Frissítve: szeptember 8. 8:31 Netjogtár Hatály: 2017.XI V.17. Magyar joganyagok évi XXXIX. törvény - a társadalombiztosítás pé

Átírás

1 Magyar joganyagok évi XXXIX. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi alap 1. oldal évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről 1 1. (1)2 Az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban együtt: Alap) felügyelete, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: igazgatási szerv) irányítása állami feladat. (2)3 Az alapokat és azok kezelését a Kormány felügyeli. (3)-(4) (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelését az egészségbiztosításért felelős miniszter - mint fejezetet irányító szerv - az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 6/B. (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv közreműködésével, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését a központi nyugdíjbiztosítási szerv (a továbbiakban együtt: alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv) végzi. (2) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségek fedezetét az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni. (3)6 A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségek, valamint a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjfolyósító szerv - a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos - egyéb költségeinek fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni Az alapokhoz tartozó vagyon állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó működési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője Az Alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv végzi a) az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, illetőleg a jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat, b) az Alapból finanszírozott ellátások megállapításának és folyósításának jogszabályban meghatározott feladatait, illetőleg ellátja a külön jogszabály alapján végzett, nem az Alapból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat Kihirdetve: VII Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) r). 3 Megállapította: évi CIV. törvény 48. (1). Hatályos: I. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 82. (1) i). Hatálytalan: I. 1-től. 5 Megállapította: évi CIV. törvény 48. (2). Hatályos: I. 1-től. 6 Megállapította: évi CXXI. törvény 12.. Hatályos: XI. 1-től. 7 Megállapította: évi CIV. törvény 48. (2). Hatályos: I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 82. (1) i). Hatálytalan: I. 1-től. 9 Megállapította: évi CIX. törvény 79. (5). Hatályos: I. 1-től. 10 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 82. (1) i). Hatálytalan: I. 1-től.

2 Magyar joganyagok évi XXXIX. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi alap 2. oldal 9. (1)1 Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik. (2)2 Magánszemély, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. (3)3 A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. (4) A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg. 9/A. 4 (1)5 Az alapok forrásainak - a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett, illetve a költségvetés által átvállalt járulékoknak, hozzájárulásoknak és egyéb befizetéseknek - hatékony felhasználását a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület (a továbbiakban: Testület) az e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi. (2) A Testület a feladatköre által érintett biztosítási ág tekintetében a) véleményezi az alapok zárszámadására vonatkozó törvény tervezetét; b) évente értékeli a biztosítási ág helyzetét, működési feltételeinek alakulását; c) vizsgálatot, illetve ellenőrzést kezdeményezhet az alapok kezelésével és felhasználásával összefüggő kérdésekben. (3)6 A Testület tagjai számára - feladatuk ellátásához, a Testület elnökének megkeresésére - az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervek vezetői az igazgatási szerv kezelésében levő iratokba betekintést biztosítanak. Az igazgatási szerv kezelésében levő iratban található személyes adatokat a Testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg. 1 Az utolsó mondatot beiktatta: évi LXXXIV. törvény 25. (9). Hatályos: I. 1-től. Az illetményszámfejtő hely jogutódja a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó központi költségvetési szerv által létesített társadalombiztosítási kifizetőhelynek. Azon központi költségvetési szerv vonatkozásában, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, az illetményszámfejtő hely a kifizetőhelyi feladatokat január 1-jétől látja el. Lásd: ugyane törvény 25. (2). 2 Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) r). 3 A második mondat szövegét megállapította: évi XCIX. törvény 126. (2). Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) r). 4 Beiktatta: évi LXXII. törvény 2.. Hatályos: IX. 1-től. 5 Módosította: évi CXVI. törvény 21. (3) a). 6 Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) r).

