljön, továbbá, hogy az alapvető társadalmi viszonyokat szabályozó törvények meghatározó szerepet töltsenek be a jogrendszerben, a következő törvényt alkotja: 2 I. fejezet A jogszabályok Alapvető rendelkezések 1. (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a) az Országgyűlés törvényt, b) a köztársasági elnök 3 (a továbbiakban: köztársasági elnök) törvényerejű rendeletet, 4 c) a Kormány 5 rendeletet, d) a miniszterelnök 6, elnökhelyettese 7 és tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet, e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) rendelkezést, 8 f) a tanács 9 rendeletet. (2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. EBH2005. 1381. Közműelhelyezéshez szükséges közterület-használati díj szerződés alapján nem szedhető, az csak jogszabályi felhatalmazáson, hatósági döntésen alapulhat (1987. évi XI. törvény 1. ; 1990. évi LXV. törvény 16. ; 1990. évi XCI. törvény 1. ; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék; 1996. évi LXXXI. törvény 8. ). BH2004. 52. II. Annak eldöntésekor, hogy valamely szervezet központi költségvetési szervként, jogképességgel rendelkező jogi személy-e, annak van ügydöntő jelentősége, hogy az adott időszakban hatályos költségvetési törvény milyen rendelkezéseket tartalmaz [1949. évi XX. törvény 19. (1) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 28. (2)-(3) bekezdés, 29. (1) bekezdés, 36. (1) bekezdés, 1952. évi III. törvény 48., 130. (1) bekezdés e) pont, 157. a) pont, 1987. évi XI. törvény 1. (2) bekezdés a) pont, 1992. évi XXXVIII. törvény 20. (2) bekezdés, 87. (1)-(2) bekezdés, 124. (2) bekezdés i) pont, 1996. évi CXXIV. törvény, 1999. évi CXXV. törvény 1. melléklet, 46/1994. (IX. 30.) OGY hat. 145. (2) bekezdés b) pont, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. (2) bekezdés]. BH2002. 264. A polgári bíróság nem állapíthatja meg azt, hogy a jogalkotó a jogalkotás sérelmezett elmulasztásával jogellenességet követett el [1959. évi IV. törvény 349. (1) bekezdés, 339. (1) bekezdés, 1987. évi XI. törvény 1. (1) bekezdés, 1990. évi LXV. törvény 20. (2) bekezdés, 1993. évi LXXVII. törvény 41., 1994. évi LXIV. törvény 14-17. -ok]. BH2001. 16. I. Az önkormányzatnak kell szabályoznia a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezési kötelezettségének feltételeit [1993. évi LXXVIII. törvény 36. (2) bekezdés, 1992. évi LXVI. törvény 26. (4) bekezdés, 1989. évi XXXII. törvény 1. b) pont, 1987. évi XI. törvény 1. (1) bekezdés f) pont]. BH1997. 611. Az önkormányzat rendelete kimondhatja, hogy a jogellenesen felvett jövedelempótló támogatást rosszhiszeműség hiányában is vissza kell fizetni [1993. évi III. tv. 17. (1) bek. a), 32. (3) bek., 34. (1) bek. a), 138., 1987. évi XI. tv. 1. (1) bek. f)]. BDT2007. 1579. A szakmai kamara fegyelmi határozatának bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset elbírálására a Pp. általános szabályai az irányadók. A bíróság a keresettel támadott határozat törvénysértő jellegét vizsgálhatja, és amennyiben azt törvénysértőnek találja, megsemmisíti, de nem utasíthatja a kamarát új eljárásra. KGD1994. 2. A polgármesternek - e minőségében tett - helyszíni intézkedése államigazgatási jellegű tevékenység [1959. évi IV. törvény 349., PK 42. szám, 1987. évi XI. törvény 1. (1) bekezdés]. 1 Kihirdetve: 1987. XII. 29. 2 A szocialista szövegrészt megsemmisítette: 44/1998. (X. 14.) AB határozat. Hatálytalan: 1998. X. 14-től. 3 Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen - eltérő rendelkezés hiányában - a köztársasági elnököt kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 4 A törvényerejű rendeletet kibocsátó Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. X. 23-án megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 5 Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. (2) alapján. 6 Módosítva: 1990. évi XXIX. törvény 4. (2) alapján. 7 A Minisztertanács elnökhelyettese tisztség 1990. V. 24-én megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 38. (6). 8 Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezéskiadási joga - az Alkotmány 38. -a hatályon kívül helyezésével - megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 38. (6). 9 A tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat. Lásd: 1990. évi LXV. törvény 103. (3).
2. oldal Törvény 2. Az Országgyűlés törvényben állapítja meg a) a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, b) a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályokat, c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait. 3. A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen a) az Alkotmányban felsorolt állami szervek működését, b) a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását, c) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok 1 választását, valamint jogállását, d) a miniszterek és az államtitkárok jogállását és felelősségét, e) a népszavazást, f) a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, g) a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást. 4. A gazdasági rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen a) a tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait, b) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a népgazdasági tervezést, 2 továbbá a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, c) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket, d) a középtávú népgazdasági tervet 2 és az állami költségvetést, 3 e) a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit. 5. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni különösen a) az állampolgárságot, b) a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit, c) az egyesülési és a gyülekezési jogot, d) a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket, e) a házasságot és a családot, f) az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket, g) a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését, h) a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogokat és kötelességeket, i) az oktatást és a közművelődést, j) az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást, k) a honvédelmi kötelezettséget, l) a személyi nyilvántartást. Törvényerejű rendelet 4 6. (1) A köztársasági elnök 5 a saját vagy - ha az Országgyűlés nem ülésezik - az Országgyűlés jogkörében törvényerejű rendeletet 4 alkot; az Alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat törvényerejű rendeletet 4 a 2-5. -ban meghatározott esetekben. (2) A törvényerejű rendeletet 4 az Országgyűlés legközelebbi ülésén a köztársasági elnök 5 köteles az Országgyűlésnek bemutatni. Minisztertanácsi 6 rendelet 7. A Kormány 7 az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben 4 kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. 1 A tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat. Lásd: 1990. évi LXV. törvény 103. (3). 2 A népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvényt hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXVIII. törvény 7. -a. 3 Lásd: 1992. évi XXXVIII. törvény 126.. 4 A törvényerejű rendeletet kibocsátó Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. X. 23-án megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 5 Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen - eltérő rendelkezés hiányában - a köztársasági elnököt kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 6 Ahol az Alkotmány, illetőleg egyéb jogszabály a Minisztertanácsot említi, ezen a Kormányt kell érteni. Lásd: 1990. évi XL. törvény 51. (2). 7 Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. (2) alapján.
3. oldal Miniszteri rendelet 8. (1) A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben 1 vagy minisztertanácsi 2 rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. (2) 3 9. 4 Tanácsrendelet 5 10. A tanács 5 rendeletet ad ki a) 6 törvény, törvényerejű rendelet 1 felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására; b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. BH1993. 701. Az önkormányzat képviselő-testülete egyes hatásköreit határozattal is átruházhatja a polgármesterre (1990. évi LXV. tv. 9. (3) bek. és 16. (1) bek., 1987. évi XI. tv. 10. ]. A jogszabály hatálya 11. (1) A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. (2) A tanácsrendelet 5 hatálya a tanács 5 illetékességi területére terjed ki. 12. (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani. (2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. (3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. (4) A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni. EBH2005. 1255. Az ellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell eldönteni, hogy az üzemanyag-megtakarítás címén munkáltató által kifizetett összeg mikor minősül adómentes juttatásnak [1995. évi CXVII. törvény 24-25. ; 1990. évi XCI. törvény 1/A. ; 1987. évi XI. törvény 12. (2) bek., 18. (2) bek.]. BH2004. 72. Az Országos Betétbiztosítási Alap a betéteseknek történő kifizetés érdekében fennálló költségek körében a felszámolás alatt álló bankkal szemben hitelezői igényként érvényesítheti a kártalanítás számítástechnikai feldolgozásával, ehhez szoftver készítésével, a betétesekkel való kapcsolattartással felmerült költségeit [1996. évi CXII. tv. 98., 101., 105., 106., 107. (2) bek., 108. (4) bek., 118. (2) bek., 2000. évi CXXIV. tv. 73., 1987. évi XI. tv. 12. (2) bek.]