3 Magyar joganyagok évi XXXIX. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi alap 3. oldal (4)1 Az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervek vezetői az adott biztosítási ágra vonatkozó éves beszámolókat, könyvvizsgálói jelentéseket, továbbá külön jogszabály alapján a feladatkörrel rendelkező miniszter és az államháztartásért felelős miniszter, az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter számára készítendő szakmai tartalmú beszámolókat megküldik az adott Testületnek. (5) A Testület a feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok, információk tekintetében az adatvédelmi törvényben foglalt rendelkezésekre figyelemmel jár el. (6)2 A Testület tevékenységéről évente tájékoztatást adhat, valamint kérés esetén köteles adni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának. 9/B. 3 (1)4 A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testületnek 11 tagja van. (2)5 (3)6 A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület három-három tagjára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkező országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek, három tagjára a Kormány, további két tagjára az Idősügyi Tanács tesz javaslatot. (4) A Testület tagjait az Országgyűlés elnöke kéri és menti fel. A megbízatás a felkérés elfogadásával keletkezik, és három évre szól. A tagok egy alkalommal ismételten felkérhetők. (5)7 A Testület tagjává olyan, büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamely választáson választható, felsőfokú végzettségű személy kérhető fel, aki az adott testület feladatköre által érintett biztosítási ág tekintetében kiemelkedő szakismerettel rendelkezik és széles körű szakmai tapasztalatokat szerzett. (6) Nem kérhető fel a Testület tagjává az, aki a)8 országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, nemzetiségi szószóló, b)9 Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, c) polgármester vagy helyi önkormányzati képviselő, d) párt alkalmazottja vagy tisztségviselője, e)10 f) a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület esetében pénzügyi intézmény, biztosító tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója. (7) A testületi tagság megszűnik a) a megbízási időtartam leteltével, b) lemondással, c) felmentéssel, d) a tag halálával, 1 Módosítva: évi CIX. törvény 80. (1) r), 170. (4) j) alapján. Módosította: évi LXXXII. törvény 31. (15). 2 Megállapította: évi XCIII. törvény 12. (4). Hatályos: VII. 22-től. 3 Beiktatta: évi LXXII. törvény 2.. Hatályos: IX. 1-től. 4 Módosítva: évi CXVI. törvény 21. (3) b) alapján. 5 Hatályon kívül helyezte: évi CXVI. törvény 21. (3) c). Hatálytalan: I. 1-től. 6 Megállapította: évi XCIII. törvény 12. (5). Hatályos: VII. 22-től. 7 Módosította: évi CCI. törvény Módosította: évi XXXVI. törvény 158. (13). 9 Módosítva: évi XLIII. törvény 83. g) alapján. 10 Hatályon kívül helyezte: évi CXVI. törvény 21. (3) d). Hatálytalan: I. 1-től.

4 Magyar joganyagok évi XXXIX. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi alap 4. oldal e) az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, amennyiben a tag az összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg. (8) Az Országgyűlés elnöke felmenti azt a tagot, a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak; b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak; c) akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította; d) aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (9) Az Országgyűlés elnöke a tagot a jelölő kezdeményezésére a (7) bekezdésben foglalt eseteken kívül is felmentheti. (10) Az összeférhetetlenséget, valamint a (7) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét az Országgyűlés elnöke állapítja meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (11) A Testület elnöke havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap nyolcszorosával megegyező, a Testület többi tagja havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszörösével megegyező tiszteletdíjra jogosult. 9/C. 1 (1) A Testület saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A Testület elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti. (2) Az elnök hívja össze és vezeti a Testület üléseit, továbbá ellátja a Testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok többsége vagy a feladatkörrel rendelkező miniszter kezdeményezi. (3)2 A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Testület feladatkörével érintett az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv vezetője, illetve az általa kijelölt személy. (4) A Testület döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5)3 A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület határozatképességéhez legalább 7 tag jelenléte szükséges. (6) A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a)4 a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület esetén legalább 5 tag, b) az Országgyűlés illetékes bizottságának elnöke, c) a Kormány, vagy d) a miniszter kezdeményezi. (7)5 A Testület tevékenységéről a feladatköre által érintett alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv honlapján tájékoztatást ad. (8) A Testület működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Testület elnökének irányításával működő titkárság látja el. (9) A Testület szükség szerint szakértőket bízhat meg. (10) A Testület működése részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg. 1 Beiktatta: évi LXXII. törvény 2.. Hatályos: IX. 1-től. 2 Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) r). 3 Módosítva: évi CXVI. törvény 21. (3) e) alapján. 4 Módosította: évi CXVI. törvény 21. (3) f). 5 Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) r).

5 Magyar joganyagok évi XXXIX. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi alap 5. oldal (11)1 A Testület és a titkárságok működéséhez szükséges előirányzatot az Országgyűlés a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében elkülönítetten biztosítja, amely felett - az ügyrendben meghatározott módon - az adott Testület elnöke rendelkezik. 10. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2)-(4) Módosította: évi CXLVIII. törvény 144. (2). A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: évi LXVI. törvény 38. (2) h). Hatálytalan: VII. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 82. (1) i). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 82. (1) i). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXII. törvény Hatálytalan: VII. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 82. (1) i). Hatálytalan: I. 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte: évi XC. törvény 128. (1) d). Hatálytalan: I. 1-től.

6 Magyar joganyagok évi XXXIX. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi alap 6. oldal TARTALOMJEGYZÉK évi XXXIX. törvény 1 a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről 1