. BH2001. 505. A közigazgatási eljárásban érvényesülő teljes felülbírálat elve alapján az eljárás során bekövetkezett jogszabály-változást - átmeneti rendelkezés hiányában - figyelembe kell venni, ha az nem ütközik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. (2) bekezdésében foglalt, a kötelezettség visszamenőleges megállapítása tilalmába, hanem az ügyfélre kevésbé terhes jogkövetkezmény alkalmazását eredményezi [1987. évi XI. tv. 12. (2) bek., 1957. évi IV. tv. 66. (2) bek., 1988. évi VI. tv. 4. (5) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 320. ]. BH1992. 136. Nem alkalmazható az a vagyonszerzési ügyben illetékkötelezettséget megállapító rendelkezés, amely - alkotmányos jellegű szabályt sértve visszamenőleges hatállyal állapít meg a félre nézve terhesebb kötelezettséget [1989. évi LII. tv. 4. és 5. (1) bek., 1987. évi XI. tv. 12. (2) bek.]. BDT2007. 1683. Amennyiben a jogszabály valamely kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő megváltoztatásával a szabályozást a kötelezett számára előnyösebbé teszi, kötelezettségét enyhíti, ez vonatkozik a jogszabály hatályba- lépése előtti jogviszonyra is. A kötelezettnek az a mulasztása, hogy a korábbi rendelkezésben megjelölt időpontig nem tett eleget az épület akadálymentesítésére vonatkozó kötelezettségének, a kedvezőbb határidő folytán már nem minősül jogellenesnek. BDT2006. 1457. Az adatvédelmi törvényt módosító jogszabály hatálybalépésének időpontja nem az adatok keletkezése, hanem a megismerési kérelem előterjesztése szempontjából bír jelentőséggel. A közérdekből nyilvános adat megismerése iránti kérelem előterjesztésekor hatályos jogszabályi rendelkezés alapján kell megítélni azt, hogy az elutasítás alapos volt-e vagy sem. KGD2004. 184. Az Alkotmánybíróság döntése mint perújítási ok; az időközben hatályba lépett új törvényi rendelkezések alkalmazása a perújítási eljárásban [1952. évi III. törvény 262/A., 1952. évi III. törvény 268., 33/2002. (VII. 4.) AB határozat, 1997. évi CIII. törvény 81/A., 1987. évi XI. törvény 12. ]. 1 A törvényerejű rendeletet kibocsátó Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. X. 23-án megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 2 Ahol az Alkotmány, illetőleg egyéb jogszabály a Minisztertanácsot említi, ezen a Kormányt kell érteni. Lásd: 1990. évi XL. törvény 51. (2). 3 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LXXIX. törvény 53. (2). Hatálytalan: 1997. VIII. 1-től. 4 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 1997. évi LXXIX. törvény 53. (2). Hatálytalan: 1997. VIII. 1-től. 5 A tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat. Lásd: 1990. évi LXV. törvény 103. (3). 6 A vagy kormányrendelet szövegrészt megsemmisítette: 1/2001. (I. 17.) AB határozat. Hatálytalan: 2001. I. 17-től. Lásd még: 1990. évi XL. törvény 51. (2).
4. oldal KGD2001. 343. A nyilvántartásba vett időszaki lap a nyilvántartásból akkor is törölhető, ha már korábban nyilvántartásba vették [1986. évi II. törvény 14., 1987. évi XI. törvény 12., 1989. évi XXXII. törvény 38., 55/1994. (XI. 10.) AB határozat]. KGD1994. 187. A törvény kihirdetésének napját megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. Az adóalany bizonyíthatja, hogy a törvény kihirdetése később történt, mint a Magyar Közlöny megjelenéseként a lapszámon feltüntetett keltezés [1990. évi XCI. törvény 42. -a, 1987. évi XI. törvény 12. -ának (2) bekezdése, 1990. évi XLVIII. törvény 3. -a]. KGD1993. 334. A törvény kihirdetésének napját megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. Az adóalany bizonyíthatja, hogy a törvény kihirdetése később történt, mint a Magyar Közlöny megjelenéseként a lapszámon feltüntetett keltezés [1990. évi XCI. törvény 42. -a, 1987. évi XI. törvény 12. -ának (2) bekezdése, 1990. évi XLVIII. törvény 3. -a]. KGD1992. 44. Nem alkalmazható az a vagyonszerzési ügyben illetékkötelezettséget megállapító rendelkezés, amely - alkotmányos jellegű szabályt sértve - visszamenőleges hatállyal állapít meg a félre nézve terhesebb kötelezettséget [1989. évi LII. törvény 4. és 5. (1) bekezdés; 1987. évi XI. törvény 12. (2) bekezdés]. 13. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt. A jogszabály kihirdetése 14. (1) A jogszabályt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság 1 hivatalos lapjában: a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A jogszabály átfogó módosítása esetén a jogszabályt egységes szerkezetben is közzé kell tenni. (2) A miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés 2 melléklete - ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti - kivételesen a minisztérium, országos hatáskörű szerv hivatalos lapjában történő közzététellel is kihirdethető. Ilyenkor a melléklet megjelenésének helyére a jogszabályban utalni kell, és a hatálybalépéséig a mellékletet közzé kell tenni. (3) A tanácsrendeletet 3 a tanács 3 hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit a tanács 3 szervezeti és működés szabályzata állapít meg. BH1992. 492. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában egyértelműen kell meghatározni az önkormányzati rendelet kihirdetésének módját, nem kell ugyanakkor meghatározni a hatálybalépés időpontját [1990. évi LXV. tv. 16. (2) bek., 1987. évi XI. tv. 14. (3) bek.] KGD1992. 168. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában egyértelműen kell meghatározni az önkormányzati rendelet kihirdetésének módját, nem kell ugyanakkor meghatározni a hatálybalépés időpontját [1990. évi LXV. törvény 16. (2) bek., 1987. évi XI. törvény 14. (3) bek.]. Felhatalmazás végrehajtási jogszabály alkotására 15. (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni. Nemzetközi szerződés 16. (1) Az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni. (2) A jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést - ha a köztársasági elnök 4 vagy a Kormány 5 másként nem rendelkezik - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. II. fejezet A jogszabályok megalkotása Általános rendelkezések 17. Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi. 18. (1) A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell. 1 Ahol jogszabály a Magyar Népköztársaságot említi, ezen a Magyar Köztársaságot kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 38. (1). 2 Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezéskiadási joga - az Alkotmány 38. -a hatályon kívül helyezésével - megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 38. (6). 3 A tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat. Lásd: 1990. évi LXV. törvény 103. (3). 4 Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen - eltérő rendelkezés hiányában - a köztársasági elnököt kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 5 Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. (2) alapján.
5. oldal (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni. (3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű. EBH2005. 1255. Az ellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell eldönteni, hogy az üzemanyag-megtakarítás címén munkáltató által kifizetett összeg mikor minősül adómentes juttatásnak [1995. évi CXVII. törvény 24-25. ; 1990. évi XCI. törvény 1/A. ; 1987. évi XI. törvény 12. (2) bek., 18. (2) bek.]. 19. Az állampolgárok - közvetlenül, illetőleg képviseleti szerveik útján - közreműködnek és életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. 20. A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik. BDT2006. 1457. Az adatvédelmi törvényt módosító jogszabály hatálybalépésének időpontja nem az adatok keletkezése, hanem a megismerési kérelem előterjesztése szempontjából bír jelentőséggel. A közérdekből nyilvános adat megismerése iránti kérelem előterjesztésekor hatályos jogszabályi rendelkezés alapján kell megítélni azt, hogy az elutasítás alapos volt-e vagy sem. Jogalkotási program 21. (1) A Kormány 1 a törvények, törvényerejű rendeletek 2 és egyes jelentős minisztertanácsi 3 rendeletek előkészítése, továbbá meghatározott körben a jogszabályok átfogó felülvizsgálata céljából ötéves időszakra szóló programot állapít meg. (2) A Kormány 1 a jogalkotási programról és végrehajtásáról beszámol az Országgyűlésnek. BDT2006. 1457. Az adatvédelmi törvényt módosító jogszabály hatálybalépésének időpontja nem az adatok keletkezése, hanem a megismerési kérelem előterjesztése szempontjából bír jelentőséggel. A közérdekből nyilvános adat megismerése iránti kérelem előterjesztésekor hatályos jogszabályi rendelkezés alapján kell megítélni azt, hogy az elutasítás alapos volt-e vagy sem. 22. (1) A jogalkotási program előkészítéséért az igazságügyminiszter a felelős. (2) A jogalkotási program összeállításához ki kell kérni a minisztereknek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, a társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szerveknek, valamint a fővárosi és a megyei tanácsoknak 4 a javaslatait. (3) A jogalkotási program előterjesztésével egyidejűleg az igazságügyminiszter beszámol a Kormánynak 1 a korábbi jogalkotási program végrehajtásáról és a jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól. Felelősség a jogszabály-előkészítésért 23. A jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, illetőleg a kijelölt miniszter, államtitkár, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: szakminiszter) felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött cél elérésére. 24. (1) Az igazságügyminiszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek. (2) E felelősség érvényre juttatása érdekében a szakminiszter a) a törvényjavaslatok és a törvényerejű rendelet 2 tervezetét az igazságügyminiszterrel együtt készíti el, és terjeszti a Kormány 1 elé, b) a minisztertanácsi 3 rendelet tervezetét az igazságügyminiszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány 1 elé, c) a miniszteri rendelet, illetőleg az államtitkári rendelkezés 5 tervezetét véleményezésre megküldi az igazságügyminiszternek. 25. (1) A Kormány 1 elrendelheti, hogy jelentős jogszabálytervezet előkészítésére az igazságügyminiszter, illetőleg a szakminiszter kodifikációs bizottságot alakítson. (2) A kodifikációs bizottságban részt vesznek az érdekelt állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek, érdekképviseleti szerveknek, valamint a megfelelő tudományágnak a képviselői is. (3) A kodifikációs bizottság állásfoglalásairól a jogalkotó szervet tájékoztatni kell. 26. Ha a miniszteri rendelet vagy az államtitkári rendelkezés 5 más miniszter, illetőleg államtitkár feladatkörét is érinti, a rendeletet, illetőleg a rendelkezést vele együttesen vagy vele egyetértésben kell kiadni. Véleményeltérés esetén a Kormány 1 dönt. 1 Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. (2) alapján. 2 A törvényerejű rendeletet kibocsátó Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. X. 23-án megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 3 Ahol az Alkotmány, illetőleg egyéb jogszabály a Minisztertanácsot említi, ezen a Kormányt kell érteni. Lásd: 1990. évi XL. törvény 51. (2). 4 A tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat. Lásd: 1990. évi LXV. törvény 103. (3). 5 Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezéskiadási joga - az Alkotmány 38. -a hatályon kívül helyezésével - megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 38. (6).
33-36. 7 A jogalkotási eljárás Lezárva: 2008. június 30. 6. oldal A jogszabálytervezetek véleményezése 27. A Kormány 1 elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak a) a miniszterek, b) a szabályozásban érdekelt országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá c) az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek. 28. A törvény, a törvényerejű rendelet 2 és a minisztertanácsi 3 rendelet tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a legfőbb ügyésznek, továbbá - ha az a bíróságok hatáskörét is érinti - a Legfelsőbb Bíróság elnökének is. 29. A miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés 4 tervezetét meg kell küldeni véleményezésre más, a szabályozásban érdekelt miniszternek, országos hatáskörű szerv vezetőjének, társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szervnek. 30. A tanácsok 5 tevékenységét jelentősen érintő jogszabály tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a fővárosi és a megyei tanácsoknak 5. 31. (1) A véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni. (2) A határidő megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményező szerv testületi jellegére is tekintettel kell lenni. 32. A jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is. Társadalmi vita 6 37. (1) A törvénykezdeményezés jogát, a kezdeményezés módját és a törvényalkotás rendjét az Alkotmány és az Országgyűlés ügyrendje szabályozza. (2) Ha társadalmi szervezet vagy érdekképviseleti szerv a Kormánynak 1 törvény kezdeményezését javasolja, erről tájékoztatni kell az Országgyűlés elnökét és az illetékes országgyűlési bizottságot. (3) A törvényjavaslatot - ha az Országgyűlés ügyrendje kivételt nem tesz - legalább harminc nappal az Országgyűlés ülésszaka előtt be kell terjeszteni. 38. (1) Ha az országgyűlési bizottság vagy az országgyűlési képviselő törvényt kezdeményez és az Országgyűlés az indítványt elfogadja, a Kormányt 1 vagy az illetékes országgyűlési bizottságot bízza meg a törvényjavaslat előkészítésével. (2) Ha az országgyűlési bizottság vagy az országgyűlési képviselő általa előkészített törvényjavaslatot terjeszt elő, az Országgyűlés dönt a törvényjavaslat napirendre tűzéséről. (3) A törvényjavaslat tervezetének a véleményezésre bocsátásáról és - az Országgyűlés döntése alapján - a társadalmi vita megszervezéséről a Kormány 1 gondoskodik. 39. A Kormány 1 által kezdeményezett törvény javaslatát, továbbá törvényerejű rendelet 2 tervezetét a Kormány 1 nevében az általa kijelölt miniszter, államtitkár terjeszti az Országgyűlés, illetőleg a köztársasági elnök 8 elé. 40. (1) A törvényjavaslathoz az előterjesztő indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi megoldás szempontjait. (2) Ha a köztársasági elnök 8 az Országgyűlés jogkörében alkot törvényerejű rendeletet, 2 ennek a tervezetéhez is indoklást kell készíteni. (3) 9 Ha a törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörét érinti, az indokolásban tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés követelményének, illetőleg az összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. 41. (1) A minisztertanácsi 3 rendelet megalkotására a Kormány 1 által megállapított szabályok az irányadók. 1 Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. (2) alapján. 2 A törvényerejű rendeletet kibocsátó Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. X. 23-án megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 3 Ahol az Alkotmány, illetőleg egyéb jogszabály a Minisztertanácsot említi, ezen a Kormányt kell érteni. Lásd: 1990. évi XL. törvény 51. (2). 4 Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezéskiadási joga - az Alkotmány 38. -a hatályon kívül helyezésével - megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 38. (6). 5 A tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat. Lásd: 1990. évi LXV. törvény 103. (3). 6 Lásd: 7001/1988. (III. 18.) MT irányelv. 7 Hatályon kívül helyezte: 1990. évi XXXI. törvény 1.. Hatálytalan: 1990. V. 16-tól. 8 Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen - eltérő rendelkezés hiányában - a köztársasági elnököt kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 9 Beiktatta: 1994. évi I. törvény 5.. Hatályos: 1994. II. 1-től.
(3) 6 Szabvány Lezárva: 2008. június 30. 7. oldal (2) A Kormány 1 az általa kezdeményezett törvény- és törvényerejű rendelet 2 tervezetének előkészítése során a szabályozás fő kérdéseiben előzetesen állást foglal. 42. A tanácsrendelet 3 előkészítésének, a tervezet társadalmi vitájának, továbbá a rendelet megalkotásának a szabályait a tanácsokról 3 szóló törvény és végrehajtási rendelete, valamint a tanács 3 szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 43. Ha a miniszter, az államtitkár az országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a társadalmi szervezet vagy az érdekképviseleti szerv azt észleli, hogy a jogszabály előkészítésére vagy a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályt megszegték, intézkedés végett a Kormányhoz 1 fordulhat. A jogszabályok hatályosulásának vizsgálata 44. A jogalkotó és a jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell. 45. (1) A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgálja - az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával - a jogszabályok hatályosulását, és a vizsgálat eredménye alapján megtegye a szükséges intézkedéseket. E kötelessége nem érinti a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének 4 a jogkörét. (2) A jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól a szakminiszter a jogszabály-előkészítés során, illetőleg a jogalkotási program előkészítésekor tájékoztatja az igazságügyminisztert. III. fejezet Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Határozat 46. (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, 5 a Kormány, 1 a kormánybizottságok, a tanácsok 3 és a tanácsok végrehajtó bizottságai 3 határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. (2) E rendelkezés nem érinti az (1) bekezdésben felsorolt szerveknek az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. 47. (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök 5, a Kormány 1 és a kormánybizottságok határozatainak előkészítésére vonatkozó szabályokat e szervek állapítják meg. (2) A tanács 3 és a tanács végrehajtó bizottsága 3 határozatának előkészítésére vonatkozó szabályokat a tanács 3 szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. 48. (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök 5 és a Kormány 1 elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét. (2) A tanácsok 3 és a tanácsok végrehajtó bizottságai 3 a határozataikat a hivatalos lapjukban, illetőleg a helyben szokásos módon tehetik közzé. Utasítás 49. (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. (2) A külkereskedelmi tevékenység, valamint a honvédelmi kötelezettség körében közvetlen irányítás alá tartozó szervnek kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet is, amelynek a külön törvény szerint utasítás adható. 50. 7 1 Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. (2) alapján. 2 A törvényerejű rendeletet kibocsátó Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. X. 23-án megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 3 A tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat. Lásd: 1990. évi LXV. törvény 103. (3). 4 A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tisztség 1989. XII. 31-én megszűnt. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 38. (7). 5 Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen - eltérő rendelkezés hiányában - a köztársasági elnököt kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 6 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LXXIX. törvény 53. (2). Hatálytalan: 1997. VIII. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XXVIII. törvény 38.. Hatálytalan: 1995. IX. 28-tól.
8. oldal Ármegállapítás 51. 1 51/A. 2 EBH2001. 556. I. Az MNB elnöke által külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként tett kötelező előírás az állami irányítás egyéb jogi eszközeként a közhatalmi jogosultság gyakorlásának körébe tartozó intézkedés, amely csak akkor keletkeztet az érintettek között polgári jogviszonyt, ha a rendelkezés jogellenes és ezzel okozati összefüggésben a felperes károsodott [1987. évi XI. tv. 51/A., 1991. évi LX. tv. 3., 5. (1) bek., 6., 8., 10. (1) és (2) bek., 71., 8/1992. (PK 24.) MNB rendelkezés, 1/1994. (PK 4.) MNB rendelkezés]. BH2001. 536. I. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke által külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként tett kötelező előírás az állami irányítás egyéb jogi eszközeként a közhatalmi jogosultság gyakorlásának körébe tartozó intézkedés; amely csak akkor keletkeztet az érintettek között polgári jogviszonyt, ha a rendelkezés jogellenes, és ezzel okozati összefüggésben a felperes károsodott [1987. évi XI. tv. 51/A., 1991. évi LX. tv. 3., 5. (1) bek., 6., 8., 10. (1) és (2) bek., 71., 8/1992. (PK 24.) MNB rek., 1/1994. (PK 4.) MNB rek.]. 51/B. 3 Statisztikai közlemény 52. A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. BH1996. 398. A szolgáltatások besorolásáról kiadott statisztikai közlemény, illetőleg állásfoglalás nem államigazgatási hatósági ügy, így bírósági felülvizsgálata sem kérhető [1957. évi IV. tv. 3. (1) és (3) bek., 72. (1) bek., 1987. évi XI. tv. 52., 1993. évi XLVI. tv., 170/1993. (XII. 3.) Korm. r.]. Jogi iránymutatás 53. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök 4 és a Kormány 5 irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Ez az irányelv a Magyar Közlönyben közzétehető. 54. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök 4 és a Kormány 5 a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti. Ezt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 6 55. (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékoztatót adhat ki. (2) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére. 7 (3) A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell. (4) Az irányelv és a tájékoztató az azt kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehető. 56. (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök 4 és a Kormány 5 jogi iránymutatásainak előkészítésére az általuk alkotott jogszabályok előkészítésének a szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogi iránymutatásának előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. IV. fejezet Hivatalos lapok Magyar Közlöny 57. (1) A Magyar Köztársaság 8 hivatalos lapja a Magyar Közlöny. 1 Hatályon kívül helyezte: 1990. évi LXXXVII. törvény 22. (3). Hatálytalan: 1991. I. 1-től. 2 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi XV. törvény 18. (5). Hatálytalan: 2007. IV. 6-tól. 3 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 1996. évi CXII. törvény 221. (3). Hatálytalan: 1997. I. 1-től. 4 Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen - eltérő rendelkezés hiányában - a köztársasági elnököt kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 5 Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. (2) alapján. 6 Lásd: 1/1992. (IX. 26.) OGY elvi állásfoglalás, 6001/1992. (X. 22.) Korm. elvi állásfoglalás. 7 Lásd: 1/2002. (I. 11.) MeHVM irányelv, 2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv, 1/2002. (MK 88.) PSZÁF irányelv, 1/2003. (MK 111.) PSZÁF irányelv, 2/2003. (MK 111.) PSZÁF irányelv, 1/2005. (X. 25.) KüM-IM együttes irányelv, 7001/2005. (IK 8.) IM irányelv, 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv 7002/2006. (BK 6.) BM irányelv. 8 Ahol jogszabály a Magyar Népköztársaságot említi, ezen a Magyar Köztársaságot kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 38. (1).
9. oldal (2) A Magyar Közlöny tartalmazza a jogszabályokat, a nemzetközi szerződéseket, az Országgyűlés, a köztársasági elnök 1 és a Kormány 2 határozatait és jogi iránymutatásait, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit, és elvi döntéseit, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a köztársasági elnök 1 és a Kormány 2 által adományozott kitüntetéseket is. (3) Jogszabály, illetőleg a miniszterelnök 3 a Magyar Közlönyben más közlemény közzétételét is elrendelheti. (4) 4 A Magyar Közlönyt a feladatkörrel rendelkező miniszter által kijelölt személy szerkeszti. 5 Határozatok Tára 58. (1) A Határozatok Tára hivatalos lap; a köztársasági elnöknek 1 és a Kormánynak 2 azokat a határozatait közli, amelyeknek a Határozatok Tárában való közzétételét a köztársasági elnök 1, illetőleg a Kormány 2 elrendelte. (2) 4 A Határozatok Tárában lehet közzétenni a kormánybizottságok határozatait és egyéb olyan közleményeket, amelyek közzétételét a Határozatok Tára szerkesztője engedélyezte. (3) A Határozatok Tárát a Kormány 2 tagjai, az államtitkárok, a miniszterhelyettesek, az országos hatáskörű szervek vezetői és helyetteseik, valamint a Minisztertanács Titkárságának a vezetője 6 által meghatározott szervek vezető munkatársai kapják meg. (4) 4 A Határozatok Tárát a feladatkörrel rendelkező miniszter által kijelölt személy szerkeszti. 5 A minisztérium és az országos hatáskörű szerv hivatalos lapja 59. (1) A minisztérium és az országos hatáskörű szerv az utasítások és a jogi iránymutatások közzététele céljából hivatalos lapot adhat ki. (2) Az (1) bekezdésben említett hivatalos lapban az a jogszabály és az állami irányítás egyéb olyan jogi eszköze is közölhető, amely a minisztérium, az országos hatáskörű szerv, illetőleg az általuk irányított vagy felügyelt szerv munkája szempontjából fontos. (3) 4 A minisztérium, illetőleg az országos hatáskörű szerv hivatalos lapjában a Határozatok Tára szerkesztője engedélyével lehet olyan határozatot, jogi iránymutatást vagy más közleményt közölni, amelyet a Határozatok Tárában tettek közzé. Jogszabálygyűjtemények 60. 4 A Kormány által kijelölt szerv vagy személy gondoskodik arról, hogy a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményét évenként, a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét ötévenként kiadják. V. fejezet Záró rendelkezések Hatálybalépés 61. (1) Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabály, határozat, utasítás, szabvány, ármegállapítás és jogi iránymutatás hatályát. (3) E törvény nem érinti az Alkotmányjogi Tanács jogkörét, továbbá a Legfelsőbb Bíróságnak az Alkotmány 47. -a, illetőleg a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 45-49. -a alapján kibocsátott irányelvét, elvi döntését, állásfoglalását és egyéb iránymutatását. BH2004. 108. II. A fogyasztók széles körének védelme, vagy a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében indult perben nem annak van ügydöntő jelentősége, hogy a per tárgyát érintő, jogszabályba ütköző tevékenység ellen hányan éltek kifogással, hanem annak, hogy a sérelmezett tevékenység a fogyasztók milyen körét érinti [1959. évi IV. törvény 200., 209. (2) bekezdés, 213., 217., 687., 1977. évi IV. törvény, 1978. évi 2. tvr. 5. e) pont, 1987. évi XI. törvény 61. (2) bekezdés, 1997. évi CXLIX. törvény 11. (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 3. (1) bekezdés, 123., 270. (2) bekezdés ba) pont]. KGD2000. 113. I. A gyógyszertári készenléti szolgálat elrendelése. II. A közigazgatási határozatnak nem feltétlenül kötelező tartalmi eleme a hatáskört telepítő jogszabály megjelölése [24/1963. (Eü. K. 16.) EüM utasítás, 1987. évi XI. törvény 61., 1957. évi IV. törvény 43. ]. 1 Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen - eltérő rendelkezés hiányában - a köztársasági elnököt kell érteni. Lásd: 1989. évi XXXI. törvény 2 Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. (2) alapján. 3 Módosítva: 1990. évi XXIX. törvény 4. (2) alapján. 4 Módosította: 2008. évi XXV. törvény 8. (2). 5 Lásd: 5/2008. (MK 94.) MeHVM utasítás. 6 Lásd: 19/1988. (IV. 1.) MT rendelet 18., 2/1990. (VII. 5.) Korm. rendelet 11. (2), 1990. évi XL. törvény 51. (2), 1998. évi LXXXVI. törvény 76..
10. oldal Felhatalmazás 62. Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy kiadja a jogszabályszerkesztés szabályait. 1 63-64. 2 1 Végrehajtására lásd: 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet. 2 Hatályon kívül helyezte a megelőző alcímmel együtt: 2007. évi LXXXII. törvény 2. 42. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.